Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-02-21 / 30. szám
30. szám 1845. Harminczkilenczedikev. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden , csütörtököst , pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. NEMZETI I.SV Alapitó KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, Kiadja Özvegye. Péntek febr. 21. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a’ szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számiltalik. T.IRTALOTI. Magyarország és Erdély. Jótékony adakozások. Duna-tiszai-csatorna-társaság. Tudo má ny s Irodalom. (Italienische Zustände.) Őszinte nyilatkozat. Törvényhatósági tudósítások. Szepesből (Radical és conservativ szellem, közgyűl. ujtörv. fels.intézv. radstatist.) Budapesti ujd. Egyet, nyilv. magy. vitat. Nagyalmási védoskola Erdélyben. Vidéki hírek. Külföld. N.Britannia. Franciaország. Sveicz. Társulatok és Intézetek. Hirdetésiek. Gabonaár. Pénzkelet. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Jótékony adakozások jegyzéke az ínséggel küzdő árvamegyei szegénység számára. Lapjaink múlt számában kifejtett azon óhajtásunk, miszerint reméljük, hogy az árvaiak részére való segélynyújtások buzgó forrásának jelentése nem fog kiapadni az ott kijelölt öszszeggel lapjainkból — Istennek hála teljesült; íme újólag következő nemeslelkű adkozásokat van szerencsénk jelenthetni: gr. Nád asd y P. Ferencz váczi püspök ő nmliga 200 pft; t. Praudich Mihály köpcséni lelkész és hívei 30 pft; t. Glogyák Albert bánhorváti plébános 5 pft. Szepessy János putnoki gyógyszerész 1 ft 6 kr. p.p. Dimatiszai-csatorna-társaság. (Vége.) Részünkről ugy vagyunk meggyőzödve,miszerint a csatorna, s vasat csak egyedül azon körülménynél fogva bírhatnak elsőbbséggel egyik a másik felett, a mint t. i. a földmivelés fejlesztése és nyersterményekkel, s nagyobb terjedelmű s terhű de csekélyebb értékű iparczikkek kereskedés; vagy pedig az iparnak— gyors személyszállítási közlekedések , s finomabb és drágább iparczikkek sebesebb kézrl kézre szállításának, s ez által az átalános forgalom emelésével, némikép magáncsere-becs-értéksokszoroztatása forog kérdésben. Első esetben minden eddigi tapasztalás szerint a csatornák, a másodikban pedig tagadhatlanul, a vasutak bírnak elsőbbséggel, és pedig következő okoknál fogva :— a csatornák által, a haszonvehetetlens levegőt rontó mocsárak kiszárittatnak, s ez által a levegő megtisztul, a föld ingoványossága elenyészik, s virágzó rétekké, vagy dús kalászokkal diszlő szántóföldekké alakul; a kopár homokdombok a vizközelléte által tenyésztő életerőt nyernek, s ezáltal az előbb sivatag föld, erdő-, marha-, dohány s más egyéb növények művelésére alkalmassá válik; továbbá, a nyers termények s nagyobb terjü, de kevesebb értékű iparczikkek locomotivszerü gyors szállítást a forgalomban soha sem kívánván — csatornákon kellő gyors szállíttassuk mellett olcsóbb szállitványzási bérnek — mi ez esetben legfőbb — örvendhetnek. Olcsóbb szállitványzási bérnek — mondjuk, miután a civilisült világ álalános tapasztalása szerint a csatornák csaknem egytizedrésznyi költségbe kerülnek mint a vasutak,—így Angliának majd négyezer angol mérföldre terjedő csatornáinál — mellyek pedig nagy részint sziklás bérczeken s mély völgyeken vitettek keresztül, s mellyek közt, mint például a caledoniai csatorna nagyszerű hadihajókkali használhatásra is ásatott angol mérföldje a csatornaellenesek — s így lehető legfőbb számítása szerint sem került többe 4485 ft sterlingnél; míg a vasútaknak angol mértföldje 40,813 ft sterlingbe, tehát mintegy nyolczszor annyiba került. *) Márpedig, hogy a kevesebbe kerülő csatornákon a vám és szállítmányzási bér is olcsóbb lehet, sőt olcsóbb is mint a vasutakon, ez magából a dolog természetéből is világos, de még világosabb azon világszerű álalános tapasztalásnál fogva, miszerint a vizemi szállítás mindenüttt olcsóbba kerül a szárazom bárminő szállításnál, és mind e mellett a csatorna mégis sokkal jövedelmezőbb a száraszföldi útvonalaknál. Csak például: Angliában a híres Brindley által épített „Great Trunk“ csatorna 64° 1. a „Longborough“ csatorna 77° r o a „Conventry“ csatorna 46% s így tovább jövedelmeztek, míg legjövedelmezőbb vasútja a „stoktoni-darlingtoni“ 15 °-et hoz be. Sőt most is miután a vasúthálózatok a könnyebb versenyezhetés tekintetéből felére leszállíták a csatornák vitel bérjegyzékeit, mégis jövedelmük sokkal meghaladja a vasutakét, mellyeknek részvényei annyira csökkentek, miszerint a Times múlt hónapi valamellyik száma állításaihaz Anglia 200nál többre terjedő vasutai közt alig van 10,mellynek részvénye alpalin felül álljon.Hogy azonban jelenleg is olvashajók a hírlapokban, miszerint százat meghaladó vasutat tervezett társulatok folyamodnak a jelen parlamenthez engedelemért; ez leginkább ravasz börze speculansok fogásakint vehető, kik a még e tekintetben tapasztalatlanabb Irhont akarják kizsákmányolni; mikint azt nemrégiben O’Connell is mondó, intvén honfiait ezen ravasz speculansokkal a szövetkezéstől.Ellenben más oldalról ott, hol — mint felebb mondánk — a gyáripar emelésére mellynek’— azonban szintén egyik főkelléke a viz — a személyek s drágább értékű s inkább divatos s fényűzési ipar czikkek — locomotivszerű gyors szállítása a már csaknem legfelsőbb fokig kifejlett iparüzleteknél okvetlenül megkívántaté, csak elfogult állíthatná, hogy itt is csatornák bírnak elsőbbséggel a vasutak felett. — Itt már a vasút valódi istenáldásakint tekintendő, s csaknem olly szükséges, mint a mindennapi kenyér, mert itt sokszor egyórányi előny gyakran milliókat kamatozik s egész nemzet jólétét és hatalmát emelheti, még ugyanannyi késedelem az egész üzletet megbuktathatja.Illy helyekre alkalmazott vasutak, mind a vállalkozóknak szép kamataikkal dús jutalmat, mind az iparnak hatalmas emelkedést adnak, s innen is kitűnik a természetnek azon csodálandó intézkedése,miszerint minden olly vállalat, melly a közjólét előmozdítására szükséges sikerrel működik, mind a vállalkozónak, mind a vállalkozást használónak egyiránt nyújtsa jótéteményeit.Innen már azután axiomaként felvehető, miszerint a természet ha rendes fejleményében meg nem előztetik, egyik részről sem kiván soha is áldozatot, hanem egyedül jutalmat ad. Az előadottak után — ugy hisszük bátran állíthatjuk, miszerint hazánkban, mellynek még most legfőbb feladata földművelését fejleszteni, s különben is pénzszegény állásánál fogva minden lehető szükségtelen kiadásokat kerülni — idvesebb vállalat alig képzelhető, mint ezen duna-tiszai, vagy más néven pestszegedi csatorna társaság vállalata. — E vállalat által ugyanis nemcsak hogy a Tisza, Körös és Maros vidéke fővárosunkkal összeköttetésben hozatik, s ez által egy jó kormányzási rendszernek azon egyik fő kelléke, hogy t. i. a főváros, honnan az egész országra és nemzetre terjedő civilisatio napsugáraikint jótevőleg hat szét, a lehető bő és olcsó élelemmel láttassék el — fog elérettetni; hanem e mellett hány ezerre terjedő részint homokbuczkák, részint nádas vagy sáros mocsárak fognak haszonvehetővé válni, s mennyi a víz kiöntések által okozott károk fognak megszűnni . Ne is tartsunk attól továbbá, hogy ez által majd ha t. i. minden oldalról Pestre fog szállitatni a sok gabona, Pest környéki vidékeink veszítenek; ezeknek jövedelmi állása Pest városa közelében nem csak hogy szilárdítva van, de Pest fejlődtének minden fokával mind inkább növekedni fog, mi alatt megszűnik azon roppant s talán Európában csak Magyarországon található aránytalanság, hogy még a fővároshoz egy pár órányira fekvő földnek holdja 80,100 s több pft. Ugyan egy holdmelly Pest városától 6 órányira fekszik, ára már felére sem ig. Hogy pedig az, mit mondunk t. i. hogy ezen csatorna válalkozás nem csak hogy egész hazánkra, s az érdeklett vidékekre, de Pest környékének ugy mint a vállalkozóknak is egyiránt felettébb hasznos leend, részünkről ne csak üres rábeszéllésként tűnjék fel, im mi is kiknek Pest tövében egy pár ezer holdra menő birtokunk mérséklett vagyonunk nem csekély részét teszi, nem csak hogy ezen birtokunk becsvesztésétől nem félünk, sőt csekély tehetségünk szerint, az érdeklett csatorna előmunkálatokhoz megkívántató összeghez járulni bizonyosan és nem mulasztandjuk. TUDOMÁNYOS IRODALOM. Italicuische Ans(än dre, geschildert von Dr. C. J. A. Mittermaier, Geheimenrath und Professor in Heidelberg. Heidelberg. Academische Verlagshandlung von J. C. B. Mohr 1844. I. Miért kívánjuk e munkát olvasóinkkal megismertetni, legjobban megfejtendő maga a nagy hírű irószámadolás helyett tehát teljes terjedelmében közöljük igen érdekes bevezetését. „Egy ország sem képes, annak, ki az emberiség kifejlődésének folyamát észlelő, figyelmét jobban magára vonni mint Olaszország. A történetben kétszer jelenik meg ezen ország mint a polgárisodás középpontja s mint világuralkodó. Rómában központosult hajdankorban a népek művelődése. Ma is csodáljuk az emlékekben, mellyek előtt bámulva állapodik meg a vándor, a művészeknek nagyságát és fokozatát, mellyen a rómaiak korában Italia állt. A rómaiaktól a tudás minden ágaiban fenmaradt remekművek, a fiatal léleknek első táplát nyújtanak, s mint az utánzás nagy példányai előtte lebegnek. Roma törvényei a világ fölött uralgtak s még most is a romai jog a művelt világ jogviszonyainak legjelentősebb alapja, s örökké a leglényegesb elemek egyike maradand, mellyek tanulmányát egy jogtudósnak sem szabad elhanyagolni. Olaszország a középkorban másodszor vala a gondviselés által a birodalmak sorsának intézésére s a műveltség gyálpontjává lenni, rendelve. Mig a hajdankorban a műveltség egyedül Rómára szorítkozott s onnét Italia valamennyi vidékeire eláradott, a középkorban Italia az újra felviruló műveltségnek bölcsője volt. Minden kis tartományban, minden városban, hol most közönyösen jár az utas, nem sejtve, milly kincseket őrzött egykor azon város, a tudomány és művészet központja volt. Még most is sajátlagos inger rejlik az illy kis városokbani tartózkodásban. — Nincs ország hol a kis városokban a régi műveltségnek anyagi emlékeit és kincseit találhatnék mint Olaszország úgynevezett kis városaiban. Hányszor ragadtatik csodálkozásra a lélek Perugia, Assisiben!sat. Minden város a markgrófságok és Romagnaban a művészet remekeivel dicsekedett, nagy épületekkel, drága képekkel, minőket Németországnak legnagyobb képcsarnokai nem mutathatnak. Művész érzelem, tudományok iránti tisztelet, fénykedvelés vagy Itália egyes fejdelmeinek azon kívánsága, hogy tudósok és művészek védnökeinek tartassanak, versenygenek középkorban Itália nagyobb városai büszkeséges gazdagságával. A tudomány és művészet hatalmas herosai, kiknek műveinél most is felleng a lélek, fényes utalmat és buzdítást leltenek a pompaszerető fejdelmek udvarainál, s a kereskedés és ipar által mindig delibben virágozó, gazdag és büszke városok polgárainak féltékenységében. Átalános lelkesedés lobbantotta föl a kedélyeket, Itália volt a bűn, hová számosan zarándokoltak. A hívek a kereszténység főnökénél kerestek vigaszt és bűnbocsánatot, ki egyszersmind a fejedelmek közötti ortályoknak főbírája volt. Ez által Roma a diplomatikai értekezések középpontja lön. Italia fölviruló egyetemeibe hullámzott a tanulni vágyó ifjúság minden birodalmakból, a művészek Italiában remek példányokat találtak, mellyek magasztos előképekül szolgáltanak, s azon mesterekben, kiket mi most is fölülhaladhatlan művészekül tisztelünk, lelték vezetőiket. Italia részeiben találkozónak valamennyi kereskedő nemzetek hajói; a nagy kereskedelmi társulatok, mellyek Italia nagy városaiban keletkezének Europa valamennyi kereskedő városaival szövetségben állanak, s a kereskedés és ipar minden ágában Europa Italiát tekintette mesterül. A ki Olaszországnak ezen világ fölött uralgó nagysága emlékét a hajdan és középkorból jelen állapotával egybehasonlítja, ki a meghasonlást és a válaszfalat, melly Olaszország különbirodalmainak lakosait egymástól elszab *) Más szemmtás szerint egy angol mérföldnyi csatorna csak 4104 ft. sz. kerül, s igy majd tízszer kevesebbe a vasútnál.