Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1844-02-21 / 15. szám

HAZAI tIS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapi­tó Hull­sár István táblabiró, Urad­ja Özvegye. Ilarinniczk­ilen­ezedik. év. 15. szám. 1.est. B­ö­­­telő hava­­skén, 1844. TARTALOM. Hazai napló. Halálozások. Országgyű­lés. (A zágrábi püspök beszédének vége. — 100., t­­l., 103 103. orsz. ülések; a kir. városok ren­dezé­­sét tárgyazó t. c­.ikk. 101. orsz. ülés a Jo-BBnél : a katona-éleim, és szállásolnia inunk ) Korunk fijjyei. (Szerény figyelmeztetés a megyei kihágások ügyében. Folyt.) Vidéki lel. Esztergomból (közgy. vége), Hevesből (közgy. a m­agy. nyelv xigyébeni­k, leirat, a naplók). — B­el- é­s k­ül­f­ö­l­d­i telegraph. Külföldi napló. Aldunai tartományok. Spa­nyol- , Angol-, Törökország. Montenegro. Sajtó-őr. Szentek élete. Ijapvszaiga. .Jelenkor, Világ Regélő, Honderű, Életképek, Erdélyi Iliradó, Hon és Külföld. Társalgási terem. Politikai jellemrajzok. (Bur­­dett ) ikerv. hírnök. T­á­r­s­u­l­a­t­o­k és intézetek. Il­v. jel. a nem­, vil­­eum­ , vakok intézete és nemzeti Színház részéről. — Hirdető, HAZAI NAPLÓ. Halál­ozások* Folyó he­sökén reggeli 8 ó­­rakor hunyt el Fet­hon élete 34ik évében sorvasztó be­tegség következtében galanthai és fraknói E­s­z­t­e­r­­házy Francziska grófnő , csillagkeresztes és udvari palotahölgy, nagykárolyi K­á­r­o­l­y­i István gróf cs. kir. kamarás hitvese. Esztergomban f. hó­rkán hunyt el gutaü­tésben Gram­ling Antal a jeles architectus és me­­rhanicus életének 58dik évében. A legjelesb épületek, a­ hajóhíd, angol malom, káptalani vendégfogadó, és fürdő sat. mind teremtő lelkének remek­művei; e kör­nyékben minden nagyszerű vállalat, tervnek szellemét­­ ébresztette fe­l, ő vitte ki sükerrel. Tetemei az épü­lő főegyház sírboltjába tétettek le f. hó­nkén, mellynek ij­ ité­se körül fáradozott. Hannást üdv, áldás s béke lebegje körül. Országgyűlés. Egy nagy méltósá­gú p­­is p. beszédének vége. — Végre a m­. ur. maga s pártja részéről bizodalm­atlanságot nyilvánított sze­mélyen iránt. Ez, mondhatom, igen fájdalmasan hatott keblemre; mert egy egyházi férfiúnak, de még inkább egy egyházi előjárónak alig lehet va­lami szomorítóbb , mint, ha akármelly része azok­nak, kik lelkipásztorságának köréhez tartoznak, iránta elveszti bizodalmát; és valóban a mélt­ úr és az ő pártja bizodalmát akármelly tőlem kitelhető áron örömmel megvásárlanám , csupán a­­zon az egy áron nem tehetem, mellyet kíván ő nagy­sága : t. i. azt látszatik kívánni, hogy én álljak el el­veimtől,és fogadjam el az ő elveit; ezt nem tehetem,nem tehetem pedig két oknál, fogva; az egyik , mert én teljes meggyőződésem szerint azt az utat, mellyen járok , tartom egyenesnek , sőt egyedül törvényes­nek, attól tehát el nem térhetek, mivel meggyőző­désem ellen cselekedném , mit becsületes ember ten­ni sohasem szokott; másodszor azért, mert így am­­ár pártja bizodalmát, majd csaknem egész megyém sőt egész Horvát és Slavonia országok bizodalmat­­lanságával kellene felcserélnem, mit ismét semmi­kép tőlem kívánni nem lehet. Méltóságos gróf P.... urnak nem volt szán­dékom felelni, de ollyakat mondott ez alkalommal, mellyekre kénytelen vagyok egy pár szóval vála­szolni. Ha a múlt. gr. legközelebbi beszédemet fi­gyelmére méltatja, könnyen átláthatta volna, hogy azon kifejezések , mellyeket magára czélozóknak vél, becses személyét semmikép sem érdekelték, de nem is érdekelhették , mert egészen más , és nem is ezen a helyen történt dolgokról szólók, midőn az agy­rémeket, ahol a kerekét emlegetem. Ezt beszédem egész szövedéke, vagy­is contextusa is bizonyítja, mint erről kiki,remélem, magnam.gr. is megfog győződni ha azt diariumban hideg vérrel átolvasandja.De egyébiránt is, noha a mélt­ ur minapi alkalomkor rémképeket emlegetett, pedig szoros összeköttetésben csekély személyemmel, én bizonyára nem merésztettem vol­na még az i­lyeneket sem, mint a fölebb említett­­tek, a mélt­ grófra alkalmazni, noha ezek, vélekedé­sem szerint talán kevesebbé sértőknek tartathatná­nak, mint amazok. Én illyeneket soha sem tudnék sem az Hiedelemmel, sem a parliamentalis stylus tulajdonival, sem pedig azon tekintettel megegyez­tetni, mellyel olly fényes gyülekezet, mint im­e­nm. főrendi tábla tagjainak illik egymás iránt viseltet­ni. A többi erős kifejezésekre , mellyek némelly más méltóságos urak által használtattak csekély szemé­lyem ellen,­ mint mondom, nem akarok válaszolni; csak általánosan két rövid nyilatkozat szolgáljon mindazokra feleletül. Az egyik abban áll, miszerint bizodalmasan remény lettem volna , hogy azon méltó urak, kik fölöttem eltörték a palctát, tőlem, mint a­­kármelly csekély, de még­is e­lmert, főrendi tábla tagjától meg nem tagadandják azon jogot, mellyet szabad, alkotmányos hazánkban, minden embernek adnak törvényeink még a gonosztévőknek is, hogy t. i. az ítélet fölöttünk ki ne mondassék előbb , mint­sem hiteles adatok hozattak volna föl elle­­nök , ezek velük közöltettek, és ők annak útján, módján kihallgattattak volna. Ez nem történt; mit is mondom, sajnálok, sőt mélyen fájlalok. Egyébiránt ezt nem azért mondom, mintha akármelly elkesere­dést forralnék szivemben , — koránsem. Mert no­ha ama súlyos vádak, mellyek nem itt, hanem egy­más helyt, hozattak föl ellenem leginkább pedig ama hűtlenség vádja, mellynél ocsmányabbat alig ismernek törvényeink is; noha mondom, ezen vá­dak méltatlansága által emberi gyarlóságom mellett érzékenyebben fölhevült keblem, mint talán enged­nem kellett volna; s noha ezen méltatlanság érzeté­ben , némelly erősb kifejezések csuszamlottak ki aj­kaim közöl mint talán magam is kívántam voln­a, az­ért még nem felejtkeztem meg hivatásomnak szentmi­­voltáról, sem annak akár parancsairól, akár példá­járól , kinek szolgálatára szántam életemet. A második szó , mellyet mondani akarok, csak abból áll , hogy gyakrabban tapasztaltam már éle­temben, de soha sem elevenebben mint ezen szempil­lanatokban , melly hű megbecsülhetetlen barátja le­gyen az embernek, melly gyengéded jóakaratu vi­gasztalója a tiszta lelkismeret. Bona conscientia — úgymond a Szentirás-juge convivium. C. orsz. ülés febr. 13. (Vége.) 157dik§. A képviselők számának nevelése vagy kevesitése csak 10 évről 10 évre vétethetik kérdés alá. 158. §. Azt, mi alakban készíttessék és igazittassék a tele­pedett lakosok névkönyve, és az e részbeni eljárás módja, a helybeli szabály fogja elhatározni. 159. §. A választás, vagy összes polgárság által történik együtt, és egyszerre , vagy kerületenkint külön, és ehez képest különböző előkészületeket, és eljárást kíván. 160. §. Oily városokban hol az összes pol­gárság száma 1200at meg nem halad , az összes pol­gárság által együtt és egyszerre történik a választás. És 161. §. a polgárok együtt a város minden állandó lakosai közül választják képviselőiket. 162. §. Olly városokban, hol a polgárság száma 1200-t meghalad, kerületenkint történik a választás. 163. §. Egy vá­lasztási kerülethez több 1200 polgárnál nem tartoz­­h­atik, ott, hol a kerületek helybeli alkalmatos föl­­osztása megkívánja, e szám kisebb is lehet, de a kerületeknek a polgárok számára nézve — a men­nyire megeshetik — egyenlőknek kell lenni. 164dik §. A városban ben lakó polgár azon vá­lasztási kerülethez tartozik, mellyben lakása van; a városban ben nem lakos polgár pedig ahhoz , mellyben ingatlan birtoka fekszik , kinek ha­t különböző kerületekbe eső több birtoka volna, a polgári névkönyv igazítása alkalmával köteles kinyi­latkoztatni : mellyik birtoka utáni kerületbe kíván so­­roztatni. 165. §. Minden polgár bár több kerületben bir, csak egy kerül, szavazhat. 166. §. Képviselőket kerületenkint a polgárok csupán a maguk kerüle­téhez tartozó egyének közül választhatnak. 167. §. Minden kér. annyi képviselőt választ, a mennyi a­­ránylagosan a választó polgárok összes számát a választandó képviselők számával összetartva a ke­rületre esik. 168. §. A választás előtt a májusi,­­. ha a város kiterjedése és népessége miatt szük­séges lenne, az áprilisi közgyűlésből a polgári név­könyv általvizsgálása végett a szükséges választmá­nyok titkos szavazat útján kirendeltetnek. Ezen vá­lasztmányok állanak két választott polgárból és egy tanácsbeli tagból, a ki egyszersmind a választmány­nak elnöke. 169. §. Annyi választmány neveztetik , a­hány rendszerinti tanácsbeli vagyon, és mindenik választmány az illető tanácsbeli kerületében műkö­dik. 170. §. Működésében segítségül veszi a már egy ízben ezen törvény szerint készült polgári névköny­vet házról házra, a házbelieknek megjelenése ide­jét 24 órával előbb tudtára adván, eljár, és a két­ségtelen polgárokat utcza és ház­szám szerint ösz­­szeirja.­ 7­­.§. Ezen küldöttség előtt személyesen, vagy megbízottjaik által megjelenni, és magukat igazolni tartoznak mind azok, kik eddig polgárok voltak, mind azok, kik ezután polgárok akarnak lenni. 172. §. A­ki az ezen törvény szerint készült polgári név­­könyvbe már be van írva , arra nézve a 891. §. a) b) c) d) folytán az utolsó évben történt egyenes adó­fizetés kétségtelen bizonyság. 173. §. Ha a választ­mánynak , azon egyének polgári képességére nézve, kik a polgári névkönyvbe beírva vannak — kétsége lenne , e kétséget az illetőnek tudtára adni, s­őt az iránt is : micsoda próbákkal tartozik, utasítani köteles, egyszersmind napot, órát és helyet határoz , hogy a választmány előtt megjelenjék , s magát igazolja, és ezt a névkönyvben is külön rovatba megjegyzi. 174. §. A­ki a polgári névkönyvbe eddig beírva nem volt, ha polgári jogot követel, képességét minden tekin­tetben igazolni tartozik. Azokra nézve, kik a 89dik §. c) d) pontjai alatt foglaltatnak, a szabály fogja elhatározni; a választmány, és illetőleg kisgyűlés előtt milly próbák kívántatnak meg. 175. §. A vá­lasztmány azokat is, kik eddig a polgári névkönyv­be beírva nem voltak, és polgári jogot csak most követelnek; utcza, és h­áz­szám szerint szinte beír­ja , igazolásukra időt és helyet rendel, azt pedig hogy igazolás végett idéztették , egy külön rovatba feljegy­zi. 176. §. Az igazolásokra kitűzött határnapon a vá­lasztmány nyilvános ülésben azon egyének képessé­ge iránt, kiket maga elébe idézett, határoz s őket a polgári névkönyvbe vagy ben hagyja , vagy ki­­kitörli. 177. §. A választmányok az összeírást ekkint bevégezvén azon választmánynyal, melly a polgári névkönyv épségben tartása végett kirendelve vagyon, mintegy közös választmányban ülnek össze, és mun­kálataikat még egyszer átvizsgálván , és az időköz­ben történt változásokkal egybe hasonlítván, végké­pen befejezik , és azokra nézve, kik képviselőknek nem választathatnak,ezt külön rovatban kijegyzik. To­vábbá a városok igazgatásáról rendelkező­knál töb­ben emeltek szót, a városok főigazgatóját a megyei modorkint kir. kinevezéstől függőnek óhajtók fejte­getve a családi érdekeket, mellyek az illyetén kine­vezett egyének keblében legkevésbé sem találhatók fel —, azonban itt is a kér. szerkezet maradt meg. — Olvastatott s helybenhagyatott a kér. szerkezet kizárólag a 254ik §ig, miután az ülés eloszlott. Cldik orsz.ülés febr. 14én, a Kir.ésül­nél. Folytatólagosan olvastatott a kir. városok rendezését tárgyazó törv.czikkely, mellynek 282ik §nál, melly

Next