Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-09-12 / 111. szám

111. szám. Harmincznyolczadik év. —— ■■■■■■—■1843. Pest, szent Mihály hava 12kén NEMZETI ÚJSÁG­. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitá Hultsár István táblaíró, f­iadja Ösvegye. tartalom. Hazai napló. Kinev. Országgyűlés. (Üzenet a büntető törvényköny iránt.) Vidéki le­v. Szttthmarból (közgy.), Szabolcsból (közgy. folyt. nádor i­, Cons. lev. a Dana-szabályozás iránt) , Hontból (Selmecz városi tisztujitás), Szepesből (tűzvész), Va­rasából (jótékonyság). Külföldi napló: Portugallia, Spanyol- , Franczia-, Angol- , Olasz-, Poroszország. Sajtó- ör. T­udománytár. Társalgási terem­. HIV. jel. a m­. L tár­saság, takarékpénztár és nemz. színház részerői. A­p­r­ó­l­é k o k.____________________________ HAZAI­­APLO. Kinevezés. Ő cs. kir. ap. f­ölsége Beöthy Lajost, volt Heves megyei főügyvédet am­a.m. k. hitű tanácshoz titoknokká méltóztatott legkegyelmesebben ki­nevezni. [Mag. Tud.) Ő cs. s apost. kir. Fölsége a zengi magántanodát, m­elly eddig barlabasseviczi Ossegovi­ch Imre megyés püspök által ez előtt négy évvel a gramma­­ticalis osztályokig fölállítva az 5dik és hatodik osz­tályt nélkülözte, nem csak ezen osztályokkal legkegyel­mesebben megszaporította , hanem egyszersmind a többi királyi tanodák sorába iktattatván, a tanítók fizetését az oskolai alapítványokból kiadatni rendelte. Országgyűlés. Szenete a KK.és RR. a magas FŐRRhez a büntető törvény­könyvi javaslatnak a bűnökről s büntetésekről szóló I. része iránt. A múlt 1839/40-i országgyűlés Vdik t. czik­­kelyénél fogva kinevezett országos választmány által benyújtott s az e jelen országgyűlésre leér­kezett kir. k. előadások első­ pontjában törvény­hozási tárgyalás alá kijelölt büntető törvény­könyvi javaslatnak a bűntettekről s büntetésekről szóló első részét, az .­§ alatt ide rekesztett részint kihagyó , részint bővítő változtatásokkal a KK. és RR. elfogadván, midőn ő cs. kir. Fenségét teljes tisztelettel kérik , a magos Fő-RRket pedig bizodalmasan fölszólítják, hogy a közlött változ­tatások szerint módosított javaslathoz megegyezé­sükkel hozzájárulni méltóztatnának, egyszersmind ez első részben körülírt bűnök, és a reájuk sza­bott fogság vagy rabság, mint büntetés közötti iránynak s igazságos mértéknek helyes megitél­­hetése s meghatározhatása végett szükségesnek látják a KK. és RR. arról is eleve értesíteni ő és kir. Fönségét s a magos FORRet, miképen a börtönrendszerről szóló III dik rész fölötti tanács­kozásokat is már megkezdve, az országos vá­lasztmány ajánlata szerint, a börtönökben s fog­házakban uralkodandó rendszerül, s fegyelem gyanánt az úgy nappal , mint éjjel tökéletesen elkülönítő, s munkára folytonosan kényszerítő magánrendszer szigorú elveit állapították meg s fogadták legyen el. Általános r­e­n­d­e­l­e­t­ek a büntető törvény­könyvi javaslat első részében, m­elly szól a bűn­tettekről és büntetésekről, a Karok és Rendek által tett változtatásokkal. I. Fejezet: A jelen büntető törvénykönyv alá tartozó sze­mélyekről. 1. §. Bármelly cselekvés vagy mulasztásosak annyiban tekintethetik bűntettnek, és vonatkatik büntetés alá, amennyiben az ellen büntetést ren­del a jelen törvény. 2. §. Ezen bont. törv. könyv szabályai alá tartoznak Magyarországnak s az ahoz kapcsolt ré­szeknek minden lakosai, s igy a határőrségiek is. A katonai személyek is csak a katonai és az egyházi személyek is csak az egyházi fegyelemre nézve tartoznak saját külön törvényeik alá, min­den büntettek vagy egyéb kihágások miatt ezen törvénykönyv szerint fognak büntettetni. 3. §. Ezen törvénykönyv rendelete szerint bűntettetnek azon külföldiek is, kik e haza ha­tárai közt valamelly bűntettet vagy kihágást kö­vetnek el , és itt tartózkodásuk alatt közkereset alá vonatnak. 4. §. Más ország közhatalmának senki eli­télés vagy megbüntetés végett ki nem adathatik , habár a bűntettet külföldön követte volna is el. 3. §. A ki külföldön olly tettet követett el, melly a magyarországi törvények szerint is bűn­tettnek tekintendő; ha elkövetett bűntettéért ott még el nem ítéltetett, idejöttével ezen törvények szerint leszen közkereset alá vonandó s megíté­lendő ,­­ ha pedig elkövetett bűntettéért külföl­dön már elítéltetett, de mielőtt büntetését kiállotta volna, onnan eltávozott, idejöttével a külföldön hozott ítélet rajta végre nem hajtatik, hanem azon bűntettéért itt fog ellene közkereset indíttatni, s büntetése a magyarországi törvények szerint leszen kimérendő. 6. §. A ki valamelly külföldön elkövetett bűntettéért már ott közkereset alá vétetett, de bírói ítélet által a vád alól fölmentetett, úgyszin­tén az is , ki a külföldön reá szabott büntetést ott kiállotta, vagy kegyelmezés által attól fölszaba­­díttatott, ugyanazon tettéért a honi törvényszékek által sem vétethetik újabb közkereset alá. 7. §. Külföldön elkövetett olly tettekért pe­dig , a­mellyek ott, a­hol elkövetve valának , büntetés alatt tiltva nincsenek, a honi törvény­székek előtt sem lesz helye a közkeresetnek , ki­­vévén ha az ország vagy ennek lakosai ellen kö­vettettek el , vagy ha a tettes, hogy a honi tör­vényeket kijátszhassa , a bűntett elkövetésére költözött külföldre. II. Fej­ezet. A büntetések nemeiről, azok alkalmazásáról és átváltoztatásáról. 8. §. A büntetések nemei következők: 1. Élet fogytáig tartó rabság. 2. Határozott ideig tartó rabság. 3. Fogság (arestum simplex). 4. Közhivatalnak ítélet által kimondott elvesz­tése. 5. Pénzbeli büntetések. 6. Birói megdorgálás. 9. §. Mindazon rabok, kikre az itélőszék rabsági büntetést szabott, legyen bár a rabság élet fogytáig, vagy csak határozott ideig tartó, élelemre, ruhára, elzárásra és a teljesítendő mun­kára nézve szorosan azon fegyelmi rendszer alá fognak tartozni , melly a kerületi s törvényható­sági börtönökre nézve a börtönrendszerben meg­­állapittatott, s ha rabságuk ideje alatt a börtön­rend ellen vétnének, a szerint fognak fenyittetni, a mi­t a börtönrendszernek fegyelemről szóló T. czikkében meghatároztatott. Azok ellenben , kik fogságra ítéltetnek , a börtönrendszer T. czikkének rendszabásai alá fognak tartozni, s büntetésük munkára, táplálásra és életrendre nézve csak annyiban súlyosittatha­­tik , a­mennyiben azt a bűntett mértékéhez képest a bíróság ítéletében meghatározta. A fogsági büntetés egy évnél tovább nem terjedhet. 10. §. A­ki ezen büntető törvénykönyvnek rendeletei szerint a honi törvényszékek által fog­ságra vagy rabságra ítéltetett, az büntetését az illető kerületi vagy polgári közhatósági börtönben, vagy illetőleg fogházban fogja kiállani, és semmi más belföldi vagy országon kívüli börtönbe nem zárathatik. 11. §. Az ítélet által kiszabott rabsági v. fog­­sági időnek kezdete mindenkor azon pillanattól fog számíttatni, mellyben az elitélt a végítélet követ­keztében büntetésének kiállása végett börtönbe vagy fogházba záratott. 12. §. A rabsági vagy fogsági büntetésnél egy év háromszáz­hatvanöt nappal, egy hónap harmincz nappal, egy hét hét nappal, egy nap pe­dig huszonnégy órával számítandó. 13. §. Pénzbeli büntetések mindenkor azon törvényhatóságnak közpénztárába fizetendők, melly a tettest elitélte. A törvényszabta kárpótlási vagy elégtételi dijak pedig egészen a sértett felet vagy annak örököseit illetik. 14. §. A büntetéseknek még magukban becs­­telenítő következéseik nincsenek, s törvényes ha­tásuk hosszabb időre nem terjedhet, mint a­men­nyire azt a bírói ítélet határozottan kimondotta. 15. § A közhivatalnak büntetésképen kimon­dott elvesztése által senki el nem záralhatik attól, hogy a büntetésnek kiállása után ismét közhiva­talra választathassék vagy neveztethessék. Kivé­telnek azonban olly esetek , mellyekben a tettest valamelly különösen megnevezett közhivatalnak viselhetésétől jövendőre is eltiltandónak rendeli, de illy esetben is nyerhet az elitélt a büntetésnek kiállása után másnemű közhivatalt. Ki. §. A büntető ítéleteknek következései az elitéltnek maradékaira ki nem terjednek; de mindazon kár, mellyért a sértettnek elégtétellel tartozik és azon pénzbeli büntetések és dijak, mellyeket ellene a biróság már ítélet által kimon­dott, hátrahagyott értékének erejéig örökösein ha­lála után is megvétethetnek. 17. §. A büntetéseknek ollyan nemei, mel­lyek a fenebbi­ndik­ában megemlítve nincsenek, ezentúl semmi büntető közkereseti esetben alkal­mazhatók nem lesznek. 18. §. Ezen törvénykönyvben a törvénysze­gések minden nemeinél a rabsági, fogsági s pénz­beli büntetésnek csak azon legnagyobb mértéke van határozottan kijelölve, mellyen túl a bíróság­nak ítélete a 96dik, 88dik és 93dik §§ok esetein kívül soha nem terjedhet. Minden egyes esetben te­hát az elkövetett törvényszegésnek neméhez,s a be­számítást enyhítő vagy súlyosító körülményekhez képest, a lehető legkisebb mértéktől, törvényben megállapított legnagyobb mértékig, fogja a bíró­ság a büntetést kiszabhatni. 19. §. A­melly esetekben a bűntettnek vala­melly fokozatára azt rendeli a törvény , hogy az a bevégzésre rendelt legnagyobb büntetésnek bi­zonyos részéig , például két harmadáig, feléig , vagy egy harmadáig büntetethetik , azokban , ha a bevégzésre legnagyobb büntetésül holtig tartó rabság van rendelve , a büntetésnek két­harmada tizenhat évi, fele tizenkét évi, egy­harmada nyolcz évi rabságban állapíttatik meg. 20. §. Azon bűntetteknél , mellyeket a tör­vény rabsággal rendel büntettetni, rabság helyett fogsági büntetést csak akkor rendelhet a bíróság, midőn a fönforgó körülmények annyira enyhítik a beszámítást, hogy azokhoz képest a legrö­videbb ideig tartó rabság is felettébb súlyos bün­tetés volna. 21. §. Azon bűntetteknél pedig, mellyekre fogsági büntetést rendel a törvény , fogság helyett birói dorgálásnak csak akkor leend helye, midőn a beszámítás körülményeihez képest a legcseké­lyebb fogság is felettébb súlyos büntetés volna. 22. §. Midőn a S6dik, SSdik és 93dik szakaszoknak szabályait olly büntettek miatt kell valakire alkalmazni, mellyekre csak fog­sági büntetést rendel a törvény, ha a tettes­­nek azon szabályok szerint kimérendő bünte­tése egy évi fogságnál többre üt, azt a biró­ság a 3odik szakaszban megállapított arány sze­rint rabságra változtathatja. V­ogy szintén mi­dőn valamelly bűntettes ellen többrendbeli bűn­tettekért , többrendbeli bíróságok ítéletei végre­­hajtandók, ha azoknak egyike fogsági, másika rabsági büntetést szabott ki, az összes büntetés

Next