Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-03-30 / 50. szám

TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinev. 1­j irány az agitatio terén.(vége.) Pesti budget. Törvényhatósá­gi tudósítások. Mármarosból (közgyíit. fels. intézv. tiszti kar egyv. lekösz. repraesentatio. pénzt, vizsg. se­­gélygyíijt. az árv. rész.) Budapesti újdonságok. Halfttldl. Spanyol- Francziaország. Svéczia s Nor­végia. Mexico. Társulatok és Intézetek. Hirdetések. NACIVARORSKÁG és ERDÉLY. O cs. kir. apost. felsége Lónyay Jánost a nmélt. magy. udv. cancellaria referendáriusát saját kérelme következtében eddigi hivatalától fölmenteni s díjelenge­dés mellett val. bels. t. tanácsnokká s Beregmegye fő­­ispáni helyettesévé méltoztatott kegyelmesen kinevez­ni; továbbá gr. Nádasdy Ferenc­ eddigi mosoni főis­pánt, Árvamegye főispánjává, gr. Zichy Henriket kir. táblai bárót,mosoni főispánná; báró P­erényi Zsigmondot ugocsai főispánt e hivatalától, a hétszemélyes táblai ül­nöki hivatala tekintetéből felmentvén, báró Perényi Gá­bort beregi főispáni helyettest ugocsai főispánná, s Ro­ Wonczy Ignácz Sopron megye eddigi első alispánját­ó­l. Eszterházy Pált a megye kormányától saját kérelmére felmentvén , ugyan Sopronmegye főispáni helyettesévé méltoztatott legkegyelmesebben kinevezni. Pest martius 29. Uj irány az agitatio terén. (Vége.) Ama féktelen kitörések s eliminatiok , mellyeket a pesti gyűlés lefolytéból felhoztunk, csak puszta, ko­­ránsem motivált szemrehányásokból állottak, mik által a múlt hongyű­lésnek elvétett sikere, és a nemtörtén­tek körüli imputatio a kormány s aristocratiára hárita­­tott; mig azonban a kormány s aristocratia méltóbban há­ríthatja azt a democratiára. Ugyanis, a városi ügyet tekintve a 43dik számunkban világosítottuk, — hogy a concessio, mellyet a stabilitási-conservativ párt ennek irányában megajánlott, 40 ezer polgár választót, és midőn majd egykor a föld népe az alkotványos önkor­mányban részessé fog tétetni — ebből arány szerint is­mét fél millió választót adott volna; ellenben a demo­­cratai párt ezzel sem volt megelégedve , hanem miu­tán huzamos vitatkozások után az átalános szavazattól végre elállott, a megyékben uralkodó rendtelenség d­udva növényét akarta a városokba is általültetni. — A megyei kicsapongásokra nézve továbbá: látja minden, a­ki okos, és elég bátor, azt, mi igaz, őszintén meg is vallani, hogy jelenleg a mi gyér rend még a megyék­ben létezik is, a főispánok eszélyes kormánya által jelezik; a democratai párt azonban mégis a megyei ki­csapongások fékezését a főispánok hatáskörének nulli­­ficatiojával akarta kezdeni. így volt ez a büntető tör­vény, a hitelrendszer, a közteherviselési elv, s áta­­lán fogva más minden elmaradott tárgyakra nézve is,­ mert az elsőre nézve a minta­ börtönelv félrevetése, to­vábbá a másodikra nézve, az imputabilis gyanúsítás, melly a corruptionalis systhemának kimondásában fe­­küdött, —végre a harmadikra nézve az ürügyül használt gyermekies dacz, melly elveti a kevesebbet, midőn a többet utó nem érheti; összesen is csak könyörü­­letességre méltó vészes expediens volt annak elérésére, nehogy illy hatalmas előlépések által a gerjedelmek s nyugtalan vágyások lecsilapuljanak. Egyébiránt még egy különös és teljességgel uj közalapjogi tan állitatott fel e megyegyülésen, az­ t. i. mintha Magyarországban a kormány egy­­atalában, jelesül pedig a mostani kormány, valami egy­magában álló s működő parlamentáris párttól kifolyó, és így maga is valami mesterségesen összesített párt­kormány lenne,­­ mintha továbbá a mostani kormány különböznék az előbbenitől, és végre, mintha nálunk is egy kormány valóban a másikának helyét foglalná, egy a másikát megbuktatná; s nálunk is állna az, mit legközelebb Malé urnak Guizot ur pártja vetett sze­mére — t. i. az „ote toi, que je m' y metea *) Csodálatos utánzási s majmozási ötlet! melly a mi publicistáink fejeiben összehányt s kevert tisztátlan eszméket s fogalmakat tanúsítja, a fenálló valóság és az ő szívük kivonata közt! — Ez kissé igenis fonák anticipatiója a parlamentáris kormánynak nálunk, és illy szabály szerinti ábrándos idomitása a kormány­nak, a pártokhoz.Mintha alkotmányunk lényege­s gya­korlata szerint valóban máris a pártok állítanák fel s döntenék meg a kormányt; mintha a kormányzási el­vek s irányok nálunk valóban úgy változnának a sze­mélyekkel, mint ott, hol a kormányzó egyének azon pártok typuszai s azon pártokban személyesülnek, mel­­lyek azokat a ministeriális padokba ü­lteték; mintha ha­zánk kormánya márcsak személyzetben is valóban vál­tozott volna a múlt hongyűlés óta; mintha a haza első dicastériumát egymagában véve, és tehát az annak sze­mélyzetében netalán történt egykét új alkalmazást, kormányi változásnak tekinteni valóban csak lehetne is; mintha végre nálunk a kormány lehetne más, mint min­den politicai dicasteriumnak a státustanácsi s ministe­rialis magyar osztállyal összevágó egyreműködése, s tehát ép azon gépezet, mellynek jelessége, alkalmas­sága, és a haza alapinstitutióji irányábani garantiája, éppen ezen különböző hatóságok ellensúlyozó oecono­­miájában áll! Szerencsétlen eszmezavar ül a ti agyveletökben, —­ mert mindnyájan, s még azok is, kik szívvel s lé­lekkel az úgynevezett parlamentaris kormányt centra­­lisatio rendszere ellen vívtak — súlyos eszméletlenség­gel szittek a tények s állások felfogása s bírálásá­nál e rendszer felé, és sejtelmeteken kívül is reá vonatkoztok váltig. — Az egy rész mellette agital, s még azt csak behozni akarja — és ebben legalább nem fekszik semmi illegalitás — mig a másik a parlamentá­ris kormánynak ellene szegül ugyan, de ábrándos el­méjének összes eszmemenete — azt már tényleg, mint létezőt fogadta el; mert mindent, mit történni lát, a parlamentaris centralisatio elve, kellékei s állásának szemüvegén néz. Ti ezen kormány formát; a megyéknek csaknem foederalis állását; a megyéknél uralkodó fejen­­kinti tanácskozás s végzésnek gyakorlását; a közvetlen végrehajtó hatóságnak s tisztviselőségnek a kormánytóli választástól s a talán fogva magátol a kormánytól csaknem végképpeni függetlenséget — mind egy lombikba szo­rítjátok; szóval: a kormányt úgy tekintitek, mintha már a centrálisait parlamentáris rendszernek élén ülne s tehát mintha már léteznék is a rendszer,mellyel,hogy létezzék, nem akartok. Kiskorúak! kik mindent láttok, hol semmi sincs, és semmit sem láttok, hol valami van! — kín veletek politikáról már csak beszélni is. így állunk irányotokban arra nézve is, a mint ti a főtáblánál a mult hongyűlésen alakult centrum po­litikai becsét s jelentőségét, gyarló s ü­gyefogyott po­litikai képezettségtek szerint felfogtátok. A főtáblánál a centrum alakulása egy hatalmas és nevezetes lépés volt a parlamentáris élet szabályos fejlesztésének fokjelenségeire nézve a honban. A mi igen nagyra be­csült hajdani barátunk a L. főispán, kiben ezen poli­tikai közvetítő felekezet alapitóját tiszteljük — e lépé­se által azon mély bölcseségének, a constitutionalis élet redőzetei azon magas felfogásának, és a pra­ctical alkotmányos és parlamentáris állások ama genialis ismeretének adta bizonyítványát, melly az alkotmányos nemzetek legnagyobb statusférfiainál vala csak honos eddig még; a magyar közdolgokat kezelők legnagyobb része által pedig még fel sem fogatott, s tehát nem is méltányoltathatik. Mi ezen pártnak fő­­jelentékenységű­ állása s magas hivatásáról részletesé­ben fogunk még nem sokára nyilatkozni, de addig is csak annyit mondhatunk, miszerint könyörületes­ig 1­6 méltó s nyomasztó politikai tudatlanságban sin­­tednek, kik azt vélik, hogy a főtáblai centrum el­tévesztő hivatását; hogy annak hátán jutott a mosta­ni kormányszemélyzet?! a kormány rúdja, hogy azt aztán elvetette, mint rongyos kéztyűt! — Az illy kon­tár fecsegők a haza belpolitikai helyzetével s a dol­gok s politikai pártállások jelentékenységével nem igen vannak meghittebb lábon, mint az utósó falusi mes­ter Newtonnak differentiálésivel. A kormánynak a centrumi pártra olly elkerülhetlen szüksége lesz jövőre, mint saját életerejére. A centrum a parlamentáris élet­nek valóságos magkövét teendi ezentúl, és azon súly­egyen fog lenni, melly a kormányzást, és a javítások eredményét teendi lehetővé.­Hogy a centrum a mult hongyűlésen többnyire a baloldallal szavazott, annak oka a jobb­oldali túlzó democratikai radicális irányban fekszik; azoknak tehát, kik az alkotmányos és parla­mentáris élet bensejét ismerik, elég legyen itt felidézni, hogy például Frankhonban az absolutisták és a szélső baloldal irányában, azaz: a „National és a„Gazette” pártja ellen, Guizot, Malé, Thiers és Barrot urak pártjai csak egy élesen jellemzett compact párttá alakulnak többnyire, s együtt szavaznak, — hogy továbbá Hume Roebuck s a Connor urak átalános szavazati követelései ellen — lord John, Peer s Stanley urak kezet nyújtva küzdöttek, küzdenek s szavaznak. Parlamentáris életben a közvetítési párt és annak emberei nélkülözhetlenek, és ezekből áll nálunk a főtáblai centrum. Nem is lesz ad­dig üdv a hazára a javítások és józan haladás terén; a mig azon párt, melly a centrum által fejeztetik ki, ma­gát a megyékben is nem alakítja s organisalja. Az illy pártnak alakítása pedig, és az abbani részvét, annál ajánlkozóbb s kinálkozóbb, mennél bizonyosb, hogy a hazában királyi absolutistikai pártfelekezet nem is létezvén, hanem a stabilitási-conservativ párt átalán­­fogva őszinte barátja s pártolója lévén az alkotványos életnek, — valaminthogy eddig a mérsékleti aristo­­cratai s tuldemocratai párt között a transactio csak nem lehetlen volt — úgy ezentúl, ha s a mint a centrum­párt magát alakitandja, annak azonnal eldöntő, elha­­tárzó ténysullyá kell válnia. Ennélfogva a centrumnak a főtáblának­ nagy politikai érdemli alapitója, valamint azon főméltóság is, melly annak alakítása dicsőségében is és vezetésében is vele osztozott,—kitűnő érdemét a hazára nézve az állat emelheti még csak egész a hal­­hatlanságig, ha a centrumpártnak a megyékbeni ala­kítására forditandja a politikai intelligentiák figyelmét. Pest m.gyűlési előadások folyamából—mikint azo­kat elég terjedelmesen közöltük — csábitó tüneményként merül fel továbbá egy ismeretes szónoknak beszéde; de a minő elragadó s bájos volt az külalakjára nézve,olly silány bentartalomra, s valódi combinatiora. Illy gladiatori vagdalkozások, szónoklati virághintések és fulmina­­tiok, jók igenis a pillanati lelkesülés menetin az esz­méletlen sokaság széditésére, és ezen meglépés súlya alatti rögtönzött alaptalan s káros határzatok megho­zatalára ; de az idő­s eszmetisztulás kemény próbáját soha ki nem állják. — Már maga a természet, mostoha kézzel vont itt olly válaszfalat, mellyet sem emberi aka­rat, sem elménczkedés, sőt erős eltökélt szorgalom sem képes lerontani. — A nagy ékesszóló s könyvd declamator csak igen ritkán, vagy soha sem alapos és avatott elmélő; — ez pedig azon lélektani természe­tes menetnél fogva, miszerint csinosság és ügyesség nyújtják elméletének vezérfonalát, nem pedig komoly fontolás és bírálat, s így a combinatio tényezeje is a szótenger özönébe hű­l, s elfecsérlődik az eszmék lo­gicai menetére szánandó vigyázat a csillogás s vil­­lámszórás hiúságai által. — Létezik igen elegáns és ügyes szónoklat s írásmód; de nem létezik ele­gáns és ügyes, hanem egyedül komoly s átgondolt igazság s okoskodás: létezik igenis elegáns decla­­matio; de nem létezik elegáns politica. — A vi­rágos és rhetorical styl komoly tárgyak felett, — mond a ti emberetek Swifft — ha­sonló azon veres és kék virágokhoz, mel­­­­yek a gabna közt díszlenek;—tetszenek ezek azoknak, kik gyönyörködésből mellette sé­ *) Takarodjál innen, hogy üljek én helyedre. Harminczkilenczedika 50. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden , csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapító KULTSÁSI ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. A jövő évnegyedre előfizetést elfogadunk Lapjainkra. Vasárnap mart 30. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a­ szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűk­kel öt ezüst kr. számíttatik.

Next