Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-10-20 / 133. szám

ban legalább 1500, középekben 1000, kiseb­bekben 500­0. forintnyi értékű ingatlant kiván polgári jog gyakorolhatására. Ez azon é­s­en alapszik , hogy minél nagyobb a város, annál vagyonosabbaknak kell lenni a lakosoknak , m. hibás föltét, mivel épen nagyobb városokban lá­tunk aránylag több szegényeket, es kisebb váro­sokban , mint P. o. Zágrábban aránylag több va­gyonos lakost, mint Debreczenben vagy Szege­den. Ez tehát épen megfordítva áll. Jövedelmi adót ha akarnánk hasisul venni, ez szinte igen bajos és nagy utat nyit az önkénynek; ezenkívül nincs ország Európában , hol a jövedelmet kita­lálni olly nehéz feladat lenne, mint épen Ma­gyarországban, és hol az ingatlan vagyon jöve­delme olly ingadozó lenne. Az ingatlan birtok ér­tékét kiki attól méri, hogy mennyi tőkének ka­matját hozza be, már­pedig egyik évben sokat, másban talán semmit a föld nem teremvén, a jö­vedelem egy évben lehet nagy , majd semmi a másikban , és épen így habozik a polgári telkek , házak értéke és jövedelme is. A census, igaz, több or­gokban el van fogadva, ez azonban nálunk szinte nem valósítható, mivel igazságos kivetési kulcs nélkül vagyunk még, nincs jól szerkezeti adó­rendszerünk , ugyanegy tárgy egyik városban na­gyobb adót igényelhet, mint a másikban, és így ugyanazon tárgy után valakinek egyik városban polgárnak kellene lenni, másikban nem. Míg te­hát tisztára hozott adó­­rendszerünk nem lesz , addig a censust elfogadni nem lehet. — Hallám mondatni, hogy csak azon polgár érdekelteik eléggé a közjó , közrend és csend föntartása ál­tal , ki tetemesb vagyonnal bir. — Hogy a mu­­nicipiumok szerkezetében azon elvnek kell szem előtt lenni, miszerint a lakosok nagyobb része annak java által érdekeltessék; ez tagadhatlan; már ha a városi lakosokat fölvesszük, a vagyo­nosoknak ingatlan birtoka nem múlja-e fölül a ke­vésbé vagyonosok fekvő birtokát ? bizonyosan fö­lülmúlja; ha pedig fölülmúlja, és a vagyono­soké a túlsúly , mit félhetnek azon kevesektől , kik talán egynéhány négyszögölnyi ingatlannal bírnak külön külön , hiszen a többet bírók eze­ket mind vagyonra, mind számra fölülmúlják ? Az angliai, frankhoni , amerikai példák ide nem igen illenek , mivel ezekben közvetett vá­lasztások vannak , és előbb választók választat­nak , ezek által pedig a tisztviselők sat. — Föl­hivattak a megyék szomorú példái; azonban vall­juk meg igazán, nem volt-e nyugodt és csendes a szegény nemes mindaddig, mig a hatalmasok nagyravágyása ki nem csalta őket falusi magá­nyukból? néma vagyonosak izgatták-e és izgat­ják őket jelenleg is, kik ezer módokat szoktak találni nem fékezett indulatjaik kielégítésére ? — Ha a valódi rendezést behozni akarjuk , minden embernek kell képviseltetni, és némileg befolyni a közdolgokba, hacsak az oligarchiát és szol­gaságot föntartani nem akarjuk, s én előadott oka­imnál fogva a szerkezetet pártolom. Egy más megyei követ az imént beszédét végezettnek nézeteit nem osztja, mert megczá­­folhatóknak hiszi; — ugyanis azt állitá az előbb szólott követ , hogy a ki a statusért meghalni kész, az kész lesz otthon is a közérdeket sze­mei elől el nem téveszteni, a­mire csak azt jegyzi meg , hogy meghalni a csatatéren lehet exaltalioból, de hon a közjót csendesen, kel­lőleg folytonosan munkálni nem igen. Mondá a követ, hogy ha a vagyontalant a státus vagyon­­talansága miatt zárja el a polgári jogok gyakor­latától, mert magát könnyen meghagyja veszte­­gettetni, abból az következnék, hogy a vagyon­talan egyszersmind tolvaj- candidatus is, mert a szegénység nagy alkalom a lopásra; — ez a­­mabból épen nem következik, hanem csak annyi, hogy mivel a szegénység tagadhatlanul a legna­gyobb alkalom, ki mivel olly könnyen visszaél­het, azt arra alkalmasnak, képesnek mondani nem lehet. Azt hiszi a szólott követ úr, hogy tiszta erényt inkább lelhelni a szegény hajlékok­ban , mint a palotákban ; — ez ugyan sokszor igy van , de az erény is inkább szegődik olly he­lyekhez, hol nincs annyi veszélynek kitéve, nem bukhatik olly könnyen, mint ollyakhoz, hol majd minden pillanat csak arra ad alkalmat, hogy őt elejtse. Azt véli a követ úr , hogy azon kí­vánatnak, miszerint nagy városban legalább 1500, középben 1000, kisebben 500 p­o­si érték köve­­teltessék a polgári képességre, nincsen alapja; _ pedig igenis van , minthogy az, mi kis város­ban 500 forintot ér, az egy nagy városban 1500 de többet is fog érni. — Azt hallám egy előttem szó­ló követtől mondatni , hogy ezen munkálat túl ment azon, mi ezen tekintetben Angliában, Ameriká­ban, Francziaországban létez, — és épen ez mutat arra, hogy e munkálatban politica nincs, mivel a fönálló körülményeket kellő tekintetben tartani el­felejtette , holott épen azon követ ar monda egy­kor, miszerint a törvényhozás kötelessége a fön­álló viszonyokat szemei elől el nem veszteni. — Polgár tágas értelemben, azaz, hogy a közrend, csend jótéteményeiben részesüljön, mindenki le­het, de hogy polgári jogokat gyakoroljon, erre nem mindenki képes. A társaság, midőn ala­kul , a főhatalmat vagy egynek adja kezébe, vagy többeknek, vagy magánál tartja fen , úgy de akkor is csak azok képesek a közjóra kü­lönösen ügyelni, kiknek idejét a mindennapi ön­­föntartás nem foglalá el egészen, hanem maradtak föl üres óráik , mellyekben a státusról gondol­kozhatnak, ezt pedig azok tehetik csak , kik bi­zonyos fokán állanak a vagyonosságnak , — to­vább azok gondoskodhatnak különösen a közjó­ról, kik neveltséggel , s szükséges ismeretekkel ellátva vannak, s mit föltételez ez megint, nem vagyonosságot ? Tehát a társaságnak szüksége volt minden időben bizonyos garantiára , melly őt biztosítsa arról, hogy ezek vagy amazok a köz­jót inkább készek lehetnek elősegíteni, mint má­sok. S valóban Francziaországban Páris közel 1,000,000 lakosaival több garantiát lát 80,000 national gárdájában , mint bármilly roppant szá­mú proletariusokban. Ha e munkálat a közvetett választást állapította volna meg, s a választhatók­ban, azaz a 2dik rendű választókban qualifica­­tiokat kívánna meg, akkor inkább ki tudnék bé­­külni a szerkezettel, de a dolog jelen állásában a közvetlen választókban több s biztosítóbb quali­­ficatiot akarok megkívántától. Egy nmlgy püspök nyilatkozata. (Vége.) Illy szomorú helyzetbe tétettek az említett 1836. orsz. gy óta minden püspöktársaim, az egész egyházi rend — igy törekedtek egyes esetekben a vallás elveit sérthetetlenségükben föntartani, mint azt a herczeg prímás terjedelmesen elő­adta. De súlyosabb lett mindnyájunk helyzete még a múlt orsz.gyűlésen a két táblának abban­ egyezése által, hogy jövendőre a reversalisok erőnélküliek legyenek; mert többé a ka­rol. vallás elveinek föndar­ására a polgári hatóságok­tól mi segedelmet sem várhatván, inkább azt el­lenünk fölállva látván, olly térre kénytelenit tet­­tünk lépni , mellyen a kath. elveknek megtar­tásuk mellett a honi törvények megszegése is min­den lehető módon elkerültessék ; azaz (mivel nem várhattuk többé a vegyes házasságokból születen­dő gyermekek kath. vallásbani nevelésökrei biz­tosítást , sőt reménységet sem) kénytelenitettünk úgy cselekedni , mint az egész földkerekségen el­terjedt kath. püspökök, az egyházi kanonok , és pápai constitutiok szerint illy szomoritó esetek­ben cselekedtek a papjainkhoz bocsátott pászto­ri leveleink által, azt, mit száz éven keresztül szentül megtartott a kath. egyház , szivökre köt­vén , hogy valahol minden gyermekek kath. ne­velésük nem biztosittatik , ott az egyházi szertar­tások hagyassanak el, — de mivel a honi tör­vény a vegy. házasságokat a kath. lelkész előtt kötendőknek rendelné, azt szentül megtartván, parancsoltuk, mi a házasságoknak érvényességé­re kívántatik, világosan kimondván, hogy az e képen nem lényeges szertartások nélkül összea­dott házasságok egyházilag érvényesek és föl­­bonthatatlanok.­­ Ezeket rendeltük mi püspökök , és pedig nem úgy mint a fölirási javaslat tartja, hogy az ország prímása körlevelét magunkévá tet­tük volna, nem — mindnyájunk jelenlétében, hoz­zájárulásával megalapitattak az elvek , azután egy által papirosra tétetett, dictaturára bocsátatott, az­után ismételve m­egrostáltatott , kiigazitatott s ez meglévén az itt nem lévő püspököknek megfon­tolás s észrevételük megtétele végett általkülde­­tett, s csak akkor lett a magyar püspöki kar végzése, midőn mind a 24 püspök megegyezése nyilván­való volt; -- nem áll tehát az , hogy ez az ország prímásának factuma — — nincs nagyobb része a herczeg prímásnak benne, mint akármelly más püspöknek, úgy is híveink kormá­nyozásában függetlenek vagyunk mi a prímástól , s mások az , mint a metropolitának mások mint prímásnak jogai. Hogy pedig ezen eljárásunkban teljesen meg­nyomhassunk , rendeletünket a kathol. egyház fejének előterjesztettük , ki azt, mint a cath. hu­ elveivel megegyezőt, helybenhagyta, s helyben, hagyó apostoli levele — brevéje — a szokott ki­rályi fetszvény utján kezünkhez jött, reménylvén, hogy él még fiainkban s unokáinkban őseinknek eme tisztelete és meggyőződése : Jam Roma re­set ipta venerunt — causa finita est. — Ez volt folyamatja a kérdéses tárgynak. Ezek igy lévén , a főkérdés itten az : meg­­sértetett-e pásztori leveleinkkel a 26. t.czikk , melly azt rendeli, hogy mixta matrimonia coram parochis catholicis ineunda erunt, midőn azon vegyes házasságoknál az egyházi szertartást nem végeztetjük, mellyekben minden gyermekek katho­­lika nevelése nem biztosittatik ? Azon állítása a t. KK-nak , hogy a szer­tartásoknak megtagadása által a törvény megsér­tetett volna, a múlt orsz.gyűlésen megc­áfoltatott, hogy a magas fő-RR. igazságosnak tartották ki­mondani : nincs törvénysértés — nincs is. Íme — tagadhatlan , hogy a kath. egyház a maga körében, v. is vallásos elveire, szertartásaira,tiszta egyházi eljárására nézve minden más vallásos fele­­kezettől, polgári hatalomtól független , —joga van szabadon körében mozogni, működni, rendelkezni. E jogát egyházunknak nem akarom hitünk isteni szerzőjének szavaiból merített okokkal támogat­ni , mert ez ide nem tartozik ; elég legyen föl­hozni , hogy az egyháznak eme körebeli függet­lenségét elismerték minden századok; már az el­ső keresztény császár II. Constantin 324ik év­ben a nicenumi zsinatban nyilván kimondotta: vas episcopi eorum, quae intra ecclesiam sunt, ego, quae extra eam­ sunt, a Deo constituti sumus superiores — és a nagy Theodosius az ephesusi zsinaton egybegyülekezett atyákhoz: nef­ris est ilium, qui episcoporum catalogo ad­­scrip­tus non est, ecclesiasticis negotiis se se­­mmiscere. — De hogy a külsőket elhalgassam, megismerték ezt a mi dicső eleink: Episcopi ha­­beant potestatem res ecclesiasticas providere, r­egere, gubernare et dispensare secundum ca­­nonum authoritatem — igy sz. István L. 2. C. 2. nullus in ecclesia sibi praesumat vindicare potestatem, praeter episcopum; — igy Kál­mán L. 1. C. 65. Seculares omnes in iis, quae ad Demi, et usque cultum pertinent, obedien­­tes sepraebeant episcopis; — igy az 1550:16. s más számos törvények; — szóval illyen szel­lem uralkodik általjában törvénykönyvünkben. — Mi több, a katholikusok egyházi függetlensége elismertetett még akkor is, midőn felekezeteknek szabad vallásgyakorlata a bécsi békekötés által biztosíttatott kijelentetvén, hogy az evangelicusok­­nak adott kedvezések, absque praejudicio reli­­gionis catholicae adatnak. — Biztosítva van tehát a kathol. egyház függetlens­ége körén belől minden módon — működhetik, rendelkezhetik sza­badon, nem is lehet, de nem is szabad (hogy a m. 1 — i főispán szavaival éljek) elvei ellenére akárkinek másnak rendelkezni; ha pedig szaba­don rendelkezhetik, törvényt nem szeghet. De maga a 26dik t. czikk is a kath. egy­háznak körében szabad rendelkezési jogát ismé­telve biztosítja; mert ha nem lehet a 3. §. sze­rint az evangélikusokat ad actus religioilis suae contrarios allo titulo adigere, mikép lehetne a kath. egyháziakat, a házasságbani eljárásokra nézve, a hol a 16. §. szerint de veri nominis Sacramento agitur, eretetni? Ha az evangéli­kusok a 4. §. szerint in iis, quae ad religionem pertinent, unice a religioilis suae superiori­­bus dependent, lehetséges-e , hogy a katholikus hívek ugyanazokban, quae ad religionem — mi több, quae ad Sacramenta pertinent, va­laki mástól rendeléseket vehessenek ? ! —— Ha ala­posan követelték az evangélikusok a 9. §. sze­rint, hogy midőn esküsznek, az esküformából hagyatassanak ki ezen szavak. B. Virginem et

Next