Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-07 / 22. szám

TARTALOM. Házul napló. Kegyelmes kir. leirat az o.gyűilés bevégzéséről. Országgy. (150. ker. ülés: a sérelmek foly­tattalak. 175. orsz. ülés a KKnál. 2d. válasz izenet a bánya-törvénykönyv —I-ső válaszizenet a sérelmek és ki­­vonatok I-ső osztálya iránt. 251d. ker. ülés: börtönrend­szer iránti 3d. izenet.—a sérelmek és kivonatok 5d. osz­tályának fölolvasása. 190. orsz. ülés: a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában érkezett k. válasz, országgyűlési szállások és sérelmek 2d. osztálya iránt készült főrendi válaszizenetek. — Kegy. kir. válasz a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában.)—A forradalmi „Propaganda.“ Vidéki lev. Verőczéből. (közgyűlési pótlék.) Zágrábból. (gőzhajó-társulat.) Külföldi napló. Francziaország. Bel- és külföldi telegraph. Lapvizsga. Budapesti Híradó. Jelenkor. Pesti Hírlap. Társ. és intéz. Iskola-ü­gy. Jelentés az orv. és term. vizsg. társulatról. Élet, Irodalom és művészet. Uj világrendszer. Magyar színészet Pozsonyban. — Magyarország Statisti­­kája. Fényes Elektől. Ikervárosi hírnök. HAZAI Vtfl.6. Legújabb. A pozsonyi német lap szerint vegyes ülésben aug. 5én fölolvastatott apost. kir. ő fölségének legk. leirata, mellyben a jelen o.gyűlés bevégezésé­vet* 15re méltóztatott meghatározni. Országgyűlés* COL. ker. ülés aug. 2án. Elnökök sat. kik előbb. (A sérelmek folytattatnak.) A legközelebbi ker.tanácskozásokból még az maradván há­tra­­, hogy mi tétessék, az egyházi javakat érdeklő bor­sodi előterjesztésre adott országos választmány vélemé­nye helyébe, egy követ egyet, más mást javasolt, míg végre G.... megye követének következő szerkezete nyert elfogadást. A KK és RR az orsz. választmány­nak a jelen tárgyai törvényes jogokkal ellenkezőnek ki­mondó véleményében nem osztozhatnak , azonban Bor­­sodmegye előterjesztésének tárgyalását ezúttal mellőzni kívánván, annak érdemére nézve részint az előleges sé­relmekben, részint az 1835. évi dec. 30 án kelt fölirás­­ban kifejtett elveikhez ragaszkodnak. Pestmegye a 142. pont alatt sérelemkép adja elő, mikép a megye, a bűnvádi eljárásnak más alakba öntése körül szabályokat alkotott, mellyeknél fogva abba tel­jes nyilvánosság hozatik be, a szabad védelem minden­kinek megengedtetik, és rendszabások állapíttatnak meg az előleges vizsgálat miképeni végrehajtása, s egyebek iránt. Azonban a helytartótanács azt rendeli, hogy föl­sőbb utasításig, a megye ezen szabályainak végrehajtá­sától tartózkodjék ; a megye fölküldi ugyan az érintett szabályokat, de annak fölső jóváhagyás nélküli foga­natba vételét is elhatározó. Azonban a végrehajtás több kir. parancsok által eltiltatott, a határozat megsemmit­­tetett, és temerarius ususnak mondatott. A megye azon­ban a törvényszék tagjait kiküldötte, kik midőn a te­rembe lépni akarnának, egy levél adatott át nekik,melly­ben a főispáni helyettes egy kir. parancs közlése mel­lett tudtát adja, hogy köteles a törvényszéknek eké­penn tartását katonai erővel is gátolni s ekép eltiltani. Pestmegye tehát e sérelmét orvosoltatni kivánja. Az orsz. választmány véleménye az, hogy Pestme­gyének ezen határozatai a II. rész­eik és III. r. cik czi­­meibe, valamint az 1635:18., 1791: 12. t.czikkekb ütközvén, és büntető eljárás kidolgozására orsz. vá­lasztmánynak 1840 ben történt kiküldetése által is be­­bizonyulván, miszerint a törvényhozás maga is megmu­tató , hogy ezen tárgy az ő körébe tartozik; ezenfölül a megye épen az e tárgyban kiküldött orsz. választmány működése alatt hozván érintett szabályait, a foganatba vételt eltiltó rendeletek, a megye jogait meg nem sértik. Fölszólal erre a panaszkodó megye követe, s hogy megyéjének e részbeni tetteit védje, elmondja, mikép ezen új bűnvádi eljárás abban állott volna, hogy a bűn­vádi eljárás a közigazgatásitól elkülönöztetett, és a tör­vényszéki bírákat a megye választandotta volna, elnök a másod alispán lévén; 2) teljes nyilvánossággal tör­tént volna az eljárás 3) a három évnél kevesebb bün­tetést érdemlő nemnemes raboknak is megengedtetett maguknak védnököket szabadon választani. Már pedig ezek ollyak, mit a megye statutarius jogának körét fö­lül nem múlják, és az igazságon alapulnak; tehát e sérelmet a KK pártfogásába ajánlja. Azonban különösen Sz .. . . és ............követei vi­lágosan kimutatók, mikint Pest megyének tette veszélyes következésű lehetne magára az alkotmányra nézve, mi­vel lerontja azon határvonalt, melly a törvényhozás és municipiumok hatáskörét egymástól elválasztja; itt szó­nok öszvehasonlítja az előbbi bűnvádi eljárást a Pest­megye által behozatni czélzottal, és kimutatja, hogy e kettő egymástól lényegesen különbözik, egyik irott, másik szóbeli, egyik zárt, másik nyilvános sat,­sut. Pest megye tehát a jelen bűnvádi eljárást lényegben meg­változtatni akaró; már pedig hogy ezen kérdés egye­nesen a törvényhozás hatáskörébe tartozik, megmutató nyilván az 1840 ki o.gyűlés , melly épen ezen tárgyra nézve orsz. választmányt küldött ki. Ezen tette tehát Pest­megyének egyenesen a törvényhozás körébe vágott, ezenkívül ellenkezik az 1729: 26. t.czikkel is, melly szerint a nemesember szóbeli tanáxvallomást tenni nem tartozik, hanem írásbelit. Nyilvános tehát, hogy az illy törvénytelen és következéseiben magára az alkot­mányra nézve fölötte káros hatást gyakorolható hatá­rozatokat eltiltó k. k. rendelet csak azt teljesíti , mit teljesítnie kötelessége volt, és ha minden megye illy módon teljesítené kötelességét, akkor a számtalan sé­relmes panaszok igen leolvadnának (helyes­ igaz.) B. megye követe egyéb okain kívül különösen kiemelő a külföld példáját, hol s nevezetesen Poroszországnak a comitek 3 — 4 évig dolgoztak a bűnvádi eljárás kidol­gozásában, és csak illy komoly és hosszas meghányás után voltak képesek, czélszerű javaslatokat kidolgozni, holott Pest megye olly szerencsés volt, miszerint egy­­pár határozattal az egészet eldönteni képes volt. Szó­nok tehát elismeri, hogy a fejedelemnek nemcsak joga, de szoros kötelessége volt a hatóság korlátait áthágott megyét , azok közé visszauitasítani. Szavazásra kerülvén a kérdés, nevezetes többség 29: 16 ellen elvetvén a sérelmet, a választmány vé­leményéhez csatlakozott. •­ Szavaztak a vélemény mel­lett: Pozsony, Soprony , Nógrád , Komárom, Bars, Somogy, Győr, Veszprém, Baranya, Fehér, Esztergom, Mosony, Árva , Turócz , Pozsega , Verőcze , Szerém, Zemplén, Sáros, Ung, Szatmár, Szepes, Gömör, Borsod, Bereg,­ Torna, Ugocsa, Marmaros, Krassó. Ellene: Nyitra, Zala, Hont, Zólyom, Pest, Tolna, Abauj , Szabolcs, Heves, Bihar, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál. — T. látott is sérelmet,nem is. CLXXV. orsz. ülés a KKnál. A kerületi ülést az országos válta föl, mellyben kik válaszizenet a bá­nyatörvénykönyv, úgyszinte­lső válaszizenet a sérel­mek és kivánatok lső osztálya iránt áthozatván, egyéb elő nem fordult. CCLI. ker. ülés aug. 3án. Elnökök sat. kik előbb. Jegyzők: Szemere, Palóczy. Szemere fölol­vasta hitelesítés végett a börtönrendszer iránti 3ik üze­­netet, ezután fölvétetett a tegnapi ülésben áthozott sé­relmeket tárgyazó főrendi válaszüzenet, s a FORR ja­vaslatát 2 pontra nézve a KK elfogadók, némellyekre nézve előbbi nézeteikhez ragaszkodnak , némellyeket módosítanak.­­ Ez bevégeztetvén röviden, Palóczy a sérelmek és kivánatok kik osztályát folytatva olvastat mellyekre nézve egyéb figyelemre méltó elő nem for­dult, minthogy a KK a 170ik ponttól ismét visszamen­tek a már egyszer határozat által bevégzett 162. pont­ra ; és mivel az elnök a visszamenőket rendre utasító, az elnököt megtámadák. Utóbb mégis az határoztatott, hogy az előbbi határozat maradjon meg, azaz a választ­mány véleménye. CXC. orsz. elegyes ülés. Ugyan ez nap dél­után 6 órakor elegyes ülés, mellyben ő cs. kir. fölsé­gének a katonai élelmezés s szállásolás tárgyában föl­küldött fölirásra adott k. válasza fölolvastatok; ugyanaz, a KK teremében is kihirdettetvén, egyszersmind az or­szággyűlési szállások és sérelmek 2dik osztálya iránt készült főrendi válaszüzenetek az elnök által bemutat­­tatván, fölolvasottaknak vétettek. A v..............i káptalan követének kik nyilatkozata az egyházi javak jövedelmeinek közczélokra fordítása fölötti aug.­lén tart. kér. tanácskozásban.—B..........a érd. követének a dolog érdemére tett kimerítő véleményét egészen magamévá tévén , — kötelességemnek tartom T . •.. tisztelt küldöttjének ellenem intézett keserű s fanyar kifakadásait vissza utasitani. — Én az érd. követ urat a szólás­szabadság egyik jelesb bajnokának tartom, azonban csalatva vagyok; mert szomorúan tapasz­talom, miként ő annyi ellenvéleményt sem képes tűrni, fölemészteni , mint az én parányiságom ; nem emlékezik e az érd., követ úr, midőn nem rég itt azt állította , ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Uj világrendszer. A zárdák tagadhat­lanul a szépművészet, s főleg tudo­mányosság műhelyei, tűzpontjai valónak a hajdan korban; de a jelenben is azok, minthogy a szerzetesek mély elmé­leti, kitartó, és kitűrő szemlélkedő életüknél fogva, nem csak részesei, gyakorlói, s tenyésztői a tudományoknak, hanem mindezekre , mind az emberiségre nézt igen hasz­nos művek s gépek föltalálói is ; s hogy jelen fölvilágo­­sodott évszázadunk az uj találmányoknak igazi korszaka, ez legközelről is bebizonyult. Ugyan is sőt. Leska Károly premonstrati szerzetes kanonok tíz legnagyobb mű­gonddal egy uj gépet talált, és nem csekély pénzáldozattal állított föl Csornán, mellynek — magasztos érzettel szem­léltem­-­ kis Hetek s kémletek után elvitázhatlanul vilá­­gosan következett eredményeit, czíme ez : ,,K oper- Ar eSr,N ew­ton elleni világrendszer“. — Systema ^7... ^opernico — Newtoniamon. E csinos ízléssel ké­szült gép csak két ölnyi magas szobában férhet meg; hat­szor huzatik föl egy év alatt, és a földteke fokonként kör­ben észrevétlenül emelkedik, napokat és hónapokat pon­tosan mutatva. Egy év alatt járja meg körét, mellyben engelye körül 365ször fordul meg; minden negyedik év­ben pedig ugyan azon körében 366szor, s igy pontos sza­batossággal a szökő évet is kimutatja. A földtekébe füg­­gőleg lefűzve áll kis nap­óra, mellynek mutatója a fölöt­te folyton járó naptól fölvilágosítva, naponként akkora árnyékot vet, mekkorát az arányos igazi napórán láthat­­n.­ Oldalaslag e földtekéhez jár a hold, melly minden nappjait, változásait és negyedjeit a természetiével per­czig megegyezőleg m­utatja, sőt a nap és hold fogyatkozá­sai is olly renddel és pontossággal láthatók itt, mint a természetben. Logikai következetességgel tehát bátran állíthatni , hogy az égi testek is t. i. a nap , hold, úgy a föld e gépen látható rend és körök szerint folytatják pá­lyájukat: aeqxxales enim causae generant aequales effectus, és: qxxae sunt aequalia uni tertio, sunt aequalia inter­se. Következtethetni azt is hogy Köp­er­ni­k világrendsze­rének— melly 1543 s igy három évszázad előtt közölte­­tett a világgal — alakító elvei, és Newton görbekor — ellipsis —­ felöli első fogalmai többé nem állhatnak; mert: sör azok szerint a nap áll, itt pedig jár. Bor a föld, melly körvonalát mindig egy irányban tartja , a keringető nap körül nem jár , nem is járhat. Bor itt a földteke nem a Newton görbekörében —kúphalántékában — ellip­­sisében —• vagy ha még jobban tetszenék : körkörében — hanem tökéletes körben emelkedik. Mer e gépen nyári idő­ben a nap nem legm­agasban, hanem legközelebb áll a föld­höz ; s azért Sör nem a képzelt gócs —• focus —­ mellyel Newton hogy e földön nyarat idézzen elő , ellipsiséhez alkalmazott, látszik itt nyarat hozni, hanem e földre csak egyenes vonalban i­ható sugárai a napnak, mellyek fo­konként, és minden perezben változnak, mig egy év alatt az egész földnek minden éghajlatját föl melegítik. Éven­ként e gépen előfordu­lnak a folyó év száma, az egyházi számolások és változó innepek is, xi.m. aranyszám, hold­kulcs — epacha — napkör , romai szám , vasárnap , vérta­nuk könyve — martyrologium — betűi, farsang s hossza, hamvazószerda, vasárnapok száma, advent első vasárnap­ja , és a kántorok. S igy ezen nagyszerű eredményeknél fogva, a czímzett világrendszer a méltánylat igényéből, mellyre fáradhatlan igyekezete, s különös kitüzése által olly igen érdemes valóan „L e s k a világrendszernek“ neveztethető. E leirt gépnek öszszerkezetében a találó­sír tökéletes művészek hiányában értelmes helybeli mester­embereket használt, kik közül maga leghatályosban mű­ködött, említést, sőt dicséretet érdemlenek köztük: Ek­ke­r János asztalos, Schleiter György lakatos, Überall Ferencz órás, és Zsoldos István kerék­gyártó. A magyar színészet Pozsonyban. Mennyivel számosabbak a fölvilágosító adatok, annyi­val könnyebb a tárgy megbírálása, eldöntése ; és így, mi­vel a magyar pesti színház igazgatója Bartay úr az or­­szággyű­léshez folyamodott, hogy a segéd­pénz, melly éven­­kénti gyámolítására szolgál, gyarapíttassék, azt véljük, hogy nem érdektelen t­udni azt is, mikép állott a nemzeti színé­szet Pozsonyban, mert ez is adat Bartay úr folyam­odásá­­sának méltánylására. Az o­gyűilés kezdetén megjelent egy magyar színész­társaság Fekete vezérlete alatt. Ez szerencsétlenül mű­ködött. Utánna Eckstein úr vállalta magára a directiót, de sokat vesztvén , ő is fölhagyott a directióval, akkor a nagy casino fölszólíttatván, a magyar színésztársaságot három hónapra pártolása alá véve, magát 60 előadásra le­kötelezvén, és három hónapról szóltunk itt. A nagy casino választmányt nevezett ki a vezérlésre, hat tagból állót. Gróf Károlyi Lajos elnökösködött, mellé neveztetett öt tag, betűrend szerint ezek voltak: Gróf For­gács Antal tolvivő , gr Mailáth János a művészeti rész­­szel, báró Prónai a zenével, gr. Zychy Ödön a pénzkeze­léssel, ifjabb gr. Zichy Ferencz, a volt directorokkal, a német színház igazgatóival, és több illyes viszonyok el­döntésével bízatott meg. Mivel az eddigi részvétlenség okául a közönség azt Harminczkilenczedik év. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. 77. sz. Szerda. Előfizethetni minden cs. kir. postahiva­talnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488 szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Kis-Assz.Kázén 1844.

Next