Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-09-19 / 115. szám
TARTALOM. Hazai najító. Kinev. Orszá ggy ülés. XXXVI1. Orsz. ülés: a bűnt. rendszer, a n. váradi kápt. követ beszédével. XXXVllI. XXXIX- és XL. orsz. ülések: a büntető rendszer , jelesen a pápai brevek aláírása és kihirdetése tárgyában, egy kápt. követ beszédével. XXXIX. orsz. ülés: a vallásbeli átmenetek, két gróf és egy püspök nyilatkozatával. XL. és XLI. orsz. ülések: a vallásbeli átmenetek.) Korunk ügyei. A káptalanok szavazatügyében.) Vidéki lev.Temesböl (közgy. az országgy. választ. műnk.) Barsbol (a minapi mezei rend. szolgabiró ügyeben. Tűzvész.) Külföldi napló. Szerb-, Spanyol-, Franczia-, Angol-, Poroszország. Hannovera. Schweicz. Brazília. Sajtó-ör. Tudománytár. Magyarföld egyházi történetei. Prolusio academica. Kapvizsga. Pesti Hírlap. Társalgási terem- ikerv. him. HAZAI SÁPI.«. Kinevezések . Ő cs. s apóst. kir. Fölsége a fiumei váltó kereskedő törvényszéki elnökségre és tengeri consulságra Privitzer István kormányszéki ülnököt — Paner Károly törvényszéki ülnököt pedig a fiumei kormányszék ülnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. s apóst. kir. Fölsége a pesti k. egyetemben a baromorvosi tanszéket Zsarnál Vilmostorsz. baromorvosra ruházni legkegy. méltóztatott. A nm. m. kir. udv. kamara a selmeczi, klaki és újbányai erdőkerületekbeli egyesült erdészhivatal szabályozása következtében a selmeczi k. erdőmesteri hivatalra Rombauer Emil eddigi erdőfelügyelőt, a k. erdészhivatali számvivőségre Seyf- Tert Eduard ottani erdészhivatalnoki írnokot, ennek állomására pedig Öcsenai József ugyanottani erdőkerülőt s kiaki ideiglenes erdészt, továbbá a woszinczi erdészségre Prötschel József gyökiczi ideiglenes erdészt, az újbányai erdészségre Steiner Ignácz körmöczi erdészhivatali írnokot, a hlikiki erdészségre Szladkay József szkleni erdőkerülőt, s a broodi erdészségre Haszlinger Vincze ibethni erdészt, az ekép megürült libethni erdészálomásra pedig Neubehier Pál beszterczebányai erdészhivatali első írnokot, s a Melchiori Lajos fokozatos előléptetése által megürült beszterczebányai másod-irnokságra Makoviczki József klikki ideiglenes erdészt; végre a Steiner Ignácz előlépetése által megürült körmöczi erdészhivatali unokságra Stahl Ferencz újbányai helyettes erdészt kegyelmesen kinevezni méltóztatott. Országgyűlés. XXXVII. Országos ilés, septem. 4. Tárgya: a büntető rendszer, mellynek VIIIdik fejezetét illetőleg a kegyelmezési og kérdése került szőnyegre. Voltak, kik a nép, mások, kik kizárólag a fejedelem jogai közé orolák azt; egy szónok különösen a zsidók példájára hivatkozva, onnan merité tárnokait megmuatásául, miként a kegyelmezési jog létezett akkor ugyan a népnél; de több nemzetek később ízt a fejedelmi jogok közé igtaták ; másik szónok szinte a zsidók példájából kezdé mutogatni, misént a kegyelmezési jogot nemcsak a fejedelem, mint egyes , de a nép, mint többség is az ártalanság sulyos letiprásával alkalmazó gyakortadvezitőnk példáját hozva föl, kinek ellenébe annok özönébe merült Barabást a nép kegyelmeési jogánál fogva visszaadó az életnek, mig az ítatlanságot borzasztó kínok közt a keresztre szegés véleménye szerint a kegyelmezési jog czéltaan alkalmazhatása tekintetéből eltörlendő. Töben nyilatkoztak e tárgyban mellett s ellenvéleménynek , mig végre a többség kerületi szerkezetez ragaszkodott. — Folytatólag olvastatott kiárólag a Xuldik fejezetig, melly közbe több kerületi ölésekben is érintett, de el nem fogadott módositások tétettek — s az ülés eloszlott. Egy káptalani követnek ez ülésben a kir. kegyelmezési jog tárgyábani beszédeimet . Az igazság alapja — úgymond — minden országlásnak, igazság kiszolgáltatása által biztosittatik leginkább a nemzetek békéje , az országok boldogsága, s e szent czél van előttünk kitűzve, midőn az igazság pontos , és mérsékelt kiszolgáltatása tekintetéből új büntető törvények alkotásában fáradozunk. De a kegyelem nincsen ellentétben az igazsággal, hanem ennek csak szükséges mérséklője, a kegyelem teszi azt, hogy az igazság nyomasztó ne legyen, súlya teherré ne változzék. Hiszen tudjuk, hogy summum jus, summa injustitia, s hogy az igazság szigorú kiszolgáltatása azok méltánylása nélkül, mikre a törvény nem tekint, mert ő egyformaságra törekszik , fölöttébb nyomasztó lehet; sokszor fordul elő olly állapot, hogy a bíró igazságosan büntet, mert törvény szerint, de mégis fölöttébb súlyosan, és zsarnokilag, mert olly egyént ér büntetése, ki nem megrögzött rossz akaratból jön bűnös, hanem a körülmények által mintegy arra fölkésztetve, ki még mielőtt az ítélet súlyát hallotta volna , már megjobbult szivében. Az illyent a kegyelem még fölemelheti, de az igazság a kétségbe esésig sújtja. A kegyelmezés a megjobbulás eszméjével észre van kapcsolva, mert csak a szigorú igazság ejté kétségbe az eltévedteket, a kegyelmezés a javulást nem csak lehetővé tette ezreknél , hanem arra a sziveket el is készíté ; a kegyelem lágyító, s enyhítő erővel bír, ő pedig a megjobbulásra elkerülhetlenül szükséges. A t. KK. és RR. nem csupán büntető, hanem javító törvénykönyvet készítenek, s épen azért nem képzelhetem , hogy egy illy rendszerben a kegyelmezés malasztját elmellőzni, sőt csak szorítani is lehessen anélkül, hogy aczélra, mellyet maguknak kitűztek, nyomasztó befolyással ne legyen. Ezen tekintetek engemet természetesen oda vezetnek , hogy én ép a büntető szerek egyformaságából eredő aránytalanság súlyának enyhítésére a kegyelmezési jog épen föntartását egész meg- győződésemből pártoljam , hogy enyhítő irt keressek azon egyén lelkületére, ki a megjobbulásra csak azért nem ébredhetett föl, mert a kegyelem szavát még nem hallotta. A kegyelmezési jog a fejedelmeknek sajátja szokott lenni, hogy ők az igazság legfönsőbb kiszolgáltatói lévén, annak terhét a kegyelmezés ajándékával enyhíthessék; ezt a jogot nemzetünk is mindenkor a sz. korona egyik legfényesebb drágakövének vallotta , ezt a fejedelmek nem az észben gyakorolják , hanem épen a szívben , s ha nem tagadhatjuk azt, hogy a fejedelem legfőbb ereje a polgárok szeretetében alapszik , ne vegyük el tőle azon varázserőt, mellyel alattvalóinak hálás szeretetét magára vonhassa, adjunk neki alkalmat, hogy kegyelmet osztogatván a szeretet vonzalmával édesíthesse magához a polgárok szivét. A fejedelem nem súlyosíthatja ugyan a büntetést, mert ő midőn megkegyelmez nem a birói tisztet viseli, a kegyelem ideája engedés , enyhítés és nem terhelés. Nincs benne következetlenség , ha mindenkinek meg nem kegyelmez, mert a kegyelmet kérni, és adni lehet, de követelni nem lehet, ennek osztogatása a szív jóságától, s az enyhítő körülményekről van csupán föltételezve. Azt mondá egy érdemes követ úr, hogy a kegyelmezési joggal történhetik visszaélés, s al! szent írásból Pilátus példájára hivatkozók, kifajrabásnak megkegyelmezvén az ártatlan Jézust halálra ítélte, — én erre azt mondom, hogy ha Pilatus szive sugallását követheti vala, nem lett volna szükség ama veszedelmes alternativára, de a nép lármája késztette őt az ártatlannak elítélésére, s a gonosztevőnek elbocsátására, nem is az által vétkezett Pilatus hogy Barabást elbocsátotta , mert arra joga volt, hogy az ünnepnapon egy gonosztevőnek megkegyelmezzen , hanem az által, hogy Jézust kit ártatlannak ismert halálra ítélte , s igy birói tisztével , minthogy a nép szavára hallgatott, visszaélt. Azt mondá egy más érdemes követni, hogy régibb törvényeink is korlátozzák a kegyelmezési jogot. Igenis , de ezen törvények olly időszakból valók, mikor egyátalában a fejedelmi jogok megszoríttattak. Azonban vannak törvénykönyvünkben arra is példák, hogy a kegyelmezési jogot maga a törvényhozás is gyakorolta, így p. o. Illésházy Istvánt előbb elítélvén száműzte, később neki megkegyelmezvén, visszahívta, s majd palatínusnak is elválasztotta. Azt mondják: ne adjunk reményt az elitélt bűntettesnek , mert annak meghiúsodása a büntetést súlyosítaná, pedig a remény, mig tart, enyhíti a büntetés súlyát, s ha meghiúsul meg nem adatván a kegyelem nem fogja a rabot inkább terhelni, mint maga a kimondott ítélet. Ezen okok , és nézetekből tehát rá nem állhatok a kegyelmezési jog megszorítására. Az egyház, mellynek szolgája vagyok, kegyelemmel szólítja a bűnöst a megjobbulásra, az elítélteknek menedékhelyeket adott, s a kegyelmezés eszméjét még ma is pártolja a mennyiben az jobbulásra vezet; azért tisztem , s meggyőződésemnél fogva, az országos választmány szerkezetére szavazok, mellyben a megkegyelmezésnek tágasabb tér engedtetik. XXXVllI. Országos ülés, sept. 5kén. Folytatólagos tárgyalása a büntető rendszernek. Egy megyei követ utasításánál fogva azon indítványt pengeté, miszerint a párviadal szigorú büntetéseil a segédek is mint bűntársak, minden esetben bűnhődjenek ; ez azonban el nem fogadtatott. Továbbá a 226diknál hosszú szóváltás eredt a fölött: valljon a gyámság alatt létező nőszemélyek , kiknek megfertőztetésökbe az illető gyám közvetve, vagy közvetlenül befoly, rokonainak panaszára közkeresetnek leendő helye; ezt sokan czélszerűnek látták, mig mások ellenben az illy eseteknél kötelesség mulasztási pert ajánlanak ; egy követ azonban szót emelt s előadó, miként bátor a magyar törvényhatóság mindenkor különösen kiterjeszté figyelmét az árvákra, s több üdvös törvényeket alkota azok védelmére, — nincs még is — mint mondá — sehol sorvasztóbb állapodok , mint hazánkban; ha a törvényszabta 14 évet a biró — miként kell — szigorúan megtartja , mit leend teendő az ollyatén árva , ki törvényes idejét el nem érve , sérelme orvoslására panaszt nem emelhet; a bűn megtörtént — folytató — de az árva törvénytelen érűsége miatt panasza következetlenül elhangzik, — rokonai panaszára sem indíttathatván közkereset a bűn büntetlenül marad; ha az Isten megfosztotta — úgymond — őket minden vigasztalásoktól , ne fossza meg a törvényhozói atyáskodás azon menedéktől , melly szerint sérelmeik orvoslását eszközölhessék; s igy a többség kivonatára az érintett ,ba a rokonok is bele igtatvák; ez alkalommal még a XXVIdik fejezetig észrevétel nélkül tárgyaltatván — az ülés eloszlott. XXXIXdik Országos ülés, sept. 6. további tárgyalása a büntető rendszernek. A Harmincznyolczadik év. 115. szám. Pest, szent Mihály hava tékén 1843. 3 NEMZETI V3S&B. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Kult fiár István tábliadja jüanjainkra az évnegyedes előfizetés (Octobertől december utósóráig) minden cs. kir. postahir VH(az által 3 fi., helyben pedig a kiadó-hivatalban Zöldkert utcza 488. szám alatt 2 ft. 30 kr. pengőben elfogadtatik.