Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-22 / 83. szám
szekerest kiki helyettesíthet. 23. §. Az idő, mellyet a közmunkát teljesítő jövet és menet eltölt, illetőségébe beszámítandó, s azért kötelesek a törvényhatóságok arra a lehetőségig fölügyelni, hogy kiki az általa teljesítendő közmunkát lakása helyéhez minél közelebb végezhesse. 24. §. Az, ki szekeres közmunkával tartozik, ha a közszükség úgy kívánja, vagy pedig járó marháitól önhibáján kivül megúsztatott, egy egy szekeres napszám helyett két gyalog napot köteles szolgálni. 25. §• Közmunkára kiki tulajdon költségén, s azon eszközökkel és szerszámokkal köteles kiállani, mellyekkel tulajdon munkáit végezni szokta. 26. §. Különösen felügyelni kötelesek a hatóságok arra, hogy a közmunkák a mennyire lehetséges, mindig sürgős mezei munkák idején kívül teljesittessenek. 27. §. Évenkint October hónapban mindazok, kik közmunkára a legközelebb következő November elején kezdendő számadási évben kötelesek lesznek , a reájuk eső illetőségek szerint helységenkint összeírandók. 28. §. Ezen összeírást a megyékben járásonkint közgyűlési határozat mellett kiküldendő egy táblabiró, szólgabirós esküit teljesítik, s November 1ő napjáig az alispáni hivatalnak beadják. 29. §. Az alispán ezen összeírást a járásbeli szolgabirákkal, megyei számvevővel és e végre közgyűlésiig kiküldendőkkel November közepéig megvizsgálván , azokkal s a megyei mérnökökkel egyszersmind előleges tervezetet készít az iránt, hogy a legközelebbi év lefolyása alatt minemű közmunkálatok legyenek teendők , s azok mindegyikének végrehajtására mennyi s jelesül melly helységbeli közmunkák fordítandók? És ezen tervezetnek készítésében kellő tekintettel lesz arra, hogy a közbejöhető előre nem látható rendkívüli közmunkák teljesítésére a napszámoknak bizonyos mennyisége járásonként mindig szabadon hagyassák. 30. §: A November vagy December hónapokban okvetlen tartandó közgyűlés az éleibe terjesztendő összeírást, s annak alapján készített előleges tervezetet megvizsgálván, s megállapítván, a végrehajtandóknak végrehajtása végett a megye illető alispánjának, a járásbeli s kerületi szolgabiráknak , úti biztosoknak vagy felügyelőknek s megyei mérnököknek egyszersmind pedig a járásbeli adószedőnek is kiadatja. 31. §. A helybehagyott összeírást mindegyik helységnek a mennyiben azt illeti — a szolgabiró kiadja, s a helység által összesen teljesítendő közmunkáknak számát a járásbeli adószedőnek közbejöttével a helységnek e végett készítendő külön könyvvecskéjébe beirja. 32. §. Mindennemű megyei közmunkálatok a megye által e végre megbízandó alispánnak fölügyelése és kormányzása alatt foganasittatnak, ki a kebelbeli lakosok által teljesitendő közmunkáknak rendes kezelésére is szorosan fölügyelni köteles. 33. §. A végrehajtás iránti rendelkezés az illető szolgabirót illeti. 34. §. A közmunkásokat az általuk teljesített munkákról azéttbiztos, vagy azon megyei más tisztviselő nyugtatja meg, ki az illető munkálatoknak közvetlen fölvigyázásra kirendelve van, s ez kiadandó nyugtatványainak táblás jegyzékét a szolgabirónak hetenkint megküldeni tartozik. 35. §. A járásbeli adószedő minden hónapban azon alkalommal, midőn az adóbeli pénzeket beszedi, az előtte előmutatandó nyugtatványok szerint, mind azon szekeres vagy gyalog napszámokat, mellyeket az illető helység a legközelebb lefolyt hónapban kiszolgáltatott, a helység könyvecskéjébe beirja. 36. §. Minden illyetén alkalommal az adószedő az egész hónapnak lefolyása alatt mindegyik járásbeli helység által teljesített közmunkák számáról az alispáni hivatalnak táblás jegyzékben nyomban jelentést teeni. 37. §. A helység jegyzője minden évnek kezdetén a neki kiadandó összeírás szerint mindegyik helybeli lakosnak adóbeli könyvecskéjébe beirja a közmunkáknak számát és minőségét, mellyeket az azon év lefolyta alatt teljesíteni tartozik; egyébiránt pedig ezen napszámoknak, kinek rendelésére, hová, s mikor tett kiszolgáltatásáról rendes számadást, és jegyzőkönyvet vezetvén, minden hónapnak végével mindegyik adózónak könyvecskéjébe az általa ezen hónapnak folyamatja alatt leszolgált napokat beírni tartozik. 38. §. Azon megyei választmány, melly a helységeknek adóbeli illetőségeikre nézve évenkint számtételt tesz a közmunkákról, évenkint mindegyik helységre nézve ugyanazon alkalommal hasonló számtételt készitene. 39. §. Az illető szólgabiró az általa fölhasznált közmunkákról évenként pontos számadást készít, s mutatványul az illető felügyelő tisztviselő által a 34. §. szerint hozzája beküldendő táblás jegyzékeket használandja. 40. §. Az illető szolgabírónak számadásait a megyei számvevőszék azon módon vizsgálja meg, mind az adóbeli számadások megvizsgáltatni szoktak. 41. §: Rendkívül közbejövő közmunkák iránt, ha halaszhatatlanok, vagy kisebb tekintetűek, az illető szólgabiró rendelkezik, s e czélra az előleges tervezetben e végett szabadon hagyott napszámokat fordítja;—azon esetben ellenben , ha az illyetén közmunkák nagyobb tekintetűek, s halaszthatók, a végrehajtandóknak miképeni teljesítése iránt az alispáni hivataltól utasítást kér, mellynek köréhez tartozik az iránt is rendelkezni, hogy rendkívül közbenjövő közmunkákra fölhagyott napszámok fölhasználva lévén, az illyetén közmunkákra melly helységeknek napszámai fordittassanak. 42. §. A szabad kerületben a közmunkának összeírása s kezelése az illető közhatóság, s e végre megbízandó tisztviselők által azon módon fog teljesittetni, mint a megyékre nézve az előző §§ban megállapittatott. 43. §. A köztisztviselők a közmunkák végrehajtásában mindennemű eljárásaikért felelősek, s mindazon kárt, mellyet akár rendelkezésük, akár mulasztásuk által a közönségnek, vagy egyes egyéneknek okoznak, teljesen pótolni tartoznak. 44. §. A királyi Helytartótanácsnak felügyelési joga a törvény értelmében fönmarad. XIII. Törvényczikkely az 1840. észt. 15. t.czikkben foglalt váltótörvénykönyv némelly szakaszainak világosításáról s illetőleg módosításáról.Az 1840. észt. 15. t.czikkben foglalt váltótörvénykönyv következőképen bővitetik s illetőleg módosittatik: 1. §. Az I. rész 10. §ban foglalt ezen szavak helyett „kik teljes korúságukat elérték44 következők tételnek ,,kik 20 évüket elérték.44 2. §. Az I. rész 14. §hoz hozzáadatik: ,,A váltókra zsidó betűkkel tett bármelly írások érvénytelenek.44 3. § Az I. rész 16. §nak szövegéből ezen oda nem tartozó szavak: ,,a 10. §. által meghatározott eseten és módon kívül i4 kihagyatnak. 4. §. Az I. rész 132. §nak 3. pontjához hozzáadatik : ,,A váltó törvényszékek mindegyik váltójegyzőt hiteles alakú jegyzőkönyvvel látandják el, mellybe az általa kivett óvásokat időrendszerint beiktattatni, és ezen jegyzőkönyvet a váltó-törvényszéknek évnegyedenkint bemutatni tartozik.445. §. Az I. rész 136. §ának végéhez ez adatik: ,,Ha ezen Vil. fejezetben foglalt rendeletek bármelly pontjának teljesítését az illető törvényes személyek elmulasztanák, a váltótörvényszék által megítélendő kárpótlással tartoznak, s ezen kívül a váltójegyző ismétlés vagy nem fizethetés esetében a jegyzőségtől is elmozdíttatik.“ 6. §. Az I. rész 185. §. következőképen bővíttetik : „Azon váltót, melly már elfogadtatott, ha az elfogadási aláírás nem tagadtatik, kifizetni az elfogadó még akkor is tartozik, ha a váltó egészen hamis lenne, azonban a csalárdsággal élők ellen minden jogai fönmaradnak; de ha épen maga az elfogadást illetőleg kibocsátási, forgatási sat. aláírás hamis volta bizonyittatik be, az ezek valamellyikénél fogva beperlett adós az ellene támasztott kereset alól felmentetik , mind a két esetben azonban a váltóhamisitókra nézve a jelen törvényezikk 28.k §ban körülirt eljárásnak van helye.447. Az I. rész 190. §hoz végül hozzáadatik: „Ha pedig a váltó lejárata a bemutatástól számítandó volt, s ezen bemutatás még meg nem történt, vagy bár melly okból a lejárat nem tudathatik, a 46 napi hatandó a váltotörvényszéknek a váltó megsemmisítése iránt hozott végzése keltét követő napon kezdődik.44 8. §. A II. rész 21k §nak d) pontjához hozzá jön a h) pont alatt alább említett kivétel. 9. §. A II. rész 2ik §nak h) pontjához hozzáadatik : „Zeng és Karlopágó városok és kikötők, az ottosaczi végezredbeli egész tengermellék, Jablanacz és Gyurgyevacz tengermelléki helységekkel együtt.44 10. §. A II. rész cikkhoz hozzáadatik: „A magyar tengermelléki kormány, mint váltóföltörvényszék, egy elnökből, négy törvénytudó bíróból s két kereskedői ülnökből állandó üléseiben itélethozásra az elnökkel együtt szinte 5 tag szükséges.44 11. §. A II. rész 131k §sa igy módosittatik : „A altói s mindazon ügyekben, mellyek fölebbvitel utján a váltóföltörvényszékre tartoznak, felebbvitel esetében legfölsőbb itélőszék a hétszemélyes tábla egyik osztálya leend, mellyhez ő fölsége ket előadó ülnököt a kir. városokból és kerületekből, habár nem nemeseket is, úgyszintén több más előadókat, s ülnököket is születésre tekintet nélkül a szükséghez képest adand, kik ezen osztály bíráskodása alá tartozó minden ügyekben üléssel és szavazattal fognak birni. A tábla ezen osztálya törvényszünet nélkül s törvényszakok alatt is, külön folytonos üléseket tartand, melly ülésekben itélethozásra az elnökkel együtt hét tag jelenléte szükséges.44 A szakasznak többi része változatlanul marad. 12. §. A II. rész 961k §hoz végül hozzáadatik: „Ezen §nak a megjelenési határnapnak elmulasztásáról szóló rendelete a kereső félre is kiterjesztetvén: az idézett félnek méltatlanul okozott kár és költség megtérítésében a meg nem jelenő felperes elmarasztandó.“ 13. §. A II. rész 1061k §nak b) pontja ekép módosittatik: „Minden a kereskedés, vagy gyártás köréhez tartozó, de időre tett kereskedési ügyletek (Handels Zeit, Geschäfte), származzanak azok bár hitelbe tett adásvevés vagy egyéb kereskedési vagy váltói üzletekből, a fentebbi módon hitelesített első följegyzési könyvekbe (Strazza Journal, Prima Nota, Cassabuch) időrend s az illető segédkönyv száma szerint jegyeztessenek föl.44 Ugyanazon 106ik §. c) pontjának utóbbi része így módosittatik : „Ezen számvitel „tartozik és követel 44 (credit und debet) szóval jegyzett rovatába minden ezen személyt illető tétel (Posten) az első följegyzési, vagy segédkönyvből annak lapszámával sommásan átvitetendő.14 Ugyanezen 106. §nak d) pontja ekép módosittatik : „Az első följegyzési vagy segédkönyvbe a kereskedő vagy váltóügy esztendejének , havának , s napjának megjegyzése mellett, a jogczim is p.o. adásvevés, csere, kereskedési dij sat, mellyből a kereskedői ügy eredeti, megneveztessek.44 Ugyanezen 106. §nak f) alatti pontja ekkér módosittatik: „A számviteli vagy főkönyv, egy időben, vagy maga a kereskedő s gyártó, vagy pedig egy arra rendelt segéde által vezetendő, az első följegyzési vagy segédkönyvek azonban egy időben fölváltva több kezek által is vezettethetnek.44 14. §. A II. Rész 142. §ának végéhez hozzáadatik: „Mik az ítélet megsemmisítésére nézve ezen s az előző 140. s 141. §ban rendeltetnek: a váltóhatározatokra s váltói végrehajtásokra is kiterjesztetnek.44 15. §. A II. hetséget találja is , nem fogja többé azon szenvedélyeket találni. Megölte, úgymond, a latin hexametert, s ez nagyon unalmas volt előtte. Még unalmasabb munka, a s kicele4 prózáját megölni. Juvenal sem olly száraz mint Chambolle úr. — Közvetlen a ,Siécle4 alatt, az előfizetők számára nézve , de valamennyire fölötte, a politicai nyomosságot illetőleg, mert Thiers urat képviseli, áll a ,Constitutionnel. Néhány hónap előtt a ,Constitutionnel, előfizetőinek száma nyilvános árverés alkalmával hitelesen előterjesztetett, s mintegy három ezerre ment. Egy szellemdús férfi s szerencsefi , ki a ,Pate de Regnáld 14 sükerét alapitá, ki a regényt először zsákmányolta ki heti iratokban s azután napilapokban, ki az ,,Ördög Róbert 44et előadata, s kinek roszul semmi sem sükerült, kijelöltségét kivévén, Veron úr megkisérte, minden eddig ismert előfizető-számot meghaladni. Nagyon óvakodott , valamelly új politicai tollat , valamelly Burke-ét vagy Varrélt keresni, hogy a közönség figyelmét lekösse ; ő regényt keresett — s ami még több egy regény czímét, egy regényíró nevét kérése. Az ,örök zsidó, s Sue Jenő úr segítségére lettek Thiers urnak, s Thiers ur azon állapotba látta magát helyezve, hogy a ,Presse4 tizenöt ezer előfizetőjének a ,Constitutionnel” tizenkilencz ezer előfizetőjét állitsa ellen. (Folyt. köv.) Victor Cousin .Jelentése a közoktatás állapotjáról Németországban. Fordította Bártfay Kálmán. 1844. Első s második füzet ára 1 fr. p. p. _______(Vége) A gymnasiumokat illetőlegNémetországban a gymnasium az, a minek lennie kell , tudniilik classicitas tanodája, melly alakul az elemi oktatással, fölülni az egyetemmel összeolvad. Ezen természetes tudomány-elosztási rendet Cousiner ezen szavaiban helyesli: „Minél gyengébb a gymnasiumi oktatás, annál alább sülyed az annak megfelelő egyetemi, melly a tanulók képességéhez bocsátkozni kényteleníttetvén , nem emelkedhetik kellő tudományi magasságra, nem tarthat lépést a haladó tudománynyal és elő nem mozdíthatja azt.44 A gymnasiumi tanítók, mindamellett, hogy valamellyik iskolához kötnék különösen, majd minden osztályban tanítóskodnak. Minden német gymnasiumban nemcsak latin, de görög nyelv is tanulatik rendesen, a hiéber-, franczia-, angol- és olasz nyelv pedig rendkívüli tanulmányok. Az egyetemeket illetőleg Cousin ur azt mondja: „Aki egy németországi egyetemet ismer, az mindnyáját ismeri. Cousin ur különös pontosságot tulajdonít a tanárok kinevezése módjának. És valóban, összevetvén a némethoni gyakorlatot e részben, lehetetlen le nem mondani a csődületről , s el nem fogadni a német gyakorlatot.41 Cousiner kettős bázisra találja lerakva a német egyetemek szerkezetét; egyik a leczke megdíjaztatás, másik a kinevezés. Szóljunk mindkettőről rövideden. A tanárok háromféle felolvasásokat tartanak, ahonnét is elneveztettek legere publice, privatis , és privatissime. A publice ingyen leczkék, mellyeket a rendes tanárok azon fizetésért , mellyet a statustól húznak , tartani kötelesek. Az utóbbi két nemű felolvasásokért a tanulók fizetnek , és pedig különösen minden cursusért; egy egy cursus díja egy lajosarany, egy cursus félévig tart. A privativ felolvasásokba ingyen is bebocsáttatnak némelly, szegénységi bizonyítvánnyal ellátott tanulók, de privatissime cursusokért mindenki fizet. A tanárok is háromfélék, u. m. rendes, rendkívüli és magántanárok, Privat d o c o n t e n. Ezen három rendbeli tanár közt nagy a vetélkedés, mert jövedelmük tanítványaik számáról feltételeztetik. „A rendes tanár, a aki privatim és privatissime is tanít — úgymond Cousin úr, restelné, ha kevesebb hallgatója volna, mint a rendkívüli tanárnak , ez ismét restelné, ha kevesebben látogatnák leczkéit, mint a magántanáréit, ez pedig mindent elkövet, hogy amazokkal a vetélyt kiálthassa, sőt fölül is múlhassa őket a tanulók véleményében.44 A tanári kar ekép egészíti ki magát valamellyik szakmánál, s engedelmet kér tőle valamelly szakjába vágó tárgy fölötti cursus nyithatására. Az illető szakma engedelmet ad neki könnyű föltételek alatt a tanításra, mire cursust nyit. Ha nem embere a tárgynak, a hallgatók jobb tanítóhoz szegődnek pénzükért és az ügyetlen tanító keveset érdemelvén magának, — nem lévén egyéb fizetése a tanulóktól járó leczkedíjon kívül , lelép a tanári pályáról. De ha jó sikerrel tanít, figyelmet ébresztő könyveket ir, néhány év múlva rendkívüli tanárok közé soroztatik, és leczke-tarthatási jogon kivül egy kis fizetést is húz a státustól. Tartós a siker, és jeles férfiú válik belőle , rendes tanárnak neveztetik ki, melly fényes czímmel tetemes fizetés is jár. „Ezen fényes czím, úgymond W. Cousin, soha sem osztatik tapasztalás által meghazudtoltatható reményekért, hanem tartós sikerért, elismert képességért, és érdemiért kkért. Ez aztán az igazi csődület, mond továbbá. Miféle itj , néhány napi vagy heti próbára lehet aztán szüksége annak , ki mellett híz tizenkét évi nyilvános, egész Némethon, sőt gyakran egész Europa sine előtt bebizonyított siker kezeskedik?44 Egyet nélkülözünk N . Cousin úr magyar fordításában. Mi vártuk, hogy a fordító itt ott össze fogja hasonlítani hazánk közoktatását a külföldivel, de reméljük hogy ezt el nem mulasztandja, midőn a poroszhoni közoktatás állapotát közlendi. 344