Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-22 / 83. szám

szekerest kiki helyettesíthet. 23. §. Az idő, mellyet a közmunkát teljesítő jövet és menet eltölt, illetőségébe beszámítandó, s azért kötelesek a törvényhatóságok arra a lehetőségig fölügyelni, hogy kiki az általa tel­jesítendő közmunkát lakása helyéhez minél közelebb végezhesse. 24. §. Az, ki szekeres közmunkával tar­tozik, ha a közszükség úgy kívánja, vagy pedig járó marháitól ön­hibáján kivü­l megúsztatott, egy egy sze­keres napszám helyett két gyalog napot köteles szol­gálni. 25. §• Közmunkára kiki tulajdon költségén, s azon eszközökkel és szerszámokkal köteles kiál­­lani, mellyekkel tulajdon munkáit végezni szokta. 26. §. Különösen felügyelni kötelesek a hatóságok ar­ra, hogy a közmunkák a mennyire lehetséges, mindig sürgős mezei munkák idején kívül teljesittessenek. 27. §. Évenkint October hónapban mindazok, kik közmun­kára a legközelebb következő November elején kezden­dő számadási évben kötelesek lesznek , a reájuk eső il­letőségek szerint helységenkint összeírandók. 28. §. Ezen összeírást a megyékben járásonkint közgyűlési határozat mellett kiküldendő egy táblabiró, szólgabiró­s esküit tel­jesítik, s November 1ő napjáig az alispáni hivatal­nak beadják. 29. §. Az alispán ezen összeírást a járás­beli szolgabirákkal, megyei számvevővel és e végre köz­gyűlésiig kiküldendőkkel November közepéig megvizs­gálván , azokkal s a megyei mérnökökkel egyszersmind előleges tervezetet készít az iránt, hogy a legközelebbi év lefolyása alatt minemű közmunkálatok legyenek te­endők , s azok mindegyikének végrehajtására mennyi s jelesül melly helységbeli közmunkák fordítandók? É­s ezen tervezetnek készítésében kellő tekintettel lesz arra, hogy a közbejöhető előre nem látható rendkívüli közmunkák teljesítésére a napszámoknak bizonyos men­nyisége járásonként mindig szabadon hagyassák. 30. §: A November vagy December hónapokban okvetlen tar­tandó közgyűlés az éleibe terjesztendő összeírást, s an­nak alapján készített előleges tervezetet megvizsgálván, s megállapítván, a végrehajtandóknak végrehajtása vé­gett a megye illető alispánjának, a járásbeli s kerületi szolgabiráknak , úti biztosoknak vagy felügyelőknek s megyei mérnököknek egyszersmind pedig a járásbeli adó­szedőnek is kiadatja. 31. §. A helybehagyott összeírást mindegyik helységnek a mennyiben azt illeti — a szol­­gabiró kiadja, s a helység által összesen teljesítendő közmunkáknak számát a járásbeli adószedőnek közbe­jöttével a helységnek e végett készítendő külön könyv­­vecskéjébe beirja. 32. §. Mindennemű megyei közmun­kálatok a megye által e végre megbízandó alispánnak fölügyelése és kormányzása alatt foganasittatnak, ki a kebelbeli lakosok által teljesitendő közmunkáknak ren­des kezelésére is szorosan fölügyelni köteles. 33. §. A végrehajtás iránti rendelkezés az illető szolgabirót illeti. 34. §. A közmunkásokat az általuk teljesített munkákról azéttbiztos, vagy azon megyei más tisztviselő nyugtatja meg, ki az illető munkálatoknak­ közvetlen fölvigyázás­­ra kirendelve van, s ez kiadandó nyugtatványainak táb­lás jegyzékét a szolgabirónak hetenkint megküldeni tar­tozik. 35. §. A járásbeli adószedő minden hónapban azon alkalommal, midőn az adóbeli pénzeket beszedi, az előtte előmutatandó nyugtatványok szerint, mind azon szeke­­res vagy gyalog napszámokat, mellyeket az illető hely­ség a legközelebb lefolyt hónapban kiszolgáltatott, a helység könyvecskéjébe beirja. 36. §. Minden illyetén alkalommal az adószedő az egész hónapnak lefolyása alatt mindegyik járásbeli helység által teljesített köz­munkák számáról az alispáni hivatalnak táblás jegyzék­ben nyomban jelentést teeni. 37. §. A helység jegyző­je minden évnek kezdetén a neki kiadandó összeírás sze­rint mindegyik helybeli lakosnak adóbeli könyvecské­jébe beirja a közmunkáknak számát és minőségét, mel­lyeket az azon év lefolyta alatt teljesíteni tartozik; egyéb­iránt pedig ezen napszámoknak, kinek rendelésére, ho­vá, s mikor tett kiszolgáltatásáról rendes számadást, és jegyzőkönyvet vezetvén, minden hónapnak végével mindegyik adózónak könyvecskéjébe az általa ezen hó­napnak folyamatja alatt leszolgált napokat beírni tarto­zik. 38. §. Azon megyei választmány, melly a hely­ségeknek adóbeli illetőségeikre nézve évenkint szám­tételt tesz a közmunkákról, évenkint mindegyik hely­ségre nézve ugyanazon alkalommal hasonló számtételt készitene. 39. §. Az illető szólgabiró az általa fölhasz­nált közmunkákról évenként pontos számadást készít, s mutatványul az illető felügyelő tisztviselő által a 34. §. szerint hozzája beküldendő táblás jegyzékeket haszná­­landja. 40. §. Az illető szolgabírónak számadásait a me­gyei számvevőszék azon módon vizsgálja meg, mind az adóbeli számadások megvizsgáltatni szoktak. 41. §: Rend­kívül közbejövő közmunkák iránt, ha halaszhatatlanok, vagy kisebb tekintetűek, az illető szólgabiró rendelke­zik, s e czélra az előleges tervezetben e végett szaba­don hagyott napszámokat fordítja;—azon esetben ellen­ben , ha az illyetén közmunkák nagyobb tekintetűek, s halaszthatók, a végrehajtandóknak miképeni teljesítése iránt az alispáni hivataltól utasítást kér, mellynek kö­réhez tartozik az iránt is rendelkezni, hogy rendkívül közbenjövő közmunkákra fölhagyott napszámok fölhasz­nálva lévén, az illyetén közmunkákra melly helységek­nek napszámai fordittassanak. 42. §. A szabad kerület­ben a közmunkának összeírása s kezelése az illető köz­hatóság, s e végre megbízandó tisztviselők által azon módon fog teljesittetni, mint a megyékre nézve az előző §§ban megállapittatott. 43. §. A köztisztviselők a köz­munkák végrehajtásában­ mindennemű eljárásaikért fe­lelősek, s mind­azon kárt, mellyet akár rendelkezésük, akár mulasztásuk által a közönségnek, vagy egyes egyé­neknek okoznak, teljesen pótolni tartoznak. 44. §. A ki­rályi Helytartótanácsnak felügyelési joga a törvény ér­telmében fönmarad. XIII. Törvényczikkely az 1840. észt. 15. t.czikkben foglalt váltótörvénykönyv némelly szaka­szainak világosításáról s illetőleg módosításáról.Az 1­840. észt. 15. t.czikkben foglalt váltótörvénykönyv követke­zőképen bővitetik s illetőleg módosittatik: 1. §. Az I. rész 10. §ban foglalt ezen szavak helyett „kik teljes korú­­ságukat elérték44 következők tételnek ,,kik 20 évüket elérték.44 2. §. Az I. rész 14. §hoz hozzáadatik: ,,A váltókra zsidó betűkkel tett bármelly írások érvénytele­nek.44 3. § Az I. rész 16. §nak szövegéből ezen oda nem tartozó szavak: ,,a 10. §. által meghatározott ese­ten és módon kívül i4 kihagyatnak. 4. §. Az I. rész 132. §nak 3. pontjához hozzáadatik : ,,A váltó­ törvényszékek mindegyik váltójegyzőt hiteles alakú jegyző­könyvvel látandják el, mellybe az általa kivett óvásokat időrend­­szerint beiktattatni, és ezen jegyzőkönyvet a váltó-tör­vényszéknek évnegyedenkint bemutatni tartozik.44­5. §. Az I. rész 136. §ának végéhez ez adatik: ,,Ha ezen Vil­. fejezetben foglalt rendeletek bármelly pontjának teljesítését az illető törvényes személyek elmulasztanák, a váltó­törvényszék által megítélendő kárpótlással tar­toznak, s ezen kívül a váltójegyző ismétlés vagy nem fizethetés esetében a jegyzőségtől is elmozdíttatik.“ 6. §. Az I. rész 185. §. következőképen bővíttetik : „Azon váltót, melly már elfogadtatott, ha az elfogadási aláí­rás nem tagadtatik, kifizetni az elfogadó még akkor is tartozik, ha a váltó egészen hamis lenne, azonban a csalárdsággal élők ellen minden jogai fönmaradnak; de ha épen maga az elfogadást illetőleg kibocsátási, forgatási sat. aláírás hamis volta bizonyittatik be, az ezek valamellyikénél fogva beperlett adós az ellene támasz­tott kereset alól felmentetik , mind a két esetben azon­ban a váltóhamisitókra nézve a jelen törvényezikk 28.k §ban körülirt eljárásnak van helye.44­7. Az I. rész 190. §hoz végül hozzáadatik: „Ha pedig a váltó lejá­rata a bemutatástól számítandó volt, s ezen bemutatás még meg nem történt, vagy bár melly okból a lejárat nem tudathatik, a 46 napi hatandó a váltotörvényszék­­nek a váltó megsemmisítése iránt hozott végzése keltét követő napon kezdődik.44 8. §. A II. rész 21k §nak d) pontjához hozzá jön a h) pont alatt alább említett ki­vétel. 9. §. A II. rész 2ik §nak h) pontjához hozzá­adatik : „Zeng és Karlopágó városok és kikötők, az ottosaczi végezredbeli egész tengermellék, Jablanacz és Gyurgyevacz tengermelléki helységekkel együtt.44 10. §. A II. rész cik­khoz hozzáadatik: „A magyar ten­germelléki kormány, mint váltóföltörvényszék, egy el­nökből, négy törvénytudó bíróból s két kereskedői ül­nökből állandó üléseiben itélethozásra az elnökkel együtt szinte 5 tag szükséges.44 11. §. A II. rész 131k §sa igy módosittatik : „A altói s mindazon ügyekben, mellyek fölebbvitel utján a váltóföltörvényszékre tartoznak, fe­­lebbvitel esetében legfölsőbb itélőszék a hétszemélyes tábla egyik osztálya leend, mellyhez ő fölsége ket elő­­adó ülnököt a kir. városokból és kerületekből, ha­bár nem nemeseket is, úgy­szintén több más előadókat, s ülnököket is születésre tekintet nélkül a szükséghez ké­pest adand, kik ezen osztály bíráskodása alá tartozó minden ügyekben üléssel és szavazattal fognak birni. A tábla ezen osztálya törvényszünet nélkül s törvény­szakok alatt is, külön folytonos üléseket tartand, melly ülésekben itélethozásra az elnökkel együtt hét tag je­lenléte szükséges.44 A szakasznak többi része változat­lanul marad. 12. §. A II. rész 961k §hoz végül hozzá­adatik: „Ezen §nak a megjelenési határnapnak elmu­lasztásáról szóló rendelete a kereső félre is kiterjesztet­vén: az idézett félnek méltatlanul okozott kár és költ­ség megtérítésében a meg nem jelenő felperes elmarasz­­tandó.“ 13. §. A II. rész 1061k §nak b) pontja ekép módosittatik: „Minden a kereskedés, vagy gyártás kö­réhez tartozó, de időre tett kereskedési ügyletek (Han­dels Zeit, Geschäfte), származzanak azok bár hitelbe tett adásvevés vagy egyéb kereskedési vagy váltói üz­letekből, a fentebbi módon hitelesített első följegyzési könyvekbe (Strazza Journal, Prima Nota, Cassabuch) időrend s az illető segédkönyv száma szerint jegyeztes­senek föl.44 Ugyanazon 106ik §. c) pontjának utóbbi része így módosittatik : „Ezen számvitel „tartozik és kö­vetel 44 (credit und debet) szóval jegyzett rovatába min­den ezen személyt illető tétel (Posten) az első följegy­zési, vagy segédkönyvből annak lapszámával sommásan átvitetendő.14 Ugyanezen 106. §nak d) pontja ekép mó­dosittatik : „Az első följegyzési vagy segédkönyvbe a kereskedő vagy váltóügy esztendejének , havának , s napjának megjegyzése mellett, a jogczim is p.o. adásvevés, csere, kereskedési dij sat, mellyből a kereskedői ügy ere­deti, megneveztessek.44 Ugyanezen 106. §nak f) alatti pontja ekkér módosittatik: „A számviteli vagy főkönyv, egy időben, vagy maga a kereskedő s gyártó, vagy pedig egy arra rendelt segéde által vezetendő, az első följegyzési vagy segédkönyvek azonban egy időben föl­váltva több kezek által is vezettethetnek.44 14. §. A II. Rész 142. §ának végéhez hozzáadatik: „Mik az ítélet megsemmisítésére nézve ezen s az előző 140. s 141. §ban rendeltetnek: a váltóhatározatokra s vál­tói végrehajtásokra is kiterjesztetnek.44 15. §. A II. hetséget találja is , nem fogja többé azon szenvedélyeket­­ találni. Megölte, úgymond, a latin hexametert, s ez na­gyon unalmas volt előtte. Még unalmasabb munka, a s kicele4 prózáját megölni. Juvenal sem olly száraz mint Chambolle úr. — Közvetlen a ,Siécle4 alatt, az elő­fizetők számára nézve , de valamennyire fölötte, a politi­cai nyomosságot illetőleg, mert Thiers urat képviseli, áll a ,Constitutionnel.­ Néhány hónap előtt a ,Constituti­­onnel, előfizetőinek száma nyilvános árverés alkalmával hitelesen előterjesztetett, s mintegy három ezerre ment. Egy szellemdús férfi s szerencsefi , ki a ,Pate de Regná­ld 14 sükerét alapitá, ki a regényt először zsákmányolta ki heti iratokban s azután napi­lapokban, ki az ,,Ördög Róbert 44et előadata, s kinek roszul semmi sem sükerült, kijelöltségét kivévén, Veron úr megkisérte, minden eddig ismert előfizető-számot meghaladni. Nagyon óvako­dott , valamelly új politicai tollat , valamelly Burke-ét vagy Varr­élt keresni, hogy a közönség figyelmét le­kösse ; ő regényt keresett — s a­mi még több egy re­gény czímét, egy regényíró nevét kérése. Az ,örök zsi­­dó, s Sue Jenő úr segítségére lettek Thiers urnak, s T­hiers ur azon állapotba látta magát helyezve, hogy a ,Presse4 tizenöt ezer előfizetőjének a ,Constitutionnel” tizenkilencz ezer előfizetőjét állitsa ellen. (Folyt. köv.) Victor Cousin .Jelentése a közoktatás ál­lapotjáról Németországban. Fordította Bártfay K­á­l­m­á­n. 1844. E­l­s­ő s m­á­s­o­d­i­k füzet ára 1 fr. p. p. _______(Vége) A gymnasiumokat illetőleg­­Németországban a gymna­sium az, a minek lennie kell , tudniilik classicitas tano­dája, melly alak­­ul az elemi oktatással, fölülni­ az egye­temmel összeolvad. Ezen természetes tudomány-elosztási­­ rendet Cousin­er ezen szavaiban helyesli: „Minél gyen­gébb a gymnasium­i oktatás, annál alább sülyed az annak megfelelő egyetemi, melly a tanulók képességéhez bocsát­kozni kényteleníttetvén , nem emelkedhetik kellő tudo­mányi magasságra, nem tarthat lépést a haladó tudomány­nyal és elő nem mozdíthatja azt.44 A gymnasium­i tanítók, mindamellett, hogy valamellyik iskolához kötnék különö­sen, majd minden osztályban tanítóskodnak. Minden né­met gymnasiumban nemcsak latin, de görög nyelv is ta­nul­at­ik rendesen, a hiéber-, franczia-, angol- és olasz nyelv pedig rendkívüli tanulmányok. Az egyetemeket illetőleg Cousin ur azt mondja: „A­ki egy németországi egyetemet ismer, az mindnyáját is­meri. Cousin ur különös pontosságot tulajdonít a tanárok kinevezése módjának. És valóban, összevetvén a német­honi gyakorlatot e részben, lehetetlen le nem mondani a csődületről , s el nem fogadni a német gyakorlatot.41 Cousin­er kettős bázisra találja lerakva a német egye­temek szerkezetét; egyik a leczke megdíjaztatás, másik a kinevezés. Szóljunk mindkettőről rövideden. A tanárok háromféle felolvasásokat tartanak, ahon­nét is elneveztettek legere publice, p­r­i­v­a­t­i­s , és p­r­i­v­a­t­i­s­s­i­m­e. A publice ingyen leczkék, mellyeket a rendes tanárok azon fizetésért , mellyet a statustól húz­nak , tartani kötelesek. Az utóbbi két nemű felolvasások­ért a tanulók fizetnek , és pedig különösen minden cur­­susért; egy egy cursus díja egy lajosarany, egy cursus fél­évig tart. A privativ felolvasásokba ingyen is bebo­csáttatnak némelly, szegénységi bizonyítvánnyal ellátott tanulók, de privatissime cursusokért mindenki fizet. A tanárok is háromfélék, u. m. rendes, rendkívüli és magántanárok, Pr­i­v­a­t­ d o c o n t e n. Ezen három rend­beli tanár közt nagy a vetélkedés, mert jövedelmük tanít­ványaik számáról feltételeztetik. „A rendes tanár, a a­ki privatim és privatissime is tanít — úgymond Cou­sin úr, restelné, ha kevesebb hallgatója volna, mint a rend­kívüli tanárnak , ez ismét restelné, ha kevesebben láto­gatnák leczkéit, mint a magán­tanáréit, ez pedig min­dent elkövet, hogy amazokkal a vetélyt kiálthassa, sőt fölül is múlhassa őket a tanulók véleményében.44 A ta­nári kar ekép egészíti ki magát valamellyik szakmánál, s engedelmet kér tőle valamelly szakjába vágó tárgy fö­lötti cursus nyithatására. Az illető szakma engedelmet ad neki könnyű föltételek alatt a tanításra, mire cursust nyit. Ha nem embere a tárgynak, a hallgatók jobb tanítóhoz szegődnek pénzükért és az ügyetlen tanító keveset érde­melvén magának, — nem lévén egyéb fizetése a tanulók­tól járó leczkedíjon kívül , lelép a tanári pályáról. De ha jó sikerrel tanít, figyelmet ébresztő könyveket ir, né­hány év múlva rendkívüli tanárok közé soroztatik, és lecz­­ke-tarthatási jogon kivü­l egy kis fizetést is húz a státustól. Tartós a siker, és jeles férfiú válik belőle , rendes tanár­nak neveztetik ki, melly fényes czímm­el tetemes fizetés is jár. „Ezen fényes czím­, úgymond W. Cousin, soha sem osztatik tapasztalás által meghazudtoltat­ható remé­nyekért, hanem tartós sikerért, elismert­ képességért, és érdemiért k­k­ért. Ez aztán az igazi csődület, mond to­vábbá. Miféle itj , néhány napi vagy heti próbára lehet aztán szüksége annak , ki mellett híz tizenkét évi nyilvá­nos, egész Német­hon, sőt gyakran egész Europa s­­ine előtt bebizonyított siker kezeskedik?44 Egyet nélkülözünk N . Cousin úr magyar fordításá­ban. Mi vártuk, hogy a fordító itt ott össze fogja hason­lítani hazánk közoktatását a külföldivel, de reméljük hogy ezt el nem mulasztandja, midőn a poroszhoni köz­oktatás állap­ot­­át közlendi. 344

Next