Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-08-07 / 329. szám

Negyvenegyedik év. 329. szám. 1846-Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy iv. ^ ^ Lapjaink ivem­ényeke. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, Klara Özvegye. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. MUlil . Péntek aug. 7. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendók. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­­­ * lendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély* Kinevezés. Halálozás* — Tierner Clark ur a duna-tiszai csatorna felőli véleményének rö­vid kivonata. — Vidéki hírek. (Pécsről. Árvából. Zemp­lénből). — Vegyes újdonságok. Külföld. Portugália. Francziaország.N. Britannia. Olasz­ország. Északamerikai egyesült statusok. Értekező. (Az erkölcsi népnevelés akadályai.) — Egy­veleg. Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Lettek­a huzások. Dunavízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. kir. ap. felsége Bujanovics Endre magyar kir. helytartósági valóságos titoknokot ugyanezen kormányható­ságnál számfeletti tanácsnokká kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. Ő cs. kir. ap. felsége Kallós Lajos ügyvédnek „Magyar magánjog alapelvei“ czímű munkáját reg­ens. magánkönyv­tárába elfogadni méltóztatott. Halálozás. Carlsbad-ból azon szomorú tudósí­tás érkezett, miszerint Gervay Sebestény József báró cs. k. status- és conferentialis-tanácsos, a status conferentiális ta­nácshivatal igazgatója, sz. István apostoli király rendének kis keresztese, több más fényes rend vitéze­s tulajdonosa aug­­lén reggeli 6 órakor életének 61ik évében meghalt. A fejedelem iránti tántoríthatlan hűség, terjedelmes hatáskörébeni fáradhatlan munkásság, valódi vallási érzelem, melly minden cselekede­teit vezérlé, szives részvét, mellyel mindenki iránt, ki taná­csáért vagy segélyéért folyamodott, a legmegelőzőbben vi­seltetett— valónak jellemének kitűnő vonásai. Az elhunyt em­léke, kinek halála által a status felette nagy veszteséget szen­ved, mindazoknál, kik őt közelebbről ismerék s nemes tulaj­donait méltányolni tudák, elfeledhetlen maradand. (De. B.) Tierney Clark ura duna-tiszai csatorna felöli véleményének rövid kivo­nata. Minthogy Beszédes úr ezen csatorna kiásatá­sát leginkább a vízerő használása által akarta vég­be vinni, a vízmennyiség felett pedig, mellyel ren­delkezhetni , semmi bizonyos adatok nem terjesztettek elő, mindenek előtt mélyebb furatásokat tartott szük­ségeseknek, hogy mind az itt föltalálható víz tömegé­ről, mind a földrétegek minéműségéről alapos isme­reteket szerezhessen. Ezen furalások által kiderült, hogy a csatorna tervezett vonalán nincs szikla, sem kőréteg, hanem mindvégig olly barnás és kékes homok, melly fo­lyékony , mint a víz. Ezen körülményben látja­m Beszédes ur tervé­nek legnagyobb akadályát, mert józan ésszel alig le­helni föl, hogy a homokdomboknak egy 24 német mértföldnyi során keresztül, melly 45 lábra is emel­kedik, és mellyben négy lábnyira sem hathatni alá a nélkül, hogy a partok be ne dűljenek — egy csatorna medre kimosathassék. Miután a Beszédesféle terv minden műtani rész­leteit taglalta volna, azt jelenti ki, hogy ámbár le­hetetlen a dunatiszai csatornát Beszédes úr elve sze­rint kiásatni, általában még­sem lehetetlen annak épí­tése, mert hiszen Angliában 110 lábnyi mélyítések is találtatnak, hanem a sok homok szükségessé tenné, hogy mind a partok, mind a meder egész hosszában úgy készíttessenek el, hogy a víz át ne hasson, mi aztán tömérdek költségbe kerülne. Beszédes úr Navigliót tervez azon oknál fogva, mert malmokat is szándékozik építeni; de hogy illy folyó csatorna nem alkalmatos a hajózásra, mutatja minden nagyobb folyó Európában, kivált a Duna, mel­lyen a hajók fölfelé vonatása tetemes erő és költ­ségbe kerül; a malmok előnye tehát alig pótolhatná azon károkat, mellyek a nagyobb vízesés által a ha­józásnak okoztatnának. Beszédes ur a kiásott és az elmosandó föld tömegét 5,016,000 köb­ölre; Clark úr ezt 8,547,802- re számítja, és ha ez Beszédes úr dimensióiban ki­­ásatnék,­­ 19,915,089 pfrtba kerülne; az egész csatorna költségét pedig 26,229,605 pftra számítja, és még arra is figyelmeztet, mit még senki nem érin­tett, hogy t. i. a vonal azon részén,melly olly rend­kívüli mélységre fogna ásatni, tetemes új költségek nélkül még állomási­ vagy rakodási helyek sem épül­hetnének. Ezen tervezett csatorna helyett tehát inkább ol­­lyant javasolna , minőt Vásárhelyi tervezett, melly szerint a mély kiásás megkimélése végett a viz a ma­gasabb tájakra gőzerő által fölemeltetett, és miilyen­nek költsége csak 7,702,900 pftra rúgott volna; de miután most a furatások eredménye tudva van, azon öszvege a költségeknek is tetemesen nagyob­­bulna. Mind­ezekből láthatni, hogy egy csatorna ezen vidéken csak olly költségek által létesülhető, mellye­­ket tenni alig lesz egy részvényes társaság érdeké­ben; azért olcsóbb közlekedési eszközt, mellyre itt egyedül szükség van, javasol, melly a vidéknek nem kevesebb hasznot ígér. A legolcsóbb közlekedési rendszer most a vas­út , nem csak a kiállításra, hanem még a szállításra nézve is, és ezenkívül még azon előnnyel is bír, hogy az év minden részeiben használható. A vasútra itt ugyanazon vonal lenne alkalma­tos , mellyen a csatorna terveztetik, csakhogy nem a mocsárakon keresztül, hanem azok szélén vezet­tetnék , hol csak kezénél levő adatai szerint is an­nyira alkalmatos a táj, hogy a vasút tökéletes ki­állítását és egész fölszereltetését , még gőzmozgo­­nyokkal is csak 5,067,584 pftra számítja, hozzáté­­vén, hogy ezen vonal még talán nem a legkedvezőbb Pest és Szeged közt, hanem már ezzel is a társa­ság figyelmét csak a két rendszer közti költségkü­lönbségre akarta irányozni. A vasút legjobb iránya talán a népesebb hely­ségek felé lenne , miilyen Kecskemét, Félegyháza sat, és úgy van meggyőződve, hogy többe sehol sem kerülhet, mint 42.000 p­o­ntba egy angol mért­­föld. Ezek után háláját nyilvánítja a magyar építészeti igazgatóság elnöke iránt, hogy neki segédkezet nyúj­tani szives volt hivatalos jelentése közöltetésével, mellynek nézeteiben általában ő is osztozik. B. H. VIDÉKI HÍREK. Pécs julius 26. Tegnap estre városunk hála­ünnepélynek volt tanúja, mellyel egész polgárságunk szeretve tisztelt föpásztorának, amirgit Scitovszky János püspöknek közakarattal rendezett. Megértvén t. i. polgáraink, hogy ő excellentiája egészségének erősítése végett Rohitschra menend, eltávozta előtti napon fényes küldöttséget bízott meg, hogy ő ex­­cellentiájának az egész város legjobb kivánatait meg­vigye, s egyszersmind kifejezze azon mély tiszteletet és hálát, mellyel iránta minden pécsi lakos viseltetik. Estve pedig a legfényesb fáklyás zenével tiszteltetett­­ meg a nolgu püspök. A polgári őrseregnek 100 tagja díszruhában vitte a fáklyákat, a tisztikartól vezettetve; töméntelen embersokaság vévén részt a díszr­enet­­ben, melly 9 óra felé legszebb rendben vonult a vá­ros házából a püspöki lak elébe. Ma reggel pedig 4 órakor útnak indult ö excellentiája, legjobb kivána­­tainktól kísérve. Adja az ég, hogy uj erővel térjen vissza megyéjébe! — De az említett czélon kívül még mást is kötött ö excellentiája, utjával össze. Varas­­don, Zágrábban és Gréczben tudniillik meg fogja te­kinteni az ottani apáczák nőnevelő intézeteit, Isten se­gítségével hasonlót állítandó majd városunkban is.— Elutazta elölt főtiszt. Farkas József apát és kanonok urat nevezte ki püspöki helyettessé, miben bizonyo­san az egész megye óhajtását teljesítette. (R. és N.) Árvából* Julius 28-áról. Hála az egek nem­­tőjének, hogy Árvának sok fia jelenleg egy ideig is­mét az éhség, ínség s levelte aggodalmak terheitől megszabadult, mert imitt amott már láthatni a föl­deken nem egy búslakodó éhség­ leverte anyát, mi­képen törekszik burgonya-földében a kinőtt burgo­nyát éhségtől jajgató s eledel után csengő gyer­mekei s izzasztó munkától elsatnyult férje számára kaparva kiszemelni, vagy pedig látni, miképen hur­­czolja hátán a félig érett árpa kévét, mellyből, hogy férjének alig lenyelhető kalácsot készíthessen, nem valami újság. Nem egy szerencsésnek tartja ma­gát a borzadalmas nélkülözés közepette, midőn már idei saját termesztményéből szert tehet ném­elly tápláló czikkre; valóban örvend, ezerszer örvend, visszagondolván a csak három négy hét előtti na­pokra, amellyeken vadállatkint tengődve s már alig le­helve éldegélni kénytelenittetek­; midőn a zab­t árpa szecskát örleni, len­ polyvát, különféle zöld füvet gyomrába befogadni kényszeríttetik az ember, ez már borzasztó. Ez pedig uraim nem nagyitott rajzolás, saját szemeim látták. Akkorában gondolom magam­ban: és­ ha gazdag úr volnék, de segítenék rajtuk. Igaz, ez Árvában nem valami hallatlan, de erről egy bácskai paraszt ficzkónak alig lehet fogalma, a ki majd naponta vastag szalona, búza kenyér s telő kulacs-bor mellett viczkándozva nem egyszer vi­gad, miről nem egy árvainak képzelme sincs, ezt sokan husvét idején sem ízlelik, majd mindig csak zab kenyér mellett kevés kivétellel maradván), hogy a szegény árvai tótok olly súlyosan küzdnek a min­dennapi szükséggel. Hogy Árvában, felette zordon s mostoha éghajlata miatt az Ínség majd­nem éven­­kint sátorát üti föl, azt ki sem tagadhatja; ki csak iskolába járt, az tudja, hogy az árvás tótnak minden kincse s boldogsága zab kenyér, burgonya s egy kis vásznából áll. De a mellett mégis átalján véve sok nem volna annyira a létező legnagyobb ínség­nek alávetve , ha mérsékeltebb életet élne, mert hogy sok árvas parasztgazda képes legyen 80—100 forint, — nagyobbrészt az iszákosság következtében zsidónál elkövetett adóság letisztázására, — ez egy­­álalában lehetetlen, pedig ez így történik. Vagy pe­dig ha ez által sokat mondtam volna, állítok más ko­mor képet. Aratás, bugonyaszüret idején és de jó dol­guk van nálunk a Mózes ivadékainak. Midőn némelly lakosink a burgonyát még csak most kapálják, már is ősi szokás szerint mérőjét 4—8—12 garasával adják el a zsidónak égett borért. S majd egy harmadát úgy könnyedén pazarolják el; ez úgy történik a zabbal is, tavaszkor pedig tízszeresen is visszafizetik az eladott czikkeket, s azért sok észre sem veszi, midőn felettök az ínség harangja megkondul. Árvában ez évben az élet­nek következő az ára: búza: 12 frt.,rozs: 9—10 frt., árpa: 8—9 frt., zab: 4—5 frt., burgonya : 3 frt. volt. — Ezen valóban életet öldöklő mirigy ellen te­hát mórtgos ez. püspök Andujár János olly annyira czél- s okszerű rendeléseket bocsátott folyamat­ba, hogy méltóságos főispáni helytartónk azok jóté­kony hatását egy nyilvános ebédnél őszintén megval­­ló , a­melly rendelések következtében jelenleg az egész megyei papság ezen szent ügy mellett har­­czolni köteles, a­hol erre szükség van. Azonban saj­nosan megvallom, némellyek eddigelé e tekintetben semmi lépést sem tettek, némelyek pedig nem azon buzgóság ihlette tűzzel jártak el e körül, mint ezt az ügynek szent érdeke igényli. Sokan hivataluknál fog­va s a közjó tekintetéből erejök megfeszítésével is a mérsékleti egyletek terjesztésére s minél nagyobb előmozdítására annyira munkáltak, hogy az árvai u­­radalom zsidó bérlőji az árendát félbenhagyták (da­czára annak, hogy az árvas főigazgató 3­ ezer p. fo­rintot elengedett nekik az árendából) úgy hogy az é­­rintett uradalom igazgatója árverés útján a serfözö­s korcsma­házakat új bérlőnek haszonbérbe adni kény­­szerültetett. De uraim! mi tűnt ki ebből? az, hogy az árenda majd­nem egy harmadával fölebb rúgott. A bérlők, kik közt több megyei tiszt is találtatik, mi­re számítottak, meg nem foghatom. — Már ugyan saját fülemre hallottam egy liptói főszolgabírótól, ki szinte árendás , hogy bizony a mérsékleti egy­letek nem igen volnának ínyére, hogy nem igen szíveli azokat, s hogy maga a megye — de csak ítélete szerint — nem tett volna jogosan, midőn a hi­telezést eltörölte. Alkalmasint az árendának túlcsigá­­zolt ára­it egy kissé csiklandozza. •­ Az idei árvas termésre vonatkozólag a felette gyér eső daczára azt mondom, hogy az nálunk különböző , kubinyi járás­ban felette silány a termés, másutt középszerű, sőt

Next