Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-01-16 / 9. szám
mostani ministerium — alkottatott meg, — s az angol nép néhány évre a reform-bill után, ismét tory ministeriumot emelt a kormányra. Illy forma volt az is, mi csak kevéssel később a Soult-Guizot ministeriumra nézve Francziaországban történt initahosszadalmasságtól tartva részleteiben fel nem hozhatunk. — A politika nem egyedül az elv tudománya, mert ez egy önmagában csak holt tetem, melly egyedül az alkalmazásban nyilvánul. De az alkalmazást tekintve meg kell jegyezni, hogy ez mindig csak az eventualitásokra s igy a jövőre vonatkozik, maga tehát az egész politika a jeleni múltból kiinduló, mindig mozdulatban levő ussur combination azaz: mindenkor s egyedül csak a harmadik állások combinatioja. Ki tehát azt véli, hogy a politikai elvnek szilárd mozdulatlanságból kell kiindulni s hogy arra nézve alkudozás nem létezik , az önmagával meghasonlott üres fo, de nem politikus. — Arról a kérdés itt soha sem lehet: valljon szabad-e az elvnek meghasonlani ? hanem arról valljon nem hasonlottak-é már meg annak bizonyros f en á 11 ó ada g á val az élet és az események, mikre az elvnek eddig gyakorlott mértékét, s mekkoraságát alkalmazni kell. A harmadik állás embere így már mindig az előrelátó és számító politikának embere. Ez nem mondja: ennek vagy amannak több szabad meg kell történni, hanem azt mondja, hogy ez vagy amaz, a helyzetek és az előrelátás minden okosan számítható szabályai szerint,meg fog történni.Ez előreszámítás,és így az eventualitások politikája; míg amaz az elfogultságok s erőszakolásoké. Ez a lehetőségek politikája, míg amaz a lehetlenségeké. A kormánypártnak s kormánynak elves szabályozása — miről még azonkívül is szólani fogunk—csak ezen alapszik,míg a systematizált ellenzék és a szélső oppositioknak gyakorolhatlanságokhoz vezető módszere, és az ellenkező szempontnál nyugszik. Ez utosó párt a lehetlenségek pártja, és a nagykorú alkotmányos nemzeteknél többnyire csak kicsiny szokott lenni; nálunk azonban kelleténél jóval nagyobb. Nem csekély hiba ez nézetünk szerint, és az eredménytelenségnek — ha a rendszeresen alakult kormánypárt nem létét a számításból kihagyjuk — egyetlen oka. Mindezekről azonban közeljövőben. Elértünk így a térre, mellyen most már biztosan tárgyalhatjuk a kérdést : valljon okosan beszél-e az, ki állítja, hogy politikában az elvekre nézve egyezés és transactio nincsen? Erre azonban a felelet jövő számunkban. TUDOMÁNY IRODALOM. A Hungyar nemzet eredeti himna. (Vége.) 2. Slorváthok. E népnévről sokféle héber magyarázatokat adván végre ott állapodik meg (§. 32. lap 53.) hogy Arad, vagy Árvádból lett. Az Arvadok Kánaánnak nemzedéke: — Az erős évad— evedző, tehát erős evedzők voltak az arvadok, vagy horvátok. „Én ugyan erősen hiszem — igy ír, hogy az Árvád szót lélekző betűvel megelőzve adott létet a horvát-horvát nemzetnek, melly az Arad, vagy Árvád szigetből kiköltözvén Dráva, Száva folyóink közét szállották meg , évedzőiket méregetvén itt is a habokba űzték mesterségüket.“ Szerzőnk azt is tanítja (§.33.) hogy a crvátokat meg kell a horvátoktól különböztetni: croatak—curetek, — Croatia — Curetia— a horvátok— arvadok; s könyvét azon czélból irta, hogy a horvátoknak, illyreknek nyíljanak fel szemeik, s átlássák mi hozzánk eredeti rokonságokat; mellynek emlékét belőlük a sarmaták törölték ki (lap. 99.) Jegyzetek, az Árvád vagy Amad - sziget neve a phoenicziai tengerpartnál, hol hasonnevű város is volt, nem az ar és évadból lett, hanem a rúd gyök alá tart, melly ige Winer szerint (1895.) ultro citroque vagari, discurrere szókkal magyaráztatik, leírják e gyök szót az arab, koptus, persa nyelvek is. Mekka, és Medina szent városok folyóvizeinek is Aroud a neve, mikről bővebben keresnel legújabb utazó (journ. asiat.Nro 88. p. 369.) Azendavestában Kamrud, Arg- Tud két főfolyóvizek, deux grands rouds — Anquelil fordításában, — Meninszki nagy szótárában rúd persaul,aqua fluens, omnis fluvius, a persiai öbölben is volt illy Aruad sziget mint Bochart Strabo után előadja (geogr.sacra edit Willemand p. 305, 306, 689.) Az arcvad (erős evedzők) származtatás merőben ismeretlen a hermeneuták előtt, és van-e évad héber szó illy értelmű ? méltán kérdhetni. b) A crontokat nem lehet elkülönözni a horvátoktól, horvát, cront ugyanazon egy szó — ez mind nyelv, mind történettanilag bizonyos. Chrbet régi cseh, hihet újabb cseh nyelvben—hegy, hát tető, lengyelül grzbiet, régen chrzypt chrzbt helyett; horvátul herbet, Starinthiában herbet, herbt, slovákul hirbát (karjat) mind csak a sláv hirib gyök sarjadékai. Orosz földön Jablonoji hhrebet, Uralskoj hhrebet formák (urali hegyek) szinte feltalálhatók. ( rr A kárpát hegyláncz északra lejtő vonala Lutschawatól kezdve a Vistula eredetéig az V—X század közti időben chrby, chrwy, chrwaty nevet viselt (b-w) a hogy az e névről az ott lakó népre is átment az elnevezés, melly chrwati, chorwatinak neveztetett Karpatok vagy hegyek lakosai. A byzanti írókban Chrobatoj, Chrobatia, chorbatoj krabatoj, chorobatoj, krabatia, kroatioj névszó alakok állanak.Masudy arab íróban chorwatin, latin írókban cravati (954) chrowat (978) chrowati (Dithmarban) crowate (saxo annalistában) chrowati (Kosmasban) crowacia (Martin Gallusban) croatii (Kadlubekben) croatae az 837,892 chrobatae az 1059. költ oklevelekben olvashatók. Népi bolgár kéziratokban Harwati (Jir’ivati), Dioklates krónikájában ehorvát föld , lengyel írókban Horvatsko, Harvati, Harwati, Herwat állanak. Ma a horvátok igy mondják ki nevöket hr’wati, horwati a serbek s illyrek nevezik őket hr’wat többesben hr’wati. „Die älteste und ursprünglichste aller dieser Formen ist hr’wat in in der Einzahl hr’wati später hr’wate in der Mehrzahl, welches aus dem heraus gestossenen 11 in der Wurzel Chribet, Chrebet entstanden ist,“ írja Schafatik sláv régiségeiben (II. B. 1 306. edit Vutke) kiegész életét e tanulmányra szánta, kinél a sláv népágazatok történeteiben nagyobb búvárt már nem is kereshetünk. Constantinus Porphyrogenitus levéltári tudósításai szerint Dalmatiát elfoglalván az avarok Heraclius görög császár alkudozásba lépett az akkor keleti halits földön lakó horvátok főnökeivel, kik — mi okból tisztán nem tudni — uj lakhelyt kerestek a horvát népnek s a görög császártól 634 körül Dalmatiát kapták ajándékul olly feltétel alatt, hogy azt vegyék el az avaroktól; a kijött,es avarok ellen intézkedő főnökök közt van hvwat nevű is (horvatos), kik aztán szerencsés hadat folytatván , Dalmátiát viszszafoglalák az avaroktól, kiknek maradékjairól még 949.Kis van emlékezet, kiktől vették át a horvátok a bán szót is, mint Schafarik maga megismeri. Miképen terjedtek el Dalmatiából Pannóniába és illyr földre, azt itt előadni nincs hely, — elég hozzá, Nagycroatiából (Belo chrowatia C. Porphyr.) kiköltözvén a másik vagy Kiscroatiát úgy alakiták. Nestor is a maga horvátijait 859 előtt e karpatuk Nagycroatiában helyeztető, kiket mint hátramaradtakat Oleg 885. Vladimir 993. meghódítottak, (1. Schafarik más munkáját is Über die Abkunft der Slaven Ofen 1828. p. 95. seq.) c) Szerzőnk sarmat névvel illeti már ezen szerinte nem igaz belo-oroátokat, nem tiszta horvátokat, mert az igaz horvátok a régi curetek a kanaani kíséretimek voltak, de nem tudta, vagy figyelem alá sem vette, hogy sláv tudósok, (Surowiecki, Schafarik, Pallacki) a sarmatákat nem ismerik el sláv fajnak, feledte, hogy a német tudósok egy része a syrmat és sauromat népek közt scylax periplusa és Hérodot nyomain különbséget tesznek, s csak az utóbbit veszik sláv fajnak, magáról a népnevezetről sem tett semmi előleges vizsgálatot, hanem assonantiánál fogva egyenesen rá fogja, hogy smért, smrt—sarmat azaz halál. Hogy lehet már ez népnév? Kérdjük, midőn a szó az indogermann nyelvágazatokban feltalálható, mint ezt Adelung német nagy szótárában Mord szó alatt láthatni, és már Arndt méghá „mortuus, mortua, mortuum, russisch mertwii, mortvá , mortvoc , mors , morticinium russisch smert, deutsch Mord, mors, mortis, slavisch smert, persisch, osselisch merg, murg, mard, indostanisch miet, mard, murt, murt. Dieses Wort hat stell auch tief in Indien bis in die Inseln der Südsee verbreitet etc. (p. 66. 121. Über den Ursprung der europ. Sprachen Frankl. 1818.) Innen Smurdus, jus smurdarum a sláv törvényekben urasági jog; jobbágyaik halálával valamit az ingó örökségből magoknak kiválaszthatni, a franczia la main morte, a manus mortua némi kapcsolatban áll ezzel. (J. Frisch, értekezését miscell. Berolin. t. 4. 1734. p. 190.) A syrmat s sauromat népneveknek nincs ezekkel semmi közök, a történeti kútfők syrom edus nevekre vezetnek vissza, mit tovább fejtegetni itt nincs hely. 3. Scythák. Ezek (§. 22) az ó testamentomi chiteusok, az Íróban rosszúl áll citim chituim helyett: de hiszen ez egy kis nép volt, mellyel még senki Scythának nem vett, eredetükről sokféle a vélemény, melly Macedonia, Italia, Cyprus közt feloszlott, hogy onnan jöttek volna, a phoeniczia tengerparti földre, vagy szigetre (1. Winer szótárát p. 505.) Szerzőnk szerint a lieber chatas és chatar igék után kell értelmezni neveket, mellyek annyit tesznek mint darabra vágni, összetörni valamit — honnan eredtek csata és katona szavaink is. E két utóbbi szószármaztatást rövidség okáért abban hagyván, mellyel szinte nem támogat a philologia, csak a seythák nevét érintem meg, miszerint közmegegyezés az a régi írókban, hogy a seythák mint jó nyilasok, ezen foglalatosságtól nyerhették csak nevüket, minélfogva a germán scyti, skylta(—Schütze Grims Grammal. 1, 568.) az angelsax sceöte német alföldi sciete, angol sch o t, sváb skiuter, dán sk y d er (— jaculor) stbb szóformák soroztattak a scytha szóval össze, mire mutat Herodot helye is (4, 9, 10.) hogy Skythes testvérjei előtt nyerte el az uralkodást, mert Herakles nyilát egyedül tudta felhúzni, és használni, és Atheneben is a nyilas őröknek skytha nevek volt. (I. Pfeiffer anliqu. Graccor. Régium. 1689,1. 3. 1. p. 479.) Bayer is a lithvau szánti finn és livoniai s kith a k y th a, k y t (ejaculator) szókat használa az értelmezésben; azonban mások, mint Schafarik például a csád északi nagy nemzet nevével hozták rokonságba a seytha nevet —a mi szerzőnk hypothesissénél mégis sokkal jobb és valódibb színű.— Úgy hiszem e néhány példákból eléggé kiviláglik, minélfogva szerzőnk szószármaztatásai igen önkényesek, lehetne a könyv majd minden lapjára hason terjedelmes ellen észrevételeket írni, de záradékul elég legyen olvasóinkat még a kun mi atyánk magyarázatára figyelmeztetni (lap 81) mellyről bizonyos, hogy az turk tatár nyelven van írva (Tudom. Tár 1842. 1. 216. hol az Jerney által közölve van) s még is könyvünk szerint az magyar imádság volna, mellyre a héber nyelv nyújtja a magyarázó kulcsot. Valóban sajnálni kell hogy olly sok fáradság,mellyet a tiszteletre érdemes író nyelvünk felvilágosítására fordított — eredményeit tekintve — egészen füstbe ment, de mégsem maradt a lankadni nem tudó munka minden jutalom nélkül, mert írónk saját vallomása szerint minden új felfedezés alkalmával kimondhatlan lelki örömöket érzett a mi több mint minden külső világi jutalom. „Ein Wahn der uns beglückt. Ist einer Wahrheit wert. Die uns zu Boden drückt,“ Svállay Ferencz. TARJELAHITOLICS TUDÓSÍTÁSOM Árvából. (Vége.)Továbbá az ínségre vonatkozólag még egy tekintetet érdemlő indítvány került elő, mert valójában őszintén megvallom e közgyűlésen nem tudom mi nem pendíttetett volna meg adózóink javára s pedig magasztos lelkesedéssel; mondatott: mikép emancipandusaink fogárdos móddal játszák ki a szeszes italok tárgyában hozott üdvös határozatunkat; létezik itt azon határozat, miszerint a szeszes italok 5 ft felőli hitelre eladása tilos legyen, s ez mikép játszadik ki ? —úgy, hogy a zsidó egy héten 5 ft exequaltatja a jobbágyot, más héten ismét 5 ft. Azonban senki se jöjjön azon szerencsétlen ötletre, mintha az itt létező nyomornak lényeges oka iszákosságban rejlenék; óh nem, ez csak ínséget előmozdító kellék; emlékeztetem szíves olvasóimat a II. Újság 61. számára, ott nyomorunknak kútfeje részletesen le van vázolva. Az indítványok halmazában még mérsékleti egyletnek behozatala is mint jelenlegi körülményeinkben felette hasznos s czélra vezető eszköz hathatósan ajánltatott. — Végre Hont és nm. Haulik Gy. zágrábi püspök két rendbeli körleveleik anyagul szolgálának a keblek fölhevitésére s némi vita előidézésére. Hont ugyanis sérelmet lát abban, hogy ő felsége Kanak mindeddigelé újságbap szerkesztésére szabadalmat nem adott, s hatálytalan védveivel minket meg akart győzni, miszerint mi is sérelmet lássunk, — de mi valójában nem látunk sérelmet, mert itt csupa magánérdek forog fen, itt sajtószabadság meggátlásáról szó sem lehet; ugyan uraim, K. gátoltabk-e a kormány által korszerű eszméi közlésében ? hiszen akármikor akármelyik újság hasábjaiba irhat, igaz, nem ollyan haszonnal mint az előtt, de ha a közügy előmozdítása s nem privát érdek lebeg szemei előtt, mindig irhat. S ezen hatalmas indok erejénél fogva Hont körlevele többségben hő pártolásunkat meg nem nyerő, mondom többségben, mivel a nálunk is létező parányi ellenzék részéről sem hiányzanak ki ot hőn pártoló felszólamlások, jelesül abban öszpontosulván védolünk, hogy a jelenleg országunkban létező liberális pártnak képvi sá