Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-05-23 / 47. szám

hála — bírjuk; de épen azért, mivel bírjuk, fél­tékenyek valánk e drága kincs őrzésében; és köz­­intézvények, viszonyok támadának polgári éle­tünkben, sőt a szabadságos osztályok egyes feleke­­zeteiben is, messze szétágazók, századok által meg­­gyökeresedettek , s jelenleg is fönállók, mellyekkel a szabadságot az idők képzete szerint mint meg annyi kötelékek által meghonosítottuk , magunk­hoz szorítottuk, és amellyeket, amennyiben az idő változást, vagy legalább tágítást kíván , nem egyszerre szétvágni, de halkan és vigyázva fel­oldozni lehet és kell ; illy körülmények között rögtöni változást vagy a bár h­onnét eredő önkény, mellyről azonban ez úttal szó nem lehet, vagy a gondatlanság tehet, melly vagy ezélt vesztve, nem várt ellenzésre találna , gyengítve a hasz­talan öszveütközés által a nemzet erejét , vagy — a mi legkárosabb — megsértve a virágzó, és gyümölcsöző szabadság fájának gyökerét, melly majdan messze másokra is kiterjesztendőne jóté­kony árnyékát, és megszaporitná sarjadékait végkép és visszahúzhatatlanul elölné épen azon szabadságot, mellyet jó szándékkal ugyan, de meg nem fontolva, készületlenül, időnek előtte kiterjeszteni kivánt; —• és épen ezen tekintet az, melly a nemzet boldogságára, és kifejlődésére czélzó javaslatok és indítványok között megnehe­zíti a választást, és még inkább az alkalmazást; — azonban ő Fölségének, ősi szabad alkotmá­nyunk örökös őrsének, és az országosan egybe­­gyűlt rendeknek bölcsesége leend majd e részben is a czélra vezető fonal, és ha nem hibázok — az ellenkező véleményeknek minden elfogultság nélküli megfontolása, méltánylása, és egy rész­ről a fönálló intézményekhez , más részről az időnek kifejtett szükségeihez , és kivánataihoz való bölcs alkalmaztatása, a legbiztosabb eljárási mód ; mert illy körülmények között, hol — bel­ső meggyőződésem szerint — minden színületű fe­lekezet hazánk javát hordja szívén, az ellenkező véleményt nem tűrni, gyanúsítni polgári vétek, önvéleményünkhöz pedig minden ellenkező tekin­tetek félretételével ragaszkodni, polgári hiba. De mindenek előtt a polgári élet kifejlődé­sére elkerülhetetlenül szükséges , hogy a nemzeti test erős és egésséges, s ennek következtében az átalakulás korszakában is a nemzet boldog s meg­elégedett legyen. Valamint az emberi testben meg­­kivántatik , hogy az éltető orgánumok ép álla­potban, s öszvehangzó működésben legyenek, és csak az egésséges gyermekből lehet virágzó if­­jat, erős férfiút, és tartós öreget várni, úgy a nemzeti testben is , annak minden életszakában , hogy éljen , annál inkább hogy gyarapodjék , a polgári testet éltető és föntartó orgánumokat nél­külözni nem lehet. — Személy s vagyonbeli bá­torság, tisztelet, engedelmesség a fönálló törvé­nyek iránt, erős, ellenállhatatlan hatalom azok­nak végrehajtásában és a törvényrontók meg­­zabolázásában a polgári igaz szabadságnak fő tenyésztője a törvényes rend , és a törvények megtartását belső össztönből eszközlő vallásosság, és erkölcsileg közönségesen a polgári alkot­mányunk kiegészítő részét tevő minden rendek törvényes jogainak méltánylata , föntartása, a különböző vallás, és nemzetiségi felekezeteknek, egymás iránti nem csak hideg eltűrése, de forró szeretete, és az alkotmány egyességében szoros öszveolvadása, nálunk különösen azon lényeges előleges föltételek, mellyek nélkül a nemzet alig tud élni, annál kevesebbé pedig előre haladni — mellyek mellett ellenben átalakulásunk nem egy — hosszasan tartó előfáj­dalm­ak utáni , gyakran halált okozható újra születésnek , de egy termé­szetes, önkényt következő, minden lépcsőzetében megelégedéssel párosult kifejlődésnek leend gyü­mölcse; s igy is kell ennek a dolog természeté­nél fogva lenni — mert épen az élő embernek, a jelenvalóságnak vannak legerősebb igényei az é­­lethez, és bár a jövendőség java szemünk előtt forog is, önszemélyünkre, és a jelenre is meg­elégedést, boldogságot kívánunk a polgári társa­ságtól , mert e földön múlandó időben él az em­ber, és itteni létének biztosítása, kellemetesitése végett állott öszve a polgári társaság. Melly sze­rencsés , természetes öszveköttetés ! a mi a je­lenkornak jó létet ad, ugyanaz alapítja a jövő­nek boldogságát, s előhaladását , mert csak e­rőstől származik erős és jó. Törvény által el van­nak rendelve nálunk is emek a nemzeti test él­hetőségére nélkülözhetetlen organikus kellőségek, ezeknek teljes erejükbeni fontal­tása, s a men­nyiben hatásuk időjártával fölakadott, vagy bár­mikép megakadályoztatott volna, helyre­állítása , kiterjesztése — a törvényhozás első teendői közé látszatik tartozni. Mély hálával tartozunk eleinknek , kik több százados véres küzdések között nemzetisé­günket, polgári alkotmányunkat föntartották , nem csoda hogy annyi baj , s veszély között örök­ségben nem hagyhatták reánk azon hasznos in­­tézményeket , mellyek már most az egész művelt világban a társaságos élet első szükségeihez tar­toznak , és a mellyeket más nemzetek, gyakran eleink védfal gyanánt szolgáló vitézsége által is biztosítva , régóta meghonosítni kezdettek. Mi e tekintetben új nemzedék vagyunk , sok még e részben nálunk a tennivaló ,­­igyekezzünk tehát, mennyire erőnk engedi, a létezőknek kiterjesz­tése, a hi­ányzóknak megalapítása által megsze­rezni a polgári társaságos életnek ezen első, min­denki által, bármelly politikai felekezethez tar­tozzék, jótékonynak elismert szükségeit, így hogy többek között a legkitetszőbbeket említsem — ja­vítsuk a vétkest, biztosítsuk személyünket, és va­gyonunkat, szilárdítsuk hitelünket, készítsünk utakat a közlekedésnek és kereskedésnek köz­a­­karattal, és erővel, és ha majd rövid időn fe­dezve s előállítva lesznek ezen első szükségeink, a gyarapodó jólét és megelégültség érzései között ismét újra természetes folyamatban fog terjedni, kifejlődni a nemzetnek szellemi s anyagi bol­dogsága. Már talán sokat is , és tudva lévőket mond­va , visszaéltem a tekintetes karok és rendek fi­gyelmével ; de kiki azt teszi a haza oltárára , mit belátása szerint jónak , s hasznosnak lenni gon­dol , s­e legyen az én mentségem is. Nincs is egyéb hátra, mint hogy néhány szót csekély sze­mélyemről szóljak. — Felséges urunknak kegyel­me­s parancsolatánál fogva másod ízben lépek föl ezen valóban terhes elnöki pályán, mellynek azonban megvan — ha szerencsések vagyunk — a maga kelleme, és édes jutalma, melly elfelej­tet, sőt kedvessé tesz minden fáradságot; a te­kintetes karok és rendek bizodalma , és hogy ki­mondjam — mit szívem érez és óhajt — von­zódása és szeretete, talán nem hizelkedem­ ma­gamnak , ha még most is egész valómat átjáró örömmel kimondani bátor vagyok, hogy ezen ju­talomban a múlt országgyűlése alatt részesülni szerencsém vola —a legnagyobban, mellyet pol­gár polgárnak — az öntudat érzetén kívül adhat. — Kérem istenemet, hogy oda vezérelje minden szándékomat, és tehetségemet, hogy a tekintetes karok és rendek részéről is ezen jutalmat megér­demelhessem , és pedig bármelly óhajtott legyen az , nem csak magamért , de főképen a köz jó­ért , melly az illy egyesség által mindig előmoz­­dittatik: — részemről ismét nyílt egyenesszivü­­séget, minden párt és vélemény tekintete nélküli részrehajlatlan elnökségi eljárást, fejedelmem, hazám , a tekintetes karok és rendek , és ma­gam törvényes jogai föntartására eltökélett szán­dékot hozok , fogadok és ajánlok; s igy lévén lelkesítve , s olly férfiak által környékezve, kik nagyobb részt a haza szolgálatának mezején ke­letkezett barátságos viszonyainknál, — mindnyá­jan pedig küldőik bennük helyheztetett bizodal­­muknál fogva, tiszteletem, és szeretetem érde­­mes tárgyai — egész bizodalommal, sőt örömmel lépek föl ezen elnöki székbe, és szives hajlan­dóságukat , barátságukat , s elnöki nehéz tisztem­nek hazafiúi gyámolitását kikérve, s a nagy tör­vényhozói munkához erőt , egésséget, s megelé­gedést kívánva, minden hazafi kebelében bizonyos visszhangra találó fölkiáltással végzem beszéde­met: Isten éltesse, tartsa meg a királyt, virá­­goztassa , boldogítsa az áldott kedves hont! A kegyel­m­es királyi előadások. (­ császári s apóst, királyi Fölsége legkegyelme­sebb urunk nevében , fenséges főherczeg, főtisz­telendő , tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos, nemes és nemzetes, be­csületes és gondos nemes, Magyarország és hoz­zácsatolt tartományok karainak és rendeinek, kik vagy személyesen vagy kevesekkint hivatalno­­koskodva, küldőik nevében, ő császári s apóst, királyi Fölsége által hirdetett országgyűlésre ös­­­­szejöttek, kegyelmesen meghagyatik: (") császári apostoli királyi Fölsége, nem ke­vésbé ügyelve a törvények megtartására , mint a közboldogságot szünetlenül előmozdítani gondos­kodó atyai szive sugallatát követve, idézé a KK. és RR. a jelen országgyűlésre, hogy azon atyai akaratát, mellyet királyi tekintélyénél fogva szere­tett Magyarországa és a hozzá kapcsolt tartomá­nyok közszükséges boldogsága javára szentesített törvények által kinyilatkoztatott, bővebb üdves intézkedések hozzájárultával tanúsítsa. Annál fog­va legkegyelmesebben kívánni méltóztatik ő cs. és ap. kir. Fölsége: I. A Kir. és RR. a múlt országgy. 3. 4. és 3. törvényczikkei értelmében kiküldött orszá­gos választmányok munkálatait, előadva mik ezek­nek utmutatása szerint a közjóra szolgálandóknak találtatandnak, annak idejében ő Fölsége elébe terjesszék. II. Fordítsák figyelmüket azon szomorú ese­ményekre, mellyek az ország némelly megyéiben, a közügyek tárgyalására határozott gyülekezetek­nél, gyilkolások és legterhesebb kicsapongások véghez vitelével, mellyekről atyai szive mély fáj­dalmára értesitetett,­­ történtek. Ezek, ha jö­vendőre meg nem gátoltatnak, a nyilvános tanács­kozásoknál minden fontosságot és méltóságot el­törölvén, világos hogy sem személyes sem vagyon­beli bátorságot, annál kevésbé szavazatszabadsá­got az illy gyülekezetekben nem biztosítanak ; azért ő cs. s apost. kir. Fölsége legfőbb gondjai közé tartozik , hogy azon hibáknak, mellyek a megyei gyűlések tartásánál már ő cs. és ap. kir. Fölsége dicső emlékű őse alatt, mikép az 1790. királyi előadások 3. pontja bizonyítja, becsúsz­tak , azon időtől fogva pedig a törvényes szabad­sággal'­ visszaéléssé nevekedtek, eltörlésére s ha­tályos gátlására a III. R. II. czimének Sik .. s az 1723. 33. tcz. értelméhez képest a KK. és RR. tanácskozzanak, és e czél elérésére szolgáló al­kalmas eszközöket ő Fölségének bemutassák. III. Azok közé , mik gyorsabb tárgyalást követelnek, ő cs. s apost. kir. Fölsége a negye­dik rendnek az országgyűlésem jelen állása iránt tett panaszait is kegyelmesen sorolja, hogy addig is, míg az 1790: 67. és 1825/7­1. törvényczik­­kek következtében az országgyűlés elrendelésének ügye törvényileg meghatároztatnék, a szabad királyi és bányavárosoknak azon joguk, miszerint az országos alkudozásokhoz szavazatukkal járulja­nak, a törvények értelmében megalapítva legyen. IV. A virágzó kereskedés főemeltyűinek — mellyek alkalmas nyilvános közlekedési eszközök­ből állanak — hiánya mindennap érezhetőbb; azért ő cs. és apost. kir. Fölsége ezen sürgető szükségen segíteni óhajtván, a Kir. és RR. kegyel­mesen fölszólitni parancsolta, hogy a fölállí­tandó, vagy a­mennyiben már léteznének illy közlekedési segédeszközök , de főleg egy meghatá­rozandó útrendszer állapítása iránt, s nem csak a vonalokról és ezeknek különböző fokozatairól, hanem egyszersmind e munka véghezvitelére s föntartására szükséges erőkről, s m­ikép gyakor­­landó kellő fölügyelés módjairól, mellyeket más helyeken a tapasztalás helyeslett, és mellyek a czélnak mindenkép megfelelnek, —értekezzenek, és legmagasabb szentesítése alá terjesszék. V. Ámbár az újabb törvények által a magá­nosok hitele szilárdítására több üdvös intézkedé­sek tétettek légyen, de ezeknek sükere meg nem felelt a reményeknek, többek között a jelenséges bírói végrehajtás nyomán eredő árverések hibái, amaz ingatag és bizonytalan föltétnek, mellynek a birtokok az 1836 : 13. t. czikknél fog­va alá­­vetvék, tulajdonitandók. Azért mind a magánosok hitelének mind a nemzeti ipar felvirágoztatásának legkitűnőbb érdekében áll, hogy ezen szükségen is a létező országos alapintézkedések vonalán, ő cs. és ap. kir.Föls. megegyezésével segítessék. Hogy az országban uralkodó hitelfogyatkozás eltávolitassék és nyittassák az észszerű s gyümöl­csöző gazdaságra szükséges pénztőkéket hosszabb időre is azonnal és mérsékelt kamatokra kapni. VI. A KK. és RR. kegyelmesen kinyilat­­koztattatni parancsoltatik, hogy e czél elérésére

Next