Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-06-03 / 54. szám
NEMZETI ÚJSÁG. "Oksztím. Pest, Szent-Iván haraskán _________1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Hultsár István táb kiadja Harmincznyolczadik év. Közelegvén a második félév tisztelettel kérjük mind azokat, kiknek keblében elveink visszhangra találtak, méltóztassanak lapjaink javalása iránt rendeléseiket megtenni. Azuk helyben 5 ftig. négyszer hetenként szétküldve, postán borítékkal 6 ft. p. p. Mihelyt a esetsz. kir. postahivataltól a négyszeri elküldhetés iránt tudósítást veendőnk, legott azon tisz. előfizetőinkhez, kikhez négyszer jár a posta, négyszer fogjuk elküldeni. Nemzeti Újság szerkesztősége. TARTALOM. Rázni napi«. Névmagyarítás, nyugalm., kinev. Országgyűlés (a máj. 27. ker. ülés részletei). Korunk ügyei (A teendők alphája.) Vidékr 1e v. Zalából (egy éortesfőnök igazolása) , Biharból (püspöki beiktatási ünnepély), Nógrádból (nyilatkozat a Pesti Hírlap vádja ellen.) Külföldi napló. Ausztria. Szerb-, Spa- nyol-, Franczia- , Angol-, Törökország. Sajt«-»**. A XVI. szepességi városok pragmaticai történet- s állomány-vázlata. — Hirdető. HAZAI NAPLÓ. névmagyar'zás. ő cs. s apóst. k Felsége Tretter György pestvárosi főbiró vezetek-nevének táry-ra változtatását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Nyugalmazás. Ö CS. s apóst. kir. Felsége Gosztonyi Alajos nagy-kikindai kamarai biztost saját kérelmére a rendes nyugdíjjal legkegyelmesebben nyugalmazni méltóztatott. Hitnevezések. A nm. m. kir. udv. kamara a megürült maruzsinai kir. irnokságra s egyszersmind bányatörvényszéki helyettes sollvivőségre Szulety István tanulmányait végzett bányagyakornokot alkalmazá. A nm. m. kir. udv. kamara a Lauschmann János budai harminczadi kelmevizsgálót nagyszombati harminczadossá kinevezni méltóztatott. Országgyűlés. Röviden lehetvén csak érinteni múlt számunkban a f. h. 27-dikei kerületi tanácskozásoknak folyamát, visszatérünk jelenleg annak hatályos részeire. Azon inditványt, miszerint választmány volna kiküldendő, melly a városok aggasztó országgyűlési állásának megszüntethetése végett javaslatot terjesszen elő, — mint mondók élénk tetszéssel fogadák a Kér. Rt.: [ egyes eltérő vélemények s árnyéklatos különbözések azonban meg is mutatkoztak, s ezek kölcsönözék a vitatkozásoknak egyik érdekét. Egy más követ elismeri a kérdés fontosságát, egyenes utasítása lévén egyébiránt mindaddig, míg a közaggodalmat gerjesztő előleges sérelmek orvosolva s az országyűlés kiegészítve nem lesznek, semmibe nem bocsátkozni, úgy az indítványhoz járulandását ettől függesztette föl. Voltak más hatóságok képviselői is, kiknek utasítása szinte más tárgyat tűzött elsőben tanácskozás alá veendővé, s így addig másba ereszkedni nem akartak. Minthogy egyébiránt az indítvány csak előleges lépés, nem pedig valóságos tárgyalás, mikép ez világosan megkülönböztetett, minthogy továbbá azon megyék képviselői, melly megyék utasításai között az országgyűlés rendezése tüzeték ki a teendők első sorában,• az indítványt résznyire utasításukkal egyezőnek találták, lehetlen volt mellette nem szavazniok, hozzá tévén azonban más követek, hogy e pont különben is a kir. előterjesztésekben foglaltatván , azok olvastassanak föl s azután a sorozat állapíttassák meg, a mi szerint a tárgyak szőnyegre hozatandók lesznek. Velős szózatot emelt az indivány mellett különösen azon követ, ki azt olly szükséges előkészületnek látta, melly nélkül az országgyűlési tanácskozás igen nehezen fogna haladhatni, nem lévén megnyugtatva a városok, pedig ő ezen országyűlésnek legnagyobb föladatát a fáradhatlan cselekvőségben látja, ugyannyira , hogy előtte legjobb lesz az , minden felekezetre tekintés nélkül, ki ezen a nemzeti előhaladásnak egy új stádiumát képezendő országgyűlésen legtöbbet a legjobban akar és tud dolgozni. A kir. előterjesztések fölolvasására nézve megjegyzé, miképp nem egyedül azért kíván a városok ügyében előkészületes lépéseket tétetni , minthogy az a kir. előterjesztésekben is foglaltatik, hanem mert az a nemzetnek 1790. óta folyvást ismételt legforróbb kívánsága , s olly kérdés , mellynek elintézése nélkül v. épen nem v. csak nehezen fogunk haladhatni, előttünk lévén a korábbi idők példái, midőn a jogaikban gátolt kir. városok húzták és gátolták a tanácskozásokat, kik egyébiránt 1832 ben, midőn a városi belszerkezet kivontatott, ennek hathatósan ellenszegültek , most pedig, megértvén a nemzet és kor kívonatait, miután maguk is nyúltak már belső szerkezetük javításának eszközeihez, biztos reményünk lehet, hogy az ország többi rendeivel karöltve fognak járni. Ha pedig csak a kiegészítés után kezdenénk munkához, akkor igen keveset fognánk tehetni stb. Hasonló módon szónokolt a következő is , a munkásság gyakorlatba vételét, az idővel gazdálkodást ajánlva s figyelmeztetve a Kére Reket arra, mikép két hét ótai ittlétük idején nem sokkal történt több, mint a múlt országgyűlés alkalmával egy óra alatt. Cselekvésre szólitá ennélfogva újólag a RRet, s hogy ez minél folytonosabban, félbenszakasztás nélkül történhessék s a követek egészen váratlanul valamelly fontos tárggyal meg ne lepessenek, mikép ez most történt, tárgysorozatot kívánt megállapittatni, s erre nézve figyelmezteté a Kér.seket, mikép ezen országgyűlés föladata egészen más mint volt az előbbieké, mert viszonyaink egészen változtak; most, úgymond, nem ismer nagyobb szükséget mint a practicai kérdések tisztába hozatalát, s mivel minden országgyűlésnek megvolt a maga bélyegző jelleme azon tárgy által, mellyben a legkitűnőbb buzgalommal s eredménnyel munkálkodott, úgy a mostaninak, miután időközben a sajtó szabadabb mozgása kellőleg kifejtette az eszméket, a nemzeti jólét emelése jellemét szeretné megadva látni az által, hogy mindenekelőtt az úrbéri váltság hozassék szőnyegre, egyszersmind azonban az anyagi érdekekkel rokon tárgyak sorozatilag megállapittassanak ; mert nem hisz senkit abban a véleményben fogultnak, miszerint az országgyűlést addig tartandónak gondolná , mig minden megyék kivonatai tárgyaltatni fognak, kéri tehát a sorozat megállapítása végett h°gy a jövő hét ker. elnökei 1) a névjegyzék és 2) a kiegészítés kérdését, 3) pedig a kir. előterjesztések fölolvasását tűzhessék napirendre. A szónok előtt és után több városi követ nyilatkozott , kik közöl egyik előadása folytában azon reményét fejezi ki, hogy a munkálkodandó választmány a városok belszerkezetére is kiterjesztendi figyelmét, ami általános tetszéssel fogadtatott. A vélemények főleg e kérdésekre nézve ágaznak el: valljon csak a városok országgyűlési szavazatarányának megállapítása vagy pedig egyszersmind belszerkezetük átalakítása iránt is terjesszen-e elő javaslatot a választmány ?; továbbá: valljon a választmányhoz városi követek is járuljanak-és milly számban és szavazati súllyal; és részesittessenek-e a választmányban a káptalanok s kerületek is ? E kérdések megoldásához hathatósan járult az, hogy a városok befolyásának szinto oly jelentékeny mint nemzeti emelkedésünkre nézve jótékony befolyása kiemeltetett, a szavazat és belszerkezet kapcsolatos tárgyaltatása ajánltatott, a megyék részéről 16,kerületenkint 4) a városokéról 6 tagnak megválasztása javasoltatván. A tárgysorozat most idő előttinek találtatott , bevárandó lévén még a vizsgáló választmány jelentése; akkor pedig czélszerít leend, szabad tért nyitni a követi nyilatkozatoknak, mellyekből keletkezendő többség fogja elhatározni — kerületi választmány rendezése után — a tárgysorozatot; a jelen országgyűlés jellemzetét illetőleg, mellyre nézve reménylhető, hogyha az nem fog hátrább maradni az előbbieknél, igen hihető, hogy fő munkálata leendő a sérelmek orvoslása mellett, a haladási kérdések elintézése, s igy újólag munkásságra szólittattak a BR., olly drága lévén minden perez, hogy csak egynek is elhalasztása kárt hozhat a hazára. Nyomatékossággal fejté ki nézeteit a szerte ágazott vélemények iránt más követ. Ő szinte minden kerületből 6 megyei követet, a városok részéről pedig általánosan nyolczat, vagy ha kivántatnék, többet is kíván a küldöttséghez választatni. A fölveendő tárgyakra nézve a k. előadásoknak elsőbbséget ad, mivel nemcsak az 1790: 13., melly egyetlen sorozati törvényünk, világos szavai ezt rendelik, hanem a dolog természete is ezt hozza magával, miután a fejedelem maga központi és pártfölötti állásánál fogva legjobban ismeri az ország azon szükségeit, mellyek minél előbbi elintézést kívánnak. Azonban e kérdés törvényes oldala múlt országgyűlésen eléggé meghányatva lévén, ennek fejtegetésével a Rendek béketűrését fárasztani nem kívánja, s inkább általános szempontokból indul ki állításai támogatásául. Ugyanis éber figyelemmel kisérte a közvélemény üterének lüktetéseit, de azon általános és mély aggodalmat, melly egyik követtársa által indítványozott cselekvési rendszer okául fölhozathatnék , nem lelheti föl. Ő inkább a nemzetben azon öntudatot látja, hogy ha a fölzúdult nemzetiségek reactiója egyrészt, nemzeti létét a tanácskozásokban használni kezdett nyers erő, másrészt municipális rendszerét nem veszélyezteti, más veszély, különösen fölülről jövő, most alkotmányunkat teljességgel nem fenyegeti. Ugyanis tizenhat esztendei normális lét után egy igazságos fejedelem alatt, ki még ott is, hol korlátlanul igazgat, a tiszta emberiség szellemét követi: meggyőződhetett minden hazafi a felől, hogy alkotmányunk lényege , sőt fokonkénti javítása biztosítva van. Nem szeret, úgymond a szónok, autoritásra hivatkozni, mert hol az igazság maga szól, ott arra szükség nincs, o tt. Rendek pedig mindenben csak önmeggyőződésüket követik ; lehetlen mégis nem emliteni b. Wesselényi Mik. „szózatának 44 véglapjain kifejezett nézeteket, mellyek a kormányhozi szoros csatlakozást, mint előhaladásunk nélkülözhetlen föltétét és legbiztosb eszközét ajánlják; miután e módot egy férfiú javasolja, kinek tükörtiszta jelleméhez a gyanúsítgatás árnya sem fér, és kit a kormány iránti részrehajlással vádolni nem lehet. Ezen ösvényt javasolja a jelen országgyűlés czélja is, mert ez nem lehet más, mint honunkat a kifejtés és haladás útján ismét egy stádiummal tovább vinni. A szónok sem ismeri életének más ideálját, mint nemzete haladását, és soha sem fogja elismerni.