Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-17 / 45. szám
TANTAIOVI. Hazai napló. Korunk ügyei. (Uzsoráskodás.) Országgy.220. orsz. ülés a FŐRRnél. Hitelesíttetett 2ik válasza a FőRRnek a hajdú kér. rendezése tárgyában, és a KKnak 4ik üzenete a börtönrendszert illetőleg tárgyaltatott sat. 281. ker. ülés : hitelesítések — vegyes házasságok — görög nem egyesültek iránti főrendieik valaszizenetek. 292. orsz. ülés a KKnál , miután az élelmezési szab. községek és harminczad iránti kik szenetek keresztül mentek, — Tabody Pál Ung és Bay Ferenc/ Szabolcs megyék követeiül lett elválasztatásuk jelentetik. 221. orsz. ülés a FŐRKnél: hitelesítetett válasza a FŐRKnek a jobbágyoknak szabad szárulhatási jogát illetőleg — az úrbéri törvények módosításában — a jászkun kér. rendezése tárgyában ; — kik üzenete a KKnak a katonai élelmezés és szállásolás ügyében kelt, k. k. leiratra. 282. ker. ülés az átmenetek iránti Kik , és turmezei panasz tárgyában ilik izenetek és fölírási javaslatok meghitelesítettek. 293. orsz. ülés a KKnál : a katonai élelmezés tárgyában átküldött válaszizenet sat. 222. orsz. ülés a FORRnél: több izenetek fölolvasása. 293. ker. ülés: a házaló kereskedési, az 1. 2ik osztálybeli sérelmek iránti 2ik válasz, szemelvények. 294. orsz. ülés a KKnál: a házaló kereskedési sérelmet tárgyazó wikizenei keresztülment.)— Vid. lev. Esztergomból. (havi közgy. évenkint három millió forint fizetése, négy évre megajánltatik sat.)— Bel- és külföldi telegraph. Élet, Irodalom és művészet. J ugart has Abd- El-Kader. — Figyelmeztető észrevételek .,Szavalattan Heinsius nyomain 44 czimü munkának némi szabályai iránt. — Hymnusz. Költemény Kölcsey Ferencztől. Koszoruzott zenéjét irta Erkel Ferenc. — Politicai böngészet. — Nemzeti színház. — Apróságok. HAZAI ETAPSID. Korunk ügyei. (I. Uzsora és uzsorások a világon mindig léteztek s létezendnek, mig a világ állai s azon emberek létezni fognak. Hacsak, azt tekintenek uzsoráskodásnak, midőn valaki pénzkölcsönözés alkalmával az országos törvényre nem ügyelve, ttt, hat helyett tíz, húsz vagy tán harminczat is követel száztól, akkor igenis az uzsora és uzsoráskodás nem volna régibb a világon mint a pénz, az azzali élés és azon szokás, melly szerint az országok által a kamatláb törvényesen meghatároztatni szokott; de bezzeg vajmi soká éltek az emberek társaságban anélkül, hogy a pénzt ismerték, a népek fejeinek pedig a magánosok szabad szerződéseit akármikép korlátozni akarni eszékbe jutott volna! S valljon e korban nem léteztek volna uzsoráskodások az emberek között minden esetre léteztek, csakhogy olly iszonyú mértékben nem dühöngtek, mint például jelenleg hazánkban dühöngnek, mert az emberek mindig gyarlók voltak, mindig gyarapulni, gazdagodni szerettek, s csak bizonyos körülmények okozók, hogy ez érdembeni kitöréseik a mostaniakhoz képest parányiak valónak mindig. Ugyanis ha most folyvást találkoznak emberek, kik megszorulnak s szorultságukban másoktól pénzt kölcsönöznek , bizony nem kételkedhetni, miszerint akkor is, mikor a pénznek még hite sem volt a világon, következőleg az emberek nem pénzen vettek, árultak, hanem cseréltek herértek , szintúgy voltak, kik megszorultak s szorultságukban pénz helyett azt, mire legnagyobb szükségük volt, kölcsönöztek. Ki tehát illy kölcsönben adott termékre több ráadást kívánt mint illeti, az szintúgy uzsoráskodott, valamint uzsoráskodnak jelenleg azok, kik száztól nem öt vagy hatot, mit a törvény megenged, hanem 20 — 30 pcentet követelnek. Szóval: ki például szomszédjájától száz almát vagy egy mérő gabnát kért kölcsön és ez egy év alatt két száz almát, vagy két mérő gabnát követelt adós szomszédjától, bizony az szintolly uzsoráskodó volt, valamint korunkban uzsoráskodók azok,kik százra száz petét kivonnak. Az emberek mindig társaságban éltek, társaságos életben pedig kölcsönzések soha sem hiányoztak, következőleg az uzsoráskodás is kisebb nagyobb mértékben mindig divatozott. Mikor uzsora, uzsorások s uzsoráskodásról van szó, többnyire a köznépet egészen kifelejtve csak lírákra vonatkoznak beszélgetéseink, pedig a népben még fertelmesebb e nyavala mint uraink között. Ugyanis, uzsoráról, uzsoráskodásról sokat, igen sokat olvasunk nemcsak könyvekben, hanem hírlapjainkban is; de az épen imént említett s a népközt divatozó uzsorá s uzsoráskodások nemeiről alig emlékezik valaki, miből vajmi könnyű következtethetni, hogy az emlitettféle rendetlenségek sem uzsorának s uzsoráskodásnak nem tekintetnek, sem törvénytelen tényeknek nem tartatnak szóval, hogy a világ uzsorának s uzsoráskodásnak csak azt látszatik tartani, ha valaki kikölcsönözött pénzére a törvényesnél több petét kíván, egyebet pedig semmit. Pedig bizony azon sok rendetlenségek, mellyek köznépünk közt leginkább napjainkban divatoznak, szintolly uzsoráskodások , valamint a törvénytelen pénz kamatok, habár amazokról a törvény nem is emlékszik, és ha uraink a köznép közti illyesnemű uzsoráskodásokról tudni sem akarnak valamit, csak azt árulják el, hogy rajta segítni igazi szándékuk nincs. Úrnak van esze vagy legalább kellene eszének lennie, mert tanult, neveltetett, ugyanazért hagyjuk azt magára, tegyen mit akar; de a szegény embert, kinek eszét kifejteni elmulasztottuk, nem kellene teljesen megbukni hagyni. Ha az úr szegénynyé lesz, ám legyen ha épen úgy tetszik neki; de a szegényt ne hagyjuk még szegényebbé tenni, ha igazán jó akarói vagyunk. Legyen szabad itt egypár illy nemű uzsoráskodást megemlítenem. Az egyik paraszt egy mérő gabnát kér kölcsön s jövő évben kettőt ad érte; a másik 23—30 váltót kölcsönöz a zsidótul, és háromszáz váltót érő rétjének haszonvételét ajánlja oda kamat fejében; a réten megterem jó szekér széna és annyi sarju, melly megér tehát 40—45 váltót, következőleg levonván az évenkint levonandókat, a szegény paraszt minden évben teljesen lefizeti adósságát s mégis folyvást adós. A szegény tehát igazán száztól százat fizet. A harmadik 23 váltót kér valamellyik falubeli jobbágy társától, azt mondván neki,aztán ez vagy amaz földemet bevetheted magadnak kamat fejében. A paraszt beveti a földet, terem rajta tiz kereszt búza, s lesz belőle 12 pmérő. 5 mérő megadja a magot, aratási, cséplési, vetési költséget, marad tehát szalmán kívül eladandó 8 mérő , mellyért az uzsorás közönségesen 35 — 40 váltót kap — tehát a paraszt 150 pdtnél is többet fizet. A negyedik kereskedik vagy fuvaroz, két száz váltót kölcsön , ígér s fizet minden hétre minden forintra egy garast — fizet tehát húsz garasra évenkint 52 garast, vagyis száz váltóra száz ezüstöt. Íme ilyen a köznép közti uzsoráskodás, mellyel továbbá tűrni vétek. Azt mondják, hogy az uzsoráskodást leginkább a kevés pénz szüli, és az általában annál jobban kap lábra minden országban, minél kevesebb pénze van, következőleg hazánkban is csak azért dühöng az olly iszonyú mértékben, mivel kevés pénzünk van, stb. Már mondom, hogy uzsoráskodás mindig volt s leszen is, míg a világ állni fog, legyen bár annyi pénzünk mint bűnünk, mert ha a természetnek minden szülötteiben kinövéseket látunk, kikerülhetlenek azok polgári s erkölcsi életben is — ezt eléggé bizonyítják azon országok , hol tagadhatlanul sok pénz van, és gyermekeik közt mégis találtatnak több kevesebb uzsoráskodók. Így Angliában bizonyosan sok pénz van, még is uzsoráskodnak ott is habár nem olly irtózatos módon s olly közönségesen mint nálunk; mert ha ott a törvényes kamat 3%, akkor az 5 — 6 peres kölcsönök ott szintolly uzsoráskodások valamint nálunk a 20 — 30 pcentesek — pedig 5—6 pcent adósság elég van ott is. De az illy kisebbszerű és csak itt ott kivételként gyakorlott uzsoráskodást, mellyet tagadhatlanul nem valódi szükségek idéznek elő, hanem csak mint életünk egyébb gyöngéit levetkezhetlen emberi gyarlóságunk szüleményének kell tartanunk, tekintetbe sem véve, én itt csak olly uzsoráskodásról szólok, minőt hazánkban tapasztalunk, minőt a kerek világ valamelly országában alig találhatnánk föl, melly vérünkig hatvan, az egész nemzetet veszéllyel fenyegeti, és bár megengedem, hogy bizonyos körülmények közt az illy uzsoráskodást közvetlen a pénz szűke szüli, mégis erősen hiszem, hogy ez általában nem áll, s hogy az uzsoráskodásnak eredetileg — tehát közvetve többnyire mindig más oka van. (Folyt. köv.) Országgyűlés. CCXX. orsz. ülés a FŐRRnél sept. 1ldikén. Ilitelesittetett 2dik válasza a FŐRRnek a Hajdú kerület rendezése tárgyában , melly után tárgyaltatott 4dik üzenete a KK. és RRnek a börtönrendszert illetőleg. A KK. és RR. azon fölszólitására, hogy a m. FőRR. a büntető rendszer egyeséra vonatkozó nézeteiket azok részletes tárgyalása mellett közölni méltoztassanak, egy gróf indítványára viszont fölszólitandók a KK. és RR., miszerint a büntetés arányosító ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Jugurtha is Al'l-El-lader. A .La Presse- Afrikának most és jelenkori legjelesb két hőse Abd-El-Kader, és Jugurtha között párhuzamot vonván , következő elmés hasonlítást teszen. Azt mondják, hogy Abd-El-Kader, algíri kevés számú híveivel félre húzta magát az uzsdai úton Fez tartomány belsejébe. E szerint ezen veszedelmes pártfőnök Algír határain kívül áll, s hihető , hogy e tartomány keblébe többé vissza nem térend. Azt is mondják , hogy a marokkói császár fekete őrseregéből 400 lovast küldött, ezen trónkövetelő kézbe kerítésére , kinek megjelenése ugyan itt nemcsak meglepetést, de nyugtalanságot is okozott. Egyébiránt a császárnak ezer módja vagyon magát, ezen kétséges szándékú , s veszedelmes vendégtől megóvni, s elegendő lepelt találhatna óvakodó lépéseinek, Mohamed legszigorúbb követői előtt, is , czélszerít palástolására, melly módokat elszámlálni azonban nem véljük szükségesnek, mivel a muzulmán politika, alkalmas expediensek föltalálásában a keresztény politikánál a nélkül is ügyesebb. Nyilvános továbbá, hogy mind Marokkó mind Algír nyugalmas kormányzati érdeke kívánja, hogy ezen híres népizgató azon színpadról, letűnjék, hol puszta megjelenésével is kedélyeket gyulaszt, s lángba borít mindent. Hihető, hogy azon hír is, mellyet eddig némelly újság lapok költöttek kevés idő múlva valósulni fog, s a hivek agg Emirje Hadsi Abd-El-Kader néhány hónap után kényelmesen lakand a pel-tartomány egyik legerősebb várában s ott nagyobb biztosággal birand, mint a sik mezőn fölütött leggazdagabb sátorban a császárnyi napernyő alatt. A dolgok ezen állását tekintve föltűnő hasonlatot találunk azon események között, mellyek a franczia és római uralkodás kezdetének időszakát környezik. Ugyanis Abd-El-Kader s a francziák között támadott harcz épen olly okokból származik, minek a római birodalmat háborúba Jugurthával keverék , s az itteni harczi események épen olly benyomást okoznak Párisban , mint egykoron Rómában. A harcz menete mostan is keletről nyűgat felé tart, s a mauritáni birodalmat alkalmasint szinte megrendítendi, s mi több valamint Jugurtha idejében , úgy jelen korban is a numidai király ki nem csak jeles vezér, de egyszersmind ügyes diplomata is vetene véget a mauritani királyságnak. A rómaiak az afrikai harcrok hasonló állásában alkudozást kezdettek a mauritáni királylyal Jugurtha személye fölött .Azonban Rochus,mikép Salustiria ingadozol thóma és Xumidia barátsága között,s midőn a békeszerzést részéről mindkettőnek ajánlá rokonszenvi hajlama Jugurthának kedvező, a félelem pedig a Rómaiakhoz hajlitá. Abd-El-Kader-reli harcz nyolcz évig tartó, Jugurthával is nyolcz évig tartott a háború , az utolsó s legfényesebb diadalú ütközet Jugurthával Molossa és Mloia folyói partjain történt közel Islyhez , a mostani franczia diadal színhelyéhez. Azonban e harcrok kimenete , ha egyenlő lenne is, végeredményében mégis különbözne. Jugurtha a nép gúnyja között lánczon vezettetett Róma utczáin a Triumphator kocsija mellett, és sötét nedves tömlöcz fenekén 10 napi éhség és szomj által múlt ki. Abd-El-Kader , ha fogolylyá lenne is bizonyosan személyére nézve azon kiméretet tapasztalná, mellyet bal sorsa , hős lelke, s egyéb kitűnő tulajdona igényelne. A francziák diadalma alkalmával a gyözöttekkeli nemes bánás mód soha nem hibázott. !P!§gyelanette46 égésre vételek Szavalattal! Heiisius nyomain ezíitiű munkáinak némi szabályai iránt. A görögök és rómaiak az ékes-szólásra mint lángérzelmeket gerjesztő és nagy dicső tettekre gyulasztó biztos eszközre igen nagy gondot fordítanak. Mindamellett úgy látszik a szavalatlan theóriája náluk sem vola egészen kifejtve, hanem inkább állíthatnák gyakorlatilag emelek azt olly magas fokra, bizonyítja ezt a többek közt Demosthenes példája, aki vas szorgalmával malomkerekek zörgésénél, zuhatagok morajánál győzé le akadozó nyelve hebegését. Nálunk, főkép iskoláinkban a szavalattan igen elhanyagoltatott, igaz nehéz e tanban szabályokat adni, még nehezebb azokat követni, melly hiányt illy czimű könyvecske szavalattan Heinsius nyomain igyekszik pótolni: a könyvecske némi hibákat levonva, jó, szép, tiszta magyar stylussal irt munka, de érdemes szerzőjével háromban nem lehetek egy értelemben 1) a Debreczen vidékebéliek az ly helyete ejtését roszalja, a grammatica orthodoxiája szerint igaza van, de a nyelvtan csupán jól, holott szépen beszélni a természeti hajlam és gyakorlat tanit, már pedig hogy a debreczeniek szépen, Tátrától egész Adriáig legszebben!! beszélnek— ezt a közvélemény igazán mondja, azért én írásban az — ly —miatt, föl nem akadok, beszédben azonban — kérem jól megérteni — ügyesen használva. Debreczen modorát javaslom s pártolom, már egyedül az euphonia miatt is, mire hatásra számító szónoknak főként kell ügyelnie, nem különben 2) a 35dikban illy szabályt „Ezen fölül minden új tag kezdetét emelkedő hangon kell mondanunk44 hibásnak vallom, és annak fogom vallani még akkor is mondja har ezerszáz jónak maga Heinsius Hessius Harminczkilenczedik Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI EJSAG. Alapító KULTSÁll ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. 45. sz. Kedd. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. A Nemzeti Újság jövő évnegyedi folyamára az előfizetés minden cs. kir. postahivatalnál 3 fr. p. p. helyben 2 fr. 30 kr. elfogadtatik. September hó 17é– 1844.