Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)

1846-05-26 / 288. szám

Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 8 forint, boríték nél­kül hárhoz küldve 5 forint e. pénzben. Negyvenedik év. 288. szám, 1846. Megjelenik minden kedden, csütörtö­­kön, pénteken és vasárnap egy egy h­ napjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Kedd május 26. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk. t­artalom. M**TW01!,***« Erdély. Kinevezések. Útlevél-hiva­tal felállítása. Igazítás. — Curiosum. — Tudomány és iro­dalom (Szirmay Antal levele Kazinczy Ferencihez). —Tör­vényhatósági tudósítások. Szatmárból (közgy. tisztujitás iránti határzat, nádorünnepély, megyei körlevelek). Szentgyörgy­­ből (városi tisztujitás). — Vidéki hírek. (Tűzvész Beszter­­czebányán. Ungmegye Szobráncz vidékéről. Vörös-Berényból). — Vegyes újdonságok. Elapmaemle. Budapesti Híradó. H­ilffeld, Spanyol-, Francziaország. N-Britannia. Észak­amerikai egyesült státusok. Mexico. Társulatok és Intézetek. (Rókus kórház orvosi segélyt nyert betegeinek áttekintése). Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Lotteriahozások. Dunavizállás. MAGYARORSKÁG ÉS ERDÉLY. 13 cs. ap. kir. felsége gróf Eszterházy Bálint cs. kir. ka­marást és Ausztria részéről szochalmi ügyviselőt, a svéd ud­varnál rendkívüli követté és meghatalmazott ministerré kine­vezni kegyelmesen méltóztatott. a cs.kir. ap. felsége a pesti első birósági váltótörvényszék­nél megüresült ülnökségekre Cserneczky Józsefet ugyan­ezen váltótörvényszék tollnokát, M­aj­t­h­é­n­y­i Alajost volt bars­­megyei alispánt és Széll Kristófot a hétszemélyes főtörvény­­széknél váltószaki iktatót érdemesítni legkegyelmesebben mél­tóztatott. Ó cs. kir. ap. felsége az úton felállított közlekedési útvo­nalon, hol az Zengg és Sz.György között az ó úttal érintkezik „Abatovo“ névvel egy útlevél-hivatal felállíttatását legke­gyelmesebben megengedni méltóztatott. A nmgy m. kir. udv. kincstár a beszterczei k. helyettes bá­­nyabiróságnál megüresült irnokságra Gyurkovics Sámuel pályavégzett academicust érdemesítő. VjSatiuitáe* Múlt vasárnapi 267dik számunkban a czim­­lap harmadik hasábjában felülről lefelé olvasva az 59dik sorban ezen szavak: „egész erejével a bajon minél gyöke­resben se­gíteni“ mint nem oda tartozók, kihagyatni ké­retnek. Pest, május 25dikén. Curiosum. F. ho 11 kén bizonyos megyébeni központi ca­­sinoi egylet közgyűlést tartott, és ez ellen semmi kifogásunk. Ott határozatokat hozott, mihez semmi közünk. Ezen határozatai egyikét szigorú jegyző­könyvi alakban lapunkban igtatás végett külde be szerkesztői hivatalunkhoz, mi ismét, ezen általános­ságban tekintve, csak mindennapi, jelentéktelen s igen is ártatlan követelés, ha azt kivesszük, hogy felsőbb jóváhagyást nem nyert társulatok jegyzőkönyvi kivo­natait soha semmi magyarországi hírlap közölni leg­alább eddig nem szokta.*) Azonban ezen jegyzőkönyv tárgya s tartalma olly hatalmas irónia az alkotmányos élet miségére, olly gúny a jog s a journalismus rendeltetésére, olly Hogarth és Charivari-féle torzkép az egyenesség s igazság szentélyére, olly merény­let s erőszak­tétel a benne tárgyalt dolog s eset valósága ellen; hogy azt, mint az ellenünk irány­zott nyilak egyik tompa példányát, sajátszerű Cu­­riosumkint mi magunk hú s velős kivonatban sietünk a tisztelt olvasó közönséggel közleni. E csinos határozatban az mondatik, hogy „Mi­után a társaság azt tapasztalná ,­ hogy e mindenek­ben­­annyira elmaradt nemzeten átokkint fekvő össze nem tartásnak az újabb időkben hírlapok vetették fel magukat ápolóivá, s 2) hogy egy magát alakított párt czélul tűzte ki e honnak szabadság és alkotmányos­ság szellemébeni felvirágzását hírlapok útján is aka­dályozni ; különösen pedig 3) miután a „Nemzeti Új­ságnak 44 számos, de legújabban a zalai körlevél s e hon kedveltje ellen közrebocsátott czikkeiből arról győződött meg a társaság, hogy ezen magát — fáj­dalom— nemzetinek czimzett újság a részére ugyan szabad, de az ellenében beküldött czáfolatokra nézve korlátolt sajtó sánczai mögé bújva; s hogy A) minden törekvéseinek da­czára is, lassan bár, de még is felledező előre balladásnak bimbóit avatatlan kezekkel tép­deli, és ezen czéljának elérhetése végett 5) okok hiányában aljas személyeskedésekre vetemedvén, 6) e hon kedvelt férfiát is gúny tárgyává tenni, 7) végre pedig a nem­zet elismert sérelmeit törvényesség pa­lástjába burkolva eddig megőrzött alkotmá­nyunk sírját megásni igyekszik. Ugyan azért a zala­egerszegi központi s a me­gye karaiból és rendeiből alakult casinoi társaság, melly eddig minden szinezetü s véleményű magyar hírlapoknak járatásával bebizonyította azt, hogy az ellenvéleményt tűrni tudja, igen, de a rosznak, bár nem­zeti czimet visel is, pártolója nem lehet; illy nem­­zet­ellen­es törekvéseket terjesztő s aljas szemé­lyeskedésekre lealacsonyult hírlapot ápolni bűnnek tartván, annak további járatását megszüntetni határozta.44 — E határozat közvetlen eredménye, az t. i. hogy a „II. Újság44 ezentúl a zalai casino részére példányt nem küldend.... egy parányi s bármi fukar szatócsos­­k­odó lélek irányában is kisded incidens. Illában ura­im ! ez politikában másként nincs. Egy oldalról gyanu­­sitatunk , rágalmaztatunk, keserűen megtámadtatunk, másról bátorittatunk, gyámoliltatunk, pártoltatunk s fentartatunk ! Ez , mint mondánk , másként nincs , másként nem lehet. És­pedig másként annyival inkább nem lehet, minél fontosabb az állás, mellyet nye­­rünk, s minél nyomatékosabb s tündöklőbb a siker, mellyet elértünk, vagy valószínűleg elérendőnk. A „II. Újság44 ezentúl az oppositio részére egy pél­dánnyal kevesebbet fog nyomatni. Jól van, de ha a conservativek élnek, s bennük erély s becsületes politikai pártszellem lakozik — miről soha csak egy pillanatig sem kétkedünk — akkor mi százakra me­nő illy példánnyal nyomatandunk többet, mint ha ezen egy példány az oppositio által illy ostentatioval vissza nem utasittatik. Ez, uraim, mód nélkül rész taktika vala. Sok illy lévfogást , és a „N. Újság44 materiális állását s elvei álalánosulását ép ti fogjátok leghatalmasabban előmozdítani. És most urak, zalai casinobeliek , Isten veletek. E szempontból kölcsönös számadásaink be vannak fejezve körülbelül olly hoz­záadással, hogy a „N. Újságnak44 vagy ollyanná kell lennie kevés idő múlva, miszerint minden politikai színezet által visszautasíthatlanul s elmellőzhetlenül olvastassák; vagy ha nem, akkor az hivatásának s rendeltetésének már meg nem felelt, és állása a ha­za ügyeire nézve tulajdonképen egy véres fillért sem fog érni. De van határozatuknak egy más oldala, az ok­­fök t. i. mellyekből kiindulva azt motiváljátok, a miért nektek a „II. Újság44 többé nem kell. Ezen okfök nyo­mosak ? Nem : azok tökéletesen üresek, nyomaték­­talanok. Ezen okfök valók s igazak ? Nem : azok va­lótlanok s hamisak. Czáfolgassuk e tehát azokat, szól­junk e róluk ? Igen is, és pedig ép azért, mert üresek, nyomatéktalanok,valótlanok,igazságtalanok.A méltány­talan ellent igy kell lefegyverzeni, a rögeszméket igy tenni ki az okos világ bírálatának. Ti akaratok uraim. Legyen meg a ti akaratotok szerint!!!........ És ime, tegyük itt félre a csípős, az éles tollat. Ha valaha mosolygott volna is felénk a humor iste­ne, visszautasítnók mi annak villanyos lélekderítő csábjait; letennék az író legveszedelmesebb fegyve­rét. Mi itt szigorúan, komolyan, okoskodólag, az ész hatalmától a rokon ész mindenhatóságához appellá­­lunk. Mi nem vakitni, nem szédíteni akarunk, hanem legyőzni. (Vége köv.)­ ­) Ezen szakadatlan szokástól a Jelenkor épen a Nemzeti Újság s tehát conservativ lap ellené­re tért el; miért azonban mi távolról sem isjphe­telünk, miután feltesszük a J­el­enkor szerkesztősége egyenessé­géről s becsületességéről,hogy jelen „Curiosumuczim alatti czikkü­nket czáfolatkint lapjába felveendi. — TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Szirmay Antal udvari tanácson levele Kazinczy F­erenczhez Vekéről­­&O6. Aug. ladikén. (Közli Rumy Károly.) 19 f) Tekintetes ur, teljes bizodalommal való 5*) ked­ves uram öcsém ! Egy heti utazásom után itten talá­lom az öcsémnek becses levelét. — Pázmán Pé­terről a mit találtam gyűjteményembe (ben), azt ide rekesztem. Zemplén vármegyének leírásába be nem hozhattam, és valóban sarkalatos szabadsá­gunknak is sérelmes volt, midőn állandó katonaságnak tartására a nemességet örö­kös adó alá vetette. a*) Pázmán Péter oka volt azon elterjedett hírnek is, mellyről §. 432 in notilia historica comitatus Zempliniensis emlékezetet teszek. A mi az eredeti írott munkámnak általadását il­leti, azt is megcselekszem, de nagy a könyv, külömben által nem tehetem, hanem ha maga az öcsém ide megaláz­za magát, melly legjobban megeshetik Ujhelyben tartatni szokott perfolyásnak ideje után; úgy is a mélt. asszony közelről való atyafija a feleségem­nek, báró Ghilányi Eleonórától származik. Az általküldött versek ugyan jók, a­ki érti a versszerzésnek mesterségét, mind azért, mind pedig inkább a valódi gondolatokért méltán becsülheti. A Wieland Diogenesét soha sem volt szerencsém látni, azért kérek belőle egy nyomtat­ványt. Maradok állandó barátsággal azöcsémnek Vé­­ke 12. aug. 1806. alázatos szolgája Szirmay Antal mor. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Szatmárból. Folyó he­llén ismét évne­­gyedes közgyűlésünk vette kezdetét, s ma záraték be. Atalános jellemzésére e gyűlésünknek is csak an­nyit mondhatni, mint máskoriakra, midőn illy szép idő s illy jó út volt, hogy t. i. az első két napokban igen igen népes volt, harmadik napon széledni kez­dettek a kk. és rr. s az utason csak szűken telt ki a mennyiség és minőség, hogy közgyűlésként határoz­hasson. De erkölcsi tekintetben e gyűlésünk a másko­riaktól mégis különbözött, mert midőn máskor a fő­­figyelem kü­l­­s belügyek elintézésére fordu­latott, most inkább mindenkinek azon tárgy forgott eszében : mit tegyen a megye, hogy minél előbb tisztújítását megtarthassa ? holott még főkormányzója sincsen, sőt a ki volt, az is elvétetett. Az első nap zajos volt. U­­gyanis alig köszönhető be elnök első alispán ur, s alig olvashatók fel hitelesítés tekintéböl kisgyűlésünk jegy­zőkönyve nevezetesebb tárgyait, midőn szóhoz tola­kodott D. G. tb. s szokásakint panaszolván, hogy főkor­­mányzónk nem léte miatt még­sem restaurálhatunk, a tisztikarnak újbóli organizálása eszközlésére hívta fel a rr. figyelmét. E közösen érzett szükségben vele mindenki kezet fogott, de a czélszerű eszköz kita­lálásában annyira haboztak jelen volt intelligentiánk .) Elhunyt barátom Kazinczy Ferencz e nevezetes levél másolatját (mint több nevezetes hozzá s tőle irt levelek másolatjait) velem közlötte s mellette azt jegyezte: „Ma­gát a levelet és a mellé tett jegyzést, mellyröl a levél szól, bétettem a sáros-pataki bibliothaeca könyvei közé, jan. 1807. R—y. **) A boldogult öreg Szirmay Antal a magyarságban irt bizodalommal való; az uj magyarságban rövidebben írunk: bizodalommali. R—y. **) Credat Judaeus Apellál Semmi sem lett volna természetesebb s igazságosabb!­ De az udvari tanácsnok is örömest vi­selt szűz vállakat minden teher nélkül. Kazinczy ba­rátom pedig, ki már akkor (1806 évben), s elébb is, fon­ ,­tolva haladó magyar nemes vala, a fentebbi helyhez a levél nekem küldött másolatja szélében német nyelven azt jegyezte: „Als wenn ein Landtag sich diese Last nicht freivillig aufbürden dürfte, als wenn dies mit Patriotismus und Klugheit stritte­ B­y.

Next