Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)
1846-01-16 / 215. szám
TARTALOM. Magyarorasság és Erdély. Kinevezések. — Körelválasztás feletti eszmék.— Tudomány és irodalom.(Észrevételek a nyelvünk ügyébeni felszólalásra.)—Törvényhatósági tudósítások. Borsodból, (rendk.közgy. tisztujitási elő— intézkedések, korteskedési vérengzés). Honnból, (közgy. folyt.). Sopronból (polgári törvényszék eredménye).—Vidéki hírek(Sopronból). H Alföld. Francziaország. N.Britannia. Északamerikai egyesült státusok. Tűzstalatok és intézetek. (Hirdetése a magyar orvosok s természetvizsgálók VI. nagygyűlésének. Jelentése a jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesület kormányzó választmányának). Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Lotteriahozások. Dunavízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. 6. cs. ap. kir. felsége Németh György esztergomi kanonokot és hétszemélyes táblai ülnököt püspöki czimmel feldíszíteni legkegyelmesebben méltoztatott. Ó cs. ap. kir. felsége Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok s az ottani tanulmányi kerület aligazgatóját püspöki czimmel feldíszíteni, s egyszersmind a pesti középponti theoogiai kar igazgatójává kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. Műveiválasztás feletti eszmék *) Zaleuikus görög törvényhozó, midőn a befolyásával létesült törvények sanctionáltattak, hazafiainak azt tanácsolja , hogy ezentúl kiki, a ki törvénybe vágó indítványt tenni akar, a nyakán kötelet hozzon, hogyha indítványa roszabb a fenálló törvényeknél, őt azonnal meg lehessen fojtani. Alkalmasint az inditványi düh olly lábon állott ott, mint édes hazánkban , — hol most egy vármegye gyűlése alatt is több inditványoztatik, mint egy emberi élet alatt végezhető — hogy az említett törvényhozó illy gátló indítványt hozott, és hozni mert, mellyet azonban véleményem szerint hozhatott, ha kötél lett volna is a nyakán. Én is felveszem azt nyakamra , midőn bátor vagyok kedves hazámfiainak ha nem is indítványt tenni, de legalább az előadandó tervet méltóbb figyelmekbe ajánlani; mentsen meg a szent czél és a tiszta kebel az összehúzástól, mert törvény ellen semmit, csak mindent szerinte és mellette kívánok , s tudom is méltánylani Fülöp franczia királynak — a párisi püspöknek egykor adott válaszát, mellyben há ne fogjunk annak építéséhez, mellyet be nem végezhetünk. A múlt országgyűlése alatt volt már szóban , kívánták s indítványozták később több vármegyék, egy minden esztendőben tartandó, ha nem is ép olly hosszú, mint eddig szokásban van, de végezhetési modorunkhoz képest,legalább 13 hónapos országgyűlést, kívántak később több nemes vármegyék extraserialist, de ámbár az ezekre küldött követekkel való megelégedés nem közönséges az országban, czélszerűbb választásokról legalább elhatározott hang nem emelkedik ; márpedig csekély véleményem szerint nem az országgyűlések sokasága, nem a törvények halmaza, de ezeknek célszerűsége, és szigorú megtartása az, ami az országot érdekli; ugyanezen tekintetből bátor vagyok édes hazámnak ajánlani , hogy most, midőn az országgyűlésnek törvényes ideje is majd közelget már, követeink választására fordítsuk legnagyobb figyelmünket, nehogy a sebesen folyó idő által meglepetvén, a régi hibákba essünk. Nem czélom elősorolni azon visszaéléseket, mellyeket a választási törvény ugyan nem enged, de a mellyekkel a fenálló törvény magát kijátszatni engedi; mert hiszem fájdalom, ezt kiki látja és érzi; csak azt próbálom tervezni, miképen lehessen a most fenálló törvények és rosz szokás mellett is e bajon némanémaképen segíteni. A Magyarországbani követválasztás, mellyről az elnöklőnek csupán a voks többségét kimondó joga van, egy teljes, törvény által épen nem korlátozott, de egoismus, és népvesztegetési modorokkal, főképen mióta csábítás, ólmos bor, csákány, bor, pálinka, pénz, most már pisztoly is játszák benne a főszerepet, annyira megvesztett szabadság, hogy egy józan székeséget szerető hazafinak minden szabadságából csak ennek veszte, és igen gyakran az épen nem érdemesnek megválasztása feletti sírásra marad joga. — Midőn szolgákat fogadunk , ugyan megszoktuk ám nézni a recomendáttól; megkérdezzük a fiscálist, tanult-e már más kárán pörlekedni; próbát főzetünk a szakáccsal, kenyeret süttetünk a gazdasszonnyal, sat. Csak midőn törvényhozót választunk, épen nem tűnődünk rajta, ha tudja-e a választandó, mi a törvény; elég, ha az erősebb hitfelekezethez tartozik ; csábító, vesztegető eszközei, sok jó baráti vannak, s ollykor kemény esküt is tesz le, legalább felekezete kezébe, nem ugyan arra, hogy szentül fogja hazáját szolgálni, hanem arra, hogy soha királyi hivatalt vállalni nem fog. Nem is gondolkozunk választásunk alkalmával azon szent czélra, mellyre törekednünk kellene, hanem dühödt szenvedélyünknek áldozzuk a hazát s igy önmagunk szivébe dőljük a gyilokot, melly vétkes gondatlanságunk általi hibáink választásról választásra annyira nevekednek, hogy maholnap egy vagyonos ember nemes k........át fogja választatni tréfából dietalis köveinek, mint hajdan egy főispán jó tánczos nemes huszárját viceispánnak. Hogy az előadott részteljes választási szokás törvénytelen , káros és orvoslandó , azt még az is általlátja, aki e szerint a legnagyobb kihágásokat maga szokta elkövetni; az orvosszerek azonban ép ezeknek olly keserűk, hogy bevételüktől a lehetőségig óvakodnak, féltvén a balul magyarázott szabadság palládiuma alatt élvett uraságokat. Én azonban , ki kedves édes hazám állapotját úgy tekintem, mint a jó uj bort, melly több hónap alatt a forradalom tiszta és mocskos idején általkelvén, végre a legjobb szesszé változik ; bízván a jó Istenben, reményem, hogy ezen politikus forradalmunk szülte is jó leend maga idejében ; de mivel Priznicz bácsi ellenére most is megkívánom a jó borocskát, ezt a régi, már tisztából tartom mentendőnek ; s ugyan ezért kedves hazámfiainak ajánlam, hogy követvén a legrégibb szabad nemzetek példáját, határozzák el közgyűléseikben : milly tulajdonságokkal kelljen birniük azoknak, akik országos követeknek választhatók. Hogy illyesmiről eldödeink gondoskodtak, elég nyomát lelhetnénk a tripartilámpán, de a mindennapi példa mutatja, hogy eddig vagy nem kerestük, vagy meglelni nem akartuk, vagy ha megleltük, ezen, úgy mint legtöbb törvényeinket, nem azért hozaftaknak véltük , hogy megtartassanak, hanem csak azért, hogy legyenek, és hogy belőlük ollykor contrázni lehessen. Mivel azonban a baj elég nyomasztókig éreztetné magát mindenkivel, helyén találnám, hogy a közgyűlésekből választmányok rendeltetnének, mellyek a régi, már hozott illy törvények során a követeknek választandó egyének szükséges tulajdonságit kidolgozzák , ezeknek munkája pedig a közgyűlésen rostáltatnék és hitelesítetnék meg. — Ezt tenni véleményem szerint, a ns. vármegyék közgyűléseinek teljes hatalmukban van, s igen érdekes kötelességükben állott eddig is; fájdalom,hogy nem történt, de sat cito si bene, hozzuk helyre valahára az elmulasztottat, ne sero medicina paretur. Én úgy hiszem, hogy minekutána országos tekintetből véve, csak meglegyenek szükséges tulajdonságai, mindegy, Péter vagy Pál választatik-e országos köreinek, a választási kicsapongások édes hazánk létének többé nem árthatnának, sőt épen az így elválasztott követek orvosolhatnák csak annak egyéb bajait is. Egy nagy kérdés tűnik itt fel azonban , az tudniillik , hogy kinek lenne joga azt elhatározni: váljon bire a választott követ törvényszabta tulajdonságokkal. — S erre, azt vélem, egy titkos szavazat által választott sedria, melly választásakor és a hozandó ítélet előtt is, különös esküvel kötelezné magát az igazság kiszolgáltatására, épen úgy, mint a statarialis törvényszék összeülésével ez történni szokott és történni kell is. Zemplén megyében a sedrialis táblabirák már több évek óta választatnak igy; történtek illy választások már másutt is ; nem áll hát ellent a lehetőségnek semmi, nem is hiányzik ez egészben, csak az erős és erényes akarata jóra. Mi, adnák az egek! hogy édes hazamfiait megszólja, — szívéből kívánja Luzsénszky János. TUDOMÁNYBIRODALOM. JEN Krevételek a nyelvünk ügyében! felszólalásra (L. Nemz. újság 162 sz.) Az idézett czikk szerzője nyelvünk nagy ügyét szivükön hordó minden honfiakat bizodalmasan felhiván , szíveskedjenek az általa nyújtott tervet nyilvánossági uton megvitatni ; bátorkodtam ez ügyben igénytelen észrevételeimmel fellépi , mit csupán azon szeretettől inditatva leszek , mellyel nemzetiségünk alaptényezőjt — a nyelv — iránt mindenkor viseltetni legszentebb kötelességeim egyikének tartottam. Nem csekély örömömre szolgált az ez ügybeni felszólalást olvasnom ; mert nincs észszel, nincs nyelvünk szellemével ellenkezőbb , mint azon egyszerű kellemes hangokat, mellyekkel nyelvtársai felett dicsekszik, több jeggyel írni; nincs nagyobb következetlenség, mint egy hangot több betűvel jelölni, mind írásban, mind nyomtatásban. És tudja isten miért, miért nem, hogy e régen elismert következetlenség, más annyi czélszerű javítások mellett, nincsen megszüntetve ; miért nem léptek fel ez ügyben irodalmunk bajnokai erélyesebben, hogy összetett betűink egyszerűsítését valahára már életbe léptették volna. Annál kívánatosabb lett volna pedig ezt minél előbb eszközölni, mivel minél tovább halogatjuk a dolgot, annál több akadályokra fogunk akadni kivitelében , minthogy mind tudományos, mind szépirodalmi művekben naponkint gyarapodó irodalmunk szünetlenül több könyveket állítván elő a régi schlendrián szerint, annál nehezebb lesz azoktól elszoknunk. E tekintetben tehát a felszólalás szerzőjével tökéletesen egyetértve és vele kezet fogva, az általa előszámlált okokhoz még csak azon egyet kívánom mellékelni, miszerint összetett betűink egyszerűsítését a közéletnél még sokkal inkább az olvasás tanításának könnyítése igényli. Mert képzeljük csak azon kínt, midőn a gyermek azt hallja tanítójától, hogy a gyben az első jegy y, a második pedig y, az ny-ben az első n, a második y, továbbá a zs-ben az első z, a másdik s , és mégis amazt sem y-nek, sem y-nak, a másodikat sem n-nek, sem y-nak, az utósót sem z-nek, sem s-nek , hanem egészen más , azoktól különböző hangoknak kell az olvasásban kiejteni. Vagy azt gondolja valaki, hogy a gyermeki értelem az illy következetlenségeket nem veszi észre? sőt inkább sokkal előbb öllenek fel azok a különféle zavart ismeretek halmazától le nem lánczolt észben, mint előttünk, kik az élet viszontagságai között valamint számtalan más fonákságokhoz, úgy ehhez is hozzászokni kényteleníteténk. Valamint pedig e nézetben a 1. felszólalóval egyetértek, úgy azon tervet, mellyet közlött, nem a legczélszerűbbnek tartom. Ő ugyanis az összetett betűket — hogy tervét alkalmazhassa — három rendbeliekre osztja, s némelly egyszerű betűk fölé vagy alá helyezendő A, D és r,J jegyek által kívánja eléretni. Mindenek előtt azon különböztetés tételét feleslegesnek hiszem, miután itt egészen el kell felednünk, váljon eddig az egyszerűsítetni szándékott betűvnal, vagy sosem iratok. Nekünk egészen egyszerű. .... *) Jelen czikket az igen tisztelt új bárónak saját kivonatára adjuk; a nélkül, hogy annak tartalmából, e tekintetbeni saját véleményünkre legkisebb következtetést is vonni lehetne. Szerk. Negyvenedik év. 215. szám, 1840. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egy egy iv. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Péntek jan 10. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik.