Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-05-23 / 47. szám
hála — bírjuk; de épen azért, mivel bírjuk, féltékenyek valánk e drága kincs őrzésében; és közintézvények, viszonyok támadának polgári életünkben, sőt a szabadságos osztályok egyes felekezeteiben is, messze szétágazók, századok által meggyökeresedettek , s jelenleg is fönállók, mellyekkel a szabadságot az idők képzete szerint mint meg annyi kötelékek által meghonosítottuk , magunkhoz szorítottuk, és amellyeket, amennyiben az idő változást, vagy legalább tágítást kíván , nem egyszerre szétvágni, de halkan és vigyázva feloldozni lehet és kell ; illy körülmények között rögtöni változást vagy a bár honnét eredő önkény, mellyről azonban ez úttal szó nem lehet, vagy a gondatlanság tehet, melly vagy ezélt vesztve, nem várt ellenzésre találna , gyengítve a hasztalan öszveütközés által a nemzet erejét , vagy — a mi legkárosabb — megsértve a virágzó, és gyümölcsöző szabadság fájának gyökerét, melly majdan messze másokra is kiterjesztendőne jótékony árnyékát, és megszaporitná sarjadékait végkép és visszahúzhatatlanul elölné épen azon szabadságot, mellyet jó szándékkal ugyan, de meg nem fontolva, készületlenül, időnek előtte kiterjeszteni kivánt; —• és épen ezen tekintet az, melly a nemzet boldogságára, és kifejlődésére czélzó javaslatok és indítványok között megnehezíti a választást, és még inkább az alkalmazást; — azonban ő Fölségének, ősi szabad alkotmányunk örökös őrsének, és az országosan egybegyűlt rendeknek bölcsesége leend majd e részben is a czélra vezető fonal, és ha nem hibázok — az ellenkező véleményeknek minden elfogultság nélküli megfontolása, méltánylása, és egy részről a fönálló intézményekhez , más részről az időnek kifejtett szükségeihez , és kivánataihoz való bölcs alkalmaztatása, a legbiztosabb eljárási mód ; mert illy körülmények között, hol — belső meggyőződésem szerint — minden színületű felekezet hazánk javát hordja szívén, az ellenkező véleményt nem tűrni, gyanúsítni polgári vétek, önvéleményünkhöz pedig minden ellenkező tekintetek félretételével ragaszkodni, polgári hiba. De mindenek előtt a polgári élet kifejlődésére elkerülhetetlenül szükséges , hogy a nemzeti test erős és egésséges, s ennek következtében az átalakulás korszakában is a nemzet boldog s megelégedett legyen. Valamint az emberi testben megkivántatik , hogy az éltető orgánumok ép állapotban, s öszvehangzó működésben legyenek, és csak az egésséges gyermekből lehet virágzó ifjat, erős férfiút, és tartós öreget várni, úgy a nemzeti testben is , annak minden életszakában , hogy éljen , annál inkább hogy gyarapodjék , a polgári testet éltető és föntartó orgánumokat nélkülözni nem lehet. — Személy s vagyonbeli bátorság, tisztelet, engedelmesség a fönálló törvények iránt, erős, ellenállhatatlan hatalom azoknak végrehajtásában és a törvényrontók megzabolázásában a polgári igaz szabadságnak fő tenyésztője a törvényes rend , és a törvények megtartását belső össztönből eszközlő vallásosság, és erkölcsileg közönségesen a polgári alkotmányunk kiegészítő részét tevő minden rendek törvényes jogainak méltánylata , föntartása, a különböző vallás, és nemzetiségi felekezeteknek, egymás iránti nem csak hideg eltűrése, de forró szeretete, és az alkotmány egyességében szoros öszveolvadása, nálunk különösen azon lényeges előleges föltételek, mellyek nélkül a nemzet alig tud élni, annál kevesebbé pedig előre haladni — mellyek mellett ellenben átalakulásunk nem egy — hosszasan tartó előfájdalmak utáni , gyakran halált okozható újra születésnek , de egy természetes, önkényt következő, minden lépcsőzetében megelégedéssel párosult kifejlődésnek leend gyümölcse; s igy is kell ennek a dolog természeténél fogva lenni — mert épen az élő embernek, a jelenvalóságnak vannak legerősebb igényei az élethez, és bár a jövendőség java szemünk előtt forog is, önszemélyünkre, és a jelenre is megelégedést, boldogságot kívánunk a polgári társaságtól , mert e földön múlandó időben él az ember, és itteni létének biztosítása, kellemetesitése végett állott öszve a polgári társaság. Melly szerencsés , természetes öszveköttetés ! a mi a jelenkornak jó létet ad, ugyanaz alapítja a jövőnek boldogságát, s előhaladását , mert csak erőstől származik erős és jó. Törvény által el vannak rendelve nálunk is emek a nemzeti test élhetőségére nélkülözhetetlen organikus kellőségek, ezeknek teljes erejükbeni fontaltása, s a mennyiben hatásuk időjártával fölakadott, vagy bármikép megakadályoztatott volna, helyreállítása , kiterjesztése — a törvényhozás első teendői közé látszatik tartozni. Mély hálával tartozunk eleinknek , kik több százados véres küzdések között nemzetiségünket, polgári alkotmányunkat föntartották , nem csoda hogy annyi baj , s veszély között örökségben nem hagyhatták reánk azon hasznos intézményeket , mellyek már most az egész művelt világban a társaságos élet első szükségeihez tartoznak , és a mellyeket más nemzetek, gyakran eleink védfal gyanánt szolgáló vitézsége által is biztosítva , régóta meghonosítni kezdettek. Mi e tekintetben új nemzedék vagyunk , sok még e részben nálunk a tennivaló ,igyekezzünk tehát, mennyire erőnk engedi, a létezőknek kiterjesztése, a hiányzóknak megalapítása által megszerezni a polgári társaságos életnek ezen első, mindenki által, bármelly politikai felekezethez tartozzék, jótékonynak elismert szükségeit, így hogy többek között a legkitetszőbbeket említsem — javítsuk a vétkest, biztosítsuk személyünket, és vagyonunkat, szilárdítsuk hitelünket, készítsünk utakat a közlekedésnek és kereskedésnek közakarattal, és erővel, és ha majd rövid időn fedezve s előállítva lesznek ezen első szükségeink, a gyarapodó jólét és megelégültség érzései között ismét újra természetes folyamatban fog terjedni, kifejlődni a nemzetnek szellemi s anyagi boldogsága. Már talán sokat is , és tudva lévőket mondva , visszaéltem a tekintetes karok és rendek figyelmével ; de kiki azt teszi a haza oltárára , mit belátása szerint jónak , s hasznosnak lenni gondol , se legyen az én mentségem is. Nincs is egyéb hátra, mint hogy néhány szót csekély személyemről szóljak. — Felséges urunknak kegyelmes parancsolatánál fogva másod ízben lépek föl ezen valóban terhes elnöki pályán, mellynek azonban megvan — ha szerencsések vagyunk — a maga kelleme, és édes jutalma, melly elfelejtet, sőt kedvessé tesz minden fáradságot; a tekintetes karok és rendek bizodalma , és hogy kimondjam — mit szívem érez és óhajt — vonzódása és szeretete, talán nem hizelkedem magamnak , ha még most is egész valómat átjáró örömmel kimondani bátor vagyok, hogy ezen jutalomban a múlt országgyűlése alatt részesülni szerencsém vola —a legnagyobban, mellyet polgár polgárnak — az öntudat érzetén kívül adhat. — Kérem istenemet, hogy oda vezérelje minden szándékomat, és tehetségemet, hogy a tekintetes karok és rendek részéről is ezen jutalmat megérdemelhessem , és pedig bármelly óhajtott legyen az , nem csak magamért , de főképen a köz jóért , melly az illy egyesség által mindig előmozdittatik: — részemről ismét nyílt egyenesszivüséget, minden párt és vélemény tekintete nélküli részrehajlatlan elnökségi eljárást, fejedelmem, hazám , a tekintetes karok és rendek , és magam törvényes jogai föntartására eltökélett szándékot hozok , fogadok és ajánlok; s igy lévén lelkesítve , s olly férfiak által környékezve, kik nagyobb részt a haza szolgálatának mezején keletkezett barátságos viszonyainknál, — mindnyájan pedig küldőik bennük helyheztetett bizodalmuknál fogva, tiszteletem, és szeretetem érdemes tárgyai — egész bizodalommal, sőt örömmel lépek föl ezen elnöki székbe, és szives hajlandóságukat , barátságukat , s elnöki nehéz tisztemnek hazafiúi gyámolitását kikérve, s a nagy törvényhozói munkához erőt , egésséget, s megelégedést kívánva, minden hazafi kebelében bizonyos visszhangra találó fölkiáltással végzem beszédemet: Isten éltesse, tartsa meg a királyt, virágoztassa , boldogítsa az áldott kedves hont! A kegyelmes királyi előadások. ( császári s apóst, királyi Fölsége legkegyelmesebb urunk nevében , fenséges főherczeg, főtisztelendő , tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos, nemes és nemzetes, becsületes és gondos nemes, Magyarország és hozzácsatolt tartományok karainak és rendeinek, kik vagy személyesen vagy kevesekkint hivatalnokoskodva, küldőik nevében, ő császári s apóst, királyi Fölsége által hirdetett országgyűlésre összejöttek, kegyelmesen meghagyatik: (") császári apostoli királyi Fölsége, nem kevésbé ügyelve a törvények megtartására , mint a közboldogságot szünetlenül előmozdítani gondoskodó atyai szive sugallatát követve, idézé a KK. és RR. a jelen országgyűlésre, hogy azon atyai akaratát, mellyet királyi tekintélyénél fogva szeretett Magyarországa és a hozzá kapcsolt tartományok közszükséges boldogsága javára szentesített törvények által kinyilatkoztatott, bővebb üdves intézkedések hozzájárultával tanúsítsa. Annál fogva legkegyelmesebben kívánni méltóztatik ő cs. és ap. kir. Fölsége: I. A Kir. és RR. a múlt országgy. 3. 4. és 3. törvényczikkei értelmében kiküldött országos választmányok munkálatait, előadva mik ezeknek utmutatása szerint a közjóra szolgálandóknak találtatandnak, annak idejében ő Fölsége elébe terjesszék. II. Fordítsák figyelmüket azon szomorú eseményekre, mellyek az ország némelly megyéiben, a közügyek tárgyalására határozott gyülekezeteknél, gyilkolások és legterhesebb kicsapongások véghez vitelével, mellyekről atyai szive mély fájdalmára értesitetett, történtek. Ezek, ha jövendőre meg nem gátoltatnak, a nyilvános tanácskozásoknál minden fontosságot és méltóságot eltörölvén, világos hogy sem személyes sem vagyonbeli bátorságot, annál kevésbé szavazatszabadságot az illy gyülekezetekben nem biztosítanak ; azért ő cs. s apost. kir. Fölsége legfőbb gondjai közé tartozik , hogy azon hibáknak, mellyek a megyei gyűlések tartásánál már ő cs. és ap. kir. Fölsége dicső emlékű őse alatt, mikép az 1790. királyi előadások 3. pontja bizonyítja, becsúsztak , azon időtől fogva pedig a törvényes szabadsággal' visszaéléssé nevekedtek, eltörlésére s hatályos gátlására a III. R. II. czimének Sik .. s az 1723. 33. tcz. értelméhez képest a KK. és RR. tanácskozzanak, és e czél elérésére szolgáló alkalmas eszközöket ő Fölségének bemutassák. III. Azok közé , mik gyorsabb tárgyalást követelnek, ő cs. s apost. kir. Fölsége a negyedik rendnek az országgyűlésem jelen állása iránt tett panaszait is kegyelmesen sorolja, hogy addig is, míg az 1790: 67. és 1825/71. törvényczikkek következtében az országgyűlés elrendelésének ügye törvényileg meghatároztatnék, a szabad királyi és bányavárosoknak azon joguk, miszerint az országos alkudozásokhoz szavazatukkal járuljanak, a törvények értelmében megalapítva legyen. IV. A virágzó kereskedés főemeltyűinek — mellyek alkalmas nyilvános közlekedési eszközökből állanak — hiánya mindennap érezhetőbb; azért ő cs. és apost. kir. Fölsége ezen sürgető szükségen segíteni óhajtván, a Kir. és RR. kegyelmesen fölszólitni parancsolta, hogy a fölállítandó, vagy amennyiben már léteznének illy közlekedési segédeszközök , de főleg egy meghatározandó útrendszer állapítása iránt, s nem csak a vonalokról és ezeknek különböző fokozatairól, hanem egyszersmind e munka véghezvitelére s föntartására szükséges erőkről, s mikép gyakorlandó kellő fölügyelés módjairól, mellyeket más helyeken a tapasztalás helyeslett, és mellyek a czélnak mindenkép megfelelnek, —értekezzenek, és legmagasabb szentesítése alá terjesszék. V. Ámbár az újabb törvények által a magánosok hitele szilárdítására több üdvös intézkedések tétettek légyen, de ezeknek sükere meg nem felelt a reményeknek, többek között a jelenséges bírói végrehajtás nyomán eredő árverések hibái, amaz ingatag és bizonytalan föltétnek, mellynek a birtokok az 1836 : 13. t. czikknél fogva alávetvék, tulajdonitandók. Azért mind a magánosok hitelének mind a nemzeti ipar felvirágoztatásának legkitűnőbb érdekében áll, hogy ezen szükségen is a létező országos alapintézkedések vonalán, ő cs. és ap. kir.Föls. megegyezésével segítessék. Hogy az országban uralkodó hitelfogyatkozás eltávolitassék és nyittassák az észszerű s gyümölcsöző gazdaságra szükséges pénztőkéket hosszabb időre is azonnal és mérsékelt kamatokra kapni. VI. A KK. és RR. kegyelmesen kinyilatkoztattatni parancsoltatik, hogy e czél elérésére