Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-09-18 / 147. szám
hogy az osztó igazságot zsinórmértékül szemmel tartván, tehetsége szerint mindenkit védeni fog, és törvényszabta jogából kiüttetni senkit nem enged. A többi tisztviselők felkiáltás által választattak meg, és az uj tisztikar névsora imez első alispán Simon nép. János, kik Tóth Bálint. Főjegyző: Tarnép János; aljegyzők : Róth Sándor, Ihász Rudolf. A tiszteletbeliek közé soroltatott Muray Lajos. Levéltárnok: Thalaber István; főügyész: Lamperth Imre; alügyész: Bognár Lajos; főpénztárnok : Fethe Bálint; alpénzt.: Takács István; számvevő: Simonyi István; soproni felső járásban föszbiró: Gál László; alszbirák: Tóth Samu föszbirói ranggal, Kutrovics Antal, Szabó János, Horváth Károly; esküdtek: Lukinich Antal, Trmmel Endre, Rohrer József, Füzy Sándor, Conrád József; soproni alsó járásban: föszbiró: Kollár Ferencz; alszbirák: Kéry Péter, Kis Lajos, Radó Dániel; föszbirói czimmel; esküdtek: Németh József, Thalaber Lajos, Csay Antal, Nagy Ignácz; répcze melléki járásiján föszbiró: Csontos István; alszbirák: Sághy Dániel, Fejér Ferencz; esküdtek: Hajas Gábor, Szarka Lajos, Babos János; rábaközi felső járásban föszbiró: Döry Ádám, alszbiró: Chapó József; esküdtek: Zalka Mihály, Chapó Sándor; rábaközi alsó járásban föszbiró: Csupor Gábor, alszbiró: Chapó Imre; esküdtek: Pogány Imre, Nagy Károly; biztosok: Füzy László, Horváth Zsigmond, Döry László, Kéry Pál, Babos Lajos , Czupy János , Hannibál Lajos, Rálóczy Antal; ezek közöl a két utósa különösen a vizekre fog felügyelni. A kinevezett táblabirák sorában díszteljesen tündöklenek : gróf Apponyi György, kir. udv. alkanczellár, Wirkner és Zarka udv. tanácsos és referendáriusok, Kis András brassói főisp. helyettes , Kis Venczel a helybeli kir. tanoda érdemdús igazgatója stb. Repdes szive örömében e közlemény írójának, mert hazaszerte nyilváníthatja, hogy ezen öt óra alatt legszebb rendben véghezment tisztválasztás tükörpéldánya lehet minden — pártmérkőzéssel történendő — tisztújítások nak. Az est-szürkület beálltával az új tisztikar és díszesen végzett jó ügy baráti éjjeli fáklyás zenével tisztelték meg a főispáni helyettes urat, mint igazság emberét; azután a közszeretet és bizalom választotta alispán urakat, és harsogva zengett számos honfi alakon, legyen erős, nagy s szabad a Magyarhon. A gazdag terítékű asztaloknál pedig a tarka vegyületü szép vendégkoszorú poharat emelt a legelső magyar emberért, jó királyáért, s ivott, mint apáink, áldomást, divatba tartván az ősi szokást. Fön. VIDÉKI HÍREK. Barsból. E hódik sekc közti éjjel Aranyos- Marathon megyénk székvárosában tűz ülvén ki: e rettentő elemnek a vármegyeháza, az uradalmi magtár , a vendégfogadó, s még hat ház leve martaléka. A gyanú bizonyos Dár nemest terhel, a ki több gaz tettei miatt kiállott huzamos a börtön után, csak imént kiszabadulván, magát megboszulandó, a vármegyeházat felgyújtotta. Az elfogott gonoszt tette bevallására bírni még nem sikerült. A körülmények egyébiránt és tanuk tettét minden kétségen kívül helyezik. E helokén Horváth Károly a vámos-ladányi helv. vallásu rector nagy reményű s a felsőbb tanulmányokat mármár végzett fia, rákászván, elcsúszott, s vízben lelte halálát. Illy szerencsétlenségek megyénkben ez évben gyakoriak, de mindenek legborzasztóbbika több hetek előtt történt alsó Váradon, midőn négy fürdő nő közöl három halt a vízbe, a negyedik aléllán huzatott ki. Férjeik partról nézték fürödve enyelgő nejeiket, s látván veszedelmüket, részint a viz mélysége és sebessége miatt, részint pedig nehogy kezeikben levő kisdedeiket a parton hagyva veszélynek tegyék ki, rajtok nem segíthettek , s kínos haláluknak csak szomorú tanúi lehettek. ALAPSZEMLE. "Pesti Hiring». (524. szám.) Főczikkében „Vizek szabályozása 44 czim alatt értekezés közöltelik, mellyben szerző előrebocsátván, mikép a természet a földet áldásul látta el folyókkal, s a magyarnak indolentiája ez áldásból átkot csinál, mert nekünk csak azért vannak folyóink, hogy pusztítsanak; megemlíti, hogy a tiszai birtokosok valahára csakugyan hozzá is fognak a szabályozási munkához. De úgy vélekedik — s pedig helyesen — hogy nem csak a Tiszának van illy segedelemre szüksége, hanem az egész országnak. — E tekintetben szerző óhajtja, hogy a jövő törvényhozás nagyobb erővel fogna a vizek szabályozásához. Mi végre státuskölcsönt mond szükségesnek, olly móddal, hogy a víztől megmentendő földnek birtokosai törvény által köteleztessenek a kamatoknak, és bizonyos terv szerinti törlesztésnek fizetésére, mig az illető kölcsön amortizálva nem lenne. De az egész dolognak alkotványos kezelését máskép nem reményti, mint a P. N. centralisatiójának életbeléptetése által. — Kivévén a centralisatiói régi lyrát, szerző nézetei ellen nincs kifogásunk, sőt őszintén megvalljuk, hogy a Pesti Hírlapot e téren mindig örömmel üdvözlendjük, mert úgy hisszük , hogy mindaddig, míg folyóink szabályozva , utaink s közlekedési eszközeink rendezve, földeink az árvizek ellen biztosítva , parlagon heverő vidékeink benépesítve , földművelésünk tökéletesítve, és mezei gazdaságunk lehetőségig kifejlesztve nincsenek , mindaddig hasztalanul álmodozunk gyáripari élénkségről; mindaddig ezekre, s nem olly tárgyakra, miilyen — például — a gyáripari élénkség, mi ezeknek úgy is természetes ki nem maradható következménye leen, köteles a mélyebben számító státusférfin az ország figyelmét fordítani , azon okból, mivel ezeknek előleges eszközlése nélkül a honnak anyagi jobbléte és emelkedése nem képzelhető, ezeknek eszközlésére pedig az ország egész ereje szükséges lévén, ezen erőnek nem az élet postulátumai, hanem némelly praediligált másodrendű eszmék szerinti felosztása és használása egy részről a kellő sikert meghiusitná, más részről pedig épen ezen eredménytelenség által hosszú időre jeges vizet öntene a könnyen lelkesülő , de könnyen is csüggedő magyar nemzet önbizalmára, fijában nem bírunk el egyszerre mindent. (525. sz.) „Állapotunk 44 czim alatt 45 sorból álló eszmezavar közöltetik, mellyből csak annyit lehet kivenni, hogy szerző a Hont megyei conservativ szellemben működő alkotmányos többségnek utóbbi közgyűlés alkalmával az illiberális democrata párt ellenében tanúsított igazságos és erélyes fellépését kívánja a coulissák mögül gyanúsítani. Mi azonban a B. P. H. 240ik számában többeknek, kik a honti conservativ majoritáshoz tartoznak, nevében, ügyesen s alaposan megczáfoltatott. ” (526. sz.) Főczikkében „Külkereskedésünk 44 czim alatt, a magyar kereskedelmi társaság igazgatójának azon tudósítása közöltetik a Hetilapból átkölcsönözve, miszerint jelentetik, hogy a bukaresti magyar bútorszállitmány nyereményes kelendőségre talált; s hogy a m. kereskedelmi társaság több érdemes hazafiak hozzájárultával két magyar borszállitmányt küldött Rio de Janeiroba, melly rendeltetése helyére szerencsésen megérkezett, anélkül, hogy minéműségében az egyenlítő alatt szenvedett volna. A vámdij mennyiséget illetőleg : négy láda vörös villányi s három hordó szekszárdi borért fizetni kellett 62 mille reist, vagyis a P. N. calculusa szerint mille reist hét húszassal számítva, összesen: 144 1140krtp. p. — (528. sz.) Főczikkében „Iparvédegyleti Juris dieti 644 czim alatt értekezés közöltetik Tóth Lörincztel, mellyben szerző azok ellenében, kik a védegyleti kérdés iránt olly módon nyilatkoztak, mintha a védegylet némi jurisdictiót szándékolna gyakorolni, bebizonyitni igyekszik, hogy „illy agyrémnek lehetetlen vala emberi velőben megszületnie , hacsak a szív rész akaratának gedennatüze nem kölcsönöz meleget fogantatásához s születéséhez. Mert, úgymond, a jurisdictio fogalma abban pontosul,hogy kényszerítő erővel mégpedig ne csak erkölcsileg, hanem testileg, physice kényszerítő erővel s hatalommal bírjon rendeletei végrehajtására; már pedig illyen hatalom gyakorlatára a védegyletnél sehol sem talál hatni. Megvalljuk: Szerző helyesen definiálta a törvényes és alkotványos értelemben vett jurisdictiót. de nem is illy törvényes és alkotványos értelemben vett jurisdiction^ szólottak a védegylet ellenei; mert azt bizony mindenki tudja e hazában, hogy a védegylet a törvényhozás által sem közvetlen sem közvetett végrehajtói hatalommal nincs felruházva, hanem olly allectált jurisdictiont szólották, mellyet a törvényesen sem erkölcsi sem physikai kényszerítő hatalom gyakorlására nem activisált védegylet tettleg foganatba kívánt venni, az által, hogy például a kereskedőknek a „honi 44 firma alatt történhető csempészkedéseik és csalásaik felett magának ellenőri jogot tulajdonított; vagy hogy azon védegyleti tagoknak megnevezgetését, s ez által némi pellengérre állítását rendelte meg, kik adott szavuk ellenére idegen kelmét vásárolni, s ezen tettük által a védegyletből kilépni bátorkodnának. Már pedig hogy ezen mindenesetre némileg affectált jurisdictiói eljárást valaki bátorkodjék megnevezni, ahoz—úgy hisszük — nem szükség gedennatűzzel melegített kebel. külföld. Francziaország. Buge aud marschall s főkormányzó a tartományok parancsnokaihoz s felsőbb polgári hivatalnokaihoz aug. 26ról egy körlevelet bocsátott, mellyben tudtul adja, hogy a hadminister javaslata következésében a király elhatárza Parisban egy algíri múzeumot alakítani, s az egyiptomi muzeum mellé állítani, a többi közt a következő szavakkal él: „ezen öszhelyezés annál érdekesebb, mivel az egyptomi táborozás és ezen dicsőteljes hadi tettek közötti rokonságot, mellyek az afrikai seregnek 15 év óta dicsőségére válnak, emlékezetbe visszaidézi. A zordon harezsi rögtön a művészet pártolójává alkaltatván, mindenkit felhív, kiket illet, hogy ez intézetet fegyvergyűjteményeikkel , mindenféle művészeti és ipari tárgyakkal s ritkaságokkal, mellyek Algírnak sajátságai s az algíri múzeumban méltó helyet foglalnának, gazdagítsák. A marschall az aug. 30ról kelt „Moniteur Algérien44 szerint Francziaországban útját sept. 4kére határza. A marschall egyenesen Soullbergbe menend , hogy a hadministerrel az algíri ügyek felett tanácskozzék. A „J. des Debats44 bizonyosnak hiszi, hogy Victoria királynő Lajos Fülöpnél Treportban sept. 7én rövid látogatást teend. Nemours hg és ligne sept. 3dikán Tolosában megérkeztek, s 4kén útjukat Pamplonába folytaták. Hir szerint Quinet és Michelet tanárok, a legközelbi téli iskolai szak alatt előadásaikat felfüggesztik. — Anglia- O’Connell a Limerickben September közepén adandó repeal-lakomárai meghívást elfogadta. E napokban Derrynane-Abtei mezei lakán a keleti tartományok egyik nagy férfiúja , t. i. Nabob Dwakarnath Tagor látogatandja meg, ki jelenleg számos kísérettel szándékozik Irhont beutazni. A „Brighton Gazette44 hiteles külforrásból merített tudomás után azt állítja, hogy a nyilvános jövedelem jelen virágzó állapota következtében a kormány elhatárza a jövedelmi adót három év lefolyta után, mellyre újólag megajánlatott, megszüntetni, ha Európa békéje ezentúl is, mint eddig, háborítatlanul maradand. A „Manchester Grandian44 Philadelphiából azt írja, hogy az aratás — kivált a búzában — Északamerikában, mind mennyiség mind jóság tekintetében nagyon jól ütött ki, s hogy Anglia onnan, ha a szükség úgy hozná magával, miről eddig szó sem lehet, nagy mennyiségű gabonát kaphat. A „Times44 párisi levelezője bizonyos kútfő után azt írja, hogy a franczia kormány Tahitival s a francziák által elfoglalt több részekkel Óceániában felhagyand, mivel az onnan érkezett jelentésekből s tudósításokból tökéletesen meggyőződött, hogy az odavaló birtok több kárt okoz mint hasznot, hacsak a Bugeaud-Pelissier-féle megsemmisítő rendszert nem fogják behozni, mihez Guizot mindeddig legkisebb vonzalmat sem mutatott. Az Óceániában tartózkodó franczia tisztek s hivatalnokok egyhangúlag oda nyilatkoznak, hogy a benszülöttek mindaddig a francziáknak magukat alá nem vetendik, vagy azokhoz magukat hozzá nem csatolják, míg az angolok e szigetből egészen ki nem üzettetnek vagy ki nem záratnak, ez utóbbi nem olly könnyen gondolható, s azért inkább azt hiszik, hogy az óceániai gyarmatokkal a franczia kormány felhagyand. A würtembergi király rendelete következtében húsz angol csödörrel terhelt hajó kötött ki Rotterdamban. Ezen állatok a legcsodálatra méltóbb erejűek és szépségűek. Sveitz, Bern kanton ügyei gyorsan s váratlanul új korszakba léptek. A berni lapok következő tudósítást foglalnak magukban: a kormánytanács felhivva érzi magát a nagytanácsot rendkívüli gyűlésre meghívni s azt sept előre tűzte ki, hol az ország politikai állása felett jelentések adatnak be s afelettüki tanácskozások megkezdetnek. S mivel Sveicz sorsa leginkább Berntől függ, azért jelenleg minden szem a kormányra van irányozva. Mint többek előtt tudva van, Leu egészen haláláig az 184. év nov. 5én alakult „rusznyli egylet 44 elnöke volt; halála következésében f. évi aug. 20án helyébe Segrvart Mürto t választatott elnöknek, melly alkalommal egy hosszú beszédet tartott, mellynek lényeges kivonatát is közöljük: „Barátim, testvérim! Nekünk készeknek kell lenni, hitünkért, szabadságunkért s az igazságért vérünket s életünket feláldozni. Sos atyánk ugyancsak rövid idővel 590