Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-23 / 66. szám
TARTALOM. fraztal napló. Korunk ügyei. (Parliamentáris kormány). Országgyűlés.240. orsz. ülés: hivatalképesség, magyar ezredeknél magyar tisztek, országgy. szabad újság. 250. orsz. ülés : üzenetek a városok és hajdúkerület iránt. 311. ker. ülés: a közszükségekre a pénzöszvegről szóló törv.javaslat és a káptalani követek). Egyházi tized. Vidéki lev. Vasból (ünnepély). — 14 es földi t. de graph. Külföldi napló. Angolország. Impvizgyft- Pesti Hírlap. Élet, Irodalom és művészet. A győri püspökszék történetének vázlata (folyt). List Fridisk. Műipari jelenet. Nemzeti színházi jelentés. HAZAI LAPID. Mórunk ügyei. (Parliamentáris kormány ) Magyarországban parliamentáris kormányt kívánni, annyit tesz, mint a political disenssiokat a lehetlenségek ábrándos régiójába ragadni föl. Érzik ezt maguk a Pesti Hírlap kezelői is, s innen magyarázható, hogy a politicai téren minden acquilibrium nélkül tántorogván, nehogy tüszint orra bukjanak, kénytelenek a jövő bőtakarójának szárnyába kapaszkodni. — Megvalljuk eredetibb ötletét, s nagyobb önmegtagadást journalistától még ez ideig sem nem hallottunk, sem nem vártunk; eddig a journalisticának föladata az volt, hogy fejtegesse a kor szükségeit, orgánuma legyen a jelen kívánaténak, s ha áltanok pókhálóznák a korkérdéseket, igyekezzék azokat megtisztogatni; azonban föllép az újabb P. H. s uj aerat kívánván nyitni a journalisticában, fölkiált Schiller ,Posa‘jakint: „Én nem vagyok ,e század embere , én a jövőé vagyok !“ És tudják-e önök t, urak, mi fekszik e mondásban ? — tudják-e önök, hogy Posa idézett nyilatkozata által megsemmisítni törekvék mind azt mit előbb mondott vala, s mellyek őt az inquisitio máglyájára juttathatók? Mi elhisszük hogy tudják önök, s épen azért mivel tudják, mondák ki is, megsemmisítni akarván elhirtelenkedett — s igy hamar megbánt — centralizáló nyilatkozataikat e tekintetben tehát önökhöz mint önmagukat megsemmitett journalistákhoz többé szavunk is alig lehet, miután önök azon véleményt, melly egyedül képes a journalismust föntartani, t. i. hogy ,a jelennek min- írálkodnak magok eltörölték. Schiller a fejedelmekről ezt mondja: ,,Egy fejedelem, ki a véleményt kineveli, eltörli maga magát, mint a pap, ki az istennek lételét tagadja“, avagy nem még jobban alkalmazható ezen mondat egy journalistára, ki megtagadja azon véleményt, hogy ő a jelennek munkálkodik? — .Nem szólunk tehát e tekintetben önökhöz, csak azon kis prophetai figyelmeztetést vagyunk bátrak tenni, hogy: önöknek , kik olly nagyon appellálnak a jövőre, jövendőjük épen nincs, mivel a jelent fő elvükben megtagadák. Most térjünk a parliamentáris kormányhoz, azt mondánk ugyanis fölőbb, hogy „Magyarországban parliamentáris kormányt kívánni annyit lesz, mint a political disenssiokat a lehetlenségek ábrándos régiójába ragadni föl:“ megmondjuk miért ?—Parliamentáris kormánynak—ha csak Ilin....infill Ill'll11 l/l)1 B——— némüleg is meg kivan czéljának felelni — főkelléke, hogy az minden idegen hatalom, vagy érdek befolyásától menten, önállólag, függetlenül kormányozhassa a nemzetnek — meilynek akaratját képviseli — mind kül mind belügyeit; a kettő egymástól elválva nem lehet; ebben maga O'Connell is kétkedik, de kétkedik a P. N. is, mikint azt 392-dik számában Porter tervére kimondá. — Hogy pedig illy parliamentáris kormány nálunk nem lehet, azt mind a jog, mind a politica akadályozzák ; az elsőre nézve meggyőződés végett ajánljuk minden parliamentáris kormányt kívánónak a „Pragmatica Sanctio“ s apostoli királyunk összes czimeinek áttekintését; a másodikra nézve pedig szemügyre venni ajánljuk Európa térképét, azon Magyarországot, s annak környezetét! Végül szükségesnek látunk még egy jó akaró figyelmeztetést intézni a PH. J. kezelőihez; jövőre nézve ha szívesek lesznek velünk eszmecserét váltani, bízzák azt kissé jártasabb kezekre mint I. J. ur, kinek meglehet hogy szép tehetsége van, de a politicában higyyék el önök egészen idegen Izraelben. Olivér, Országgyűlés. CCXIIX. orsz. ülés a Fő- URnél oct. 18. Tárgyak: hivatalképesség, magyar ezredeknél magyar tisztek alkalmazása , o.gyűlési szabad újság. Miután a hitelintézet, zsidók, falusi jegyzők iránti válaszizenetek fölolvastattak, a tanácskozás a nemnemeseknek hivatalképessége tárgyában átküldött 2-dik szenetre tért át, mellyben a KK.az alispáni, szolgabirói, és esküdti hivatalokat kivéve, azt minden egyébre megadatni kívánják. Először szólalt föl B.megye főispáni helyettese; ő, úgymond a szónok, akkor, midőn e tárgy első ízben a főtáblánál tanácskozás alá került, jelen nem lehetett, s igy kénytelen e részbeni nézeteit jelen alkalommal kifejteni; a KK. folytatja szónok, mintlsőzenetökből kitetszik, a hivatalképességet lépcsőnként kivánnák megadni a nemnemes honpolgároknak, s miután a m. Fő Rt. által fölszólíttattak arra, hogy a határozatlan közigazgatási hivatalok kifejezést magyaráznák meghatározottan , hod üzenetekben a hivatalképességet minden egyéb hivatalra kiterjesztetni óhajtják , kivéve az alispáni, szolgabirói, és esküdti hivatalokat; és így a lépcsőnkéntiesség elvét itt is megtartván nem alulról, de fölülről kezdik a képességet, holott pedig minden ember alul szokta kezdeni a hivatali pályát, és idővel megy fölebb ; e szerint tehát a nemnemes lehet bármi főméltóság, de esküdt nem lehet, mi valóban különös. Én annak, úgymond tovább szólok, miért a nemesség magát egyedül ezen három hivatal nimbusával sánczolja körül , okát nem látom, s ha külföld példájára tekintek , hol nemesnek lenni már majd csak nem bűn , s hol a hivataloktól egyedül a születés senkit el nem zár, az illy hivatal-föntartásokat az aristocratia számára helyén nem látom, hanem azt, hogy mellőzvén minden lépcsőket , nyissunk szabad tért a küzdésre mindenkinek , tessék küzdeni velünk a nemnemeseknek is, és a győzőé lesz a diadal. Nem is tartóztat engem azon ellenvetés, hogy a nemnemesek a felebbi megyei hivatalokra nem fognának elválasztatni, mert ha ez így történnék is egy darab ideig , bizonyára ezen álalános hivatalképesség kimondásának morális ereje el nem fog maradni, s az idővel a valóság terén is ki fogja vívni magát. Avagy jó volna-e, ha a kir. városok e kivételi példát követve a polgármesteri, birói és tanácsnoki hivatalokat egyedül a nemnemeseknek tartanák fen ? azt hiszem, hogy valamint ez félszegség volna, épen úgy félszegség a megyei hivatalok közöl hármat egyedül a nemesség részére fönhagyni. Én tehát kívánnám a nemnemes honpolgároknak mindennemű hivatalokra képességét kimondatni, és ennek elfogadására a Kikat fölszólíttatni. Közhelyeslés követé a szónok bárónak ezen előadását, s nem volt senki, ki az ellen fölszólalt volna; egyedül egy jobboldali gróf fejezé ki aggodalmát a fölött, hogy ekint minden aristocraticus institutio lerontatik, ő ugyan a demagógiában, respublicában is talán jól találná magát, azonban az aristocratiát föntartani és ennek institutióit lerontani annyi, mint azt akarni, hogy a kecske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon; ha a FORR. így járnak el az aristocratia irányában, akkor jobb lesz a laetust és mindent eltörölni. Mire országbíró őnmaga azt jegyzi meg, hogy az átalános birtokképesség sokkal fontosabb a hivatalképességnél, s ha azt a főtábla elfogadta, ennek elfogadását ellenzeni annál inkább nem lehet. Ezek nyomán az egész főtábla közakarattal az imént tett átalános képesség indítványt elfogadá, s a Kb. annak elfogadására fölszólítandók lesznek. A magyar katonai parancsnoksághoz és ezredekhez magyar tiszteknek leendő alkalmazása tárgyában átküldött fölírási javaslat egypár styláris módosítással közelfogadást nyert a kamarai alelnök önmaga indítványára. Az országgyűlési szabad újságra térvén át a tanácskozás, először az.........i főispáni helyettes ő maga emelt szót; ha figyelembe veszem, úgymond szónok, viszszaemlékezve a múlt időkre azt, mikint a Kb. múlt 1840. évi országgyűlésen, e tárgyban közlött utószenetekben azt mondák, hogy az országgyűlési szabad újságot a sajtószabadság kérdésével együtt veendik tanácskozás alá, meg nem foghatom, mint lehet azt ezen országgyűlésen azon kérdéstől, mellyhez természetesen tartozik, ismét elválasztva külön szorgalmazni, és szabad újságot sürgetni a nélkül, hogy a szabad sajtó megvitatva s a fogalmak az iránt tisztába hozva volnának. Az, hogy első lépés a szabad sajtó tárgyában az országgyűlési szabad újsággal történjék, ellenkezik a dolog természetével, ellenkezik a külföld példáival; a dolog természete ugyanis az, hogy semmi a legfölső fokozaton ne kezhessék, márpedig a szabad hírlap már magas fokozata a sajtószabadságnak , a szabad országgyűlési hírlap a legmagasabb. Külföldön is a sajtószabadság először a terjedelmes munkákra engedtetett meg , azután kiterjesztetett a röpiratokra, végre a hírlapokra, különösen a törvényhozásiakra, s valóban ez a dolog ter ÜLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A győri püspökszék koronkénti történetének vázlata. (Folytatás). 11. Péter 1206ban vette kezéhez a megye kormányát, utóbb a keresztes hadnak közepette II. Endre királylyal Palesztinába vitorlázott, hol 1218ban el is végezte pályafutását. Kozma, e néven első, 1219től 1223ig. Ott volt az országgyűlésen, hol II. András király 1222ben az Arany- Hullát szerzé. A 221 ik vagy a legközelebb évben települt meg Győrött sz. Domokos szerzete, kiknek részökre országunkban sz. Pál hazánkfia alapított legelőször kolostort, hol későbben a két testvér Csáky, Móricz és Canis szentséges tudománya tündöklőtt. Gergely, 1223tól 1240ig, II. András és IV. Béla királyok oklevelei nevét e főpapnak aláírva viselik. — E korszakban, u.m. 1230—1300, Sopron körének hat helysége : Teketetó, Jakabfalva , Ferthó, Sárvölgye, Kendervölgye , és Jókut, a belőbb belőbb áradozó Persa hullámai között elmerültek, s meglehet, hogy az elbukott falvak egyike emlékéről a tó nevét azóta cserélte Fertőre a magyar. 11. Gergely 1240—1241ig. Az akkori tudósok remeke , Sajónál a tatárok ellen 1241ki gyászos ütközetben letette életét. Benedek e néven első a váradi püspökségről a győri káptalan összehangzó szavazatával a győri püspökszékre kivántatván, s IV. Innoczent pápa által 1243dik évben győri megye püspökéül erősitetvén, már 1244ben az örökkévalóságba költözött át. Adolf, e néven első, máskint Auolph, vagy Arnolphnak is hivaték, kinek erdélyi székéből a győrire altalkozásáért IV. Béla király 1245dik évi levelében Innocent pápát kérelmeivel hajlítani sürgett. Igazgató a győri megyét 1245től 1253ig. Omode, vagy Homo deus, 1245től 1263ig. A győri székesegyház első megújítója. Jelen volt Esztergomban az 1266-dik évi zsinaton, Fülöp esztergomi érsek és a pécsi püspök ügynökei között támadott port pedig a budai zsinaton csöndesité le 1263. III. György, 1263-tól 1267ig. A békebirók közt, kik IV. Béla királyt fiával V. Istvánnal kiengesztelék, nevezetes; s Pozsonyban utóbbad szerkesztett ugyanezen békeoklevélben György győri püspök is aláírva van. Farkas mester. (Magister Farkassius). Volik István király oldala mellett al-kanczellár lévén a zágrábi püspökségre, mellyet a király neki ajánlott, ugyan soha el nem jutott, de 1268ban a győri püspökszékre lépvén, ezt 1270ig kormányozta. Dénes, 1271 től 1289ig. V. László király s Lodomer esztergomi érsek alatt Fülöp Firmian püspök s apostoli követ jelenlétében Budára septemb. 20. 1279. összehitt és tartatott nemzeti zsinaton jelen vola. Endre. 1290től 1293ig. Lodomer esztergomi érsek elnöklete alatt Esztergomban 1292. május 6-án tartatott nemzeti zsinaton jelen volt. II. Benedek. 1294től 1296ig. III. Endre király s Lodomer esztergomi érsek alatt ült esztergomi zsinaton jelen volt. Tivadar fehérvári prépost s alkanczellár lévén a királyi udvarban választatott győri püspökké 1296., melly megyét aztán 1307 ig kormányozta. III. Endre királyt gissingi Henrik hatalmából, érezte három unoka-rokonát és saját testvérét adván túszokul, kiszabadította, s e foglyokat kellő időre visszaszerezte. Szent Péterről nevezett horpáchi monostor fejévé prépostot helyezett, s Révfalu lakosit bizonyos szabadalmakkal ajándékozd meg. II. Miklós püspökké 1308ban rendeltetvén, s a megye kormányát 1318ig vezetvén jelen volt a nemzeti zsinaton , mellyet Gentilis bibornok s apostoli szentszék követe összehívott, és a tartományi zsinaton, mellyet Tamás esztergomi érsek Udvaréra gyűjtött össze. Kálmán, e néven első. Szent Jeromos szerzetének a győri egyház levéltárában fönmaradt alapító oklevele szerint, Kálmán püspök II. Miklósnak 1318ban lett utódja. Említést tesz e főpapról Draskovics György bibornok is a „győri káptalan rendeléseihez”4 irt élőbeszédben. Ült a megye kormányán 1320ig. III. Miklós. A Paulinusoknak 1321 ben alapította a jenői zárdát — monostort — melly máskint tornai szent Mária Magdolna monostorának is hivatott, mellynek csak omladéki láttatnak mostan Tüskevár mellett Torna patak partján.—E főpap 1321-től 1335ig kormányozd a győri püspökséget, melly aztán 1336. és 1337ben árváskodott. II. Kálmán, Róbert Károly király természetes fia. A törvényes születés hiányából eredő akadály köteléke alól XII. Benedek pápa által föloldatván előbb esztergomi préposttá , utóbb győri püspökké neveztetett, és a megyét 1338tól 1374ig kormányozván jelen volt, midőn I. Lajos 1342. jul. 21. megkoronáztatott. Szent Ferencz szerzetebeliek részére 1360. Szombathelyen monostort állita, melly hajdan a betegek kórházául szolgált. Adománylevélben a győri őrkanonoknak Körtvélyesről, az éneklő kanonoknak pedig a tizedet Lovász-Patonáról ajándékozd. III. Péter 1376tól 1378ig. A győri éneklő-kanonok- llarminczkilenczedik év. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. assa 00. sz. Szerda. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek eztmzendők. October hó 20n 1844. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben.