Nemzeti Ujság, 1842. július-december (37. évfolyam, 53-104. szám)

1842-10-19 / 84. szám

Második félév. t*est, Mindszent hava l§49. 84. szám. NEMZETI UJSAG. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. AIulPITÁ HVKTSÁR ISTVÁN TAULVNiflUÓ, RIADJA ÖAVEGJE. fffijarzru mc zA'Jec/sA cn^J Megjelenik minden szerdán és szombaton, fél évi ára helyben kihordással 3 ft. 12 kr. borítékkal 3 ft. 30 kr., postán 4 ft ismeretlen kezektől bérmentesítetni kérjük a leveleket, a lapok illető levelek a szerkesztőségnek czimeztetendők. Évnegyedes előfizetést (oct. 1-től dec. végéig) postán 2 ft., helyben borítékkal 1 ír. 48 kr., boríték nélkül 1 ír. 36 kr. p. p. még elfogadunk. TAKTA IIOJI! * FI aza napi «. A n.váradi püspök nyugalomra lép , elölépet., Korunk ügyei, jelentések a magyar tudós és Almanach-társaságtól, takarékpénztár- és énekiskolától, ikervárosi hírnök, Székes Fejérvár s Biharból (közgyűlések), Tolnából (szüret) , Erdélyből (Országgyűlés) ; rövid kézi. (haladás, rablók elfogatása, tűzvész); hirlapbuvár. — Külföldi napló. Servia. Angol - Orosz- Bajor- Orosz- Törökország. Hird. ]IA/IAI IAPID. A nagyváradi rom. kath. püspök Lajcsák Ferencz ő excellentiája , a romai pápa őszentsége megegyezésével, saját kérelmére gyengélkedő egéssége tekintetéből a terhes püspöki hivataltól felmentetett s végnapjait érsekezimmel valamelly kolostorban fogja tölteni. Elöléltetés. A kolozsvári kir. lyceumban nt. Lez a Xav. Ferencz, kegyes rendbeli áldozó pap, bölcsészettanár és a philos. tudományok 16 évig érdemteljes professorának a lyceum könyv-és kőnyomó- intézete igazgatójává történt előmozdíttatása következében a philos. tudományok tanítószékére nt. Cseh Ferencz, szinte a kegyes rend tagjai, eddig a kolozsvári gymnasiumban egyik osztálybeli buzgó professor nevezteték ki. (M. és J.) Mórunk ügyei. f A református föiskola eszméje practicali térenc) Midőn múlt évben azon duzzadt panegyrist olvasók , mellyet a Pesti Hírlap mindjárt keletkezte után a Pesten fölállítandó reform, egyetem ügyében , az ebből nemzetünkre áradandó jótétemények fölött tartott, minden legcsekélyebb sejtelem nélkül nyugodt kebellel tevénk félre az előttünk ábrándozások regestumának tetsző lapot , mert a magyar hevülést históriai után ismervén ez ügyben is elmondhatónak véltük a nálunk annyiszor valósult latin közmondatot: ,,Initium fervet, mediumepet, finis alget“; s ha valakinek eszébe jutott volna a Pesti Hirt. által magasztalt eszmének megtestesülendéséről hozzánk akkor kérdést intézni, mi így válaszoltunk volna: biz ez vérmes remény uram, vérmes remény és semmi egyéb, melly rövid idő múlva a hiú remények nagy óceánjába merülend. És ez volt okunk, s hihetőleg ez volt oka más józanabb gondolkozása, nem az ábrándok országában hanem a valóságos világban élő honfiaknak is, melly miatt részünkről az érdemleges fölszólalás szükségtelennek tartatott. Miután azonban ezen új , s a leggyászosb nemzeti meghasonlások magvát keblében rejtő eszmének valósítására — mikint a közhírré tett aláírási ívek tanúsítják — már tetemes ajánlások és adakozások történtek , úgy hisszük , minden igaz hazafinak, ki nemzetünknek mind külső mind belső szomoritó helyzetét fölfogni, és a magány vagy pártérdeket a nemzeti közérdeknek alárendelni képes, kötelességében áll fölszólalni, s a közönséges veszély elhárítására — mielőtt orvosolhatlanul bekövetkeznék— egyéni tehetsége szerint mindent megtenni. Jól tudjuk mi, hogy a régi nem mindenkor jó, de tudjuk azt is, hogy a mi jó nem azért jó mivel uj vagy régi, hanem azért mivel czélirányos és üdvös; s hogy a mi czél elleni és ártalmas akár legyen régi akár uj, már magában rész, mellyel ha egyesekre vonatkozik minden ember mint ember, ám pedig az egész nemzetre vonatkozik, minden polgár mint polgár gátolni, irtani köteleztetik. Az evang. reform, egyetem eszméje hazánkban egy egészen uj tünemény, mellynek valósulása , habár egyes osztályokra nézve üdvhozónak látszik is, practices téren tekintve , az egész nemzetre nézve — főképtelen körülményeink között — nem csak szükségtelen, de sőt ártalmas. Nem tehetünk róla, hogy a Pesti Hirt. szerkesztőjének azon véleményében , mintha nemzetiségünk fönnaradását az evang. reform, főiskolától kellenék várnunk, nem osztozhatunk , mert bocsásson meg ő szerkesztősége, mi magyar hazánkban magyarok valánk akkor is, midőn a reformatio még világon sem létezett, és magyarok m maradandunk ezután is , habár a reformatio Magyarhonból kiköltöznek is , és jóllehet mostan kori evangelikus és reform, honfitársainkat magunkhoz hasonló igaz magyaroknak tartjuk, *) de honunknak ezen nem egészen 13 lakóságát összes magyar nemzetnek nem tekinthetjük , miután legújabb statisticusunk számítása szerint **) az egyesült, s nem egyesült görögöket és zsidókat nem is említve, maguk a catholicusok több mint kétszer fölhaladják az evang. és reform, honfiak összes számát; különben az következnék , mit már egyik elvbarátunk a Pesti Hirl. .szerkesztőjének szavait magyarázván, a Nemz. Uj. 82-ik sz-ban élénk ecsettel festegetett, hogy t. i. nemzetünknek legnagyobb része,a catolicus honfiak „csak félmagyarok, vagy épen korcsok , kiktől nem lehet reménytem azon közvetítést, hogy a magyar europaias legyen, az amit európainak nevezünk, e honban mindig magyar maradjon“ — a minél ugyan gyanusítóbb állítást, szemtelenebb vakmerészséget ember e földön nem látott. — íme mire nem vetemedik a rohanva haladó ha rohanásában nem gátoltatik, elsodor, összetipor után útfélen mindent, a mi pártérdekeinek tömjénezni nem szok) Ide nem értvén az evang. egyháznak azon tetemes részét , melly nem rég 200 tót lelkész vezérlete alatt nemzetiségünk ellen pánszláv propagandát alapított. ív. 1'Kc) Magyarországban—Erdélyt ide nem értve — a catholicusok száma : 5,030,558, az evang. 782,844, s reform. 1,614,032. 1. Fényes Magyarország Statistikája. költ, s hogy szentségtelen irányát szentesítse, magánosztálynak érdekeit nemzetérdeki méltóságra csigázza, el akarván a nemzettel hitetni, mikép nem az összes nemzet érdeke a közérdek, hanem csak az ő magánosztályának érdeke, következőleg hogy az emennek , vagyis az összes a részletesnek alá van rendelve. Uram, ez nem nemzetegyesítő hanem inkáb a különben is megszakadozott nemzetet még több pártokra osztó politika, mellyet jelen körülményeink között inkáb gyakorolhatna az orvosi boncztudományban, mint egység után epedve sóvárgó magyar hazánkban. — De térjünk vissza a tárgyhoz. Azt mondok fölelni, hogy az evang. reform. egyetem eszméjének megtestesítése practices téren tekintve szükségtelen. Hogy állításunkat nem ködből de magából az életből mentők, bizonyítja maga a kérdéses egyetem természete. Mert mondjátok meg édes honfiak : mit kívántok ezen ujonan fölállítandó evang. reform, egyetemben tanítani? nemde tudományokat? — igen de azt lehetlen nem tudnotok, hogy a tudományok vallási különbséget nem is ismernek ; — lehetetlen nem tudnotok, hogy az ember a tudományokat sem mint catholicus sem mint evangelicus sem mint református, hanem csak mint ember szerezheti meg magának , következőleg hogy a tudomány mint tudomány sem catholicus sem protestáns nem lehet. Vagy talán egészen itj s eddig a világ előtt nem ismert tudományoknak kívántok tanítószékeket emelni? — hiú erőködés uraim és semmi egyéb miután ti sem ugrottatok ki Minervakint Zéma koponyájából. Már pedig az eddig ismert tudományok a mostani kir. magyar egyetemnél nagy részben mind taníttatnak, s ha mellyek nem taníttatnak — csak nemzetünk akarja — azonnal taníttatni fognak, mert koronás fejedelmünk tökéletesbülni óhajtó magyar alattvalóinak igazságos kivánatát bizonyosan tudja méltányolni; a mellyek pedig taníttatnak (a theolgiát kivévén, mellyről külön szólandunk) valamint catholicusokra és protestánsokra egyiránt vonatkoznak, úgy mindenkinek egyiránt zárvák. Ugyanis mi taníttatik a mostani magyar egyetemnél? A bölcselkedési karban: mathesis és polgári építés-mesterség, történetek, bölcselkedés, aesthetica, természettudomány, csillagászat, számadás, fenső mathesis, német, magyar, görög, franczia olasz nyelvek és literatura. A törvény karban: magyar polgári törvény , curialis, stylus, statistica, bányászi törvény, egyházi törvény, természeti törvény, politica, római polgári törvény, büntető és feudális törvények. Az orvosi karban: seborvosi, theoria, természettudomány, orvosi policzia , orvosi tudomány, szemorvosi tudomány, finomabb anatómia, physiologia, gyógyszertan, lövészet , és bonettudomány. Márpedig ezen tudományok a fölállítandó evang.reform, egyetemben szint azon alapelveken épülnének — mert egyebeken nem is épülhetnének — mint a mostani magyar egyetemben, mert bocsátkozzunk csak a dologre- *) Kifejtvén a reform, főiskola ügyében nézeteinket elméleti téren , tisztelt tv. barátunk szinte e tárgyat gyakorlati szempontból taglaló czikkel lepett meg bennünket, mellyel annyival inkáb sietünk közölni, minthogy kiegészítő része fölvett tárgyunknak Szerk.