Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-09-26 / 119. szám

XARXAIOM. Hazai napló. Kinev. Megtiszt. Ország­gyűlés. (XLVI. orsz. ülés: a görög n. e. vallásügye. I­VI. ker. és XLVII orsz. ülések: a börtönrendszer. A bűnt. törv. könyv, vált.) V­i­d­é­k­i lev. Zalából (rész­letes tud., a követvál. gyűlés előzményeiről), Csongrád­­ból (közgy.: börtönök , követi tud. a honi pénztár ro­vatai) , Zemplénből (az új m. tisztikar névsora), Aba­­ujból (közgy. vége. Vegyes közlemények.) Külföldi napló. Spanyol- , Franczia- , Angolország. Schweicz. Társalgási terem­. skerv. hirn. Il­v. jel. a finn­lék intézete és énekiskola részéről. Aprói. Hird. HAZAI NAPLO. Kinevezés, ő cs. és apost. királyi Felsége a magyar kir. udv. cancellariához számfölötti fogalma­zóul tyuskai Pap Antalt méltóztatott legkegyelmeseb­­ben kinevezni.­­ A megtisztelés. Ő cs. kir. apostoli Felsége sept. 5kén költ legfelsőbb rendeleténél fogva Kn­es­sz­eh Kajetán nyugalmazott őrnagyot Leopold-rend lovagkeresztjével ditelenged­és mellett legkegyelme­sebben földiszíteni méltóztatott. Országgyű­lés. XLVI. Országos ülés a FORRnél, sept. 16-án. Tárgya: a görög n. e. vallási ügye, melly — mint nádor ö­ fönsége elő­legesen kijelenté­s pontonkint tárgyaltatván, az Iső §. fölolvasása után , melly a múltra nézve a vallásos terttvények érvénytelenségét javallja, szót emelt a karloviczi érsek , s fejtegeté, mikint hitsorsosai a görög nem egyesültek, már sok szá­zadok előtt polgárositvák, s polgári jogaik ma­­lasztját Europa szerte érdeliki is, csak a magyar haza az, melly közölök — kormány és egyéb törvényszékekhez senkit sem akar alkalmazni , bátor több törvényei a görög n. egyesülteknek a hivatal képességét megadák.— Mi oka lehet— kér­di— ezen megvetésnek? mi okozza, hogy hit­sorsosai saját hazájukban idegenek,hiszen, — mint mondá — a katholika hitnek nagy mestere által megalapított elve: a testvéri szeretet. Általmegy — továbbá — a szőnyegen levő tárgy első ura a re­­versalisokra, s azokat törvényteleneknek mondja; mert nem tiszta meggyőződésből, hanem a lel­kiemére! - szabadságnak erőszakos fölcsigázásá­­ból származnak; a köznép —folytatá — a megkí­vántaté minden ünnepélyességekkel, — sigy a pap előtt adott reversálissal — kötött házasságot szent­ségnek, az ellenkezőt concubinatusnak tartván az oligatén egyén, csak hogy tett lépése botránkoz­­tató ne legyen. Ön meggyőződése ellen adja a re­­versalist; — véleménye : azoknak érvénytelenítése; — hason értelemben nyilatkoztak a görög n. e. vallás jelenlevő mind három püspökei is, czél­­szerűtlennek mondván a reversalisok érvényessé­gének további föntartását. A tanácskozások folyama alatt háromfelé ágaztak a vélemények, — többen más szempontból tekintve a görög n. e. vallási térítvényeit, mint az evangélikusokét, mert — mintegy mágnás fejte­gető — a vegyes házasságról a görög n. egyesül­teknél szó sem lehet, mert ők azt házasságnak nem tartván, instar adulterni tekintik, hittani ren­delkezéseiket polgári rendelményekhez alkalmaz­zák, s ebből és következetességből nem látják mél­tányosnak ezek és az evangelicusok által kiadot­tak közt különbséget tenni, azért a reversalisok föntartására szavazának. Kis számmal ugyan , de voltak, kik orszá­gos választmányt láttak volna előlegesen kikülden­dőnek , melly a görög n. e. vallás dogmájának e tárgyra vonatkozó részéről tudomást szerezvén , az illetőknek a tárgyalás vonala elébe gördülő két­ségekben fölvilágositást adhatott volna,­­ vol­tak , kik következetességből ezen reversalisokat eltörleni kívánták, a nevezetes többség azonban azok érvényessége mellett szavazván, ez végzésül is kimondatott, s igy, mind ez, mind a követ­kező­­ban foglalt, és szinte szótöbbséget nyert, „átmenetei“, úgy szinte a viszonosságot javalló­k­ is régi állapotokban megmaradtak. Olvastatott továbbá a görög n. e. vallásuak némelly viszonyainak leendő megvizsgálására ja­­vaslott országos választmány leendő eljárása , melly után a karloviczi érsek szót emelt, s elő­adó, miként a görög n. e. vallás népe és papsá­ga olly nyomasztó helyzetben van , honnét csak országos gond és segelem által üdithetők föl ; előadja dicséretes szorgalmukat a növendék pa­poknak, kiknek számukra, a katholikusok for­mája szerint rendezendő nevelő intézetet három év alatt alapítani kíván, s fölhozza a számadások , s egyházi alapítványok kezelése körüli pontos eljá­rást , s említi, hogy a parochiák minden számadásai megvizsgálás végett a metropolita elébe terjesz­tetnek, fölsőbb megvizsgálatra akármikor kiadan­dók , resolutiokat olvas, mellyek a metropolitá­­nak kizárólagos jogot tulajdonítanak egyházi kor­mányához , melly okokból a szóló érsek az or­szágos választmánynak leendő kiküldetését fölös­legesnek, sőt szükségtelennek tartja, s indítványt ten, melly szerint ő Fölsége megkérendő , hogy a görög n. egyesülteknek három évenkint tartandó egy püspöki zsinatot, és szinte annyi időszakon­­kint tartandó nemzeti gyűlés tartását , mellynek czélja saját ügyök czélszerü elintézése leen, — kegyesen megengedni méltóztassék; — ez indít­vány taglalását azonban nádor ő fönsége a legkö­zelebbi gyűlésre halasztván az ülést eloszlatta. LVI. kerületi ülés, sept. 18. (Elnö­­kök: Pest (gr.Ráday), Temes (Várkonyi). Je­g­y­­z­ő­­:Palóczy. Naplóvivő: Zákó.) Hitelesítés vé­gett olvastatott hadizenete a KK. és RRnek a ma­gyar nyelv — és hadizenet a Pesten építendő ország­ház tárgyában , s az előbbiben történt számosabb szerkezeti változtatások és szócserék miatt, an­nak először köziratra leendő bocsátása és csak a köv. napon tartandó országos ülésben leendő föl­olvasása határoztatván, délelőtti 11 órakor kez­detett a XLVIldik Országos ülés a KK. és RRnél. — Tárgy: folytatólagos vitatása a börtönrendszer­nek , mellynek 331 ik­mát illetőleg egy megyei követ inditványzá, miszerint a rabok, s börtön­kamrák látogatása csak az illető családoknak , s azoknak is középponti biztosságengedelme mel­lett, leendhessen megengedve; de indítványa el­hangzók. 362. §nál inditványoztatott, hogy abból e szó ,,r. catholika“ hagyassék ki , mert a mél­tányosság tekintetéből a görög szertartási­ rabok is igényelhetik a sz. mise részeinek hallását; ez in­dítvány többeknél viszhangra talált, és több mellék indítványok indoka lett, mig végre az itélőmester jelentvén , miszerint a redactioban e kétség már eloszlatva azzal , hogy e szó után „rom. kath létetett „és görög szertartásnak“ — igy e nehéz­ségek megoszolván. Továbbá egy megyei követ utasításánál fogva, küldőinek abbeli nézeteit fejtegeté, miszerint elég módjuk lévén a törvényhatóságoknak saját bör­töneiket az előfordulható szükségekhez mérve nagyobbitani — kerületi börtönök ne épitessenek; annyival kevésbé pedig , mert — mint állitá — tartani lehet , nehogy az illyetén börtönök igazga­tását a kormány kizárólagosan elsajátítsa,­­ szavai azonban a rokonkebelbe hatni képesek nem valónak. A XVIIdik fejezetet illetőleg következő változtatások történtek az illető követ fölszólam­­lása következtében, ki előadó , miként kerületét részint a sáros időkben akadályozó utak , részint ollykor a Duna folyam­át nem hathatósn gátolván rabjait a Budán épitendő kerületi börtönbe pontosan szállítani, részint mert kerületének alsó része csak­nem Szeged városával lévén határos rabjait önke­belébe kísértetheti, azért a szegedi kerülethez csat­­landónak kéré a Jász-kún kerületet; kérelme némi­leg méltányoltatott, s habár nem egész kerülete is; de előadott okainál fogva a kiskunság a nagykunsághoz forrasztva a szegedi kerülethez csa­toltatok. Szabolcs megye pedig Szathmár­németitől elvétetvén a nagyváradi kerülethez tartozandónak rendeltetett. Végezetül a Pozsega helyett kerüle­­tileg Pécsett építendőnek határozott börtön leendő fölállítása többektől Pozsegára visszakivántatott ; de a mi el nem fogadtatván, — ugyana­bból a 6dik pont kihagyatott és a 7 — 8 hoz e szók adatvan „és kerülete“ — a gyűlés — miután elnök­i excellentiája a holnapi napon fölséges királynénk születése ünnepére tartandó miseájta­­tosságra a KK. és RRket fölkérte — eloszlott. Külön rendeletek a büntettek egyes nemei­ről s azoknak büntetéséről. A büntető törvénykönyvi javaslat első részében, melly szól a bűntettekről s büntetésekről, a KK. és RR. által tett változtatásokkal. (Folytatás.) X. Fejezet. Az idétlen szülés eszközléséről. 139. §. A melly terhes személy tudva és rész czélzattal olly szereket használt, mellyek időelőtti szülést okoznak, vagy az időelőtti szülést más külső módokkal eszközlötte, ha csakugyan idét­len s életre nem való, vagy épen holt gyermeket szült, büntetetni fog, s büntetése három évi rab­ságig , ha pedig a felebbi bűntettet házasságban teherbe ejtett asszony követi el, büntetése négy évi rabságig terjedhet. 140. §. Ugyanazon büntetés alá esik az is, ki valamelly terhes személyt a fönebbi 139. §ban körülírt bűntett elkövetésében, tudva és szándé­kosan elősegít, vagy arra reá­vesz. 141. §. A ki rósz czélzattal valamelly ter­hes személyen , annak tudta s megegyezése nél­kül alkalmazta az idő előtti szülést eszközlő sze­reket vagy módokat, még akkor is büntettetik, ha azoknak káros eredménye nem lett, s illy esetben legnagyobb büntetése két évi rabság leend. 142. §. Ha pedig a terhes személy, azon szerek vagy módok következésében, idétlen s nem életre való, vagy holt gyermeket szült, vagy maga esett súlyos és veszélyes betegségbe, a tet­tesnek büntetése öt évi rabságig terjedhet, — végre 143. §. Ha azon szereknek következésében a terhes személy meg is halt, a tettes mint szán­dékos emberölő fog büntettetni. XI. Fejezet. Gyermekeknek s más gyámoltalan személyek­nek kitevéséről és elhagyásáról. 144. §. Azon szülők, kik gyermeküket olly korban vagy állapotban , mellyben az magán se­gíteni nem képes, azon czélzattal, hogy a szü­lői kötelesség terhétől menekedjenek, kiteszik, vagy szándékosan elhagyják , büntetés alá vonan­­dók, éspedig ha a gyermek sértetlen maradétt, legnagyobb büntetésük egy évi rabság leend; ha pedig a gyermek a kitevésnek vagy elhagyásnak következésében megsértetett, a büntetés két évi rabságig, s ha meghalt, négy évi rabságig ter­jedhet. A csecsemőknek lelencz-házakbani leté­tele e §. büntető rendelete alá nem esik. 145. §. Ha a kitett vagy szándékosan elha­gyott gyermek nem találtatik, de halála sem bi­zonyos , a legnagyobb büntetés három évi rab­ság leend. 146. $. A kitevésnél vagy elhagyásnál a beszámítás annál nagyobb leend, minél nagyobb a HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapit** Maltsár István táblabiró, kiadja Özvegye. Harmincznyolczadil* év. 119. szám. Pest, szent Mihály hava 26kán 1843.

Next