Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-02-21 / 441. szám
TARTALOM. Magyarország és Erdély. Előléptetés. Méltánylat. István főherczeg válaszlevelei a m. kir. tud. egyetemhez, és a m. kir. természettudományi társulathoz. —Törvényhatósági tudósítások. Veszprémből (közgy. hold.•• József nádor elhunyta., István főherczeg kinevezése, intézkedések a közönség elhárítása iránt). Hevesből (közgy. hold. József nádor elhunyta, István főherczeg kinevezése, alispáni jelentés a megye állapotáról, katonatartás). Erdélyi országgyűlés. (XXVII-dik országos ülésben tartott beszéde Alsó fejérr megye követének). — Vegyes újdonságok. — Vidéki hirek. (Esztergomból). — Kassa városának ó-német stylu templomai. Rajzolás magyarázá dr Henszlmann Imre. (Vége). Külföld. Francziaország. N. Britannia. Éjszakamerikai egyesült statusok. Törökország. Hirdetések. Nemzeti színházi játékrend- Gabonaár. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A nmlgu ra. k. udv. kincstár a megürült bogsáni k. úrbéri mérnöksegédi állomásra Klobucsarics Lipótot, eddigi nagybecskereki ideiglenes k. úrbéri mérnököt alkalmazá. a cs. kir. ap felsége a nmlgu m. k. helytartótanácshoz legközelebb kibocsátott kegyelmes kir. udv. rendeleténél tisztelendő Szvorényi József csiszterczi áldozópap s a székesfejérvári k. tanodában szónoklati osztályú iskola rendes tanítója által szerkesztett „Magyar ékes szókötés czimü pályamunkát legfelsőbbdr. magánkönyvtárába bevenni s a szerzőnek legfelsőbb királyi tetszését nyilvánítani méltóztatott. Válasza István föherczegnek a m. k. tudományos egyetem által hozzá intézett részvéttanusitó iratra: „Nemes és vitézié urak! Azon gyöngéd részvét, mellyet folyó hó okéról kelt föliratuk által felejthetetlen édes atyám elhunyta fölötti fájdalmam iránt tanúsítottak, annál jobban esett fiúi bánatos szívemnek, mennél inkább meg vagyok győződve, hogy azon elismerés, mellyel czimzett uraságtok részéről boldogult atyám áldásteli működését különösen a hazai tudományosság előmozdítása körül szerzett érdemeit méltányolva látom, meg fogja a dicsőült emlékét ezen királyi egyetem kebelében is, melly nagyszerű hivatásánál fogva egyszersmind az ifjú nemzedékre olly hatalmas irányt gyakorolhat, késő időkig híven őrizni. Vegyék hűséges ragaszkodásukért őszinte köszönetemet, s legyenek biztosítva, hogy azon jóakaratu hajlandóság, mit boldogult atyám részéről tapasztalhattak, irántuk bennem tovább élend. — Egyébiránt minden jót kívánva, maradok Bécs, böjtelőhősökén 1847. czimzett uraságtok jóakarója. István s. k. kir. helytartó. Fenséges István főherczeg válaszlevele a kir. magyar természettudományi társulat másodelnökéhez: „Nemes és vitézié ur! A kir. magyar természettudományi társulatnak irántam eddigelé tanúsított hű ragaszkodásának újabb bizonyságát látom azon bánatos részvétben, mellyet felejthetetlen édes atyám elhunyta fölött czimzett uraságod által irántam kifejezni szíveskedett. Boldogult atyámban, ki után kényeim hullani nem szűnnek, melegkeblü pártolót vesztett ezen társulat ügye is, s mit méltán lehet fájlalnunk, elveszté elébb, mintsem a társulatnak még csak azon óhajtása teljesülhetett volna, hogy a boldogult iránt táplált hódolatát különösen is, mint czimzett uraságod levele szerint épen készült, tanúsíthatta volna. De fönmarad bizonyára mindnyájunknál a dicsőült emléke, mellynek hiv megőrzése által róhatja immár csak le ezen társulat is a tisztelet azon adóját, mellynek kívánt zálogát az élőnek — mint szerette volna — megvinnie többé nem lehetett. — Részemről legszebb föladásomnak tekintem a dicsöült nyomdokait követni uj pályámon, mellyet felséges urunk kegyelme nyitott számomra, s mellyen czimzett uraságod a társulat nevében is annyi bizalommal üdvözölt. Fogadja ezért s vigye meg a társulatnak is őszinte köszönetemet; ki egyébiránt minden jót kívánva maradok Bécsben böjtölődó 16- kán 1847. czimzett uraságod jóakarója István s. k. kir. helytartó. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Veszprémből. Febr. 6kán. Ita vannak a nemzetek életében gyakran ővsorok, mellyek történeti fontossággal alig bírnak, csak mint a múltnak a jelennek kapcsai tekintendők; örvendve nézhet nemzetünk a lefolyt évre, mellyben a „Visszapillantás“ őszinte rajza szerint (I. évi 421. sz.) olly szép remények váltak tényekké , mind a politikai, mind a socialis téren, hogy az elkeseredett eszmeharczok egén egy reményteli diadalív vonult majdnem az egész széles Magyarhon láthatárára. A nemzeti viszonyok illy átalakulásához milly ernyedetlen buzgalommal járult a Nemzeti Újság, és a tövises pályán mutatkozó bujtorjánokat milly fáradsággal igyekezett irtani, az utókor tiszte leend illő fénybe helyezni; jelenleg mintegy újévi üdvözletül (mert ez évben először találkozunk e téren) e működéseket hazafias buzgalommal, messzelátó számítással s bölcs tapintattal valamint alkotmányos szellemmel is teljeseknek megismerni, méltányolni, s azok további folytatására sok áldást óhajtni tisztemnek vélem. *) Megyénk a józan s alkotmányos haladás mindenkori barátja, s a nagy nemzeti testnek bármilly csekély tagja örvendve emlithetendi ugyan, hogy a nemzeti élet-elemek kifejtésében tevékeny részt ven s a közdicsőség némi fénysugára reá is terjed, de nem hiányzanak még is választófalak, mellyeket az egykor annyira fölizgatott kedélyek, s innen eredt véleményszinezetek romjai gyanánt tekinthetni, a politikai mint socialis téren pedig a teendők sora légió. — Ez évi első közgyűlés febr.ákán kezdődött a nyélt főispán elnöklete alatt, ki szívesen üdvözölvén a számosan egybegyült karokat és rendeket, őket higgadt s komoly tanácskozásra fölhívta, s egyszersmind bánattal teli szívvel jelentette azon nagy csapást, melly a nádor főherczeg elhunytéval a nemzetet érte; s mivel a veszteség közös vala, a fájdalom átalános, illő figyelembe ajánlotta azon legfelsőbb helyről érkezett intézkedéseket, mellyek a benső érzelmek nyilvánítására rendeltettek. Alig hangzottak el ezen elnöki szavak , midőn egy idősb táblabíró gyászbeszéd alakban az elhunyt főherczeg-nádor ötven évi működéseit, s a nemzet javára irányzott törekvéseit rajzolni igyekezett, megemlítvén mind hadi foglalkozásait a négy nemesi fölkelés alkalmával, mind a törvényes teremekbeni jótékony hatását. Olvastatott ezután a nélt. helytartótanács intézvénye, mellyben a főherczeg elhunytét hivatalosan közli, irántai tiszteletből a királyi hivatalnokokat három hónapi gyászra utasítja, az egyházi hatóságokat engesztelő áldozatok bemutatása iránti rendelkezésre fölhívja. Közmegegyezéssel fogadtatott a rendelkezés, s a megye hivatalnokai a gyászban szinte részt veendnek. — Ennek következtében olvastatott a mélt. megyei püspök hivatalos levele, mellyben a kir. és rr.etekén kilencz órakor tartandó engesztelő gyászmise áldozatra meghija, mi nem csak elfogadtatott, hanem az idő rövidsége tekintetéből élőszóval egyik főbírónak kötelességül tétetett annak megjelentése, hogy a meghívás köszönettel fogadtatván, a kk. és rendek megjelenni fognak. — Olvastatott ezután ő felségének levele, mellyben István föherczegnek, mint a dicsőült erényei örökösének királyi helytartóvá neveztetése a megyének tudtára adatik; élénk örömmel fogadtatott e nemzet óhajtását megelőző királyi gondoskodás, s nem csak ő felségének fog jobbágyi hódolattal köszönő fölirat, hanem István főherczegnek is, mint bánat-érzelmeket tanúsító — dicső atyja elhunyta fölött, mint egyszersmind üdvözlő irat küldetni. Jegyzőkönyvileg pedig előlegesen kijelentendik, hogyaz elhunyt nádor érdemeit törvényezikkbe igtatni, emlék által örökölni, s nagyérdemű fiát a nádori méltóság polczára emelve szemlélni, szinte forró óhajtásuk. Ez alkalommal egy méltóságos szónok ur által igen czélszerűen való indítványkép fölhozva, hogy miután magánegyesület szándékozik Budapesten emléket emelni, a nemzet javát egyiránt szívén hordó férfiút nemzeti emlék illeti, ennek emelésére különösen Budán a Mátyástért legalkalmasabbnak vélé , de e tárgy fölött országgyűlés nélkül valamit sikeresen kivihetőnek alig reménylettek az egybegyült karok. — Ebbéli örvendetes tanácskozásukat egy szomoritó tárgy fölötti indítvány H. A. tb. által, szakasztá félbe, ki előadván részint a mutatkozó ínséget, részint a várandó nyomorokat, ezek fölötti tanácskozásra a kir. és rr-ket fölhivá, részéről azon véleményben lévén, hogy nagy Lajos király egyik okirata nyomán, (mellyet, ha nem csalódunk, Fejér „Codex diplomaticus-ából idézett,) valamint az 1601. 17dik tcz. következtében is a hazából a gabonakivitel eltiltatnék, — továbbá a katonatartási veszteség ő felsége által legalább e folyó évre megszüntetnék, s végre a só ára is vagy leszállitatnék, vagy ebből bizonyos részlet az ínség enyhítésére forditatnék. Az emberiség érzetére s felebaráti szeretetre alapitott indítvány meleg kebellel s rokonszenvvel tárgyaltatott, kapcsolatba vétetvén vele a niviltgu helytartótanács intézvénye is, melly a termékek mennyiségének összeírását tárgyalja és sürgeti ; — az indítvány mind a három pontja meghányatott s többféle nézetek s vélemények nyilvánítására adott alkalmat;— voltak, kik a kormány késedelmét a segély felöli gondosságra nézve akarták föltalálni; — volt, ki mindent a kormánytól várt;— de ezek illő cáfolatot nyertek a dolog folyamának egyszerű megemlítéséből, mert a niviligu helytartótanács még aratás idejekor aggódott a bekövetkezhető éhség miatt, s inkább a megyét illetné rendeleteinek hanyag végrehajtási vádja, s tudjuk azt is, midőn a kenyértörés nehéz órái hazánk szegényeire nehezültek , a kormány a drága kenyeret is ingyen nagy mennyiségben osztotta. Határozatta jön a két első pontra nézve, legfelsőbb helyre terjesztendő kérelem s ellép a rettegtetőenség enyhítése. — Szögyényi László önmatgának alkancellárrá neveztetését tudató levele örömmel fogadtatott, s nem csak éljenekkel üdvözöltetett a jeles férfiú , hanem érdemeiről méltányló emlékezés is fog létetni a jegyzőkönyvben. — Némelly magánügyekben felsőbb helyről érkezett rendeletek szinte élénk vita tárgyai lettek. — A bus ára jövőre is az előbbi maradt. 2. Hevesből. Megenged nekem a tek. szerkesztőség, hogy ezentúl Hevesből terjedelmesebb tudósítást vagyok kénytelen tenni; szükségesnek látom, ha bár unalmasnak találandják is e lapok becses olvasói, azon tekintetből híven sorolni el a történteket, hogy lássák, mint lehet egy dióhéjba szorítható dolgoknak országos nagyságú tanácskozási modort előidézni, csupa rémképekteli ijedelmek, s szónoklati viszketegség miatt; s lássák, mint lehet egyes tekintetű csekélyebb dolgokból országok sérelmeket, kormány s megyék közti veszélyes bizalmatlanságot előidézni. Írom tehát Isten segítségével f. évi febr.án kezdett évnegyedes közgyűlésünk eredményeit, mindenek előtt a főispán-helyettesi székfoglalástól kezdvén. Elnökörsága éljenek között helyt foglalva, megemlítő, hogy az utósó évnegyedes közgyűlés óta a múlt év helyébe, egy uj év lépett, mellyre nézve kívánja, hogy a királynak, Ilonnak s nemzetnek általános jólétet, boldogságot, a megyei rendeknek legjobb egyességet, szerencsét, a nyomorban siülödő népnek enyhülést hozzon; és ámbár ezen évnek mindjárt kezdete után szeretett bonunknak különben tiszta egére, azon az egész magyar nemzetet mély gyászba boritó felleg tűnt föl, miszerint *) Részünkről igyekeztünk megtenni az ügy érdekében, mi csekély tehetségünkben állott; fáradalmainknak ha mi eredménye van, ennek mindenesetre t. levelezőink is, kik ügyibuzgósággal pártolok és segíték parányi erőnket, szinte hason részesei.... Vegyék fáradalmaikért szives köszönetünket, s ez ügy érdekében ne vonják meg tőlünk továbbra is nagybecsű közreműködésüket... A hazának roppantak szükségei, s hogy azoknak elég tétethessék, polgárainak úgy szellemi mint anyagi erejüket igénybe veszik. Szerk. Negyvenegyedik év. 441 szám. 1847-Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy iv.IV. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel Öt ezüst kr. számittatik. Alapiá KUJTSÁR ISTVÁN (áblabiró, kiadja Özvegye-Vasárnap febr. 21. Előfizethetni minden ,cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk.