Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-03-30 / 50. szám
TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinev. 1j irány az agitatio terén.(vége.) Pesti budget. Törvényhatósági tudósítások. Mármarosból (közgyíit. fels. intézv. tiszti kar egyv. lekösz. repraesentatio. pénzt, vizsg. segélygyíijt. az árv. rész.) Budapesti újdonságok. Halfttldl. Spanyol- Francziaország. Svéczia s Norvégia. Mexico. Társulatok és Intézetek. Hirdetések. NACIVARORSKÁG és ERDÉLY. O cs. kir. apost. felsége Lónyay Jánost a nmélt. magy. udv. cancellaria referendáriusát saját kérelme következtében eddigi hivatalától fölmenteni s díjelengedés mellett val. bels. t. tanácsnokká s Beregmegye főispáni helyettesévé méltoztatott kegyelmesen kinevezni; továbbá gr. Nádasdy Ferenc eddigi mosoni főispánt, Árvamegye főispánjává, gr. Zichy Henriket kir. táblai bárót,mosoni főispánná; báró Perényi Zsigmondot ugocsai főispánt e hivatalától, a hétszemélyes táblai ülnöki hivatala tekintetéből felmentvén, báró Perényi Gábort beregi főispáni helyettest ugocsai főispánná, s Ro Wonczy Ignácz Sopron megye eddigi első alispánjától. Eszterházy Pált a megye kormányától saját kérelmére felmentvén , ugyan Sopronmegye főispáni helyettesévé méltoztatott legkegyelmesebben kinevezni. Pest martius 29. Uj irány az agitatio terén. (Vége.) Ama féktelen kitörések s eliminatiok , mellyeket a pesti gyűlés lefolytéból felhoztunk, csak puszta, koránsem motivált szemrehányásokból állottak, mik által a múlt hongyűlésnek elvétett sikere, és a nemtörténtek körüli imputatio a kormány s aristocratiára háritatott; mig azonban a kormány s aristocratia méltóbban háríthatja azt a democratiára. Ugyanis, a városi ügyet tekintve a 43dik számunkban világosítottuk, — hogy a concessio, mellyet a stabilitási-conservativ párt ennek irányában megajánlott, 40 ezer polgár választót, és midőn majd egykor a föld népe az alkotványos önkormányban részessé fog tétetni — ebből arány szerint ismét fél millió választót adott volna; ellenben a democratai párt ezzel sem volt megelégedve , hanem miután huzamos vitatkozások után az átalános szavazattól végre elállott, a megyékben uralkodó rendtelenség dudva növényét akarta a városokba is általültetni. — A megyei kicsapongásokra nézve továbbá: látja minden, aki okos, és elég bátor, azt, mi igaz, őszintén meg is vallani, hogy jelenleg a mi gyér rend még a megyékben létezik is, a főispánok eszélyes kormánya által jelezik; a democratai párt azonban mégis a megyei kicsapongások fékezését a főispánok hatáskörének nullificatiojával akarta kezdeni. így volt ez a büntető törvény, a hitelrendszer, a közteherviselési elv, s átalán fogva más minden elmaradott tárgyakra nézve is, mert az elsőre nézve a minta börtönelv félrevetése, továbbá a másodikra nézve, az imputabilis gyanúsítás, melly a corruptionalis systhemának kimondásában feküdött, —végre a harmadikra nézve az ürügyül használt gyermekies dacz, melly elveti a kevesebbet, midőn a többet utó nem érheti; összesen is csak könyörületességre méltó vészes expediens volt annak elérésére, nehogy illy hatalmas előlépések által a gerjedelmek s nyugtalan vágyások lecsilapuljanak. Egyébiránt még egy különös és teljességgel uj közalapjogi tan állitatott fel e megyegyülésen, az t. i. mintha Magyarországban a kormány egyatalában, jelesül pedig a mostani kormány, valami egymagában álló s működő parlamentáris párttól kifolyó, és így maga is valami mesterségesen összesített pártkormány lenne, mintha továbbá a mostani kormány különböznék az előbbenitől, és végre, mintha nálunk is egy kormány valóban a másikának helyét foglalná, egy a másikát megbuktatná; s nálunk is állna az, mit legközelebb Malé urnak Guizot ur pártja vetett szemére — t. i. az „ote toi, que je m' y metea *) Csodálatos utánzási s majmozási ötlet! melly a mi publicistáink fejeiben összehányt s kevert tisztátlan eszméket s fogalmakat tanúsítja, a fenálló valóság és az ő szívük kivonata közt! — Ez kissé igenis fonák anticipatiója a parlamentáris kormánynak nálunk, és illy szabály szerinti ábrándos idomitása a kormánynak, a pártokhoz.Mintha alkotmányunk lényeges gyakorlata szerint valóban máris a pártok állítanák fel s döntenék meg a kormányt; mintha a kormányzási elvek s irányok nálunk valóban úgy változnának a személyekkel, mint ott, hol a kormányzó egyének azon pártok typuszai s azon pártokban személyesülnek, mellyek azokat a ministeriális padokba ülteték; mintha hazánk kormánya márcsak személyzetben is valóban változott volna a múlt hongyűlés óta; mintha a haza első dicastériumát egymagában véve, és tehát az annak személyzetében netalán történt egykét új alkalmazást, kormányi változásnak tekinteni valóban csak lehetne is; mintha végre nálunk a kormány lehetne más, mint minden politicai dicasteriumnak a státustanácsi s ministerialis magyar osztállyal összevágó egyreműködése, s tehát ép azon gépezet, mellynek jelessége, alkalmassága, és a haza alapinstitutióji irányábani garantiája, éppen ezen különböző hatóságok ellensúlyozó oeconomiájában áll! Szerencsétlen eszmezavar ül a ti agyveletökben, — mert mindnyájan, s még azok is, kik szívvel s lélekkel az úgynevezett parlamentaris kormányt centralisatio rendszere ellen vívtak — súlyos eszméletlenséggel szittek a tények s állások felfogása s bírálásánál e rendszer felé, és sejtelmeteken kívül is reá vonatkoztok váltig. — Az egy rész mellette agital, s még azt csak behozni akarja — és ebben legalább nem fekszik semmi illegalitás — mig a másik a parlamentáris kormánynak ellene szegül ugyan, de ábrándos elméjének összes eszmemenete — azt már tényleg, mint létezőt fogadta el; mert mindent, mit történni lát, a parlamentaris centralisatio elve, kellékei s állásának szemüvegén néz. Ti ezen kormány formát; a megyéknek csaknem foederalis állását; a megyéknél uralkodó fejenkinti tanácskozás s végzésnek gyakorlását; a közvetlen végrehajtó hatóságnak s tisztviselőségnek a kormánytóli választástól s a talán fogva magátol a kormánytól csaknem végképpeni függetlenséget — mind egy lombikba szorítjátok; szóval: a kormányt úgy tekintitek, mintha már a centrálisait parlamentáris rendszernek élén ülne s tehát mintha már léteznék is a rendszer,mellyel,hogy létezzék, nem akartok. Kiskorúak! kik mindent láttok, hol semmi sincs, és semmit sem láttok, hol valami van! — kín veletek politikáról már csak beszélni is. így állunk irányotokban arra nézve is, a mint ti a főtáblánál a mult hongyűlésen alakult centrum politikai becsét s jelentőségét, gyarló s ügyefogyott politikai képezettségtek szerint felfogtátok. A főtáblánál a centrum alakulása egy hatalmas és nevezetes lépés volt a parlamentáris élet szabályos fejlesztésének fokjelenségeire nézve a honban. A mi igen nagyra becsült hajdani barátunk a L. főispán, kiben ezen politikai közvetítő felekezet alapitóját tiszteljük — e lépése által azon mély bölcseségének, a constitutionalis élet redőzetei azon magas felfogásának, és a practical alkotmányos és parlamentáris állások ama genialis ismeretének adta bizonyítványát, melly az alkotmányos nemzetek legnagyobb statusférfiainál vala csak honos eddig még; a magyar közdolgokat kezelők legnagyobb része által pedig még fel sem fogatott, s tehát nem is méltányoltathatik. Mi ezen pártnak főjelentékenységű állása s magas hivatásáról részletesében fogunk még nem sokára nyilatkozni, de addig is csak annyit mondhatunk, miszerint könyörületesig 16 méltó s nyomasztó politikai tudatlanságban sintednek, kik azt vélik, hogy a főtáblai centrum eltévesztő hivatását; hogy annak hátán jutott a mostani kormányszemélyzet?! a kormány rúdja, hogy azt aztán elvetette, mint rongyos kéztyűt! — Az illy kontár fecsegők a haza belpolitikai helyzetével s a dolgok s politikai pártállások jelentékenységével nem igen vannak meghittebb lábon, mint az utósó falusi mester Newtonnak differentiálésivel. A kormánynak a centrumi pártra olly elkerülhetlen szüksége lesz jövőre, mint saját életerejére. A centrum a parlamentáris életnek valóságos magkövét teendi ezentúl, és azon súlyegyen fog lenni, melly a kormányzást, és a javítások eredményét teendi lehetővé.Hogy a centrum a mult hongyűlésen többnyire a baloldallal szavazott, annak oka a jobboldali túlzó democratikai radicális irányban fekszik; azoknak tehát, kik az alkotmányos és parlamentáris élet bensejét ismerik, elég legyen itt felidézni, hogy például Frankhonban az absolutisták és a szélső baloldal irányában, azaz: a „National és a„Gazette” pártja ellen, Guizot, Malé, Thiers és Barrot urak pártjai csak egy élesen jellemzett compact párttá alakulnak többnyire, s együtt szavaznak, — hogy továbbá Hume Roebuck s a Connor urak átalános szavazati követelései ellen — lord John, Peer s Stanley urak kezet nyújtva küzdöttek, küzdenek s szavaznak. Parlamentáris életben a közvetítési párt és annak emberei nélkülözhetlenek, és ezekből áll nálunk a főtáblai centrum. Nem is lesz addig üdv a hazára a javítások és józan haladás terén; a mig azon párt, melly a centrum által fejeztetik ki, magát a megyékben is nem alakítja s organisalja. Az illy pártnak alakítása pedig, és az abbani részvét, annál ajánlkozóbb s kinálkozóbb, mennél bizonyosb, hogy a hazában királyi absolutistikai pártfelekezet nem is létezvén, hanem a stabilitási-conservativ párt átalánfogva őszinte barátja s pártolója lévén az alkotványos életnek, — valaminthogy eddig a mérsékleti aristocratai s tuldemocratai párt között a transactio csak nem lehetlen volt — úgy ezentúl, ha s a mint a centrumpárt magát alakitandja, annak azonnal eldöntő, elhatárzó ténysullyá kell válnia. Ennélfogva a centrumnak a főtáblának nagy politikai érdemli alapitója, valamint azon főméltóság is, melly annak alakítása dicsőségében is és vezetésében is vele osztozott,—kitűnő érdemét a hazára nézve az állat emelheti még csak egész a halhatlanságig, ha a centrumpártnak a megyékbeni alakítására forditandja a politikai intelligentiák figyelmét. Pest m.gyűlési előadások folyamából—mikint azokat elég terjedelmesen közöltük — csábitó tüneményként merül fel továbbá egy ismeretes szónoknak beszéde; de a minő elragadó s bájos volt az külalakjára nézve,olly silány bentartalomra, s valódi combinatiora. Illy gladiatori vagdalkozások, szónoklati virághintések és fulminatiok, jók igenis a pillanati lelkesülés menetin az eszméletlen sokaság széditésére, és ezen meglépés súlya alatti rögtönzött alaptalan s káros határzatok meghozatalára ; de az idős eszmetisztulás kemény próbáját soha ki nem állják. — Már maga a természet, mostoha kézzel vont itt olly válaszfalat, mellyet sem emberi akarat, sem elménczkedés, sőt erős eltökélt szorgalom sem képes lerontani. — A nagy ékesszóló s könyvd declamator csak igen ritkán, vagy soha sem alapos és avatott elmélő; — ez pedig azon lélektani természetes menetnél fogva, miszerint csinosság és ügyesség nyújtják elméletének vezérfonalát, nem pedig komoly fontolás és bírálat, s így a combinatio tényezeje is a szótenger özönébe hűl, s elfecsérlődik az eszmék logicai menetére szánandó vigyázat a csillogás s villámszórás hiúságai által. — Létezik igen elegáns és ügyes szónoklat s írásmód; de nem létezik elegáns és ügyes, hanem egyedül komoly s átgondolt igazság s okoskodás: létezik igenis elegáns declamatio; de nem létezik elegáns politica. — A virágos és rhetorical styl komoly tárgyak felett, — mond a ti emberetek Swifft — hasonló azon veres és kék virágokhoz, melyek a gabna közt díszlenek;—tetszenek ezek azoknak, kik gyönyörködésből mellette sé *) Takarodjál innen, hogy üljek én helyedre. Harminczkilenczedika 50. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden , csütörtökön, pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapító KULTSÁSI ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. A jövő évnegyedre előfizetést elfogadunk Lapjainkra. Vasárnap mart 30. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számíttatik.