Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-02-21 / 30. szám

30. szám 1845. Harminczkilenczedikev. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden , csü­törtö­­köst , pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. NEMZETI I.­SV Alapitó KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, Kiadja Özvegye. Péntek febr. 21. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a’ szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűk­kel öt ezüst kr. számiltalik. T.IRTALOTI. Magyarország és Erdély. Jótékony adakozások. Duna-tiszai-csatorna-társaság. T­u­d­o m­­á n­y s Irod­a­­lom­. (Italienische Zustände.) Őszinte nyilatkozat. Tör­vényhatósági tudósítások. Szepesből (Radical és conservativ szellem, közgyű­l. ujtörv. fels.intézv. radsta­­tist.) Budapesti ujd. Egyet, nyilv. m­agy. vitat. Nagyal­­mási védoskola Erdélyben. Vidéki hírek. Külföld. N.Britannia. Franc­­iaország. Sveicz. Társulatok és Intézetek. Hirdetésiek. Gabonaár. Pénzkelet. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Jótékony adakozások jegyzéke az ín­séggel küzdő árvamegyei szegénység számára. Lapja­ink múlt számában kifejtett azon óhajtásunk, misze­rint reméljük, hogy az árvaiak részére való segély­nyújtások buzgó forrásának jelentése nem fog kiapadni az ott kijelölt öszszeggel lapjainkból — Istennek hála teljesült; íme újólag következő nemeslelkű­ adkozáso­­kat van szerencsénk jelenthetni: gr. N­á­d a­s­d y P. Fe­­rencz váczi püspök ő nmliga 200 pft; t. Pr­au­dich Mihály köpcséni lelkész és hívei 30 pft; t. Glogyák Albert bánhorváti plébános 5 pft. Szepessy János putnoki gyógyszerész 1 ft 6 kr. p.p. Dim­atiszai-csatorna-társaság. (Vége.) Részünkről ugy vagyunk meggyőzödve,miszerint a csatorna, s vasat csak egyedül azon körülménynél fogva bírhatnak elsőbbséggel egyik a másik felett, a mint t. i. a földmivelés fejlesztése és nyerstermények­kel, s nagyobb terjedelmű s terhű de csekélyebb ér­tékű iparczikkek­ kereskedés; vagy pedig az iparnak— gyors személy­szállítási közlekedések , s finomabb és drágább iparczikkek sebesebb kézr­­l kézre szállításá­nak, s ez által az átalános forgalom emelésével, némi­­kép magáncsere-becs-értéksokszoroztatása forog kér­désben. Első esetben minden eddigi tapasztalás szerint a csatornák, a másodikban pedig tagadhatlanul, a vasutak bírnak elsőbbséggel, és pedig következő okok­nál fogva :— a csatornák által, a haszonvehetetlens levegőt rontó mocsárak kiszárittatnak, s ez által a le­vegő megtisztul, a föld ingoványossága elenyészik, s virágzó rétekké, vagy dús kalászokkal diszlő szán­tóföldekké alakul; a kopár homokdombok a vizkö­­zelléte által tenyésztő életerőt nyernek, s ez­által az előbb sivatag föld, erdő-, marha-, dohány s más egyéb növények művelésére alkalmassá válik; to­vábbá, a nyers termények s nagyobb terjü, de keve­sebb értékű iparczikkek locomotivszerü gyors szállí­tást a forgalomban soha sem kívánván — csatornákon kellő gyors szállíttassuk mellett olcsóbb szállitványzási bérnek — mi ez esetben legfőbb — örvendhetnek. Olcsóbb szállitványzási bérnek — mondjuk, miután a civilisült világ álalános tapasztalása szerint a csator­nák csaknem egytizedrésznyi költségbe kerülnek mint a vasutak,—így Angliának majd négyezer angol mér­földre terjedő csatornáinál — mellyek pedig nagy ré­szint sziklás bérczeken s mély völgyeken vitettek ke­resztül, s mellyek közt, mint például a caledoniai csa­torna nagyszerű hadihajókkali használhatásra is ásatott angol mérföldje a csatorna­ellenesek — s így lehető leg­főbb számítása szerint sem került többe 4485 ft ster­lingnél; míg a vasútaknak angol mértföldje 40,813 ft sterlingbe, tehát mintegy nyolczszor annyiba került. *) Már­pedig, hogy a kevesebbe kerülő csatornákon a vám és szállítmányzási bér is olcsóbb lehet, sőt olcsóbb is mint a vasutakon, ez magából a dolog ter­mészetéből is világos, de még világosabb azon világ­­szerű álalános tapasztalásnál fogva, miszerint a vize­­mi szállítás mindenüttt olcsóbba kerül a szárazom bár­minő szállításnál, és mind e mellett a csatorna még­is sokkal jövedelmezőbb a száraszföldi útvonalaknál. Csak például: Angliában a híres Brindley által épített „Great Trunk“ csatorna 64° 1.­ a „Longborough“ csatorna 77° r o a „Conventry“ csatorna 46% s így to­vább jövedelmeztek, míg legjövedelmezőbb vasútja a „stoktoni-darlingtoni“ 15 °­-et hoz be. Sőt most is mi­után a vasút­hálózatok a könnyebb versenyezhetés te­kintetéből felére leszállíták a csatornák vitel bérjegy­zékeit, mégis jövedelmük sokkal meghaladja a vasuta­­két, mellyeknek részvényei annyira csökkentek, mi­szerint a Times múlt hónapi valamellyik száma állítá­saihaz Anglia 200nál többre terjedő vasutai közt alig van 10,mellynek részvénye al­pali­n felül álljon.Hogy azon­ban jelenleg is olvashajók a hírlapokban, miszerint szá­zat meghaladó vasutat tervezett társulatok folyamod­nak a jelen parlamenthez engedelemért; ez leginkább ravasz börze speculansok fogásakint vehető, kik a még e tekintetben tapasztalatlanabb Irhont akarják kizsák­mányolni; mikint azt nem­régiben O’Connell is mon­dó, intvén honfiait ezen ravasz speculansokkal a szövetke­zéstől.Ellenben más oldalról ott, hol — mint felebb mon­dánk — a gyáripar emelésére mellynek’— azonban szin­­tén egyik főkelléke a viz — a személyek s drágább értékű s inkább divatos s fényűz­ési ipar czikkek — locomotiv­szerű gyors szállítása a már csaknem legfelsőbb fokig kifejlett iparüzleteknél okvetlenül megkívántaté, csak elfogult állíthatná, hogy itt is csatornák bírnak elsőbb­séggel a vasutak felett. — Itt már a vasút valódi isten­­áldásakint tekintendő, s csaknem olly szükséges, mint a mindennapi kenyér, mert itt sokszor egyórányi előny gyakran milliókat kamatozik s egész nemzet jólétét és hatalmát emelheti, még ugyanannyi késedelem az egész üzletet megbuktathatja.Illy helyekre alkalmazott vasutak, mind a vállalkozóknak szép kamataikkal dús jutalmat, mind az iparnak hatalmas emelkedést adnak, s innen is ki­tűnik a természetnek azon csodálandó intézkedése,misze­rint minden olly vállalat, melly a közjólét előmozdítására szükséges sikerrel működik, mind a vállalkozónak, mind a vállalkozást használónak egyiránt nyújtsa jótétemé­nyeit.­Innen már azután axiomaként felvehető, mi­szerint a természet ha rendes fejleményében meg nem előztetik, egyik részről sem kiván soha is áldozatot, hanem egyedül jutalmat ad. Az előadottak után — ugy hisszük bátran állít­hatjuk, miszerint hazánkban, mellynek még most leg­főbb feladata földművelését fejleszteni, s különben is pénzszegény állásánál fogva minden lehető szükségte­len kiadásokat kerülni — idvesebb vállalat alig kép­zelhető, mint ezen duna-tiszai, vagy más néven pest­­szegedi csatorna társaság vállalata. — E vállalat által ugyanis nemcsak hogy a Tisza, Körös és Maros vi­déke fővárosunkkal összeköttetésben hozatik, s ez által egy jó kormányzási rendszernek azon egyik fő kellé­ke, hogy t. i. a főváros, honnan az egész országra és nemzetre terjedő civilisatio napsugáraikint jótevőleg hat szét, a lehető bő és olcsó élelemmel láttassék el — fog elérettetni; hanem e mellett hány ezerre terjedő ré­szint homok­buczkák, részint nádas vagy sáros mo­csárak fognak haszonvehetővé válni, s mennyi a víz kiöntések által okozott károk fognak megszűnni . Ne is tartsunk attól továbbá, hogy ez által majd ha t. i. minden oldalról Pestre fog szállitatni a sok gabona, Pest környéki vidékeink veszítenek; ezeknek jövedelmi állása Pest városa közelében nem csak hogy szilárdítva van, de Pest fejlődtének minden fokával mind in­kább növekedni fog, mi alatt megszűnik azon roppant s talán Európában csak Magyarországon található aránytalanság, hogy még a fővároshoz egy pár órányira fekvő földnek holdja 80,100 s több pft. Ugyan egy hold­­melly Pest városától 6 órányira fekszik, ára már felére sem ig. Hogy pedig az, mit mondunk t. i. hogy ezen csatorna válalkozás nem csak hogy egész hazánkra, s az érdeklett vidékekre, de Pest környékének ugy mint a vállalkozóknak is egyiránt felettébb hasznos leend, részünkről ne csak üres rábeszéllésként tűnjék fel, im mi is kiknek Pest tövében egy pár ezer holdra menő birtokunk mérséklett vagyonunk nem csekély részét teszi, nem csak hogy ezen birtokunk becsvesztésétől nem fé­lünk, sőt csekély tehetségünk szerint, az érdeklett csatorna­ előmunkálatokhoz megkívántató összeghez járulni bizonyosan és nem mulasztandjuk. TUDOMÁNY­OS IRODALOM. Italicuisch­e Ans(än­ dre, geschildert von Dr. C. J. A. Mittermaier, Geheimenrath und Professor in Heidelberg. Heidelberg. Academische Verlagshandlung von J. C. B. Mohr 1844. I. Miért kívánjuk e munkát olvasóinkkal megis­mertetni, legjobban megfejtendő maga a nagy hírű iró­­számadolás helyett tehát teljes terjedelmében közöljük igen érdekes bevezetését. „Egy ország sem képes, annak, ki az emberiség kifejlődésének folyamát észlelő, figyelmét jobban ma­gára vonni mint Olaszország. A történetben kétszer jelenik meg ezen ország mint a polgárisodás közép­pontja s mint világuralkodó. Rómában központosult hajdankorban a népek művelődése. Ma is csodáljuk az emlékekben, mellyek előtt bámulva állapodik meg a vándor, a művészeknek nagyságát és fokozatát, mellyen a rómaiak korában Italia állt. A rómaiaktól a tudás minden ágaiban fenmaradt remekművek, a fiatal lélek­nek első táplát nyújtanak, s mint az utánzás nagy pél­dányai előtte lebegnek. Roma törvényei a világ fölött uralgtak s még most is a romai jog a művelt világ jogviszonyainak legjelentősebb alapja, s örökké a leg­­lényegesb elemek egyike maradand, mellyek tanulmá­nyát egy jogtudósnak sem szabad elhanyagolni. Olasz­ország a középkorban másodszor vala a gondviselés által a birodalmak sorsának intézésére s a műveltség gyálpontjává lenni, rendelve. Mig a hajdankorban a mű­veltség egyedül Rómára szorítkozott s onnét Italia va­lamennyi vidékeire eláradott, a középkorban Italia az újra felviruló műveltségnek bölcsője volt. Minden kis tartományban, minden városban, hol most közönyösen jár az utas, nem sejtve, milly kincseket őrzött egykor azon város, a tudomány és művészet központja volt. Még most is sajátlagos inger rejlik az illy kis városokbani tartózkodásban. — Nincs ország hol a kis városokban a régi műveltségnek anyagi em­lékeit és kincseit találhatnék mint Olaszország úgyne­vezett kis városaiban. Hányszor ragadtatik csodálko­zásra a lélek Perugia, Assisiben!­sat. Minden város a markgrófságok és Romagnaban a művészet remekeivel dicsekedett, nagy épületekkel, drága képekkel, minőket Németországnak legnagyobb képcsarnokai nem mutat­hatnak. Művész érzelem, tudományok iránti tisztelet, fénykedvelés vagy Itália egyes fejdelmeinek azon kí­vánsága, hogy tudósok és művészek védnökeinek tar­tassanak, versenygenek középkorban Itália nagyobb városai büszkesége­s gazdagságával. A tudomány és művészet hatalmas herosai, kiknek műveinél most is fel­leng a lélek, fényes utalmat és buzdítást leltenek a pom­pa­szerető fejdelmek udvarainál, s a kereskedés és ipar által mindig delibben virágozó, gazdag és büszke városok polgárainak féltékenységében. Átalános lel­kesedés lobbantotta föl a kedélyeket, Itália volt a bűn, hová számosan zarándokoltak. A hívek a keresztény­ség főnökénél kerestek vigaszt és bűnbocsánatot, ki egyszersmind a fejedelmek közötti ortályoknak főbírá­ja volt. Ez által Roma a diplomatikai értekezések kö­zéppontja lön. Italia fölviruló egyetemeibe hullámzott a tanulni vágyó ifjúság minden birodalmakból, a mű­vészek Italiában remek példányokat találtak, mellyek magasztos előképekül szolgáltanak, s azon mesterek­ben, kiket mi most is fölü­lhaladhatlan művészekül tisz­telünk, lelték vezetőiket. Italia részeiben találkozónak valamennyi kereskedő nemzetek hajói; a nagy keres­kedelmi társulatok, mellyek Italia nagy városaiban ke­letkezének Europa valamennyi kereskedő városaival szövetségben állanak, s a kereskedés és ipar minden ágában Europa Italiát tekintette mesterül. A ki Olaszországnak ezen világ fölött uralgó nagy­sága emlékét a hajdan és középkorból jelen állapotával egybehasonlítja, ki a meghasonlást és a válaszfalat, melly Olaszország különbirodalmainak lakosait egymástól elszab *) Más szemm­­tás szerint egy angol mérföldnyi csatorna csak 4104 ft. sz. kerül, s igy majd tízszer kevesebbe a vasútnál.

Next