Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-10-22 / 372. szám

372. szám, 1846. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap eg­yegy ív-Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró belükkel ÖL ezüst ki- számittatik. Negyvenegyedik év. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Csütörtök oct. 23. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimokot kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendók. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­­lendünk. T A R T A L O H. magyarország­rn Erdély. Nádor ő fensége egész­ségi állapotáróli hivatalos jelentések. — Tudomány és iro­dalom. (Rudnó és lelkésze 1844—1845ben, és még va­lami, többi közt a mai magyar zsidó. Irta Arányi Lajos or­vostudor). — Törvényhatósági tudósit­ás­ok. Pestből (nádori ünnepély és még valami). Szatmárból­­fölvilágosító czáfolat septemberi gyűlésünkről a pesti Hírlapban közlöttek­re s a jelen körülmények). — Vegyes újdonságok. Külföld. Francziaország. Sveicz. Törökország. Értekező. (Az angol aristokratia.) Társulatok és Intézetek, (Iparegyesület. — Az iparműkiállitási dijbirálatok eredményének folyatása.) Hirdetés: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Tizennegyedik orvosi jelentés nádor­i cs. k. főherczegsége egészségi állapotáról. a császá­ri királyi föherczegségének tudlul adott egészségbeli javulása az epe orgánok beteges izgatottsága által teg­­nap délelőtt váratlanul megzavartatott,a mi őfenségénél késő estig újra igen szenvedő állapotot idézett elő. Es­te sükerült a kórjelenségek enyhítése, mire ismét meg­lehetősen nyugalmas és állott be. Folyó hó 20kán reg­gel öcs. kir. főherczegsége egészségi állapota meg­nyugtató. Budán mindszenthó 20-án 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m. k. Dr. S­­­e­in ma­ssl­er m. k. Dr. Würtler m. k. Tizenötödik orvosi jelentés nádor öcs. kir. föherczegsége egészségi állapotáról. Ö­cs. kir. föherczegségének tegnap reggel tapasztalt egész­ségbeli javulása az egész napon át folyvást tartott, minek vidorság s az erőknek némi gyarapodása jön következménye. Jól töltött és után­a cs. kir. fensége ma utón reggel körülményekhez képest jól érzi magát. Budán, mindszenthó 21-én 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m.k. Dr Steinmassier m. k. Dr Würt­ler m. k. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. „ Rudnó és lelkésze 1844—1845ben, és még valami, többi közt a mai magyar zsidó.­. írta Arányi Lajos orvos­tudor és a pesti kir. egyetemben a kórboncttan rendes ta­nára. — Midőn a czimzett munkát az olvasó közönségnek bemutatjuk, egy a szenvedő emberiségre nézve kor­­szükségnek vélünk ez által megfelelni. Ugyanis még nem járt le ideje, hogy kisebb nagyobb testi bajok­ban szenvedők áhítattal zarándokoltak Rudnóra, e hely lelkészétől reményivé gyógyulást szenvedéseik­ben. A jelen munkában előítélet nélkül ismertetik meg az olvasóval mind az elhiresült lelkész, mind an­nak még elhiresültebb gyógymódja; s a szerző dicsé­retére válik, hogy művéből sem a csüggedő beteg föltétlen hite a nevezett gyógymód iránt nem tűnik le, sem a rátartás szakember vak ellenszenve nem rí ki belőle ; a rudnói lelkészt és gyógymódját, úgy a mint van, látja itt az olvasó, megismerkedik azon helyes és sok tekintetben meglepőleg sükerülő ta­pintattal, mellyel a rudnói lelkész tapasztalás utján a gyógyszereket kezeli; de egyszersmind átlátja hiá­nyát azon értelmes okszerűségnek, melly nélkül a gyógyszer sokszor öldöklővé válhatik az orvos ke­zében. S ezen ismertetés olly kedves és kedélyes modorban van előadva, hogy azt mind az illető szak­ember , mind pedig a laicus olvasó a legnagyobb e­­légedéssel, okulva s mulatva, forgathatja át. S eb­ben áll a munka egyik része. — Másik részét kü­lönféle vegyes észrevételek teszik, mellyek közt nem nagy ugyan az összefüggés, de mellyek legna­gyobb részét elmondani, mégis hasznos és szüksé­ges dolog. A zsidók valóban úgy ismertetnek meg benne, a mint vannak : a szerző kimondja ugyan em­­berbarátilag azon elvet, hogy állásukon mind önma­guk mind a közállodalom tekintetében segitni kellne; de hogy e segítésnek minden esetre ezen eddig ön­magát elszigetelő faj kebeléből kell kiindulnia, mert igy, miként a zsidófaj most viseli köztünk magát, csak igen kevés rokonszenvvel viseltethetünk irántok. — A­miket végre szerző a magyar orvosok hely­zetéről, különösen pesti egyetemünkről, s leg­különösebben annak orvosi karáról, s az e rész­ben mindenfelől mutatkozó rendkívül rokkant és gyö­keres javítást igénylő állapotokról mond el, azok nagyon is figyelemre méltók , s szivünkből óhajtjuk, hogy illető helyeken viszkazngra találjanak. — A kis­ded könyv minden tekintetben figyelmet érdemlő ol­vasmány, az elsőre nézve pedig, a szenvedőkre s betegekre nézve, egyszersmind hasznos és szüksé­ges is. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Pestből, October 19. Folyó hó nevezett nap­ján nálunk rendkívüli közgyűlés vola hirdetve, s e hírnek hallatára örömtől lángolva nyüzsgőst pezs­­gett a fiatalság, kandi feszültségben nyugtalankodék a korosabb nemzedék, s az érdekes óra megérkez­tére türelmetlenkedve vártak a vének és öregek, mert tudni kell uraim, hogy a vásár- , német szín­ház- , és arénán kívül Pest megye közgyűlése az , hol reánk nézve legtöbb érdekességek s legneve­zetesebb spectaculumok szoknak történni. Megjött vég­re az óra, s mi tömegestől tódultunk a megyei te­rembe, helyet foglalók, nehogy ennek hiánya mi­att megúsztassunk azon ritka élvezetektől, mellyek részint a közügyek vitatásának mezejéről, részint az elvharcz, személyes megtámadások, gyanusitga­­tások, s az egymással élet-halálra küzdő pártszel­lem csatateréről itt szokás szerint ajánlkoznak. A zsú­folt teremt gyűlést, minek tárgyát s­okait ezer­­félekép is kezdtük magyarázgatni — főispánt helyet­tes ö­nltga elvégre riadó éljen-üdvözletek közt csakugyan megnyila, s rövid előszó után mihamar elő­adta, hogy a jelennem közgyűlés részint a köztiszteletü nádorunk ő fensége félszázados ünnepének megtartása iránti rendelkezés, részint az erre kinevezendő kül­döttség s e fensége egészségi állapotának , s a no­vember 5-ére szándékolt ünnepély elhalasztásának köztudomásra­ juttatása miatt hivatott egybe. Ezen előzmények folytán megemlítő­­ méltósága egyszer­smind , hogy a t. kk. és rr. jelennem teendőik közöl tehát legelső elhatározni, hogy a szóban levő ünne­pélyre milly küldöttségek neveztessenek ki ? S ö méltósága erre úgy nyilatkozik, hogy nézete szerint itt háromféle küldöttségre leszen majd szükség Pestmegye részéröl, egy t. i. ö fensége, mint or­szágunk köztiszteletü nádora, — másik, mint Pest­­megye főispánjának tisztelgésére, — a harmadik pe­dig, mellynek kötelessége legyen megtudni, hogy ö fensége mikor méltóztatnék elfogadni ezen küldött­ségeket? Az a tárgy feletti tanácskozás, mellyet egypár közbeszólt indítvány s fölszólamlások csak kevés időre szakítanak meg, nem sokáig tartott, s eredményező, hogy ő fensége dicső hivatalosko­­dása félszázados ünnepélye megtartására először is csak egy előleges küldöttség neveztetendik ki az országos küldöttséghez, s aztán egy másik, melly­nek kötelességében álland megtudni: ha váljon azon ünnepi alkalommal lehet-e szerencséje Pestmegye karai és rendesnek saját körében tisztelhetni ő fen­ségét, mint szinte e megyének félszázados dicső hi­vataloskodása főispánját, — vagy nem? Erre néz­ve ha ő fensége meg nem jelenhetik a kir. és rr. tisz­telő körében, úgy a megye részéről ő fenségének, mint köztiszteletü főispánjának tisztelgésére ugyana­zon küldöttség fog megjelenni, melly őfenségének, mint országunk nádora tiszteletére neveztetett ki. Elő­adván főispáni helyettes e méltósága a jelen rendkí­vüli közgyűlés okát, fölolvasztott aztán egy helytartó­­sági intézvényt, mellyben nádorunk ő fenségének fél­százados ünnepélye megtartása tárgyaltatik, s mellyben többek közt, egy, azon ünnepély dicső emlékére ala­pítandó ipariskola állítása is megemlittetik. Ezután is­mét fölolvastatott egy leirat a helytartótanácstól, egy másik pedig a kancelláriától, mellyben a megyének ná­dorunk őfenségének súlyos betegsége s az ünnep el­halasztása tudtára adatik. Ez meglevőn, legelőször is E. R.táblabiró úr szólalt föl, s indítványozta, hogy ne­veztetnék ki egy küldöttség, melly ö fensége ná­dorunkhoz menne, kijelentendő e cs. kir. föherczeg­­ségének jelen egészségi állapota iránti aggodalmát a megyének, — s hozna rögtön tudósítást a karok és rendeknek ö fensége egészségének mintlétéről? Ezen indítvány eleinte nem igen pártoltatott, de mi­után mellette többen fölszólaltak, s miután főtiszt. K. I. kanonok ur ezen indítványt olly kép módo­­sitá, hogy a kinevezendő küldöttség ne nádor ő fensége, hanem kedves fia István cs. kir. föher­czegségének magas személyéhez küldetnék a fe­­lebbi okok miatt: egyhangúlag elfogadtatott, s kül­döttség neveztetett ki, mellynek tagai lettek: gr. Rá­day Gedeon, gr. Teleky László, főt. Körmöczy Imre kanonok, a megyei két alispán, l­öbren­te­i Gábor s Slegyessy Péter urak stb. A küldött­ség azonnal elment, s rövid idő múlva , mi alatt a tanácskozás fölfüggesztetett—azon örvendetes hírrel érkezők meg, hogy ő fensége köztiszteletű nádorunk egészségi állapota már jobbra fordult, a­mi a ka­rok és rendekben átalános örömet gerjesztő. A küldött­ség továbbá mimodoni eljárásáról azon jelentést té­ve , miszerint elérkezvén a nádori lakba, István fő­­herczeg elébe leendő bocsáttatását kieszközöltetni kér­te, mire olly értesítést vett, hogy valamint a fenséges főherczegnő szívesen fogadná a küldöttséget, ha fensé­ges férje iránti kötelessége jelenleg el nem tartóztatná. h­agy István ö cs. kir. fensége is fiai kötelességeinek teljesítése által el lévén foglalva, a küldöttséget el nem fogadhatja, hanem fens. Károly ö cs. kir. főher­­czegsége jelenleg Budán lévén , fogja a küldöttsé­get fogadni. Ennek következtében bevezettettek Ká­roly­­ cs. kir. föherczegségéhez, ki a karoknak és rendeknek fenséges testvére a nádor személye iránt ez­úttal is tanúsított hit ragaszkodásuk nyilvá­nításán érzett örömét, és azt, hogy ezen tisztelet és ragaszkodás elötte felejthetetlen leend, kinyilatkoz­tatta : e közben bejött István ö főherczegsége is, és mind­ketten értesítették a küldöttséget a fenséges beteg állapotának már határozottan jobbra lett válto­zásáról, s arról is, hogy naponkénti javulásához biz­tos reménység van. István ö főherczegsége végtére kinyilatkoztatta azon lekötelezettségét, mellyel visel­tetik a karoknak és ír­nak felséges atyja személye iránt bebizonyított hűt ragaszkodásuk és tisztelettel teljes szeretetökért. A tanácskozások folyama ezután nem sokára megszakadt, a jegyzőkönyv hitelesíttetek, s a közönség délutáni egy óra felé szétoszlott. Nem rendes levelező. Szatmárbó­i N­agy Károly, o­ct. 12.1846. Fölvilágosító czáfolat septemberi gyülé­­sünkröl a Pesti Hírlapban közlöitekre, s a j­e­­­e­n körülmények. At olvasóm az utóbbi Septem­ber 7-ki évnegyedes közgyűlésünkről a hírlapokban közzétett tudósításokat. Majd mindenül azon oldaláról emelte azt ki, honnan főispáni helytartónk székfogla- lási alkalma föltűnő volt. — A gyűlés tárgyalta ügyek felöl csak annyi említést sem találok , mennyit e la­pokban közhírré tettem. — Sőt ti Pesti Hírlap tudósí­tója letérve a gyűlés diplomaticumáról, — még az igtatási ünnepélyt is csak amúgy könnyedén mint mellékes dolgot említvén meg, ol­yasmiről irt, minek érdeke October 21 én jönne figyelembe, ha jöne, meg­mutatva evvel is, hogy rohanva halad, vagy épen a jövőben él, t. i. pállja alispánait megtette, a mérsé­kelt haladókénak pedig egyikét lelépette, másikával — a Pesti Hírlapban az alispánságot föl nem vállaltatta. És ezen elmefuttalás a Jelenkor Szerkesztőségének annyira megtetszett, hogy azt saját lapjába is átvet­te légyen. Bizony, bizony, talán a Jelenkor e tárgynál azon kölcsönt akarta visszavenni, mellyet a Pesti Hír­lapnak — ennek keletkezése táján — a hires beregi halottföltámadásról — a „hallottas házak44 czimü ve­­zérczikk okozójáról, hitelezett. — Hogy közlő E. M. és D. M. tb-knak, mint a haladó párt — sic nomina­­re placet — által kijelölt alispánoknak épen mintegy

Next