Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-08-04 / 327. szám

negyvenegyemre ev 327. szám. 1846-Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egy egy év. Lapjaink mindennemű hirdetményeket fölvesznek. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Kedd alig. 4. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­­lendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Iskolai próbaté­telek. (Pestről. Esztergomból. Tatáról.)—Tiszaszabályozá­­si ügy. — Törvényhatósági tudósítások. Békésből (tisztujitás). Tordából (közgyűlés) Kővárvidékéről— Vidéki hírek. (Aradból. Marmaros-Szigetből. Sopronyból). — Ve­gyes újdonságok. Külföld. Portugália. Spanyol-, Francziaország. N.Bri­­tannia. Olaszország. Északamerikai egyesült státusok. Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Lettek­a húzások. Dunavízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Iskolai próbatételt. Jul. 28. és 29-én adák nyilvános próbatételüket a pesti angol kisasszonyok ne­velőintézetének növendékei; jelesül az első napon a kül­­ső leány növendékek. — A másikon pedig a nemes kis­asszonynövendékek — a belnövendékek. A külnöven­­dékek próbatételének tárgyai a meghivási programra szerint a következők valának. 1) Hittan, evangeliom­­magyarázat, ó és uj testamentomi bibliai történet. 2) Betűzés, betüfoglalás magyarul s németül. 3) Magyar s német olvasás nyomtatás és írásból. 4) Magyar s né­met helyesírás. 5) Földtan magyarul. 6) Számve­tés fejből stábján. — A belnövendékek próbatételének pedig: 1) Hittan és bibliai történetek. 2) Betűfog­lalás és olvasás magyarul s németül. 3) Helyesírás mind a két nyelven. 4) Számvetés. 5) Földtan magya­rul s németül. 6) Hazai történetek magyarul. 7) He­lyesírás franczia nyelven. 8) Olvasás és fordítás u­­gyanazon nyelven. Mi a próbatételekből kiviláglott tanítási modort, és annak sikerét, — a növendékek előmenetelét il­leti,— hogy mindenek előtt a religióbani oktatást említsük: nagy örömmel tapasztalók, miként a növen­dékek nem „abstract fogalmak“ csupán csak emlé­­kezetterhelő u. m. iskolás betanulásában izzasztot­­tak, hanem mi az életre egyedül magasztos — a hit­tan igazságaiban olly oktatást nyertek, miszerint azo­kat értelmükben — szivükben sajátukká tegyék. Épen igy a többi tárgyakbeli próbatételek is — kivétel nélkül — a tanító angolkisasszonyok ré­széről a tanítás üdvterjesztő pályáján­ hosszú ta­pasztalás nyújtotta jeles ügyeséget és igen szép ké­pességet ; de a tanuló növendékek részéről is szép szorgalmat és kitartó ügyekezetet tanusítanak.­­ Különösen a számvetésben, és jelesül a fejbeli számvetésből, továbbá a közélet- és háztartási ügyek körüli fogalmazásban; végre nemcsak az európai és különösen magyarországi földleírásban , hanem a mathematicai, földtani és a physicai égtan elemei­ben is tanúsított jeles előmenetelei az intézet növen­dékeinek igen­is bizonyíték, miként az intézet a ta­nítás és nevelés rendezésében az élet igényei­nek teljes mértékben megadá a kellő ügyei­met. Név szerint a természettani égtan elemeibeni oktatás által tanúsított figyelem a természettudo­mányok iránt alapos reményre jogosít (bennünket), miszerint a természettudományok még más némelly ágazatainak, — és mindenek elött a természeti három ország rajzának, — a természet históriának ellemeit is a jeles intézetnek tanítási programmjában aligha közel nem találandjuk. Hátra vagyon, hogy a dicsért intézetet még egy más — még pedig nagy jelentőségű szempontból is fölfogjuk, — a nemzetiség szempontjából. Hogy ezen próbatételekben a hittanból, számvetésből, — fogal­mazásból sat. német kérdések — és igy német fele­letek is hallattak — ez a nemzetesedés némelly rögtönözöinek talán nem fogott vala­mnyükre lenni, sőt, — miután a túlságok közöttünk épen sem a me­sék országába tartozók, dörgő philippicák által meg­rovásokat is fogott vala könnyen előidézni. Én azon­ban egyike vagyok azoknak, kik a nemzeti nyelv iránti legtisztább vonzalmuk mellett is erősen hiszik: miszerint a magyar nyelv egymaga — nem teheti — még magában édes Magyarhonunkban sem — bol­doggá az embert, —é­s kik nem csak méltányosnak — hanem szükségesnek is találják, hogy valahol csak a lelki és testi élet igényeit kielégíthető szüksé­ges és hasznos ismeretek terjesztéséről van szó , a nyelv érdekét másod­rendűnek tekintve — azon is­meretek bármellyik nyelven is terjesztessenek a még magyarul nem beszélhetők között. De, nyugodjanak meg a túlzók is, mert, mind­azon német kérdések és német feleletek mellett — a kérdésben levő lelkes intézet tanítás- és nevelési szelleme egészen nemzeti — egészen magyar. A ki tudja,miként a szent szónokla­tok, közös imádságok, énekek stb. ezen intézet isteni szolgálataiban még mindig német nyelven tartatnak — de mi alkalmasint némelly — az intézetnek hatal­mon kívüli körülményektől is függ — az bizonyo­san a legváratlanabb és legédesebb meglepetéssel nyerhető épen ezen próbatételekben ez intézetnek ama nemzeti szelleméröl­ meggyőződést. Nem fele­dem el soha azon fölemelkedettséget, azon lelkese­dést, mit az intézet egyik nevelési pályáját épen most dicsően bevégezte — kitűnő tehetségű növen­déke , Schmuck Vilma k. a. búcsúzó szónoklatával idézett a hallgatók keblébe, midőn ő maga is a nem­zetiség szent ihletétől átlengve — mélyen érzett szavakban vallá, miként az intézet, mellyet a felsé­ges uralkodó háznak — úgy szinte a magyar fö- és középrendnek annyi kegye szokott elárasztani,— e magyar hazának s magyar nemzetnek magyar leányokat nevel, nagy nyomatosan oda mutatva, miként egy nemzet fejlődése történetében a műveit kedélyes nőnem olly fontos egy elemet képez. Midőn végre a lelkes növendék k. a búcsú­szavainak azon részére tért, miben — nagy megille­­tődéssel adá elé, miként őt, az istápját — szeretett édes atyját már elvesztette árvát, néhány évek előtt — hivatalos kötelesség a hontól elszakasztotta szülői, hogy hazájának s nemzetének ismét visszaszerezzék, megválva édes gyermeküktől — a dicső emlékeze­tű nagy Maria Theresia kegyes alapítványában ré­szesültet, ez intézetbe küldők, hol nemzetének nyelvét megtanulván, belőle magyar leány váljék;— arczokon legördülő könyeket láttam, mellyek e bú­csúszavak viszhangját a megilletödött keblekből vis­szatükrözök , — és bátran mondhatom, hogy alig volt ott kebel, — melly a nagy királynő dicsősé­ges utódjaira a gondviselés teljes áldását kérő imá­jával a hálás növendék kisasszonynak — nem pá­rosította a maga imáját, — és nem volt olt kebel, a melly azt nem sugallá a búcsúzóhoz : Isten vezérel­jen a honnak erélyes leánya! — nem volt végre kebel, melly azon erős meggyőződéssel telve nem hagyta volna el a teremet, hogy a hon lelkes szü­lői , kik előtt a religioban — é­s a mindennapi élet igényelte kiképezésben — a n­emzeti erélyesség­­ben tűnnek föl a női nevelés főkellékei; szeretett le­ányaikat az olly czélszerűn működő és olly tisztán nemzeti ihlet különösen ajánlotta intézetre bízhatják. Pesten julius 30-án. 1846. Dr. Sztanojo­vics. Esztergomból. Julius 29dikén. Pannonhe­gyi sz. benedekiek esztergomi kir. középtanodájá­ban oktatott ifjúságnak száma 184°­ s tanév második felében 298 volt; nevezetesen a költészeti osztály­ban 61 tanuló, a szónoklati osztályban 42 tanuló, a nyelvtani negyedik osztályban 33 tanuló; a nyelvta­ni harmadik osztályban 44 tanuló; a nyelvtani má­sodik osztályban 54 tanuló; a nyelvtani első osz­tályban 64 tanuló. Julius 22dikén nemes Malocsay asszonyság le­­ánynevelő intézetében a leányok vizsgálatában na­gyon tiszt. sz. kir. városi plebánus Kollár ur lön kér­déseket a leányoknak a vallástanból magyar nyel­ven; tiszt. Ürge káplán ur a magyar nyelvből s ma­gyar szavalásból, Magyarország földleiratából s a ma­gyarok történeteiből magyar nyelven; és Malocsay asszonyság a franczia nyelvből és Francziaország föld­­leiratából franczia nyelven; Malocsay Izabella kis­asszony közönséges história s földleirat-, természeti história-, német nyelv- és írásmód-, s fejszámolásból német nyelven. A kisasszonyok jól feleltek mind a három nyelven s jelesen szavaltak magyarul. Julius 17dikén éjszaka 11 óra után a vizi vá­rosban Gantner Ferencz kalmár házában tűz táma­dott. Szerencsénkre akkor nem fújta szél mint julius 18-án, s csak a ház teteje égett le. A tűz oltásában jeleskedtek a katonák, több pap, a zsidóság, és sok polgár a szabad királyi városból. Gy. A regényes fekvésű Tata és Komárom megyei mvárosban jelenleg n. t. Nagy Márton ur lelkes igaz­gatása alatt létező nagyobb tanodalomban, a kegyes rendi 1.1. urak ismét elvitázhatlan jelét adák annak, hogy ők hivatásuknál fogva, egyedül csak az ifjúság val­lásos , erényes, és tudományos nevelésére és képe­­zésére fordítják páratlan szorgalmukat, testi és lelki erejüket. — Teljes megelégedésül szolgálta tatai ta­nodalomban járó ifjúságnak, mellynek száma azok­kal együtt, kikben a kegyes rendi házban kellő és korkivánta nevelési fölvigyázat alatt ez évben 23an neveltettek, évenkint szaporodik (az ifjúság összes száma 278) főtiszt, prépost, egyházkerületi esperest, és közkedvességü érdemdús tatai lelkész Müller Ká­roly úr, több résztvevő hallgatók jelenlétében a hittan­ból nyilvános próbatételét hallani, e részben minden szülő biztosítva lehet arról, hogy fia, ha reá későbben is czélszerű gond fordíttatik, a vallásnak elveszve nem lesz.­­ Szinte a többi tanulmányokból is a nyilvános szoros próbatételek július lefolyta alatt olly kielégítő­­leg folytattattak, hogy a jelen tanulmányi rendszer mellett többet, sem a fáradhatlan szorgalmú igazga­tó és tanítóktól, sem pedig a jó reményű tanulóktól kí­vánni nem lehet; — befejeztetvén pedig a tanulmá­nyi próbatételek, az évenkint kétszer tartatni szokott czélszerü magyar szavallások , mellyek mind a nagy­számú hallgatókat, mind pedig a derék szavallókat, a vallás, erény, fejedelem, és haza osztatlan tiszteleté­re , szeretetére, és hivségére buzdítani látszottak, igen kielégítők voltak.­­ Szinte a jelenlegi érdem­dús igazgatótól a kor kivonatának megfelelőleg, nem kis akadályokkal és költséggel létrehozott testgyakor­lati és uszodai próbatételek is a házban neveltek, és több külső tanulók által a közönségnek nagy megelégedé­sére, minekutána már előbb némelly nyelvtanokból és rajzolásból, mellyekben a növelde növendéki külön órákban , rendesen tanitattak, a próbatételt kiállották volna, elvégeztetvén, ez iskolai év befejeztetett. Ezu­tán újabb szavalatok kíséretében az érdemsorozat föl­olvastatott, melly alkalommal az adakozási kegyesség­ben kimeríthetetlen amígy gróf Esterházy Miklós kü­lönös kegyelméből, ez­úttal is a szegényebb sorsú, de vallásos és szorgalmatos tanulók közt több száz fíjra rúgó összeg kiosztatott. Annyit lehetett már hallani és olvasni az elemi iskolákról, hogy e részben az előadot­­taknak egy része is elég volna, pedig fölfogásom sze­rint, a mezei munkával foglalkozó néposztályból, val­lásos, erényes, hív és szorgalmatos, okos mezei gaz­dát képezni elegendő, ehez azonban nem sok beszéd, hanem tettleges részvét, hazafias áldozat, és a ma­gas kormány e részbeni k. intézményeinek törvény­szabta módoni teljesítése legjobban czélhoz vezet; ezeknél a már kellőleg alapított felsőbb iskolák nagyobb ügyeimet igénylenek; és e részben erősen hiszem, hogy a magas kormány, melly jelenleg a haza szel­lemi és anyagi boldogságára munkálkodni kíván, a haza kivánatihoz képest, eldöntőleg fog az alsó osztályok­tól kezdve fokonkint, az iskolai nyelvre és czélszerű tanulmányi rendszerre nézve kegyesen intézkedni. H. J. Tisza szabályozási ügy. A kornak szellemét, a kornak szükséget fejtik ki. S minden idő meghozza az ő divateszméjét, mert ezen eszme azon hiányok érzetében fogamzik, mi az embere­ket s népeket legfőbb érdekeik tekintetében legsú­­lyosban nyomja. Az élet naponkint növekedő szük­ségei, s az emberiség azon hivatásának tudata, hogy egyesek jóléte is csak olly végczél, mint egész tó-

Next