Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-10-27 / 137. szám

NEMZETI ÚJSÁG­. 137. szám. Pest, Mind­szent hava 27 kca 1813. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. A lapn­á Kultsár István tábla özvegye. Harmincznyolczadik év. TJJITALOM. a tiszai napló. Országgyűlés. (80. 81. ker. ülés: a bír. városok ügye. A büntető törvény­könyv vált.) Vidéki lev. Szathmárból (közgy. föl­sőbb leiratok), Komáromból (közgy. fölsőbb intézvé­­nyek, hatósági lev., pótlék utasítások) , Sz- Fejérvár­ból (a tűzkárvallottak számárai adakozók névsora. I­­olyt.) Mi­lfoflik­ napló. Spanyol-, Francziaország- Amerika. Társalgási terem, skerv. him. MÁSKAI RAFT.6. Országgülés. LXXX. Ker. ülés October Ioltán. (Elnökök sat. kik előbb.) A tanácskozást a 114dik §. kezdé , melly szerint a diszpolgárok választási és választhatási jognak , de a polgári ő­rseregben szolgálatot tenni nem köte­lesek.Ezt illetőleg egy megyei követ azt indítványza, hogy a díszpolgároknak, miután a város minden ter­­heiben aránylag nem osztoznak , választási és vá­­laszthatási képességük sem legyen; indítványa azonban viszhang nélkül elhangzik. A 115-dik §-nak a) pontja a polgároknak helyettesítési jogát úgy adja elő, hogy mindazok, kik fekvő tulajdonnal birnak és a városban nem laknak, a polgári őrsereghez helyettesíthessenek. Ebből egy megyei követ azon következést véli vonhatónak , mintha egy több városokban fekvő tulajdonokkal biró egyén mind azon váro­sokban tartoznék személyesen, vagy helyettese által a polgári őrseregben szolgálatot tenni, melly elvnek megalapítása nemcsak czéltalanul fölösle­ges; de lehetlen is; mert az insurectionál­is az illyétén egyének csak egy megyében tartoznak részt venni, igy kivánja e pontot is módosítani , vagy átalában kihagyni. Következő szónok méltányolva az előbbinek e tárgy fölötti nézeteit, s fejtegetve miként több helyeken személyes kötelességek teljesítése, vagy fölm­entés mellett helyettesek általi gyakorlata is, a városok érdekében sem czélszerűt, mert az il­ iyetén egyenek a helyettesítés terhes költségei miatt, a polgárságtóli menek­ü­lésre is hajlandók lehet­nek ; nehogy tehát akár a város hasznos polgárai­nak hiányát szenvedni, akár az illető polgárok szerfeletti súlyos terhek miatt attól menekülni akarni kényszerítessenek. A szónok úgy látja e­zt, s illetőleg az a) pontot czélszerűen módo­­sitandónak , hogy az illyen egyének személyes kö­telességük teljesítésére — személyesen bár vagy helyettes által — csak egy városban köteleztes­­senek ugyan; de a többi illető városoknak is jo­ga legyen a hason egyénektől bizonyos summát az őrsereg költségei födözéséül követelni. Egy megyei követ ez indítványt elfogadva még úgy véli czélszerűen módosítandónak , hogy az illyetén egyének tetszésétől függjön , ha több városokban is helyettesek által teljesítik köteles­ségeiket , ellenkezőleg azonban a költségeket vi­selni kötelesek legyenek. E két módosítással szer­­kezendőnek határoztatván az illető § elfogadta­tott. Allodik §. igy szólt: „Helyettesek csak polgárok gyermekei lehetnek.“ Melly azonban ok­­szerünek nem láttatván igy módosíttatott: „Helyet­tesek lehetnek a város minden állandó lakosi.41 A 117dik §. változás nélkül meghagyatott A tlbdik §. szavazattöbbséggel, mint ezzel összeköttetésben levők a 119 —120. §§. is átalá­­nos fölkiáltással kihagyattak. 124dik §ig érintetlenül maradt, — ez azon­ban igy módosittaték : „Azok, kik a 991k §. c) pontja alatt foglalt osztály alá esnek , ha a vá­ros környékéről egy évnél hosszasabb időre“ — ide tétetett: „akár önkényt, akár bírói ítélet kö­vetkeztében“ — „távoznak el, polgári jogaikat föntarthatják , ha re­tják az utósó évben kive­tett adót egész távollétük idejére4*— itt e szó „elő­re44 kihagyatott —­ „megfizetik, és a polgári őr­seregben helyetteseket állitnak.“ —• A 123. §. marad. A 126dik §nak b) pontját, melly igy szól: „Polgári jogot büntetésképen sem lehet elveszteni44 — egy városi követ nem helyeselheti ; mert ennek következése könnyen a jelenleg is sok megyék által gyakoroltatni szokott azon szerencsétlen szokást szülhetné, hogy a rabokat is szavazati joguk gyakorlatára a börtönökből ki kellene hozni, mit a követ nem látván czélszerűnek , vagy átalá­­nosan kihagyni , vagy akként módosítatni kí­vánja. Egy megyei követ azonban az előbbi szónok aggodalmait elhárítandó nyilvánító, miként tagadni nem lehet ugyan , miszerint több megyékben tör­ténnek illyetén jogbitorlások, ámde —szerinte — az csak visszaélés, mert a törvény sehol sem en­ged a raboknak illy joggyakorlatot, jövőre pedig véleménye szerint annál kevésbé lehet ettől tar­­tani ; mert a magán rendszer, melly — hite sze­rint — a börtönökben honolni fog , hason ténye­ket semmi esetre sem föltételez, — azért a §. megmaradását javallja, melly meg is hagyatott. . A 127. 128. 129. 130. s a többi illető §§. azon átalános módosítással maradnak, hogy „lajst­rom44 szó helyébe mindenütt „névjegyzék44 létetik. A 13 idik §t, melly a városi választmány­nak azon kötelességét sorozza, miszerint szoro­san fölügy­elj­en minden egyes esetekben történendő változásokra, egy megyei követ úgy ajánlja módo­sítandónak, hogy a­ki polgár akar lenni, folya­modjék a városhoz, s így nem az állandó választ­mány legyen köteles még ez eseteket is kipu­hatolni. Alice egy városi követ megjegyzi , miként az állandó választmánynak ezen felügyeleti köte­lességét megtartani nélkülözhetlen; mert a pol­gársághoz nem csak jogok, de egyszersmind sú­lyos kötelességek is lévén kötve, sokan elmel­­lőzendik a beiratást, mellyet különben a választ­mány szorgalmasam­, s igy ezen §. mint a 132, 133, 134. §. is pártoltatván , a b­odik §. pedig szavazattöbbséget nyervén változatlanul megha­­gyattak — mire az ülés eloszlott. October 19-én az először fűtött kályhákból szerte özönlött fojtó gőz kiállhatatlan lévén , a szőnyegen levő tárgy folytatása következő napra halasztatván gyűlés nem tartathatott, — melly ok­ból az illető választmányi tagok az idő használa­tára fölszólitatvák , — a HR. szét mentek. LXXXI. Ke­r. ü­l és ,oct. 20. (Elnökök stb. kik elébb.) Folyt, a városok rendezésének. A 136dik­at illetőleg , melly a megválasztandó képviselőknek választásukat visszautasithatási jogot tulajdonít — egy megyei követ úgy kivánt módosítani, hogy csak előadandó bizonyos okoknál fogva történhes­sék a visszautasítás; ajánlott módosítása azonban el nem fogadtatván a szerkezet változatlanul maradt. Egy másik megyei követ azon kétségét fejezi ki, hogy az esküdtszékektől fölebbvitel le­­end­ e , mit véleménye szerint czélszerű leend a­bban kifejezni, — feleletül azonban az mondatok , miszerint az esküdtszékeknél fölebbvitel sehol sem levén, azt megalapítani itt is fölösleges, s igy ez is elhangzék. A 137, 138, 139, 140 , 141 §§. észre­vétel nélkül elfogadtattak A 142.§nál, melly beiratási dij fejében min­den polgártól, a választási és közgyűlési költsé­gek fedezéséül, a házi pénztárba fizetendő egy ezüst forintot követel , — egy megyei követ azon utasítását nyilvánitá, melly szerint küldői . e §ban megalapított öszvegen kívül, még minden polgár­tól a beíratás alkalmával egy ezüst forintot az or­szágos pénztárba kivánnak fizettetni. Ellenkezőleg egy városi követ­elő­adó , mi­ként küldői azon okoknál fogva, hogy a polgári jogok egyszersmind súlyos terheket is föltételez­nek, semmi díjt nem kívánnak venni; minthogy azonban — miként egy megyei követ fejtegeté — a beiratást egy ezüst forint sem igen terhelő nem lévén ; de azon fölül olly költségek fedezésére fordítandó, mellyek különben is a polgárság ál­tal aránylag viselendők, és igy, mintegy előle­gezésnek tekintendő, megmaradása elhatároztatók. A következő §§. meghagyattak. A Midik­nél egy megyei követ az illető nemeseket a hadi adó fizetésétől kivétel által kivánja biztosítani, a­mire egy városi követ azon megjegyzést téve , mi­szerint a nemesek adóztatását csak az előbbi §§. eseteiben kivánja, s illy értelemben e §. is meghagyatott. A 148dik §. igy változott: „A polgári őr­seregben szolgálatot tenni nem tartoznak“ a kö­vetkező „de országos ujoncz - ajánlás esetében azok, kik nem nemesek , hadi szolgálatot a köz­törvény értelmében személyesen is tenni kötele­sek“ — kihagyatott. A 150dik­­nál , melly a kir. városoknak azon kötelességét sorolja , melly szerint szülöt­teiket, kik bár máshol telepedtek le, habár koldu­sok lennének is, akár visszaküldés, akár ön­­kénytes kivánkozás esetében befogadni köteleztet­­nek , — egy városi követ azon indítványt teve , melly szerint az e­bban körülirt személyeket csak azon esetre tartozzék az illető város befogadni, ha önkényt kivánkoznak, ellenkezőleg azon vá­rosnak , mellyben letelepedvék javaikat elveszte­getvén , visszaküldési joga ne legyen , — ez in­dítvány czéltalannak láttatván, el nem fogadtatott, s a §. megmaradt. A 152dik §. következetessége tekintetéből , nehogy olly egyének is találkozhassanak , kik a törvény értelmében megtelepedések előtt egyenes adót fizetni nem köteleztethetvén, megtelepedé­­sök idejét be nem mondanák, a megtelepedést kö­rülíró 43dik §. czélszerű módosítása határoztatott. A 153dik §nál, a választmány által meg­alapított választási 6 évet, egy megyei követ, a megyék szerint 3 évre kivánja leszállítani, melly­­re a vitatkozni nem akaró többség „szavazzunk44 kiáltá, s az elnök által föltett e kérdésre: hat év­é, vagy három? túlnyomó többség által, a 6 évet alapitó választmányi szerkezet pártoltatok. A 138. §ba, melly a képviselői képtelenség okait sorolja el, egy megyei követ még azt kiván­­ja iglatni , hogy ne lehessenek képviselők azok sem, kik magyarul nem tudnak. Mire egy szónok kitünőleg fejtegeté, miként minden buzgósága mellett is, mellyel a magyar nyelv terjesztése iránt viseltetik , nem kivánja , de nem is látja czélszerűnek ez indítvány életbe léptetését. Szónok tiszteli az inditványzó megyé­nek nyelvünk, s nemzetiségünk terjesztését czél­­zó buzgalmait, s osztja nem csak hő kivonatát, de szellemi , s anyagi tehetségét az inditványzó megyével, e szent ügyért; ha a képviselőség tiszta hivatal lenne, hajlandó volna a szónok ez indít­ványt meleg kebellel pártolni; azonban az indit­ványzó megye szilárd jellemétől bizton reményű a szónok , hogy miként illemszerű is, méltányol­ni fogja azon kir. városok ügyét, mellyekben a magyar elem nem ön hanyagságuk , mint inkább az illető fölsőbbségek gondatlanságából igen rossz lábon áll, — mit lesznek teendők azon kir. vá­rosok , mellyekben a megalapítandó képviseleti egyének száma semmi esetre ki nem facsarható a magyar nyelvben javasoltból, életbe léptetésé-

Next