Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)
1846-01-16 / 215. szám
az eddigiektől különböző jegyeket kell teremtenünk. Tegyük magunkat azon helyzetbe, mintha még a mostani cs, gy, ny, ty, sz, stb.-re teljességgel semmi jegyünk nem lett volna , s most kellene már százados szokás által szentesített római magyar betűink közé beillő, s azokkal megegyező ugyan, de az egyesektől különböző betűket feltalálnunk.Annál kevésbé helyeselhetem a felszólaló úr tervét, mivel czélra, melly eddigi összetett betűink egyszerűsítése, legkevésbé sem vezet. Mert az általa ajánlott írásmód összetett betűinket épen nem tenné egyszerűbké, s az eddig használatban volttól csak annyiban különbözik, hogy mit eddig egymás után írunk, azt most egymás fölé jegyezzük. Vagy lehet e azt betű-egyszerűsítésnek nevezni, ha cs helyette , zs helyette et kellene írnunk ? Ugyanez áll a többi betűkről is , mert azt hiszem, hogy az által , ho gy helyett / és felette /\ , ly helyett 1—et és alatta /\ jegyet írunk, az egyszerűsítés távolról sincs elérve. Végre még egy végképen nem mellőzhető körülményre kell a felszólalás szerzőjét előterjesztett terve ügyében figyelmeztetnem. Az egyszerűt csak akkor hagyhatjuk helyben, ha ez által a szépség, a kellemes szabályai sértetlenek maradnak, és az ez utóbbiakban gyakorlott szemeket nem sértik. Hogy pedig e kívánatnak sem felel meg az ajánlott terv, már azon néhány példából, mellyek felhezallak, eléggé kitűnik. Mert azon belül, mellyeken felül áll a jegy, sokkal lejebb jutottak; míg ellenben azok, mellyeken alul helyezvék az egyszerűsítési jegyek, feljebb emelkedtek a többieknél, s igy egy illy modorban irt sor magyar döczögő irtainkhoz nem leghelytelenebbül hasonlítható. De feltéve, hogy idő haladtával ezen az ügyes nyomdák segítenének, a széppel mégis ellenkeznék a feltaláló terve, miután bizonyos, hogy azon írás legszebb, melly minden pontokat és a sorok közt helyezett jegyeket nélkülöz. A zsidó írást az ékteleniti leginkább, hogy magánhangzóikat pontok és más a sorok közé jegyzett jelekkel nyomják. A latin könyvek előnye szépségi tekintetben a mienk felett abban áll, hogy mi hosszú szó tagjainkat a feléjük irt vonásokkal , továbbá az ö és ü belüket szinte felül rakott pontokkal jegyezzük. *) Miután e szerint azon okokat, mellyek miatt az érdeklett czikk írójának ajánlott terve el nem fogadható , előadtam volna , renden van , hogy a lerontott épület helyébe egymást, nézeteim szerint czélszerűbbet állítsak fel. Elég volna itt az olvasó közönségei Vörösmartynak valamelly Tudománytárban, vagy Fogarasynak „magyar nyelv szelleme“ czimű munkájában közlött tervekre utalnom, ha azokat is egész kiterjedésükben elfogadhatóknak tartanám. Ennélfogva részint az említettem két jeles szó tervei, részint előterjesztett nézeteim nyomán én a következő betüket bátorkodtam ajánlani: A ez helyett maradna a többek által elfogadott egyszerű c. A cs helyett igen könnyű volna behozni a franczia nyelvben cédille-vel jelölt cs-ét, például Féri, cap. A Gy-ét minthogy a g-vel valami hasonlatossága csakugyan van, ettől az által lehetne megkülönböztetni, hogy a nagy G második vonása jóval hoszszabbra nyuttatnék, mint a G-nél, a kicsinyben pedig e vonás a legalsó hajláson keresztülvonatnék, p. o. Csógit, Cjula, gors. Az Ly-et az L-től úgy lehetne megkülönböztetni, hogy függőleges vonásán keresztül húzódnék egy kis vonal, körülbelül mint a kis t-nél, a kicsinyt pedig úgy, hogy míg az 1 egyenes vonalból áll, az ly alul horoggal végződhetnék, példátuk , mellel. Ugyan igy lehetne képezni a nagy Ny-et, ha a vonás közép számra helyeztetnék, a kicsinyt pedig úgy írnák, hogy második szára a vonal alatt megnyujtatnék, mint: Wáry, merpj, körírjebb stb. Az Sz-et ezen jel által lehetne az s-töl megkülönböztetni, péld. Wák, Sisek. Ez áll a nagy Ty-röl is, míg a kicsinyen azon módon alkalmaztatnék, mint a gy-nél, péld. Tűk, atya, kútja. Szinte a Zs-röl is ezt mondhatni, s igy lenne : ZuZi. Ajánlom egyszerű tervemet a t. közönségnek. Mi már akár ezen , akár más bármelly terv életbe léptetését illeti, erre legalkalmasb eszköznek tartom, ha az illy írásmodort valamelly hírlap akarná elfogadni. Különösnek látszik ez, de vannak okaim rá. Éspedig először: mivel a hírlapot legtöbben ég,mi több — mindenféle emberek olvassák, míg a könyv csak azon szakbeliek kezébe kerül, kiknek számára íratott. Másodszor: a tapasztalás is tanúsítja , hogy a hírlapok e tekintetben legtöbbet tehetnek. Elég itt nyelvünk csinosodását említenem, mellyel legnagyobb részint hírlapjaink buzgóságának köszönhetünk. Hát de sok szó nem honosult volna meg nálunk, ha hírlapjaink nem siettek volna azokat használni. A kérdés kényes, igaz, de valaha csak kell kezdenünk, hogy czélt érhessünk, s ötven vagy tán száz év múlva is ne kellessen csak tervezgetnünk. Erősen hiszem , hogy ez az előfizetők számát nem csökkentené, mert csak néhány szám okozna egy kis nehézséget, aztán hozzászokván az olvasók, olly könnyen olvasnák mint mostani összetett betűinket. M. E tekintetben sem ártana javítást tenni,ha... M. 38 TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Hornádból január 16kén. Ha alkotmányos életünk jelen átalakulási korszakában a közigazgatás terén felmerült erőszakos mozgalmakat, higgadt, szenvedély dühétől nem lángoló kebellel s pártosság örvényébe nem sülyedt lélekkel mérlegezzük, lehelsen nem rettegnünk, s vérző szívvel fel nem sóhajtanunk, valahányszor köz- vagy bárminémü megyei gyűlésre összehivatunk: mert fertőzhetlen lelkünknek mindannyiszor elötükrözödnek azon pártgyülölség szülte véres jelenetek , mellyek napjainkben már napirendre erőszakolák fel magukat; melylyekkel napjainkban a mindinkább kisebbségre olvadó ellenzék pártérdekeinek kivívására szentségtelenül tört be megyei szabad közgyűléseink teremeibe, s mellyeknek áldhatlan pártdiadalul emberélet hűl embertelen áldozatul. Én behunyt szemmel nézni semmit sem szeretek. Engesztelhetően ellene vagyok nem csak a sötétségnek, sőt még a homálynak is. Ámde annál inkább kedvelem a világosságot ott is, hol mások és sötétébe fojtani óhajtják a már többé meg nem semmisíthető lett dolgokat, s álőszinteség kárhozatos rejtelmeivel fedezgetni ármányos terveiket, mellyeket túlgyötört koponyájok elmenyavalyája halálos kínjában megszüli; pedig aljas önérdeklii fel benneteket gőgös munkásságra; s midőn dörgő hangon bezsaroljátok az embereszközök lelkébe nem a népélet s alkotmányszerüség köréből merített dölyfös elveiteket, s pirulatlanul kinyilatkoztatjátok, hogy ti vagytok a hatalmas népboldogitók (!) kik lelkességet bitorló szavaitokkal a dicsönltség csillaghonában kalandoztok, tettleg pedig mit sem tesztek egyebet, mint önmagatoknak bálványszörnyeteget faragtok szappanbuborékból, rögtön halottas bűz leng felettetek, s a halálmadár mindig elég jókor érkezik, hogy clkároghassa fekete nótáját, melly olly tisztán, olly őszintén, s olly rettenthetlenül hangzik. De forduljunk el ezektől, mellyek a megtörhetlen férfikebel türelmét is megkísérlik, s tekintsünk inkább legközelebb múlt megyei gyűlésünk eseményeinek tükrébe , hogy láthassuk tisztán, s megkülönböztethessük a dolgokat úgy, amint azokat megkülönböztetni kell. Múlt évi december 27dikére rendkívüli közgyűlésre hivattunk össze. A megjelent sokaságot tanácsteremeink alig fogadhaták, s csalatkoznék, ki azt hinné, hogy a roppant kortestömeget közügyek szeretete csödilé össze; s nem azt a tisztujítás hatalmas szózata tévé, s azon körülmény, miszerint tisztviselők által parancsoltának be , hogy már a határnapot alapító gyűlésen is voltakésien hitessék, ki lesz majd az „éljen“. A gyűlésteremben a két párt jelöltjeinek neve hangoztaték, de rend- és csendbontás nélkül, mert az itt ott párhtürelmellenségből történt megöklözéseket s megczibálásokat s néhány orrbavágást rendbontásnak neveznem nem lehet. A gyűlés tárgyai valanak : a közmunkák felosztása és szabályozása, és a tisztújítási rendszabályok kidolgozása. Az ezen két tárgyban munkálkodó választmányok beadák véleményeiket, mellyek némi módosításokkal el is fogadtattak, bár a közmunkákra fordíthatandó erő felette csekélynek lön bemutatva. Jövő lisztujitásunkon szavazattal birandnak: minden törvényes vallások lelkészei; minden 18 évet meghaladó nemes, ha kétséges is, de a megyében lakik s birtokos; ellenben a honorakoroktól megtagadtatok, mivel azt csak országgyűlésileg hívók a rendek megalapíthatni; továbbá a két alispán szavazattal lesz elválasztandó, a többi tisztviselők pedig csak azon esetben, ha a többséget a felkiáltásból nem lehetne kivenni, titkos szavazat foghasználtatni ; a választás helyére csak kardosan leend szabad megjelenni, a dorongok és botokkal ellátottak nem fognak oda eresztetni. Ezen s még más csekélyebb érdekű elöintézkedések elhatároztatván, s igy a tanácskozás befejeztetvén, főispáni helyettes önsga a tisztválasztás határnapját folyó évi január 26dikára mondá ki. És lön lárma, még zajosabb mint azelőtt, és lön szűnni nem akaró kiabálás. Az ellenzék kakas tollakkal különbözteti meg magát a másik párttól, melly nemzeti szalaggal megkötött zöld bokrétát visel. Az incselkedések, pártoskodások, csábítások és csábíttatások napirenden vannak. Az ellenzék részéről a gyűlölség s türelmetlenség felbérelt zsoldosságként űzetik, s a más párton levők családi körökben is ki vannak téve erőszakoskodásaiknak. Toborzás és tivornyázás czinezogó czigányzene kíséretében nagyban űzetnek. A kortesvezérek s magok a tisztviselők is járásonkint csatangolnak, s izgatják a mámorosokat; tanyájuk leginkább az egri járás, hol már két zöld bokrétást csakugyan jól meg is vagdaltak, mint mondják, tisztviselői izgatás következtében. És nemcsak hogy ezeket megvagdalták, de később, a zöld bokrétások tanyájuk előtt elvonulva , számtalan lövés történt részükről, s egy szép reményű ifjú — a másodalispán írnoka, — és egy más köznemes lön martaléka a személy- és pártgyülölség hóhérainak. Ezen gyilkosság után panasz emeltetett a szerb öldöklők ellen, s főispáni helyettes önaga rögtön kisgyülést tartott. A kisgyülésben jeles ősz szónokunk emelt szót, s kinyilatkoztató, hogy miután tisztviselők is terheltetnek nehéz vádakkal, a megye pedig két ellenkező pártra van szakadva, pártérdek nélkül működhetendő nyomozó választmányt kinevezni teljes lehessen. És főispáni helyettes ö liga elnöklete alatt rögtön ki lön nevezve egy nyomozó választmány, mellylöl annál is inkább óhajtott sültért reményiünk, mivel mind a két pártból egyenlő számmal működendnek benne a megválasztott egyének. — Illy abnormis állásba van sülyesztve jelenleg szép megyénk. Mi lesz a folytonos korhelység következménye , a közeljövő fejlendi meg. lsrontból. jan. 13. Első napi közgyűlésünkről, rövid tudósításom után, sietek röviden az eddig történtekről is előlegesen értesíteni a közönséget... Közgyűlésünk más s több napjain administrationális tárgyakkal foglalkozotunk, a többség mindenkor hasonlíthatlan arányban conservativ volt. — Egy különös esetet tartok itt tanúságul megemlitendőnek, ugyanis: Pest megye a horvátok ügyében közrebocsátott körlevelét, nem a rendes postán, hanem első aljegyzője Bóczy J. által küldé hozzánk, ki is ezt mod alispánunknak a gyűlést megelőző estre átaladá ; azonban ettől másnap — alkalmasint látva az oppositionalis minoritást — azon ürügy alatt, hogy a rendes praesidiummnak adja át, visszakérte; de eltelt két három nap s a levelet még sem mutatta be, s miután a BR. a levél itt létét tudván, őt ezért kérdőre vonák, ekkor a gyűlésből kiillant; mire nézve Pest megyének megiratni határoztatott, hogy jövőre a rendes postán, sue illy hütelen levélhordóktól küldje hivatalos levelet, ezen levélhordót pedig vonja kérdőre eljárási hűtlensége miatt; ami továbbá Pest megyének K. L. indítványára s ferde előadására történt határozatát illeti: előlegesen is kijelentették, hogy abban teljességgel nem osztoznak, nem pedig, azon hazafias kötelességből, mivel illyes insinualiók, nem arra hogy a kapocs köztünk s a horvátok közt megerősitessék, hanem egyenesen ezen üdvös köteléknek szétszaggatására s valóságos repeal-re szolgálnak alapul.— Mai napon, azaz jan. 13. újólag megpróbálta az ellenzék kortesek által majoritást vívhatni ki, és pedig a bihari eseményeket illetőleg, s az ottani főispáni helyettes ellen felírást indítványozott. — Elnökhelyettesünk részrehajló bán elnökösködését ez alkalommal maga az ellenzék is kénytelen volt elismerni, mert bár a szónokok többsége háromszorosan meghaladta a conservatív részről az ellenzéki szónokok számát, de miután számos kortesek is voltak jelen, mi az általános többséget kétségessé téve, szavazatra bocsátotta az ügyet, és így délutáni 5 órakor lett vége a szavazásnak, mellynek eredménye volt az ellenzéki indítvány megbukása.. . Sopronból. Az 1845dik évi karácsonda 2-tól kezdve ugyanazon hóngig tartott megyei polgári törvényszéknek eredménye: A múlt törvényszékről vizsgálatlanul maradt 1) per; a fenérintett törvényszékre ujonan beadatott rendes 22, szóbeli és sommás *) Addig is, míg t. rendes levelezőnk tudósítását vehetnék, adjuk ezen, egy más t. ervbarátunktól vett közleményt. Szerk.