Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)
1846-05-28 / 289. szám
Mondják önök végre,) hogy a „II. újság a nemzet elismert sérelmeit, a törvényesség palástjába burkolva, eddig megőrzött alkotmányunk sírját megásni igyekszik.“—Igen is, nekünk nincs kedvünk fénymázt kenni Deák Ferencz s az oppositio gravaminalis vajúdásbra, hanem kötelességünk annak nyögő kar-nyavalygásáról a takarót lerántani. De ha önök valójában a zalai körlevélben indikált sérelmeket a nemzet által elismerteknek állítván, azt mondják, hogy mi azokat a törvényesség palástjába burkoltuk , akkor már legelőször is önök legalább annyit engednek meg henfoglaltan, hogy ezen törvényességbe burkolási operationak nem lehete valamelly akár materiális, akár pedig üres szavalási evolutióban gyakoroltatnia, hanem annak törvényeket idéző s egybevető okoskodási, vagy ha akarjátok tévokoskodási processusban kelle állnia. Illy viszonyok között azonban czáfolat uraim is nem anathema; mellynek ideje, hogy a 19dik században még le nem járt légyen, azt urak csak olly kisded zsarnokocskák lehetnek még képesek óhajtani, kik szerint úgy látszik, az alkotmányos élet fejlesztésére nem létezik üdvösebb tactia, mint az ellenvélemény elöl az észt elzárni, szemet behunyni, a fület bedugni; és kik szerint azután vajmi kényelmes lenne a kölcsönös megvitatás; vajmi roppant erős lábon állna az ezen alapuló alkotmányos élet; és vajmi soha sem ütné fel majd sátorát az önkénynek ama szeretetre méltó neme is, mellyet az élet s történet erősnek nevez, és melly a máglyák s az „autho da fee“k ama liliput hőseivel együtt az alkotmányos élet józan tisztelőit is nyűgbe verné s békába__ Czáfolni? bel brutális követelés, urak, nemdenem?!.... E helyett egyszerűen s csupaszon ledarálni: miszerint „a II. újság az alkotmány sírját megásni törekszik,a hogy sokkal kényelmesebb, azt örömest elhisszük. Ámde hasznos-e ez, lovagiase, loyalis-e ? Qu ’inporte — God damn — peu de chose. És most Isten veletek uraim, eme másik téren is, az ökrök terén t. i., mellyekkel szegény határozatotokat gyámolitni véltétek, de nem gyámolítottátok, hanem az okos, a méltányos, a higgadt világ előtt önkezetekkel meggyilkolások. Okoskodó, czáfoló czikkeket tehát urak, a zalai körlevél s Deák felett irt szerkezeteink ellenében. És ti saját lapjaink egyegy oldalát illyekkel mindig beírhatjátok, ezt lenni ezentúl hatalmatokban áll, csak azok másik oldalát mi válaszunkkal szinte beírhassuk. Nincs toll, nincs fő, nincs hazafi hő lelkűlét a földön, mellyel a becsületes okokkali küzdelmet kerülnek. Minden embernek csak egy egy feje ül két válla között, egy egy honfi szív lüktet keblében. Éljen a conservativ politika! TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Szeretesből. Vukovár, máj. 14. Már tegnap reggeli 4 órakor nagy számmal tódultak ide a szavazatjogosok és nézők a környék minden részéből. A tömeg folytonos barangolása, az utczai csoportozatok, mellyek a barátok s véleménybajtársak összejövetelével alakultak, a kortesek tábora zenebandáikkal e napot valódi ünnepéllyé varázsolák. Estve öreg s fiatal az utczákon fel s alá járó két zenebandát kiséré, mellyek előbb főispán ő méltósága ablakai alatt, nemkülönben több előkelők lakóik előtt játszottak, megjegyezvén, hogy többnyire nemzeti dalok hangzottak, s a „Zsivo“nak végehossza nem volt. Ma reggeli 8 órakor a rendek összegyűltek, s szokásos előzmények után választáshoz kezdettek, melly átalában felkiáltás által ment végbe. Első alispán megmaradt Zsitvay József,második: Cseh Eduard, főjegyző: Dubravay János, és a rendek közkívánatára Zlatarovich Róbert tiszt, főjegyzővé választatott, miután öt főispán e méltósága az eddigi főjegyző iránti tekintetből valódi főjegyzővé kijelölni nem akarta, midőn e végre az előtanácskozásokban indítvány létetett. Első aljegyző: Szalay Nikodem;második: Szüry Lajos; a vukovári járásban főbíró: Krajcsevics Ferenci; az ireghiben:Mladenovics Trifon; illakiban: Gazapy Ferencz. Járásbeli szolgabirák: tovarniki Stojcsevich János; erdövégi: Novics György; rumai: Jancso István. Esküdtek: vukovári: Samphir Anastaz; tovarniki: Branchich Antal; illoki: Kovachich József; seghi: Gazapy Károly;rumai: Sánta István; erdövégi: Mikovich Döme. Főügyvéd: Marsó Alajos, alügyvéd: Gvozdanovich János. Főpénzlárnok: Rogulics János, alpénzlárnokok : Par csetieh Márton és Nagy Károly. Főszámvevő: Balogh Sándor. Fizetéses táblabirák: Rogulics Döme s Par csetieh Imre. A többiek hivatalukban megerösitlettek, kivévén Bizoly János várnaggyá, és Andrásy Ignácz báromorvossá neveztettek. A. Z. Zólyomból máj. Ig. Folyó h. 12. főispáni elnöklet alatt kezdődött évnegyedes közgyűlésünk méltán a leghevesebbekhez számítható. Az ellenzék maga részéről mindent megtett diadala biztosítására; az alkotmányos párt, ügye törvényességében bízva, vagy semmit, vagy igen keveset; s igy a jobb oldal tömve emberekkel, mig a conservativ bal, mintha távol volna a veszély, szokott számában jelent meg. — Főispáni üdvözlet után azonnal szót ragad R. A. első alispán, panaszképen adván elő , miszerint e méltósága utóbbi törvényszéken az őt (a szónokot) illető elnöki széket tettlegesen elfoglalá, mi által a megyei autonómiát sértve látván, nemcsak szóval ellenmondott , de a hivatalos iratoknak visszatartásával is a sértést tettlegesen akadályozni iparkodott; nehogy azonban az igazság kiszolgáltatása csorbát szenvedjen, az említett iratokat utóbb nem ugyan ő méltóságának, hanem a jegyzői hivatalnak kiadta: kéri tehát elhatároztatni, váljon ezen eljárása helyeseltetik-e , vagy roszaltatik a tervek által ? A hosszú, és sokszor az illedelmet is sértő, sőt a személyeskedésig túlcsigázott vitatkozások délutáni ötödfélig tartottak. És a tisztelt olvasó megbocsátja, ha azokat részletesen elő nem adom. R. G. gróf, tulajdon személyében és modorában megtett mindent R. A. barátja (mint többször vallá) dicsőítésére, mindent főispán e méltósága legyalázására;ugy hogy ezen erőmegfeszités sikere jön végre 26 szó főispáni és 32 szó alispáni elnöklet mellett; csak hogy alig leend nagy öröme e győzelemből, mert azt senki sem tagadhatja , hogy szónok a kisebbségnél, s s igy intelligentia is több volt. Másnap a hires zalai körlevél került szőnyegre, de a vitatkozások csak első napra kitüzetteknek látszottak. R. G. gr. inditványozá a részek végett felírni, a többit pedig jövő országgyűlésre sérelemkép feljegyeztetni; ezt pártolta első alispánunk, s ennél fogva határozattá is vált. Harmad nap olvastatván a zágrábi levél, ugyanezen első alispán úr a horvát ügyben felírást indíványoz, és alkalmasint, nehogy a tegnapi tettével, hol a zalai levélnél ez ügyben épen a felírás ellen volt, ellenkezésbe jöjjön, indítványát azzal támogató leginkább, hogy ő ezeket hivatalosan ugyan most először hallotta, de már ez előtt jól tudta. Én legalább ellenkezőt vártam volna ezen okoskodásból. De nem lehet elhallgatnom első alispán úrnak ellenem (a Nemzeti Újság levelezője ellen) felhozott vádait. Az első abban áll, hogy ő a törvényszéki iratokat a főjegyzőnek adta által; én pedig írtam, hogy ha ezt nem teszi, a főispán szolgabirót esküdt társával küldendő volt érettük. Második: hogy a törvényszék titkait nyilvánosságra hoztam , mi a conservativek elveivel ellenkezik, s e miatt többszínűnek mondattam. Ezekre rövid legyen feleletem : én a t. alispán úr lovagiasságától mindenkor vártam volna, hogy a hírlapi czikkekre hírlapok útján , nem pedig a zöld asztalnál feleljen. Egyébként, hogy a főispán szolgabirót és esküdtet küldendő vala , ha a főjegyző nem hozza el a nevezett iratokat, a dolgon semmi változást nem tesz; és abból, hogy a t. alispán úr ezeknek, mint mondá, magát opponálhatta volna, még nem következik a feltétel alaptalansága. De a második vád sem illik reám, mert ha a t. alispán ur a II. Újságot figyelemmel olvasta, érthető belőle, miszerint én akkoriban nem csak a törvényszéken, de még csak Beszterczén sem voltam, hogy pedig a dolog nyilvánosságra jutott az egész megyében, és titok többé nem volt, talán nagyobb részint az ellenzéknek köszönhető, én tehát nem a törvényszék titkát hoztam fel világosságra, hanem olly dolgot, melly köztudomásra jutott megyénkben, s tulajdonképen nem is tartozik a törvényszék titkaihoz ; igy tehát nem cselekedtem conservativ elveim ellen , s nem is lehetek többszínű. Uraságiok azonban magok vallák meg e gyűlésben, hogy most conservatively kire illik tehát a többszínűség ? Nem akarok mindazáltal kegyeteknél kisebb lenni a nagylelkűségben ; kegyetek több ízben valják meg hibáikat e gyűlés folyama alatt, én is megvallom tehát az egész haza színe előtt egy igen súlyos hibámat, s ez, hogy egyszer életemben, ámbár ugyan ellenkező indokokból, az ellenzékkel szavaztam, s igérem, hogy e bűnöm többé ismételtetni nem fog. — Jövő közgyűlésünk határnapja augustus loke.lliichi|»CH(l iíjdonságok. (Ellenbogen) nemzeti színházunk zenész-korának egyik jeles tagja — ha jól értesülünk — zenéjét írta egy nagyszerű oratóriumnak. Hazánkban mindekkoráig a zenének ezen fenséges tévé kopáron hevert, s e szerint, ha e hit csakugyan igaz , az említett művészt érdeklendi a kezdet dicsősége. Színpadra „ima“ czim alatt kerülend , melly szerencsének örömei — előre is tudjuk — csigapostán fognak felénk közeledni. (Bizonyos atya) miután ifjabbik fiát akarata ellen, s ismételt esdekléseinek daczára, a katonai pályára eretett, ártatlan leányát a szemérem valamelly gyilkos tanyájára akarta czipelni,hogy galád bűnökön vásárolja meg a kenyeret, mellyet jó uton is megszerezhetne magának. Aljas szándékának azonban lánya szolgálatbai menetele vetett gátat. A természet forró szeretetet oltott a szülők szivébe, s még is szomorú kivételül találkozik aljas kebel, melly illynemü tények elkövetésére képesítve van!! (Múlt kedden) az üllei után este 11 órakor tűz támadván, Thirmayer korcsmája leégett. E gyászos és éli világítás piros fénye most az egyszer aligha túl nem tett az „üllei út“ pislogó lámpáiban tengő világon. A leégett ház szomszédainak szerencséjére az erélyes tízrendőrség korán ott termett tűzfecskendőivel rövid idő alatt leöntettek a veszélyes lángok. Miből eredeti a szerencsétlenség, mindeddig még nem tudni. (A táncz-művészet barátinak örömére Sári Fáni mint vendég néhányszor tánczolni fog színpadunkon, s aztán ismét elutazand tökélyesitni ugrásait, mellyekre női alkottatásának könnyűségénél fogva amúgy is alkalmas. Mi illeti az ifjú művésznő tehetségeit, ezek alapos reményt nyújtanak oda, hogy lábai Europa-hitűvé válandanak — idővel! (A táblai jegyzők) magángyülekezetében, mellynek tárgya pilvaxi jogaiknak meghatározása vala, nagy volt a publicum; midőn pedig a conferentia következett be, mellyben beteg táblai jegyzők felesegélése került volna szőnyegre, csak öt volt öszszesen, a ki megjelent!... Mit mondanak az utóbbi derék ifjak e buzgó részvéthez? (Az előttünk fekvő pünkösdrózsa ünnepe után 3 nappal azon lovakat, mellyeknek lábaikba bíznak, futtatni fogják a pesti gyepen tartandó lóversenyben, melly bő jutalmakkal kecsegteti a versenyzeni akarókat; körülbelül 4000 arany van összegyűjtve dijakra. No majd megválik, a futó telivérek közöl mellyik leend az ünnep hőse?! (A gőzhajótársaság) Liszt nevű gőzöst szándékozik építtetni. (A vashídhoz) e napokban 18 tonna lánczszem fog megérkezni. Vegyes újdonságok. (A pozsony-nagyszombati vasút) rövid idő múlva egész Nagyszombatig fog megnyittatni, és az ünnepély tánczmulatsággal lesz összekötve. (Erkel Ferencz) Slunyady László cziviű daljátékának nyitánya Bécsben átalános tapssal fogadtatott. (Egerben) folyó hórkán az egyik külvárosban három ház lett a türelem martaléka. (A becskereki takarékpénztárnak) alaptőkéje már 92.000 pftra megy; fiókházai vannak Verbászon, Ujbecsén, Zsombolyon és N. Sz. Miklóson , hol zálogokra is kaphatni pénzt, és pedig csak 6 percentre. (Felső-Remetén) gróf Sztáray-család jószágán még e nyár folytán egy nagyszerű tű-gyár fog felállittatni, mellyben naponkint legalább 180,000 különnemü darab tű fog készítetni. (A dunagőzhajózási társulat) már ma holnap elte alkonyán levő kiváltságát 25 évre újra megnyerő. (Azon öngyilkos) ki magát — mint lapjainkban említők — a bécsi udvari színházban agyonlövő, vándorló asztalos legény volt, színessel Ferencznek nevezteték. (Bécs lakosainak száma) csak az utósó két év alatt harminczöt ezerrel szaporodott. (Toskana nagyherczege) Florenczben a legfényesb kivilágítással lepé meg a beszálló orosz czárnét, ki innét Salzburgnak vevén útját, Linczen és Olmüczön keresztül siet Pétervárába , Olga herczegnőnek jövő hó 14-én leendő menyegzőjére. (A párisi pénzgyűjtemény) Európában a leggazdagabb. A pénzdarabok száma 140,000re megy, mellyek közöl 80,000 darab az ó világból, 60,000 pedig az újabb időkből való. Bordeaux vidékén egy földbirtokos —80 éves aggastyán — egy kútba ölte magát, és egy hátrahagyott levélben kinyilatkoztató, miszerint ezt 334