Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-10-10 / 160. szám

160. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 6 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön , pénteken és vasárnap egy egy év. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Negyvenedik év. Péntek oct. 10. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488­ szám alatt föld­szint, a hivatalban.4 Alapító KULTSÁSZ ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. TARTALOM. M­­atgyarorssági és Erdély. Kinevezések. — Tu­domány és irodalom. (Kollár János egyházi s alkalmi beszédei). — Törvényhatósági tudósítások. Mar­marosból. (közgy. httótanácsi intézvények, megyei körlevelek). — Budapesti újdonságok. — Vidéki hírek. (Zá­rán­dból). Im­pu­zeu­ile. Pesti Hírlap. Külföld. Franczia- Német- s Oroszország. Tikraulatok és Intézetek. (Magyar gazd. egyesü­let s pestmegyei fiók gazdasági egyesület). Hirdetések. nAO¥ARORSZÁD és ERDÉLY. a cs. ap. kir. felsége gyulavarsándi Né­very Károlyt m­agy. kir. udv. kanczellariai titoknokot magyar bár­óságra emelni legkegyelmesebben méltóztatott. Ő cs. ap. kir. felsége a báni táblánál megüresült elnökség­re gróf Sermage Ottót méltóztatott legkegyelmesebben ki­nevezni. TUDOMÁNY S IRODALOM. Hotfár «János egyh­ázi s nikalini be­szédei az álitalos nemzetiség előmozdítására. Budán 1844. *) Folyó évi IS tő. Lipcsén megjelenni szokott ti'idjer für­­djlalmidje Líteratur Äunfl imb Stiffensdraft" első kötetének 32 ik lapján talált­atik azon könyv felett kö­vetkező értekezés­, dr. J.­­­. Jordán a lipcsei egyetemnek pro­fess­orától. „Kollár a szláv literatura s nemzetiség kifejlő­désére nézve különös hatással bir. Pályaterét nyitá mint költő. „Slawy Dcera“ volt munkálkodó nemze­­tének első nagy szüleménye. Világos s szilárd beszéd, lelkesítés s mindent magában foglaló igazi szláv sze­retet tündöklik ezen költeménynek különösen a harma­dik teljes kiadásában, melly az összes szlávoktól szerfe­letti lelkesedéssel fogadtatott. — Más részről felc­sengő hasonlatai annyira nyugtalaniták szláv ellen­ségeinek benseit, hogy általok a túlzott szláv irány hősének hirdettetett ki. Kollár költő — költő egész létekből, — de költeménye nem szédeleg a zabo­látlan képzelem regényes mezején — költeményé­nek a szláv nemzetiségben szilárd alapja van; s azért is a megihlett dalnok egyszersmind átlátó régiség bú­vára, saját népfaj dalainak szorgalmas gyűjtője, va­lamint életteljes utazás leiró. Kollár népszerű költő. Valamint Homer s Pindar fényes idejében , úgy szinte őt is, a koszorúzott költőt, fedi a főpap tisztes palástja, valamint Bóján és Lumír, mindkét méltó­ságot egybekapcsolván, áll előttünk; vagy a mint bá­ró Villam­­illy czimü könyvében : „Teret unt­ felőle mond: nagy, mint a szlávok népe, nagy mint az est árnyéka , nincs helye a sírban. Ezen nemzeti jósló összekapcsolnia főpapi méltóságával, előttünk levő egyházi beszédek gyűjte­ményéből világlik ki. Minden joggal mondhatja a szerkesztő élőbeszédében ,hogy ő egyházában az általános vallási hiányokat iparkodott a hely és szív­­beli szükségeivel reá bízottaknak összekapcsolni, mi­vel mostani időben kötelessége a papnak, midőn ne­ki legnagyobb befolyása van egyházára, annak tag­jait lehetős tökéleteségre vinni; s hogy ez csak a népszerű utón, a nemzeti szellem felébresztése által végbevihető, igen világos. ( Az elöttünk levő kötet 57 egyházi beszédet foglal magában, mellyek a legkülönbözőbb tárgyakról szólnak, p. 6. 1.) Az igazi felvilágosodásnak jelessége; 2.) Vallásosság és nemzetiség mint testvérek. A világon, mind a szónok,minden dolgok viszonos összekötetésben állanak, az erények s hibák egyik a másika nélkül nem létezhettek; úgy a nemzetiség és a vallásosság is, mellyek egyike emberi,—földnek szüleménye,—mási­ka pedig isteni, mennyhez tartozó;—azért is csak azon áhitatosság szives s valódi, a melly népszerű; csak azon nemzetiség Istennek tetsző s igazi, a melly áhi­­tatos. Hogy testvérek, abból kitűnik, mivel mind ket­tőnek egy eredetük vagyon, mind költő egy Istennek ajándéka, egy mennyei atyának magzati; mind kettő csak a nemesi szivekben alapul meg; mind a kettő ébreszti egymást kölcsönösen; mind kettő felsé­ges erények kútfeje; s végtére mind kettőnek egy közös czéljok vagyon, t. i. az embernek erkölcsi tö­kéletessége (legjelesb 29 lap.) A papok mindenütt a nép oszlopai és támaszai voltak, legdrágább kin­cseinek őrzői, nyelv mivelői; azért is a hitszónok akkor leghasznosabban beszél, a mikor népszerű­leg beszél, azaz, a nép szelleméből, a nép szellemé­ben és a nép szelleméhez. 3. Műveltség. 4. Jobb igazságtalanságot szenvedni, mint elkövetni. 5. Fon­tos az új éneklőkönyvnek üdvözlete. 7. Pillanat az égnek csillagaira. 8. Népszerűség és közszellem. 9. Hogyan viseljük magunkat azok iránt, a­kik csak­ugyan mi hozzánk (szláv evang. felekezethez) tar­toznak , de tőlünk elválnak. Többek közt ezen sza­vak is találtatnak itten : semmi okot és alkalmat ne adjunk arra, hanem azon legyünk, hogy nemzetünk szomszédjaival együtt, egyenlő műveltségi fokra emel­kedjék ; egyházunkba minden lehető erények behozas­sanak, minden hiányok, gyarlóságok és bűnök tá­­voztassanak el — föképen a szolgai alattvalóság, és alázatosság, s annak helyében az emberi méltóság­nak érzete és szabadság szeretete ápoltassák; min­den babonaságot, iszakodást, s föképen a nevelési ügynek s iskolába való járásnak elhanyagoltatását egészen ki kell irtanunk. 10. Nagy városok nagy bűnök. 11. Különös jótékonyság közös emberi sze­­retettel nem ellenkezik.Itten vizsgáltatik a pozsonyi szláv társulatban levő ifjúság azon nemes tette, melly szerint a pesti árvíz által szerencsétlenségbe esett szláv test­véreinek , két sarkán élelemszereket s más ajándé­kokat bekülde s még is azért szerteszét ócsároltatott. Kitűnők 12. Hazaszeretet kir. neve napján. 13. A józan szabadság dicsérete. 15. Jézus mint nemze­tének barátja. 17. Örökkévalóság. 18. Vallásnak, hi­tetlenségnek kútforrásai. 19. Minek vigasztalhatjuk magunkat azon gondolatnál, hogy nemzetünk vallási tekintetben olly sok felekezetekre van oszolva. 20. Vendégszeretet. 24. Virágok vallás tükrében tekintve. 25. Szláv nemzetből származó keresztény hit vé­delmezői. Tartatott 1841. a keresztény Europa ta­tárok járma alóli kiszabadulásának 600 évi jubilaeum alkalmával Ilvezdohorszky (most Sternberg) Jaros­­lav mongolok ellen, Zrínyi és Szobieszky törökök ellen. 27. Nekünk is van okunk a könyvsajtó felta­lálásának örömünnepét ünnepelni (1840. eszt.) 28. A kereskedés vallási és erkölcsi szempontból tekint­ve. 29. Az evang. felekezet lelkipásztorainak és elöljáróinak nemcsak nyelvvel és szóval, de tollal és irománnyal is a vallást dicsőitni és a népet oktatni kell. 30. Szent Pál apostol mint nemze­tünknek első apostola (Péter Pál napján). 31. Nem­zeti egyetértésre való intés. 32. Aratás ünnepe, mint legörvendetesb s legdicsőbb nemzetünkre nézve. 33. Isten népek végzeteiben. 34. Szent István isó ma­gyar király koronájának legszebb gyöngyei (Sz. Ist­ván napján). 36. Istennek ereje gyógyító vizekben. (Földöböl való visszajövetelekor). 37. Nemzeti gyü­­lölség mint keresztény iden. 40. Vasárnap. 41. Pil­lanat az evang.­hitnek honára (Szászbonba való utazás után). 42. A temetőnek látogatása.­Továbbá következnek reformaliói s iskolai beszédek. 44. N­usz János a reformatio elődjének leírása. 46. Nemzetünk részvétele a reformalioban álalában, különösen pedig annak terjesztésében Magyarhonban. 50. Hálás vis­szaemlékezés azon férfiakra, kik anyanyelvünkbeni áhi­tatos énekek szerkeztése által honunkban vallás tekinte­tében érdemet nyertek. 52. Joh. Amos Komenszky ér­deme iskolai s nevelési ügyben. 57. Szózat báró Prónay Sándor néhai magyar honi evang. egyház­i oskolák főfelügyelőjének sírja felett, sat. Ezen rövid megvizsgálás szolgáljon figyelmez­tetésül az előttünk levő könyvnek nagy tartalmára. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Ma i*­marosit­ól sept. 22én. Mólt. főispáni helyettesünk elnöklete alatt kezdett és egy hétig tar­tott évnegyedes közgyűlésünk folyama alatt többek között következők tárgyaltattak: felolvastatott a nmlgy helyt. tan. levele, mellyben a t. hatóságokhoz az idei termésről jelentés tétetni rendeltetik; minek teljesí­tését megyénk akkorra halasztotta, midőn a takar­mányok behordatva leendnek, addig is bizottmány neveztetett ki, melly a kellő intézkedések felöl ta­nácskozzék. — Voltak, kik az előfordulható ínség némi mellettére inditványzák, hogy a zsidóknak és adó­zóinknak a búza s rozsbéli pálinkafőzés eltiltassák , mások­ a tilalmat a burgonyabéli főzésre akarák al­kalmaztatni, mivel szerintük inkább ez szegényeink tápszere; némellyek ezen megszorítást „teljes igaz­zal“ a nemesekre is kiterjesztetni ókajták, kiknek ellenében többen féltek, ne valahogy ezen részletes korlátoltatás által a lae­tus veszélyeztessék. Sok vi­tatkozás után oda jutottunk, honnan kiindultunk,­­t.i. a pálinkafőrdetés szokott szabaditékát megtartandja, a nemesi függetlenség elvesztésének félelme miatt, az adózók vigasztalására. — A helyi, tanács más levele által, a munkácsi gör.-egyes. püspök felkérése követ­keztében kérdést teszen megyénkhez: létezik-e olly rendelete, melly büntetés alatt parancsolja annak meg nem akadályoztatását, hogy az öngyilkosok köz­temetőkben eltakarittathassanak? Sokan megütköztek a t. püspök eljárása, s levelébeni kitételében, hinni nem akarván, hogy a megye ezen, az egyházi főnö­kök értesítése nélkül hozott halárzata által, a salvo jure aliorum-ot kise megsérté. E tárgy felöl kelet­kezett hosszabb szólalkozás, igen bölcs kiszámítással félbeszakasztatott, mert már történtek ingerült kifa­­kadások, és az öngyilkosságot szépítő olly nyilatko­zatok, minőket egy gyűlés­terem szentségével össze nem f­örhetőknek, sőt ez utáni elhallgatásukat is czél­­szerűbbnek tartom. — A helyi, tanács, a kérdéses ha­­tárzat létezése felöl tudósittatni fog. — A többször tisz­telt hatóság megyénk által értesittetni kívánja magát Sz. B-nak felsőbb jóváhagyás mellettével Szigeten alakitott könyv- és szépmyári boltja felöl, egyszer­smind rendeli, hogy megyénk a censort, e könyvárusi boltot illető eljárásában pártfogolja; megyénk RR. meghagyákSz-nek, hogy magát igazolja; ki is írás­ban azon nyilatkozatot téve, miszerint ő az 1840ki e tárgyat illető t. czikk értelmében „melly a boltok megnyittatását, a megyének történt feljelentés követ­keztében, átalánosan megengedi“ — cselekedett. Sz. B. a megyének szándékát bejelentette , és csak el­­nézést vétségből mulasztatott el megyénk ez érdem­­beni meghagyásának felterjesztése. Rendeink Sz. B. levele értelmében válaszolandnak a hozzájuk intézett felsőbb helyi felszólításra. — Ez ügy tárgyaltatásakor egyik t.széki t.biránk által újólag a lae­tus haldok­­lani sejtetett a szabad árulási jog megsérthetése által; bizony ingatag lábon állna lae­tusunk—mellyért eleink verőket onták, és ha az igaztalanul támadtatnék meg, ontani mi is mindenkor készek volnánk—ha azt min­den szellőcske kiforgathatná, — hitem s óhajtatom szerint — rendithetlen, szilárd és örök időkig elé­­vülhetlen állomásából; a censor szükségtelenségét sokan azon okból fogák fel, mivel e könyvtárban méreg s lőpor nem árultatik; hagyján, magam sem láttam abban ollyan könyvet, mellyet bár­ki el nem olvashatna a nélkül, hogy erkölcsi mérget szívna magába; ámde, mivel léteznek illy említettem mételyt rejtő könyvek, nálunk pedig a sajtószabadság eddigelé csak petitiokép áll fen, az óvatosság szabados és tör­vényszerű is. ( Ugyan e nmígy hatóság utján bocsá­­ t) T. Kollár János ur a P. Hírlapban azzal vádoltatván, hogy hitszónoklatiban a magyar nemzetiség ellen a leg­­méltatlanabb kifejezésekkel ellenszenvet törekedett gerjesz­teni hallgatói kebelében; ezen vádra, mentségül a t. ur ér­deklett hitszónoklatának jelen bírálatat küldé hozzánk, azon kéréssel, hogy ezt közzé tennénk; mi kérésének engedünk ugyan, de egyszersmind kinyilatkoztatjuk azt is, miszerint a jelen bírálat legfeljebb is csak azt tanúsítja, hogy a t. ur nagy tót költő, s szenvedélyes pártolója a tót nemzeti­ségnek; de azt, miről vádoltatik, csak egy szócskával sem c­áfolja meg, s mi inkább incusativus, mint excusativus természetűnek találjuk ezen egész nyilatkozatát; ha azon­ban a jó úr máskép vélekedik, ám legyen neki az ő hite szerint. S­z­e r­k.

Next