Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1844-04-20 / 32. szám
NEMZETI ÚJSÁG. HAZAI és KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitá Hultsár István táblabirókimljn Haritinezkilenczedik év. Pest, Szent-György hó 20án, 1844. TARTNOJI, Hazai napló. Országgy. (136 orsz. ülés. Ker. ülés a bányatörv. 137. orsz. ülés k. k. leirat, az orszaggy. munkálatok iránt.) Korunk ügyei. (Nevelésügy. II). Miért nem jelennek meg az egyháziak a megyei gyűléseken ? Nyílt levél Argentin. orvoshoz. Vid. 1 ev. Esztergomból (nevelésügy), Varasdból (a P. Hírlapnak). Erdélyből. Kolozs m. (közgy. (fölsőbb rend. korteskedés, tűzkármentesités, gazd. egylet). — Bel- és kíill. telegraph. Külföldi napló. Portugallia. Spanyol-, Angol , Olasz-, Görög-, Orosz-, Törökország. Afrika. l«apvsz»g». Jelenkor, Társalkodó , Világ, Pesti Hírlap. Tárasítási terem. Ikervárosi hirnök. Társ. és intex. Jel. a magyar academia és iparegylettől. — Hirdető: HAZAI RAPIJD. Országgyűlés. cxxxvi. orsz. ülés a föRBnél, apr. 13án. Tárgy: a kir. városok rendezése és országgyűlési aránylagos szavazata iránti válaszizenet, és a városi munkálatban főrendileg tett módosítások hitelesítése Zarka itélőmester a városi munkálatban a főtábla által tett módosításokat olvasá, melly egynéhány szóbeli változtatások s kijavítások után hitelesitteték, egy azonnal hozzátett s hitelesített §, az mondatván ki még, miszerint a mélt. FFllB. ezen szavazat arányositástt csak ideiglenesnek kívánják tekintetni t. i. az országgyűlés elrendezéséig, s ebből ezen rendezéskor semmi következéseket vonatni nem akarnak. A válaszizenet szinte hitelesítetvén legközelebbi fölveendő tárgyal a KK. és BBK a börtönrendezereik üzenete tüzeték ki elnök ő fönsége által. CLXXVI. ker. ülés: ápr. 15. Elnökök:Bács (Zákó) Szepes (Zsedényi) Jegyzők: Szemere Palóczy. Napló vivő : Zsoldos. Tárgy : a bányatörvény. Az elnökség jelenti , hogy Korpona városa Szalay László helyett gróf Vay Dánielt választván országgyűlési követének , ez megbízó levelét bemutató. Mi szokás szerint a verif. választmányhoz utasittaték. Fölszólittá továbbá a Kirat, hogy miután f. hó 19-én Fölséges urunk születése napja leend, erre egy örvendve üdvözlő fölirat készítessék, ami egy szívvel helyesellekén, annak elkészítésére Palóczy fölszólittatók. A napirendre kitűzött tárgyra térvén át a tanácskozás az a 30 -sal kezdeték meg. Erre nézve egy követ hosszan beszélt , de hogy mit, azt a szokott zúgás miatt kivenni nem lehetett. Maradt a szerkezet. A 3 c aklus hosszasabb vitának jön tárgya, ez így szól: Az eddig fönállott 4. kerületi bányatörvényszék, s alájuk rendelt helyettes bányabiróságok, valamint magán uradalmakban netalán létező bányahatóságok ezennel megszüntetvén, helyettük minden kerületben következő járásbeli bányaszékek mint első biróságit ítélőszékek állíttattak föl, és pedig: a) Selmeczi kerületben hét, u. m. Selmeczen, Körmöczön , Beszterczebányán, Újbányán, Bakabányán, Bazinban és Horvátországban Kadobojon. b) Szomolnoki kerületben öt , név szerint: Szomolnokon , Iglón , Göllniczen , Rosnyón és Ungvárott. c) Nagybányai kerületben három : Nagybányán, Felsőbányán és Kapnikban. Végre a Bánáti kerületben hat, t. i. Oravíczán , Moldován, Szászkán , Dognácskán , Ruszkbergben és Rézbányán. Erre nézve egy megyei követ azt hiszi, hogy a bányabiróságok fölállításánál is csak úgy kell ügyeimmel a territoriális hatóság eszméjére lenni, valamint az a királyi városi rendezés tárgyalása alkalmával a többség által pártoltatok, s el is fogadtatok. Jelen törvényczikk eltörölné ugyan azon jelenleg a bányavárosokban létező kamarai bányabiróságokat, de eltörölné egyszersmind a bányavárosok azon régi jogát, hogy az előtt a városbeli s általuk választott bíróságok itélék el a bányaügyeket is , mint a selmeczi levéltárban létező okleveléből Sik Bélának s másokból is kitetszik , s hogy jogaikban a bányavárosok föntartassanak, az 1723 évi lovik t. ez. nyilván rendeli ; később a bányavárosok törvényes szokásaikra nézve több ízben megsértetvén sérelmeiket, az országgyűlésre fölterjeszték, azonban hogy ezek orvosolatlanul maradtak , az 1741 : 40ik t. czikk tanusitja, tanúsítja az is, hogy a bányavárosok sérelmeikkel mindekkorig jönnek az országgyűlésre. Én , folytató a követ, helyesnek nem tartom , hogy ok nélkül a hivatalnokok, s bíróságok szaporítassanak, s ha erre más ok nem volna is, már csak financiális tekintetből sem javasolható, mivel a sok hivatalnokok igen sok fizetéssel járnak. A KK. és Rt. eddigi rendezéseikben mindig a territoriális, s locális hatóság elve mellett vívtak, hát mi oka, hogy ezen elv itt meg nem tartva, a bányaügyekre nézve külön bíróságok terveztetnek fölállítatni ? Az eddigi elkülönözött bányabíróságok és a városiak közt folytonos súrlódások léteznek , és mivel a bányaügy a polgáritól egészen elkülönözve áll , ez az oka , hogy a polgári hatóságok avval keveset gondolván , az föl nem virágozhatik. Véleményem tehát az , hogy a bányaügyekre nézve semmi külön bíróságok nem állítatván , azok a polgári bíróságok által intéztessenek, s megyékben az első alispán , királyi s más rendezett tanáccsal biró városokban a Helybeli bíró legyen egyszersmind bányabíró, és a helybeli polgári hatóság egy sectioja ítéljen a bányaügyek fölött, kik természetesen a többi hatósági egyének módjára választassanak. Az ezután szólott bányavárosi követ az előbbi szónokot egész kiterjedésben pártolja, s ezen kérdést a bányavárosokra nézve valódi életkérdésnek hiszi, mellynek szerencsés megoldásától függ nagy részben azoknak szerencséje vagy szerencsétlensége. Több századok alatt, monda a szónok , a bányabiróságot a városi tanács gyakorlá, tehát szabadon választattak a bányabirák, és a bánya-adományozások a városi pecsét alatt történtek, s 11-ik József volt az első, ki pátense által a bányabiróságot a tanácstól elszakító, miből azután sok súrlódások s viták keletkeztek. — Ezen tervezett §. ellenkezik nemcsak a századokig fönálló szokással, de Maximilián bányatörvényének lső czikkével, ellenkezik Verbőczy 3ik részének 1 Cik czimével, az 1723. l0Sik t. czikkel, ellenkezik azon kétoldalú kötéssel, mellyre léptek Maximilián alatt a bányavárosok a királyi biztossal, mellynek egyik pontja az vala, hogy a bányabiróság a városi tanácstól elne vétessék (a szónok mindezeket részint latin, részint német nyelven fölolvasá.) Ellenkezik ezen javaslat az 1791. 67dik t. czikkel is, — ellenkezik számos kiváltságlevelekkel, és azon bányatörvényjavaslattal is, melly a múlt országgyűlésen készíttetek , melly csak azért nem nyerhetett ő Fölsége elébe fölterjesztést , mivel a főrendek annak minden bányahelyekre leendő kiterjesztését kívánván, az idő szűke miatt, úgymint négy nappal az országgyűlés bevégezte előtt, a tanácskozás alá nem kerülhetett. Hiszen a territoriális hatóság elve a városokban már az országos ülésben is elfogadást nyert, és nincs is ok, miért különöztessenek el a polgárok egymástól, egyedül azért, mert egyik bányabirtokos és talán különben mesterember, a másiktól, ki nem bányabirtokos, de talán szinte o olyan mesterember. Kérem tehát, hogy a bányabírósággal mindenütt a polgári bíróságok ruháztassanak föl, valamint azt .......... megye követe indítványozá. A következett szinte városi szónok hasonló véleményben volt; küldőim, mondá, már 1790. évben, s azóta mindig utasításul adató követüknek, hogy a bányaügyeknek a polgári bíróságok által leendő elitéltetését sürgesse, s a bányamunkások is ne függjenek szorosabban a bányakamarától, mint bármiilyen napszámosok attól, kinek napszámra dolgoznak. Különösen sürgetek ezt küldőim azokra nézve , kik favágóknak neveztetnek a bányavárosokban; ezen emberek 1828ban összeiratván Breznobánya határában , abban tetemes mennyiségű szántóföldeket, s réteket birtak , bírtak továbbá 1316 ökörrel, 138 lóval, 1234 tehénnel, 1551 juhhal, 175 csak mezőre járó sertéssel stb. Ezen emberek szent Jakab naptól szent Mihály napig egyedül gazdaságikkal foglalkoznak, s azon évi fizetésük,mellyet a kamarától kapnak, csak színlett; mert mindöszre 1 mázsa sóból s kevés zabból áll; ezek tehát bányamunkásoknak nem is tartathatnak, pedig azoknak akarnak tartatni. Kívánom tehát, hogy minden bányamunkások polgári hatóság alá vettessenek, mert senki a fölött nem biráskodhatik, kik mint fizető és fizetett állanak egymáshoz. Ami a bányabírákat mint azok jelenleg állanak illeti, ezek veszélyesek az országra és magánosokra nézve, veszélyesek az országra nézve , mert sör nem eléggé erősek a bányaembereket a bányakamara ellen oltalmazni. Már a bíróságok egyik rendeltetése a közbékét helyreállítani és föntartani, már pedig a bányabiróság és a városi biróság között szüntelen súrlódások folyván, ezen közczél el nem éretik, veszélyesek továbbá, mert kötelességükben maguk el nem járhatván , azt csak helyettesített bírák által teljesítik, és a sok erdőbiró, sőt néha még a csősz is helyettesített bányabiró lesz. A bányabirák hatalmasabbak a polgáriaknál, s ők győznek mindig. De veszélyesek ezek a magánosokra nézve is, mert a javaslati §. szerint p. o. a selmeczi bírósághoz tartoznának egynéhány megyék ; de hát képes-e egy biróság ezekben személyesen kötelességeit teljesíteni, vagy pedig ismét csak helyettesítés útján fog menni a dolog ? mi ismét veszélyes. Mindezeknél fogva a bányabiróságot a polgári bíróságokra hibáztatni kívánom. Egy bánsági megye követe kérdi, valljon hogy lehetne a bánsági bányahelyeken a bányabiróságot a polgáraikkal egyesíteni, holott ott helybeli hatóságok nincsenek is, mert hiszen a bányahelyeken megyei tisztviselők sem lakván, ott még a megyei rendeletek teljesítése is alig kivihető ? Legyenek tehát előbb ezen helyeken helybeli municipiumok. ..........bánya követe, szólt egy megyei követ, azon feszült viszonyok képét adá, mellyek a bányavárosokban a város és a kamara között fönállanak, és előadá, mint voltak a dolgok a múltban , és eb-