Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-08-04 / 327. szám
mögé, s hogy a státust más érdekek nem foglalatoskodtatják, mint mellyek egyes embereket, az anyagi érdekek közérvényességét, s az azokból származó törekvések és eredmények iránti előszeretetét nyilván korunk jellemének s a leguralkodóbb divateszmének vallják .És méltán is, mert az európai polgárosodásnál ezek teszik jelenleg azon szembetűnő életkérdést, melly körül majd közvetve, majd közvetlenül forog minden embererő. Uj vidékek mivelése, uj városok fölállítása, vasutak és csatornák most a közfigyelem támaszpontjai, s főkép az ezen intézkedésből keletkezett népességnek szaporodása, melly Amerikában 1790— 1830-ig 4 millióról 13ra emelkedett; a). ebből a 15 év alatt létrehozott 600 mértföldet tevő csatornák, s a 400 mértföldnyi vasutak, melly eredmények párját a történetekben semmi vállalkozó szellem nem mutathatja föl. b). Az Albany s Buffali közti vasút építése 1833ban kezdettén meg, s a szükséges 4,500,000 dollár helyett kevés nap alatt 15 millió íratott alá. c). Külkereskedése 1820—1833-ig annyira nőtt, hogy míg Francziaországban ugyanazon idő alatt az áruk kivitele a külföldre 34,300,000, Angolhonban 74,000,000 frankkal magasbra szállott, d). Tengerpartjainak hoszszában szép folyóin s tavain már 1834-ben 386 gőzössel bírt. e). A közlekedésnek, csak az itt említett egy pár eredménye, s megmérhetlen következésü áldása is eléggé kimutatják a fontosságot, melly rakonczátlan Tiszánk szabályozásához, t. i. egy olly folyaméhoz van kötve, melly a belkereskedés, forgalom, közlekedés, főkép a hazai productio s földnyeremény tekintetében még akkor is egyik fötényezője marad, ha édes hazánk azon élespangó vidékét, faventibus superis, egykor vaspályák hálóznák be. Miért is figyelemmel kisérni minden körülményt, melly ezen roppant fontosságú vállalattal közelről vagy távolról érintkezésbe jő, — éber szemmel vigyázni minden pillanatra, melly ennek ügyében történik, — fökötelességnek ismertük mindenkor, s tartjuk leginkább most, amidőn a debreczeni nagygyűlés határidejének bekövetkeztével leglényegesb rendelkezések történnek e közös nemzeti czél leglehetőbb megközelítéséhez. S ennélfogva igen érdekesnek tartjuk e tárgyra vonatkozólag Szathmáry Sámuel urnak a Jelenkor 61- dik számában közlött tartalmas czikkét lapunk hasábjain is legalább kivonatilag közleni, hogy lássa a t. ez. olvasó közönség e közérdekű vállalat jelen állását is, melly iránt a debreczeni nagygyűlésnek szükségkép intézkedni kell. A Tiszaszabályozásnál fő feladat: a partokon átcsapongó vizeknek a folyó medrére korlátozása. Ezen föladat a szabályozást tervező boldogult Vásárhelyi Pál által egyszerűen a folyó tekervényes medrének átvágásokkal egyenes vonalra vételével, s a folyó alacsony partjain a mederből kicsapongó víznek a partokon építendő töltések közt fölfogásával oldatott meg. A tervező kimúlta után kevés idővel Lamm Jakab kincstári mérnök úr azon elvet állítá föl, hogy a Tiszába ömlő nagy víztömeget e folyó partjain építendő töltésekkel a Tisza medrére korlátozni nem lehet, és a divide, et vinces hadi elvnél fogva tanácsosabbnak véli a Tiszába ömlő némelly folyókat, mint a Szamost és Krasznát, sőt később magának a Tiszának is egy részét, az Ér, Berettyó, és Körös folyók medrein Csongrádnál vezetni a Tiszába. És pedig ezen meggyőződését onnan meríti, mert hol ezelőtt pár száz évvel a föld a Tisza mellett szántatott, a vetés alá használtatott — mit a bogárhátra szántott habos földház mai napig is tanúsít — ott már most ezen földeket évenkint rendesen 3—4 láb magas árvíz borítván el , senkinek sem juthatna józanul eszébe, ezen földeket vetésre használni ; honnan ismét azt következteti, hogy azon idő óta ezen mostani árvizek idegen vizeknek a Szamosnak és Strasznának ideömlésével okoztathattak; azért ezen fölösleges vizeket, hogy a Tisza felső részének szabályozása sikerüljön, a felső résztől elzárni, és a fönemlített vonalon javasolja vezetni az alsó Tiszába. (Folytatjuk.) TÖRVÉntinATOsiCil TUDÓSÍTÁSOK.. Kékesitől Julius 27dikén kezdett tisztujitásunk eredménye következő : első alispán lett 228 szótöbbséggel Szombathelyi Antal, eddigi főjegyző, másodalispán: Tomcsányi József; főjegyző: Tormássy János; első aljegyző: Szakál Lajos; másod aljegyző egyszersmind levéltárnok Szánthó Albert;főadószedő: Virágos Sándor; al Polner Lajos; főügyész: Bogyó János; al: Farkas Gábor; fizetéses táblabírák: Lehoczky Lajos és Karassiay István; számvevő: Dmárta Lajos; vizi biztos: Kállay Ignácz; a békési járásban főszolgabíró: Kis János; esküdt: Sipos Sándor; a csabai járásban főszolgabíró: Kis Péter; esküdt Szeghő Alajos; középponti szolgabíró : Ambrus Lajos; esküdt: Nagy Károly; szarvasi szolgabiró: Tessedik Károly; esküdt: Lakatos Károly;orosházi szolgabiró: Jugovich József; esküdt: Farkas Béla; raktári biztosok: Birizdó Endre, Szűcs Mózes; bátorsági biztosok: Kalló József és Andrássy Ignácz; selyemtenyésztési biztos: Habóthy László ; kiadó: Foltinyi N. Nemes Kővár vidékének uj főkapitányi helytartója mélt. gr. Teleki Miklós ur elnöklete alatt népes, azonban még is békés és csendes jellemű, s a kormány iránt törvényes engedelmességet tanúsító közgyűlése volt. A magyarországi megyék levelei — mivel a vidék még nincs Magyarországhoz csatolva — többnyire tudomásul vétettek. A 600n fölül összegyűlt RRket a fökapitányi helytartó gróf ur magyar szívességgel megvendégelte. (M. és J.) Tordából. Kas megye kevés számú Rédei, f. julius 20- és 21dik napjain zárták a rendes elnöklet alatt, itten Szászrégenben második évnegyedes közgyülésöket, melly is a szokott módon kinyittatván, legelőbb is olvastattak a felsőbb rendeletek, mellyekből és egyebekből is inkább kiemelést érdemlők: 1) A fels. kir. fökormánynak idei 4119. számú azon körrendelete, miszerint fensőbb helyen tapasztaltatván az, hogy némelly törvényhatóságok, sérelmeik orvoslását egyenesen a felség előtt igyekszenek előmozdítni. ő felsége idei 998 szám alatti kegyelmes rendelete nyomán meghagyatik, hogy a fönálló szokáshoz képest folyamodványaikat a törvényhatóságok mindenkor a k. kormányszék utján igyekezzenek megtenni. Határoztatott: Mennyiben a fönálló hazai törvényekkel nem ellenkezik, tudomásul vétetik. ( 2) A k. kormányszéknek idei 3798 szám alatti körrendelete nyomán, a selyemnemük behozatala és kivitelét tárgyazó vámszabályok módosítását — országgyűlési tárgynak tekintik a BR. — A bécsi tüzkármentő társaság szabályainak, használat végett megküldött egy példánya, levéltárba tétetni határoztatott. — 4) Az első székely gyalog ezredbeli katonák tüzkárosodásbeli fölsegíttetését tárgyazó k. kormányszéki rendelete fölolvastatván, a határozat : Minthogy tüzkármentő szabályainkkal ellenkezik a hasonszinü föllépés, eképen megtagadtatik; de ha egyesek, egyes közbenjárások utján segitnek nem elleneztetik. ( 5) NI. Alsófejérmegyének, az ottani tüzkármentő egyletnek az idevalóvali egyesítése óhajtását kifejező, és e végre tulajdon kebléből egy bizottmány kinevezését tudató barátságos megtalálása következtében , a szükséges érintkezés végett innen is biztosság neveztetett. ( 6) Ugyan csak az Alsófejérmegyének, a würtembergi svábok beköltözése ügyében tett, s országgyűlésen letelepítési törvényhozatala sürgetését tárgyazó átirata pártot— látott, s a kormánynak betiltó gondoskodásáért hálateljes köszönet szavaztatik. A buzgó missionarius t. N. N. urnak pedig sub róla megsúgom, hogy csab atig menekvék meg az érdemlett jutalomtól, a közkeresettől, s csupán csak egy szózat emelkedett, melly nem lát sérelmet a dologban, t.i.ha csak egyesek jogait nem bántja; de hiszen, épen ez a bökkenő, ha közvetlenül tán nem is , de közvetve. ( 7) A kebelbeli tisztség által előadatván, hogy egy M.-Járában történt kisszerű égés által okozott kár megbecsültetése körüli eljárásban, állítólag csalás történt volna, s az ezt tárgyazó határozat onnan ide a közgyűlésre tétetvén által, a dolog miben állásának kinyomozására bizottmány neveztetett. ( 8) A tűzkármentő társulat jelen állásáról az illető kezelő által körülményes tudósítás olvastatott. — 9) A kebelbéli tárgyak s ülnökké leendők megvizsgálására egy biztosság neveztetvén ki, ezzel az első ülés elbomlott. Másnap u. m. julius 21én az első ülési jegyzőkönyv megállítása után,a kebelbeli tárgyak megvizsgálására kinevezett bizottmány munkálata vétetvén tárgyalás alá, s több idegeneknek az itteni lüzkarmentő egyletbei fölvételesét tárgyazó kérelme olvastatván. ( 10) Egyes Alsófejérmegyében Karácsonfalván haszonbérlösködö egyénnek ügye jön a botránykő, melly mellett és ellen, keletkezett hosszú vitatkozás és versengés. Miután, szózatra kerülvén a dolog, ámbár az illető biztosság megtagadást véleményezett, többség által , megyei kezesség állítás mellett a tizkármentő társaságba fölvétetett. Tegnap az Alsófejérmegye biztosaivali érintkezés végett , mi is biztosokat nevezünk, s tehát alatta érthetőleg, mert különben kereken megtagadtuk volna, óhajtjuk az egyesülést, és még is ma, hogy bevegyük vagy nem szavazunk. — (11 Szinte hasonló vita folyt egy bálás gör. k. pap köztudat szerinti immunitásáról adatni kért bizonyítványa ügyében is, melly végre még is megadatott, fijába uraimi az érdekek sokfelé ágaznak, és mindenki, lám Cicero, a maga háza mellett. ( 12) A felsökerületi alispánnak, e múlt közgyülésem megbízatása következtében m.járai kinyomozás eredményéről olvasott jelentése, miszerint szászrégeni egyesült görög esperes által elfoglalt nem egyesült görög templomot, a kétféle szertartású oláhoknak, míg az approbatalis törvény értelmében más templomot építnek, közhasználatra bocsátotta: a bizottmánnyal egyhangúlag helyeseltetik a közgyűlés által is. — így is elég kegyelem lesz az , mert hogy valaki csak rá menjen a más templomára, és azt erőszakkal elfoglalja, bezárja, hacsak találtatik még egy üdvsóvárgó lélek, ki abban imádkozni kívánna, ez uraim nem a 19dik de a 9dik században is igen merész büntet. S ha valami, de a jelen eset mindenesetre megérdemli az igazságos kormány figyelmét s méltányos védelmét, a mit teljes joggal is reménylünk. Különben, az illy atyafiságos ölelkezések közt, aligha az oláhok napja is földerül! 13) _ Ülnökségre fölvétettek hatan és viszszautasittattak ketten.— 14) B. L. hoszszas előzmények után indítványozza, hogy Doboka megyei főisp. b. Józsika Lajos úr beigtatási innepélyére egy idvezlő küldöttség neveztetnék ki. Megtörtént. S ezen ülési jegyzőkönyv fölolvasása és hitelesítése után, a gyűlésnek vége lett. (M. és J.) a) Budapesti szemle. 1. sz. b) Lettre sur f Amerique du Nord, par Michel Chevalier. 1. k. 427. 1. c) Theoretisch practisches Cornptoir-llandbuch nach Mar. Culloch. v. Schmidt. 442. 1. (1) economic Social, p. 1‘equeur. Paris 1839. 2. k, 1. 1. e) Budapesti szemle, l. k. 2. I, 486 VIDÉKI HÍREK. Aradból, jul. 28. Megyénk s városi hatóságunk, fényes ünnepet üle ma, midőn fels. urunk, legkegyelmesebb királyunk atyai kegyelmével az aradi re. b. vallótörvényszéki szinte négy évig üresen állott elnökségre nagys. Kováts Ágoston urat kinevezni méltóztatott — közös e megyének, s kir. város polgárságának öröme, midőn illy megfoghatón érezheti a felséges fejedelem igazságos atyai gondoskodását. _ Örömünkre szolgál továbbá, hogy felséges koronás fejedelmünk ezen váltói elnökségre, hol a törvény minden szigorúsága mellett is, tények kerülnek bírálás alá, mellyeket a tiszta részrehajlatlan lelkiismeret bírálhat meg igazán — ezen erényteljes férfiút adta nekünk, hogy ezentúl is megyei életünkben mint miénk velünk tanácskozhasson — mit igazol Aradmegyének végzése is, mellyben beiglatására első alis—páni elnöklet alatt küldöttséggel megtiszteltetett, úgy szinte a nj városi tanács polgármesteri elnöklet alatt tévé üdvözletét; — ezt követé a kereskedői kar.. — midőn igy egybegyülénk „Jöjj el Szentléleker hallására az anyaszentegyházba mentünk, ott bevégezve az ájtatosságot megyei teremünkbe vonulánk nagy néptömeg kíséretében — hol is a k. k. parancs fölolvasztván, anságos váltótszéki elnök beszédét megkezdő— mire az első ülnök, ki helyettes elnökségét szinte négy évig vezető, válaszola; ezt követé egy pompásan rendezett ebéd, hol felséges koronás fejedelmünk, fenséges nádor s az egész ausztriai ház dicső és hosszas éltükért hálapoharak ürítettek, estve számos fáklya kísérete mellett 3 zenekar’jelenik meg a tisztelt férfiú ablakainál, és éljenek közt megrendüle az örömét, mellynek kis szünete után váltót jegyző S. G. megköszönte; mi csak annyit kívánunk, hogy a derék férfiú hivatalos kötelességeitől ment óráit megyei életünkben továbbá is tartsa föl, mert, hoszas tapasztalás s tiszta bátor tapintata által e megyének még igen sok üdvös szolgálatokat tehet. M«rm»ros-Sziget Julius 18.— Atyai barbar fenyítés. — E hó ükén egy kőrösmezei ember feleségestül hozatott az uradalmi börtönbe; ezen atya 12 éves fiát, ki szomszédja által egy darab kenyér elvételéről vádoltatott, megfenyítendő, kosornyába tevén , a tűzhely fölé függesztő, s tüzet rakván alatta, annnyira sütögette, hogy másnap a szerencsétlen képzelhelni milly kínok közt adta ki lelkét. Beszélik, hogy a megsültnek mostoha anyja