Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-26 / 426. szám
egyvenegyeni.v ... 426- szám-1847-Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve itt forint ezüst pénzben-Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Borgeorg hasáb soréit apró betükkel öt ezüst kr. számittatik. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye Kedd jan. 26. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. száza alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendet levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. T A R T A L O M. Magyarország és Erdély. Kir. helytartói levél. — Előléptetés. — József-emlékegyesület. — Erdélyi országgyűlés. (XXdik országos ülés folytatása). —Törvényhatósági tudósítások. Esztergomból (közgy. vége.) Mosonyból (közgy. vámügy. István főherczeg helytartóvá kinevezése.) Szepesből (közgy. István főherczeg kinevezése). — Pesti polgári kórház, — és saját-e, vagy nem saját gyógyszertár? (Folyt) Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Éjszakamerikai egyesült statusok. Hirdetések. Gabonaár. Statuspapirosok és részvények árkelete. Lotteriaházások. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Kir. helytartói levél. Nagy méltóságú kir. személynök! Miután Istenben boldogult elfelejthetetlen édes atyámnak, az ország nádorának elhunytával felséges urunk által királyi helytartóvá legkegyelmesebben kineveztettem volna: ludányi Bay György kir. tanácsost s volt alnádori alhelytartómnak, Széll Imre eddig nádorispáni itélőmestert helytartói itélőmesteremnek, jogomnál s tanúsított érdemeiknél fogva kineveztem, miről midőn nagyméltóságodat ezennel értesitném, állandó különös hajlandósággal maradok nagyméltóságodnak Budán, boldogasszonyhó 20kán 1847. legszivesb jóakarója István un. k. kir. helytartó. A nmltgy m. kir. udv. kincstár a Predanián megüresült kir. bányakincstári erdész-állomásra Ringler Károly pályavégzett k. erdész-gyakornokot alkalmazá. József-emlék egyesület. Főherczeg József, Antal, János, Magyarország boldog emlékű nádora, a cs. kir. fenségének számtalan jótéteményei által szab. kir. Pest város lakosi mélyen lekötelezve érzik magokat, nem csupán arra hogy az üdvözültnek édes hazánk iránti halhatatlan érdemeiért hálás köszönetöket nyilvánítsák, hanem arra is, hogy bebizonyítsák legmélyebb tisztelettel párosult fiúi igaz szeretetöket s ragaszkodásukat azon atyai kegyességért, szeretetteljes gondoskodásért, hatalmas pártfogásért, nyájas leereszkedésért, és bölcs vezérletért, mellyek által fél század lefolytán Pest városát, szende cskájából mostani fényére fejleszteni, s nagyszerű jövendőjére érlelni méltóztatott; s hogy ime fenséges pártfogójuk, jótévéjük s valódi atyjok iránti saját s utódaik szivéből amúgy is kiolthatatlan hála s tisztelet- érzelmeiket olly emlékjel által tanúsítsák , melly az időnek mindent pusztító hatalmával daczolva, az utókor hasonló tiszteletének legméltóbb tárgyául e város kebelében a fenséges üdvözölt kedves vonásait is örökítse. Emeljünk tehát érezszobrot, melly necsak e fensége magas nevének, s eléggé meg nem hálálható érdemeinek megfelelő, hanem e város méltóságához is illő legyen; s helyezzük azt a legjelesb művészi kezek által készülten valamelly alkalmas közhelyre! A kegyelet és legszentebb kötelesség-érzet e művének valódisitásául sz. kir. Pest város hálás lakosai az alább következő elvek szellemében egyesületet alakítottak, melly József-emlék-egyesület magát alkotottnak nyilvánítván, midőn ezen magasztos czéljának kiviteléül mindenkit szívesen megiri, a legnagyobb rokonszenvre s legélénkebb részvétre számolva teljeseb Pföff van győződve, hogy csupán azt indítványozza, mi Pest város lakosai keblének régóta hirdetett legforróbb óhajtása vala. § 1. A kitűzött czél létesítéséül megkívántatb pénzerő korlátlan aláírás útján gyűjtendő, mire nézve a legcsekélyebb adományok is köszönettel fogadtatnak és méltányoltatnak. § 2. A mindenkor nyilvánosan tartandó közgyűlés , mellyen azonban csak azon tagok bírnak szavazati és választási képességgel, kik legalább is egyszerre lefizetendő 10 pfnyi adománnyal járultak ez ügyhöz, a kitűzött czél valódisításának fő pontjaira nézve határoz, s a kivitelt egy választmányra bízza, melly egy elnök, egy titoknok, egy pénztárnok, és 24 választmányi tagból áll. § 3. Miszerint a választmány érvényes határozatot hozhasson, az elnök, titoknok, és szükség esetében, pénztárnokon kívül legalább hét választmányi tag jelenléte, úgy szinte átalános szótöbbség kívántatik. § 4. A választmány tárgyalásai fölött jegyzőkönyveket vezetend, s a közgyűléseknek tudósításokat adand, egyszersmind ennek irányában tett intézkedéseiért épen úgy, mind a begyűlendő adományok czélszerű kezeléséért s hova fordításáért felelős leend. § 5. A közgyűlés határozatai, az egyesületi pénzek állodalma, s a befizetett részvények az illető aláírók megnevezésével időről időre hírlapok útján köztudomásra fognak juttatni. § 6. Míg a fölterjesztendő szabályok fensőbb helyeken jóvá nem hagyatandnak , az aláírt ajánlatok beszedése nem fog megkezdetni. Aláírási ívek jelenleg az alább név szerint következő választmányi tagoknál léteznek. Az 1847. évi január 21én tartott alakuló közgyűlés a kitűzött czél utóéréséül szükséges lépések minél előbb megtételeivel, s a szükséges előmunkálatok megkezdésével ideiglenesen a következő választmányt bíza meg. Rottenbiller Leopold elnök, Staffenberger István alelnök, Kacskovics Lajos titoknok, Nádosy István pénztárnok, Antal Mihály elnök , Borsody Endre, Perger Ignácz, Podmaniczky László b., Emerling Károly, Gross Ferencz, Iluid József, Ilkey Sándor, Kasselik Endre, Kehrer Ferencz, Szendelényi Károly, Kunewalder Fülöp, Miller József, Rombach József, Sámuel Alajos, Szántóffy Antal, Simunchich Ignácz, Steindl Ferencz, Tóth Gáspár, Valéro J. A., Walthier Antal, Wieser Ferencz , Ybl Miklós, Zitterbart Mátyás. Melly választmány kedves kötelességének ismeri nemcsak az eddigi t. ez. aláírókat, hanem átalában mindazokat, kik ezen szent czél valósítását buzgó hozzájárulásukkal előmozdítani kívánják, a f. évi január 27én délutáni 4 órakor a városi kisebb redoute- teremben tartandó közgyűlésre tisztelettel meghívni. Pesten január 23. 1847. Erdélyi országgyűlés. Egy gr. kir. hiv. Ha azt kérdezné valaki, kiván-e olly urbért, mellyben a nemesség veszt s a nép nem nyer, szóló nemmel felelne. De most nem erről van szó. A kir. előadások 3ik pontja az úrbéri minden más tárgytól külön rendeli tárgyaltatni; a múlt országgyűlésen hozott törvényezikk hasonlókép. Lesz elég idő az adóról is tanácskozni, melly magában is igen fontos tárgy, most még a követeknek sincsenek e tárgyban utasításaik .Legyünk őszinték. Báró J. L. szerint föl sem lehet tenni a kormányról, hogy midőn a köznépen egyfelől segitni kíván, más után azt elnyomni törekedjék. Pártolja önmaga nyilatkozatát. Szamosujvár e.k. Ha van törvényhatóság Erdélyben, melly az adó dolgában mindenek előtt tisztába kíván jőni, az bizonyosan Szamosujvár, azon város, mellynek polgárai három ezer lélekhez mérve, hat ezer pftot fizetnek, s adójuknak alapja semmi egyéb, mint a kereskedés koczkajátéka. Szamosujvár polgárai egyenkint közel 10 pftnyi adót fizetnek, de ez nem elég; ha egy atyának fiai vannak, utánuk megint 10 pftot tartozik adózni fejenkint, s még ez sem elég: megtörténik a rendszer igazságtalansága miatt, mikép ahelyett, hogy mindenki a 10pftot fizesse magáért, arról, ki kevéssel bir — de nem a sors mostohasága, hanem restség vagy korhelység következtében — 4, 6 pengőt levesznek, és rá róják a szorgalmas emberre, kinek több az igyekezete s kinek következésképen szorgalma büntettetik. Mind a mellett, hogy küldői lelkükből óhajtják az adóügynek mentül előbbi tisztába hozatalát, az urbérnek az adóval junctim tárgyalását nem pártolhatja három okból: u.m. törvényből, a junctim szó gyűlöletességéből, és a dolog természetéből kiindulva. Mi az elsőt illeti, az 1791. 11. t. czikk azt mondja, hogy „propositiones regiae cum connexis nefors gravaminibus et postulatis Sauum“ tárgyalandók. Ugyde a kir. előadások 3dik pontja világos szavakkal rendeli, hogy az urber separate ab omni alio operato tárgyaltassék. A második okot, a juncum szónak gyűlöletes voltát illetőleg, ez a magyar országgyűlés szótárában igen odiosus hang. Magyarországon 1832ben és 33ban hónapokig küzdöttek az urbér tárgyalása fölött, e szó hónapokra hátravetette s az eredmény utójára is azon tárgyaknak elvetése jön, mellyekkel az urbért össze kívánták kötni. Ha Magyarországnak sokkal erősebb rendei nem tudták azt kivívni, mennyivel kevesebb reménye lehet hozzá Erdélynek. De nem pártolja a junctimot a dolog természetéből is kiindulva. Tagadhatlan ugyanis, hogy az urbér az adóval ex thesi összekapcsolva nincs, hanem van egy elv, melly a kettőt némi összeköttetésbe hozza, s ez az, hogy azon esetre, ha az urbér tárgyában törvény keletkeznék, fölmerül azon aggodalom, hogy több colonicatura jővén nyilvánosságra, mint amennyi jelenleg adó alatt van, az adó nevelkednék. A természetes rend azt hozza tehát magával, hogy a kk. és rt. az urbért vegyék előbb tanácskozás alá , e tancskozás folytán kitűnik, mennyiben alapos az érintett aggodalom,s akkor lehet aztán megszüntetéséről gondolkozni. Kolozsvár egyike. Maga is látja a földön fekvő adónak a föld népét nyomó olly súlyos voltát, hogy több helyeken az elöljáróknak a hamis összeírást, sőt hamis esküt is behunyt szemmel kell nézniök; látja, hogy ha az úrbéres földek igazságos összeírása a földön fekvő adó növekedését következtetné, akkor a föld népének vég pusztulásra jutni, vagy az országból kivándorolni kellene. De mivel egyfelől az urbérnek az adóvali kapcsolata, annak átvizsgálásából tetszhetik ki, másfelől küldői utasítása az, hogy az urbérnek minden más tárgyak előtti fölvételét szorgalmazza, vétessék föl előbb s végeztessék be magára az úrbérikkor fog kitetszeni,mik azok az adóban,mik az úrbérrel szoros kapcsolatban vannak,és együtt fölterjesztését kívánják?Ekkor, ha a rendeknek úgy fog tetszeni, hozhatnak az adóról a népet fenyegető veszély elhárítására külön törvényczikkeket, s e hontó fejedelmét fölterjesztésekben a földön fekvő adónak az adórendszerből következő súlyos voltáról fölvilágosíthatják. Mire nézve most az urbérnek minden kapcsolat nélküli fölvételét véleményezi. Háromszék e. k. az urbér tárgyalását nehezíteni nem kívánja. Utasításánál fogva az urbért kell kívánnia mindenek előtt tárgyaltatni. Mivel mindazáltal a törvény megengedi, hogy a k. előadásokkal a sérelmek és az ország kivonatai is tárgyaltathatnak, küldői némi biztosítékot látnak abban, ha a kk. és rt. most rögtön kimondják, hogy mihelyt az urbér tárgyalása be lesz végezve, azonnal az adó, mint az urbérrel összeköttetésben álló tárgy iránt is határozni fognak. Az előadottak után több mint harinc, hoszabb rövidebb nyilatkozás történt még e kérdés fölött. Végre elnök önmaga jelentvén,hogy az idő eltelt,pedig még szinte huszán vannak följegyezve szólani kívánók, a tanácskozás folytatását következő napra halasztotta, Illés vége egynegyedkorra. Aranyosszéke k. Pártolja Fogarasvidékét az orsz. bízott, munkálatoknak kevés példányban s kevés időre történt kiküldéséből eredeti sérelemre nézve Mi az urbérnek az adóval kapcsolatos tárgyalását illeti, jól tudja szóló , hogy valamint a múlt országgyűlésen hozott törvény rendeli, úgy a kk. előterjesztvényekben is benne van, miszerint az urbér „separate ab omni alio operatív , tárgyalandó.“ Ugyanazért nem kívánja, hogy a kk. és rt. a köt munkálatot egyszerre vegyék tanácskozás alá, csupán azon kapcsolatnál fogva, melly a két tárgy között létezik, mellyel a mult országgyűlés kimondott, s melly az urbér jótékony eredményének biztosítására mulhatlanul szükségessé teszen némi előgondoskodást, kívánja szóló, küldői nevében, hogy az urbért a kk. és rr. tárgyalván, mindaddig föl ne terjesszék, míg az adónem nevelkedése iránt nem