Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-08-07 / 329. szám
Negyvenegyedik év. 329. szám. 1846-Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy iv. ^ ^ Lapjaink iveményeke. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, Klara Özvegye. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. MUlil . Péntek aug. 7. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendók. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz * lendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély* Kinevezés. Halálozás* — Tierner Clark ur a duna-tiszai csatorna felőli véleményének rövid kivonata. — Vidéki hírek. (Pécsről. Árvából. Zemplénből). — Vegyes újdonságok. Külföld. Portugália. Francziaország.N. Britannia. Olaszország. Északamerikai egyesült statusok. Értekező. (Az erkölcsi népnevelés akadályai.) — Egyveleg. Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Letteka huzások. Dunavízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. kir. ap. felsége Bujanovics Endre magyar kir. helytartósági valóságos titoknokot ugyanezen kormányhatóságnál számfeletti tanácsnokká kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. Ő cs. kir. ap. felsége Kallós Lajos ügyvédnek „Magyar magánjog alapelvei“ czímű munkáját regens. magánkönyvtárába elfogadni méltóztatott. Halálozás. Carlsbad-ból azon szomorú tudósítás érkezett, miszerint Gervay Sebestény József báró cs. k. status- és conferentialis-tanácsos, a status conferentiális tanácshivatal igazgatója, sz. István apostoli király rendének kis keresztese, több más fényes rend vitézes tulajdonosa auglén reggeli 6 órakor életének 61ik évében meghalt. A fejedelem iránti tántoríthatlan hűség, terjedelmes hatáskörébeni fáradhatlan munkásság, valódi vallási érzelem, melly minden cselekedeteit vezérlé, szives részvét, mellyel mindenki iránt, ki tanácsáért vagy segélyéért folyamodott, a legmegelőzőbben viseltetett— valónak jellemének kitűnő vonásai. Az elhunyt emléke, kinek halála által a status felette nagy veszteséget szenved, mindazoknál, kik őt közelebbről ismerék s nemes tulajdonait méltányolni tudák, elfeledhetlen maradand. (De. B.) Tierney Clark ura duna-tiszai csatorna felöli véleményének rövid kivonata. Minthogy Beszédes úr ezen csatorna kiásatását leginkább a vízerő használása által akarta végbe vinni, a vízmennyiség felett pedig, mellyel rendelkezhetni , semmi bizonyos adatok nem terjesztettek elő, mindenek előtt mélyebb furatásokat tartott szükségeseknek, hogy mind az itt föltalálható víz tömegéről, mind a földrétegek minéműségéről alapos ismereteket szerezhessen. Ezen furalások által kiderült, hogy a csatorna tervezett vonalán nincs szikla, sem kőréteg, hanem mindvégig olly barnás és kékes homok, melly folyékony , mint a víz. Ezen körülményben látjam Beszédes ur tervének legnagyobb akadályát, mert józan ésszel alig lehelni föl, hogy a homokdomboknak egy 24 német mértföldnyi során keresztül, melly 45 lábra is emelkedik, és mellyben négy lábnyira sem hathatni alá a nélkül, hogy a partok be ne dűljenek — egy csatorna medre kimosathassék. Miután a Beszédesféle terv minden műtani részleteit taglalta volna, azt jelenti ki, hogy ámbár lehetetlen a dunatiszai csatornát Beszédes úr elve szerint kiásatni, általában mégsem lehetetlen annak építése, mert hiszen Angliában 110 lábnyi mélyítések is találtatnak, hanem a sok homok szükségessé tenné, hogy mind a partok, mind a meder egész hosszában úgy készíttessenek el, hogy a víz át ne hasson, mi aztán tömérdek költségbe kerülne. Beszédes úr Navigliót tervez azon oknál fogva, mert malmokat is szándékozik építeni; de hogy illy folyó csatorna nem alkalmatos a hajózásra, mutatja minden nagyobb folyó Európában, kivált a Duna, mellyen a hajók fölfelé vonatása tetemes erő és költségbe kerül; a malmok előnye tehát alig pótolhatná azon károkat, mellyek a nagyobb vízesés által a hajózásnak okoztatnának. Beszédes ur a kiásott és az elmosandó föld tömegét 5,016,000 köbölre; Clark úr ezt 8,547,802- re számítja, és ha ez Beszédes úr dimensióiban kiásatnék, 19,915,089 pfrtba kerülne; az egész csatorna költségét pedig 26,229,605 pftra számítja, és még arra is figyelmeztet, mit még senki nem érintett, hogy t. i. a vonal azon részén,melly olly rendkívüli mélységre fogna ásatni, tetemes új költségek nélkül még állomási vagy rakodási helyek sem épülhetnének. Ezen tervezett csatorna helyett tehát inkább ollyant javasolna , minőt Vásárhelyi tervezett, melly szerint a mély kiásás megkimélése végett a viz a magasabb tájakra gőzerő által fölemeltetett, és miilyennek költsége csak 7,702,900 pftra rúgott volna; de miután most a furatások eredménye tudva van, azon öszvege a költségeknek is tetemesen nagyobbulna. Mindezekből láthatni, hogy egy csatorna ezen vidéken csak olly költségek által létesülhető, mellyeket tenni alig lesz egy részvényes társaság érdekében; azért olcsóbb közlekedési eszközt, mellyre itt egyedül szükség van, javasol, melly a vidéknek nem kevesebb hasznot ígér. A legolcsóbb közlekedési rendszer most a vasút , nem csak a kiállításra, hanem még a szállításra nézve is, és ezenkívül még azon előnnyel is bír, hogy az év minden részeiben használható. A vasútra itt ugyanazon vonal lenne alkalmatos , mellyen a csatorna terveztetik, csakhogy nem a mocsárakon keresztül, hanem azok szélén vezettetnék , hol csak kezénél levő adatai szerint is annyira alkalmatos a táj, hogy a vasút tökéletes kiállítását és egész fölszereltetését , még gőzmozgonyokkal is csak 5,067,584 pftra számítja, hozzátévén, hogy ezen vonal még talán nem a legkedvezőbb Pest és Szeged közt, hanem már ezzel is a társaság figyelmét csak a két rendszer közti költségkülönbségre akarta irányozni. A vasút legjobb iránya talán a népesebb helységek felé lenne , miilyen Kecskemét, Félegyháza sat, és úgy van meggyőződve, hogy többe sehol sem kerülhet, mint 42.000 pontba egy angol mértföld. Ezek után háláját nyilvánítja a magyar építészeti igazgatóság elnöke iránt, hogy neki segédkezet nyújtani szives volt hivatalos jelentése közöltetésével, mellynek nézeteiben általában ő is osztozik. B. H. VIDÉKI HÍREK. Pécs julius 26. Tegnap estre városunk hálaünnepélynek volt tanúja, mellyel egész polgárságunk szeretve tisztelt föpásztorának, amirgit Scitovszky János püspöknek közakarattal rendezett. Megértvén t. i. polgáraink, hogy ő excellentiája egészségének erősítése végett Rohitschra menend, eltávozta előtti napon fényes küldöttséget bízott meg, hogy ő excellentiájának az egész város legjobb kivánatait megvigye, s egyszersmind kifejezze azon mély tiszteletet és hálát, mellyel iránta minden pécsi lakos viseltetik. Estve pedig a legfényesb fáklyás zenével tiszteltetett meg a nolgu püspök. A polgári őrseregnek 100 tagja díszruhában vitte a fáklyákat, a tisztikartól vezettetve; töméntelen embersokaság vévén részt a díszrenetben, melly 9 óra felé legszebb rendben vonult a város házából a püspöki lak elébe. Ma reggel pedig 4 órakor útnak indult ö excellentiája, legjobb kivánatainktól kísérve. Adja az ég, hogy uj erővel térjen vissza megyéjébe! — De az említett czélon kívül még mást is kötött ö excellentiája, utjával össze. Varasdon, Zágrábban és Gréczben tudniillik meg fogja tekinteni az ottani apáczák nőnevelő intézeteit, Isten segítségével hasonlót állítandó majd városunkban is.— Elutazta elölt főtiszt. Farkas József apát és kanonok urat nevezte ki püspöki helyettessé, miben bizonyosan az egész megye óhajtását teljesítette. (R. és N.) Árvából* Julius 28-áról. Hála az egek nemtőjének, hogy Árvának sok fia jelenleg egy ideig ismét az éhség, ínség s levelte aggodalmak terheitől megszabadult, mert imitt amott már láthatni a földeken nem egy búslakodó éhség leverte anyát, miképen törekszik burgonya-földében a kinőtt burgonyát éhségtől jajgató s eledel után csengő gyermekei s izzasztó munkától elsatnyult férje számára kaparva kiszemelni, vagy pedig látni, miképen hurczolja hátán a félig érett árpa kévét, mellyből, hogy férjének alig lenyelhető kalácsot készíthessen, nem valami újság. Nem egy szerencsésnek tartja magát a borzadalmas nélkülözés közepette, midőn már idei saját termesztményéből szert tehet némelly tápláló czikkre; valóban örvend, ezerszer örvend, visszagondolván a csak három négy hét előtti napokra, amellyeken vadállatkint tengődve s már alig lehelve éldegélni kénytelenittetek; midőn a zabt árpa szecskát örleni, len polyvát, különféle zöld füvet gyomrába befogadni kényszeríttetik az ember, ez már borzasztó. Ez pedig uraim nem nagyitott rajzolás, saját szemeim látták. Akkorában gondolom magamban: és ha gazdag úr volnék, de segítenék rajtuk. Igaz, ez Árvában nem valami hallatlan, de erről egy bácskai paraszt ficzkónak alig lehet fogalma, a ki majd naponta vastag szalona, búza kenyér s telő kulacs-bor mellett viczkándozva nem egyszer vigad, miről nem egy árvainak képzelme sincs, ezt sokan husvét idején sem ízlelik, majd mindig csak zab kenyér mellett kevés kivétellel maradván), hogy a szegény árvai tótok olly súlyosan küzdnek a mindennapi szükséggel. Hogy Árvában, felette zordon s mostoha éghajlata miatt az Ínség majdnem évenkint sátorát üti föl, azt ki sem tagadhatja; ki csak iskolába járt, az tudja, hogy az árvás tótnak minden kincse s boldogsága zab kenyér, burgonya s egy kis vásznából áll. De a mellett mégis átalján véve sok nem volna annyira a létező legnagyobb ínségnek alávetve , ha mérsékeltebb életet élne, mert hogy sok árvas parasztgazda képes legyen 80—100 forint, — nagyobbrészt az iszákosság következtében zsidónál elkövetett adóság letisztázására, — ez egyálalában lehetetlen, pedig ez így történik. Vagy pedig ha ez által sokat mondtam volna, állítok más komor képet. Aratás, bugonyaszüret idején és de jó dolguk van nálunk a Mózes ivadékainak. Midőn némelly lakosink a burgonyát még csak most kapálják, már is ősi szokás szerint mérőjét 4—8—12 garasával adják el a zsidónak égett borért. S majd egy harmadát úgy könnyedén pazarolják el; ez úgy történik a zabbal is, tavaszkor pedig tízszeresen is visszafizetik az eladott czikkeket, s azért sok észre sem veszi, midőn felettök az ínség harangja megkondul. Árvában ez évben az életnek következő az ára: búza: 12 frt.,rozs: 9—10 frt., árpa: 8—9 frt., zab: 4—5 frt., burgonya : 3 frt. volt. — Ezen valóban életet öldöklő mirigy ellen tehát mórtgos ez. püspök Andujár János olly annyira czél- s okszerű rendeléseket bocsátott folyamatba, hogy méltóságos főispáni helytartónk azok jótékony hatását egy nyilvános ebédnél őszintén megvalló , amelly rendelések következtében jelenleg az egész megyei papság ezen szent ügy mellett harczolni köteles, ahol erre szükség van. Azonban sajnosan megvallom, némellyek eddigelé e tekintetben semmi lépést sem tettek, némelyek pedig nem azon buzgóság ihlette tűzzel jártak el e körül, mint ezt az ügynek szent érdeke igényli. Sokan hivataluknál fogva s a közjó tekintetéből erejök megfeszítésével is a mérsékleti egyletek terjesztésére s minél nagyobb előmozdítására annyira munkáltak, hogy az árvai uradalom zsidó bérlőji az árendát félbenhagyták (daczára annak, hogy az árvas főigazgató 3 ezer p. forintot elengedett nekik az árendából) úgy hogy az érintett uradalom igazgatója árverés útján a serfözös korcsmaházakat új bérlőnek haszonbérbe adni kényszerültetett. De uraim! mi tűnt ki ebből? az, hogy az árenda majdnem egy harmadával fölebb rúgott. A bérlők, kik közt több megyei tiszt is találtatik, mire számítottak, meg nem foghatom. — Már ugyan saját fülemre hallottam egy liptói főszolgabírótól, ki szinte árendás , hogy bizony a mérsékleti egyletek nem igen volnának ínyére, hogy nem igen szíveli azokat, s hogy maga a megye — de csak ítélete szerint — nem tett volna jogosan, midőn a hitelezést eltörölte. Alkalmasint az árendának túlcsigázolt árait egy kissé csiklandozza. • Az idei árvas termésre vonatkozólag a felette gyér eső daczára azt mondom, hogy az nálunk különböző , kubinyi járásban felette silány a termés, másutt középszerű, sőt