Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-10-27 / 137. szám
NEMZETI ÚJSÁG. 137. szám. Pest, Mindszent hava 27 kca 1813. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. A lapná Kultsár István tábla özvegye. Harmincznyolczadik év. TJJITALOM. a tiszai napló. Országgyűlés. (80. 81. ker. ülés: a bír. városok ügye. A büntető törvénykönyv vált.) Vidéki lev. Szathmárból (közgy. fölsőbb leiratok), Komáromból (közgy. fölsőbb intézvények, hatósági lev., pótlék utasítások) , Sz- Fejérvárból (a tűzkárvallottak számárai adakozók névsora. Iolyt.) Milfoflik napló. Spanyol-, Francziaország- Amerika. Társalgási terem, skerv. him. MÁSKAI RAFT.6. Országgülés. LXXX. Ker. ülés October Ioltán. (Elnökök sat. kik előbb.) A tanácskozást a 114dik §. kezdé , melly szerint a diszpolgárok választási és választhatási jognak , de a polgári őrseregben szolgálatot tenni nem kötelesek.Ezt illetőleg egy megyei követ azt indítványza, hogy a díszpolgároknak, miután a város minden terheiben aránylag nem osztoznak , választási és választhatási képességük sem legyen; indítványa azonban viszhang nélkül elhangzik. A 115-dik §-nak a) pontja a polgároknak helyettesítési jogát úgy adja elő, hogy mindazok, kik fekvő tulajdonnal birnak és a városban nem laknak, a polgári őrsereghez helyettesíthessenek. Ebből egy megyei követ azon következést véli vonhatónak , mintha egy több városokban fekvő tulajdonokkal biró egyén mind azon városokban tartoznék személyesen, vagy helyettese által a polgári őrseregben szolgálatot tenni, melly elvnek megalapítása nemcsak czéltalanul fölösleges; de lehetlen is; mert az insurectionális az illyétén egyének csak egy megyében tartoznak részt venni, igy kivánja e pontot is módosítani , vagy átalában kihagyni. Következő szónok méltányolva az előbbinek e tárgy fölötti nézeteit, s fejtegetve miként több helyeken személyes kötelességek teljesítése, vagy fölmentés mellett helyettesek általi gyakorlata is, a városok érdekében sem czélszerűt, mert az il iyetén egyenek a helyettesítés terhes költségei miatt, a polgárságtóli menekülésre is hajlandók lehetnek ; nehogy tehát akár a város hasznos polgárainak hiányát szenvedni, akár az illető polgárok szerfeletti súlyos terhek miatt attól menekülni akarni kényszerítessenek. A szónok úgy látja ezt, s illetőleg az a) pontot czélszerűen módositandónak , hogy az illyen egyének személyes kötelességük teljesítésére — személyesen bár vagy helyettes által — csak egy városban köteleztessenek ugyan; de a többi illető városoknak is joga legyen a hason egyénektől bizonyos summát az őrsereg költségei födözéséül követelni. Egy megyei követ ez indítványt elfogadva még úgy véli czélszerűen módosítandónak , hogy az illyetén egyének tetszésétől függjön , ha több városokban is helyettesek által teljesítik kötelességeiket , ellenkezőleg azonban a költségeket viselni kötelesek legyenek. E két módosítással szerkezendőnek határoztatván az illető § elfogadtatott. Allodik §. igy szólt: „Helyettesek csak polgárok gyermekei lehetnek.“ Melly azonban okszerünek nem láttatván igy módosíttatott: „Helyettesek lehetnek a város minden állandó lakosi.41 A 117dik §. változás nélkül meghagyatott A tlbdik §. szavazattöbbséggel, mint ezzel összeköttetésben levők a 119 —120. §§. is átalános fölkiáltással kihagyattak. 124dik §ig érintetlenül maradt, — ez azonban igy módosittaték : „Azok, kik a 991k §. c) pontja alatt foglalt osztály alá esnek , ha a város környékéről egy évnél hosszasabb időre“ — ide tétetett: „akár önkényt, akár bírói ítélet következtében“ — „távoznak el, polgári jogaikat föntarthatják , ha retják az utósó évben kivetett adót egész távollétük idejére4*— itt e szó „előre44 kihagyatott — „megfizetik, és a polgári őrseregben helyetteseket állitnak.“ —• A 123. §. marad. A 126dik §nak b) pontját, melly igy szól: „Polgári jogot büntetésképen sem lehet elveszteni44 — egy városi követ nem helyeselheti ; mert ennek következése könnyen a jelenleg is sok megyék által gyakoroltatni szokott azon szerencsétlen szokást szülhetné, hogy a rabokat is szavazati joguk gyakorlatára a börtönökből ki kellene hozni, mit a követ nem látván czélszerűnek , vagy átalánosan kihagyni , vagy akként módosítatni kívánja. Egy megyei követ azonban az előbbi szónok aggodalmait elhárítandó nyilvánító, miként tagadni nem lehet ugyan , miszerint több megyékben történnek illyetén jogbitorlások, ámde —szerinte — az csak visszaélés, mert a törvény sehol sem enged a raboknak illy joggyakorlatot, jövőre pedig véleménye szerint annál kevésbé lehet ettől tartani ; mert a magán rendszer, melly — hite szerint — a börtönökben honolni fog , hason tényeket semmi esetre sem föltételez, — azért a §. megmaradását javallja, melly meg is hagyatott. . A 127. 128. 129. 130. s a többi illető §§. azon átalános módosítással maradnak, hogy „lajstrom44 szó helyébe mindenütt „névjegyzék44 létetik. A 13 idik §t, melly a városi választmánynak azon kötelességét sorozza, miszerint szorosan fölügyeljen minden egyes esetekben történendő változásokra, egy megyei követ úgy ajánlja módosítandónak, hogy aki polgár akar lenni, folyamodjék a városhoz, s így nem az állandó választmány legyen köteles még ez eseteket is kipuhatolni. Alice egy városi követ megjegyzi , miként az állandó választmánynak ezen felügyeleti kötelességét megtartani nélkülözhetlen; mert a polgársághoz nem csak jogok, de egyszersmind súlyos kötelességek is lévén kötve, sokan elmellőzendik a beiratást, mellyet különben a választmány szorgalmasam, s igy ezen §. mint a 132, 133, 134. §. is pártoltatván , a bodik §. pedig szavazattöbbséget nyervén változatlanul meghagyattak — mire az ülés eloszlott. October 19-én az először fűtött kályhákból szerte özönlött fojtó gőz kiállhatatlan lévén , a szőnyegen levő tárgy folytatása következő napra halasztatván gyűlés nem tartathatott, — melly okból az illető választmányi tagok az idő használatára fölszólitatvák , — a HR. szét mentek. LXXXI. Ker. ül és ,oct. 20. (Elnökök stb. kik elébb.) Folyt, a városok rendezésének. A 136dikat illetőleg , melly a megválasztandó képviselőknek választásukat visszautasithatási jogot tulajdonít — egy megyei követ úgy kivánt módosítani, hogy csak előadandó bizonyos okoknál fogva történhessék a visszautasítás; ajánlott módosítása azonban el nem fogadtatván a szerkezet változatlanul maradt. Egy másik megyei követ azon kétségét fejezi ki, hogy az esküdtszékektől fölebbvitel leend e , mit véleménye szerint czélszerű leend abban kifejezni, — feleletül azonban az mondatok , miszerint az esküdtszékeknél fölebbvitel sehol sem levén, azt megalapítani itt is fölösleges, s igy ez is elhangzék. A 137, 138, 139, 140 , 141 §§. észrevétel nélkül elfogadtattak A 142.§nál, melly beiratási dij fejében minden polgártól, a választási és közgyűlési költségek fedezéséül, a házi pénztárba fizetendő egy ezüst forintot követel , — egy megyei követ azon utasítását nyilvánitá, melly szerint küldői . e §ban megalapított öszvegen kívül, még minden polgártól a beíratás alkalmával egy ezüst forintot az országos pénztárba kivánnak fizettetni. Ellenkezőleg egy városi követelőadó , miként küldői azon okoknál fogva, hogy a polgári jogok egyszersmind súlyos terheket is föltételeznek, semmi díjt nem kívánnak venni; minthogy azonban — miként egy megyei követ fejtegeté — a beiratást egy ezüst forint sem igen terhelő nem lévén ; de azon fölül olly költségek fedezésére fordítandó, mellyek különben is a polgárság által aránylag viselendők, és igy, mintegy előlegezésnek tekintendő, megmaradása elhatároztatók. A következő §§. meghagyattak. A Midiknél egy megyei követ az illető nemeseket a hadi adó fizetésétől kivétel által kivánja biztosítani, amire egy városi követ azon megjegyzést téve , miszerint a nemesek adóztatását csak az előbbi §§. eseteiben kivánja, s illy értelemben e §. is meghagyatott. A 148dik §. igy változott: „A polgári őrseregben szolgálatot tenni nem tartoznak“ a következő „de országos ujoncz - ajánlás esetében azok, kik nem nemesek , hadi szolgálatot a köztörvény értelmében személyesen is tenni kötelesek“ — kihagyatott. A 150diknál , melly a kir. városoknak azon kötelességét sorolja , melly szerint szülötteiket, kik bár máshol telepedtek le, habár koldusok lennének is, akár visszaküldés, akár önkénytes kivánkozás esetében befogadni köteleztetnek , — egy városi követ azon indítványt teve , melly szerint az ebban körülirt személyeket csak azon esetre tartozzék az illető város befogadni, ha önkényt kivánkoznak, ellenkezőleg azon városnak , mellyben letelepedvék javaikat elvesztegetvén , visszaküldési joga ne legyen , — ez indítvány czéltalannak láttatván, el nem fogadtatott, s a §. megmaradt. A 152dik §. következetessége tekintetéből , nehogy olly egyének is találkozhassanak , kik a törvény értelmében megtelepedések előtt egyenes adót fizetni nem köteleztethetvén, megtelepedésök idejét be nem mondanák, a megtelepedést körülíró 43dik §. czélszerű módosítása határoztatott. A 153dik §nál, a választmány által megalapított választási 6 évet, egy megyei követ, a megyék szerint 3 évre kivánja leszállítani, mellyre a vitatkozni nem akaró többség „szavazzunk44 kiáltá, s az elnök által föltett e kérdésre: hat évé, vagy három? túlnyomó többség által, a 6 évet alapitó választmányi szerkezet pártoltatok. A 138. §ba, melly a képviselői képtelenség okait sorolja el, egy megyei követ még azt kivánja iglatni , hogy ne lehessenek képviselők azok sem, kik magyarul nem tudnak. Mire egy szónok kitünőleg fejtegeté, miként minden buzgósága mellett is, mellyel a magyar nyelv terjesztése iránt viseltetik , nem kivánja , de nem is látja czélszerűnek ez indítvány életbe léptetését. Szónok tiszteli az inditványzó megyének nyelvünk, s nemzetiségünk terjesztését czélzó buzgalmait, s osztja nem csak hő kivonatát, de szellemi , s anyagi tehetségét az inditványzó megyével, e szent ügyért; ha a képviselőség tiszta hivatal lenne, hajlandó volna a szónok ez indítványt meleg kebellel pártolni; azonban az inditványzó megye szilárd jellemétől bizton reményű a szónok , hogy miként illemszerű is, méltányolni fogja azon kir. városok ügyét, mellyekben a magyar elem nem ön hanyagságuk , mint inkább az illető fölsőbbségek gondatlanságából igen rossz lábon áll, — mit lesznek teendők azon kir. városok , mellyekben a megalapítandó képviseleti egyének száma semmi esetre ki nem facsarható a magyar nyelvben javasoltból, életbe léptetésé-