Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-09-18 / 147. szám

TARTAIJOM. ]M­agyarprazi­ K­ém Entély. Törvényhatósági tudósítások. Nógrádból (a megye jelen helyzete.) Sopron­ból (tisztujitás). — Vidéki hírek. (Harsból). Lapszemle. Pesti Hírlap. Külfööld. Francziaország. Anglia. Svejcz. Olaszország. Belgium. Kereskedelmi hírek. Értekező. (Takarék magtárak — vége). Társulatok és intézetek. (Adakozások a pesti gyermekkórházra). Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Lettek­ a huzások. Dunavizállás. MiAGYARORSZÍG és ERDÉLY. TÖRVÉNYHATÓ glfil TUDÓSÍTÁSOK. Nógráditól- Mióta az uj kormányzási hirha­­rangok felettü­nk is megkondultak , megyénk a jöven­­döség feszült reményeiben él; lisztujitani kellene, fertály éve elmúlt a már kitelt három évnek, de nincs kormányzónk, ki azt vezesse ; mondják, hogy ez, hogy amaz lesz uj vezetőnk, melly díszes hivatalért, — mondják — megyénkből is vannak kérők, történnek magán üdvözletek hol Péternek, hol Pálnak, hol Györgynek, de csak a honti restaurationális nótára került eddig a sor „kis mise, nagy mise, Péter , Pál, György, semmise.“ S ha rajtunk állna, mi bizony csak eddigi szerelve tisztelt főispánunk által óhaj­tanék ügyeinket továbbad is vezéreltetni, hiszen Nógrád olly csendes! mi legfeljebb csak politi­kai pártmérkőzésekről, de factiosus pártdühöngé­­sekről mit sem tudunk,­­ hogy lesz itt csak higgadt vérű, független állású (főleg finantiális tekintetben) és közszeretete kormányzókéi!, s az mindent,mit czél -­szerűnek vél, kivihet e csendes megye rendeinél; és ép illy gr. Keglevich Gábor főispánunk! — Ha azonban a sors úgy rendelné , miszerint tisztelt főis­pánunk magas hivatalánál fogva e megye kormányzá­sa másra bizatnék, — miről ugyan eleget okoskodunk in privato, hogy mit teszünk majd in publico, ha a kinevezés megtörténik, erre nézve egészen nem va­gyunk még tisztában, miután az egyik üdvözölni kí­vánja az új főispáni helyettest, a másik nem ; — úgy hiszem azonban, e részben néhány túlzók csipkedé­seit kivéve, illően fogadjuk, és be is iktatjuk — bár ki legyen — megyei új vezetőnket, ha nem­ is szemé­lye, de hivatala tekintetéből, mellyet képviselni fog, S mellynek tekintéllyel kell működni megyei életünk­ben; annyival inkább pedig örvendetes a leendő kine­vezés , ha ezen hivatal tiszta állása, jólelkű , s min­den szellemi pártokon felülemelkedett egyeddel betöl­­tetik. — Furcsa ugyan ezen életbeléptetett rendszer , mig megszokjuk, hogy a hajdankor módja szerint a megyei főkormányzó úgy a politicumot, mint a juridi­­cumot személyes elnöksége alatt folyvást vezesse; de ez alkotmányos törvényeink rendelete, és uraim! valóban helyes s szükséges ; — ugyanis nemde a megyékbe beharapózott rendetlenségek kénytelték a kormányt ezen hajdani törvényes rendszert életbe léptetni ? váljon képesek e a mostani constellaliok­­ban lévő alispánok, — ha csak nem egy, vagy más párt emberei — önállásukban a megyét erőteljesen kormányozni, midőn minden három évben a me­gyei tarka választók önkényétől függnek, s sze­rencséjüket csupán tülök várják s nyerik; midőn a jelen czifra megyei teremekben, utón, útfélen, a szellemi haladás elvénél fogva politikai türelmetlen fack­ok­­- nem tekintve a közigazság kiszolgáltatá- Síita egymás ellenében folyvást dühöngnek, midőn majd minden megyéinkben nem a köz - magánügyek, nem a megye belviszonyoi czélszerű elrendezéseiről, és igy nem a közjó előmozdításáról tanakodunk köz­gyűléseinken , hanem többnyire a világ, az ausztriai birodalom, és különösen országunk főkormányzása kö­rüli politizálással, és merő conversaliókkal foglalkoznak az ingerült factiók szónokai, kiknek fő iránya a me­gyei tanácskozásokba immár behozott zavarok közt elvérdekükben az egész terrénumot megnyerni, s más párt felett zsarnoki egyedáruságot gyakorolni; szóval: megyei tanácskozásaink csupán szellemi túlzók, vagy a fontolva haladás szerepjátékaivá váltak, s e részben a túlzó párt vezérei, piperés és egy képzelt jövendőnk vak szerencséjében helyzeti szónoklataikkal főszere­pelnek , s a mi utjokba áll, azt kíméletlenül ledoron­golják ; egyébiránt fenálló törvényeink végrehajtása szellemi okoskodások mellett hanyagon eszközöltetik , s minduntalan újabbak után sóvárgunk; úgy szin­te a megyei statutumok is egymással ellenkezőleg egyre növekednek, a törvény szellemét magyarázva , de annak világos ellenében is, azonban nagy halmaza csak a jegyzőkönyvben írva s feledve hever, s vala­mint törvényeink, úgy tenger megyei statútumaink pontos és szigorú végrehajtására nézve, nincs olly erőteljes sanctio , melly felette őrködjék. — Illy állá­sunkban váljon a három évre megválasztott alispán, a még fogárdosb állású tisztikarával mit vívhat ki egyebet, mint azt, mit azon párt kiván magán ér­dekében, melly őt megválasztó, s melly párttól ismét függend három év utáni szerencséje; de mi az eddigi állású részvétlen főispáni hivatalnál,— hogy a ho­nunkban szétágazott túlszellemi pártok s azoktól eredő már már anarchiai zavarok törvény-szabta ösvényre szólhassanak, — nélkülözhessen, hogy egy olly be­folyású kormányzó lépjen fel megyei ügyeink élére, ki nem függ a politikai s egyéb érdekű pártok viszo­nyaitól, nem egyes kortes tiszújítási szavazatától, de alkotmányunk alapszellemében, a fenálló és még mással fel­ nem váltott törvények értelmében a reá bízott megyét, azok szigorú megtartására s végre­hajtására ösztönözze, szükség esetében kénytesse is. — Mondják némellyek, hogy ha a főispán, vagy he­lyettese folyvást vezeti a közgyűléseket s törvény­székeket, mi dolga lesz az alispánoknak?—­ ez ismét a túlzó párt sophismai tacticája, csak hogy a jó rend ne lépjen életbe a megyei tárgyalásoknál, és hogy az elnök pictus masculus s párt önkényétől függő legyen ! — Mit? Óh uraim! az eddigi alispánoknak, ám ügye­sek s hivatalukat pontosan teljesíteni akarják, vol­na elég dolguk, csak ne bízzák a repositiokat, metallokat, és számtalan fontos küldöttséget elnöksé­geket alispáni helyettes táblabirákra; már­pedig az úgy megy minden megyéinkben, hogy a­ surrogatiók nagyon is napi­renden vannak; tehát vagy sok a dol­ga , foglalatossága az alispánoknak, vagy­ csak com­­modizálnak; ha sok, akkor ép a propos a főkor­mányzói rendszer, miszerint könnyebbül az. alispáni hivatal; ha pedig csak ollykor kényelem végeit ki­ván surrogatiot alispán ur, jobb ha lelép hivataláról, mint derekint a megye mézzét szívja. Ugy­­an az a megyei tisztviselőség nagy részével, hogy tá­gitanak a hol lehet, — főleg mióta figyelembe nem vétetik, hogy „bene possessionati serviani“ azóta sok­ úgy­mond „150 forintból mint szolgabiró el nem élhetek, nem töröm magamat, inkább kis gazdaságom után látok“ ha ez nincs és csak hivatala után él némelly megyei tisztviselő , természetes, hogy sok hivatalos eljárásai közt, a neki kedvezőbbeket választja, és ügyefogyot­­také halad, vagy épen elmarad; — könnyíteni pedig magán azért lehet a legutósó megyei hivatalnoknak­­is, mert sokszor ő, az alispán ir történt vagy jövende megválasztásában mint ügyes kolompos­ vezér sokat használ, vagy árthat! — S ez a mi megyei adminis-­­trationalis életünk állása; s ezek a mind inkább elharapózó bonyolodásainknak fő okai, mellyek insu­­bordinatioi rendetlenségeket, bírói önkényeket szül­nek , s a tekintélyek lealacsonyitásával (mi a libera­­lismus szelleme) a köztanácskozások ollykor gyalá­zatos alacsonyságokká elfajulva,a sok hasztalan szóvita, személyeskedés, s mitsemtevés után egy közgyűlés a má­sika után következik, és igy évek múlnak s mi csak azzal foglalkozunk, hogy e gyűlésben mellyik szellemi factio bukott, vagy győzött, és mikép vívtunk ki ismét egy pár „elvecskét“! — s közelgvén a harmadik év—no már ak­kor épen sok a dolgunk, bajunk, tömérdek a teendőnk, — mert ismét restaurálni fogunk, és ez nagy com­­­binatióba, vagyis inkább tacticába kerül, és —pénz­be , mit össze kell gyűjtenünk biráink igazságos ki­szemelésére, kik a hivataloknak , vagyis pártunk ér­dekének megfelelni képesek; szóval: a megyei tiszt­viselők három évi teendői ekép vannak felosztva, az el­sőben belé kell,és csak lehet az ujonczoknak oknioks re­spective kitanitalniok a veteranus tisztviselők által; másik évben az elmaradt scontrókat folyókká tenni; a har­madik év már ,utcunque restaurationalis­ készületek­kel van eltelve, s lehet mondani, conversational taktikák közt folyik le. És igy a legügyesebb, leg­­lelkiismeretesebb alispán is, ha jövő választáson is­mét elnöki székében maradni kiván, s ő részben a tisztviselők, táblabirák, és a kortesek voksaitól függ, váljon — főleg harmadik évben — nincs e olly fe­szült állásban, hogy elhatározó szava sokszor elné­mul , szemei elhomályosodnak, fülei a hangot jól ki nem veszik; innen a megyei sok h­aos, rendetlen­ség, factiók, sőt egyesek féktelen kicsapongásai; és az eféléket el nem tűrhető számos megyei jeles­ész és földbirtokosainak a köztanácskozásoktól való elvo­nulásuk; tehát kell egy olly rendszer, melly a tör­vény ösvényén s józan gondolkozás elvén megyei é­­letünket vezesse;—s teljes meggyőződésem az, hogy e szerencsétlen magyar nemzet, mind a mellett, hogy most szögről végről a sok úgynevezett „magyar lángész“ olly számtalan mint az örökkévalóság per­­czei, — egészen összebonyolódott állapotából—soha sem képes immár önerejével kibontakozni, hacsak a kormány erőteljes hatalommal, mivel törvényeink fel­hatalmazzák — fel nem lép!! — Balog­hi László. Sopronból, September 1lén. Feltűnt amaz óhajtva várt nap, mellyen a közjóért hőn dobogó keblű nemes férfiak összegyülekezhettek ősi szokás szerint szabadon választandók törvényes bíróikat. Két párt a­­lakult, — s ez némileg élet jele is, mert minden sza­bad alkotmányu országban pártok küzdöttek egymás­sal, mi ort egyáltalában el nem maradhat, hol sza­badság uralkodik, — a conservativ szelleműek az el­ső alispáni hivatalra S. J. főjegyzőt s volt or­­szággyülési követet tűzök ki; ámde ezt minden áron megbuktatni igyekezett azon párt, melly olly ellenzéki tagokból keletkezett, kik K. J. másodalis­­pánh­oz szítottak. Ezen hatalmas két párt nemes e­­gyénei nemzeti szinti zászlók lobogtatása mellett illendően megjelenvén, mgos főispáni helyettes úr, ki­ben az elméleti lángész a gyakorlatival egyesült, a szokott előtanácskozást a délesli órákban megtartani sziveskedők, a számosan összesereglett kisebb bir­tokos nemesség hozzájárulásával azon utczai sza­bad téren, melly a sz. kir. város tudta s engedel­­mével korlátok által a megyeház területéhez csa­­toltaték. A közcsendet felfelháboritó örömzaj közt el­telvén az éj, s hajnal hasadtával a nap terhe elviselésére megkívántaié s kedvderitő tápszerekkel illően mago­kat ellátván, megjelentek tréfás felkiáltások közt a megyeház előtti korlátoknál, hol nemesekül megis­mertetvén a működő választmány által, szép renddel egymás mellé összepontosultak a korlátok közti be­­bocsátatásuk után. Pontban reggeli hét órakor meg­­kondult a sze­misére meghívó harang, és miután a köz­­tiszteletben álló sz. benedekiek templomában főtiszt, Tauber Ferencz kanonok, apátivárosi plebános úr a veni sanctet szokott ájtatossággal eltartotta, visszavo­nult komoly méltósággal a buzgó hallgatóság a megye­házba. A szükséges előzmények bevégeztével a szilárd jellemű főispáni helyettes ur megteve a kijelölést az el­ső alispáni hivatalra, s méltányolni akarván m­indenik pártnak bő ragaszkodását kijelöltjéhez, voks által kiváná eldöntetni a dolog kimenetét. Illy módon meg­választatott első alispánul S. Nép. J. 1069 szavazat­tal, K. pedig 893 vokssal tisztelteték meg;többen sza­bad választási jogukkal nem éltek, vagy a szavazás­ban önkésedelmek következtében hátráltattak. A 176 szótöbbséggel megválasztott első alispán urnak leg­­ottan átadá a főispáni helyettes ur a nemes megye pecsétjét, ki ezt biztos kezében tartva, a kebel meleg tüzének áradozó szavaival megköszöné az iránta mu­latott közbizodalmát, és ünnepélyesen nyilvánító, Negyvenedik év. 147. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boriték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben­ Megjelenik minden kedden , csütörtö­kön , pénteken és vasárnap egy egy iv. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Csütörtök sept. 18. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488­ szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendók. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik.

Next