Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-08-02 / 88. szám

EMZETI ÚJSÁG. Ilarium­ez nyolczatu­k év. 88. szám. Fest. Kisasszony hava­sán 1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. A Sapitá Mmltsár Istváin táblabiró,­­eladja Öasvegye. tARTALOM. Ilfariu­i napló. Nyugalm. Névvált. Korun­k jigyei (Házi adó és utak). Nyílt levél (Felszólítás a miskolczi tűz által károsultak segedelmezésére). Föl­szólitás a hazai írókhoz ugyanazon czélra. Vi­de­ki­n­c­v. Hársból (közgy., a kir. előadá­sok),Pozsonyból(ün­­nepély), Baranyából (jótékonyság). Rövid közi. Pozsonyból (vegyes köz 1.), Békésből (iskolaügy), Er­délyből (tűzvész). Külföldi napló. Spanyol- , Franezia- , Angol-, Poroszország. K­épvizsga. Pesti Hírlap, um-sillansi terem. Ikervárosi hírnök. — Hirdető. HAZAI RAPSZÓ. RtyligAllituszágl­ó es. s apost. k. Fölsége Szolcsány Ferenczet az ájtatos szerzet egyik ér­demes tagját , kit. hét évvel ez­előtt a kolosvári k. normalist iskolák 40 évig szorgalommal folytatott igaz­gatásáért polgári arany érdempénzzel ajándékozott­­ meg, 300 pft. évi nyugpénz mellett nyugalomra bo­csátani legkegyelmesben méltóztatott. Névváltoztatás. Ő cs. s apóst. k. Fölsége Maixner Ján. vezetéknevének H o n n o sy­r­a vál­toztatását legkegyelmesben megengedni méltóztatott. Korunk ügyei. ( Házi adó ? s utak.) Noha e tárgy érdeke nőttön nő, vita­tásának olvasmánya még is alig ha unalmas­sá nem lön , miután annyi már róla a szó , annyi az irat, hogy hinni lehetne, mikép ez ügynek minden oldalróli fölvilágitásához alig kívántatik, alig mondathatik valami. Íme azonban nehány — nem épen új — eszme, mellyek ha fi­gyelmet ébresztenek, s helyes­lést nyernek, örömmel emlékezendü­nk nyil­vánításukra. „A józan észnek, az osztó igazságnak, a sze­li­debb század hatalmas postulatuma a háziadó, s nekünk azt elvállalni egyetlen ösztönünk — a fe­lebaráti szeretet, mellynek szent szava pár fe­lebarátainkon segíteni készt“— igy a háziadó hősei. Valóban gyönyörű szavak ezek, s men­nyivel gyönyörűbbek lennének , ha forrásu­kat a tapasztalás nem gyanusitaná! — En­gedjetek jó urak! néhány kérdést. — Ha iga­zat szóltatok, mi okért rettentek vissza vo­­nagló arczczal minden egyéb fizetésektől, mel­­lyeket a közjó kíván? *) Ha nem igazat: — meddig nem fogjátok szégyenleni a mystifi­­catio undok szerepét? Igen, mit baráti, házi körökben, a haladás rohamának záporát nem félő őszinteség szabadon vél: azt közlem­ ezé­­lul tüzek e sorok; t. i. hogy f) a háziadó el­vállalása a) sem nemesen , sem paraszton nem segít; b) hamis fitogtatása az osztó igazság­nak, és felebaráti szeretetnek. II.) Vannak egyéb terhek, mellyeknek elvállalása álta­lános fölvirágzást, s a pórnál jóllétet von ma­ga után. — Bölcsnek tulajdona , hamarkodva nem ítélni; mi is kérjük a kegyes olvasót: ne törjön palczát fölöttünk, mielőtt becses figyelmével egyenkint végig menne állítmá­nyainkon. I.) A háziadó elvállalása a) sem nemesen sem paraszton nem segít. Nem a nemesen,—• mert ki előbb nem fizetett, s most fizetend: arról mondani csak nem lehet, hogy nyert, hogy rajta segítve jön ! Sőt tekintvén , mi­n) Nógrádban,a háziadónak nevezetes gyűlésén egy — pedig sic dictus ,,e­l­ő­k­e­l­ő“ s­tb. az ellen­félt elmésen csipkedő, s majdan sértegető okok­kal bizonyitgatá , mikép ,m­i­v­e 11, s valódi-­­­ag nemes kebel, midőn közjó s pór fül segítése kívánják, a fizetés ter­hét örömmel vállalja el.­ S neki azon hétre volt bírói idézet határozva , mert a megye­házi építés költségeinek reá vetett részecskéjét több évek óta be nem fizette. Risum teneatis. kép akár egyházi, akár világi rendben az a szegényebb rész, melly számosabb, é­s a gaz­dagabb , melly csekélyebb számú, mig ezek a reások esendő részt meg sem éreznek, a nagyobb szám bizonyosan vesztene. Vizsgál­ja bárki a félházhelyen megosztozott hat ne­mesnek , a segéd papoknak sorsát, s több pél­dát nem kivánand.------------De a parasz­ton sem. Mert ennek ipara, a bon kevés tájait kivévén, csekély. Rajta positiv se­gítség talán, s merem mondani igen, de ne­gatív segítség sohasem fog enyhíteni. Avagy, hol a per végetlen nyomorral küzde, segített-e rajta a méh- s bárány-tized, s a tyúkadózás megszűnt-e? bizonyosan nem. S hol ő vagyo­nos, az említett tized és adózás eltörlésének kö­­szöni-é? Koránsem, mert azelőtt is milyen volt, mit Vas, Sopron, Moson, Komárom, Ro­zson megyéknek némelly tájai eléggé tanúsí­tanak. *) S hol őt viselendő terheinek súlya eddig is csak borban készté megelégedését ke­resni, midőn látandja, mikép keresete és kereshetése elő nem mozditatik, a háziadó­nak vállairól tervezett levétele által csak a csapszék gazdaguland. Péter, a szorgalmatos, egykép fizet az iszákos Pállal hadi adóul hét húszast, háziul ötöt. Amaz egy év alatt az öt húszasban álló negativ segítséget föl sem veszi, emez öt huszasnyival többet iszik. Alig mondásul ellenz, ki köznépünket gyakorlati életből ismeri, de sőt megvallandja, mikép a háziadó b) Hamis fitogtatása az osztó igazságnak, és felebaráti szeretetnek. Mert nem abban áll a felebaráti szeretet, hogy a terhet valaki­ről levegyem, és másnak, ki tán nehezeb­ben viselendi, vadaira tegyem; hanem igen abban , ha magaméb­a venném. Mit midőn a háziadó ügyében egyes ember mindenek he­lyett nem tehet, ám csak egyet szeretnénk látni ezen felebaráti szeretettel lángoló urak közöl, ki mondotta volna: „é­n ennyi, és enny­i zselléreim helyett a házia­­dót elvállalom.“ De törvényt tervezni rólunk, és quasi nélkülünk, felebaráti sze­retet dicső meze alatt terhet halmozni mások vadaira, — melly­ben ők ugyan parányilag részesülendnek, hacsak az összeírások, és ki­vetések eddigi modora meg nem változtatik, — ez épen nem dicsőség, ez épen nem mun­kája a felebaráti szeretetnek; úgy" nem, mint az alamizsna- osztogatásban bőkezűnek nevezni nem lehetne azon alispánt, ki most az érerhegyi csehek számára megyéjéből tizezeret tervezvén, tervét harsányt riadó gy­akornokai által ki is vinné. Mi pedig az igazságot illeti — ha igazságos volt, hogy hazának tett akár vér, és élet, akár va­gyon áldozat a maradékban is némi kivált­sággal jutamaztassék, akkor ez új rendszer, mint amannak ellentéte, igazságos nem lehet. Ha pedig nem volt igazságos, akkor — hogy többet ne említsünk — el van fojtva jöven­dőre minden nemes tettnek ösztöne. A sze­gény nemes testmentessége (immunitás cor­­poralis) gyászos maradványként fog lebegni szemei előtt. — De mi is az a háziadó ? „A megye belköltségeinek fedezése, **) azon költségeinek, melyeken tisztviselői, és szol­gái fizettetnek, háza és bútorai javitatnak i­s­­. Ha így" van, nem értem, minő kedvvel fizesse azokat katholikus pap , holott reli­­gióját és személyét gáncsolják, jogait tépik *); holott e pénzén javított asztalhoz és szé­kekre csak úgy ülhet, ha a nyers ifjúságtól meg nem előztetik; holott a karok és rendek emez egyetemes házában , csak mint figyelmet sem igényelhető jövevény tekintetik---------? Nem értem, minő kedvvel fizessen a káplán, ki­nek nemessége, és szavazati joga a hazai világos törvénynek csűrcsavarása által ezen, pénze által föntartott termekben , ezen általa is fizetett tisztviselőktől kétségbe vonatik, sőt eltagadtatik-----------? Nem értem, minő kedv­vel fizessen némelly szegény nemes özvegy nő, ki elvonulva a világ megúnt zajától soha bíróra, sohaesküttre, csak néha orvosra szorul, de az általa is fizetett megyei orvost újra fizetnie kell—--------? Nem értem, minő kedvvel fi­zessen a cortes, ki miután két , háromnapi borozhatásért, s nehány garasért választások alkalmával legszebb szabadalmát eladja, ezen általa is föntartott palotában, ezen általa is fizetett urak előtt csak mint „d­e d­e­c­u­s n­a­turae“ jelenik meg-------—? De, miután évek óta a köztanácskozások iránya a póron segíteni, miután nemes, és nemtelen közt, ha alkotmányunkat aláásni nem akarjuk, lé­nyeges különségnek léteznie kell (mi pedig a pórra nézve inkább létezzék positív teher­ben, mint abban, hogy ő műveltséggel se tegyű: képes bizonyos hivatalokra juthatni), — ezek után , mondom , a pór fizetésének igaz­ságos oka igen is érthető, bár vágtató líráink érteni nem akarják. Justitia est multis laudata, domestica paucis. Hanem vannak 11­ egyéb terhek, mel­­lyeknek elvállalása általános fölvirágzást, s a párnál jóllétet von maga után; illyen az a to­li­­ fizetés, melly, és a háziadó közt, mi­dőn párhuzamot vonandunk, látni fogjuk ennek hasznait. 1) Mig a háziadó általánosan kivettetik: az utáni fizetés csak az utazót terheli, in quan­tum fizet, mert hogy máskép rajta enyhít, alább ki fog tetszeni. 2) Mig számos egyé­nek a háziadónak reájok háramló hasznát so­ha sem érzik, az útoni fizetésnek mindenik közvetlen hasznát veszi; sőt itt költött pén­zét sok visszanyerheti, amott kevés ritkán, sok soha. 3) A háziadéra nézve ,Ládd bará­tom!—• Ígyi okoskodhatnánk a köznemesnek — őseidnek a hazáért tett áldozata ugy­an bu­­nyós, hiszen azt tanúsítja azon czifra i­atu kutyabőr is, mellyet dédapád csizmaszárba várnán, megőrizendő kincsül a mestergeren­dára tett; őseid ugyan a kiváltságot megér­­demlették , de most ollyan századot élünk,­ hogy te—■ csak fizess/ A nemes felelhetné: — ,ha érdemnek maradékban nincs jutalma, ám lássátok ti ,,tiszta moral“ prédikátorai, mikép tüzelitek nagy" tettre a cselekvés ben­ső érdeme miatt a lelket!— te, ki ezerek­­kel bírsz, miért tennél százakat a haza oltá­rára jutalmas következmény nélkül, holott azok életed kényelmét, s gyermekeid jóllé­tének alapját más úton biztosabban eszközöl­hetik?" Ugyan, zárjel alatt légyen mondva, mutassa meg valaki a vágtató urak közöl, egész a meggyőződésig, hogy" a nemes eze­ket rosszul felelné. Mi pedig átvinnék beszé­dünk folyamát az útoni fizetésre, s igy szó­lanánk: ,Igaz, nemesi kiváltságodnak egyike ! #) Istennek hála! — hiszen van ám kivétel. #) Fölhozatott ez a nógrádi gyűlésen is , s gr. F. erre vonatkozólag később azt állitá, hogy ,,a pór­c megyékben is kukoricza-csutából eszik kenyeret.41 Szavait a vágtatok meg­tapsolok , de nekünk i­lyen c­áfolatra feleletünk nincsen. ##) így definiálta a nógrádi gyűlésben egy tb.

Next