Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-09-26 / 152. szám

152. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön , pénteken és vasárnap egy egy év. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapítá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiállja Özvegye. Péntek September 26. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál a helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488­ szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. A folyó évi October esejétől kezdendő évnegyedre az előfizetést elfogadjuk lapjainkra helyben boríték nélkül házhoz küldve 2 ft. 30 krval, postán 3 Utal pengő pénzben. Szerk. TARTAIJOTI. j­­agyarom Háfc­­m Erdély. Törvényhatósági tudósítások. Temesből (közgy. főispáni helyettes székfog­­lalása). Zemplénből (közgy. folyt. főispáni helyettes törvény­székeken­ elnökösködése elleni indítvány, katonai karhatalom). — Vidéki hírek. (Sziszekről, Trencsénből). Enpoxeank­. Budapesti Híradó. K­ülftdld. Spanyol- Francziaország. N.Britannia. Sveicz. Poroszország- Törökország. Tikri Hil Atok én l■«k­ätetes^.­(Iparegye^^ület téli b­oz­­kerende­n folyt.) Iü­rdeté»rk- Gabonaár. Pénzkelet. Lottena huzások. Dunavizállás. MAGVAHORSZ.Itt é« ERDÉLI. TÖRVÉNin ATOsi»! TI’RÓSITÍSOH M­in­csből, sept. 8. Báró Ambrózy Lajos főispáni helyetteseink díszes hivatalábani beiktatását augustus 25re tűzvén ki, rendeink kisgyülésükből a szükséges előkészületek elrendelése végett augus­­tus 23ra közgyűlést rendeltek , mellyben Szabó Aulal m.alispán vezérlete alatt helyettesünket lakása helyén remetei kastélyában üdvözlendő jeles választ­mány küldetett ki, — a beigtatására megjelenendő főkormányzó pedig, első alispánunk Várkonyi Ádám­ által határoztatok a rendek nevében ü­dvö­­zöltetni. — Augustus 24-én délután rándult ki küldöttségünk hatvan billiókban a székvárosunkhoz közel eső Re­metére . Remetén a szokásos üdvözlet, meghívás, és viszonzás megtörténvén, tisztelt helyettesünk a megyei választmány élén Remetéről megindult, s szűnni nem akaró ágyudörgések, s a remetei, és a girodai számos jobbágyok elölovaglása mellet Te­mesvár határához érkezett, h­itten a városi tör­vényhatóság jeles választmánya által üdvözöltetek, s a lovas polgári őrsereg által tovább kísértetett, nem­sokára I­ollósy Mihály szolgabiránk vezérlete alak a Halálainkból, s negyvenkét személyből álló nemesi felkelő sereg csatlakozok e méltósága kisérőjihez , ki a gyárvárosi polgárság által polgári zenével, több rendű­ ékes diadalkapukkal és szűnni nem akaró él­jenzésekkel tiszteltetek meg; innen be a várba a me­gyeházáig következő renddel történt a diszmenet: előre ment egy altiszt a polgári lovas seregből négy polgári lovagok kíséretében , utánuk a városi, kama­rai , és megyei huszárok, ezek után a nemes fiata­lok serege katonai zenekarával attika és fehér nad­rágból álló egyenruhában, ezt követte , méltó­ságának díszes hintája hat különösen öltözött nemes fiatalok által kísértetre, ezután jött a városi lovas polgári őrsereg, s a küldöttségek, s ezekhez a csat­lakozónak számtalan hintája; a díszmenet közben va­lamint a bel- ugy az említek külvárosban is számta­lan ágyudörgések hallattak; a megyeház előtti nagy piaczon mintegy ezer német ajkú fegyveres job­bágyság legszebb katonai rendben felállítva, valamint az összes polgári lovas- és gyalog sereg is emelték ezen jeles díszmenet fényét; a jobbágyok fegyveres serege nem vala ide tiszti hatalomnál fogva rendel­ve, s a helységek biráinak szorosan el volt tiltva bárkit is a megjelenésre eretetni, nekik csak annyi adatok tudtukra, hogy a beiglatási ünnepély mikor fog tartatni, s hogy a német ajkú helységek fegyveres népének megengedtelik ezen ünnepélyben részt ven­ni, s ők seregestel tódultak be hajdani annyira szeretek fóbirájuk s alispánjuk, jelenleg pedig fő­­ispáni helyettesük beigtatási ünnepélyét emelni. — A szives fogadtatás ennyi jeles, s a hullámzó néptömeg szűnni nem akaró „éljen“ rivalgásai közt érkez­vén meg ő méltósága a megye házához, itten első al­ispánunk vezérlete alak a megye Kiai és Riei által kitűnő éljenzések közt fogadtatott, nemsokára szem­lét tartott ö méltósága a katonai rendben kiállított ne­mesi, városi és jobbágyi seregek felett, a megyei ren­­­dek nagy része által kísértetre , — még azon este elfogadd ö méltósága az egyházi, polgári és katonai rend tisztelgő választmányait, — későbbre a­z enap díszének emelésére összeolvadt polgá­ri és nemesi rend fényes fáklyás zenével tisz­telte meg a nap hősét, s ez alkalommal innen a vá­rosi polgárság által díszesen kivilágított sétatérre ló­dult a fáklyás zenekar, s az egész közönség, hol különösen kitűnő vala azon díszvilágítás, mellyen ő mga családjának, ugy Temesm­egye, és Temesvár város­­sának egyesített czimerei „Éljen Ambrózy Lajos“ szókkal valának láthatók; innen késő estre az össze­­szövetkezett nemesség és polgárság előbb ö excel­­iensiáját Lón­ovic­s József országosan tisztelt püspö­künket, azután ö méltóságát, utójára Fase­kó Jó­zsef Arad megyei főispáni helyettest, a rokonszenv, s a kormány férfia­i iránti tisztelet annyi meg annyi je­lenségei közt haza kísérte. — A beigtatás napján e méltósága a megyei rendek kíséretében az isteni tiszteletre megjelent, azután pe­dig lakásába vonulván, a megyei választmány által meghivatva, hosszas éljen kiáltások közt elnöki széké­hez közeledett, és a kineveztetését tanúsító okirat felolvastatván , szokott esküjét , excellenkiája a Csanádi püspök kezeibe letette, és a KK. és RRhez körülbe­lül igy nyilatkozott: Midőn mint főispáni helyettes először üdvözli székéből a rendeket, kettős érzéstől dagad kebele, s e kettős érzés­ királya, — ki vele parancsolt, — s a rendek, — kiknek legnagyobb része kineveztetése első hírétől a legszivesb részvét, sze­retet és bizalom legszebb jeleit tanusstá, — iránti szent hálája. — Jól tudja, hogy a kitüntetett hódolat nagyobb részint politikai elvek egybehangzásának volt szánva, de az a parányi is, mi személyének jutott, előtte olly kincs, hogy azt legnagyobb gonddal ápolni, nevelni legszentebb kötelességének tartja.­­ Mióta gondol­kozni kezdett, mióta politikai síkra kilépett, királyért, hazáért s alkotmányért egyiránt égett kebele. Király­ban a nemzet koronás fejét, királyi székben a tör­vényes szabadság vértjét tiszteli, hazában a közanyát s azon magyar nemzetet szereti, melly kelek­ességére nézve az európai nemzetek közt minden rokonság nél­kül elszigetelve áll, s annyi viharok daczára, egyedül övéinek szeretetéböl él. — Ezen eszmelánczolatból eredtek politikai meggyőződése alapelvei, s azon egész politikai éltén átszőtt jelszava: mindent a királyért, mindent a hazáért!... S midőn elveinél fogva az al­­kotmány által mérsékelt királyi székhez tántorithatlan hű­séggel ragaszkodók, szeretett hazájáról soha sem tuda megfeledkezni. — Kész volt mindig s kész most is az összes nemzet virágzatát, a nép boldogitását minden czélszerű áldozatokkal elősegéleni akarni; de monar­chiai elvei mellett urának csak a koronás királyt s törvényt ismervén: a népet uralni, s a királyt első tiszté leszállítani, s e szerint a magyar ős alkotmány­ban Amerika s Francziaország demokratái elvét át­plántálni soha sem kiváná. — S ime ezen néhány vo­nás egész politikai gondolkozásmódjának hű rajzát foglalja magában.— Nincs az a dicsőség, nincs az a boldogság, nincs az a virágzat, mellyel nemzetének nem kívánna. Nem esik kétségbe annak jövendője fe­lett , főleg mióta látja, hogy a sors annyi csapásai után, halálos álmából felébredt, s jövendője biztos vértjét nemzetiségében feltaláld; de habár mennyire lenne is kifejtve ezen nemzetiség, ha nem is hangzanék e hazában más szó mint magyar, a magyarra nézve a népuralkodás eszméje mindig egy idegen antinalioná­­lis eszme maradand. — Az igazi magyar keleti büszke faj, csak a királynak és törvénynek hódol, s az e tu­lajdon soraiból emelkedni vágyó kis királyok nyűgét, nem hiszi, hogy valaha megtűrné. — Végre felszó­lító a rendeket kölcsönös összemunkálásra, mert csak a kölcsönös bizalom s egyetértés érlelheti a gyönge a­csk­át gyümölcsöző virággá, s inta, hogy szűnjék meg az az örökös bizalmatlanság, melly előre kárhoztat mindent, mi a kormánytól jön: mert hiszen annyi siker nélküli próbatétek után mathematikai bizonyos­sággal lehet kimondani, hogy a kormánnyal kezet fogva elérhetünk mindent, a kormány nélkül pe­dig, vagy ellene semmit. — E harsány éljenek­­kel kísért jeles beszéd bevégzése után Lukács Ignácz megyei főjegyző a már hittel is lekötele­zett főispáni helytartó e méltóságát a megyei KK. és RR. nevében üdvözölve, tárgyavatottan s kellő lelkesedéssel tolmácsold alkalmi jeles beszédében azon változatlan tisztelet s megtörhelten bizalomból kelet­kezett örömet, melly a jelenlevők kebek­edőiben feb­ezte; kiemelé mindazt, mit szerénységsértés nél­kül kimondania lehetett; megemlité érdemeit, meg erényeit, s hitét nyilvánító a bizalom azon nemes szavá­val, miszerint tekintélyes befolyását s­eszélyességét oda forditandja e maga, hogy mindenek elött a nem­zet s kormány közötti bizalom fentartassék; végre ígérvén, hogy a társas életnek föalapját s gyönyörét tevő bizalommal megkezdett bölcs kormánya alatt, a megye rendei is egész erejüket s tehetségeiket hazánk javára, adózóink boldogitására s a közegyetértés fentartására forditandják, s beszédét berekesztő, mi szinte harsány éljenzésben részesült. Ezután a méltósága hazánk egén tündöklő több kormányfér­­fiakat, jelesen gróf Majláth Antal és gróf Apo­­nyi György kancellárokat, a horváthországi bánt, s erdélyi alkancellár báró Jósika Sámuelt, s kedves vendégünket Faschó József aradi főispáni helyettest, ugy ezen s a következő napon többeket az egyházi, nemesi, polgári és katonai rendből, valamint a tisz­tesbek közöl is táblabiráknak kinevezett; örömmel lehete a többi közt tapasztalni ezen kineveztetések al­kalmával a rendek rokonszenvét akkor, midőn főkor­­mányférfiainkat, s a velünk egyesült polgári rend előkelöltjeit hallók táblabiráink koszorújába tüzelni. E nap e méltósága mintegy ötszáz személyre terített asztalokon fényesen megvendégelő nemcsak me­gyénk rendeit, hanem az összes közönség előkelölt­jeit, s ez alkalommal az uralkodó­ház minden tagjai­ért , helyettes­i méltósága és úri családjáért, a temesi rendek, a Csanádi püspök­i excellentiája, Faschó József aradi főispáni helyettes, s az egyházi, polgári, s katonai rend egészségéért lelkes éljenzések közt sű­re poharak üriltettek, s ezen ötszáz személy­ből álló vig gyülekezetben nem emelkedett szó, nem tételeit lépés, melly az Hiedelmet megsértette vol­na ! Estve a színház a beigtatott főispáni helyettes tiszteletére kivilágittatott, s a gyárvárosban fé­nyes tánczmulatság adatott; a temesvári lövész­társaság ö méltósága tiszteletére hasonlólag össze­­gyülekezett, s jutalomdijt tűzvén ki, több napokig együtt maradt, s e méltósága általa rendek egy része kíséretében meglátogattatoa; emelték ezen ünnep érdekét Hindik Ferdinand kegyes rendű oktató, ugy Farkas Miklós, Turcsányi Rudolf, és egy névtelen­nek alkalmi jeles dolgozatai, részint versekben, ré­szint prosában, mellyek érdekes soraiból örömmel emelünk ki a közérzelmet magyarázó egy pár sorokat: „Egy férfiúnak ritka erényein kegyelve függött tiszteletünk heve, Ambrozyban központosult Tiszta óhajtata szivünknek S a trón, —kegyéért hála röpül felé Kormányozóvá őt nevezé közénk“ szóval: hetven esztendős öreg urak is nyilvánítják, hogy e vidéken illy díszes és lelkesedésteli ünne­pélyről nem emlékeznek, s átalános a vélemény, hogy e vidék fejedelmén­ek sem volna képes nagyobb pompát tenni. A másod nap e méltósága tisztujitásun­­kat September 22-re tűzte ki, melly ugy látszik, a conservativ párt teljes győzelmével fog bevégződni! Negyvenedik év.

Next