Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-10-10 / 160. szám
160. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 6 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön , pénteken és vasárnap egy egy év. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Negyvenedik év. Péntek oct. 10. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488 szám alatt földszint, a hivatalban.4 Alapító KULTSÁSZ ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. TARTALOM. Matgyarorssági és Erdély. Kinevezések. — Tudomány és irodalom. (Kollár János egyházi s alkalmi beszédei). — Törvényhatósági tudósítások. Marmarosból. (közgy. httótanácsi intézvények, megyei körlevelek). — Budapesti újdonságok. — Vidéki hírek. (Zárándból). Impuzeuile. Pesti Hírlap. Külföld. Franczia- Német- s Oroszország. Tikraulatok és Intézetek. (Magyar gazd. egyesület s pestmegyei fiók gazdasági egyesület). Hirdetések. nAO¥ARORSZÁD és ERDÉLY. a cs. ap. kir. felsége gyulavarsándi Névery Károlyt magy. kir. udv. kanczellariai titoknokot magyar báróságra emelni legkegyelmesebben méltóztatott. Ő cs. ap. kir. felsége a báni táblánál megüresült elnökségre gróf Sermage Ottót méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. TUDOMÁNY S IRODALOM. Hotfár «János egyházi s nikalini beszédei az álitalos nemzetiség előmozdítására. Budán 1844. *) Folyó évi IS tő. Lipcsén megjelenni szokott ti'idjer fürdjlalmidje Líteratur Äunfl imb Stiffensdraft" első kötetének 32 ik lapján találtatik azon könyv felett következő értekezés, dr. J.. Jordán a lipcsei egyetemnek professorától. „Kollár a szláv literatura s nemzetiség kifejlődésére nézve különös hatással bir. Pályaterét nyitá mint költő. „Slawy Dcera“ volt munkálkodó nemzetének első nagy szüleménye. Világos s szilárd beszéd, lelkesítés s mindent magában foglaló igazi szláv szeretet tündöklik ezen költeménynek különösen a harmadik teljes kiadásában, melly az összes szlávoktól szerfeletti lelkesedéssel fogadtatott. — Más részről felcsengő hasonlatai annyira nyugtalaniták szláv ellenségeinek benseit, hogy általok a túlzott szláv irány hősének hirdettetett ki. Kollár költő — költő egész létekből, — de költeménye nem szédeleg a zabolátlan képzelem regényes mezején — költeményének a szláv nemzetiségben szilárd alapja van; s azért is a megihlett dalnok egyszersmind átlátó régiség búvára, saját népfaj dalainak szorgalmas gyűjtője, valamint életteljes utazás leiró. Kollár népszerű költő. Valamint Homer s Pindar fényes idejében , úgy szinte őt is, a koszorúzott költőt, fedi a főpap tisztes palástja, valamint Bóján és Lumír, mindkét méltóságot egybekapcsolván, áll előttünk; vagy a mint báró Villamilly czimü könyvében : „Teret unt felőle mond: nagy, mint a szlávok népe, nagy mint az est árnyéka , nincs helye a sírban. Ezen nemzeti jósló összekapcsolnia főpapi méltóságával, előttünk levő egyházi beszédek gyűjteményéből világlik ki. Minden joggal mondhatja a szerkesztő élőbeszédében ,hogy ő egyházában az általános vallási hiányokat iparkodott a hely és szívbeli szükségeivel reá bízottaknak összekapcsolni, mivel mostani időben kötelessége a papnak, midőn neki legnagyobb befolyása van egyházára, annak tagjait lehetős tökéleteségre vinni; s hogy ez csak a népszerű utón, a nemzeti szellem felébresztése által végbevihető, igen világos. ( Az elöttünk levő kötet 57 egyházi beszédet foglal magában, mellyek a legkülönbözőbb tárgyakról szólnak, p. 6. 1.) Az igazi felvilágosodásnak jelessége; 2.) Vallásosság és nemzetiség mint testvérek. A világon, mind a szónok,minden dolgok viszonos összekötetésben állanak, az erények s hibák egyik a másika nélkül nem létezhettek; úgy a nemzetiség és a vallásosság is, mellyek egyike emberi,—földnek szüleménye,—másika pedig isteni, mennyhez tartozó;—azért is csak azon áhitatosság szives s valódi, a melly népszerű; csak azon nemzetiség Istennek tetsző s igazi, a melly áhitatos. Hogy testvérek, abból kitűnik, mivel mind kettőnek egy eredetük vagyon, mind költő egy Istennek ajándéka, egy mennyei atyának magzati; mind kettő csak a nemesi szivekben alapul meg; mind a kettő ébreszti egymást kölcsönösen; mind kettő felséges erények kútfeje; s végtére mind kettőnek egy közös czéljok vagyon, t. i. az embernek erkölcsi tökéletessége (legjelesb 29 lap.) A papok mindenütt a nép oszlopai és támaszai voltak, legdrágább kincseinek őrzői, nyelv mivelői; azért is a hitszónok akkor leghasznosabban beszél, a mikor népszerűleg beszél, azaz, a nép szelleméből, a nép szellemében és a nép szelleméhez. 3. Műveltség. 4. Jobb igazságtalanságot szenvedni, mint elkövetni. 5. Fontos az új éneklőkönyvnek üdvözlete. 7. Pillanat az égnek csillagaira. 8. Népszerűség és közszellem. 9. Hogyan viseljük magunkat azok iránt, akik csakugyan mi hozzánk (szláv evang. felekezethez) tartoznak , de tőlünk elválnak. Többek közt ezen szavak is találtatnak itten : semmi okot és alkalmat ne adjunk arra, hanem azon legyünk, hogy nemzetünk szomszédjaival együtt, egyenlő műveltségi fokra emelkedjék ; egyházunkba minden lehető erények behozassanak, minden hiányok, gyarlóságok és bűnök távoztassanak el — föképen a szolgai alattvalóság, és alázatosság, s annak helyében az emberi méltóságnak érzete és szabadság szeretete ápoltassák; minden babonaságot, iszakodást, s föképen a nevelési ügynek s iskolába való járásnak elhanyagoltatását egészen ki kell irtanunk. 10. Nagy városok nagy bűnök. 11. Különös jótékonyság közös emberi szeretettel nem ellenkezik.Itten vizsgáltatik a pozsonyi szláv társulatban levő ifjúság azon nemes tette, melly szerint a pesti árvíz által szerencsétlenségbe esett szláv testvéreinek , két sarkán élelemszereket s más ajándékokat bekülde s még is azért szerteszét ócsároltatott. Kitűnők 12. Hazaszeretet kir. neve napján. 13. A józan szabadság dicsérete. 15. Jézus mint nemzetének barátja. 17. Örökkévalóság. 18. Vallásnak, hitetlenségnek kútforrásai. 19. Minek vigasztalhatjuk magunkat azon gondolatnál, hogy nemzetünk vallási tekintetben olly sok felekezetekre van oszolva. 20. Vendégszeretet. 24. Virágok vallás tükrében tekintve. 25. Szláv nemzetből származó keresztény hit védelmezői. Tartatott 1841. a keresztény Europa tatárok járma alóli kiszabadulásának 600 évi jubilaeum alkalmával Ilvezdohorszky (most Sternberg) Jaroslav mongolok ellen, Zrínyi és Szobieszky törökök ellen. 27. Nekünk is van okunk a könyvsajtó feltalálásának örömünnepét ünnepelni (1840. eszt.) 28. A kereskedés vallási és erkölcsi szempontból tekintve. 29. Az evang. felekezet lelkipásztorainak és elöljáróinak nemcsak nyelvvel és szóval, de tollal és irománnyal is a vallást dicsőitni és a népet oktatni kell. 30. Szent Pál apostol mint nemzetünknek első apostola (Péter Pál napján). 31. Nemzeti egyetértésre való intés. 32. Aratás ünnepe, mint legörvendetesb s legdicsőbb nemzetünkre nézve. 33. Isten népek végzeteiben. 34. Szent István isó magyar király koronájának legszebb gyöngyei (Sz. István napján). 36. Istennek ereje gyógyító vizekben. (Földöböl való visszajövetelekor). 37. Nemzeti gyülölség mint keresztény iden. 40. Vasárnap. 41. Pillanat az evang.hitnek honára (Szászbonba való utazás után). 42. A temetőnek látogatása.Továbbá következnek reformaliói s iskolai beszédek. 44. Nusz János a reformatio elődjének leírása. 46. Nemzetünk részvétele a reformalioban álalában, különösen pedig annak terjesztésében Magyarhonban. 50. Hálás visszaemlékezés azon férfiakra, kik anyanyelvünkbeni áhitatos énekek szerkeztése által honunkban vallás tekintetében érdemet nyertek. 52. Joh. Amos Komenszky érdeme iskolai s nevelési ügyben. 57. Szózat báró Prónay Sándor néhai magyar honi evang. egyházi oskolák főfelügyelőjének sírja felett, sat. Ezen rövid megvizsgálás szolgáljon figyelmeztetésül az előttünk levő könyvnek nagy tartalmára. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Ma i*marositól sept. 22én. Mólt. főispáni helyettesünk elnöklete alatt kezdett és egy hétig tartott évnegyedes közgyűlésünk folyama alatt többek között következők tárgyaltattak: felolvastatott a nmlgy helyt. tan. levele, mellyben a t. hatóságokhoz az idei termésről jelentés tétetni rendeltetik; minek teljesítését megyénk akkorra halasztotta, midőn a takarmányok behordatva leendnek, addig is bizottmány neveztetett ki, melly a kellő intézkedések felöl tanácskozzék. — Voltak, kik az előfordulható ínség némi mellettére inditványzák, hogy a zsidóknak és adózóinknak a búza s rozsbéli pálinkafőzés eltiltassák , mások a tilalmat a burgonyabéli főzésre akarák alkalmaztatni, mivel szerintük inkább ez szegényeink tápszere; némellyek ezen megszorítást „teljes igazzal“ a nemesekre is kiterjesztetni ókajták, kiknek ellenében többen féltek, ne valahogy ezen részletes korlátoltatás által a laetus veszélyeztessék. Sok vitatkozás után oda jutottunk, honnan kiindultunk,t.i. a pálinkafőrdetés szokott szabaditékát megtartandja, a nemesi függetlenség elvesztésének félelme miatt, az adózók vigasztalására. — A helyi, tanács más levele által, a munkácsi gör.-egyes. püspök felkérése következtében kérdést teszen megyénkhez: létezik-e olly rendelete, melly büntetés alatt parancsolja annak meg nem akadályoztatását, hogy az öngyilkosok köztemetőkben eltakarittathassanak? Sokan megütköztek a t. püspök eljárása, s levelébeni kitételében, hinni nem akarván, hogy a megye ezen, az egyházi főnökök értesítése nélkül hozott halárzata által, a salvo jure aliorum-ot kise megsérté. E tárgy felöl keletkezett hosszabb szólalkozás, igen bölcs kiszámítással félbeszakasztatott, mert már történtek ingerült kifakadások, és az öngyilkosságot szépítő olly nyilatkozatok, minőket egy gyűlésterem szentségével össze nem förhetőknek, sőt ez utáni elhallgatásukat is czélszerűbbnek tartom. — A helyi, tanács, a kérdéses határzat létezése felöl tudósittatni fog. — A többször tisztelt hatóság megyénk által értesittetni kívánja magát Sz. B-nak felsőbb jóváhagyás mellettével Szigeten alakitott könyv- és szépmyári boltja felöl, egyszersmind rendeli, hogy megyénk a censort, e könyvárusi boltot illető eljárásában pártfogolja; megyénk RR. meghagyákSz-nek, hogy magát igazolja; ki is írásban azon nyilatkozatot téve, miszerint ő az 1840ki e tárgyat illető t. czikk értelmében „melly a boltok megnyittatását, a megyének történt feljelentés következtében, átalánosan megengedi“ — cselekedett. Sz. B. a megyének szándékát bejelentette , és csak elnézést vétségből mulasztatott el megyénk ez érdembeni meghagyásának felterjesztése. Rendeink Sz. B. levele értelmében válaszolandnak a hozzájuk intézett felsőbb helyi felszólításra. — Ez ügy tárgyaltatásakor egyik t.széki t.biránk által újólag a laetus haldoklani sejtetett a szabad árulási jog megsérthetése által; bizony ingatag lábon állna laetusunk—mellyért eleink verőket onták, és ha az igaztalanul támadtatnék meg, ontani mi is mindenkor készek volnánk—ha azt minden szellőcske kiforgathatná, — hitem s óhajtatom szerint — rendithetlen, szilárd és örök időkig elévülhetlen állomásából; a censor szükségtelenségét sokan azon okból fogák fel, mivel e könyvtárban méreg s lőpor nem árultatik; hagyján, magam sem láttam abban ollyan könyvet, mellyet bárki el nem olvashatna a nélkül, hogy erkölcsi mérget szívna magába; ámde, mivel léteznek illy említettem mételyt rejtő könyvek, nálunk pedig a sajtószabadság eddigelé csak petitiokép áll fen, az óvatosság szabados és törvényszerű is. ( Ugyan e nmígy hatóság utján bocsá t) T. Kollár János ur a P. Hírlapban azzal vádoltatván, hogy hitszónoklatiban a magyar nemzetiség ellen a legméltatlanabb kifejezésekkel ellenszenvet törekedett gerjeszteni hallgatói kebelében; ezen vádra, mentségül a t. ur érdeklett hitszónoklatának jelen bírálatat küldé hozzánk, azon kéréssel, hogy ezt közzé tennénk; mi kérésének engedünk ugyan, de egyszersmind kinyilatkoztatjuk azt is, miszerint a jelen bírálat legfeljebb is csak azt tanúsítja, hogy a t. ur nagy tót költő, s szenvedélyes pártolója a tót nemzetiségnek; de azt, miről vádoltatik, csak egy szócskával sem cáfolja meg, s mi inkább incusativus, mint excusativus természetűnek találjuk ezen egész nyilatkozatát; ha azonban a jó úr máskép vélekedik, ám legyen neki az ő hite szerint. Sze rk.