Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-22 / 83. szám
TARTAI.OM. Trazmi napló. Kinev. A concertation keresztül ment t.czikkek. Szerkesztői érdem méltánylása. Termesztmények ára (vége). Külföldi napló. Spanyol-, Olasz-, Francziaország. — Társ. és intézetek. Élet, irodalom és művészet. A hírlapok viszonyai Párisban. Victor Cousin jelentésének (vége). MAXII VI**I.O. Kinevezések. A királyi váltóföltörvényszék által pesti árlójegy/.ekire neveztettek : Aith Alajos, Blahunka Ferenc/., Bosnyák Imre, Clementis Ferencz, Cserepes Ferencz, Gegus Sámuel, Gozsdu Emánuel, Hengelmüller Mihály, Hradeczky Gáspár, Jelenffy Ágoston, Illés Ádám, Koill Sándor, Karny Lajos, Kossalkó János, Körmendy István , Ledniczky Mihály , Légrády Imre, Máry József, Miske György, Pajor István, Pakner Kornél, Pinterics József , Saller István , Schwartner Sámuel, Simon Florent, Stiller Ferencz, Szécher Mihály, Sztojakovics György, Tóth Lőrincz , Zsigmondy Pál. (M.t) A concertation keresztül ment t.enikhek. XI. Törvényczikkely a magyar nyelv és nemzetiségről. Az ország Rendei ő fölsége kegy.megegyezése hozzájárultával meghatározták, hogy: 1. §. Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézmények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. §. A törvényczikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősittettek meg, úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősittetni egyedül magyar nyelven fognak. 3. §. Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőig a magyar részen, — egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg, hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a legközelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűlésen szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. 4. §. A magyar udvari Cancellaria útján az ország határain belől bocsátatandó minden iratokban, akár legyenek ő felsége által aláírva, akár nevében adassanak ki, és így a magán folyamodásokra kelendő rendeletekben és határozatokban is szinte a magyar nyelv használtassák. 5. §. A Királyi Helytartótanács minden nemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint ő felsége eleibe terjesztendő folyásaiban, és az ország határain belől minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja; — azon levelezések, mellyeket a kir. Helytartótanács a hadi fő-, és az ő Fölsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel s külországi törvényhatóságokkal folytatand, ide nem értetvén. 6. §. A királyi udvari főtörvényszék nyelve az ország határain belől indított minden perekre nézve, valamint az ország határain belől minden itéletszékek — következéskép a szentszékeknek nyelvökis, a magyar részen, s azon itélőszékeknek hivatalos minden egyéb dolgaik is magyar nyelven folytatandók. 7. §. A kapcsolt részekbeli törvényhatóságok a magyarországi törvényhatóságoknak magyar, ezek pedig a kapcsolt részekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el, tárgyalják, és azokat illő válasszal lássák el. 8. §. O fölsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a magyar nyelv a kapcsolt részekbeli fő-, és minden középiskolákban (Academia és Gymnasiumokban) mint rendszerinti tudomány tanitasssék; — nem különben 9. §. O Fölsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belüli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen. XII. Tör vé ny cz i k k e ly a közmunkák szabályozásáról. 1. §. Minden jobbágy, ki egy egész úrbéri telekkel bir, évenkint 12 napot köteles szekerével s vonó marháival a szerint, a mint azokat négyes vagy kettős fogattal közönségesen használni szokta, közmunkában tölteni. 2. §. Az egy egésznél nagyobb vagy kisebb telekkel biró jobbágyok tartozásukat aránylag teljesitendik. 3. §. Az úrbéri házas zsellérek évenkint 6 , a házatlan zsellérek 3 gyalog napot szolgálandanak. 4. §. A majorsági földre telepített lakosok, és azon nemnemesek, kik nemesi jószágot birnak, a közmunkát az úrbéri házas, s illetőleg házatlan zsellérekkel egyenlő arányban teljesítik. 5. §. Azon községekre, a mellyekben úrbéri telkek nem léteznek, a megyék más hasonló terjedelmű úrbéri községekhez aránylag fogják a közmunkában töltendő szekeres napoknak számát meghatározni , és ezen napszámok azután az egyes lakosok között birtok-aránylag fölosztandók. 6. §. A zsellérek az illyetén községekben is a 31k §. rendelése szerint teendik szolgálataikat. 7. §. Azok, kik a fenálló törvények szerint eddig közmunkát nem tettek, azzal ezentúl sem fognak tartozni, hanem ha jelen törvény által arra világosan köteleztetnek. 8. §. A zsellérnők akár özvegyek, akár hajdanok legyenek, úgyszintén azon zsellérek is, kik életüknek ! Sik évét még be nem töltötték, vagy a 60at már haladták, ha házuknál velük egy kenyéren élő s munkára alkalmas férfi családtag vagy szolga nincs, közmunkát tenni nem tartoznak. 9. §. A sz. kir. s XVI. szepesi városokban, valamint a tengermelléki kerületekben is a közmunkákra nézve eddig divatozott gyakorlat jövendőre is fönmarad. 10. §. Jász-Kún s hajdúkerületekben : a) A birtokosok minden három holdnyi birtok után egy egy szekeres napszámot kötelesek szolgálni, b) Tizenöt holdnál kevesebbet bírók a reájuk esé egy egy szekeres napszámot három napi kézimunkával vallhatják meg. c) Három holdnál kevesebbel vagy semmi földbirtokkal nem biró lakosok — ha házuk van 6, ha házuk nics 3 kézi napszámot tartoznak a 8. §. értelmében teljesíteni. ll.§. Az 1827: 32. czikkelyben említett szabados lakosok a közmunkát azon törvénycikkely értelmében a fentebbi 1. s 2. §§. kitett arányban kötelesek teljesíteni. 12. §. Ingyen közmunkák ezentúl csak következő czélokra használtathatnak: a) Közgyűlési határozat által kijelölendő közlekedési utaknak s azokban lévő hidaknak s töltéseknek készitésére, megigazitására s föntartására. b) A megyei közigazgatás tekintetében szükséges közszolgálatokra. c) Oily vizi szabályozásoknál és munkáknál, mellyekről az alább következő 18. §. rendelkezik. 13. §. A katonai átkeléseknél, s a katonaság számára kivántató termesztményeknek leszállítására szükséges fuvarokra nézve, a régi gyakorlat a törvénynek e részbeni további rendeletéig fönmarad. 14. §. A tiszti fuvarozásoknak rovatához tartozó előfogatok, mellyek alatt azonban egyedül csak a megyei közigazgatás tekintetéből szükséges előfogatok értethetnek, — mindazok által, kik azokat eddig kiszolgáltatták, jövőre is a fuvarbérnek a házi pénztárból nyerendő tökéletes pótlása mellett teljesitendők. 13. §. A 13. 14. §-ban említett közmunkák az illetők által a jelen törvényben kitett illetőségeken kívül lévén kiszolgáltatandók, ezen illetőségekbe be nem számíttathatnak. 16. §. Töltések, átmetszések és más viz-szabályozási munkák, az 1840: 10. törvényczikk rendelése szerint azoknak költségén azon arányban teljesitendők, a kiknek s a mint az illyetén szabályozási munka hasznot hoz, s e részben az 1836: 36, 1840: 10. törvényczikk az 1807: 17. törv.czikkelyhez képest akképen világosittatnak föl, hogy az azokban említett közbirtokosok alatt nem csak azon egy határbeli birtokosok, hanem mindazon bár több határbeli birtokosok értendők, kik a czélba vett vizi munkálatban birtokaikra nézve érdekelve vannak. 17. §. Ha a szabályozás által a viz árjaitól a közadó alapjához tartozó úrbéri földtér mentetik meg, az illető községek azonban a szabályozáshoz megkívántai, és a 16. §. szakasz értelmében reájok haszonaránylag kivetendő munkákat rendes gazdálkodási foglalatosságaiknak hátramaradása nélkül önmaguk is elvégezhetik, segedelmükre közmunka nem rendeltethetik. Ellenben 18. §. Ha az illető községek a 16. §. értelmében reájok haszonaránylag kivetendő munkákat gazdasági foglalatosságaiknak hátramaradása nélkül meg nem győzik, a reájok esendő munkáknak azon része, mellyet magok erejével meg nem győznek, közmunkával végrehajtandó. 19. §. Azon község, a mellynek javára illyetén munkák létetnek, ha külünben gazdasági foglalkozásainak hátramaradása nélkül teheti, azon munkák helyett, mellyeket a segítségre jött más helységben lakosok illy alkalommal az ő javára tettek , más közmunkákat tartozik teljesíteni, a szomszéd helységbeli lakosoknak illetőségébe beszámítandókat. 20. §. Rendkívüli esetekben, a miilyenek hófuratok , vagy más elemi viszontagságok által megszakasztott közlekedéseknek megnyitása, tűzi veszély elhárítása, hidaknak, gátaknak, s töltéseknek az áradó víz ellenében vedlése, az érdekelt és szomszédlakosok és birtokosok mindnyájan polgári állapotukra való tekintet és beszámítás nélkül munkára alkalmas minden szekereikkel, marháikkal és cselédjeikkel a szükséges munkát megtenni kötelesek. 21. §: A jelen törvényben meghatározott évenkénti illetőségen felül teendő közmunkára senki nem kényszerittethetik, sem az év lefolyta alatt föl nem használt közmunkának pótlólagos teljesítésére nem köteleztethetik. 22. §: Az őt e törvény szerint illető közmunkát pénzzel senki meg nem válthatja , s megváltani nem kényszerittethetik, de az általa végzendő akár kézi, akár szekeres munkának teljesítésére maga helyett más alkalmas kézimunkást, vagy ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A hírlapok viszonyai Parisban. A,Globe4 legközelbi számaiban következő elmélkedés olvasható a hírlapok viszonyairól Párisban, mellyből érdekes adatok tűnnek ki ezen üzérkedés felől. Minél inkább elterjed a sajtó munkássága az országban, annál hasznosabb , e sajtó belső viszonyait fölfedni az ország előtt; ismernie kell azon belső fordulatokat, mellyek által e hatalmas eszköz ollykor nagyon homályos kezekbe jut, mellyek a közvélemény vezetését valamelly szinház-igazgató vagy ügyviselő hatalmába adják. A közönség látja ugyan a kardhegyét, de nem látja az öklöt, melly a markolatot tartja. A .Siecle4 p. o. harmincz ezer előfizetőn s százezer olvasón kard, mellynek hegye a legtávolabb és legrejtettebb faluig hat. Símére hatalmas fegyver markolata Chambolle úr kezeiben van. Duran dal egy bénának kardja. Ha az mondatik ellen, hogy Chambolle csupán névadója a baloldal egyik töredékének, megjegyzésünk ez által csak nyer erejében.Ezen baloldali töredéket a tömeg alig ismeri,mert az majd csak metaphysicai párt; hogyan jő tehát, miszerint e párt a tömeg előtt ismeretlen, a választó testület által megvetve, a kamrákban örökké kisebb számban, még is azon hírlap birtokában van, melly legtöbb előfizetővel és olvasóval bír? honnan jő, hogy e nagy hatalom e nagy hatlanság birtokában van? Nem akarjuk mind e kérdést megoldani, de megadjuk a közönségnek az oldásra szükséges elemeket; fölfedezzük a sajtó állapotját előtte, hogy felőle jobban ítélhessen.• Kezdjük a radical sajtóval. Három radical hirlap van: a ,National4, a ,Reforme4 s a ,Revue Independante.4 E három hírlap közöl legelterjedtebb az, melly legkevesbbé sem , képviseli a radical eszméket, tudniillik a ,National.4 E különösség a legitimistáknál és conservativeknél is megvan, csak úgy mint a radicáloknál. A ,Revue Independante4 pantheistai s respublicáni irányit. Leroux Péter és Sand György által vezettetve, minden democratai nyilvánítások fölött valódi erkölcsi, tudományos és irodalmi fölsőséggel bir. — A ,Reforme4 óvása,National4 ellen; inkább lelkismeret, mint észtehetség és erő munkája. Aragos Ledru-Rollin urak, midőn a ,Reformehoz csatlakoztak, elég világosan kimutaták, miszerint semmi közök többé a 5Nationallal, sem ennek ő velők. A két hírlap és a két tábor mindazáltal bizonyos mértéket tartanak egymás közt; kezet nyújtanak egymásnak, de viszonyos szeretesről nem igen lehet szó. A ,National4 aristocratai megvetéssel viseltetik a ,Reforme4 iránt, a ,Reforme4 democratailag duzzog a ,National4 ellen. —A ,National egykor bírhatott jelentőséggel; legalább képviselt egy nagy polemicust és egy hamis eszmét; a nagy polemicus Carrel volt; a hamis eszme az amerikai rendszer. Jelenleg semmit sem képvisel mint Marrast ur szellemdús képvélményeit és Bastide ur tönkre jutott candidaturáit. Észrevevék, hogy mióta a legitimisták Chalonsban Bastide ur jelölteit megbuktaták, midőn de Yarrennes ur minister jelölt mellett szavaztak, a ,National4 nagyon heves harczot kezdett a legitimista párt ellen. Részünkről sajnáljuk, hogy Bastide úr nem jutott a kamrába, s hogy őt erre a legitimisták nem segíték, valamint szintén sajnálni fogjuk, ha de Genoude úr egy napon a democraták segítségével a kamrába nem jutand. De Genoudeur a democraták által pártoltatva: ez nem veszélyes és fölvilágositást ad bizonyos pártok értéke s ereje felől.— A parliamenti oppositióban a ,Siécle4, ,Constitutionnel4, ,Commerce4 s ,Courrier francais4 hírlapokat találjuk. Ez tán a legkülönösebb párt tanulmány tárgyául , hírlapjaira nézve.—Mondok, mi a ,Siécle4: leghatalmasabb eszköz a leggyöngébb, legsemiebb eszme szolgálatában. A ,Siécle4 előfizetőinek állhatatosságát csak azon észrevétel által fejthetni meg, miszerint a nők, a gyermekek és az öregek, mind azok, kik hon maradnak és politicával nem foglalkoznak, fizetnek elő a hírlapokra; míg ellenben azok, kik politicával foglalkoznak, nem fizetnek elő, mert házon kül, kávéházakban, olvasókörökben és egyesületekben olvassák azokat. Egy igen értelmes és igen munkás férfiú, ki egész halmaz vállalatokat alkotott, teremté egy szép napon a ,Siécle4t a mint bármi mást teremtett volna. Ő a ,Siécle4t 48 frankos ellenzéki lappá tette, mivel a 48 frankos conservativ lap helyét a,Presse4 tartá elfoglalva. Később elhagyta a ,Siécle4t; azután vissza akart térni hozzá, hogy — mint a krónika mondja — conservativ lapot alkosson belőle. Ha terve kivitetett volna, sokban lehetne fogadni , hogy a ,Siécle4 előfizetői a dolgot észre sem veendék. Ha csak Berthet Éliás és Dumas Sándor urak tárczájának politicai színe nem változandott , a .Siécle4 mindenkoron ugyanazon hirlap maradt volna. Sajnálandó , hogy e kísérlet a hirlapok közönségének lázongásain meg nem tétetett. — A .Siécle4 igazolja azon jelmondatot: a jó álomban jő. E hirlap alszik, és pénztára telik. Ez okból zárták tárczáinak egyik utóbbiját — az ,Ébredést — epigrammnak. — Bartheleny úr, a ,Nemesis4 költője, volt, ki újra ébredt. A szép verseket szeretjük, ha barátainkat sértik is, s egész szivünkből örvendünk a költő észtehetsége ismétt ébredésén. Sem nemeslelkűséget sem jó ízlést nem árulna el, ha úgy akarnánk bánni vele , mint egykori barátai. De az idők nagyon megváltoztak. Ha Bartheleny sír ugyanazon te- Harminczkilenczedik Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e pénzben. Megjelenik hetenként négyszer egy egy ív. NEMZETI I'JLACI. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kraslja Özvegye. 83. sz. Péntek. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. November hó 22 én 1844.