Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-22 / 83. szám

TARTAI.OM. Trazmi napló. Kinev. A concertation keresztül ment t.czikkek. Szerkesztői érdem méltánylása. Termeszt­­mények ára (vége). Külföldi napló. Spanyol-, Olasz-, Francziaország. — Társ. és intézetek. Élet, irodalom és művészet. A hírlapok viszo­nyai Párisban. Victor Cousin jelentésének (vége). MAXII VI**I.O. Kinevezések. A királyi váltóföltörvényszék által pesti­­ árlójegy/.ekire neveztettek : Aith Alajos, Blahunka Ferenc/., Bosnyák Imre, Clementis Ferencz, Cserepes Ferencz, Gegus Sámuel, Gozsdu Em­ánuel, Hengelmüller Mihály, Hradeczky Gáspár, Jelenff­y Ágoston, Illés Ádám, Koill Sándor, Karny Lajos, Kossalkó János, Körmendy István , Ledniczky Mihály , Légrády Imre, Máry József, Miske György, Pajor István, Pakner Kornél, Pinterics Jó­zsef , Saller István , Schwartner Sámuel, Simon Florent, Stiller Ferencz, Szécher Mihály, Sztojakovics György, Tóth Lőrincz , Zsigmondy Pál. (M.t) A concertation keresztül ment t.­­enikhek. XI. Törvén­yczikkely a magyar nyelv és nemzetiségről. Az ország Rendei ő fölsége kegy.meg­egyezése hozzájárultával meghatározták, hogy: 1. §. Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes ki­rályi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézmények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. §. A törvényczikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősittettek meg, úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősittetni egyedül magyar nyelven fognak. 3. §. Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztő­ig a magyar részen, — egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg, hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a legközeleb­bi 6 évek alatt tartandó országgyűlésen szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. 4. §. A magyar udvari Cancellaria útján az ország határain belől bocsátatandó minden iratokban, akár legyenek ő felsége által aláír­va, akár nevében adassanak ki, és így a magán fo­lyamodásokra kelendő rendeletekben és határozatokban is szinte a magyar nyelv használtassák. 5. §. A Kirá­lyi Helytartótanács minden nemű tárgyalásaiban, hiva­talos foglalkozásairól viendő jegyző­könyveiben, vala­mint ő felsége eleibe terjesztendő folyásaiban, és az ország határain belől minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja; — azon levelezések, mellyeket a kir. Helytartótanács a ha­di fő-, és az ő Fölsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel s külországi törvényhatóságokkal foly­­tatand, ide nem értetvén. 6. §. A királyi udvari főtör­vényszék nyelve az ország határain belől indított min­­den perekre nézve, valamint az ország határain belől minden itéletszékek — következéskép a szentszékeknek nyelvökis, a magyar részen, s azon itélőszékeknek hiva­talos minden egyéb dolgaik is magyar nyelven foly­tatandók. 7. §. A kapcsolt részekbeli törvényhatóságok a magyaror­­szági törvényhatóságoknak magyar, ezek pedig a kapcsolt részekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el, tárgyalják, és azokat illő válasszal lássák el. 8. §. O fölsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a magyar nyelv a kapcsolt részekbeli fő-, és minden közép­iskolákban (Academia és Gymnasiumokban) mint rendszerinti tudomány tanitasssék; — nem különben 9. §. O Fölsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belüli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen. XII. T­ör vé n­y c­z i k k e l­y a közmunkák szabá­lyozásáról. 1. §. Minden jobbágy, ki egy egész úrbéri telekkel bir, évenkint 12 napot köteles szekerével s vonó marháival a szerint, a mint azokat négyes vagy kettős fogattal közönségesen használni szokta, közmun­kában tölteni. 2. §. Az egy egésznél nagyobb vagy kisebb telekkel biró jobbágyok tartozásukat aránylag teljesi­­tendik. 3. §. Az úrbéri házas zsellérek évenkint 6 , a házatlan zsellérek 3 gyalog napot szolgálandanak. 4. §. A majorsági földre telepített lakosok, és azon nem­nemesek, kik nemesi jószágot birnak, a közmunkát az úrbéri házas, s illetőleg házatlan zsellérekkel egyen­lő arányban teljesítik. 5. §. Azon községekre, a mel­­lyekben úrbéri telkek nem léteznek, a megyék más ha­sonló terjedelmű úrbéri községekhez aránylag fogják a közmunkában töltendő szekeres napoknak számát meg­határozni , és ezen napszámok azután az egyes lako­sok között birtok-aránylag fölosztandók. 6. §. A zsel­lérek az illyetén községekben is a 31k §. rendelése sze­rint teendik szolgálataikat. 7. §. Azok, kik a fenálló törvények szerint eddig közmunkát nem tettek, azzal ezentúl sem fognak tartozni, hanem ha jelen törvény által arra világosan köteleztetnek. 8. §. A zsellér­nők akár özvegyek, akár hajdanok legyenek, úgyszintén azon zsellérek is, kik életüknek ! Sik évét még be nem töltötték, vagy a 60at már haladták, ha házuk­nál velük egy kenyéren élő s munkára alkalmas férfi családtag vagy szolga nincs, közmunkát tenni nem tar­toznak. 9. §. A sz. kir. s XVI. szepesi városokban, valamint a tengermelléki kerületekben is a közmunkák­ra nézve eddig divatozott gyakorlat jövendőre is fön­­marad. 10. §. Jász-Kún s hajdúkerületekben : a) A birtokosok minden három holdnyi birtok után egy egy szekeres napszámot kötelesek szolgálni, b) Tizenöt holdnál kevesebbet bírók a reájuk esé egy egy szeke­res napszámot három napi kézimunkával vallhatják meg. c) Három holdnál kevesebbel vagy semmi földbirtok­kal nem biró lakosok — ha házuk van 6, ha házuk nics 3 kézi napszámot tartoznak a 8. §. értelmében tel­jesíteni. ll.§. Az 1827: 32. czikkelyben említett sza­bados lakosok a közmunkát azon törvényc­ikkely ér­telmében a fentebbi 1. s 2. §§. kitett arányban kötele­sek teljesíteni. 12. §. Ingyen közmunkák ezentúl csak következő czélokra használtathatnak: a) Közgyűlési határozat által kijelölendő közlekedési utaknak s azok­ban lévő hidaknak s töltéseknek készitésére, megiga­­zitására s föntartására. b) A megyei közigazgatás te­kintetében szükséges közszolgálatokra. c) Oily vizi szabályozásoknál és munkáknál, mellyekről az alább következő 18. §. rendelkezik. 13. §. A katonai átke­léseknél, s a katonaság számára kivántató termeszt­ményeknek leszállítására szükséges fuvarokra nézve, a régi gyakorlat a törvénynek e részbeni további ren­deletéig fönmarad. 14. §. A tiszti fuvarozásoknak ro­vatához tartozó előfogatok, mellyek alatt azonban egye­dül csak a megyei közigazgatás tekintetéből szükséges előfogatok értethetnek, — mindazok által, kik azokat eddig kiszolgáltatták, jövőre is a fuvarbérnek a házi pénztárból nyerendő tökéletes pótlása mellett teljesi­­tendők. 13. §. A 13. 14. §-ban említett közmunkák az illetők által a jelen törvényben kitett illetőségeken kívül lévén kiszolgáltatandók, ezen illetőségekbe be nem számíttathatnak. 16. §. Töltések, átmetszések és más viz-szabályozási munkák, az 1840: 10. törvény­­czikk rendelése szerint azoknak költségén azon arány­ban teljesitendők, a kiknek s a mint az illyetén sza­bályozási munka hasznot hoz, s e részben az 1836: 36, 1840: 10. törvényczikk az 1807: 17. törv.czik­­kelyhez képest akképen világosittatnak föl, hogy az azokban említett közbirtokosok alatt nem csak azon egy határbeli birtokosok, hanem mindazon bár több határbeli birtokosok értendők, kik a czélba vett vizi munkálatban birtokaikra nézve érdekelve vannak. 17. §. Ha a szabályozás által a viz árjaitól a közadó alap­jához tartozó úrbéri földtér mentetik meg, az illető köz­ségek azonban a szabályozáshoz megkívántai, és a 16. §. szakasz értelmében reájok haszonaránylag kive­tendő munkákat rendes gazdálkodási foglalatosságaik­nak hátramaradása nélkül ön­maguk is elvégezhetik, segedelmükre közmunka nem rendeltethetik. Ellenben 18. §. Ha az illető községek a 16. §. értelmében reá­jok haszonaránylag kivetendő munkákat gazdasági foglalatosságaiknak hátramaradása nélkül meg nem győ­zik, a reájok esendő munkáknak azon része, mellyet magok erejével meg nem győznek, közmunkával vég­rehajtandó. 19. §. Azon község, a mellynek javára illyetén munkák létetnek, ha külünben gazdasági fog­lalkozásainak hátramaradása nélkül teheti, azon mun­kák helyett, mellyeket a segítségre jött más helység­ben lakosok illy alkalommal az ő javára tettek , más közmunkákat tartozik teljesíteni, a szomszéd helység­beli lakosoknak illetőségébe beszámítandókat. 20. §. Rendkívüli esetekben, a miilyenek hófuratok , vagy más elemi viszontagságok által megszakasztott közle­kedéseknek megnyitása, tűzi veszély elhárítása, hi­daknak, gátaknak, s töltéseknek az áradó víz ellené­ben­ vedlése, az érdekelt és szomszédlakosok és bir­tokosok mindnyájan polgári állapotukra való tekintet és beszámítás nélkül munkára alkalmas minden szeke­reikkel, marháikkal és cselédjeikkel a szükséges mun­kát megtenni kötelesek. 21. §: A jelen törvényben meg­határozott évenkénti illetőségen felül teendő közmun­kára senki nem kényszerittethetik, sem az év lefolyta alatt föl nem használt közmunkának pótlólagos telje­sítésére nem köteleztethetik. 22. §: Az őt e törvény szerint illető közmunkát pénzzel senki meg nem vált­hatja , s megváltani nem kényszerittethetik, de az ál­tala végzendő akár kézi, akár szekeres munkának tel­jesítésére maga helyett más alkalmas kézimunkást, vagy ÉLET,­ IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A hírlapok viszonyai Parisban. A,Globe4 legközelbi számaiban következő elmélke­dés olvasható a hírlapok viszonyairól Párisban, mellyből érdekes adatok tűnnek ki ezen üzérkedés felől. Minél inkább elterjed a sajtó munkássága az országban, annál hasznosabb , e sajtó belső viszonyait fölfedni az ország előtt; ismernie kell azon belső fordulatokat, mellyek által e hatalmas eszköz ollykor nagyon homályos kezekbe jut, mellyek a közvélemény vezetését valamelly szinház-igaz­­gató vagy ügyviselő hatalmába adják. A közönség látja ugyan a kardhegyét, de nem látja az öklöt, melly a mar­kolatot tartja. A .Siecle4 p. o. harmincz ezer előfizetőn s százezer olvasón kard, mellynek hegye a legtávolabb és legrejtettebb faluig hat. Símér­e hatalmas fegyver mar­kolata Chambolle úr kezeiben van. Duran dal egy bénának kardja. Ha az mondatik ellen, hogy Chambolle csupán névadója a baloldal egyik töredékének, megjegy­zésünk ez által csak nyer erejében.Ezen baloldali töredé­ket a tömeg alig ismeri,mert az majd csak metaphysicai párt; hogyan jő tehát, miszerint e párt a tömeg előtt is­meretlen, a választó testület által megvetve, a kamrák­ban örökké kisebb számban, még is azon hírlap birtoká­ban van, melly legtöbb előfizetővel és olvasóval bír? honnan jő, hogy e nagy hatalom e nagy hatlanság birtokában van? Nem akarjuk mind e kérdést megoldani, de megadjuk a közönségnek az oldásra szükséges elemeket; fölfedezzük a sajtó állapotját előtte, hogy felőle jobban ítélhessen.­• Kezdjük a radical sajtóval. Három radical hirlap van: a ,National4, a ,Reforme4 s a ,Revue Independante.4 E három hírlap közöl legelterjedtebb az, melly legkevesbbé sem , képviseli a radical eszméket, tudniillik a ,National.4 E kü­lönösség a legitimistáknál és conservativeknél is megvan, csak úgy mint a radicáloknál. A ,Revue Independante4 pantheistai s respublicáni irányit. Leroux Péter és Sand György által vezettetve, minden dem­ocratai nyil­vánítások fölött valódi erkölcsi, tudományos és irodalmi fölsőséggel bir. — A ,Reforme4 óvás­a,National4 ellen; in­kább lelkismeret, mint észtehetség és erő munkája. Arago­s Ledru-Rollin urak, midőn a ,Reformehoz csatlakoz­tak, elég világosan kimutaták, miszerint semmi közök töb­bé a 5National­lal, sem ennek ő velők. A két hírlap és a két tábor mindazáltal bizonyos mértéket tartanak egymás közt; kezet nyújtanak egymásnak, de viszonyos szeretes­ről nem igen lehet szó. A ,National4 aristocratai megve­téssel viseltetik a ,Reforme4 iránt, a ,Reform­e4 democra­­tailag duzzog a ,National4 ellen. —A ,National egykor bírhatott jelentőséggel; legalább képviselt egy nagy po­­lemicust és egy hamis eszmét; a nagy polemicus Carrel volt; a hamis eszme az amerikai rendszer. Jelenleg sem­mit sem képvisel mint Mar­rast ur szellem­dús képv­­él­ményeit és Bastide ur tönkre jutott candidaturáit. Ész­­revevék, hogy mióta a legitimisták Chalonsban Bastide ur jelölteit megbuktaták, midőn de Yarrennes ur mi­nister jelölt mellett szavaztak, a ,National4 nagyon heves harczot kezdett a legitimista párt ellen. Részünkről saj­náljuk, hogy Basti­de úr nem jutott a kamrába, s hogy őt erre a legitimisták nem­ segíték, valamint szintén saj­nálni fogjuk, ha de Genoude úr egy napon a demo­­craták segítségével a kamrába nem jutand. De Genoude­ur a democraták által pártoltatva: ez nem­ veszélyes és fölvilágositást ad bizonyos pártok értéke s ereje felől.— A parliamenti oppositióban a ,Siécle4, ,Constitutionnel4, ,Commerce4 s ,Courrier francais4 hírlapokat találjuk. Ez tán a legkülönösebb párt tanulmány tárgyául , hírlapjai­ra nézve.—Mondok, mi a ,Siécle4: leghatalmasabb esz­köz a leggyöngébb, legsem­­iebb eszme szolgálatában. A ,Siécle4 előfizetőinek állhatatosságát csak azon észre­vétel által fejthetni meg, miszerint a nők, a gyermekek és az öregek, mind azok, kik hon maradnak és politicával nem foglalkoznak, fizetnek elő a hírlapokra; míg ellenben azok, kik politicával foglalkoznak, nem fizetnek elő, mert házon kül, kávéházakban, olvasókörökben és egyesületek­ben olvassák azokat. Egy igen értelmes és igen munkás fér­fiú, ki egész halmaz vállalatokat alkotott, terem­té egy szép napon a ,Siécle4t a mint bármi mást teremtett volna. Ő a ,Siécle4t 48 frankos ellenzéki lappá tette, mivel a 48 fran­kos conservativ lap helyét a,Presse4 tartá elfoglalva. Ké­sőbb elhagyta a ,Siécle4t; azután vissza akart térni hoz­zá, hogy — mint a krónika mondja — conservativ lapot alkosson belőle. Ha terve kivitetett volna, sokban lehetne fogadni , hogy a ,Siécle4 előfizetői a dolgot észre sem ve­­endék. Ha csak B­e­r­t­h­e­t Éliás és Dumas Sándor urak tárczájának politicai színe nem változandott , a .Siécle4 mindenkoron ugyanazon hirlap maradt volna. Sajnálandó , hogy e kísérlet a hirlapok közönségének lá­­zongásain meg nem tétetett. — A .Siécle4 igazolja azon jelmondatot: a jó álomban jő. E hirlap alszik, és pénz­tára telik. Ez okból zárták tárczáinak egyik utóbbiját — az ,Ébredés­t — epigrammnak. — Bartheleny úr, a ,Nemesis4 költője, volt, ki újra ébredt. A szép verseket szeretjük, ha barátainkat sértik is, s egész szivünkből örvendünk a költő észtehetsége ismétt ébredésén. Sem ne­­meslelkű­séget sem jó ízlést nem árulna el, ha úgy akar­nánk bánni vele , mint egykori barátai. De az idők na­gyon megváltoztak. Ha Bartheleny sír ugyanazon te- Harminczkilenczedik Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e­ pénzben. Megjelenik hetenként négyszer egy egy ív. NEMZETI I'JLACI. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kraslja Özvegye. 83. sz. Péntek. Előfizethetni minden cs. kir. postahiva­­talnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czim­eket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. November hó 22 én 1844.

Next