Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)

1847-01-14 / 419. szám

­ . MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. kir. ap. felsége a zengi székeskáptalanban Gru­­bissich János idősb kanonokot őr-kanonokká, Basletich Vincze ifjabb kanonokot idősb kanonokká,­­ a szombathelyi káptalanban pedig Bit­ni­cz Lajos, püspöki lyceumbeli tanítót kanonokká kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. ő cs. kir. ap. felsége altorjai báró Apor Sándor és ma­­xai Máriaffy Lajos fogalmazó gyakornokokat az érd. kir. udv. kancelláriánál tiszteletbeli udv. fogalmazókká kinevezni legke­gyelmesebben méltóztatott. A nmlgy m. kir. udv. kincstár a kebelbeli számvevőszék­nél ürességbe jött számvevő-tisztállomásra Nárosnyi István számjegyzőt, számjegyzőségre Oeffner Ferencz járulnokot, járulnokságra Preiszler Ignácz díjpénzes gyakornokot, s az ekép megüresült díjpénzes gyakornokságra Szuper László díjtalan gyakornokot érdemesslé. A nmlgu m. kir. udv. kincstár a szigethi h. sószállitási hivatalnál megüresült mázsálói állomásra Koszlaczky La­jos ottani dijnokot alkalmazá. A nmlgu m. kir. udv. kincstár az ürességben levő hra­­deki első elemi iskola-tanitói állomásra Popischill Ferencz ottani másod-tanitót, ennek helyére pedig Panfinger Fe­rencz eddigi lubochnai tanítót érdemesité. Mind azok, kik az igy megüresült lubochnai iskola-tani­tói állomást, mellyel 200 pártnyi évenkinti fizetés, 18 pozsonyi mérő rozs pénzül beváltva, 8 öl tűzifa, 20 mázsa széna, 4 sze­kér szalma, 4 párt iskolai kellékekre, szabadszállás, és 800 0/0 rétilletőség össze van kötve, elnyerni óhajtják, szabályszerűleg okiratok­ folyamodványaikat a hradeki k. kincst. igazgatósági hivatalnál folyó évi február 15-éig nyújtsák be. Erdélyi országgyűlés. Tizen­ki­len ez­e­di­k országos ülés január 4én 18­47ben. Tárgy: Udv. kancellári kinevezést s tör­­vényczikkeket illető kímes kir. leiratok fölolvasása, követváltozások jelentése , napló szerkesztése , az országos rendszeres bizottmány úrbéri munkálatának fölolvasása. Elérkezvén a rég várt január 4-e , mint az országgyűlés újonan megnyitására kitűzött nap, a KK. és KR, bár nem igen nagy számmal, az ed­­­­digi terembe fölgyülekeztek. Megemlítendőnek tart­juk azt, hogy az elnök ö­nmaga bejövetele előtt, midőn hazánknak egyik tisztelt s katonai pályán kitűnő fia, kir. hivatalos s cs. kir fegyvertár-mester b. Bá­csés Ádám ö­nmlga a terembe belépett, harsogó éljenkiáltással idvezeltetett. Tizenegyedfél órakor országos­ elnök b. Kemény Ferencz ö­nmlga is hasonló éljeneztetések közben megérkezvén, szé­két elfoglaló s rövid de szives szavakkal idvezté az uj évet a BRnek, mihez azon óhajtását ragasz­tó , hogy munkálódásuk legyen a haza javára az Istentől megáldva. — Ekkor a múlt év octobere­jén tartott IIdik országos ülés jegyzőkönyve föl­­olvastatván, egy kis igazítással — mi az abban említett kir. leiratoknak közlését tárgyazó pontot il­lette, mire nézve kifejeztetett, hogy a netalán a 4élik kir. előterjesztéssel kapcsolatban álló kir. leiratok köz­lése kivántatott — megáldhatott. A jegyzőkönyv föl­olvasása után, elnök­e nagymaga jelentette, hogy a kir. kormányszék a KR. és RR. ülésében megjelenni akar — a minthogy nem sokára hangos „éljen­­“-ki­áltások közben megjelent, s szokott helyét az asz­talnál elfoglalván, kir. kormányzó ö­nmaga az uj évet hasonlókig a RRnek idvezelte és jelenté, hogy több kir. leiratok érkezvén, azok fölolvastatni lóg­nak. Ennek következtében az itélőmester ur által fel—­olvastattak: 1) Az erdélyi kir. udv. kancellár kinevezésé­ről szóló, tavalyi dec. 27röl, mit tisztelt kir. udv. kan­cellár , amaga nevének hallásakor harsogó él­jen !—kiállás félbeszakasztott, melly örömriadás a fölolvasás után hosszasan ismételtétel­. 2) A földészek személyes fel- és alperességi jogát tárgyazó s kegyelmesen megerősített törvény­­czikket kisérő kir. leirat, tavalyi oct. 16-ról. 3) A magyar és székely törvényhatóságokban a törvényszékeik ülnökei tétele módjáról szóló s ke­gyelmesen megerősített törvényczikkel jött kir. le­irat, táv. oct. 16-ról. 4) A Krassó és Slunyad megyék , s oláh—ibiá­riai szélbeli ezred közötti határszéli versengéseket s némellyek honosítását tárgyazó s kegyelmesen meg­erősített törvényczikkel jött kir. leirat, táv. oct. 16ról. 5) Mármarosmegye és Radna-vidéke között versengés alatt levő darab földet illető s kegyel­mesen megerősített törvényczikkel jött kir. leirat, táv. jul. 14ről. 6) A legrövidebb perfolyamatot illető tör­vény­czikkre nézve kelt kir. leirat táv. oct. 16ról, melly, mivel az eddigi törvénykezési rend megvál­toztatását föltételezi, visszaküldetik bővebb megfon­tolásra. 7) A mezei rendőrséget illető s visszaküldött törvényjavaslatra vonatkozó kir. leirat táv. jul. 14ről. 8) Több törvényjavaslatok visszautasítását tár­gyazó kir. leirat táv. oct. 16ról. E törvényjavasla­tok szólnak :­­ a) A magyar és székely nemzet keblében levő faluk belső igazgatásáról, b) Földes­urak úrbéri fenyítékéről, c) Az úrbéri visszaélések korlátozásáról, nemtelenek birtokképességéről, vég­­hagyományt tehető jogáról, valamint a zsellérek sza­bad költözködéséről. d) A közmunkákról s az or­szágosan megállított utakat illető kisajátításról. 9) Az 181°/iki diaetáról fölküldött, ő felsé­gétől megerősített, de két honosítási törvényczik­­ken kívül a Riktől félretett törvényjavaslatokra nézve a közelebbi országgyűlésen kelt kir. leira­tokra hivatkozó s a BBnek azok iránti engedel­mességet ajánló kir. leirat táv. aug. 29ről. Mind ezen kir. leiratok köziratra kikéretvén, kiadatásuk meghatároztatott. A kir. kormányszék eltávozta után, országos elnök ö­nmaga jelenté elsőben, hogy kir. kormány­zó ő­nmagától értesítve van, miszerint gr. Nemes Károly tollvétségből a kir. hivatalosok közöl ki­maradván , neve oda beigtalandó; továbbá, a kö­vetek közt is némi változások történtek, u. m. Z­a­­ránd megye egyik követe Kozma Dénes Bécs­­ben súlyos betegségtől levezetvén, helyette pót­lókövet Baternay Antal jött be. Kraszname­­gye báró Bánffi Jánost 2 dik követté választotta. — Brassó vidéke Bömches Fridrik helyébe Schnell Károlyt — Besztercze vidéke Regius János fő­bíró helyébe Hoffgraef Jánost — Uj egyház­szék Conrád Fridrik bir. biró helyébe Herbert Sámuel székbirót — s végre Hátszeg város Wotsch Mihály helyébe Baj­as­ek Miklóst — küldötték. Elnök­e nagymaga jelenti, miszerint a KK. és RR. megbízása következtében, hogy az országos nap­ló létrejövéséről gondoskodjék — a KK. és RR. előtt ismeretes gyorsíró Hajnik Károly urat a napló vi­telére fölszólította, ki is azt elvállalván, ezennel a Kir. és RRnek bemutatja, mint a ki helyét az országos te­remben már elfoglalta — melly tudásul vett nyilvání­tást a gyülés hangos éljen !—kiáltással fogadott. Egy kir. hivatalos. A napló létrejövésének útjában álló akadály elhárításáért országos elnök e nagymarga buzgalmát méltánylással említi, egyszer­smind kérdést teszen annak szerkesztése módjáról, hogy az előleges tanácskozás tárgya legyen-e, vagy pe­dig annak az eddigi szellemben szerkesztése rögtön elhatároztassák? A fogarasi egyik követ pártolása után, ez utósó állott meg. Országos elnök ö­nmaga a törvény és kir. elő­adások kivonata szerint az úrbéri látja előbb felve­endőnek, minek következtében az országos rendsze­res bizottmány úrbéri munkálata fölolvastatott, mi megesvén, némi vitatás után elnök­e nagymaga első elhatározandó kérdésnek tűzte ki elölegesen, arról ér­tekezni, hogy: a képzeleti mérték szerinti vagy rend­szerezett úrbérinek agassék-e a tanácskozásban el­sőség? " (Folyt. köv.) M. és J. Nyilvános felszólilás a nemes megyék előjáróihoz. *) Az adózó nép ügyében fölszólalni, úgy h­isz­­szíik, minden nép­barátnak joga van; mi tehát jog szerint cselekszünk , midőn a szeretet kötelességeit teljesítjük. Nagy nyomor sanyargatja szegény né­pünket; sok helységekben, több napok alatt, sok ember nem lát kenyeret. Az egymást fölváltó é­­vek mostohasága, éhezőinket keserű panaszokra fa­kasztó, — és a panaszok emberbarátok keblébe jutottak , melly­ből a könyörüld gyümölcsét hozták ki. Fölkelték a megyék ügyeimet, és sok nemes szív érezni tudott : megtörte kenyerét. Rendeletek is bocsátanak ki, mellyek szerint az ideggen kol­dusok kóborlásai tilalmaztatván, minden helység saját nyomorultjainak eltartására szomillatott;­­­­igy van ez nálunk, igy Borsodmegyében. Kár, hogy m­ig egyes megyék a koldulásokat eltilt­ják, a rablásokat megengedik. Az oláhczigányok kóborló seregei országunkat összevissza kalandoz­ván, számtalan pótcsaládot megkárosítják, vagy véginségre juttatnak; A példák a hírlapokban s a tapasztalás nagy tábláján olvashatók, mellyek mint hanyagság gyümölcsei, a megyei elöjáróságok scon­­trojába rovatnak föl. Igaz ugyan, mikép a lélekrá­zó tettek, tudtunkra egykét megyét a kóborlók kitiltására kényszerítették, de tagadhatatlan , mikép ezen kitiltások csupán a megyei teremekben hangzot­tak el, vagy csak igen kevés ideig foganatosíttattak. Legyen szabad kérdenünk először: mi czélja ezen ván­doroknak? másodszor: miből élnek? harmadszor: ki engedelmével? Tapasztalásból felelünk, miszerint né­hány serpenyő foltozása ürügye alatt czélja a lo­pás , él rablásból, a szolgabirák vagy senki en­gedelmével. Itt bátrak vagyunk kérdeni: vagyon-e úti bizonyítványuk vagy nem? ha igen — ki adta azt. Rendesen i­lyen útilevelet szoktunk náluk ta­lálni : „Ezen czigányoknak , ennyi kocsi, ennyi ló, sat. podgyásszal a megyén keresztül menni meg­­engedtetik“ N. szolgabiró vagy N. esküdt.“ Legyen szabad e fölött ismét kételkednünk, vagyon e jo­ga egy szolgaiménak , vagy alispánnak, sőt egész megyei hatóságnak is az adózó nép kárára utile­velet s engedelmet adni? Jót állanak e arról, hogy a kóborlók semmi csalást, s kárt nem teendnek, — és ha teendnek, az utilevelet­ adók megtérítik e ? Avagy nem történtek e már esetek, hírlapok útján is közlőttek, mikép a szolgabiró által jó útlevél­lel ellátott czigányok más kártételen kívül egy is­táléból négy lovat vittek el? Illy esetben a visz­­szaküldetés világos,­­ ha pedig nincs útlevelük , magától értetik a kitiltás. Jelen okainknál fogva a tek. megyéket e kártevő kóborlóknak hazánkbeli kitiltására az Ínséggel küzdő nép nevében szólítjuk föl. Legyenek szívesek azt annyi szerencsétlenségtől megmenteni, s ez által az ennyi ideig gyakorlott gaz­tetteket erélyesen akadályozni. Hegyaljai. Nemzeti színház. Január 8-án adatott először ,A férj—szelídítő, eredeti vígjáték 3 flv. Irta Túrkevi, s vele az uj év igen szerencsétlenül köszöntött be . . . Beszélték, hogy ez ismét egyik magyar írónk műve, kinek az irodalom iránti érdemeit csak elfogult szűk­­keblüség fogná eltagadni, ki azonban újabb időben némelly szenvedélyes megtámadásnak van kitéve. Ha e hír csakugyan való, úgy őszintén ki kell monda­nunk, hogy azon uj meg uj nevek alá rejtőzést, mellyet az érintett író legújabban gyakorol, már csak azért sem helyeselhetjük, s pedig az ő tulajdon érde­kében , mert mind­ez valami páni félelemre mutat és arra, hogy bujkál megtámadói elöl. Távol legyen tőlünk, hogy valaha legkisebbé is eszünkbe jusson, nevekkel bíbelődni s az elénk adott munka helyett az író után kutatgatni; de annyit, épen ez alkalom­nál fogva, az álnevűségre általában el kell monda­nunk , miszerint az illy mind untakul más és más név felötlő ingatagságra, férfiatlanságra mutat , és sem azoknak, kik a szerzett érdemek felől feledkez­ni nem szoknak, nem neveli tiszteletét, sem azoknak, kik egy vagy más botlás miatt jogot vélnek kapni vas­tag megtámadásokra, nem vékonyítja bátorságát. Ha valakinek bármilly oknál fogva, föltévén mindenkor, hogy oka elegendőleg megfontolt, saját nevét az irodalmi téren használni nem tetszik , ám válasszon más nevet, vagy ha több szakban műveli irodalmun­kat, válasszon több neveket, de vallja be nevét férf­iiasan, hogy tudják mind­azok, kik hozzá bám­elly ügy körül komoly szót intézni akarnának, kihez kell fordulniuk, kinek nézeteit , kimondott véle­ményét , előadott elveit kell megtám­adniok. Az illy minduntalan más névpalást legfölebb arra volna jó, hogy magukról feledkező személy­ támadók hangi­­csálásai ellen védje a keményebb embert; igen de efféle hangicsálások iránt legyen már egy kissé edzve a férfikebel, annál inkább, mert hiszen mit használ az uj meg új álnév, ám mind­a mellett három nappal az előadás elött után üllőien hallhatj­i­ a valódi nevet? Mi magát a vígjátékot illeti: az igen rész vol­___ Czíme után ítélve a közönség valami e­zím igényeinek megfelelő jellemjeslést várt benne, k­lönösen olly nőt, ki szilaj tőrjet megszelídíti, n­­onban e várakozás nem teljesült; sőt azt látjuk, egy a gyönge siránkozó nő teljességgel nem birt­a volna daczos férjét megszelíditni, — ha csak a kizbelépő Kóry Hál e férjnek adósságjegy­zékét sem tartotta volna rémképül szemei elé, úgy a [MTV a férjre nézve, ki az elölt elmesztelhetlenü­l *) legyen szives a Budapesti Híradó t. ez. szerkesztő­sége is e fölszólitást közzé tenni. i­ d b k is 1 c é­l t­artalom. Magyarország és Erdély. Apotheosis.— Kinevezé­sek. Előléptetések. Tanítói állomásra csődület. — Erdélyi or­szággyűlés. (I9dik országos ülés). — Nyilvános fölszólítás a nemes megyék előjáróihoz. — Nemzeti színház. — Vi­déki hírek. (Kassáról, Únyból). — Vegyes újdonsá­gok. Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Társulatok és intézetek. (Iparműtár). Hirdetések. Gabonaár. Staluspapirosok és részvények árkelete. Dunavízállás. Lokteriaházások. 30

Next