Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-10-23 / 167. szám

XARTA II OTI. Ifjngyaroraság én Erdély. Északamerikai állapotok (vége)._Törvényhatósági tudósitások. Borsodból (közgy. főispáni helyettes kinevezése, Tisza szabályozása). Slorvát- Tót- s Dalmátországok tartományi gyűlése (hatodik ülés). Budapesti újdonságok. — Vidéki hírek. (Keszthelyből). Külföld. Francziaország. N.Britannia. Társulatok és Intézetek. (Magyar gazdasági egyesület). Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Lettek a huzások. Dunavizállás. IfUOVAROROZIO és ERDÉLY. Észak-merikai Állapotok. (Vége). A köznép bármennyit neveltessék és iskoláztassák is, az ismeretek és belátások alsóbb fokaira csak felemelhető : nem tagadhatni ugyan Raumer kimutatásai után,hogy e czélra némelly tartományok igen sok áldozatot leltek, s a szülők köteleztették is gyermekeiket iskolákba küldeni, — de az irigységtől még azért fel nem mentvek az illy alsóbb fokozatú állapotok , melly szerint a magasb képeztetésüekre torzsalkodnak, azokat a hivatalokból kizárják — és már kérdem: mi módon lehet mind ezt a legjobb státusróli eszmével megegyeztetni, melly csak a valódi nemességen , az igaz aristokratián alapulhat ? mit kell az olly köztársaságról tartani, melly jelesebbjei előtt épen kitünöbb tulajdonaiért zárja el az utat irigységből vagy féltékenységből ? mindegy. Ez felette nagy baj, mi ellen nincs is orvosság, mert a több szám már megszokván az uralkodást, joga mellett makacsan vitatkozik , amit akár azt teljesedésbe is veszi, szereti a hizelkedést, de az ellenmondást el nem tűri, jaj volna annak, ki a sokaság véleménye ellen szólni merne ! miből természetesen következnek az egyoldalúság, az egyszer határozotthoz makacs ragaszkodás, a kiképeztetési középszerűség, nagy írók hiánya, mindenben szellemi alantfokúság, mellynek a nép kegyében szóló hírlapok dühe táplálatot visz, s ez irányban az elfajult sajtók mértéket sem tartnak többé. Az antique férfi jellemek (Washington, Franklin, Jefferson) letűntek egymásután Északamerika egéről , az elsőnek politikai végrendelete „vallásosság és jó erkölcs fő alapjai akármelly státusnak, a magány és közboldogságnak“ még éltében, hogy a közdolgoktól visszahúzta magát — feledve volt, legalább nyárhénkén 1796. kelt búcsúzó szavában aggodalmát nyilvánitá, miként a pártok súrlódásai előbb utóbb egyes zsarnok kezébe juttatják az önkényes hatalmat; azóta a pártszellem óriássá alakult, melly két millió négert (Baumer szerint 2'A) tart rabigában Baltimoréban , baromvásár helyett rabvásárt folytat, fejenkint 1000, 1200 dollárért adogatja el az izmosabbakat, még a születendő csecsemőt is beszámítja, mert res fructificat domino mint Salzbacher érdekes uj tudósításai tanúsítják. Ez óriási pártszellem költé fel jobban mint valaha a szatócsi érzeteket, mellyek a hamis pénzjegyek keringésében, a csalfa kiszámított sűrü megbukásokban, csődhirdetésekben valami megszégyenítőt nem is ismernek. *) Ezen pártszellem fő oka a tartományok közti kapcsok megtágulásának is, melly előbb utóbb az uniót teljes felbontásnak teszi ki, mivel a magány helybeli érdekeket vakon szokta védni az illy csupán anyagiság után lesködő pártszellem , mire legfelettlöbb példákat nyujtnak a rabszolgasági és védvámi kérdések, melly utósó pontról, mint úgyis korkérdésről, Raumer vázlata álljon itt egyszersmind arra is bizonyságul szolgáló, hogy egyes tartományok a congressus határozásait is önkénytesen megsemmisítik. Az 1787ki alkotmányos okirat, s az 1789ki első vámtörvény a congressust feljogositák az adó kivetésre , mellyel adóságait törleszhesse, egyszersmind vámadókkal a gyáripart védje. Kezdetben az illy védvámok középszám szerint 5 procentnek voltak, de az utósó angol háború alkalmával 1816ban és 1824ben azt feljebb emelték, majd 1827ben választmányi vizsgálatot rendeltek, mellynek a termesztmények, gyárművek , napszámok stb. árait kellett kipuhatolni, s ámbár biztos eredményekre nem jött is a választmány, mégis a gyárosok kedvéért mód nélkül felemelték újra a vámot, úgy hogy némelly czikkeknél a vámtilalom 50 procentre hágott. E megszorítás a csempészetre tágas utat nyitott fel: az északi tartományok dicsérték a congressus határozatát, mert az egyes tartományok úgy sem védték, nem is védhették gyárosaikat az idegen vetélkedés ellen , ellenben a déli tartományok azzal épen nem voltak megelégedve, s azt álltják, hogy a congressusnak nem áll hatalmában adót kivetni, hanem ha a közadósság és háborús költségek törlesztése végett; nincs könnyebb mint a közjó magasztos színe alatt igazságtalanságokat elkövetni, feldicsérni a védvámok hasznát, melly csak a polgárok zsebéből veszi ki a pénzt. A congressus nem teremthet tőkéket, nem munkákat elő,azoknak meg van a magok természetes folyamok, a védvámokban csak a gazdag gyárosok nyernek, a kisebbek koldus botra jutnak. A védvámok azért nehezítik meg, vagy ki is tiltják némelly czikkek behozatalát, mert azok jók, és olcsók, elzárják a világkereskedést egyedárusági czélból. Gyári állandóságot védvámok még nem szültek, az állandóság azok nélkül is létrejöhet; ha a behozatal megnehezíttetik, igen természetes, hogy a kivitel is hason mértékben meggátoltatik; a kereskedés kölcsönös kicserélések munkája lévén, a fogyasztók kizsebelésére nem kellene a congressusnak felnyitni az egyedárusági utat. — Illyés ehez hasonló okokkal járultak a déli tartományok a congressus elébe, hogy szüntesse meg a magas védvámokat, de kérelmök nem teljesült; ezeknek is kifogyván végre türelmök. 1832diki dec.ben Délkarolina lakossal merészül elhatározták a védvám-törvények megsemmisítését (nullification) mellyeknek többé engedelmeskedni nem fognak, osztoztak nézeteikben Virginia, Georgia, Északcarolina, Alabama, Missisippi tartományok, mire a congressus 1833ban, közbenjárói terv szerint azt végezte, hogy 1842ig lassan kint 20 proc. leszállitassanak a védvámok; de épen 1842ben a státus kiadási költségei a bevételt felülmúlták, s hogy a hiány kipótoltassák, ismét elhatároztatott a vámok feljebb emelése, mi csak olaj volt a tűzre, mert azóta a legélénkebb pártharcz állott elő, mellyben, úgy látszik, az egyedáruságot ostromlók fognak végre is nyerni, legalább a congressus újonan választott elnöke Polk a szabados kereskedést és alacsony vámokat pártolja. Clay és Webster, vágytársai az elnökségre, kisebbségben maradtak, mivel az északtartományi gyárosok ügyét pártolók a magas vámok megtartása által. Maga Raumer is Polk pártjának kívánja a győzelmet, s fejtegetéseit Imigy fejezi be: „A védvámok hasznossága és szüksége feletti hibás nézetek szűnjenek meg valahára a státusokat mesterkélt nagyon veszedelmes pályautakra kisérteni, ne feledjék soha, hogy csak az olly gazdagság törvényes és emberi voltunkhoz illő, mellyre polgártársaink kára nélkül szert teszünk.“ Stállay Ferencz: TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Korsódból. October 2kán. Folyó helyére összehívott rendkívüli közgyűlésünkön kihirdettetett először fels. királyunk kegy, leirata, mellyben szathmári Király József e megye hosszú idők során volt alispánjának most főispáni helytartóvá történt kineveztetése tudtul adatik. Az aláirt kir. név hallatakor szives „éljen“ hangok emelkedtek a rendek tömött sorain keresztül. E hangokat nemcsak azon tisztelet csalta fel a rendek ajkaira, mellyel koronás királyukhoz szünetlen viseltettek s viseltetnek kivált ahoz, kinek „recta tueri“ jelszavához képest oda intéznek szünetlen atyai gondjai, miként e hon jóléte üdvös törvények és intézmények által felviruljon, hanem azon mindinkább elterjedő meggyőződés is, miszerint Ausztriának Magyarhonunkkali házasulása üdvös volt egyikre úgy mint másikra; miszerint átlátni kezdik, hogy a politikai összefüggések jelenlegi bonyodalmai közt a kétfejű sas védő szárnya alatt talál csak a magyar nemzetiség virága biztos ernyőzetet. — A kinevezés, egy részről nyilvánuló örömmel, más részről közömbös, de mégis csüggedést el nem áruló érzelemmel lön fogadva. Meghívására s rangfokához illő elfogadására minden intézkedések megtörténtek. — Talán nem lesz érdektelen tudni, hogy e megyében, midőn még a vallási viszongásoknak csatatérhelyül szolgáit megyénk terelne, a clerus megfosztatott a választmányi szónokolhatás díszes megtiszteltetésétől; s most a visszatért szives egyetértésnek s a kölcsönös méltányló bizalomnak jeléül, hárman is neveztettek ki erre: egy egri kanonok, a kebelbeli esperes s egy tanár. A fogadtatás , mint hisszük, nagyszerű leend. — E megye jövendőjének titkot rejtő fátyola alá nekünk bepillantanunk nem lehet; a pártok mostani küzdelmes mérkőzései utójára mi eredményt vetnek fel politikai éltünk tükörszínére, ki nem számíthatjuk. Egy eszéllyel intéző, érdekeket összeolvasztó s erős kormányzói kéz kell csak közénk. Mi ezt kinevezett főispáni helyettesünk ismert ügykezelői jelességében fellelhetni reményijük, s akkor Borsodnak boldogító jövője biztosítva lesz. Rendkívüli összejövetelünk másik tárgyát tévő gr. Széchenyi Tisza-Dobra tanácskozás tekintetéből meghívó levele, s a Tisza szabályozása. Mi hallgatag pietással üdvözlök mindkettőt: a személyt, kinek mélyen ható szavai ébreszték cselekvésre e hon szendergő erejét, s az ügyet, mellytöl annyian várják földi jólétüket. A kívánt tanácskozásra választmányi tagok rendeltettek ki; de egy rövid ártatlan óvás is vettetett közé: nem mintha a rendek az ügy üdvös voltáról csak kétkedni is akarnának, vagy a benne működő kivitel embere iránt volna észrevételök, nem, hanem alkotmányos elvből. Mert söt felsőbbi dicasterialis lényeges rendelkezés csak az ország rendeinek hozzájárultával történhetik, mint volt az a nm. helyt, tanács felállításakor, hol a bureaulis szakmák száma is meghatároztatob, mint történt ez csak imént is az 183%oki országgyűlésen, hol a váltók számára egészen uj szakma alakíttatott. Kor. Ő felsége a múlt hongyűlési kegy. előterjesztéseiben maga is elismerő , hogy a vizek szabályozása olly tárgy, mihez a nemzetnek szólása van. Ezt azonban maga az indítványzó is nem a szent ügy háttérbe tolatása vagy akadályozása tekintetéből mondottnak lenni állita — mert hiszen olly után, miilyent eddig követtünk, ki is várna valamit? — hanem azon alkotmányos szempontból, nehogy az analógia fonalán más országos tárgyak is rendszeres tárgyaltatási utjoktól elvonatva , a nm. helyt. tanács bureaujában döntessenek el. X. Morvát-, Tót- Dalmátországok. tartományi gyűlése. Hatodik ülés. (Az 1837—ik évi küldöttségi munkálaton alapult tartományi gyűlések rendezése feletti tanácskozások folytatása.) 3.) Hogy a tartományi gyűlésre Dalmátország rendei is meghivassanak, s ekép ezen országok egysége ismét helyreállittathassék, s egyszersmind közohajlás szerint ottan a báni tekintély ismét megállapittathassék; ő felsége a legközelbi tartományi gyű *) Az északamerikai pénzerisisek Európának már több ízben tetemes kárt okoztak, még ma is a bank állapotja, mint Raumer mutogatja, mindegyre káros viszonyban áll Európához, de egyszersmind — ami igen természetes — a nép jellemét is ott beárnyékolja. Az alkotmányi alap okirat, csak érez pénzt ismer, de 1791 ben már fő bankot állítottak fel, minek nyomában sok magány bankok keletkeztek a külön tartományokban, hol több bankjegyet adtak ki, mint a mennyi volt alappénzek, a fő bank is majd utánozá amazokat. Jackson 1837 ben egyszerre megszüntető a fő bankot, ami kemény megrázkódást okozott, de a tartományi bankok megmaradtak, azok mindegyre folytatják gonoszkodásaikat; a 26 tartományban 800 illy bank van, és nincs kezesség, hogy jegyeiket becsülettel beválthatnák, mert azok a szükségen túl megszaporodtak. Negyvenedik év. 167. szám 1845. Megjelenik minden kedden, csütörtökön , pénteken és vasárnap egy egy iv. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Csütörtök oct. 23. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál 8 helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488 szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betükkel öt ezüst kr. száraiztatik. Előfizetési díj félévre postán és helyijén borítékkolt 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e pénzben.