Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-03-28 / 49. szám
talán úgy is volt —megjegyzi a „Globe14 — azaz * semmi sem történt.“ Az újseelandi viszonyok , mellyek az utósó hónapokban a sajtót sokszor foglalatoskodtaták, mart. 11 én kerültek tanácskozás alá az alsóházban. Stanley lord gyarmatminister eljárása ezen új telepekre vonatkozólag, nemkülönben Fitzroy kapitány kormányzóé is Ágn on by, Bullers több ellenzéki tagok által rászaltatott, Sir K. Peel válasza rendkívül gyenge volt, és az egész vitatkozás az akkori gyarmatkormányzásra nézve kellemetlen benyomást hagyott hátra. Mialatt a parliamentben olly édes szófüzéreket hallhatni a négerek mellett, a lapok három londoni fehér embereknek valódi éhenhaláli esetét közlik. Ezer éhen elhaltak közt vala egy ír nő Ne Katalin , két gyermek anyja, ki egész héten át nem többet, mint 2 shillinget (1 pengő forintot) kereshete. A „Visiting Society“ egy tagjának mond az „Examiner“ tudtul adatott e szegény nő szüksége, de ez semmi segélyt sem nyújtott, mivel a nő katholikus volt.“ A halottvizsgálójury önkörében pénzgyűjtést rendező a hátra maradt árvák számára. A más két áldozat szinte egy anya s 14 hónapos gyermeke vala. Hány ember hal meg Londonban ehhala által, kik nyilvános lapokban meg nem emlittetnek,az gyanitani lehet! TÁRSULATUK éS VITTÉLETEK. Tudnivalók a jiestinegyei gazdasá gi fiókegyesületről. Az egyesületi közremunkálásnak legfőbb érdeme kétségen kívül abban áll, hogy számos kisebb erőkből olly cselekvőség állíttatik elé , melly egyesek erejét meghaladó akadályokkal megküzdeni képes legyen, és sikert teremtsen ép azok által, kik a cselekvés terén különben — nagy részt — tán meg sem jelenendettek. *A pestmegyei gazdasági fiók egyesületet részint e nézet, részint s főleg azon erős meggyőződés fogantatá 1843ban, miként jól rendezett gazdasági egyesületek a pallérozottabb mezőgazdaságra is jótékony befolyással lévén, e siker hazánkban s részünkről Pest vármegyében annál kevésbbé maradhat el, minél bizonyosabb az, hogy a legnagyobb osztály gazdasága vajmi parlag, s e pangó állapot megszüntetésére felette kevés történik. Tévé pedig feladásul magának az egyesület: az elméletet tapasztalással gyámolítani, jelesül 1) lépést tartva a mezőgazdaság tudományával, erre vonatkozó kísérletek által a nagyobb értelmiségnek is hasznos szolgálatot tenni, 2) felismerni a megyei mezőgazdaság állapotját, s a felfedezendő akadályok elhárításához erélyesen járulni. 3) nagyobb gyümölcs-szeder- s diszkerti faiskolákkal s egyébb hasznos veteménymag tartalékkal az ezen czikkekbeni szükséget, lehető legolcsóbb áron enyhíteni. 4) hasznos ismereteket terjeszteni, ipart és szorgalmat költeni, kitüntetés, jutalmak s e. által. Csődök, 7284. Abaujmegye jelentése szerint Komáromi György hátrahagyott özvegye született gr. Beleznay Juliana elleni csődperben, az illető hitelezők megjelenése határnapjául folyó 1845dik évi aprilia tűzetvén ki, és ideiglenes tömeggondnokká Fáy Ábrahám alszolgabiró, perügyelővé pedig Csorba Károly hites ügyvéd neveztetvén. Kelt febr. 25. 1845. 1912. A fiumei kerületi első bíróság a polgári törvényszéknek jelentése szerint Ziffer Jakab Leo helybeli kereskedő hitelezői csődületének határnapja folyt évi ápril 21. 22. és 23dikára tűzetvén ki, és tömeggondnokká , valamint perügyelővé Dalista Alajos hites ügyvéd neveztetvén, ugyanez kihirdettetik. Kelt Böjt elő hó 25. 1845. 6918. Pest vármegye csődtörvényszékének jelentése szerint Soroksár mezővárosi házaszsellér Rumpl Miklós hitelezői csődületének határnapja folyó évi april 28 29. és 30 dikára tűzetvén ki, és tömeggondnokká Nagy Ferencz soroksári jegyző, perügyelővé pedig Primay V 4r?y®Sz neveztetvén; ugyanez kihirdettetik Kelt Böjtele hó 25. 1845. 7084. Somogymegye jelentése szerint Annok Ferencz marczali cziposmester hitelezői csődületének határnapja folyó évi aprilikára tűzetvén ki, és ideigleni tömeggondnokká a marczali biró , pergondnokk pedig Hodaszy Ignác, hites ügyvéd neveztetvén; ugya ez korszerte kihirdettetik. Kelt febr. 25-én 1845. 7677. Torontálmegye jelentése szerint Miller Lajos, újabban budai uradalom, és később Kübekházy kertészetének lakosa ellen csődper határoztatván, s az iltő hitelezők megjelenése határnapjául folyó évi april . 15 és 16ka tűzetett ki, és tömeggondnokká Preneszt trneszt,per ügyel övé pedig Botka Ferencz tisztibeli ügyét neveztetvén; ugyanez kihirdettetik. Kelt febr. 25. 1815. Pénzkeret. London, mart. 14. Consol 99Vs» buenosayresi 40*/2; mexicoi 341/.1 perui 29%; port. 67; spany. 5 pcent. stat. köt. 3074’; 3 pcent. 40*/*; holland 27, pcent. 63% ; dán. 89%. Paris, mart. 15. 3 pcent. 85; 5 pcent. 117.60; 3 pcent. kötes. 86. 10; bankrészv. 3183; coup LatF. 1093. 50 és 5085; belga 1840 évi 5 pcent. 105 ■/.; nápolyi 104.; rom. 106; mist. 1834 sors. 400; spany. részv. 383/*'; spany. szenv. 6**; 3 pcent. 41; piemonti 1265; port. 60. Klotlmy Sándor vezetése mellett szerkeszti Iluck Oláh János. Néhai k. kamarás Jekelfalusy József ur halála után sok rendbeli tőkepénzes részszerint vissza fizettetvén, részerint más névre irattatván által,illő tisztelettel megkéretnek a nevezett k. kamarás volt adósai, hogy egyik vagy másik örökösét, hozzá egyenesen, vagy pedig F. E. ügyvéd urnak szóló, Pestre uj világ utczába 630 számú házba utasítandó levelek által a felül értesíteni szíveskedjenek, hogy 1826 évtől fogva miképen, mikor, és kinek fizették le azokét, és a kamatokat? kinek nevére volt írva a kötelező, és ha általiról történt, kinek nevére, és mikor íratott az újabb kötelező ? (4—6) Harmadik híradás Magyar aláirásu szent képekről. Van szerencsém a t. ez. közönségnek magyar aláirásu szent képeimnek 3dik s gazdagabb kiadását hírül adni, mellyek 9 rendbeliek, részint magam és mások rézmetszvényei, részint rajzaim szerint: Pesten készült kőnyomatok, százezer példányban kiállítva. Ezüst p.fr. kr. Az első rendűekből (ékes aranynyomat) 12 kép — 242 rend. (felmelegült a ízlésnek színes papíron) 100...............................................1 — — (ugyanazok fehérpapiron) 100 . . . —50 — (fekete réznyomatok csinos papiron) 100— 50 — (fehér papiron) 100 ...........................—40 — (kisebb, de ékes aranynyomatok) 24 —24 — (feketék színes papiron) 100 . . . —40 — (fehér papiron) 100 ..........................— 30 — nagyobb Krisztus és Mária képek egyenkint 1 és 2 krjával. Szerezhetők képeim Esztergomban a f. t. helynökségben (vicariatusban); Tillmann Adam kereskedőnél, s alábirt kiadónál; Nagyszombatban szinte a f. t. helynökségben; Budán a Religio és Nevelés szerkesztő hivatalában; Pesten Sujánszky Antal leopoldvárosi káplán urnái. — Hogy pedig művemmel ezért érhessek, bátorkodom a n. t. egyházmegyei titoknok urakat alázattal kérni, hogy mindezeket a megyei f. t. papságnak tudtára adni és ajánlani ne terheltessenek, annyival is inkább, mivel a jövedelem nevezetes részét, ez alkalommal is a szegény és nagyobb szorgalmú iskolás gyermekeknek szenteltem. Esztergomban februárban 1845. IV Bajer István, áldozó pap s mesterképző int. tanár, se Gabonaár váltó . Tisztahúza Pest. mart. 26. (pesti m.) 120—140 Szeged ,, 2. (pozs. m.) 60— 64 Pécs „ 6. „ ,, Győr ,, 6. ,, ,, N.Szombat ,, 7. ,, Mosony ,, 7. ,, Pozsony ,, 6. „ Miskolc ,, 19. „ Savasokban. Kétszeres 80— 90 45— 55— 52— 50 60 60 Rozs -----80 45—50 52—57 62—66 62—66 58—67 50—55 Árpa Zab 35—60------60 35—4143—46 /10 10 35—4237—38 47—50 35—37 ------48 40—44 38—48 40—46 38—4026—28 Kukoricza 90—92 50—60 45—50 52—56 60—63 54—74 40—42 Statuspapirosok és remények szkelete. Pesti középponti vasút (100 ft.) 116 — Nagyszombati (100 ft.) 90,/ Pesti lánczhid-részvény (100 ft.) 1271/* Gőzhajórészv. (500 ft.) 677 ft. — Esterházy-sorsjegy 58% p. pben. Becs.mart. 15. 5 pcent. statusköt. 112'/, ft p. 4 pcent. st. köt. 102'/... 3 pcent. st. köt. 78 V* 1834ki statuskölts. (500ft.) 777 1839ki (250 ft.) 333% ft. — 1819ki (40 ft.) ft. 663*—Bankrészvények darabja 1638. 70— 75 70— 82 100—108 90—105 80—110 75— 60 60— 65 Mindenek előtt tehát telket bérelt az egyesület a káposztásmegyeri majorságban olly szándékkal, hogy azt, legalább résznyire munka alá vegye. Az aláírások meghiusiták e szándékot. Nyár közepéig mintegy 300 pint, esztendő végéig, egy alapitványon kivül összesen 583 pint. Íratott alá, s ez ősziélből a kísérleti térnek beárkolása, körülültetése , favétel, kapuk és kutak készítése, a Fótrul nyert magvakból hevenyészett faiskolának megmunkálása , az e végre szükséges kerti eszközök beszerzése , felvigyázó szolgának bére, nyomtatás, írószerek, levelezések, és telekbérre tett költség összesen 438 ft . kr. volt, és 1 esztendő végivel a hátra lévőség 73 ezüst forintot tön. Valamint pedig az egyesület meg volt és van győződve arról, hogy valódi hasznot csak úgy eszközlend, ha szép szavak helyett, mikben úgy sem szenvedünk szükséget, a tapasztalás terén szerzend életbe vágó adatokat , úgy ép a feladásnak higgadt átgondolásából s a helybeliségnek is méltánylása után nem lehetett nem belátni az egyesületnek, ahogy mindenek előtt szüksége van olly saját épületre , melly kísérleti telkén állva, a nyári tanácskozások, a teendő kísérletek után szemre vételével kapcsolatban itt tartathassanak, s mellyben az egyesület kertésze lakván, mindenre közvetlenül felügyelhessen. b) hogy a felhívás első legtöbbet ígérő szakában gyűjtethetett aláírások utáni csekély pénzerővel sem építeni, sem kertészt fizetni, sem végre minta gazdaságot tartani nem lehet, c) hogy közrehatásának sikert leginkább úgy biztosíthat, ha azoknak, kik az egyesület eljárását legkellőbben felhasználhatják, s azt legfőképen szükségelik, nevezetesen a falusi kisebb gazdáknak, és adózó néposztálynak az egyesülethezi járulást lehetségessé tévén, velők közvetlen érintésbe jövend,e nélkül ugyanis az ismeretközlés mindig csak kicsin körben mutat, s az egyesület czélja a közhasznú ismereteket a legnagyobb osztály minden evében egyaránt elvezetni, meg lenne hiúsítva. Ezekhez képest az egyesület a mintagazdaság és kísérletek eszméit egyelőre félretevőn, s gyarapodása tekintetéből kiindulva : d) az 1843.i julius 31 -i közgyűlésben az egyesületi tagság diját azokra nézve, kik azontúl írnak alá 2 pstra tette, a korábbi aláírásoknak kötelező ereje természetesen annyival inkább megmaradván, minthogy az öt forintot aláírók bizonyára az ügy iránti rokonszenvtől írták alá, és ennélfogva nektek mindegy, akár egy ötös, akár 21, kétforintos részvény után fizetnek, öt pftot, amennyit t. i. szívesen köteleztek. e) hosszú háromszög alakja miatt rendes felosztásra nem legalkalmatosabb telkét kertvállalóknak engedte át, miután a m. földes uradalomtól jobb fekvésű térnek nyerendéjéről eleve biztosíttatott. Eként nem kelle 1844ben telekbért fizetni, sőt a kertvállalók megtérítvén a kutak, kapuk, árkolás és körülültetés költségeit a pénztári tartalék 132 ft 30 krral szaporodott. — M . . . f) hogy az adózó néposztályt érdekeinek annál könnyebben megnyerhesse az egyesületet. Pest vármegyétől olly határozatot eszközlött, miszerint megengedtetik a községeknek, hogy a községi pénztárból egy vagy több részvénnyel magukat az egyesületnél érdekelhessék. E körülmény annál nagyobb tekintetet érdemel, minthogy lehetségessé teszi azt, hogy az egyesület innentova folyamatba vegye korábbi azon tervét, mellynél fogva a közvetlen érintkezés miatt az egész vármegye több kerületre volna felosztandó , s ezekben az e végre kijelölendő legalkalmatossabb helyeken eleintén a népesebb vásárok előnapjain a kerületbeli részvényes községek küldöttjeiből, s egyéb ügybarátokból, egyesületi képviselők elnöklete alatt alakítandó gyűlési tanácskozások, állat, és termékkiállítás, lennének tartandók , melly kerületi mozgalmakról minden kerület egy vagy több követe az egyesület augustusi gyűlésén adna jelentést sat, g) népi oktatások s tanrendszerünk jelen állapotjában a vasárnapi iskolák jelentékeny hézagot tölthetvén ki, az egyesület teendői közé sorozá , a közhasznú intézetek alkalmazását, előmozdítását, mindenek előtt pedig egy vasárnapi példányiskolát életbe léptetni. Hogy az egyesület jól számított már is mutatja a következés. (Vége köv.) PAlystRfCy* Méltóságos hagyárosi Zalay Alojz ur kir. üdv. tanácsos és a debreczeni váltótörvényszék elnöke által kitűzött következő jutalomkérdésre: „Adassanak elő a magyar váltótörvények homályai, ellenkezései és hiányai; adassék elő, mellyek vannak ezek közöl a gyakorlat által orvosolva, mikép lehetne a még nem orvosoltakat orvosolni? továbbá, mellyek a váltótörvények hasznos és káros következményei az eddigi tapasztalás szerint, s mikép lehetne ez utóbbiakat eltávolítani“ folyó hó 19ig mint kitűzött határidőig következő három pályairat adatott be a bíráló választmányhoz első következő jeligével: „cum leges latae fuerunt, non erit postea judicandum de ipsis, sed oportebit judicare secundum ipsas“ Prol. Tit. I. §. 13. 2dik következő jeligével : „si quis judicum distulerit litigia ultra triginta dies, vapuletur. 15. Lad. dec. 111. art. 24. 3dik következő jeligével: „gyakorlati életből merítve.“ —A két első az illető bíráló uraknak kiadatván; a szerzőik nevét rejtő jeligés levelek sértetlenül a választmány elnökénél letétettek. A 3dik szám alatti, mint szerzőtől saját kezűleg irt, s neve aláírásával ellátott, nem pályázhatván, alulirtnál (Szervitatér gróf Teleky ház 655 sz. alső emelet) visszavehető. A díj ki vagy nem adása legközelebb közhírül fog adatni. Kelt Pesten, 1845. martius 20-an. Bodnár Imre s. k., a tek. kir. új törvényszék gyakornoka, mint a bíráló választ, tollvivője. A budai irgalmas Szerzethez tartozó csá- S^szár fürdő átellenében lévő ujonan épült két l’emeletü ház, melly több mint 40 szobából s nejhány konyhából áll, vagy annak alsó részében alkalmazandó négy kő- és tizenkét kád für- Srr dőkkel, vagy a mostani alakjában is, legkö- S^tzelébb a legtöbbet ígérőnek 1850ik évi december utósáig haszonbérbe adandó. Mire a bérleteni kivánkozók arra figyelmeztetnek, hogy ez-ig^ j iránti szándékukat legkésőbb f. é. april 20ik w*i királyi «* napjáig méltóságos báró Rédl Imre helytartósági tanácsos urnál, mint a császárfürdői épületek ügyében k. kinevezett királyi biztosnál írott ajánlatokban bejelentsék. 1—3 Felszólítás. Nyomatik T r a 11 n 0 r-Ká r 0y i betűivel, uri-utcza 453. szám.