Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)

1847-05-23 / 492. szám

492 szám. 1847. Előfizetési díj félévre postán és helyben boritékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik év. Alapitá KUITSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye Vasárnap máj. 23. Előfizethetni minden cs kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Hérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendünk. tartalom. Magyarország és Erdély. Előléptetés. Halálozások. — Örökváltság II. Pest városa rendőri kihágásai statistikájának egész évi áttekintése. — Törvényhatósági tudósítások. Vasból (közgy. örökváltság). — Erdélyi országgyűlés. (LH. Lili. LIV. országos ülés) — Uj találmány a mathematica körében. — Vidéki hírek. (Zsolnából). Külföld. Portugália. Spanyolország. N.Britannia. Francia-, Olasz-, Görögország. China. Éjszakamerikai egyesült státusok. Hirdetések. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirosok és részvények árkelete. Lotteriahozás. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A nmrgy magyar kir. udv. kincstár a dobrovai kir. hairaviczadhivatalnál ürességben levő ellenőrködő állomásra Kosztich Anastáz glinai útlevélvizsgálót alkalmazó. A haza lelkeséjeinek sorait ismét egy érzékeny csapás érte. Május 12én szenderült jobb létre Bécsben erős idegláz következtében életének 55dik évében méltóságos galanthai és örökös fraknói gróf Eszterházy József, szivéből szeretett nejének, született Bezobrazow Ilonának, örök fájdalmára. Benne a hon egy lángbuzgalmu fiát, egy tiszta magyar jellemű mágnást, a körök, mellyekben megfordult, egy leggyöngédebb érzelmű s közkedvességű tagokat vesziték. Mint földesur jobbágyai üdvét mindenkor hőn viselé szivén, mit jelesen a népnevelés buzgó szorgalmazása s tettleges kegyelése által kitüntetett. Végintézetileg szerette jobbágyai között kívánván nyugodni, hült tetemei Cseklészre, kedves lakhelyére hozattak, s e hószén temérdek néptől, kik között több, messziről ide érkezett legfényesb nevüek is díszelgőnek, kisértetvén, az itteni temetőbe takaríttattak el. Legszebb végtiszteletben részesült, mert sírja hantjaira a közfájdalom könyei ömlenek.Béke hamvainak s örök üdv lelkének!(Beküldetett.) Szloboda Mihály pestvárosi tanácsnok s több megyék láblabirája i. é. május 21k én reggeli 8 órakor munkás életének 67ik évében szélütés következtében hirtelen meghámozott. Béke poraira! Örökváltság. II. (K. F.) Az előkészületek sorába számítok az eszmék kijavítását magára az ügyre nézve. — Úgy van! ez máskép nem is lehet, mert az örökváltság általános tervezete a közéletre hat ki, egy részről a birtok s birtokolhatási jogok, s azoknak megszerzésmódja, más részről az önálló érvényes jogok kiegyenlítése összeütközés esetében jönek kérdésbe, s itt tudni kell a törvényhozónak nem csak azt: quid jur is? hanem azt is: quid con s i i i ? ezt pedig csak úgy tudhatjuk meg, ha elméletileg készen kifejtve találjuk magunk elött azon statuspoliticai eszméket, mellyek a nemzetek társadalmi életéből levonvák, s mint illyek, merő practicumokká képesülnek, s épen az általa hánykodó kebeleket megnyugtatják, a szilaj és czéltalan declamáliókat lecsilapitják. Ki merné mondani, vagy még inkább állitni, hogy jelenben már tisztában áll az ügy? melly a megszaggatott pártkedélyek hullámaiban csalfa színezeteket öltött magára — mellyektöl a bölcs törvényadónak menekülni kell, hogy a külső szint az érdemlegességgel, a formaságot a dolog lényegével föl ne cserélje, hanem túl és fölül emelkedve a pártszinezeteken , mint minden másban, úgy itt is az örök igazságot kövesse, mellyet megtalálni épen nem nehéz , ha a jó szív és jó akarat mellett tudományos bölcseség is vezeti a törvényhozót, hallgatván és követvén a jó szót, mellyben nem indulatok, nem pártkedélyek, hanem maguk a dolgok, ellentmondhatatlan tényekben ezólanok. Pártkérdések ugyan voltak és lesznek mindig kivált alkotmányos életben, s ez igen természetes dolog az emberek közt s az előbb - haladás útján, de természetes az is, hogy a pártvéleményeknek nem szabad s nem kell merevült feszültséget magukra ölteni, azoknak, hogy úgy szóljak, folyóknak, ruganyosoknak kell lenni, hogy a két szélső tulságok okos transaclio utján közvetítessenek; és ezt,a nem régiben is egyik hírlapban ok nélkül kigunyolt juste millieit adhatja meg,melly olly régi dolog, mint maga az emberiség története, ferdén azt hívén némellyek, hogy az Perner Kázmér találmánya, hogy mihelyt új nevet adnak a régi dolognak — az már az által újjá is válik.___________________________ A helyes közép ut — mint mondánk — egy idejű az emberiséggel, mert az egyensúlynak, mérsékletnek, a szélsőségek közvetítésének eszméje s érzete, gondolkozó lényünkben csíráznak. Politicában az absolutismus s anarchia közt már közép ut nem lehet, mint a nép erkölcsi szabadsága észjogosan — okosságunk alaptörvényeivel megegyezőleg elrendezve, azonban e közép ut az alkalmaztatásban mindig viszonylagos és ingadozó, melly a tapasztalgatások hosszú lánczolatát szüli; ugyan azért egyenes vonalon nem mehetni mindig, néha betérni, néha ellensúlyt kell támasztni, ha nagyon is kigörbült a vonal. Leghelyesebb közép után akkor jár bármelly ország, mikor szellemdús polgárainak minél kevesebb kívánni valójuk maradt hátra. A fölingerlelt pártkedélyek közt tehát a törvényhozónak a mérsékleti szerep jutott, nevezetesen az örökváltságnál tudni kell neki a vezérpontokat, mellyek az olly igen kényes érdekek öszszeütközésében fáklyavilágul szolgálnak, és itt már figyelmet kérek a következendő táz meg átfontolása végett. Az észjog, mint a praxis, két fő elvszabályt hozott létre a stáluséletben, egyik a birtok sérthetetlensége, mitől senkit kárpótlás nélkül megfosztani nem lehet; a másik a status rendelkezhetési joga birtokkereseti módok fölött. Minden birtoknak (vagyon, cserebecsü javak öszvege) természete keltős, anyagi és alaki, az elsőt a status mint status nem adja, nem adhatja a polgárnak, mert a birtok anyagát vagy szerzemény, vagy öröklés, vagy végre szerencse utján nyerte a polgár, a statusnak azért mást nem is köszönhet, minthogy a keresmény és birtok bizonyos megállapított formáit védi s oltalmazza. Ezen törvényesen meghatározott formák teszik már a birtok külső alakzatát, mellyek természetesen csak addig állnak fen, míg azokról szóló törvények saját erejükben állanak. Láthatni ebből, hogy az alaki formák korántsem a fő dolog, hanem az anyag az, mellynek állományát, használását biztosítni kell, mihelyt birtokot illető törvényes változtatások sürgettetnek. Önkényileg a status még az alaki formák fölött sem rendelkezhetik, mellyek mellett állhat csak fon a vagyon, és szereztethetik! Minden alaki változtatásnak a szükségesség érzetéből kell kiindulni, hogy az anyag az illy változtatás által még inkább biztosittatik, annak használás-módja kötetlenebb lesz, következményesen akár melly jó törvény birtok irányban soha nem érdekelheti magát a vagyon substantiáját, mellyet, mivel az nem a statustól jó , meg sem támadhat, hanem csak a formákat tárgyazhatja, mellyek szerint szerezni, s a szerzeményt föntartani kell. Ha nem önkényből, hanem szükség érzetéből kell kiindulni a változtatásoknak, átlátható az is, hogy olly esetekben, midőn a vagyon substanciája támadtatik meg, az teljes kárpótlás nélkül meg nem eshetik, mert azért a régi törvények szelleme kezeskedett, s egyeseket az egészért károsítni nem lehet, nem szabad. E szabályt a kisajátításokban hiven is követték mindenütt, röviden kimondva, ha már a státus rendelkezési joga birtokalaki tekintetben kétségbe nem hozható is, másfelől szint olly igaz, hogy ha már az örökváltságot szükség érzetéből életbe kell léptetni, e változás mindig azon föltétel alatt eshetik meg, hogy az úrbéresség a föld czélszerű művelésével s a gazdálkodás jobb módjával ellenkezik, mert aztán a status köteles is az úri jogunkat kámentesíttetni. Az itt kifejtett nézetek régi tanon épültek , Cicero írja „illud natura non patitur, ut alioum spoliis nostras facultates, copias, opes augentius. Neque vere hoc solum natura idest jure genium sed etiam legibus populorum eodem modo con26 59 15 stitum est, ut non licat sui commodi causa nocere allen.“ így tanítják ezt Grotius, Pütter,Ilüberin, Glück, Klüber s más egyéb fötekintélyei a római jogtudománynak, melly örökös tanról most sem lehet lemondani. A kérdés, melly jelenben a magyar törvényhozót örökváltsági dolgokban foglalatoskodtathatja, legfölebb abban áll, határozottan megítélni a szükségességet, melly az úrbériség megszüntetését örökváltsági úton igényli. Nézetem szerint a kérdés megoldása itt még bajjal nem jár , mert a szabad földbirtokosok szaporodása magában kívánatos dolog, az alkalmazáson s kivitelmódon fekszik a súly, miért állítom, hogy némi előkészületek nélkül a dolgot mindjárt megkezdeni nem lehet, hogy előbb belső viszonyainkat el kell rendezni, míg a nagy munkához foghatnánk,és ez az,miről jövő czikkünkben fogunk szólani. Pest városa rendőri kihágásai statistikájának egész évi áttekintése. Valamint múlt évben, úgy ez idén sem akarjuk elmulasztani a lefolyt évi fenyitó törvényszéki kimutatás után a rendőri kihágások áttekintését is közrebocsátani. Ezeknek száma 1846dik évben négyszerte több, mint a bünmerényi eseteké volt t. i. 3794 (mig az utasokból csak 874), sőt az 1845-dik évhez képest tetemesen szaporodott, bár mostanáig, hoszabb időszakon keresztül, évről évre folytonosan keresbedett. Volt jelesen 1840ben a befogottak száma 7045 1841 „ ,, 55 4798 v. is 2247 tel ke-1842 „ „ 55 4662 ,, 136 al ve-1843 „ „ 55 4502 „ 160 „ sebb 1844 „ „ 55 4057 „ 445tel 1845 „ „ ellenben 1846-ban 55 55 3794 tehát 406 több mint a legközelebb mult évben. Tekintetbe veendő, hogy a rendőri eljárás alatt voltak többsége útlevél nélküli csavargó, mesterlegény, kik sem mestereknél, sem a legénytanyán nem tartózkodnak, engedelemmel el nem látott házalók, gazdátlan cselédek, kik szállásbizonyitvány nélkül ide oda tekeregnek, éjjelenkint portyázó kétszemélyek s több illyenek; egyébiránt ezen nem örvendetes szaporodás ama szomorú helyzetből, t. i. a csekélyebb kereset mellett túlnyomorgató szükségből magyarázható , minek még károsabb hatása is lehetett volna ez évben, mi természetesen csak a föbajt, mellyben szenvedünk, a minden világrészből ide özönlő földönfutók csödülését képes előmozdítani, úgy találjuk, hogy a fölebb kimutatott plussal egybehangzókig 396-tal többet kellett vala a városból kikisértetni (i. i. 1219-et), mint 1845-dik évben. Egyébiránt az arány, — mellyben a benszülött pesti lakosság,a vidék s a nem magyar örökös tartományok (a külfölddel együtt) vannak a rendőri kihágások évszámához, — körülbelül egyformának látszik, így az utosó két évben a befogottak száma 1845-ben: pestiek 709 vagy is 210-je az egésznek vidékiek, Magyarhonban . . . . születtek 2,100 „ 579 62 17 Külföldiek 1846-ban: Pestiek 1,011 „ Vidékiek, Magyarhonszülettek 2,211 ,, Külföldiek 572 „ Habár az 1846ki arány a pesti benszülöttekre nézve valamivel kedvezőtlenebb, még is Vi-ed részben a bevándorlónak töltik ki az egész öszveget, kik a börtön s dologháznak jelöltjei, s ezek, ha a város sorompóján kikisértetnek is, csakhamar találnak utat a a városbai visszatérésre. ban 55 3388 669-el „ A pünkösdi szent ünnepek végett legközelebbi ujságlapuunk jövő csütörtökön fog megjelenni.