Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-26 / 426. szám
intézkednek. Miképen történjék ez intézkedés , ennek vitatásába most nem ereszkedik; ő részben osztja Kolozsvár nézetét. M. Vásárhely e. követének utasítása lévén hogy ha valami olly indítvány létetnék, melly az úrbért hátráltatná, ellene mondjon: pártolja elnök önmaga véleményét. Új egyházszék egyik köv. Akárhogy dűljön el a vita tárgya, óhajtotta volna akkorra halasztani, mikor az adó lesz napirenden. Azonban, mivel úgy látja, hogy a kk. és rr. többsége, a fönforgó kérdésben csakugyan határozni akar, szóló is fölhívva érzi magát nyilatkozni. Utasítása tisztán arra kötelezi, hogy az urbérnek minden egyéb tárgytól külön tárgyalását pártolja. Küldőinek okai a múlt országgyűlésén hozott positiv törvényben gyökereznek, melly világos szavakban rendeli, hogy az urbér „separate ab omni alio operato“ tárgyalandó. De vannak e mellett szólónak egyéni nézetei, vannak politikai okok. Mint alkotmányos polgár, nem kívánhatja az úrbérnek olly móddali tárgyalását, hogy általa valamelly alkotmányos jogkockáztassék. Angolország az európai országok legalkotmányosbika,s mégis voltak példák, miként elállott az alkotmányos következetességtől, csakhogy alkotmányát megmentse. Említi szóló a Skótziávali viszonyokat s a katholikusok emancipatioját. Van még egy igen fontos ok, s ez az, miszerint Erdély történetei soha olly kedvező időpontot, mint a jelen, nem mutatnak arra, hogy a kormány eljárása a nép jogaival harmóniába jöjjön. Aggodalmuk van a kk. és ernek az iránt, hogy úrbéreseik, az úrbér következtében netalán növekedendő adóval terhelve lesznek. Ámde gondolják meg, hogy mindenütt, hol a civilisatiónak jövendője van, tisztába kell jöni a külön érdekekkel, hogy ott, hol a közállomány szükségeire legtöbb gond fordíttatik, legkevésbé vannak a külön érdekek kockáztatva. Nálunk eddig élő az az elv uralkodott , hogy ha a státus szükségei kielégíttetnek, a nemesség érdekei nem állhatnak fen sértetlenül, s innen véli szóló az említett aggodalmat számlázottnak, minélfogva a kk. és rt. az urbért csak az adóval kapcsolatban kívánják tárgyalni. E véleményben szóló nem osztozik, s előrebocsátott okainál fogva, hogy az alkotmány megmentessék , az urbérnek külön fölvétele s külön fölterjesztése mellet szavaz. (Folyt köv.) TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Esztergomból, (közgy. vége.) Most némelly hivatalos levelek kerültek szőnyegre: a)Ő felsége,Bozay János megyénkbeli volt első alispán,urat hazafiui érdemeinek méltánylatául kir. tanácsosi czimmel ruházta föl, kit másod alispánunk jelesen üdvözölvén, hosszas szolgálatának és érdemeinek e megdicsértetése jegyzőkönyvbe íratott. b) Szögyényi László önmagának, mint k. kineveztetett al-kancellárnak üdvözlő levelet küldünk. c) Somogy levele a részek visszacsatoltatását sürgető pártoltatik, úgy szinte d) Doboka,forda s Alsó-Fejér megyéknek egész Erdélyt velünk egyesítő kivánatuk meleg részvéttel fogadtatván, arra kéretnek föl általunk, hogy már a mostani erdélyi országgyűlésen ezt követeik által hathatósan sürgessék, mihez mig biztos kilátásunk nem lesz, addig a részek törvényszabta visszacsatlását követelni meg meg nem szűnünk. e) Boldogult Horváth István tudós hazánkfia nagybecsű könyvtárát s jeles gyűjteményét, nemzeti kincsnek tekintve, megszerezhetni kívánjuk. f) Kassa város a természettudósok ottani gyülekezete emlékéül veretett emlékpénzt példánya szívesen fogadtatott. A marhahús ára — egy nemes mészárosnak ez ügyben tartott hosszú s a politika majd minden ágait tartalmazó, de jelesen mondott beszéde következtében — sorral fölebb emeltetett. A borjúhús ára különbség nélkül 24 krra határozhatott. A népjegyzék fizetésének bővítése, ingatag állásuk biztosítása a jövő országgyűlési követekre fog bízatni. Harmad napon a gyűlés kezdetén egy gyászhír mély szomorúságba dönté a rendeket, lehangolt kedéllyel, bús csöndben hallgaták fölyu hg-primás főispán urunknak Budáról első alispánunkhoz intézett levelét — nádor ő fensége előbbi napon reggeli órákban történt haláláról— tudósítót, ámbár a nagy férfiúnak egészségi állapotáról közlött hirdetmények aggályteljesek valanak — e hír mégis váratlanul a nagy veszteség egész súlyával nehezült a jelenlevőkre. A nagy dicsősésnek gyász-szertartásaira — végső tiszteletet leendő nagyszámú küldöttség nevezhetett, 14 napra minden zene s lármás mulatság megyeszerte ellillalolt, a megye rendei gyászt öltöttek s ennek jelei a jövendő nádor-választásig fekete pecsétet haszmálandnak. M. Ifj. szívrehaló szónoklattal áldozott elHethelten nádor dicső emlékének, ki félszázad alatt az átalakulás legzivatarosb korszakában velünk rokoniévá honboldogító érdemeivel e nemzet legméltóbb háláját érdemtette! — Jeles főjegyzőnk még e gyűlés folytán tette s olvasta föl e gyászos esemény szomorú emlékének a jegyzőkönyvben örökölendő tartalmát olly helyesen, hogy az tüstint legkisebb változtatás nélkül meghitelesíttetett. Gyűlésünk egész hét alatt tartott, mellyben első alispánunk erélyes elnöksége mellett higgadt tanácskozás, kölcsönös capacitatio utján megyei ügyeink, viszonyaink reménydús siikerrel rendeztettek — tisztviselőink pedig pontos eljárásaikkal jövőre is a legszebb eredmények biztosító zálogát tevék le. Törvényszékünk mart. 8kán, közgyűlésünk april 20kán lészen. Mosonyból. Magyar-Óvár. Junius 21. Évnegyedes közgyűlésünk főispáni elnöklet alatt jan. 18kán nyittatott meg, és mai napig folytattatott.— Ismét vámügy, ismét a győri ellenzék jelen volt; de hála az égnek, zavargások nem történtek. Ő mlga főispánunk szíves éljen közt fogadtatván, elnöki székét elfoglald, s nemes szive sugalta szavakban előadó a magyar nemzetet érte nagy csapost — ő fensége kegyes nádorunk elhunytét; és magát elégtelennek vallván a fenséges halottnak számtalan érdemeit e honra nézve kellőleg előtüntetni, előszámlálni a jövő iránti reményeket, mellyek ő fenségében öszpontosultak, inditványozá, hogy a rendek mély és igazságos fájdalmaikat jegyzőkönyvbe iktatnák, és ezen fájdalmukat ő fenségének az özvegy nádornőnek, ugyszinte nagy reményű István ö föherczegségének is levélben tudtul adnák, kijelentvén, miszerint sebzett vérző szivünk csak azon biztos reményben lelt itt, hogy ö föherczegségében olly nádort lelentünk, kiben a haza és e megye közbizodalma pontosul; szinte egy alázatos fölirással kérnénk meg kegyelmes urunkat és királyunkat, hogy István ő fenségét magyarországi helytartójává addigian is kinevezni méltóztatnék, mig a nádori kijelöltek közé sorozhatván, törvényes módon ez a nemzet óhajtóit nádorának elválasztandja; és erre a többi testvér-hatóságokat is körlevél által pártolásra fölszólítanánk. O mirga ezen indítványa a rendek szivök legbelsőbb érzelmeiknek viszhangja lévén, egy szóval egy lélekkel elfogadtatott. — Ez után szőnyegre került, a múlt közgyűlésünkből a brucki vám miatt fölterjesztett föliratunkra érkezett kegyelmes leirat, melly a feliratunkban kifejtett aggodalmaink alaptalanságát kimutatván, minthogy sem az ország integritása, sem helyhatósági jogaink, a vám áthelyeztetésével csonkítva nincsenek, minthogy nem uj jurisdictio hozatott be; ugyszinte, hogy nem a kincstár nyeresége tekintetéből hozatott be a vám és a magyar harminchad, és ezért ő felsége a vámot a magyar harminczadi hivatallal együtt a brucki pályafőre visszahelyezi, és nekünk a királyi legfőbb tekintély bántása terhe alatt parancsolja, hogy minden erőszakos tényi hatalmaskodástól szorosan óvakodjunk. Ezek hallatára sokaknak sziveikben a jobb szellem győztes jön; mély csend közt első szót emelt I. J. tbiró : ő — úgymond — soha sérelmet a brucki vámügyben nem látott; de ezen nézetben még jobban meggyőződött egy uj körülmény által, mellynek tudomására csak most jött; mi legyen kútfeje azon százados szokásnak, hogy Magyarország határain vám-hivatalok vannak? csak most jutván az 1754. évben az 1729. 2. t. ez. fölhatalmazása következtében kiadott királyi resolutio tudomására, mellyben a vámok és harminczadok iránt a reciprocitás elve fölállítatom, melly körülmény ha a rendek tudomására lett volna, bizonyára hiszi, hogy a rendek a sérelmet e tárgyból előlegesen ki nem mondták volna, mert sérelem csak az, mi a törvénybe vagy a törvényes gyakorlatba ütközik; de a vámnak Bruckra való áthelyeztetése sem törvénybe, sem törvényes gyakorlatba nem ütközik, mert a törvényen alapuló, törvény fölhatalmazása következtében kiadott, és annak idejében minden megyétől elfogadott resulalioba a reciprocitás elve fölállítva vagyon, és ezen viszonyosság már százados minden ellenmondás nélküli — szokás által szentesitetett, és azon viszonyossági elv következtében helyeztetett a vám Bruckon magyar földre; integritása az országnak és helyhatóságunk sértve nincsen, biztosit erről a jelen leiratban adott királyi atyai szó, és valamint Ausztria integritása és juris—hollója sértve nincsen a magyar harminczadok ausztriai földöm létezésük által, úgy a vámok magyar földöm létezésük által országunk épsége, helyhatósága csonkítva nincsen,hiszen a megye azon földön, hol apályaié vagyon, és a vámhivatal az adót szedi, az ott történt kihágások fölött bíráskodik, a jó rendet saját ott létező tisztviselője által föntartjasat, mind ennek következtében kéri arrót, hogy a már előlegesen kimondott sérelemtől elállani méltóztassanak; és noha ő nagyobb garantiát nem ismer, mint a királyi adott szót, de ha a rr. még hiteles!) alakban kívánnák az integritás és jurisdictio iránti biztosítást, úgy adnák a rr. jövő országgyűlési követeiknek utasításul, hogy jelen kegyelmes leiratban az ország integritását és jurisdictiokat biztosító királyi szavak törvénybe iktatassanak, minthogy úgy is ő felsége az 1844 évi nov. 7kén kiadott leiratban ígérte, hogy a vámrendszert más alakba öntendi. — Méltán megérdemelt „éljen“ követé e jeles szónok beszédét. Oly értelemben szónokolt Seb. Gy. győri kanonok, megmutatván, hogy sem törvényt, sem törvényes szokást a kormány nem sértett, hanem jogszerűleg cselekedett; kijelentvén, hogy ha a kormány törvényt vagy törvényes szokást sértene, ő volna első, ki fölszólalna a kormány ellen ; inconsequentiáról — mondó — a megyét vádolni nem lehet, ha a sérelemtől eláll, sőt igen consequens, mert a megye a vám áthelyeztetésében akkoron megegyezett, midőn a htótanácshoz fölírt, hogy közölné a Dévényben létező vámrendszert ahoz való alkalmazás végett; továbbá — úgymond — hogy Magyarországban vámok vannak, annak törvényes okának kell lenni, mert ha azt mondjuk, hogy nincs, akkor a gyávaság bélyegét sütjük a haza szeplőtelen homlokára; gyávasággal bélyegezzük őseink hamvait, hogy törvénytelenséget eltűrtek, mit szónok tenni nem mer, mert épen őseinknek köszönhetjük, hogy alkotmányunk van, minthogy ők éber figyelemmel őrködtek fölötte ; törvényes oknak kell tehát lenni, és ez , az 1754 évi resolutio , melly resolutio nem úgy erőszakoltatott a nemzetre, mert háborús idős korszakba esik, mivel illy korszakban a nemzet erőszakolhat valamit a kormánytól inkább mint a nemzettől a kormány ; továbbá a vámnak Bruckra való áttétele által nem uj törvény hozatott, hanem a törvényes gyakorlat uj viszonyokhoz alkalmaztatott — és mond — ha csekélység a rt. előtt az utazók kényelme, de ő előtte nem csekélység a közérdek, a közczél, a kereskedés emelkedése, mellynek fötényezője a Vaspálya- akarjuk a vaspályát, tűrnünk íveli ott ^ y/m0[. gS p]y protestatiók által, mint mn tettünk a brucki vámügyben, a karhatalom elrendelése által, csak elriasztjuk a vaspályás vállalkozókat; továbbá szónok ur szive hevükében, melly mindnyájunk szivét elragadó, bizalomra — a királyi szó iránti bizalomra fölszólít, kegyes királyunk atyai voltát mutogatván, különösen e jelen ügyben tapasztalt kegyességéből, hogy ő maga kívánt és kegyeskedett minket fölvilágosítani. — Mondatott még többektől sok alapos ok a conservativ részről; szólott az ellenzék is , sérelmet vitatván ; de látván a conservativ párt összetartás által nyert erejét; látván hogy hatalmuk, mellyel nem engedés és erőszakoskodás által kivivtanak, a szétágazó conservativ többség ellenében már megtört, a győzedelmet egy pár szónoklat után, minden reményünk fölött könnyűden átengedők, és igy határozatta jön, hogy Mosonymegye rendei a brucki vámügyben kimondott sérelemtől elállónak, és a jelen közgyűlésre érkezett kegyelmes királyi leirat szavait, mellyek az ország épségét és helyhatósági jogainkat biztosítják, követeik által jövő országgyűlésen törvénybe iktatni szorgalmazandják. — És igy a brucki vámügyet, melly olly sok zavaroknak jön oka, némelly ellenzéki tagok ingerkedései által Mosonyban békésen befejeztetett, bár okulnának rajta az illetők, kik a virágos czifra szavakat igazságnak vélik, és könnyűden a czifra beszélővel szavaznak. Uraim , ha önök, kik velünk jelen alkalommal együtt szavaztak vagy szavazni készek voltak, a karhatalom ellen szavaztak volna, het de sok nem történt volna e megyében, de sok időt kíméltek volna meg más megyék tanácskozásaikban , de a magyar mindig önkorányánál, talán okulunk majd mi is e történeten. Ez után, minthogy nádorválasztási országgyűlés kezéig, és e megyében azon szokás uralt, hogy ha tisztviselő követül választatik, napi díján kívül tiszti fizetését is hozza, mig másnak kell kötelességét teljesíteni; jelen gyűlésen, midőn még önmagunk sem tudjuk, kit akarunk követeknek, nehogy későbben személyeskedésnek vétessék , inditványoztatok, hogy ezen szokás , melly az igazsággal össze nem fér, tömt illessék el, mi el is fogadtatott. Megyei levelezésekre kerülvén a sor, 58