Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-19 / 64. szám

TARTALOM. flmsal in­»lw. Nyugalmazás és kinevezés. — Ko­runk «gyei. (Pesti Hírlap). — Országgyűlés. (K. k. lei­ratok. 246. orsz. ülés a FŐKRnél: válaszszenetek sérelmek sat. 307. ker. ülés : magyar nyelv, financialis választmány munkálata sat). — ViH. lev. Biharból (évnegyedes köz­gyűlés). Sziszekről. (Gőzhajózás megnyitása a Száva fo­lyamit). Szerbia Hfu­méi Napló. Portugália. Spanyol-, Angol-, Franczia-, Porosz-, Orosz- és Lengyel-, Svédország. Északamerika. Texas. Társ. és intézetek. Élet, Irodalom és művészet. A győri püspökszék koronkinti történetének vázlata. — A dublini repe­s­r-egy­let heti gyűlése. — Apróságok. Igazítás. Hirdeti. p— ... ■ — . - — 11 AKAI &TAPILON nyug év kilter. Ő ap. kir. fölsége Lovász András lzi. kir. helytartósági tanácsost, és cancelláriai igazgatót egész évdijának meghagyásával nyugalomba helyezni , s az ekkép megüresült cancellária-igazgatói állomásra Sor­si­ch József k. helytartósági tanácsost legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Korunk ügyei. A Pesti Hirlap egyik társa által a centrálisaimról írt — nagyobb részt érthe­tetlen — négy hosszú czikkéhez ragaszt 305. sz. még ellenünk is, a helyhatósági rendszert tárgyazó érteke­zésünket illetőleg, egy kis zagyvalékot. És nekünk, kik a fentebb érintett czikket írtuk, csakugyan — mint ígér­tük — helyhatósági rendszerünket, nem ugyan a Pesti Hírlap zagyvája ellen, hanem a szent ügy föntartásáért védnünk kell. Fölszólalt a Pesti Hírlap mint szokása, most is magas hangon tanító székéből, és nagy praetensióval pa­rancsolta, hogy szavát érteni kell, és bölcs tanári taná­csát elhanyagolni nem szabad. Valljon kegyelmed az az Al­vi n ez y ,,Pesti Hírlap“? ! Igen sajnáljuk, hogy önnek terjedelmes négy czikkéből sem voltunk képesek megér­teni: mit és mennyire kíván ön professor úr centrálisai­ig, sőt még ellenünk intézett c­áfolatkája sem tanított meg erre minket, korán sem azért, mintha mi olly főtlen fe­jű­ek volnánk, mint talán ön docírinak­ bölcsessége azt óhajtaná, hanem azért, mert kegyed nem beszél nyiltan, hanem a jó kor bölcs p­e­d­a­n­tj­a­i­t követi, kik abban tar­tottak mély tudományukat rejteni, ha sem magok, sem má­sok által meg nem értettek. Szálljon le ön csak magos pe­­daryt tanító­ székéből, s szóljon nyíltan s röviden, higgye majd pártja által is jobban meg fog értetni, ha mindjárt, mint maga is vallja, nem is fog követtetni. Annyit azonban értettünk tanításából ezúttal, hogy a centralisatiónak még ideje be nem következett, és az még most csakugyan lehetetlen. Lám professor úr, már most kegyed is azt mohndja mit mi, csak hogy egy kis prófétáskodást ra­gaszt hozzá. De hiszen ez el nem maradhat, ez önök ter­mészete doctrinai­ uraimék, hogy t. i. a centralisatiónak okvetlen be kell nálunk is következni. Talán megmag­­netizáltatta magát professor úr, hogy olly messze látó­vá lett. * Azonban álmában elfelejtett minket megc­áfolni, vagy ez talán magas állásával ellenkezik? igaz, a ta­nítók ezt nem szokták tenni, vagy talán elismeri hibáját, de szavát nem akarja visszavonni ? igaz, a doctrinairek ezt nem szokták. Csak legalább ne lenne kegyed olly fölötte igénylő; lássa, eldőde mindig csak igényte­len véleményét adta a közönség elébe, ennek ta­naira pedig ezen határtalan praetensió következtében, már most saját tanítványai sem mondják: a „tanító mondj­aíst, hanem mást is mernek hinni, mint profes­sor úr tanít. Önök tehát—kik t.i. a Festi Hírlapot szerkesztik, és abba írogatnak, mert mint maguk állítják pártokkal már meghasonlottak , az önöket már nem követi — maga­sabb térre akarják emelni honunkban a politikai vitatko­zást. Hála Isten! ha csak ez czéluk, vitatkozzanak, ma­gas tanító­székükben mennyit tetszik uraim, vitatkozza­nak , ebből hát nem lesz centralisátió , hanem csak vi­tatkozás , és­pedig csak a Pesti Hírlap irodájában, ez nem nagy kár, és igen ártatlan bíbelődés, ebben önö­ket nem fogjuk háborgatni. Hanem ha, mint mondják, maguknak kormányzási képességet is akarnak praeten­­dálni, már ez más; ezt ugyan mi sejdítettük a centrali­­satióról írt hosszú csikkekből, hogy önök közöl — a P. H. tisztelt szerkesztő és író társai közöl — né­­mellyek ministeri tárczákat is méltóztatnának elfogadni; nem tudjuk, óhajtanak-e azon tisztelt professor urak, mint miniszerek is felelősek lenni, és ha igen, talán amúgy Thiers módjára, teli zsebbel lelépni, és Európát be­utazni. Ez magában nem rész speculatio. Meg­valljuk, mi ezt mindjárt így sejtettük, de minthogy, önök példája szerint, sem gyanúsítni, sem olly udvarias kritikácskát mint önök írni nem akartunk, hanem függet­len meggyőződésünket kívántuk nyilvánítni, szándé­kunk sem lehetett illyesmit fölhordani. Kár, valóban kár,hogy nem szíveskedtek önök a dolog­ba egy kissé jobban bele­bocsátkozni, hogy azt, az általuk olly sokszor említett parlamentáris kormányt színről színre megismertették volna; valójában m­odálják, hogy ezt kegyetek nem tették, ebből lett volna egypár jó hosszú doctrinair czikk, és önök egész négy nap díszlettek vol­na hírlapjuk hasábjain professori fényükben; a nyeres­­ség pedig nagy, véghetetlen nagy lett volna, mert önök a legnagyobb pozítivitással állítják , mihelyt a s­zab­ad­eím­űek nem csak egyedül nevéről fogják ismerni a parlam­entáris kormányt, mel­­lyet önök conditio sine qua non akarnak központosítani, bizonyosan teljesen e­­gyet fognak kegyetekkel érteni. Ámbár igen rosz journalisti­ai tactika volt a szabadelműeknek álla­podat — kiknek önök organjai akarnak lenni — olly annyira elárulni, hogy ők még politikai hitvallásuk fő­alapját— mint önök állítják— a parliamentáris kor­mányt is csak névről ismerik, pater professorjuknak pe­dig nem hisznek. Mondjuk, ez önöktől rész tactica volt, mert ez által világosan kimondották, hogy úgyneve­zett szabadémnás uraimék még önmagukkal nem szá­moltak , azaz , hogy épen azon bajban sintődnek, mit önök olly kegyesek mireánk tolni akarni, azon bajban t. i. hogy főelveiket is csak névről ismervén, nem tehát kiterjed Sopron, Moson vármegyékre, úgy szinte Győr s Komárom megyéknek a Duna jobb partja mentében eső részeire. — A fukarjegyzékü Oktárnak hozzánk szálló bádgyadt világánál fölötte nehéz a püspökök sorozatából jelölni főpapot, ki e megye püspökszékén kormányt először vezetni kezdett. Azonban , mivel Modest előtt valakiről , mint győri püspökről, sehol sincs említés, a szent Adorjánról nevezett szalavári egyház 1019-i fölszentelésében pedig Modest neveztetik győri püspöknek; ugyszinte a szent Móriczról czim­zett bakonbeli monostor 1037ben kelt ala­pítvány-oklevelében ugyanazon püspök iratik, holott ekkor, honi egykorú tanúk szerint, i­ás egyházakat egyéb főpapok vezérlettek; és végre mivel az 1047d., és 1048ki oklevelek Modestet nevezik győri püspöknek: valószinüleg őt lehet erdődül állítanunk azok közöl, kik későbben a győri egy­házi megye kormányán őrködtek, s kiknek sorozata kö­vetkező : Modest, ki a papokra s püspökökre főleg veszélyes Vatha-zendülésből menekülvén, a gyászos vérontásból fönmaradt két püspök társaival I. Andrást 1047-dik év ele­jén Székes-Fehérvárott királylyá koronázta, ült a győri megye kormányán 1009-től 1051ig. Miklós, e néven első, Endre király s Béla vezér közötti békebiró, és a királyi udvar jegyzője, kinek köz­benjárására köttetett leginkább béke Henrik császár s Endre király között, szent Antanról nevezett tihanyi apát­ság 1055ki alapitványlevelében a tanúk közt aláírva ol­vasható. Bonlin. Decr. 11. L. 11. és vele többen Miklóst győri püspöknek nevezik. Dezsér. E jámborsággal tündöklő, jeles szónoklatú főpap intései és kérelmei szerzettek egyességet s barátságot Salamon király, Géza s László testvérvezérek között Győr városában jan. 20án 1064. Talán más Dezsérről emlé­kadják mit akarnak. És igy igaz állításunk , hogy csak a külföldet majmolják. Hanem ez ismét önök természe­téből fogy; önök tanítók, más emberek pedig mind csak tanulók — engedelemmel szabad legyen megjegyzem kegyetek magas képzelete szerint — és igy elég ha önök praelegálnak, s mások hallgatnak, és ellen nem mondanak , akár értik mit papolnak önök, akár nem. Kár, bizonyomra mondom kár, hogy kinőnek az em­berek a gyermekc­ipőből , és így a Pesti Hírlap számolása dugába dűl, és a ministerségből semmi sem lesz, pedig milly jó dolog volna némelly emberre nézve a ministeri tárcza. Egyébiránt készítenek önök maguknak egy új hivatalkát, ez pedig még több ám a ministerségnél is ! a dictátorságot! ! mert már arról vádolják a nj me­gyéket, hogy általuk szegény hazánk anarchiára jutott, mi természetesebb — önök fölfogása szerint— minthogy illy esetben dictátorra lesz szükség! és valljon ki len­ne erre a világon alkalmasabb , mint — — a Pesti Hírlap. De már ekkor felelőség nélkül. Akkor tudom, hogy centratisálna a Pesti Hírlap, de még egy kis tü­­redelmet kérünk , nem illő doctrinaireknek olly nagyon hirtelenkedni. Kár volt kegyeteknek minket ollyanokról vádolni, miről mi mit sem tudunk, kár volt reánk fogni, hogy mi semmit sem akarunk. Mi már többször elmondottuk, hogy szegény hazánknak igen igen sokra van szüksé­ge és ennélfogva mi bizony akarunk, de csak annyit akarunk, mennyit bírunk és ollyakat akarunk, mellyek valójában hasznosak, de egyszersmind elérhetők. — Hanem igaz, hogy mindent nem akarunk, mit a Pesti Hírlap akar, így például centrálisaim nem akarunk, nem akarunk fölsóvárogni és elhinni a P. N­. jóslatát, hogy még az egész világ fog centralisáltatni a P. H. terve szerint, de mi több, nem akarjuk a P. Hípot taní­­tónknak elismerni. Ez már crimen lesae Majestatis P. H., de hiába már ezt mind nem akarjuk, sőt még a Pesti Hírlap fabricansait miniszereknek sem akarjuk, se felelősséggel, sem e nélkül, sem parlam­entáris kormány­nyal, és pedig több okoknál fogva. Gondolják meg kegyetek, mit mondunk mi helyha­tósági rendszerünkben Francziaországról és Angliáról, és találni fogják kegyetek, hogy nem a történetet megvetve, hanem épen ez által okulva mutattuk meg a kegyetek által olly magasra emelt Francziaországnak centralisatióját, pedig csak nem fogják kegyetek olly nagyra magasztalni, mert hiszen ezt épen a szabadelmű publicisták ócsárolják, vagy önök talán a szabadelmű­­séget is reformálni akarják, ez némelly tekintetben ugyan kívánatos volna, ha önök jól tudnának hozzá , lássák már ezt ismét akarnánk, de nem hiszszük, Spa­nyolhon szerencsétlen zavarjainak kezdői pedig csak­ugyan önök derék iskolájából —a szabadelmüt értjük— kerültek, s ezek vitték a dolgot oda, hol van, nem pedig a pronunciamentek, mellyek csak következések, nem pedig okok. Látják önök jó historicusok, mert nem használják ezen szép tudományt okszerűen. Ha pedig nálunk a megyék nem ép úgy hajtanak a kor- ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A győri püspökszék koronkénti történetének vázlata.­ ­ Alsó s fölső Pannónia földén már az anyaszentegyház első századiban vallásos szent buzgalommal állított , utób­­batt pedig mostoha idők vihara és vándor vad nemzetek dü­he által megdőlt püspökszékekről emlékeznek a történet­írások. Jeleskedett-e Győr már e hajdani korban püspöki székével? hitelszerű oklevelek hiányában tagadólag és ál­lítólag egykránt hiába vitáztak a történetbúvárok. v ...­ A jelen korban virágzó győri püspökség az írók össze­­hangzó tanulsága s egyéb okok nyomadéka szerint apostoli buzgóságu szent István első királyunkat minél igazabban tiszteli kétségtelen alapítójául, ki az egész hont tíz egyhá­zi megyére osztá ; de alapulása éve , s kijelölt határai an­nál kétesebbek, mivel alapítványos oklevele, avagy egyé­­bü­mnen elég világot nyújtó adatok erre nézve még máig hi­ányzanak. Az igazhoz legközelebb vág azok állítása, kik az IDC0ben fölállított pécsi s veszprémi püspökségnél a győrit ifjabb korúnak el nem ismerik , győzoket találván részint a pécsi püspökségnek Győrött költ alapitványos oklevelé­­ben, részint abban, hogy «a veszprémi egyházi megye nap­­nyugati határai ki nem tűzethetőnek a győri megyehatár bi­zonytalan s kinem jelölt állapotában. » E hajdan terjedel­mes egyházi megye határai a XVIII. század vége felé nem kevéssé szoríttattak össze; mert fölállíttatván 1777­.a szom­bathelyi püspökség, ennek részére 117 plébániát keblében foglaló egész Vasvár­megye a győriből kiszakasztaték; ugyanez alkalommal szakasztaték ki a Weszprém várme­gyébe helyezett pápai fő-dékánság is, és a veszprémi egy­házi megyéhez csatoltaték. Jelenleg a győri egyházi megye kezik I. Géza a Garam­nál lévő sz. Benedek apátsága ré­szére 1075-ben adott oklevélben, és szent László is az 1095-ben, hol Dezsér kalocsai püspöknek mondatik. Ar­duin a győri egyház kormányát vezető 1097. óta 1110-ig. Olly sikerrel járó követségi pályáját, mellyel őt Kálmán király Szicziliába Rogérius grófhoz megbízta vala, hogy ennek Buzilla leányát királyi jegyesül elgyűrűzötte. 1097dik évi május hóban Magyarországban üdvözölhették. György, e néven első, 1111-től 1115-ig. Kálmán király 1111-ks oklevelében, miszerint Dalmátországban az arbei megye plébániáit megerősíti, György geori püs­pök (Georgius Georensis Episcopus) is följegyezve áll a többi tanúk között. Győrt a középkor Gei­r-, Gewr-, vagy Geor-nek írni, talán mondani is szerette. Jelen volt e fő­pap a nemzeti egyházi zsinatban, melly Esztergomban 1113. vagy következő év körül tartatott. Ambrus, II. István király levele említi. A győri me­gye kormányát tartá Illőtől 1118ig. Gyárfás, e néven első, 1119től 1134ig. II. István király 1119 és 1124ről, valamint szinte II. Béla király 1133ról. költ oklevelei emlékeznek Gyárfás győri püs­pökről. Péter, e néven első, II. Béla király 1135ki okle­velében. Lásd: Cod. Dipl. Fejér T. 2. p. 86. Pál, 1136tól 1140ig. E főpapról emlékezik II. Béla király 1138ról költ amaz oklevele, miszerint megerősíti a demesi prépostságot, mellyet édes atyja Almos állita föl; szinte ugyanazon király 138ban kiadott levele, melly­­ben a szalai pörös birtok pannonhegyei szent Márton egyházának ítéltetik át. Zákó (Zachaeus­) 1142-től 1149ig. Aláírva láttatik ■II. Géza király 1143ról költ oklevelében, miszerint a spa­ Harm­inczkilenczed év. Tisztán írott czlm­eket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czímzendők. October hó 1940 1844. Híjfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapitó KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadó Özvegye. 64. sz. Szombat. Előfizethetni minden cs. kir. postahiva­talnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban.

Next