Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1844-02-21 / 15. szám
HAZAI tIS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitó Hullsár István táblabiró, Uradja Özvegye. Ilarinniczkilenezedik. év. 15. szám. 1.est. Bötelő havaskén, 1844. TARTALOM. Hazai napló. Halálozások. Országgyűlés. (A zágrábi püspök beszédének vége. — 100., tl., 103 103. orsz. ülések; a kir. városok rendezését tárgyazó t. c.ikk. 101. orsz. ülés a Jo-BBnél : a katona-éleim, és szállásolnia inunk ) Korunk fijjyei. (Szerény figyelmeztetés a megyei kihágások ügyében. Folyt.) Vidéki lel. Esztergomból (közgy. vége), Hevesből (közgy. a magy. nyelv xigyébenik, leirat, a naplók). — Bel- és külföldi telegraph. Külföldi napló. Aldunai tartományok. Spanyol- , Angol-, Törökország. Montenegro. Sajtó-őr. Szentek élete. Ijapvszaiga. .Jelenkor, Világ Regélő, Honderű, Életképek, Erdélyi Iliradó, Hon és Külföld. Társalgási terem. Politikai jellemrajzok. (Burdett ) ikerv. hírnök. Társulatok és intézetek. Ilv. jel. a nem, vileum , vakok intézete és nemzeti Színház részéről. — Hirdető, HAZAI NAPLÓ. Halálozások* Folyó hesökén reggeli 8 órakor hunyt el Fethon élete 34ik évében sorvasztó betegség következtében galanthai és fraknói Eszterházy Francziska grófnő , csillagkeresztes és udvari palotahölgy, nagykárolyi Károlyi István gróf cs. kir. kamarás hitvese. Esztergomban f. hórkán hunyt el gutaütésben Gramling Antal a jeles architectus és merhanicus életének 58dik évében. A legjelesb épületek, a hajóhíd, angol malom, káptalani vendégfogadó, és fürdő sat. mind teremtő lelkének remekművei; e környékben minden nagyszerű vállalat, tervnek szellemét ébresztette fel, ő vitte ki sükerrel. Tetemei az épülő főegyház sírboltjába tétettek le f. hónkén, mellynek ij itése körül fáradozott. Hannást üdv, áldás s béke lebegje körül. Országgyűlés. Egy nagy méltóságú pis p. beszédének vége. — Végre a m. ur. maga s pártja részéről bizodalmatlanságot nyilvánított személyen iránt. Ez, mondhatom, igen fájdalmasan hatott keblemre; mert egy egyházi férfiúnak, de még inkább egy egyházi előjárónak alig lehet valami szomorítóbb , mint, ha akármelly része azoknak, kik lelkipásztorságának köréhez tartoznak, iránta elveszti bizodalmát; és valóban a mélt úr és az ő pártja bizodalmát akármelly tőlem kitelhető áron örömmel megvásárlanám , csupán azon az egy áron nem tehetem, mellyet kíván ő nagysága : t. i. azt látszatik kívánni, hogy én álljak el elveimtől,és fogadjam el az ő elveit; ezt nem tehetem,nem tehetem pedig két oknál, fogva; az egyik , mert én teljes meggyőződésem szerint azt az utat, mellyen járok , tartom egyenesnek , sőt egyedül törvényesnek, attól tehát el nem térhetek, mivel meggyőződésem ellen cselekedném , mit becsületes ember tenni sohasem szokott; másodszor azért, mert így amár pártja bizodalmát, majd csaknem egész megyém sőt egész Horvát és Slavonia országok bizodalmatlanságával kellene felcserélnem, mit ismét semmikép tőlem kívánni nem lehet. Méltóságos gróf P.... urnak nem volt szándékom felelni, de ollyakat mondott ez alkalommal, mellyekre kénytelen vagyok egy pár szóval válaszolni. Ha a múlt. gr. legközelebbi beszédemet figyelmére méltatja, könnyen átláthatta volna, hogy azon kifejezések , mellyeket magára czélozóknak vél, becses személyét semmikép sem érdekelték, de nem is érdekelhették , mert egészen más , és nem is ezen a helyen történt dolgokról szólók, midőn az agyrémeket, ahol a kerekét emlegetem. Ezt beszédem egész szövedéke, vagyis contextusa is bizonyítja, mint erről kiki,remélem, magnam.gr. is megfog győződni ha azt diariumban hideg vérrel átolvasandja.De egyébiránt is, noha a mélt ur minapi alkalomkor rémképeket emlegetett, pedig szoros összeköttetésben csekély személyemmel, én bizonyára nem merésztettem volna még az ilyeneket sem, mint a fölebb említetttek, a mélt grófra alkalmazni, noha ezek, vélekedésem szerint talán kevesebbé sértőknek tartathatnának, mint amazok. Én illyeneket soha sem tudnék sem az Hiedelemmel, sem a parliamentalis stylus tulajdonival, sem pedig azon tekintettel megegyeztetni, mellyel olly fényes gyülekezet, mint imenm. főrendi tábla tagjainak illik egymás iránt viseltetni. A többi erős kifejezésekre , mellyek némelly más méltóságos urak által használtattak csekély személyem ellen, mint mondom, nem akarok válaszolni; csak általánosan két rövid nyilatkozat szolgáljon mindazokra feleletül. Az egyik abban áll, miszerint bizodalmasan remény lettem volna , hogy azon méltó urak, kik fölöttem eltörték a palctát, tőlem, mint akármelly csekély, de mégis elmert, főrendi tábla tagjától meg nem tagadandják azon jogot, mellyet szabad, alkotmányos hazánkban, minden embernek adnak törvényeink még a gonosztévőknek is, hogy t. i. az ítélet fölöttünk ki ne mondassék előbb , mintsem hiteles adatok hozattak volna föl ellenök , ezek velük közöltettek, és ők annak útján, módján kihallgattattak volna. Ez nem történt; mit is mondom, sajnálok, sőt mélyen fájlalok. Egyébiránt ezt nem azért mondom, mintha akármelly elkeseredést forralnék szivemben , — koránsem. Mert noha ama súlyos vádak, mellyek nem itt, hanem egymás helyt, hozattak föl ellenem leginkább pedig ama hűtlenség vádja, mellynél ocsmányabbat alig ismernek törvényeink is; noha mondom, ezen vádak méltatlansága által emberi gyarlóságom mellett érzékenyebben fölhevült keblem, mint talán engednem kellett volna; s noha ezen méltatlanság érzetében , némelly erősb kifejezések csuszamlottak ki ajkaim közöl mint talán magam is kívántam volna, azért még nem felejtkeztem meg hivatásomnak szentmivoltáról, sem annak akár parancsairól, akár példájáról , kinek szolgálatára szántam életemet. A második szó , mellyet mondani akarok, csak abból áll , hogy gyakrabban tapasztaltam már életemben, de soha sem elevenebben mint ezen szempillanatokban , melly hű megbecsülhetetlen barátja legyen az embernek, melly gyengéded jóakaratu vigasztalója a tiszta lelkismeret. Bona conscientia — úgymond a Szentirás-juge convivium. C. orsz. ülés febr. 13. (Vége.) 157dik§. A képviselők számának nevelése vagy kevesitése csak 10 évről 10 évre vétethetik kérdés alá. 158. §. Azt, mi alakban készíttessék és igazittassék a telepedett lakosok névkönyve, és az e részbeni eljárás módja, a helybeli szabály fogja elhatározni. 159. §. A választás, vagy összes polgárság által történik együtt, és egyszerre , vagy kerületenkint külön, és ehez képest különböző előkészületeket, és eljárást kíván. 160. §. Oily városokban hol az összes polgárság száma 1200at meg nem halad , az összes polgárság által együtt és egyszerre történik a választás. És 161. §. a polgárok együtt a város minden állandó lakosai közül választják képviselőiket. 162. §. Olly városokban, hol a polgárság száma 1200-t meghalad, kerületenkint történik a választás. 163. §. Egy választási kerülethez több 1200 polgárnál nem tartozhatik, ott, hol a kerületek helybeli alkalmatos fölosztása megkívánja, e szám kisebb is lehet, de a kerületeknek a polgárok számára nézve — a mennyire megeshetik — egyenlőknek kell lenni. 164dik §. A városban ben lakó polgár azon választási kerülethez tartozik, mellyben lakása van; a városban ben nem lakos polgár pedig ahhoz , mellyben ingatlan birtoka fekszik , kinek hat különböző kerületekbe eső több birtoka volna, a polgári névkönyv igazítása alkalmával köteles kinyilatkoztatni : mellyik birtoka utáni kerületbe kíván soroztatni. 165. §. Minden polgár bár több kerületben bir, csak egy kerül, szavazhat. 166. §. Képviselőket kerületenkint a polgárok csupán a maguk kerületéhez tartozó egyének közül választhatnak. 167. §. Minden kér. annyi képviselőt választ, a mennyi aránylagosan a választó polgárok összes számát a választandó képviselők számával összetartva a kerületre esik. 168. §. A választás előtt a májusi,. ha a város kiterjedése és népessége miatt szükséges lenne, az áprilisi közgyűlésből a polgári névkönyv általvizsgálása végett a szükséges választmányok titkos szavazat útján kirendeltetnek. Ezen választmányok állanak két választott polgárból és egy tanácsbeli tagból, a ki egyszersmind a választmánynak elnöke. 169. §. Annyi választmány neveztetik , ahány rendszerinti tanácsbeli vagyon, és mindenik választmány az illető tanácsbeli kerületében működik. 170. §. Működésében segítségül veszi a már egy ízben ezen törvény szerint készült polgári névkönyvet házról házra, a házbelieknek megjelenése idejét 24 órával előbb tudtára adván, eljár, és a kétségtelen polgárokat utcza és házszám szerint öszszeirja. 7.§. Ezen küldöttség előtt személyesen, vagy megbízottjaik által megjelenni, és magukat igazolni tartoznak mind azok, kik eddig polgárok voltak, mind azok, kik ezután polgárok akarnak lenni. 172. §. Aki az ezen törvény szerint készült polgári névkönyvbe már be van írva , arra nézve a 891. §. a) b) c) d) folytán az utolsó évben történt egyenes adófizetés kétségtelen bizonyság. 173. §. Ha a választmánynak , azon egyének polgári képességére nézve, kik a polgári névkönyvbe beírva vannak — kétsége lenne , e kétséget az illetőnek tudtára adni, sőt az iránt is : micsoda próbákkal tartozik, utasítani köteles, egyszersmind napot, órát és helyet határoz , hogy a választmány előtt megjelenjék , s magát igazolja, és ezt a névkönyvben is külön rovatba megjegyzi. 174. §. Aki a polgári névkönyvbe eddig beírva nem volt, ha polgári jogot követel, képességét minden tekintetben igazolni tartozik. Azokra nézve, kik a 89dik §. c) d) pontjai alatt foglaltatnak, a szabály fogja elhatározni; a választmány, és illetőleg kisgyűlés előtt milly próbák kívántatnak meg. 175. §. A választmány azokat is, kik eddig a polgári névkönyvbe beírva nem voltak, és polgári jogot csak most követelnek; utcza, és házszám szerint szinte beírja , igazolásukra időt és helyet rendel, azt pedig hogy igazolás végett idéztették , egy külön rovatba feljegyzi. 176. §. Az igazolásokra kitűzött határnapon a választmány nyilvános ülésben azon egyének képessége iránt, kiket maga elébe idézett, határoz s őket a polgári névkönyvbe vagy ben hagyja , vagy kikitörli. 177. §. A választmányok az összeírást ekkint bevégezvén azon választmánynyal, melly a polgári névkönyv épségben tartása végett kirendelve vagyon, mintegy közös választmányban ülnek össze, és munkálataikat még egyszer átvizsgálván , és az időközben történt változásokkal egybe hasonlítván, végképen befejezik , és azokra nézve, kik képviselőknek nem választathatnak,ezt külön rovatban kijegyzik. Továbbá a városok igazgatásáról rendelkezőknál többen emeltek szót, a városok főigazgatóját a megyei modorkint kir. kinevezéstől függőnek óhajtók fejtegetve a családi érdekeket, mellyek az illyetén kinevezett egyének keblében legkevésbé sem találhatók fel —, azonban itt is a kér. szerkezet maradt meg. — Olvastatott s helybenhagyatott a kér. szerkezet kizárólag a 254ik §ig, miután az ülés eloszlott. Cldik orsz.ülés febr. 14én, a Kir.ésülnél. Folytatólagosan olvastatott a kir. városok rendezését tárgyazó törv.czikkely, mellynek 282ik §nál, melly