Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)

1840-03-28 / 26. szám

(Hannincziiti­di) év.­ Martius 28-kán. 26. szám. Hasznos mulatságokban felvétetnek mindennemű tudós értekezések, a’ nép­nevelési, alapítványi, mű­vészeti, mesterségi, lite­ratúrai , és más mulatva oktatói körből. A’ nemhivatalos levelek­nek tetérmentes küldetése kéretik. 1840­ Első félév. M­­inden szerdán és szombaton egy egy ív nemzeti megtisztel­tetések , kinevezések, hazai ’s külföldi poli­tikai tudósítások gyor­san közöttetnek lap­jainkban. Félévi ant postáii borítékkal 4 pengő forint. PEST NEMZETI I .ISAtl. HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitá Kultsár István táblabiró, feiadja özvegye. Szerkeszti Dr Hagy Pál, táblabiró. TARTALOM. Magyarországi megtiszteltetések ’s kinevezések , és halározatok , József­­napi üdvözlések Pozsonyban, kir. k. leiratok magyar forditása, I. a’ váltótörvény­könyv alkotásáról, II. ír magyar nyelv gyarapodásáról, III. az országgyűlése elosz­latásáról. — Váltótörvénykönyvi javaslat folytatása, ligeti véres menyekre gyalá­zatos hősei, portugalliai tudósítások. Londoni tanácskozás az orosz követtel, külö­nös kérelmek előterjesztése a’felsőházban, u. m. az orvostudomány és egészség­ügy, elhanyaglotsága, és a’halálos büntetés eltörlése iránt, belgiumi, és oroszországi, hírek. _______ ___ . Magyarország és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége múlt évi October 16-án kelt legfelsőbb határozata által nagyváradi nagyprépost Hohenlohe-Waldenburg- Schillingsfürst Sándor herczegnek legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a’ bajor kir. felségtől nyert Sz. Mihály rend kö­zépkeresztjét elfogadhassa és hordhassa. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége a’ zágrábi székes káptalanban meg­ürült öt kanonoki helyre Mravinecz Ádám novo-vilanoi, — Pav­­checz Márton ezerjei, — Bolleberg Mátyás bisztrai, — Schufflay Ferencz gradeczi, — és Delimanich Antal felső zelinai k. sz.jánosi lelkészeket méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Péchy Ferenczet, t. n. Ung vármegye aljegyzőjét, a’ amélt. magyar kir. Helytartó - Tanácshoz tisztelet­beli fogalmazóvá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Káros Antal az erdélyi udv. cancellaria titoknoka, laj­­stromzó-hivatali igazgatója és dijazója Bécsben mart. 21 kén meg­­h­alálozott. — Dlholukai Dlholuczky Victor és Árvavármegye szol­­gabirája élete 35dik évében, tüdősorvadásból meghalálozott Pes­ten martius 24kén. — A’ tokai kir. sóhivatalnál Weinzierl Jósef mart. 8kán meghalálozott. Pozsonyban, mart. 18kán mint szeretve tisztelt fenséges Nádorunk névnapját megelőző napon a’Tábláknál fényes országos ülés tartatván azon benső hódolati tiszteletet nyilvánitandók,mellyel a’haza boldogságát annyira gyámoló fenséges Nádor iránt páratlanul vi­seltetnek; a’ nemzeti örömérzést a’ felső táblánál herczegi prímás Kopácsy József üdvözlő beszédével fejtegette, mellyet harsány „éljen“ követett, hasonló ünnepies küldöttség a’ Rendek Táblájá­tól is megjelenvén, báró Rudnyánszky Sándor esztergomi káptalani követ hűséget ömledező szónoklata által nyilvánitá a’ nemzet kép­viselőinek ő fensége iránt határtalan bizalmát, mire a’ fenséges Nádor érzékeny nyilatkozással jelentette, hogy ezutáni törekvése is oda Örökülend, miképen az előtte mindenkor kedves magyar nemzet boldogságát és jólétét tellyes tehetsége szerént előmozdít­hassa, így a’bíboros üdvözléseket, a’következett országos tanács­kozások babérozták. A’ már latinul közlött k. kir. leiratok magyar fordítása: I.­­ cs. ’s ap. kir. Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében, a’ Fenséges Főherczegnek, nemes Magyarország és a’ hozzá kap­csolt Részek főtisztelendő, tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, továbbá nagyságos, vitézlő és ns, nemkülönben nem­­zetes KKnak és Rinek, kik vagy személyesen, vagy küldetés hi­vatalánál fogva is, főnökeik nevében, a’ jelen,­­ cs. kir. Felsége által legkegyelmesebben kihirdetett országgyűlésen összeseregelve vannak, kegyesen tudtokra adandó. Minthogy ugyanazon véle­ményt, mellyet Ő Felsége dicsőült Atyja, ki már az 1807dik évi országgyűléshez intézett kegyelmes királyi előadásiban megvallotta, hogy Magyarország és a’ hozzá kapcsolt Részek műipara és keres­kedése nem másunnan mint a’ váltótörvényszékek alkotásától nye­­rend nagyobb gyarapodást, azok intézményének hasznáról táplált, Ő Felsége is atyai szivében viseli, ’s ugyanazon törekvést az or­szág hasznainak minden jobb módon leendő előmozdítására; ugyan Ő Felségének a’ Karok és Rendek által a’ váltó kereskedési tör­vénykönyv készítésére fordított munka igen kedves. Rendben pe­dig a’ KK és RR folyó hónap­okat felírásukban javaslati törvények intézkedései Ő Felsége által annál nagyobb gonddal fontoltattak meg, mivel azoktól mindent távol lenni kíván, mit e’ nemű intézkedések­ben a’ tapasztalás mint nem csak nem hasznost, hanem ártalmast is, és a’ rendes itélőszékek tekintetét kisebbitőt gáncsol, ugyan Ő Felsége a’KKnak és RRnek a’következőket megjelentetni kegyel­mesen parancsolta: ’s jelesül az I. Rész Ildik Czikkelyére nézve, valamint annak ldik §ában idegen váltókra vonatkozólag a’ teljes­­korúság világosan megemlittetik, úgy ez a’ lOdik §-bais, melly saját váltókról szól, szükségképen beiktatandó; mindazáltal mind a’ két §-ra nézve ismételve megfontolandó a’ RK és RR által, vál­jon, midőn azon visszaélések eltávoztatására, mellyek a’ váltók­kal a’ kötelezvényeknek leginkább e’ nemét, melly a’ pénz­számlá­lás próbáját nem kívánja, sóvárogva hajhászó uzsorások csalárd mesterségével követtetnek el, a’ másutt már meglévő óvások szigorú­sága szinte alkalmazandónak látszik, illy tág kaput, minőt e’ a­ok majdnem megszorittatlant mutatnak, efféle kötéseknek itt nyitni tanácsos el .• Nem is kételkedik Ő Felsége, hogy a’ KKésRR a’ dolgot, ’s az előbbi értelemben az 1826: 8 törvényczikkely ál­tal kirendelt országos küldöttségtől is felhozott okokat bővebben megfontolván, most mindjárt úgy használandják e’ felhívást, ne­hogy azon veszedelmet, melly e’ §§-okból kedvezés szik­e alatt a’ magányosokat érheti, ezeknek ’s a’jó lelkű hitelezőknek saját kárukkal szenvedniük, ’s az ország rendes itélőszékeinek hatósága ’s a’ váltó kereskedési törvényszékek között lévő határoknak fel­­bomlani kelljen. Az Írástudatlan emberekről a’ III. Czikkely 14ik §ában foglalt rendelkezés, tekintve a’váltótörvények szigorúságát, szinte nincs veszedelem nélkül; ennek tehát, ha jelenleg nem le­hetne, legalább jövendőre leendő eltávoztatása végett kegyelmesen kívánja . Felsége, hogy a’ RK és RR, a’ mint a’ dolog hozza magával, véghatáridőt szabván, arról gondoskodjanak, hogy e’ha­táridő után csupán azok által, kik írást tudnak, adathassanak ki váltók érvényesen. A’ II. Részre ’s különösen ennek I-ső Czikke­lyére nézve Ő Felsége ezen Ország és a’ hozzá kapcsolt Részek iránti szives indulata jeléűl a’ váltó-kereskedési törvényszékek, ugyszinte a’ váltófeltörvényszék ’s a’ legfelsőbb itélőszék fizetései­ről a’gondoskodást legfelsőbb, noha igen sok más kiadással terhelt, Kincstárára a’ 14dik §-ban érintett módon kegyelmesen elfogadja; a’ tagok ezen itélőszékekhez, azoknak nemesi ’s nem-nemesi álla­podok különbsége nélkül, egyszersmind illő tekintettel az ország­nak az illető váltó-kereskedési törvényszékekhez tartozó részeire, ’s illetőleg vármegyékre, városokra ’s kerületekre, ugyszinte egy részről a’ vármegyék, más részről a’ városok és kerületek közötti igazságos arányra, váltójogtudós és az előadott módon megvizsgá­landó fér­fiakból Ő Felsége által lévén kegyelmesen kinevezendők. A’törvényszékeknek ugyanazon Czikkely Zso­kban javaslott számát és helyeit illetőleg, ugyan Ő Felsége a’ Fiuméban már létező vál­tókereskedési törvényszéken és tengeri ügyviselőségen kívül ama törvényszékeket Pesten, Pozsonyban, Sopronban, Debreczenben, Aradon, Eperjesen és Károlyvárott felállíttatni, az lső és 2dik§-t tehát ezekhez képest módosíttatni kegyelmesen rendelte, egyébiránt a’ 3 és 4ik, valamint az 5ik §-ban foglalt intézkedések helybenha­­gyatván azon hozzáadással, hogy ez utóbbinak foglalatában világosan kijelentendő legyen: mikép az itélethozás teljességére megkivántató tagok számában mindig több számú bíráknak kell lenni, mint a’ kereskedők közül választandó ülnököknek — ’s a’ 6, 7 és 8dik §§-ban foglalt intézkedésekre sem lévén semmi észrevétel; a’ 9 és 12dik §§-ok érdeme pedig már az előrebocsátottak által eligazittat­­ván: a’ l6dik §. első tagja úgy szerkesztendő, hogy a’ mondan­dónál tovább ne terjedjen, hogy tudniillik az elnök és bírák hiva­talai holtiglaniak lesznek; mivel pedig arról, mi e’ §. második tag­jában érintetik, különben is már fenáll az 1805: 5 törvényczik­kely közönséges rendelése, melly ezekre nézve is szabályul szolgál, ama §. ezen részére sincs szükség; a’ 1ldik §. Ő Felsége legfel­sőbb hatalmával is helybenhagy­at­ván, a’ 13dik §. felől ugyan Ő Felségének kegyelmes szándéka az, hogy ehhez világosan hozzáa­­dassék, mikép a’ váltókereskedési ügyeknek év legfelsőbb itélőszé­­kén a’ rendes elnök távolléte vagy akadályoztatása esetében he­lyét a’ hivatal korára nézve idősb ülnök töltendi be, azok helyé­nek pótlását illetőleg pedig, kik bármelly okból a’ törvényszék ülésében jelen nem lehetnének, az 1723: 24dik törvényczikkely lső§-ának rendelése, tekintettel mindazáltal mindenkor a’ megki­vántató váltójogtudásra, legyen szabályul tartandó. A’ mennyiben továbbá a’ törvényszéki ülések tartásának rendes napjai a’ 15dik §. szerint törvénybe iktattatni szándékoltatnak, egyszersmind arról is kell gondoskodni, valljon az ülés, ha azon napokra ünnep esik, a’ következő vagy más napra halasztandó el a’ Czikkely 16 és 17dik §§-ira, ugyszinte azokra nézve, mik a’II. és III. Czikkely tartalmában mint törvénnyel megállapitandók adatnak elő, nem lé­vén semmi észrevétel; az óvásokra pedig és tudósításokra nézve, melly­ekről a’ IV Czikkely szól, önkint értetvén, hogy ezeket a’ mennyiben külföldi hatóságokhoz intézteinek latin nyelven kell ír­ni ; az V. Czikkely 60dik §-ára előfordul, hogy az ollykor magok a’ váltó-kereskedési törvényszékek által rendeltetni szokott letéte­­mények’s az ezekhez kapcsolt dijak, midőn a’letétemények ugyan­azon törvényszékeknél tartatnak, azok tagjainak jutván, kelleti­­nél nagyobb terhére eshetnek a’ feleknek; kegyelmesen azt kívánja ennélfogva Ő Felsége, hogy ennek eltávoztatása végett, az ezen §-ban javaslott intézkedést a’ RK és RR további gonddal fontolják meg, ’s e’ gondot a’ VII. Czikkelyben foglalt 78dik §ra is, ’s je­lesül a’ 2 dik számban megjelelt számvetési perekre, mellyek a’ következő 79dik §. által mint szóbeli utón végzendők adatnak elő, terjesszék ki azért, mivel az e’ nemű perek, igen gyakran terje-

Next