Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-09-12 / 74. szám

294 hete óhajtott közgyűlés napjait, és egyszersmind szerencsés a’ t. KK és BB a.'megérkezett fc­czikkely­eket, és az országgyűlési követek­nek , pályájokról szóló v­égjelentésüket átnyújtani. Felolvastatván Dőry Gábor és Perczel István követ uraknak végjelentésök —éljen! harsogott— s másod alispányunk a’felolvasottakat a' jegy­zőkönyv­be iktatni kérő. Ezekután olvasá Bezerédy István ur a' maga és kö­vettársa Perczel Miklósul* követi végjelentését. Kimeritőleg, és tör­ténetesen elősorozvák a’legközelebb bevégzett országgy­ülésnek kö­vetségük ideje alatt mikinti folyamat, a’ felett, az alkotott ’s al­kotandó törvények felett is széles ismerettel’s mély belátással ész­revételeket tévén, megyénk buzgó hazafiai hangos és élénk éljen­ kiáltásokkal nyilvánítók törvényszerzői magas érdemük elismeré­sét, ’s a’ törvények felolvasásához fogtak. Végre több érdekes dol­gok tárgyaltatása után e’ nevezetes közgyűlés­be végeztetett. Adakozók név­sora Mátyás király emlékére II. közlemény. Gyűjtő Girk György kalotsai kanonok. — Wagner Fér. 3, Girk György 20, Nehiba Ján. 5, Rein Jak. 2, Rácz­iós. 2, Göbel Fér. 5, Barkovics Ant. növendékpapi prof. 1, Körmöczi Im. 1 fr. 10 kr. Vondrág Fér. 1,­­Névtelen 1, Botka Mih. 1, Vurmb Fér. 1, Red­­csula Tam. 1, Goór Ant. 1,Tari Fér. 1, Nagy Gy­örgy 3, Rádóczy Ant. 1, id. Bolvary And. 1,Szabó Jós. 1,30 kr. Sartory Jós. 30 kr. Bornemissza Jós. 20 kr. Daróczy Ist. 1, Nehiba Jós. 1, Mike Ad. 2, Draschovits Leop. 20 kr. Ugróczy Jós. 1, if. Bolvary And. 40kr. Dienes Ant. 5 tr. Pallos Jós. 20, Kantz Fer. 20, Himmelmayr And. 20, Névtelen 40, Taschler Ján. 20, név­telen 40 kr dr. Nagy­­Sándor lm. és családja 5, Girk György K. kanonok 10 fr. Gyűjtő: Földváry Mihály, Szeles Jós. 2. Sauer Sánd. 10. Tóth lm. 2, Lukács Ant. 15, Batta 1sz. 5. Safary Ján. 5, Agárdy Gábor 1, Koller lm. Fér. 8. Meleghegyi Jós. Bereczky Mik. 1, Szily Ad. Safary Pál 1, Rakcsányi Jós. 1, Kis-körös m. v. 2. Monory Ján. 1. kis-körösi evang. egy­ház 2. Blázy Laj. evang. hitszónok k. Kőrö­sön 2. — Paulovits Ján. öszszesen 1 fr. 28 kr Dinga Ján. 2, Valka Ján. egyház evang. hitszónok 1. Jeszenszky Pál 1, Egyháza közön­sége 1, apostagi zsidóság 2. isáki israeliták : Grünhót Márt. 1, Láng Mért. 1, Deuts Mát. 1, Schmid Salamon 1, Bergl Lőr. 1, izsáki izs­­raelita község 1, tassi israeliták : Engel Herschel 1, Goldner lg. 1, Blayer Márt. 1, Both II. 1. S.-A.-Uj­hely , aug.26. A’jó eleve kitűzött közgyűlésnek ha­tárnapján a’ megye RB elég számosan egy beseregelve, a’ tanács­kozások aug. 27. 28. és 29. napjain folytattatván, nevezetesebb ered­ményei e’ köv­etkező határozatok valának: 1) Indítvány által fel­­eleveníttetv­én a’m. évi nov. 14én tartatott tisztujítószék alkalmá­val közbejött zavarok miatt történt élénkebb emlékezet, minekutána a’ közelebb tartott építőszék alkalmáv­al ’s több körülmény­eknek v­áltozásai miatt a’megyének nyugalmasabb léte a’közbéke, csend, kölcsönös bizodalom, szeretet, rokoni érzet, szóval a’ közjó elő­mozdítása múlhatatlanul megkívánná, hogy a’megyének mind azon békés polgárai, kik a’felemlített kedvetlen következésű építészék folyamatja alatt történt zavarok miatt fenyítő por alá vétettek, a’ megye RBnek hű kebléhez leendő visszacsatoltatása eszközöltessék. Ezen valóban a’megye közboldogságát czélzó lelkes előterjesztés köz­pártolást nyervén, közohajtásnak lenni nyilv­án kijelentetett, ahhoz képest elhatároztatott, hogy a’ magyar haza közboldogságát ’s an­nak eszközlését atyai szivén hordozó dicsőségesen országló koronás királyunk Ő Felsége legalázatosabb felirattal keressék meg az iránt, hogy a’megye azon polgárait a’per alól felmenteni legkegyelmeseb­ben méltóztassék, egyszersmind ezen közohajtásnak biztosabb si­kerülése tekintetéből az egész haza előtt tudv­alév­ő közbékeséget sze­rető ’s nagylelkű főcancellár ’s főispány ő excja kegyes közbenjá­rásért, valamint a’ főispány hely­ettes m­aga is pártolására megké­retni határoztatok,’s ezen különösebben figyelmet érdemlő felira­tok elkészítése tisztelve szeretett magos alispány­unk elnöksége alatt több kirendelt megy­ei tagokra bízatott. A’mondott feliratok ekkép hangzanak: „Felséges császár és ap. király, természet szerint leg­kegyelmesebb urunk ! A’legközelebb lefoly­t országgyűlés alatt leg­­fénylőbb példáját adta felséged atyai kegy­elmessége annak, hogy a’ hol az egymás iránti bizodalm­atlanság ’s meghasonlás a’ közdolgok folyamatára káros hatással van, a’ békés egyetértés ’s a’ közdol­gok czélszerű foly­amatának hely­reállítására legüdvösebb mód a’ haza atyjának kegyelemmel párosult igazságos hozzájárulása. Megyénk­ben a’ rokon atyafi érzést ’s azon barátságos kapcsolatot, melly a’ köztanácskozások békés menetének ’s a’ közhatározások sikerének egyedüli feltétele, a’múlt 1839. esztendei nov. 14-ei esemény­ek és az azt köv­etett eljárások megszaggatták’s az egymás iránti bizodal­­matlanság kártékony hatású magvait hintették el. Ki­ nem­ magy­a­rázható , felséges urunk, azon keserves érzés, mellet szül ben­nünk annak látása, hogy­ az atyafi atyafiában, a barát barátjában, a’rokon rokonában ellenét szemléli ,’s ha az elmúlt időkre vissza­­tekintünk, a’ midőn kiki a’ másikat baráti karokkal ölele, lehe­tetlen nem kívánni azt, hogy­ az áldott egyetértést egymás között akármi áron is visszaszerezzük ; mert bár alkotmányos országban csak a’ törvényiek teljesítése szül megny­ugtatást, de vannak ollyn esetek, mellyeknek örök feledése jótékonyabb hatású a’törvény ki­menetelénél. Méltóztassék tehát Felséged kegyelmesen megengedni, ha bár törvény hatósági állásunknak néminemű feláldozásával is;azok­­ról, mellyek akár egy akár más részről felhozathatnának, mély­en hallgatva, jobbágyi alázatossággal arra kérjük Felségedet, légy­en meg János a­ philosophia encyclopediáját foly­tatta; a történetirási osz­tályban Kossovics Károly a' magyarok védelmi rendszeréről; Pé­­rely József azon kérdést fejtegette: igaz-e, hogy a’ történetírás­ban hátrább az újkor a’ réginél; Kállay Ferencz a’ keleti nyelvek magyar-történeti fontosságáról , valamint Lebediásról értekezett; Jerney János a’ kaukázusi kubecsi népségről; végre Jászay Pál és Podhradczky József több apró históriai közléseket adtak a­ tudo­mánytárban; a’ mathematical osztályban Győry Sándor a’ fel- és visszatolásról; Vásárhelyi Pál a' Berettyónak a’ Rege módjára ha­józhatóvá tételéről; Vállas Antal a’napfogyatkozásokról; Nagy Ká­roly 1840re astronomiai naplót dolgozott ki; a’ törvénytudomány osztályában Szlemenics Pál az örökségi jószágokról, Sztrokay An­tal a’házassági törvények, szertatások és viszonyokról;Szalay László, Kollár Ádám Ferencz jogtudósi hatásáról, Zsoldos Ignácz a bírák és bíráskodásról általában; végre Frivaldszky Imre a’ magyaror­szági kőszéntelepekről olvasott. Ezekhez járultak l. Eötvös József emlék beszéde Kölcsey Ferencz—, Sztrokay Antalé Perger János—, Balogh Pálé Forgó György—, és Bugát Pálé Schuster János felett, ’s ezek nagyobb része a’társaság évkönyvei V. kötetében lesz a’kö­zönség elébe terjesztve, egy része a’ tudomány tárban jelent meg. 2. Nyomtatásban a’ következő munkákat adta ki a’ társaság: a) Tudománytár, közre bocsátja a’ m. t. t. Szerkesztik Luczenbacher J. és Balogh Pál. Tizenkét füzet, b) Nyelvtudományi pályamunkák. Kiadja a’ m. t. t. Második kötet: Engel József és Nagy János ko­szorús értekezéseik a’ m. nyelv gyökérszavairól, c) Romai classi­­cusok m. fordításokban. Kiadja a’ m. t. t. Harmadik kötet: C. J. Caesar minden munkái, Szenczy Imre által, első kötet, d) Kazin­czy Ferencz eredeti munkái. A’ m. t. t. megbízásából összeszedék Bajza és Schedel. Második kötet: Utazások, e) Eredeti játékszín. Kiadta a’ m. t. t. VII. köt.: Az atyátlan, szomorújáték 5 felv. Irta Tóth Lőrincz. f. g) Külföldi játékszín. Kiadta a’m. t.1. XV. köt.: A’ levelezők, vígj. 2 felv. Ész és szív, vígj. 1 felv. Steigenfeldh ut. Külkey Henrik. A’ kénytelen házasság, vígj. Moliére után Ka­zinczy F. — XVI. kötet: Romeo és Julia, szomorúj. 5 felv. Sha­kespeare ut.Náray Antal. h) Philosophiai anthropologia. Irta Kö­teles Sámuel. 1) Elmélkedések a­ physiologia és psychologia köré­ben , különös tekintettel a’ polgári és erkölcsi nevelésre. Irta D. Mocsi Mihály, (az acad. jutalmára). k) Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott D.Chelius M.J. III. kötet ford. D. Smalkovics Mihály. 1) M. J. társasági névkönyv astronomiai naplóval és kalen­dáriummal 1840re, szerkesztő Nagy Károly rt. 3. El voltak a’ta­gok olly kéziratok vizsgálatával is foglalva, mellyek az alaprajz ren­delkezéséhez képest kiadatás végett voltak az academia elébe ter­jesztve. Név szerint, a’ múlt évről maradiakhoz járult 10, és pe­dig szépliteraturai 2, classica literaturai 1, philosophiai 2 , had­tudományi 3, törvény- és országtani 2. Visszavettetett 13; elfogad­tatott feltételesen I. végkép a’ következő négy : a) Plutarch Paral­­lelái első kötete, fordítva D. Székács J. által; a’ Hellen classicu­­sok 2. kötetébe, b) Szikrák a’hellen szónokokból, ford. Szabó Ist­ván által; a’ Hellen class. 3. kötetébe, c) Epigramm. Kotzebue víg­játéka, fordítva Kazinczy Gábor által, a’külföldi játékszín számára, d) Az ember szelleme, Hartmann után D. Soltész János által. 4. H­asonlólag el voltak a’ tagok a’tudomány tárba szánt dolgozatok vizs­gálatával foglalva. A’ mult évről maradiakhoz jött ez évben 25, név szerint nyelvtudományi 2, philosophiai 2, történettudományi 15, mathesisi 4, törvényi 1, természet- és műtani 1. Visszavéte­tett 1, visszavettetett 7, elfogadtatott 12, mellyek nagyobb része már meg is jelent. Szegszárd. A’ jónak és szépnek, úgy, mint a’ rosznak és helytelennek, mióta csak a’ történetek emlékeznek, voltak ellen­szegülői és gátlói. Városunk kebelében alakult lövésztestületnek is támadván már kezdetén ellenségei, kik bár látván, miként ezen tes­tület czélja nem csak egyenruhában fellépve üdv és emlék-napokon az isteni szolgálaton megjelenni, és az ünnepélyt emelni, hanem városunk lakosi közt a’ barátságot, összetartást, ipart, nemzeti szel­lemet, és a’ közbátorságot, valamint a’ han­gászatot, minden szép és jó iránti hajlandóságot feléleszteni, és megállapítani — nem átal­­kodtak azt , mint rend , és csendbontó, zavart és egyenetlenséget okozó, a’megye, uradalom, és városi elöljáróságnak magát ellen­szegülő társaságot fensőbb helyen feladni.A’dolog megvizsgáltatván, a’ testület czélja és intézményei valódi színükben fényre hozatvák, fensőbbhelyről érkezett kegyes leirat következésében aug. 27-én gyülekezetet tartott, mellyben a’ kegyes leirat felolvastatott, és ér­telme szerint a testület, eddigi állományának korlátai közt, fen­­állhatónak és szabadalmasnak nyilatkoztatott. Melly alkalommal b. Prónay Albert, gr. Zichy László, Daróczy Sándor urad. ügy­viselőt, az urakat és Szegszárd v­sa mindenkori biráját — mint bírót — tag­jaivá nevező, ’s szabadságát aug. 30 án gyakorlatba is hozá. A’ tes­tület fegy­veresen és csinos magyar egyenruhában, katonai rendben, az egi házba gyűlt össze az ünnepélyt emelő, hol főtiszt. Ujváry Jós­­zsef tiszt, kanonok, esperest, helybeli plébános mint testületi lel­kész, a mindenhatónak áldozatot nyujta. A’ sz. mise áldozati alatt éneklett „Te Dolima*ota testületnek már is derék hangászai kisér­ték kellemes öszhangzatú zenével. — Sept.3. Megtisztelv­én a’szá­mosan összegyűlt t. KK és RRket elnöklő első alispányunk, kije­lenté miképpen a’ júliusi gyűlés határozata következésében, mint a t.czikkelyek megérkezte utáni illedelmes időre, a’mai napot hir­

Next