Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-10-20 / 133. szám
ban legalább 1500, középekben 1000, kisebbekben 5000. forintnyi értékű ingatlant kiván polgári jog gyakorolhatására. Ez azon ésen alapszik , hogy minél nagyobb a város, annál vagyonosabbaknak kell lenni a lakosoknak , m. hibás föltét, mivel épen nagyobb városokban látunk aránylag több szegényeket, es kisebb városokban , mint P. o. Zágrábban aránylag több vagyonos lakost, mint Debreczenben vagy Szegeden. Ez tehát épen megfordítva áll. Jövedelmi adót ha akarnánk hasisul venni, ez szinte igen bajos és nagy utat nyit az önkénynek; ezenkívül nincs ország Európában , hol a jövedelmet kitalálni olly nehéz feladat lenne, mint épen Magyarországban, és hol az ingatlan vagyon jövedelme olly ingadozó lenne. Az ingatlan birtok értékét kiki attól méri, hogy mennyi tőkének kamatját hozza be, márpedig egyik évben sokat, másban talán semmit a föld nem teremvén, a jövedelem egy évben lehet nagy , majd semmi a másikban , és épen így habozik a polgári telkek , házak értéke és jövedelme is. A census, igaz, több orgokban el van fogadva, ez azonban nálunk szinte nem valósítható, mivel igazságos kivetési kulcs nélkül vagyunk még, nincs jól szerkezeti adórendszerünk , ugyanegy tárgy egyik városban nagyobb adót igényelhet, mint a másikban, és így ugyanazon tárgy után valakinek egyik városban polgárnak kellene lenni, másikban nem. Míg tehát tisztára hozott adórendszerünk nem lesz , addig a censust elfogadni nem lehet. — Hallám mondatni, hogy csak azon polgár érdekelteik eléggé a közjó , közrend és csend föntartása által , ki tetemesb vagyonnal bir. — Hogy a municipiumok szerkezetében azon elvnek kell szem előtt lenni, miszerint a lakosok nagyobb része annak java által érdekeltessék; ez tagadhatlan; már ha a városi lakosokat fölvesszük, a vagyonosoknak ingatlan birtoka nem múlja-e fölül a kevésbé vagyonosok fekvő birtokát ? bizonyosan fölülmúlja; ha pedig fölülmúlja, és a vagyonosoké a túlsúly , mit félhetnek azon kevesektől , kik talán egynéhány négyszögölnyi ingatlannal bírnak külön külön , hiszen a többet bírók ezeket mind vagyonra, mind számra fölülmúlják ? Az angliai, frankhoni , amerikai példák ide nem igen illenek , mivel ezekben közvetett választások vannak , és előbb választók választatnak , ezek által pedig a tisztviselők sat. — Fölhivattak a megyék szomorú példái; azonban valljuk meg igazán, nem volt-e nyugodt és csendes a szegény nemes mindaddig, mig a hatalmasok nagyravágyása ki nem csalta őket falusi magányukból? néma vagyonosak izgatták-e és izgatják őket jelenleg is, kik ezer módokat szoktak találni nem fékezett indulatjaik kielégítésére ? — Ha a valódi rendezést behozni akarjuk , minden embernek kell képviseltetni, és némileg befolyni a közdolgokba, hacsak az oligarchiát és szolgaságot föntartani nem akarjuk, s én előadott okaimnál fogva a szerkezetet pártolom. Egy más megyei követ az imént beszédét végezettnek nézeteit nem osztja, mert megczáfolhatóknak hiszi; — ugyanis azt állitá az előbb szólott követ , hogy a ki a statusért meghalni kész, az kész lesz otthon is a közérdeket szemei elől el nem téveszteni, amire csak azt jegyzi meg , hogy meghalni a csatatéren lehet exaltalioból, de hon a közjót csendesen, kellőleg folytonosan munkálni nem igen. Mondá a követ, hogy ha a vagyontalant a státus vagyontalansága miatt zárja el a polgári jogok gyakorlatától, mert magát könnyen meghagyja vesztegettetni, abból az következnék, hogy a vagyontalan egyszersmind tolvaj- candidatus is, mert a szegénység nagy alkalom a lopásra; — ez amabból épen nem következik, hanem csak annyi, hogy mivel a szegénység tagadhatlanul a legnagyobb alkalom, ki mivel olly könnyen visszaélhet, azt arra alkalmasnak, képesnek mondani nem lehet. Azt hiszi a szólott követ úr, hogy tiszta erényt inkább lelhelni a szegény hajlékokban , mint a palotákban ; — ez ugyan sokszor igy van , de az erény is inkább szegődik olly helyekhez, hol nincs annyi veszélynek kitéve, nem bukhatik olly könnyen, mint ollyakhoz, hol majd minden pillanat csak arra ad alkalmat, hogy őt elejtse. Azt véli a követ úr , hogy azon kívánatnak, miszerint nagy városban legalább 1500, középben 1000, kisebben 500 posi érték követeltessék a polgári képességre, nincsen alapja; _ pedig igenis van , minthogy az, mi kis városban 500 forintot ér, az egy nagy városban 1500 de többet is fog érni. — Azt hallám egy előttem szóló követtől mondatni , hogy ezen munkálat túl ment azon, mi ezen tekintetben Angliában, Amerikában, Francziaországban létez, — és épen ez mutat arra, hogy e munkálatban politica nincs, mivel a fönálló körülményeket kellő tekintetben tartani elfelejtette , holott épen azon követ ar monda egykor, miszerint a törvényhozás kötelessége a fönálló viszonyokat szemei elől el nem veszteni. — Polgár tágas értelemben, azaz, hogy a közrend, csend jótéteményeiben részesüljön, mindenki lehet, de hogy polgári jogokat gyakoroljon, erre nem mindenki képes. A társaság, midőn alakul , a főhatalmat vagy egynek adja kezébe, vagy többeknek, vagy magánál tartja fen , úgy de akkor is csak azok képesek a közjóra különösen ügyelni, kiknek idejét a mindennapi önföntartás nem foglalá el egészen, hanem maradtak föl üres óráik , mellyekben a státusról gondolkozhatnak, ezt pedig azok tehetik csak , kik bizonyos fokán állanak a vagyonosságnak , — tovább azok gondoskodhatnak különösen a közjóról, kik neveltséggel , s szükséges ismeretekkel ellátva vannak, s mit föltételez ez megint, nem vagyonosságot ? Tehát a társaságnak szüksége volt minden időben bizonyos garantiára , melly őt biztosítsa arról, hogy ezek vagy amazok a közjót inkább készek lehetnek elősegíteni, mint mások. S valóban Francziaországban Páris közel 1,000,000 lakosaival több garantiát lát 80,000 national gárdájában , mint bármilly roppant számú proletariusokban. Ha e munkálat a közvetett választást állapította volna meg, s a választhatókban, azaz a 2dik rendű választókban qualificatiokat kívánna meg, akkor inkább ki tudnék békülni a szerkezettel, de a dolog jelen állásában a közvetlen választókban több s biztosítóbb qualificatiot akarok megkívántától. Egy nmlgy püspök nyilatkozata. (Vége.) Illy szomorú helyzetbe tétettek az említett 1836. orsz. gy óta minden püspöktársaim, az egész egyházi rend — igy törekedtek egyes esetekben a vallás elveit sérthetetlenségükben föntartani, mint azt a herczeg prímás terjedelmesen előadta. De súlyosabb lett mindnyájunk helyzete még a múlt orsz.gyűlésen a két táblának abban egyezése által, hogy jövendőre a reversalisok erőnélküliek legyenek; mert többé a karol. vallás elveinek föndarására a polgári hatóságoktól mi segedelmet sem várhatván, inkább azt ellenünk fölállva látván, olly térre kénytelenit tettünk lépni , mellyen a kath. elveknek megtartásuk mellett a honi törvények megszegése is minden lehető módon elkerültessék ; azaz (mivel nem várhattuk többé a vegyes házasságokból születendő gyermekek kath. vallásbani nevelésökrei biztosítást , sőt reménységet sem) kénytelenitettünk úgy cselekedni , mint az egész földkerekségen elterjedt kath. püspökök, az egyházi kanonok , és pápai constitutiok szerint illy szomoritó esetekben cselekedtek a papjainkhoz bocsátott pásztori leveleink által, azt, mit száz éven keresztül szentül megtartott a kath. egyház , szivökre kötvén , hogy valahol minden gyermekek kath. nevelésük nem biztosittatik , ott az egyházi szertartások hagyassanak el, — de mivel a honi törvény a vegy. házasságokat a kath. lelkész előtt kötendőknek rendelné, azt szentül megtartván, parancsoltuk, mi a házasságoknak érvényességére kívántatik, világosan kimondván, hogy az e képen nem lényeges szertartások nélkül összeadott házasságok egyházilag érvényesek és fölbonthatatlanok. Ezeket rendeltük mi püspökök , és pedig nem úgy mint a fölirási javaslat tartja, hogy az ország prímása körlevelét magunkévá tettük volna, nem — mindnyájunk jelenlétében, hozzájárulásával megalapitattak az elvek , azután egy által papirosra tétetett, dictaturára bocsátatott, azután ismételve megrostáltatott , kiigazitatott s ez meglévén az itt nem lévő püspököknek megfontolás s észrevételük megtétele végett általküldetett, s csak akkor lett a magyar püspöki kar végzése, midőn mind a 24 püspök megegyezése nyilvánvaló volt; -- nem áll tehát az , hogy ez az ország prímásának factuma — — nincs nagyobb része a herczeg prímásnak benne, mint akármelly más püspöknek, úgy is híveink kormányozásában függetlenek vagyunk mi a prímástól , s mások az , mint a metropolitának mások mint prímásnak jogai. Hogy pedig ezen eljárásunkban teljesen megnyomhassunk , rendeletünket a kathol. egyház fejének előterjesztettük , ki azt, mint a cath. hu elveivel megegyezőt, helybenhagyta, s helyben, hagyó apostoli levele — brevéje — a szokott királyi fetszvény utján kezünkhez jött, reménylvén, hogy él még fiainkban s unokáinkban őseinknek eme tisztelete és meggyőződése : Jam Roma reset ipta venerunt — causa finita est. — Ez volt folyamatja a kérdéses tárgynak. Ezek igy lévén , a főkérdés itten az : megsértetett-e pásztori leveleinkkel a 26. t.czikk , melly azt rendeli, hogy mixta matrimonia coram parochis catholicis ineunda erunt, midőn azon vegyes házasságoknál az egyházi szertartást nem végeztetjük, mellyekben minden gyermekek katholika nevelése nem biztosittatik ? Azon állítása a t. KK-nak , hogy a szertartásoknak megtagadása által a törvény megsértetett volna, a múlt orsz.gyűlésen megcáfoltatott, hogy a magas fő-RR. igazságosnak tartották kimondani : nincs törvénysértés — nincs is. Íme — tagadhatlan , hogy a kath. egyház a maga körében, v. is vallásos elveire, szertartásaira,tiszta egyházi eljárására nézve minden más vallásos felekezettől, polgári hatalomtól független , —joga van szabadon körében mozogni, működni, rendelkezni. E jogát egyházunknak nem akarom hitünk isteni szerzőjének szavaiból merített okokkal támogatni , mert ez ide nem tartozik ; elég legyen fölhozni , hogy az egyháznak eme körebeli függetlenségét elismerték minden századok; már az első keresztény császár II. Constantin 324ik évben a nicenumi zsinatban nyilván kimondotta: vas episcopi eorum, quae intra ecclesiam sunt, ego, quae extra eam sunt, a Deo constituti sumus superiores — és a nagy Theodosius az ephesusi zsinaton egybegyülekezett atyákhoz: nefris est ilium, qui episcoporum catalogo adscriptus non est, ecclesiasticis negotiis se semmiscere. — De hogy a külsőket elhalgassam, megismerték ezt a mi dicső eleink: Episcopi habeant potestatem res ecclesiasticas providere, regere, gubernare et dispensare secundum canonum authoritatem — igy sz. István L. 2. C. 2. nullus in ecclesia sibi praesumat vindicare potestatem, praeter episcopum; — igy Kálmán L. 1. C. 65. Seculares omnes in iis, quae ad Demi, et usque cultum pertinent, obedientes sepraebeant episcopis; — igy az 1550:16. s más számos törvények; — szóval illyen szellem uralkodik általjában törvénykönyvünkben. — Mi több, a katholikusok egyházi függetlensége elismertetett még akkor is, midőn felekezeteknek szabad vallásgyakorlata a bécsi békekötés által biztosíttatott kijelentetvén, hogy az evangelicusoknak adott kedvezések, absque praejudicio religionis catholicae adatnak. — Biztosítva van tehát a kathol. egyház függetlensége körén belől minden módon — működhetik, rendelkezhetik szabadon, nem is lehet, de nem is szabad (hogy a m. 1 — i főispán szavaival éljek) elvei ellenére akárkinek másnak rendelkezni; ha pedig szabadon rendelkezhetik, törvényt nem szeghet. De maga a 26dik t. czikk is a kath. egyháznak körében szabad rendelkezési jogát ismételve biztosítja; mert ha nem lehet a 3. §. szerint az evangélikusokat ad actus religioilis suae contrarios allo titulo adigere, mikép lehetne a kath. egyháziakat, a házasságbani eljárásokra nézve, a hol a 16. §. szerint de veri nominis Sacramento agitur, eretetni? Ha az evangélikusok a 4. §. szerint in iis, quae ad religionem pertinent, unice a religioilis suae superioribus dependent, lehetséges-e , hogy a katholikus hívek ugyanazokban, quae ad religionem — mi több, quae ad Sacramenta pertinent, valaki mástól rendeléseket vehessenek ? ! —— Ha alaposan követelték az evangélikusok a 9. §. szerint, hogy midőn esküsznek, az esküformából hagyatassanak ki ezen szavak. B. Virginem et