Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-02 / 19. szám

TARTALOM. Hazai napló. Korunk ügyei (Taglalás.) Országgy. (174. orsz. ülés a FŐRRnél: a középponti vasút ügye. — a sérelmek második osztálya. —(Pótlék ájul. 27.182­ orsz. üléshez.) Magyar dolgok külföldi lapokban. — Vid. lev. Sopronyból. (évnegyedes közgy. országgy. követek je­lentése.) Külföldi napló. Franczia-, Olasz-, Török-, Gö­rögország. Amerika. Bel- én külföldi telegraph. Lapvszega. Buda­pesti Híradó. Társ. és vitéz. Élet, Irodalom és művészet. Könyvismertetés. „Magyarország Statistik­áj­a” 4 Fényes Elektől. — Nemzeti színház. — Apróságok. Hirdető. HAZAI NAPLÓ. Mórunk, ügyel. Taglalgatás. Baloghy László tb. úr a „Nemzeti Újság“ idei kik száma alatt, annak, ki a­­ Pesti Hírlap szerkesztőjének 3 lil­k száma alatt, előforduló Igazolási czikkét legjobban megczáfolja , tíz aranyos jutalmat tűzvén ki, én ugyan vetélytársul a pályára ki nem lépek , de igazolási , s ezzel összefüggésben lévő 306 ik sz. alatti kiábrándu­lás! czikkek fölött véleményemet, s illetőleg c­áfolato­­mat a végett teszem papirosra, hogy, ha majd a pá­lyamunka ki­jön, azt én dolgozatommal összevethes­sem. *■*) Kiábrándulás! czikkében azt állítja szer­kesztő úr, sör) hogy a magyar nemzet annyi mostoha viszonyok közepette magát, s alkotmányát csak az által tarthatta fön , mert minden időkorban birt legalább egy eszmével , mellyért föllelkesülni képes vala , ő ezen lelkesedési képességet fektette reformjai alapjául, de várakozásában megcsalatkozott! — én ellenben azt hiszem: e hont, s annak­­alkotmányát csak nem egy ezereden keresztül, néma lelkesedési képesség , hanem őseinknek ama bölcsesége tartá főn, miszerint az al­kotmányos tényezők elrendezése alkalmával honunk dolgai elintézésében túlnyomó befolyást a honfiak azon osztályának tulajdonitá, melly a föntartó elemet képvi­selő fekvő javaknak, s ezekkel összekötött jeles kivált­ságoknak vala birtokában, s melly e szerint hazájá­hoz, s ennek alkotmányához a legerősebb, s egyszers­mind legédesebb kapcsokkal volt lekötve. így ha a pol­gári igazgatás szempontjából vesszük a dolgot, a me­gyékben eleinte czimeres-nemesek nem létezvén , de számuk későbben is csekély lévén, a kir. városok be­folyása pedig csak határaik keskeny körére szorítkoz­ván, — 6.gyűlésén kívül a befolyás túlnyomósága ter­mészetesen a birtokos osztályé volt , o.gyűlésen pedig a városok akkor is, midőn a nemesek csak fejenkint jelenhettek meg, befolyásukat csak követek által, és igy kis mértékben gyakorolhatván, későbben pedig, midőn az o.gyűlések palotákba vonultak, s két házban kezdettek tarttatni, akkor is, midőn szavazatjaik , — ha csakugyan volt illyen idő, — egyenkint számíttattak , a káptalanok, s távollévő nagyok ugyancsak fekvő bir­tokot képviselő követeinek befolyása, hasonlag egyen­kint vett szavazatja­ által paralisáltatván, a megyék fekvő birtokát képviselő követeinek befolyása mindig túlnyomó maradt, s hátra volt még a csaknem átalá­­ban nagyobb fekvő birtokot képviselő fölső-tábla. A Polgári igazgatóság szempontjából tehát a befolyás túl­nyomósága kétségtelenül a birtokos nemességé volt,— de övé volt honvédelmi tekintetből is , mert a hon fegy­­ver ereje kivált eleinte csak nem egyedül a birtokos nemességből , s ennek banderialis népeiből állott , s ha élték is néha szerencsétlenségek e hazát, s ezen osztályoknak nagy része a háborúkban elvérzett, a tu­lajdonos nélkül maradt fekvő javak birtokával össze­kötött jeles kiváltságok kitűnő idegen családokat édes­gettek honunkba, mellyek által a nemesség vesztesé­geit kiegészité s hazája föntartására újra képes lön, a birtokos nemességnek tehát érdekében lévén a hazát, mellyben őseink bölcs intézetei szerint olly sok szép jogokat élvezett, é­s az alkotmányt melly által eze­ket élvezte, szóval a „status quo-t“ föntartani, erre pe­dig mind törvényhozási, és közigazgatási, mind hon­védelmi tekintetből alkokotmányilag elegendő befo­lyással lévén ellátva, ezt annyi viharok közepette is teljesítette, mert érdeke ezt kívánta. — 26r) Panaszkodik szerk. ur, hogy 3 évi izzadása után sem volt képes az összes nemzetet valamelly tárgy iránt föllelkesíteni, — de föltéve azt, mit tagadni nem lehet, hogy csak rendkívüli impulzusok , és pedig olly magasztos eszmék, mint vallás, alkotmány, és nemzetiség képesek egy nemzetnek általános föl­lelkesedését előidézni, — adjátok elé : mikép működ­tetek a tisztelet e tárgyai körül? A vallást, melly­­nek oltárai körül a nemzetnek többsége térdel, több­félekép megtámadni, s érzékenyül becsmérlem semmi­nek tartottátok. — Az alkotmányt avas obscuri­­tásnak gúnyoltátok, s teljes népszerütlenitésére mindent elkövettetek. — A nemzetiséget tulzásaitok által a más ajkúak előtt gyűlöletessé tettétek, — ha tehát vallás, alkotmány, és nemzetiség mellett ál­talános lelkesedés nem fejlődhete ki — okai ti vagytok — de kire is hathatott volna működéstek ? a nagybir­tokosok elleni antipathiákat ugyancsak élesztettétek,— s a cath. derűst folyvást minden oldalról megtámadjátok, s jobb ügyre méltó állhatatossággal gyűlöletessé, s nép­szerűtlenné tenni igyekeztetek;— a kis nemességet milly ezimekkel nem illettétek?— s mindezeket miért tettétek?­­ mert a nagybirtokosok, mert a clerus, mert a kis ne­messég ábrándos újításaitok ellenében föntartó elem gya­nánt mutatkoztak. — Azonban mind ezekkel meg nem elé­gedtetek , hanem, hogy semmi intézvény, semmi testü­let, mi e honban tisztelet tárgya lehet, s föntartó ele­mül állhat, a bepiszkolástól ment ne legyen, az összes nemességet is, mint a közállományra nézve teljesen ha­szontalanná vált testületet, — mellyben már a fölosz­lás , és halál jelei tűnnek föl, s a melly régi energiáját elvesztvén, regenerationalis erővel többé nem bir, — egyre gyalázzátok , piszkoljátok , s népszerütlenititek ! — miután tehát magatok megismeritek, hogy a népben még eddig életfogékonyság nem létezik, hogy ez még egy caput mortuum,— a nemességnek pedig minden osz­tályát megbántottátok, s azon szomorú helyzetbe tetté­tek , mikép ábrándos tökéletes desorganisatiora , s rendbontásra czélzó újításaitok ellenébe alkotmányos fön­­maradásunkért, s nemzetiségünk föntartásáért állandóul küzdenünk kell, ugyan mondjátok meg: kinek volna kedve valamit érő indítványaitokat is lelkesedéssel venni? Kivált midőn jövendőnk iránti valódi aggodalma­inkon fölül a „timeo Danaes et dona ferentes“ érzelme is minden indítványozott eszméiteknél keblünkben ama gyanút gerjeszti: váljon a szépen lefestett rózsabo­­kor alatt nem lappang e halált okozó mérges kígyó? — de kérdem : volt e legkisebb okotok is az összes ne­mességnek érintett lepiszkolására ? — az angol szabad­­elmű párt egyetlen kérdésnek a „Reform Billenek ki­vitelére 40 évet kivánt, s a magyar szabadelmű párt orgánumja, kígyót-békát kiált az összes nemességre , mert 3 év alatt nem engedte csak­nem egy évezred óta fönálló alkotmányát tökéletesen fölforgatatni,­­ s an­nyi századok zivatarait kiállótt intézvényeinket, né­­melly nemzeti sajátságainkhoz nem illő, — az idő által meg nem próbált ábrándos újításokkal fölcseréltetni.—­­Ok e ez a piszkolodásra? — továbbá , önczélzástaikat véve tekintetbe: t. i. a háziadó elfogadását általános hon­­boldogitó panaceanak nyilvánitátok, s hogy ezt keresz­tül vihessétek, a kir. városok 6.gyűlési szavazatait sza­­poritani, a megyékben pedig a szabadelmü pártot a tisz­­tesbbek által erősíteni kívántátok, —• ezélzástok a kir. városokra nézve hihetőleg teljesülni fog, s ha a h­ono­­ratiorok a megyékben, —mit nem hiszek, —szavazatot nyernek, — hazánk nagy részében a pártok állása egé­szen megváltozik, s a liberális megyék száma megsza­porodik, — mi lett volna tehát hivatástok a dolog illy állásában ? megvárni, valljon a gyógyszer, m­ellyet in­dítványoztatok , s melly mellett olly lelkesedéssel agi­táltatok, — elfogadtatik e , s ha igen, minő­sítkért fog szülni ? addig pedig nem gyalázni, — mert ime köztu­­domány szerint már 19 megyei szavazatok lévén a há­ziadó elfogadására, ha ezekhez a városok 16 szava­zata is, — miről kétségeskedni nem lehet, — hozzá­­járuland ; a honoratiorok minden beszámitása nélkül is már meg lesz panaceatokra — a háziadóra — nézve a többség: nem a süker iránti remény vesztett kedély volt *) E czikk ugyan későcskén érkezett, de a benne előadott elvek tekintetéből mégis közlendőnek véltük. Szerk. **) F. jutalom a szerkesztőségnél letetetett, s illő köszö­nettel fogadtatva , nem sokára egy más kérdés meg­fejtésére fü­zetendik ki, miután az első nem fejtetett meg kielégítőlég, mint annak idejében a bírálatok mutatták. Szerk. ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET­ .’Wftgyarorszag Statist­icája*, irta Fényes Elek hites ügyvéd , s magyar tudós társaság levelező tagja. (Grét, 1843) második és harmadik kötet. (Folyt.) II. A trónöröködési jogról szóló 2dik §. tartalmának első pontjára, vagy a trónöröklés történetének a szerző ál­tal főállított első időszakára nézve elegendőnek véljük, hogy a tudósok között a trónöröklés története fölött an­nyira elágazó véleményeket s különféle nézeteket sehol nem találunk, mint ezen időszak folyama alatt s a szerzőnek röviden érintett azon állítmányát, hogy azon korban a ki­rályi örökségi jog az árpádi ház férfiágának sajátja valt. Megczáfolni látszatik Péter és Aba királykodásuk, kikről, főleg pedig az elsőről történettanilag bizonyos, hogy ő Ist­vánnak az első magyar királynak leányági rokona vala, s a tárgy illy fekvésében mi helyesebbnek véltük volna ezen első időszakra nézve statistikailag (miután a közjogi vagy történettani kérdések elhatározása különben sem a statis­tica köréhez tartozik) egyedül azt megemlíteni, hogy ezen időszak folyama alatt az öröklési és választási­ jog párto­lói között örökös versengés s dü­hösküdő harcz durongott, a­minek következménye az jön, hogy az uralkodószékbe nem mindig az jutott, ki trónöröklési jogát az örökösödés rendszeres szabályánál fogva követelte, hanem a ki részére az erő és hatalom győzelmet vívott, ekép­tétettek p. o. Első Endre halála után királylyá ennek testvére I. Béla, tulajdon fija pedig Salamon elmellőzteték, valamint I. Gejza kimúltával is az uralkodásban nem fiai Kálmán és Álmos , de testvére első László következett sat. ___A 9d. lapon e) alatti jegyzékben olvasható leszármazási raj­za a felséges habsburgi- ausztriai- lotharingiai császá­ri királyi uralkodó nemzetségnek, megérinteni kiván­­juk, hogy herczeg Liehnovszky jeles munkájában, (Ge­schichte des östereichischen Hauses) ki a fölséges habs­burgi nemzetség történetét különösen s okszerűleg meg­­irá—a szerző véleményétől eltérő nézetek foglaltatnak. — A koronázást tárgyazó aik­kban a szerző saját véle­ményének előterjesztése mellett a nagyszerű tárgy fon­tossága miatt megérintendőnek véltük volna, hogy a koro­názási hitlevél szerkesztése körül különösen pedig a leány­ágra kiterjesztett trónöröklési jog (sanctio pragmatica) bi­rodalmi alkotója, Vik Károly király által kiadott hitlevél, s ezen trón­öröklési jogot biztosító alaptörvények (1687: 2. 1723: 1. 2.) értelmezése fölött, Mária Terézia, máso­dik Leopold, s első Ferencz elhunyt fejedelmek meg­koronázása alkalmával országgyűlési viták tartottak, azon­ban a vitákat gerjesztő okot, s aggodalmat Első Ferencz koronázási kegyelmes leirata az 1791 ki országos Rendek kérelmére eloszlatá, — 4ik­ában (lap 15) a magyar ki­rály fejdelmi rangjának kitüntésére különös megemlítését annak , hogy a fényes porta akkori királyi fejdelmünket 1582 ben — a franczia király elébe sorozó, okszerűnek nem találjuk azért, mert a török udvart legfénylőbb ko­rában sem illető jogszerűleg azon magas jog, miszerint ő az európai nemzetek és fejdelmek rangosztályát elhatá­rozhatta volna, mihez képest ezen eseményt ott, hol fej­deleim rangról, tehát a trón magas állásával egybekap­csolt nemzeti függetlenség díszéről vagyon szó, követke­zetesen okszerű próbának nem vehető.­­ Az ország ékes­ségeinek kik­nik­ába foglalt elszámlálása s leírásánál vé­leményünk szerint czélszerű lett volna legalább futólagos megemlítése annak, hogy történetíróink közöl többen sz. István lándzsáját és zászlóját is az ország hajdani ékes­ségei közzé sorozzák, s róluk az állíttatik , hogy az elsőt, tudniillik az ország aranylándzsáját Péter király vissza­­helyheztetése alkalmával Fehérvárott,­­pártfogójának Henrik császárnak ajándékozá, — István király s a nemzet fő zászlója pedig midőn Nápolyi vagy is­zik Károly koro­názásakor 1385ik évben a koronázás végbemente után a templomból kihozatott, annak ajtajában fölakadván, ösz­­szeszakaszttatott (lásd Petrus de Réva cent. 7. lap 5.) A fejdelm­i lakhelyről szóló czikkhez (lap 13) pótlékul azon jegyzést adjuk, hogy Árpád vérből származó első fejdel­­meink valamint más nemzetek akkori császárai és kirá­lyai maguknak állandó lakhelyet nem választottak, ha­nem szüntelen ide s tova utazván az országban, m­egszálla­­ni, különösen pedig a szentelt napokat ünnepleni főneme­sek váraiban, s püspöki lakhelyeken szokták , ezen a nem­zet nomadicus szellemével megegyező ázsiai szokás a magyar fejdelmek részéről változtatlan maradt egész Első Béla király ideéig, ki Bizantban a keleti császárság udva­rában nevelkedvén, egy részről a fénylő udvari szertartást behozó, más részről pedig mind a királyi udvart, mind a nemzetet állandó lakhely tartáshoz, s ekép városok és úri lakok építéséhez szoktató , minek következtében ké­sőbb a királyi udvar először Fehérvárott, utóbb V­isegrá­­don állandósittatott, honnan ismét Nagy Lajos , részint, Zab Felicián által a királyi ház tagjai ellen véghez vitt gyilkos m­erény szomorú emlékének látása kikerülése oká­ért, részint a tágasabb tér miatt a királyi udvart Budára áthelyhező (Palma notit. rev. hung. Part. 2da) — A­kik . fejezetben a szerző az ország zászlósainak mosta­ni állásukban helyes ismertetését eszközli; mindazáltal érdekesnek véljük ezen sarkalatos fő hivatalok keletke­zését, s első szerkezetét történeti adatok nyomán rövi­den érinteni. — Ugyanis mi illeti először is a nádor Harminczélenczedik év. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. 10. sz. Péntek. Előfizethetni minden cs. kir. postahiva­talnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488 szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Szistván hó 24" 1844. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben.

Next