Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-09-26 / 119. szám
XARXAIOM. Hazai napló. Kinev. Megtiszt. Országgyűlés. (XLVI. orsz. ülés: a görög n. e. vallásügye. IVI. ker. és XLVII orsz. ülések: a börtönrendszer. A bűnt. törv. könyv, vált.) Vidéki lev. Zalából (részletes tud., a követvál. gyűlés előzményeiről), Csongrádból (közgy.: börtönök , követi tud. a honi pénztár rovatai) , Zemplénből (az új m. tisztikar névsora), Abaujból (közgy. vége. Vegyes közlemények.) Külföldi napló. Spanyol- , Franczia- , Angolország. Schweicz. Társalgási terem. skerv. hirn. Ilv. jel. a finnlék intézete és énekiskola részéről. Aprói. Hird. HAZAI NAPLO. Kinevezés, ő cs. és apost. királyi Felsége a magyar kir. udv. cancellariához számfölötti fogalmazóul tyuskai Pap Antalt méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. A megtisztelés. Ő cs. kir. apostoli Felsége sept. 5kén költ legfelsőbb rendeleténél fogva Knesszeh Kajetán nyugalmazott őrnagyot Leopold-rend lovagkeresztjével ditelengedés mellett legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. Országgyűlés. XLVI. Országos ülés a FORRnél, sept. 16-án. Tárgya: a görög n. e. vallási ügye, melly — mint nádor ö fönsége előlegesen kijelentés pontonkint tárgyaltatván, az Iső §. fölolvasása után , melly a múltra nézve a vallásos terttvények érvénytelenségét javallja, szót emelt a karloviczi érsek , s fejtegeté, mikint hitsorsosai a görög nem egyesültek, már sok századok előtt polgárositvák, s polgári jogaik malasztját Europa szerte érdeliki is, csak a magyar haza az, melly közölök — kormány és egyéb törvényszékekhez senkit sem akar alkalmazni , bátor több törvényei a görög n. egyesülteknek a hivatal képességét megadák.— Mi oka lehet— kérdi— ezen megvetésnek? mi okozza, hogy hitsorsosai saját hazájukban idegenek,hiszen, — mint mondá — a katholika hitnek nagy mestere által megalapított elve: a testvéri szeretet. Általmegy — továbbá — a szőnyegen levő tárgy első ura a reversalisokra, s azokat törvényteleneknek mondja; mert nem tiszta meggyőződésből, hanem a lelkiemére! - szabadságnak erőszakos fölcsigázásából származnak; a köznép —folytatá — a megkívántaté minden ünnepélyességekkel, — sigy a pap előtt adott reversálissal — kötött házasságot szentségnek, az ellenkezőt concubinatusnak tartván az oligatén egyén, csak hogy tett lépése botránkoztató ne legyen. Ön meggyőződése ellen adja a reversalist; — véleménye : azoknak érvénytelenítése; — hason értelemben nyilatkoztak a görög n. e. vallás jelenlevő mind három püspökei is, czélszerűtlennek mondván a reversalisok érvényességének további föntartását. A tanácskozások folyama alatt háromfelé ágaztak a vélemények, — többen más szempontból tekintve a görög n. e. vallási térítvényeit, mint az evangélikusokét, mert — mintegy mágnás fejtegető — a vegyes házasságról a görög n. egyesülteknél szó sem lehet, mert ők azt házasságnak nem tartván, instar adulterni tekintik, hittani rendelkezéseiket polgári rendelményekhez alkalmazzák, s ebből és következetességből nem látják méltányosnak ezek és az evangelicusok által kiadottak közt különbséget tenni, azért a reversalisok föntartására szavazának. Kis számmal ugyan , de voltak, kik országos választmányt láttak volna előlegesen kiküldendőnek , melly a görög n. e. vallás dogmájának e tárgyra vonatkozó részéről tudomást szerezvén , az illetőknek a tárgyalás vonala elébe gördülő kétségekben fölvilágositást adhatott volna, voltak , kik következetességből ezen reversalisokat eltörleni kívánták, a nevezetes többség azonban azok érvényessége mellett szavazván, ez végzésül is kimondatott, s igy, mind ez, mind a következőban foglalt, és szinte szótöbbséget nyert, „átmenetei“, úgy szinte a viszonosságot javallók is régi állapotokban megmaradtak. Olvastatott továbbá a görög n. e. vallásuak némelly viszonyainak leendő megvizsgálására javaslott országos választmány leendő eljárása , melly után a karloviczi érsek szót emelt, s előadó, miként a görög n. e. vallás népe és papsága olly nyomasztó helyzetben van , honnét csak országos gond és segelem által üdithetők föl ; előadja dicséretes szorgalmukat a növendék papoknak, kiknek számukra, a katholikusok formája szerint rendezendő nevelő intézetet három év alatt alapítani kíván, s fölhozza a számadások , s egyházi alapítványok kezelése körüli pontos eljárást , s említi, hogy a parochiák minden számadásai megvizsgálás végett a metropolita elébe terjesztetnek, fölsőbb megvizsgálatra akármikor kiadandók , resolutiokat olvas, mellyek a metropolitának kizárólagos jogot tulajdonítanak egyházi kormányához , melly okokból a szóló érsek az országos választmánynak leendő kiküldetését fölöslegesnek, sőt szükségtelennek tartja, s indítványt ten, melly szerint ő Fölsége megkérendő , hogy a görög n. egyesülteknek három évenkint tartandó egy püspöki zsinatot, és szinte annyi időszakonkint tartandó nemzeti gyűlés tartását , mellynek czélja saját ügyök czélszerü elintézése leen, — kegyesen megengedni méltóztassék; — ez indítvány taglalását azonban nádor ő fönsége a legközelebbi gyűlésre halasztván az ülést eloszlatta. LVI. kerületi ülés, sept. 18. (Elnökök: Pest (gr.Ráday), Temes (Várkonyi). Jegyző:Palóczy. Naplóvivő: Zákó.) Hitelesítés végett olvastatott hadizenete a KK. és RRnek a magyar nyelv — és hadizenet a Pesten építendő országház tárgyában , s az előbbiben történt számosabb szerkezeti változtatások és szócserék miatt, annak először köziratra leendő bocsátása és csak a köv. napon tartandó országos ülésben leendő fölolvasása határoztatván, délelőtti 11 órakor kezdetett a XLVIldik Országos ülés a KK. és RRnél. — Tárgy: folytatólagos vitatása a börtönrendszernek , mellynek 331 ikmát illetőleg egy megyei követ inditványzá, miszerint a rabok, s börtönkamrák látogatása csak az illető családoknak , s azoknak is középponti biztosságengedelme mellett, leendhessen megengedve; de indítványa elhangzók. 362. §nál inditványoztatott, hogy abból e szó ,,r. catholika“ hagyassék ki , mert a méltányosság tekintetéből a görög szertartási rabok is igényelhetik a sz. mise részeinek hallását; ez indítvány többeknél viszhangra talált, és több mellék indítványok indoka lett, mig végre az itélőmester jelentvén , miszerint a redactioban e kétség már eloszlatva azzal , hogy e szó után „rom. kath létetett „és görög szertartásnak“ — igy e nehézségek megoszolván. Továbbá egy megyei követ utasításánál fogva, küldőinek abbeli nézeteit fejtegeté, miszerint elég módjuk lévén a törvényhatóságoknak saját börtöneiket az előfordulható szükségekhez mérve nagyobbitani — kerületi börtönök ne épitessenek; annyival kevésbé pedig , mert — mint állitá — tartani lehet , nehogy az illyetén börtönök igazgatását a kormány kizárólagosan elsajátítsa, szavai azonban a rokonkebelbe hatni képesek nem valónak. A XVIIdik fejezetet illetőleg következő változtatások történtek az illető követ fölszólamlása következtében, ki előadó , miként kerületét részint a sáros időkben akadályozó utak , részint ollykor a Duna folyamát nem hathatósn gátolván rabjait a Budán épitendő kerületi börtönbe pontosan szállítani, részint mert kerületének alsó része csaknem Szeged városával lévén határos rabjait önkebelébe kísértetheti, azért a szegedi kerülethez csatlandónak kéré a Jász-kún kerületet; kérelme némileg méltányoltatott, s habár nem egész kerülete is; de előadott okainál fogva a kiskunság a nagykunsághoz forrasztva a szegedi kerülethez csatoltatok. Szabolcs megye pedig Szathmárnémetitől elvétetvén a nagyváradi kerülethez tartozandónak rendeltetett. Végezetül a Pozsega helyett kerületileg Pécsett építendőnek határozott börtön leendő fölállítása többektől Pozsegára visszakivántatott ; de a mi el nem fogadtatván, — ugyanabból a 6dik pont kihagyatott és a 7 — 8 hoz e szók adatvan „és kerülete“ — a gyűlés — miután elnöki excellentiája a holnapi napon fölséges királynénk születése ünnepére tartandó miseájtatosságra a KK. és RRket fölkérte — eloszlott. Külön rendeletek a büntettek egyes nemeiről s azoknak büntetéséről. A büntető törvénykönyvi javaslat első részében, melly szól a bűntettekről s büntetésekről, a KK. és RR. által tett változtatásokkal. (Folytatás.) X. Fejezet. Az idétlen szülés eszközléséről. 139. §. A melly terhes személy tudva és rész czélzattal olly szereket használt, mellyek időelőtti szülést okoznak, vagy az időelőtti szülést más külső módokkal eszközlötte, ha csakugyan idétlen s életre nem való, vagy épen holt gyermeket szült, büntetetni fog, s büntetése három évi rabságig , ha pedig a felebbi bűntettet házasságban teherbe ejtett asszony követi el, büntetése négy évi rabságig terjedhet. 140. §. Ugyanazon büntetés alá esik az is, ki valamelly terhes személyt a fönebbi 139. §ban körülírt bűntett elkövetésében, tudva és szándékosan elősegít, vagy arra reávesz. 141. §. A ki rósz czélzattal valamelly terhes személyen , annak tudta s megegyezése nélkül alkalmazta az idő előtti szülést eszközlő szereket vagy módokat, még akkor is büntettetik, ha azoknak káros eredménye nem lett, s illy esetben legnagyobb büntetése két évi rabság leend. 142. §. Ha pedig a terhes személy, azon szerek vagy módok következésében, idétlen s nem életre való, vagy holt gyermeket szült, vagy maga esett súlyos és veszélyes betegségbe, a tettesnek büntetése öt évi rabságig terjedhet, — végre 143. §. Ha azon szereknek következésében a terhes személy meg is halt, a tettes mint szándékos emberölő fog büntettetni. XI. Fejezet. Gyermekeknek s más gyámoltalan személyeknek kitevéséről és elhagyásáról. 144. §. Azon szülők, kik gyermeküket olly korban vagy állapotban , mellyben az magán segíteni nem képes, azon czélzattal, hogy a szülői kötelesség terhétől menekedjenek, kiteszik, vagy szándékosan elhagyják , büntetés alá vonandók, éspedig ha a gyermek sértetlen maradétt, legnagyobb büntetésük egy évi rabság leend; ha pedig a gyermek a kitevésnek vagy elhagyásnak következésében megsértetett, a büntetés két évi rabságig, s ha meghalt, négy évi rabságig terjedhet. A csecsemőknek lelencz-házakbani letétele e §. büntető rendelete alá nem esik. 145. §. Ha a kitett vagy szándékosan elhagyott gyermek nem találtatik, de halála sem bizonyos , a legnagyobb büntetés három évi rabság leend. 146. $. A kitevésnél vagy elhagyásnál a beszámítás annál nagyobb leend, minél nagyobb a HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapit** Maltsár István táblabiró, kiadja Özvegye. Harmincznyolczadil* év. 119. szám. Pest, szent Mihály hava 26kán 1843.