Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-02 / 19. szám
TARTALOM. Hazai napló. Korunk ügyei (Taglalás.) Országgy. (174. orsz. ülés a FŐRRnél: a középponti vasút ügye. — a sérelmek második osztálya. —(Pótlék ájul. 27.182 orsz. üléshez.) Magyar dolgok külföldi lapokban. — Vid. lev. Sopronyból. (évnegyedes közgy. országgy. követek jelentése.) Külföldi napló. Franczia-, Olasz-, Török-, Görögország. Amerika. Bel- én külföldi telegraph. Lapvszega. Budapesti Híradó. Társ. és vitéz. Élet, Irodalom és művészet. Könyvismertetés. „Magyarország Statistikája” 4 Fényes Elektől. — Nemzeti színház. — Apróságok. Hirdető. HAZAI NAPLÓ. Mórunk, ügyel. Taglalgatás. Baloghy László tb. úr a „Nemzeti Újság“ idei kik száma alatt, annak, ki a Pesti Hírlap szerkesztőjének 3 lilk száma alatt, előforduló Igazolási czikkét legjobban megczáfolja , tíz aranyos jutalmat tűzvén ki, én ugyan vetélytársul a pályára ki nem lépek , de igazolási , s ezzel összefüggésben lévő 306 ik sz. alatti kiábrándulás! czikkek fölött véleményemet, s illetőleg cáfolatomat a végett teszem papirosra, hogy, ha majd a pályamunka kijön, azt én dolgozatommal összevethessem. *■*) Kiábrándulás! czikkében azt állítja szerkesztő úr, sör) hogy a magyar nemzet annyi mostoha viszonyok közepette magát, s alkotmányát csak az által tarthatta fön , mert minden időkorban birt legalább egy eszmével , mellyért föllelkesülni képes vala , ő ezen lelkesedési képességet fektette reformjai alapjául, de várakozásában megcsalatkozott! — én ellenben azt hiszem: e hont, s annakalkotmányát csak nem egy ezereden keresztül, néma lelkesedési képesség , hanem őseinknek ama bölcsesége tartá főn, miszerint az alkotmányos tényezők elrendezése alkalmával honunk dolgai elintézésében túlnyomó befolyást a honfiak azon osztályának tulajdonitá, melly a föntartó elemet képviselő fekvő javaknak, s ezekkel összekötött jeles kiváltságoknak vala birtokában, s melly e szerint hazájához, s ennek alkotmányához a legerősebb, s egyszersmind legédesebb kapcsokkal volt lekötve. így ha a polgári igazgatás szempontjából vesszük a dolgot, a megyékben eleinte czimeres-nemesek nem létezvén , de számuk későbben is csekély lévén, a kir. városok befolyása pedig csak határaik keskeny körére szorítkozván, — 6.gyűlésén kívül a befolyás túlnyomósága természetesen a birtokos osztályé volt , o.gyűlésen pedig a városok akkor is, midőn a nemesek csak fejenkint jelenhettek meg, befolyásukat csak követek által, és igy kis mértékben gyakorolhatván, későbben pedig, midőn az o.gyűlések palotákba vonultak, s két házban kezdettek tarttatni, akkor is, midőn szavazatjaik , — ha csakugyan volt illyen idő, — egyenkint számíttattak , a káptalanok, s távollévő nagyok ugyancsak fekvő birtokot képviselő követeinek befolyása, hasonlag egyenkint vett szavazatja által paralisáltatván, a megyék fekvő birtokát képviselő követeinek befolyása mindig túlnyomó maradt, s hátra volt még a csaknem átalában nagyobb fekvő birtokot képviselő fölső-tábla. A Polgári igazgatóság szempontjából tehát a befolyás túlnyomósága kétségtelenül a birtokos nemességé volt,— de övé volt honvédelmi tekintetből is , mert a hon fegyver ereje kivált eleinte csak nem egyedül a birtokos nemességből , s ennek banderialis népeiből állott , s ha élték is néha szerencsétlenségek e hazát, s ezen osztályoknak nagy része a háborúkban elvérzett, a tulajdonos nélkül maradt fekvő javak birtokával összekötött jeles kiváltságok kitűnő idegen családokat édesgettek honunkba, mellyek által a nemesség veszteségeit kiegészité s hazája föntartására újra képes lön, a birtokos nemességnek tehát érdekében lévén a hazát, mellyben őseink bölcs intézetei szerint olly sok szép jogokat élvezett, és az alkotmányt melly által ezeket élvezte, szóval a „status quo-t“ föntartani, erre pedig mind törvényhozási, és közigazgatási, mind honvédelmi tekintetből alkokotmányilag elegendő befolyással lévén ellátva, ezt annyi viharok közepette is teljesítette, mert érdeke ezt kívánta. — 26r) Panaszkodik szerk. ur, hogy 3 évi izzadása után sem volt képes az összes nemzetet valamelly tárgy iránt föllelkesíteni, — de föltéve azt, mit tagadni nem lehet, hogy csak rendkívüli impulzusok , és pedig olly magasztos eszmék, mint vallás, alkotmány, és nemzetiség képesek egy nemzetnek általános föllelkesedését előidézni, — adjátok elé : mikép működtetek a tisztelet e tárgyai körül? A vallást, mellynek oltárai körül a nemzetnek többsége térdel, többfélekép megtámadni, s érzékenyül becsmérlem semminek tartottátok. — Az alkotmányt avas obscuritásnak gúnyoltátok, s teljes népszerütlenitésére mindent elkövettetek. — A nemzetiséget tulzásaitok által a más ajkúak előtt gyűlöletessé tettétek, — ha tehát vallás, alkotmány, és nemzetiség mellett általános lelkesedés nem fejlődhete ki — okai ti vagytok — de kire is hathatott volna működéstek ? a nagybirtokosok elleni antipathiákat ugyancsak élesztettétek,— s a cath. derűst folyvást minden oldalról megtámadjátok, s jobb ügyre méltó állhatatossággal gyűlöletessé, s népszerűtlenné tenni igyekeztetek;— a kis nemességet milly ezimekkel nem illettétek?— s mindezeket miért tettétek? mert a nagybirtokosok, mert a clerus, mert a kis nemesség ábrándos újításaitok ellenében föntartó elem gyanánt mutatkoztak. — Azonban mind ezekkel meg nem elégedtetek , hanem, hogy semmi intézvény, semmi testület, mi e honban tisztelet tárgya lehet, s föntartó elemül állhat, a bepiszkolástól ment ne legyen, az összes nemességet is, mint a közállományra nézve teljesen haszontalanná vált testületet, — mellyben már a föloszlás , és halál jelei tűnnek föl, s a melly régi energiáját elvesztvén, regenerationalis erővel többé nem bir, — egyre gyalázzátok , piszkoljátok , s népszerütlenititek ! — miután tehát magatok megismeritek, hogy a népben még eddig életfogékonyság nem létezik, hogy ez még egy caput mortuum,— a nemességnek pedig minden osztályát megbántottátok, s azon szomorú helyzetbe tettétek , mikép ábrándos tökéletes desorganisatiora , s rendbontásra czélzó újításaitok ellenébe alkotmányos fönmaradásunkért, s nemzetiségünk föntartásáért állandóul küzdenünk kell, ugyan mondjátok meg: kinek volna kedve valamit érő indítványaitokat is lelkesedéssel venni? Kivált midőn jövendőnk iránti valódi aggodalmainkon fölül a „timeo Danaes et dona ferentes“ érzelme is minden indítványozott eszméiteknél keblünkben ama gyanút gerjeszti: váljon a szépen lefestett rózsabokor alatt nem lappang e halált okozó mérges kígyó? — de kérdem : volt e legkisebb okotok is az összes nemességnek érintett lepiszkolására ? — az angol szabadelmű párt egyetlen kérdésnek a „Reform Billenek kivitelére 40 évet kivánt, s a magyar szabadelmű párt orgánumja, kígyót-békát kiált az összes nemességre , mert 3 év alatt nem engedte csaknem egy évezred óta fönálló alkotmányát tökéletesen fölforgatatni, s annyi századok zivatarait kiállótt intézvényeinket, némelly nemzeti sajátságainkhoz nem illő, — az idő által meg nem próbált ábrándos újításokkal fölcseréltetni.—Ok e ez a piszkolodásra? — továbbá , önczélzástaikat véve tekintetbe: t. i. a háziadó elfogadását általános honboldogitó panaceanak nyilvánitátok, s hogy ezt keresztül vihessétek, a kir. városok 6.gyűlési szavazatait szaporitani, a megyékben pedig a szabadelmü pártot a tisztesbbek által erősíteni kívántátok, —• ezélzástok a kir. városokra nézve hihetőleg teljesülni fog, s ha a honoratiorok a megyékben, —mit nem hiszek, —szavazatot nyernek, — hazánk nagy részében a pártok állása egészen megváltozik, s a liberális megyék száma megszaporodik, — mi lett volna tehát hivatástok a dolog illy állásában ? megvárni, valljon a gyógyszer, mellyet indítványoztatok , s melly mellett olly lelkesedéssel agitáltatok, — elfogadtatik e , s ha igen, minősítkért fog szülni ? addig pedig nem gyalázni, — mert ime köztudomány szerint már 19 megyei szavazatok lévén a háziadó elfogadására, ha ezekhez a városok 16 szavazata is, — miről kétségeskedni nem lehet, — hozzájáruland ; a honoratiorok minden beszámitása nélkül is már meg lesz panaceatokra — a háziadóra — nézve a többség: nem a süker iránti remény vesztett kedély volt *) E czikk ugyan későcskén érkezett, de a benne előadott elvek tekintetéből mégis közlendőnek véltük. Szerk. **) F. jutalom a szerkesztőségnél letetetett, s illő köszönettel fogadtatva , nem sokára egy más kérdés megfejtésére füzetendik ki, miután az első nem fejtetett meg kielégítőlég, mint annak idejében a bírálatok mutatták. Szerk. ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET .’Wftgyarorszag Statisticája*, irta Fényes Elek hites ügyvéd , s magyar tudós társaság levelező tagja. (Grét, 1843) második és harmadik kötet. (Folyt.) II. A trónöröködési jogról szóló 2dik §. tartalmának első pontjára, vagy a trónöröklés történetének a szerző által főállított első időszakára nézve elegendőnek véljük, hogy a tudósok között a trónöröklés története fölött annyira elágazó véleményeket s különféle nézeteket sehol nem találunk, mint ezen időszak folyama alatt s a szerzőnek röviden érintett azon állítmányát, hogy azon korban a királyi örökségi jog az árpádi ház férfiágának sajátja valt. Megczáfolni látszatik Péter és Aba királykodásuk, kikről, főleg pedig az elsőről történettanilag bizonyos, hogy ő Istvánnak az első magyar királynak leányági rokona vala, s a tárgy illy fekvésében mi helyesebbnek véltük volna ezen első időszakra nézve statistikailag (miután a közjogi vagy történettani kérdések elhatározása különben sem a statistica köréhez tartozik) egyedül azt megemlíteni, hogy ezen időszak folyama alatt az öröklési és választási jog pártolói között örökös versengés s dühösküdő harcz durongott, aminek következménye az jön, hogy az uralkodószékbe nem mindig az jutott, ki trónöröklési jogát az örökösödés rendszeres szabályánál fogva követelte, hanem a ki részére az erő és hatalom győzelmet vívott, eképtétettek p. o. Első Endre halála után királylyá ennek testvére I. Béla, tulajdon fija pedig Salamon elmellőzteték, valamint I. Gejza kimúltával is az uralkodásban nem fiai Kálmán és Álmos , de testvére első László következett sat. ___A 9d. lapon e) alatti jegyzékben olvasható leszármazási rajza a felséges habsburgi- ausztriai- lotharingiai császári királyi uralkodó nemzetségnek, megérinteni kivánjuk, hogy herczeg Liehnovszky jeles munkájában, (Geschichte des östereichischen Hauses) ki a fölséges habsburgi nemzetség történetét különösen s okszerűleg megirá—a szerző véleményétől eltérő nézetek foglaltatnak. — A koronázást tárgyazó aikkban a szerző saját véleményének előterjesztése mellett a nagyszerű tárgy fontossága miatt megérintendőnek véltük volna, hogy a koronázási hitlevél szerkesztése körül különösen pedig a leányágra kiterjesztett trónöröklési jog (sanctio pragmatica) birodalmi alkotója, Vik Károly király által kiadott hitlevél, s ezen trónöröklési jogot biztosító alaptörvények (1687: 2. 1723: 1. 2.) értelmezése fölött, Mária Terézia, második Leopold, s első Ferencz elhunyt fejedelmek megkoronázása alkalmával országgyűlési viták tartottak, azonban a vitákat gerjesztő okot, s aggodalmat Első Ferencz koronázási kegyelmes leirata az 1791 ki országos Rendek kérelmére eloszlatá, — 4ikában (lap 15) a magyar király fejdelmi rangjának kitüntésére különös megemlítését annak , hogy a fényes porta akkori királyi fejdelmünket 1582 ben — a franczia király elébe sorozó, okszerűnek nem találjuk azért, mert a török udvart legfénylőbb korában sem illető jogszerűleg azon magas jog, miszerint ő az európai nemzetek és fejdelmek rangosztályát elhatározhatta volna, mihez képest ezen eseményt ott, hol fejdeleim rangról, tehát a trón magas állásával egybekapcsolt nemzeti függetlenség díszéről vagyon szó, következetesen okszerű próbának nem vehető. Az ország ékességeinek kiknikába foglalt elszámlálása s leírásánál véleményünk szerint czélszerű lett volna legalább futólagos megemlítése annak, hogy történetíróink közöl többen sz. István lándzsáját és zászlóját is az ország hajdani ékességei közzé sorozzák, s róluk az állíttatik , hogy az elsőt, tudniillik az ország aranylándzsáját Péter király visszahelyheztetése alkalmával Fehérvárott,pártfogójának Henrik császárnak ajándékozá, — István király s a nemzet fő zászlója pedig midőn Nápolyi vagy iszik Károly koronázásakor 1385ik évben a koronázás végbemente után a templomból kihozatott, annak ajtajában fölakadván, öszszeszakaszttatott (lásd Petrus de Réva cent. 7. lap 5.) A fejdelmi lakhelyről szóló czikkhez (lap 13) pótlékul azon jegyzést adjuk, hogy Árpád vérből származó első fejdelmeink valamint más nemzetek akkori császárai és királyai maguknak állandó lakhelyet nem választottak, hanem szüntelen ide s tova utazván az országban, megszállani, különösen pedig a szentelt napokat ünnepleni főnemesek váraiban, s püspöki lakhelyeken szokták , ezen a nemzet nomadicus szellemével megegyező ázsiai szokás a magyar fejdelmek részéről változtatlan maradt egész Első Béla király ideéig, ki Bizantban a keleti császárság udvarában nevelkedvén, egy részről a fénylő udvari szertartást behozó, más részről pedig mind a királyi udvart, mind a nemzetet állandó lakhely tartáshoz, s ekép városok és úri lakok építéséhez szoktató , minek következtében később a királyi udvar először Fehérvárott, utóbb Visegrádon állandósittatott, honnan ismét Nagy Lajos , részint, Zab Felicián által a királyi ház tagjai ellen véghez vitt gyilkos merény szomorú emlékének látása kikerülése okáért, részint a tágasabb tér miatt a királyi udvart Budára áthelyhező (Palma notit. rev. hung. Part. 2da) — Akik . fejezetben a szerző az ország zászlósainak mostani állásukban helyes ismertetését eszközli; mindazáltal érdekesnek véljük ezen sarkalatos fő hivatalok keletkezését, s első szerkezetét történeti adatok nyomán röviden érinteni. — Ugyanis mi illeti először is a nádor Harminczélenczedik év. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. 10. sz. Péntek. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488 szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Szistván hó 24" 1844. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben.