Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-10-10 / 160. szám

tolt hozzánk 6 felsége egy kegyelmes intézményt, melly szerint a sugatagi Juliána aknából kilót vasozó sósviznek használata megengedtetik, úgy azonban, hogy ez engedvényérti folyamodás minden ötödik év­ben megnyitassék. Megyénk ezen kegyelmes intéz­ményt, nem előbb tett felírására keletkezettnek látván, azért annak nyomán jobbágyi alázatos hódolattal ké­­rendi meg ő felségét, hogy felséges atyja 1807dik évben kelt kegyes határzata értelmében, a sugatagi sósvizekkeli szabad élhetési jogot Marmaros népe vi­gasztalására örök időkre, t.i. mig sós források s vizek lé­­tezendnek, kiterjeszteni méltóztassék.T­örténtek e tárgy­ban gyanusítgató s keblet rázó, de be nem bizonyított nyilatkozatok, mik szerint Sugatagon, a megyénknek sós vizet dúsan szolgáltató aknából, annak forrása akarato­­san ágaztatott volna el; én szakértő nem vagyok, de e kitételt még sem hihetem annyiból, mivel meg nem foghatom, hogy emberi iszony létezhessék , kiben olly szeretetlenség helyt találhasson, melly magának nem használva, ezreknek ártani kíván; mentsük tet­tét, ha ezt nemesi czélból, úgymint: a bánya fen­­tartása tekintetéből cselekedni tartozott; később egy magán körben értesülök, hogy ez eljárás esetleg történt, különben a bánya üregéből is világosságra derittetendik, mit még annak homálya fed. — To­vábbá felszólítja a nálságu. helyt, tanács megyénk A­it, hogy egy a várost „Szigetet“ illető, 13 év előtt lefolyt, és hanyagságból ez ideig sem exectál­­látott pert, szolgabiró, esküdt s a megyei tiszti ügyész jelenlétében az illető hatóság által hajtassa végre , — teljesittetni fog. Amígy Hrabovszky tábornagy kéri megyénket, hogy a Szaploncza s Bát­faluban huzamos­ idő óta kebelezett katonákat más helyekre rendelni méltóz­­tassanak. A KK. s Rt. egy része az okból, mivel említett helyeken, az ottani adózók túlzó terheltetése nélkül a katonaság tovább nem hagyattathalik , an­nak más állomásrai helyeztetését óhajjá; többen ott­­maradásukat kívánták; szerintük a katonaság Mar­marosba parancsoltatásakor, kitűnően a két helyen láttatott veszélyeztetve a köz s személybátorság, miután pedig ott minden a legbékésb létnek örvend , kérettessék meg a helyt, tanács, hogy különben is ínséggel küzdő adózóinkat, a katonaság terhes tar­tásától átalánosan felmenteni méltóztassék. Ez utób­bi indítvány szerint intézletendik a felírás.— Csongrád levele, melly szerint ő felsége megkérendő, hogy az év egy részén át honunkban időzni kegyesked­jék, örömben kitörő viszhangra talált. — Győrnek a megyékhez bocsátandó levelekbeni czimezést, va­lamint Zalának a részek tettleges visszakapcsolta­­tását illető leveleik, egész terjedelmükben pártol­­tattak.—Varasdmegyének a zágrábi eseményeket pa­naszló levele, minthogy ez ügy Zágrábé, és nem an­nak egy töredékéé, nem pártoltatok, hanem bevárjuk Zágráb e tárgybani italát. De azért a később sző­nyegre került honfi ismeretes levél, legegyenesb következetességgel ? petik­okép megyénk nagyobb része által pártoltatván, ő felségéhez felírással já­­rulandunk, és mély hódolattal megkérendjük, hogy mennyiben e levél vonalán kivilágolnék, hogy az Hontmgye többségétől keletkezett, s teljes alapos­sággal bír, az iránt a szükséges intézményeket meglé­teim kegyeskedjék. Zólyom megye levele, mellyben tudatja me­gyénket , hogy az árvaiaknak küldött segedelem mi­­képeni elintéztetése felöl, említett megyétől felvi­lágosítást kér, tudomásul vétetett. — Amlgy Szé­­csenyi István grófnak ismert m­éltóságokkali felru­­háztatása éljenzéssel fogadtatott, megyénk hő érzel­mét, e nagy férfiú iránti tisztelete jeleül, hozzá in­tézendő levele által is nyilvánitandja.­­ A magyar gazdasági egyesület megyénkhöz intézett levele kí­séretében Pelikán József főesperes és szigeti r. k. lelkésznek, a gyümölcstenyésztés által lett érdemei megismeréséül, ezüst érdempénzt küldött, melly a le­vél felolvasása után illetőnek, „ki a megye részé­ről is , a körünkben keletkezett gyümölcsoltás s te­nyésztés körüli buzgalma és fáradsága által köz­tiszteletet s méltánylatot vívott ki“ éljenzések között kézbesíttetett. —­ Megyénk urai, főleg a készülőben levő szalmár- marmaros-bérczi vonal tárgyaltat—­tak: ez utóbbival foglalkozó mérnökünk e tárgyra vonatkozó kimerítő értesítése felolvasztván; eljá­rása, a napszámok szigorú felrovását kivéve — he­lyeseltetett, mellyre nézve határoztatott, hogy va­lamint az eddig, úgy az ezutáni napszámra dol­gozók útban töltött ideje is napszámba vétessék. — Őt felsége újólag jobbágyi legalázatosb bizalommal forr megköretni, hogy a Szatmár megyeiekkel érez­tetett kedvezményt, szegény megyénk felett is ki­terjeszteni , és ezen a körnek olly nélkülözhetlen itt készítéséhez 6000 pilal járulni kegyeskedjék. — Jö­vő közgyűlésünk novemberben leend. •— SSuth­allesli újdonságok. Érdekes dol­got vélünk tudatni a közönséggel, a midőn jelentjük, hogy hazánkban a nevelési és tanítói pályán olly jelesen s eredménydúsan működő kegyes szerzet, né­hány érdemes tagját Velenczébe küldötte, az ottan tanításuk alá bizott iskolai osztályok tanítóiul.. .. Hajdan a magyar fegyvernek meghódolta büszke Ve­­lencze; óhajtjuk, hogy hódoljon meg most a magyar szellem előtt! — A napokban mulatott köztünk T­e­­leky József gróf, erdélyi gubernátor s magyar tu­dós társasági elnök ö­nálsága, sat. társaság könyv- és pénztárát megvizsgálva, tegnapelőtt Gyömrőre rán­­dult ki, rokonai körében némi nemzetségi ügyek felett értekezendő.—A szép és jó törekvés, bár kiktől s bár honnan jöjjön is, mindig kiemelést és dicsére­tet érdemel, mert csak igy lehet az hasznos példa, melly követésre talál. Illy szép s jó törekvésnek te­kintjük a helybeli izraelita közönség azon határoza­tát, miszerint a jelen szűk gabnatermés idejében ne­talán bekövetkezhető ínség némi enyhítésére, amen­nyiben az hitsorsosaikat nyomasztaná, czélszerű se­­gélyt nyujtó intézkedéseket tettek; továbbá: a jövő évet dicsőítő magasztos napnak, t. i. országunk szivimádottja nagy „Nádoriunk félszázados nádor­sága ünnepélyének méltó megülésére elhatározták, hogy ezen a nemzetek életében csak évezredekben tör­ténni szokott boldogító jelenet emlékét valami jótékony czélű­ adakozással örökítsék; s hogy ezen adakozás megfelelő legyen a nagy nap emlékének , rész­vétre az egész magyarországi izraelitákat felszó­lítják; még továbbá: létezik Pesten egy szintén izra­elitákból álló társaság, melly feladatául azon min­denek felett szükséges czért tűzte ki, hogy hitsorso­saikat a „Handle“rozás erkölcstelenitő gyakorlatán kívül a földmivelésre is szoktassa; mindeddig azon­ban , csekély pénzerejénél fogva, több egyesülete­inkhez hasonlóul, jó szándékán kívül mit sem lehe­tett ; ezen társulat jelenleg a pesti izraelita közön­séghez folyamodott, pártolást kérve , mire az említett közönség határozatilag pártolását nem csak szóval, hanem azonnal 1200 pft ajánlattal is kijelentette, hozzá adván egyszersmind, hogy fő feladatnak tart­ja , s mindenek felett sietteti egy példánygazdaság felállítását, hol a földmivelési munkákkal egyedül csak izraeliták foglalkozzanak. — Hírlik, miszerint jövő november 17-én, Batthyányi Kázmér és Te­le­k­y László grófok, bizonyos egyesület Pestre jövő küldötteinek a budai színkörben nagy lakomát szándé­kolnak adni, s ez alkalommal ugyan­ezen egyesület­nek Pest megye teremében, a honi gyárakban készült gyáram kiállítással egybekötött gyűlése is leend. — Egy igen érdekes s­portolást érdemlő „művészeti és irodalmi vállalatra“ figyelmeztetjük olvasóinkat, mellyet az e téren dicséretes buzgalma s eré­lyes Vahot Imre léptet életbe, a vállalat „A Magyarföld és népei, eredeti képekben“ czimű­ munka kiadása, mellynek vezérszerkesztését jeles Fényes Elekünk fogadta el__A munka fü­zetenkint fog megjelenni, magyar és német szöveg­ben, a derék­­. Kronperger Antal fordítása szerint, hat füzet előfizetési ára csak 3 pft. mellyért 12 ív­nyi magyar és német szöveget, s 18 pompás képet kap a szerencsés előfizető__ Nincs kétsé­günk benne, hogy a derék vállalkozó nem fog ered­ménytelenül áldozni.— Végül egypár szót a „Spie­gel“ sógornak, melly azon jó tanácsból áll, hogy másszor magyarul olvassa el azt, mit mi magyarul írunk, különben megeshetik, hogy fordítások után még saját nevét is, nem „Spiegel“nek, hanem „Spiegelfechler­“nek olvasandja. — VIDÉKI HÍREK. a Sai’An­dból sept. 20. Hosszasabb ideig mu­latván e megye kebelében, ha némelly jellemzőbb dolgokat e becses lapok tisztelt olvasóival közlendők, úgy hiszem, nem egészen haszontalan dolgot teljesítek. Legelsőbben is e jelen közleményemet azon ér­dekes tudósítással kezdem, hogy ezelőtt mintegy két évvel e megyei értelmesebb honfiak, korunk fejlő­déséből folyó szükségét honunknak megértvén, s kü­lönösen vidékük lakóinak édes nemzeti nyelvünk s az ismeretek tudásábani hátramaradásukat fájdalommal ta­pasztalván , önkénytes adományok s kirovás által a kis megye két népesebb városkájában — Brádon és Nagy-H­almágyon, két oláh és két magyar, összesen négy tanítóval két népiskolát állítanak fel. Eddig elő a két iskolában mintegy 160 — nagyobbára oláh gyer­mek nyer ingyen oktatást, s mint közmegvizsgálta­­tás alkalmával Nagy-Halmágyon tapasztalára, mind a derék fiatal székely tanító Lakatos József, mind az érdemes alapítók nem kis dicséretökre; ezen a borjú őr­zéstől bejött gyermekek, kik hon soha magyar szót nem hallhatónak — édes nemzeti nyelvünkön az ismeretek elemeibeni elöhaladásuknak kielégítő jeleit mutatók._ Szolgáljon e kis megye lelkes fiainak buzgósága ho­nunk több tehetősebb megyéinek is példányul s buz­dításul, mert csak lankadhatatlan akarat kell vala­­melly nemes czél elérésére, s az eszközök nem fog­nak hiányzani. E megyében az idei gabonatermés, a melly leg­gazdagabb aratáskor is alig elegendő a föld népe há­rom havi szükségeit fedezni; mivel e megye terü­lete nagyobbára erdős hegyekből állván, igen ke­vés szántható terület van, s az is nagyobbára so­ványsága miatt elhagyatott — igen szükt; — sőt a mi kevés termelt jelenleg, még az is kun a mezőn kalangyokba rakva — már kizöldülve he­ver, úgy, hogy a szegény termesztő drága pénzen vásárolt, elvetett magvát is aligha vissza fogja kap­ni. Én a későn tizedelést gondoltam e vétkes hanyag­ság okának, de úgy világosittattam fel, hogy e nép­nek ősi szokása késő őszig mezőn tartani gabonáját. — Bizony az itteni terjedelmesebb uradalmaknak — már csak saját hasznukért is — lelkiismeretes köte­lességük volna e nagyon elszegényedett népet jobb gazdasági rendszerhez szoktatni. Gabonái szükségüket a lakosok a szomszéd Arad­­megyéből elégítik ki; sőt e tekintetben az erdélyi bányász helységekkel nevezetes kereskedést is űznek; mert e ns megye útja olly jó, millyennel honunk egy tör­vényhatósága sem dicsekedhetik. Ezen jó uton min­den héten több ezer véka gabona szállittalik Brád­­ra , honnan a bányász helységek lakosai csak lóhá­ton szállíthatják tovább. — Ha a szomszéd nemes Hunyadm­egye, —az úgynevezett Káján völgyén fel, — hol a természet az úthoz szükséges anyagokat dúsan szórta el, — utat készítene , melly nem igen több két mértföldnél, s igy az erdélyi nagy ország­utat a zarándival egybekötvén, mind erdélyi gabona­termesztőinknek biztos piacz nyílnék a bányász­vi­dékek felé, mind kereskedésünk egy két nappal rö­­videbb utat nyerne Zaránd felé Pestre. De soha meg nem bocsátható hanyagsággal maga S Hunyad megye zárja ki Erdély kebeléből az annyi küszködés által megtartott partium egy megyéjét. Az Aradról hozott szép liszlabuzának köble a nagy-halmágyi piaczon 12 — 14 fton , a kukoriczáé pedig 8 fton kél. Folyó hó eleitől fogva Aradról, e megyében II.Halmágyon, Körös-Bányán és Zalathnán keresztül Károly - Fejérvárig rendes posta - útvonal állíttatott fel, melly által egy itteni érezhető hiány pótolta­tott ki. Ezen a természettől nemes érczczel gazdagon megáldott megyében van két nagy uradalom , mely­­lyek közöl egyikben a vasbányászat már régibb idő óta mivel telik; de jelenleg a kezelők tárgyává­la­tlan­­sága miatt az uradalom pénztára s honunk tetemes kárára! Ugyanezen uradalomban van a váczai meleg fürdő, (27—29 fok reaum.), mellyet a vidékről számosan szoktak meglátogatni; de ennek is ha az ideihez hasonló haszonbérlője leend, bátran merünk szokásbeli kimenést jósolni. Azonban reméljük, hogy a több rendbeli panaszok a tisztelt tulajdonos grófok füleibe hatvan, egy lelkismeretesebb haszonbérlőt tar­tani , s a természet illy hasznos adományát e gyö­nyörű helyen a kor ízléséhez inkább alkalmaztatva, a szenvedő emberiségért dús tehetségük szerint ál­dozni — nem fogják elmulatni. A másik terjedelmes uradalomban (lunkai uradalom a hon elölt érdemeiről ismeretes gr. Gyulai Lajos ur birtoka) egy ahoz értő egyed felügyelete alatt nagyszerű munkálatok tételnek egy vasgyár felállítása iránt. Egy álalános tekintetre méltatva a nemes me­­gye földleirási fekvését, temérdek érczes hegyeit, rengeteg erdeit, számtalan havasi kisfolyóit sat. le­hetetlen gyámnokainkat a kedvező helyzetű megyére nem figyelmeztetni. E vidékben ritka család, melly a mostani nagyon járványos epe­hideget kikerülte volna. Végül nem hagyhatom említés nélkül a ném­elly er­délyi megyék példájára itt is lábrakapott czímkórságot, — a polgári társaságbeli választófalak főoszlopát — úgy, hogy itt is, mint Szüküllő megyében, csupán 642

Next