Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-08-07 / 123. szám

t­artalom. Ittagyaroraau és éa Erdély. Kinevezések. — Meg­nyugtatásul. Törvényhatósági tudósit­ás­ok. Nyitrából (rendk. közgy. megyei levelezések aláírása, katonai hatalom­­kar , katonaság ellátása). — Budapesti újdonságok.— Vidéki hírek. (Békésből. S. A. (Ujholyből. Székes-Fejérvár­ról. Torontálból). . Külföld. Grey Károly (vége). Vegyes s kereskedelmi hírek. Társulatok és Intézetek. (A nemzeti museum tár­gyában. Magyar gazdasági egyesület jelentése. Czáfolat a kas­sai­­társalgási egylettől.) Hirdetések. MAGYAROHSZIB és enDELT. Szathmáry József debreczeni kerületi tábla ttbeli ül­nöke az ugyanott megü­resült valóságos i­­lnökségre lön kine­vezve. (­ cs. ap. kir. felsége folyó évi julius 1 jéról kelt legfelsőbb határzata következtében Weber József győri kanonok és a nagyszombati kerület érseki főhelyelnökét a Pécsváradról ne­vezett boldogságos szűz czimzetes apátává méltóztatott legke­­gyelmesebben kinevezni. Pest, augustus 6kán, 1845. Megnyugtatásul. Ki ne ismerné közülünk Phaedrus ama meséjét, mellyben a bárány a farkassal ugyanazon egy pataknál inni összejönek. — E mese régi ugyan, de léteznek úgy a nyilvános, mint a ma­gán életben mind a mai napig is, kik hasonló ürügy alatt szeretnének emészteni és zsákmányolni, és az illy étvágynak, nyilvános életünkben legkitűnőbb példányai a P. Hírlapi centralisták. — Ők azok, kik megyei rendszerünk ellenében Phaedrus farkasaikint fáradhatlanul hangoztatják „Politikai életünk tiszta vi­zét a megyék zavarják fel, tehát lakóijának.“ A kü­lönbség csak az, miszerint az izmos megtámadottak ellenében a megtámadók ereje s tehetsége csak igen idétlen. Ám lássunk egy legközelebbi ürügyet. A „Pesti Hírlap“ 513ik számában „Reform“ czím alatt egypár legújabban történt megyei tisztújítás következtében utólag megtámadja a megyerendszert, s ollyformán nyilatkozik, mintha ez még ott sem bírna leg­kevesebb alkotmányos garanciát is nyújtani, hol épen magát legerősebbnek hiszi, mint például tisztviselői sza­bad választásában; s miután a municipalistákat nagy ge­­nialitással „bár eaokra­tikus és valóságosak­ra“ felosztja, kérdi „nemcsak a pseudo, de az ő­­szinte municipalistákat is, váljon a tisztviselők mostani választási rendszere—olly tömeggel,mellynek a válasz­tási joga egy pár iize bor vagy pálinka—először már átalában is a megyei elemek nem valóságos árnyékoldala e ? azután pedig váljon ezen árnyékoldal a megyei rendszernek csupán kinövése-e, vagy tökéletes sa­játja? A bureaukratikus municipalistáknak, — úgy­mond­­— ez csak kinövés, s úgy látszik, hogy ők rajta segíteni hajlandók. De önök olvasóink azt fog­ják hinni, hogy e bajokon új törvények nélkül nem segíthetni. A bureaukratikus municipalisták a dolgot magasabb szempontból nézik, ők fognak rajtuk segí­teni. Hiszen a Királyhágó alatt, mint a Duna menté­ben látjuk a reform ?­­ hatását a választási rendszer­re. S itt véletlenül jut eszünkbe azon otiosos kérdés: hogyan s micsoda megszorítással jár a kijelölési jog il­letménye?“­ím ezek a P. Hírlap saját szavai: Nem tudjuk, kik értetnek itt a bureaukratikus municipalisták nevezete alatt, miután mi legalább az alkotmány felfalóinak ezen új nemét nem ismerjük; azonban ennek tudására jóformán csak egy szikra szükségünk sincs, mert hiszen tudjuk, hogy egyes em­ber agyában számtalan dolgok létezhetnek, mellye­­ket az élet olly kevéssé ismer, mint épen például a boreaukratikus municipalistákat. Sem azt nem akar­juk jelenleg vitatni, váljon milly oldala a megyei rendszernek a választási jognak egypár szeze borrali aequalisatiója, miután erről annak idejében kimerilőleg fogunk értekezni; de őszintén megvalljuk, hogy ezen húznak épen a P. Hírlapi párt általi megpenditését— melly, ha jól emlékezünk, a múlt országgyűlés előtt és alatt is mindig azok sorában vívott, kik a kir. vá­rosok rendezésénél sem a választásra, sem a választ­­hatásra qualificatiót nem kívánván, így épen azt akarta ott behozni, mit jelenleg a P. Hírlap a megyéknél rosszalni látszik — legkevésbé vártuk volna; van azonban némi okunk ennek örülni is, mivel igy ok­szerűen csak azt remélhetjük, hogy ezentúl ez ügy­ben a P. Hírlap is táborunkban fog harczolni. Szóljunk tehát itt egyedül a re­form?! azon neméről, mellyet a P. H. szerint a bureaukratikus municipalisták a „Királyhá­gó“ alatt, mint a Duna mentébe i, gyakoroltak. De erre figyelmezve ismét csak azt kell itt előlegesen megje­gyeznünk , miszerint ezen két példaidézés azt látsza­­tik tanúsítani, hogy a tárgyalás alatt levő czikk írója a honi megyei élet körüli események históriai felfogásá­ban csak igen novitius, különben aligha fel nem idézendő hogy—csak például—a reform?! ezen neme már léte­zett épen saját megyéjében Zemplénben 1840 ben, létezett szomszédjában Szabolcsban 1837ben, létezett szintén szomszédjában Abaujban, — ha jól emlékezünk — 1837ben, s igy tovább sorba mehetnénk a megyei é­­letben; s ha a P. Hírlap czikk­írója figyelmeztetésün­ket elfogadja, s a dolgot tovább kutatandja , még olly jeles felfedezéssel is gazdagíthatja majd a ma­gyar politikai történetet, melly halántékait bizo­nyosan a halhatatlanság babérjával köritendi, t. i. e bureaukratikus municipalistáknak, a legifjabb időktől egész a jelenigi felfedezésével, s reményijük, misze­rint saját és partja dicsőségére ezt meg is teendi.­­ De a dolgot egy más oldalról felvéve, nekünk itt tu­lajdonképen csak igen kevés szavunk lehet,mivel a P.Hír­lap nem azt állítja, hogy ezen municipalisták uj neme a törvényt megsértette, vagy­is , hogy idézett uj lelte, törvény- s így alkotmányellenes, hanem csak azt, mi­szerint ezen tisztújítások nem úgy mentek véghez, mint az e kijelölés—jogróli fogalma szerint — s pedig po­sitív törvény kívüli fogalma szerint — véghez men­niük kellett volna; minek következése természetesen az?­ hogy a megyerendszer mit sem érvén, centráli­saim kell; egy szóval „felzavartad vizemet, tehát­­ a b­a­­­j!“ Szólunk tehát azon t. hazafiakhoz, kik a megye­­rendszert magyar életünkkel teljességgel egybefor­rottnak tekintik, s kik elég tisztán látnak, miszerint felfoghassák , hogy alkotmányos garantiánk egyedül megyerendszerünkben létezik, s fog még létezni szá­mos időkig ; szólunk azon nemeskeblü honfiakhoz, kik ha ollykor túlbuzgók is, egyes vélt jogaik megsér­tésének való vagy képzelt eseteiben, de e mellett kebe­lük a haza s királyért, s ennek mindkettőnek egy­mástól elválaszthatlan üdv vagy ü­dvtelen sorsáért bűn dobog; szólunk magyar rokonunk azon párttöredéké­hez, kik szorgosan őrzött megyei függetlenségünket ■— némi elfogultságból — az újabban történt főispáni kinevezések által is veszélyeztetve gyaniták, s ugyan ezen elfogultságból jelenleg is egy pár tisztujításon történtekben — törvénysértést látnak; szólunk pedig némüleg megnyugtatásul, s némüleg felvilágosításul. Bár­mennyire szellőztessük is a rég elmúlt po­litikai események fátyolét, és segédül véve törvényeink betűit úgy mint szellemét bár mi szorgalommal for­gassuk is megyei életünk évlapjait, aligha akadunk csak egy pontra vagy esetre is, melly tisztujitásainkon a ki­jelölési jog által elkövetett törvénysértést tartalmaz­ná.­­ De hiszen politikai történeteink illyesmit nem is tartalmazhatnak, mert, mit rendelnek váljon e te­kintetben törvényeink? ám lássuk! „Legvilágosabban szólnak ez ügyben az 1504: 2; 1548: 70 és 1723: 56. s mit tartalmaznak ezek? azt, hogy „a főispán a tisztviselőket a megye valóságos neme­seiből, és pedig a megye nemessége meg­egyezése és akaratával válassza“, ennyi az egész, és semmi több.-------Vegyük már most, mi­ként szokott ez eddig is történni a gyakorlatban. A fő­ispánt a kijelölési jog azon megszorítással illetvén, hogy minden hivatalra legalább hármat tartozzék elő­terjeszteni, és­pedig azok közöl, kiket ezen hivata­lokra az előleges tanácskozmányban — melly már természeténél fogva egészen nyit,vagyis ol­ly­a­t­, melly által az elkövetkezendő szavazatok többsége felett tisztába jönni lehetne, teljesség­­g­e­l n­e­m i­s lehet, m­­i­v­e­l m­á­s­k­i­n­l á­t­a­l­á­n­o­s t­i­s­ztu­j­i­t­ás a faju­­­nak—ajánlanak.Tudjuk pedig köz­­tapasztalásból, miszerint ezen előleges tanácskozm­ány­­ban, minden hivatalra legalább is kíz,néha 20—30 egyén szokott ajánltatni, kik közös tetszése szerint jelölhet ki hármat a főispán. Miután pedig nálunk azon tökélete­sen alkotmányellenes szokás uralkodott, hogy min­den, mi csak párt színét viselé , száműzve volt, szóval a főispán a restauratióknál minden politikai pártokat tökéletesen ignorálni egyenesen köteleztetett *) nem de természetesen és törvényesen megeshetett igy már , hogy a főispán azt, váljon a többség kié lesz, előlegesen nem tudhatván , pártjelöltekről pedig neki még hallania sem szabadván, épen o­lyanokat fogott kihagyni a kijelölésből, kik talán,ha kijelöltetének, álalános vagy legalább részletes többséget nyerhetének mások felett, és egy vagy más politikai párt titkos kívánságát is ki­elégíthetők ? ------De kérdjük, őszintén s becsülete­sen szólva, ki mondhatja ezek után, hogy egynek vagy másnak ki nem jelölése által törvénytelenség történt; ki mondhatja, hogy az illy ki nem jelölés által az al­kot­mányos közjog megsértetett?__lm egy hiány törvényeinkben, minek egyedüli oka az, hogy az alkotmányos élet fő kellékét, a separált pártállásokat, nem tudtuk mind­ed­dig felfogni s megbecsülni, s a­helyett hogy ezek szabályosítására működtünk, vagy legalább csak kife­jthetőségüknek tért engedtünk volna, inkább mindig csak ellenük dolgozunk, s ez által történt, hogy factióink voltak ugyan mindig ? de a szilárd al­kotmányos párt­játékot nem ismertük, nem­ mer­tük ismerni Ez, bár mindenesetre hiány legyen is , minda­zonáltal nem tartjuk mi e hiányt olly nagynak, hogy általa megyei rendszerünk alkotmányos garantiája va­lami tetemes csorbulást szenvedhetne, mert: a»fő­ispán csak olly egyéneket jelölhetvén ki, kik az elő­leges tanácskozmányban jelenlevő előbbkelő megye­beliek által mint hivatalra alkalmatosak, becsületesek, s igy minden törvényes kifogáson kívüliek, ajánltatnak; s igy bármellyikre essék is közülök a főispán válasz­tása , már meg van az erkölcsi garantia, miszerint a megválasztás mindenesetre czélszerű, a közérdekkel megegyező s igazságos leszen. 2) A megyei tisztikar nem valami elzárt külön politikai, hanem egyedül végre­hajtó testület, melly egyedül a törvények,és a „nos Universitas“ értelmében s határozata szerint mű­ködhetik. A míg a tisztviselő hivatalát viseli, mindenkor azt tartozik végrehajtani, mit a vármegye határoz, legyen az bár meggyőződése szerinti, vagy meggyőző­dése elleni. A tisztviselőnek semmi politikai vagy tiszti lépésnél nincsen saját akarata,­­ csak gép, melly által a törvény és a „nosuniversitas“ gyakorolja hatóságát.— Hol lehet tehát itt az alkotmányt vésszel fenyegető monstrum, ha csak nem azok agyában,kik ezen gépi szerepet magok peculiumává szerették vala tenni?... Többet már e tárgyra nézve egyelőre felhozni nem lát­ván szükségesnek, szolgáljon ez megnyugtatásul, és felvilágosításul mind­azoknak, kik megyei rendsze­rünk kinövéseinek rescissiojával, és ezen institutio sok százados élete folyamán kifejlett visszaéléseinek meg­szüntetésével megelégedvén,azoknak fentartását egyéb­­aránt szivükön viselik; czáfolatul pedig azoknak,kik saját pártérdeküket kizárólagosan az alkotmány érdekének szerelvén tekintetni, a megyéknek nem elrendezését,ha­ **) 1837 ben Sz... .cs megyében saját szemeinkkel láttuk, miszerint a főispán azért, mivel egy előkelő úr saját fe­­lekezetének embereit a választás alatt informálgatta, ezen úri­embert, saját szobájában elzárta, egy másikat pedig szinte illyesmiért elzáratással fenyegetett. Ezt akkor épen az oppositio, mivel az ő érdekében történt, nagy­­örömmel és diadallal fogadta , mint a részrehajlatlan igazságnak s törvényességnek kitűnő példáját.­ ­ Negyvenedik év. 123. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 0 forint, boriték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden , csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egy egy év. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Csütörtök au­gustus 7. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betükkel öt ezüst kr. számíttatik.

Next