Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-08-07 / 123. szám
tartalom. Ittagyaroraau és éa Erdély. Kinevezések. — Megnyugtatásul. Törvényhatósági tudósitások. Nyitrából (rendk. közgy. megyei levelezések aláírása, katonai hatalomkar , katonaság ellátása). — Budapesti újdonságok.— Vidéki hírek. (Békésből. S. A. (Ujholyből. Székes-Fejérvárról. Torontálból). . Külföld. Grey Károly (vége). Vegyes s kereskedelmi hírek. Társulatok és Intézetek. (A nemzeti museum tárgyában. Magyar gazdasági egyesület jelentése. Czáfolat a kassaitársalgási egylettől.) Hirdetések. MAGYAROHSZIB és enDELT. Szathmáry József debreczeni kerületi tábla ttbeli ülnöke az ugyanott megüresült valóságos ilnökségre lön kinevezve. ( cs. ap. kir. felsége folyó évi julius 1 jéról kelt legfelsőbb határzata következtében Weber József győri kanonok és a nagyszombati kerület érseki főhelyelnökét a Pécsváradról nevezett boldogságos szűz czimzetes apátává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Pest, augustus 6kán, 1845. Megnyugtatásul. Ki ne ismerné közülünk Phaedrus ama meséjét, mellyben a bárány a farkassal ugyanazon egy pataknál inni összejönek. — E mese régi ugyan, de léteznek úgy a nyilvános, mint a magán életben mind a mai napig is, kik hasonló ürügy alatt szeretnének emészteni és zsákmányolni, és az illy étvágynak, nyilvános életünkben legkitűnőbb példányai a P. Hírlapi centralisták. — Ők azok, kik megyei rendszerünk ellenében Phaedrus farkasaikint fáradhatlanul hangoztatják „Politikai életünk tiszta vizét a megyék zavarják fel, tehát lakóijának.“ A különbség csak az, miszerint az izmos megtámadottak ellenében a megtámadók ereje s tehetsége csak igen idétlen. Ám lássunk egy legközelebbi ürügyet. A „Pesti Hírlap“ 513ik számában „Reform“ czím alatt egypár legújabban történt megyei tisztújítás következtében utólag megtámadja a megyerendszert, s ollyformán nyilatkozik, mintha ez még ott sem bírna legkevesebb alkotmányos garanciát is nyújtani, hol épen magát legerősebbnek hiszi, mint például tisztviselői szabad választásában; s miután a municipalistákat nagy genialitással „bár eaokratikus és valóságosakra“ felosztja, kérdi „nemcsak a pseudo, de az őszinte municipalistákat is, váljon a tisztviselők mostani választási rendszere—olly tömeggel,mellynek a választási joga egy pár iize bor vagy pálinka—először már átalában is a megyei elemek nem valóságos árnyékoldala e ? azután pedig váljon ezen árnyékoldal a megyei rendszernek csupán kinövése-e, vagy tökéletes sajátja? A bureaukratikus municipalistáknak, — úgymond— ez csak kinövés, s úgy látszik, hogy ők rajta segíteni hajlandók. De önök olvasóink azt fogják hinni, hogy e bajokon új törvények nélkül nem segíthetni. A bureaukratikus municipalisták a dolgot magasabb szempontból nézik, ők fognak rajtuk segíteni. Hiszen a Királyhágó alatt, mint a Duna mentében látjuk a reform ? hatását a választási rendszerre. S itt véletlenül jut eszünkbe azon otiosos kérdés: hogyan s micsoda megszorítással jár a kijelölési jog illetménye?“ím ezek a P. Hírlap saját szavai: Nem tudjuk, kik értetnek itt a bureaukratikus municipalisták nevezete alatt, miután mi legalább az alkotmány felfalóinak ezen új nemét nem ismerjük; azonban ennek tudására jóformán csak egy szikra szükségünk sincs, mert hiszen tudjuk, hogy egyes ember agyában számtalan dolgok létezhetnek, mellyeket az élet olly kevéssé ismer, mint épen például a boreaukratikus municipalistákat. Sem azt nem akarjuk jelenleg vitatni, váljon milly oldala a megyei rendszernek a választási jognak egypár szeze borrali aequalisatiója, miután erről annak idejében kimerilőleg fogunk értekezni; de őszintén megvalljuk, hogy ezen húznak épen a P. Hírlapi párt általi megpenditését— melly, ha jól emlékezünk, a múlt országgyűlés előtt és alatt is mindig azok sorában vívott, kik a kir. városok rendezésénél sem a választásra, sem a választhatásra qualificatiót nem kívánván, így épen azt akarta ott behozni, mit jelenleg a P. Hírlap a megyéknél rosszalni látszik — legkevésbé vártuk volna; van azonban némi okunk ennek örülni is, mivel igy okszerűen csak azt remélhetjük, hogy ezentúl ez ügyben a P. Hírlap is táborunkban fog harczolni. Szóljunk tehát itt egyedül a reform?! azon neméről, mellyet a P. H. szerint a bureaukratikus municipalisták a „Királyhágó“ alatt, mint a Duna mentébe i, gyakoroltak. De erre figyelmezve ismét csak azt kell itt előlegesen megjegyeznünk , miszerint ezen két példaidézés azt látszatik tanúsítani, hogy a tárgyalás alatt levő czikk írója a honi megyei élet körüli események históriai felfogásában csak igen novitius, különben aligha fel nem idézendő hogy—csak például—a reform?! ezen neme már létezett épen saját megyéjében Zemplénben 1840 ben, létezett szomszédjában Szabolcsban 1837ben, létezett szintén szomszédjában Abaujban, — ha jól emlékezünk — 1837ben, s igy tovább sorba mehetnénk a megyei életben; s ha a P. Hírlap czikkírója figyelmeztetésünket elfogadja, s a dolgot tovább kutatandja , még olly jeles felfedezéssel is gazdagíthatja majd a magyar politikai történetet, melly halántékait bizonyosan a halhatatlanság babérjával köritendi, t. i. e bureaukratikus municipalistáknak, a legifjabb időktől egész a jelenigi felfedezésével, s reményijük, miszerint saját és partja dicsőségére ezt meg is teendi. De a dolgot egy más oldalról felvéve, nekünk itt tulajdonképen csak igen kevés szavunk lehet,mivel a P.Hírlap nem azt állítja, hogy ezen municipalisták uj neme a törvényt megsértette, vagyis , hogy idézett uj lelte, törvény- s így alkotmányellenes, hanem csak azt, miszerint ezen tisztújítások nem úgy mentek véghez, mint az e kijelölés—jogróli fogalma szerint — s pedig positív törvény kívüli fogalma szerint — véghez menniük kellett volna; minek következése természetesen az? hogy a megyerendszer mit sem érvén, centrálisaim kell; egy szóval „felzavartad vizemet, tehát a baj!“ Szólunk tehát azon t. hazafiakhoz, kik a megyerendszert magyar életünkkel teljességgel egybeforrottnak tekintik, s kik elég tisztán látnak, miszerint felfoghassák , hogy alkotmányos garantiánk egyedül megyerendszerünkben létezik, s fog még létezni számos időkig ; szólunk azon nemeskeblü honfiakhoz, kik ha ollykor túlbuzgók is, egyes vélt jogaik megsértésének való vagy képzelt eseteiben, de e mellett kebelük a haza s királyért, s ennek mindkettőnek egymástól elválaszthatlan üdv vagy üdvtelen sorsáért bűn dobog; szólunk magyar rokonunk azon párttöredékéhez, kik szorgosan őrzött megyei függetlenségünket ■— némi elfogultságból — az újabban történt főispáni kinevezések által is veszélyeztetve gyaniták, s ugyan ezen elfogultságból jelenleg is egy pár tisztujításon történtekben — törvénysértést látnak; szólunk pedig némüleg megnyugtatásul, s némüleg felvilágosításul. Bármennyire szellőztessük is a rég elmúlt politikai események fátyolét, és segédül véve törvényeink betűit úgy mint szellemét bár mi szorgalommal forgassuk is megyei életünk évlapjait, aligha akadunk csak egy pontra vagy esetre is, melly tisztujitásainkon a kijelölési jog által elkövetett törvénysértést tartalmazná. De hiszen politikai történeteink illyesmit nem is tartalmazhatnak, mert, mit rendelnek váljon e tekintetben törvényeink? ám lássuk! „Legvilágosabban szólnak ez ügyben az 1504: 2; 1548: 70 és 1723: 56. s mit tartalmaznak ezek? azt, hogy „a főispán a tisztviselőket a megye valóságos nemeseiből, és pedig a megye nemessége megegyezése és akaratával válassza“, ennyi az egész, és semmi több.-------Vegyük már most, miként szokott ez eddig is történni a gyakorlatban. A főispánt a kijelölési jog azon megszorítással illetvén, hogy minden hivatalra legalább hármat tartozzék előterjeszteni, éspedig azok közöl, kiket ezen hivatalokra az előleges tanácskozmányban — melly már természeténél fogva egészen nyit,vagyis ollyat, melly által az elkövetkezendő szavazatok többsége felett tisztába jönni lehetne, teljességgel nem is lehet, mivel máskinl átalános tisztujitás a fajunak—ajánlanak.Tudjuk pedig köztapasztalásból, miszerint ezen előleges tanácskozmányban, minden hivatalra legalább is kíz,néha 20—30 egyén szokott ajánltatni, kik közös tetszése szerint jelölhet ki hármat a főispán. Miután pedig nálunk azon tökéletesen alkotmányellenes szokás uralkodott, hogy minden, mi csak párt színét viselé , száműzve volt, szóval a főispán a restauratióknál minden politikai pártokat tökéletesen ignorálni egyenesen köteleztetett *) nem de természetesen és törvényesen megeshetett igy már , hogy a főispán azt, váljon a többség kié lesz, előlegesen nem tudhatván , pártjelöltekről pedig neki még hallania sem szabadván, épen olyanokat fogott kihagyni a kijelölésből, kik talán,ha kijelöltetének, álalános vagy legalább részletes többséget nyerhetének mások felett, és egy vagy más politikai párt titkos kívánságát is kielégíthetők ? ------De kérdjük, őszintén s becsületesen szólva, ki mondhatja ezek után, hogy egynek vagy másnak ki nem jelölése által törvénytelenség történt; ki mondhatja, hogy az illy ki nem jelölés által az alkotmányos közjog megsértetett?__lm egy hiány törvényeinkben, minek egyedüli oka az, hogy az alkotmányos élet fő kellékét, a separált pártállásokat, nem tudtuk mindeddig felfogni s megbecsülni, s ahelyett hogy ezek szabályosítására működtünk, vagy legalább csak kifejthetőségüknek tért engedtünk volna, inkább mindig csak ellenük dolgozunk, s ez által történt, hogy factióink voltak ugyan mindig ? de a szilárd alkotmányos pártjátékot nem ismertük, nem mertük ismerni Ez, bár mindenesetre hiány legyen is , mindazonáltal nem tartjuk mi e hiányt olly nagynak, hogy általa megyei rendszerünk alkotmányos garantiája valami tetemes csorbulást szenvedhetne, mert: a»főispán csak olly egyéneket jelölhetvén ki, kik az előleges tanácskozmányban jelenlevő előbbkelő megyebeliek által mint hivatalra alkalmatosak, becsületesek, s igy minden törvényes kifogáson kívüliek, ajánltatnak; s igy bármellyikre essék is közülök a főispán választása , már meg van az erkölcsi garantia, miszerint a megválasztás mindenesetre czélszerű, a közérdekkel megegyező s igazságos leszen. 2) A megyei tisztikar nem valami elzárt külön politikai, hanem egyedül végrehajtó testület, melly egyedül a törvények,és a „nos Universitas“ értelmében s határozata szerint működhetik. A míg a tisztviselő hivatalát viseli, mindenkor azt tartozik végrehajtani, mit a vármegye határoz, legyen az bár meggyőződése szerinti, vagy meggyőződése elleni. A tisztviselőnek semmi politikai vagy tiszti lépésnél nincsen saját akarata, csak gép, melly által a törvény és a „nosuniversitas“ gyakorolja hatóságát.— Hol lehet tehát itt az alkotmányt vésszel fenyegető monstrum, ha csak nem azok agyában,kik ezen gépi szerepet magok peculiumává szerették vala tenni?... Többet már e tárgyra nézve egyelőre felhozni nem látván szükségesnek, szolgáljon ez megnyugtatásul, és felvilágosításul mindazoknak, kik megyei rendszerünk kinövéseinek rescissiojával, és ezen institutio sok százados élete folyamán kifejlett visszaéléseinek megszüntetésével megelégedvén,azoknak fentartását egyébaránt szivükön viselik; czáfolatul pedig azoknak,kik saját pártérdeküket kizárólagosan az alkotmány érdekének szerelvén tekintetni, a megyéknek nem elrendezését,ha **) 1837 ben Sz... .cs megyében saját szemeinkkel láttuk, miszerint a főispán azért, mivel egy előkelő úr saját felekezetének embereit a választás alatt informálgatta, ezen úriembert, saját szobájában elzárta, egy másikat pedig szinte illyesmiért elzáratással fenyegetett. Ezt akkor épen az oppositio, mivel az ő érdekében történt, nagyörömmel és diadallal fogadta , mint a részrehajlatlan igazságnak s törvényességnek kitűnő példáját. Negyvenedik év. 123. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 0 forint, boriték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden , csütörtökön, pénteken és vasárnap egy egy év. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Csütörtök augustus 7. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betükkel öt ezüst kr. számíttatik.