Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-23 / 66. szám

TARTALOM. fraztal napló. Korunk ügyei. (Parliamentáris kor­mány). Országgyűlés.­­240. orsz. ülés: hivatalké­pesség, magyar ezredeknél magyar tisztek, országgy. szabad újság. 250. orsz. ülés : üzenetek a­­ városok és hajdúkerület iránt. 311. ker. ülés: a közszü­kségekre a pénzöszvegről szóló törv.javaslat és a káptalani követek). Egyházi tized. Vidéki lev. Vasból (ünnepély). — 14 e­s f­ö­l­d­i t. d­­­e g­r­a­p­h. Külföldi napló. Angolország. Impvizgyft- Pesti Hírlap. Élet, Irodalom és művészet. A győri püspök­­szék történetének vázlata (folyt). List Fridisk. Műipari jelenet. Nemzeti színházi jelentés. HAZAI LAPID. Mórunk ügyei. (Parliamentáris kormány ) Magyarországban parliamentáris kormányt kívánni, an­nyit tesz, mint a political disenssiokat a lehetlenségek ábrándos régiójába ragadni föl. Érzik ezt maguk a Pesti Hírlap kezelői is, s innen magyarázható, hogy a po­liticai téren minden acquilibrium­ nélkül tántorogván, ne­hogy tüszint orra bukjanak, kénytelenek a jövő bő­takarójának szárnyába kapaszkodni. — Megvalljuk ere­detibb ötletét, s nagyobb önmegtagadást journalistától még ez ideig sem nem hallottunk, sem nem vártunk; eddig a journalisticának föladata az volt, hogy fejte­gesse a kor szükségeit, orgánuma legyen a jelen kívá­naténak, s ha áltanok pókhálóznák a korkérdéseket, igyekezzék azokat megtisztogatni; azonban föllép az újabb P. H. s uj aerat kívánván nyitni a journalisticá­­ban, fölkiált Schiller ,P­o­s­a‘jakint: „Én nem vagyok ,e század embere , én a jövőé vagyok !“ És tudják-e önök t, urak, mi fekszik e mondásban ? — tudják-e önök, hogy Posa idézett nyilatkozata által megsemmisítni törekvék mind azt mit előbb mondott vala, s mellyek őt az inquisitio máglyájára juttathatók? Mi elhisszük hogy tudják önök, s épen azért mivel tudják, mondák ki is, megsemmisítni akarván elhirtelenkedett — s igy ha­mar megbánt —­ centralizáló nyilatkozataikat­ e tekin­tetben tehát önökhöz mint önmagukat megsemmitett journalistákhoz többé szavunk is alig lehet, miután önök azon véleményt, melly egyedül képes a journa­­lismust föntartani, t. i. hogy ,a jelennek m­in- írálkodnak magok eltörölték. Schiller a feje­delmekről ezt mondja: ,,Egy fejedelem, ki a véle­ményt kineveli, eltörli maga magát, mint a pap, ki az istennek lételét tagadja“, avagy nem még jobban alkal­mazható­ ezen mondat egy journalistára, ki megtagadja azon véleményt, hogy ő a jelennek munkálkodik? — .Nem szólunk tehát e tekintetben önökhöz, csak azon kis prophetai figyelmeztetést vagyunk bátrak tenni, hogy: ö­n­ö­k­n­e­k , kik olly nagyon appellálnak a jövőre, jövendőjük épen nincs, mivel a jelent fő elvükben megtagadák.­­ Most tér­jünk a parliamentáris kormányhoz, azt mondánk ugyan­is fölőbb, hogy „Magyarországban parliamentáris kor­mányt kívánni annyit lesz, mint a political disenssiokat a lehetlenségek ábrándos régiójába ragadni föl:“ meg­mondjuk miért ?—Parliamentáris kormánynak—ha csak Ilin....infill Ill'll11 l/l)1 B——— némüleg is meg kivan czéljának felelni — főkelléke, hogy az minden idegen hatalom, vagy érdek befolyá­sától menten, önállólag, függetlenül kormányozhassa a nemzetnek — meilynek akaratját képviseli — mind kül mind bel­ügyeit; a kettő egymástól elválva nem lehet; ebben maga O'Connell is kétkedik, de kétke­dik a P. N­. is, mikint azt 392-dik számában Porter tervére kimondá. — Hogy pedig illy parliamentáris kor­mány nálunk nem lehet, azt mind a jog, mind a po­­litica akadályozzák ; az elsőre nézve meggyőződés vé­gett ajánljuk minden parliamentáris kormányt kívánó­nak a „Pragmatica Sanctio“ s apostoli királyunk ös­szes czimeinek áttekintését; a másodikra nézve pedig szemügyre venni ajánljuk Európa térképét, azon Ma­gyarországot, s annak környezetét! Végül szükségesnek látunk még egy jó akaró fi­gyelmeztetést intézni a P­H. J. kezelőihez; jövőre nézve ha szívesek lesznek velünk eszmecserét váltani, bízzák azt kissé jártasabb kezekre mint I. J. ur, kinek megle­het hogy szép tehetsége van, de a politicában higyyék el önök egészen idegen Izraelben. Olivér, Országgyűlés. CCXIIX. orsz. ülés a Fő- URnél oct. 18. Tárgyak: hivatalképesség, magyar ezredeknél magyar tisztek alkalmazása , o.gyűlési sza­bad újság. Miután a hitelintézet, zsidók, falusi jegyzők iránti válaszizenetek fölolvastattak, a tanácskozás a nemne­meseknek hivatalképessége tárgyában átküldött 2-dik szenetre tért át, mellyben a KK.az alispáni, szolgabi­­rói, és esküdti hivatalokat kivéve, azt minden egyébre megadatni kívánják. Először szólalt föl B.megye főispáni helyettese; ő, úgymond a szónok, akkor, midőn e tárgy első ízben a főtáblánál tanácskozás alá került, jelen nem lehetett, s igy kénytelen e részbeni nézeteit jelen alkalommal ki­fejteni; a KK. folytatja szónok, mint­lső­­zenetökből kitetszik, a hivatalképességet lépcsőnként kivánnák meg­adni a nemnemes honpolgároknak, s miután a m. Fő­ Rt. által fölszólíttattak arra, hogy a határozatlan köz­­igazgatási hivatalok kifejezést magyaráznák meghatározottan , hod üzenetekben a hivatalképességet minden egyéb hivatalra kiterjesztetni óhajtják , kivéve az alispáni, szolgabirói, és esküdti hivatalokat; és így a lépcsőnkéntiesség elvét itt is megtartván nem alulról, de fölülről kezdik a képességet, holott pedig minden ember alul szokta kezdeni a hivatali pályát, és idővel megy fölebb ; e szerint tehát a nemnemes lehet bármi főméltóság, de esküdt nem lehet, mi valóban különös. Én annak, úgymond tovább szólok, miért a nemesség magát egyedül ezen három hivatal nimbusával sánczolja körül , okát nem látom, s ha külföld példájára tekin­tek , hol nemesnek lenni már majd csak nem bűn , s hol a hivataloktól egyedül a születés senkit el nem zár, az illy hivatal-föntartásokat az aristocratia számára he­lyén nem látom, hanem azt, hogy mellőzvén minden lépcsőket , nyissunk szabad tért a küzdésre mindenki­nek , tessék küzdeni velünk a nemnemeseknek is, és a győzőé lesz a diadal. Nem is tartóztat engem azon ellenvetés, hogy a nemnemesek a felebbi megyei hivata­lokra nem­ fognának elválasztatni, mert ha ez így tör­ténnék is egy darab ideig , bizonyára ezen álalános hivatalképesség kimondásának morális ereje el nem fog maradni, s az idővel a valóság terén is ki fogja vívni magát. Avagy jó volna-e, ha a kir. városok e kivételi példát követve a polgármesteri, birói és tanácsnoki hi­vatalokat egyedül a nemnemeseknek tartanák fen ? azt hiszem, hogy valamint ez félszegség volna, épen úgy félszegség a megyei hivatalok közöl hármat egyedül a nemesség részére fönhagyni. Én tehát kívánnám a nem­nemes honpolgároknak mindennemű hivatalok­ra­ képességét kimondatni, és ennek elfogadására a Kikat fölszólíttatni. Közhelyeslés követé a szónok bárónak ezen elő­adását, s nem volt senki, ki az ellen fölszólalt volna; egyedül egy jobboldali gróf fejezé ki aggodalmát a fö­lött, hogy ekint minden aristocraticus institutio leronta­­tik, ő ugyan a demagógiában, respublicában is talán jól találná magát, azonban az aristocratiát föntartani és ennek institutióit lerontani annyi, mint azt akarni, hogy a kecske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon; ha a FORR. így járnak el az aristocratia irányában, akkor jobb lesz a lae­tust és mindent eltörölni. Mire ország­bíró ő­nmaga azt jegyzi meg, hogy az átalános birtok­képesség sokkal fontosabb a hivatalképességnél, s ha azt a főtábla elfogadta, ennek elfogadását ellenzeni an­nál inkább nem lehet. Ezek nyomán az egész főtábla közakarattal az imént tett átalános képesség­ indítványt elfogadá, s a Kb. annak elfogadására fölszólítandók lesznek. A magyar katonai parancsnoksághoz és ezredek­­hez magyar tiszteknek leendő alkalmazása tárgyában átküldött fölírási javaslat egypár styláris módosítással közelfogadást nyert a kamarai alelnök ö­nmaga indítvá­nyára. Az országgyűlési szabad újságra térvén át a tanács­kozás, először a­z.........i főispáni helyettes ő maga emelt szót; ha figyelembe veszem, úgymond szónok, visz­­szaemlékezve a múlt időkre azt, mikint a Kb. múlt 1840. évi országgyűlésen, e tárgyban közlött utósze­­netekben azt mondák, hogy az országgyűlési szabad újságot a sajtószabadság kérdésével együtt veendik ta­nácskozás alá, meg nem foghatom, mint lehet azt ezen országgyűlésen azon kérdéstől, mellyhez természetesen tartozik, ismét elválasztva külön szorgalmazni, és sza­bad újságot sürgetni a nélkül, hogy a szabad sajtó meg­vitatva s a fogalmak az iránt tisztába hozva volnának. Az, hogy első lépés a szabad sajtó tárgyában az ország­­gyűlési szabad újsággal történjék, ellenkezik a dolog természetével, ellenkezik a külföld példáival; a dolog természete ugyanis az, hogy semmi a legfölső fokoza­ton ne kezhessék, már­pedig a szabad hírlap már magas fokozata a sajtószabadságnak , a szabad országgyűlési hírlap a legmagasabb. Külföldön is a sajtószabadság először a terjedelmes munkákra engedtetett meg , azu­tán kiterjesztetett a röpiratokra, végre a hírlapokra, kü­lönösen a törvényhozásiakra, s valóban ez a dolog ter­­ ÜLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A győri püspök­szék koronkénti történetének vázlata. (Folytatás). 11. Péter 1206ban vette kezéhez a megye kormá­nyát, utóbb a keresztes hadnak közepette II. Endre ki­­rálylyal Palesztinába vitorlázott, hol 1218ban el is végez­te pályafutását. Kozma, e néven első, 1219től 1223ig. Ott volt az országgyűlésen, hol II. András király 1222ben az Arany- Hullát szerzé. A 221 ik vagy a legközelebb évben települt meg Győrött sz. Domokos szerzete, kiknek részökre or­szágunkban sz. Pál hazánkfia alapított legelőször kolos­tort, hol későbben a két testvér Csáky, Móricz és Canis szentsége­s tudománya tündöklőtt. Gergely, 1223tól 1240ig, II. András és IV. Béla királyok oklevelei nevét e főpapnak aláírva viselik. — E korszakban, u.m. 1230—1300, Sopron körének hat hely­sége : Teketetó, Jakabfalva , Ferthó, Sárvölgye, Ken­­dervölgye , és Jókut, a belőbb belőbb áradozó Persa hul­lámai között elmerültek, s meglehet, hogy az elbukott falvak egyike emlékéről a tó nevét azóta cserélte Fertőre a magyar. 11. G­ergely 1240—1241ig. Az akkori tudósok re­meke , Sajónál a tatárok ellen 1241ki gyászos ütközet­ben letette életét. Benedek e néven első a váradi püspökségről a győri káptalan összehangzó szavazatával a győri püspök­­székre kivántatván, s IV. Innoczent pápa által 1243dik év­ben győri megye püspökéül erősitetvén, már 1244ben az örökkévalóságba költözött át. Adolf, e néven első, máskint Au­olph, vagy Ar­­nolphnak is hivaték, kinek erdélyi székéből a győrire al­­talkozásáért IV. Béla király 1245dik évi levelében Inno­cent pápát kérelmeivel hajlítani sü­rgett. Igazgató a győri megyét 1245től 1253ig. Omode, vagy Homo deus, 1245től 1263ig. A győ­ri székes­egyház első megújítója. Jelen volt Esztergom­ban az 1266-dik évi zsinaton, Fülöp esztergomi érsek és a pécsi püspök ügynökei között támadott port pedig a bu­dai zsinaton csöndesité le 1263. III. György, 1263-tól 1267ig. A békebirók közt, kik IV. Béla királyt fiával V. Istvánnal kiengesztelék, nevezetes; s Pozsonyban utóbbad szerkesztett ugyanezen békeoklevélben György győri püspök is aláírva van. Farkas mester. (Magister Farkassius). Volik Ist­ván király oldala mellett al-kanczellár lévén a zágrábi püs­pökségre, m­ellyet a király neki ajánlott, ugyan soha el nem jutott, de 1268ban a győri püspökszékre lépvén, ezt 1270ig kormányozta. Dénes, 1271 től 1289ig. V. László király s Lodomer esztergomi érsek alatt Fülöp Firmian püspök s apostoli követ jelenlétében Budára septemb. 20. 1279. összehitt és tartatott nemzeti zsinaton jelen vola. Endre. 1290től 1293ig. Lodomer esztergomi érsek elnöklete alatt Esztergomban 1292. május 6-án tartatott nemzeti zsinaton jelen volt. II. Benedek. 1294től 1296ig. III. Endre király s Lodomer esztergomi érsek alatt ült esztergomi zsinaton jelen volt. Tivadar fehérvári prépost s al­kanczellár lévén a királyi udvarban választatott győri püspökké 1296., melly megyét aztán 1307 ig kormányozta. III. Endre királyt gis­­singi Henrik hatalmából, érezte három unoka-rokonát és saját testvérét adván túszokul, kiszabadította, s e fog­lyokat kellő időre visszaszerezte. Szent Péterről nevezett horpáchi monostor fejévé prépostot helyezett, s Révfalu lakosit bizonyos szabadalmakkal ajándékozd meg. II. Miklós püspökké 1308ban rendeltetvén, s a me­gye kormányát 1318ig vezetvén jelen volt a nemzeti zsi­naton , m­ellyet Gentilis bibornok s apostoli szent­szék kö­vete összehívott, és a tartományi zsinaton, m­ellyet Tamás esztergomi érsek Udvaréra gyűjtött össze. Kálmán, e néven első. Szent Jeromos szerzeté­nek a győri egyház levéltárában fönm­aradt alapító okle­vele szerint, Kálmán püspök II. Miklósnak 1318ban lett utódja. Említést tesz e főpapról Draskovics György bi­­bornok is a „győri káptalan rendeléseihez”4 irt élőbeszéd­ben. Ült a megye kormányán 1320ig. III. Miklós. A Paulinusoknak 1321 ben alapította a jenői zárdát — monostort — melly máskint tornai szent Mária Magdolna monostorának is hivatott, mellynek csak om­ladéki láttatnak mostan Tüskevár mellett Torna patak partján.—E főpap 1321-től 1335ig kormányozd a győri püspökséget, melly aztán 1336. és 1337ben árváskodott. II. Kálmán, Róbert­ Károly király természetes fia. A törvényes születés hiányából eredő akadály köteléke alól XII. Benedek pápa által föloldatván előbb esztergomi pré­posttá , utóbb győri püspökké neveztetett, és a megyét 1338tól 1374ig kormányozván jelen volt, midőn I. Lajos 1342. jul. 21. megkoronáztatott. Szent Ferencz szerzete­­beliek részére 1360. Szombathelyen monostort állita, melly hajdan a betegek kórházául szolgált. Adománylevélben a győri őrkanonoknak Körtvélyesről, az éneklő kanonok­nak pedig a tizedet Lovász-Patonáról ajándékozd. III. Péter 1376tól 1378ig. A győri éneklő-kanonok-­ llarminczkilenczedik év. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. assa 00. sz. Szerda. Előfizethetni minden cs. kir. postahiva­talnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek eztmzendők. October hó 20n 1844. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben.

Next