Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)
1847-07-01 / 513. szám
hason szükség parancsolta okoknál lógva már korábban e szokást gyakorlatba vették, hogy midőn tiszteletbeli tagok nem jelennek meg, a legidősb tag elnöksége alatt tartják meg osztálygyűléseiket. 2) Olvastatott ezek után Karvasi Ágostonnak, mint a történeti osztályhoz megválasztott levelező tagnak beköszöntő beszéde a nemzeti képviseletről, mellyel , maga személyesen meg nem jelenhetvén, Bertha Sándor lev. tag végig fölolvasott. 3) A júniusban tartott osztálygyűlések jegyzőkönyveinek felolvasása s meghitelesitése a jövő közgyűlésre halasztatott, melly július lső napján leend tartandó , mivel a beérkezett törvénytudományi pályamunkákról akkor a titoknoki hivatalnak okvetetlenül tudósítani kell a közgyűlést, hogy az bírákat nevezzen ki , és a szokott tudósítás a pályamunkák számáról, felírásokról, hírlapi utón közzététessék. 4) A titoknok fölolvasta ő nagyságaig Eszterházy Pál meghívó levelét az academiához, mellyben azt fölszólítja, hogy a természettudományi társulat sopronyi gyűlésére, melly augustus 1lén nyittatik meg, s 18kán bevégzödik, a maga részéről is nehány tagjait elküldeni szíveskedjék, mire határoztatok, hogy a meghívás a tagok közt köröztessék a szinte nyomtatásban közlött kérdésekkel együtt, mellyek a t. tud. társulatodik nagygyűlésében vitatkozás alá kerülendnek. 5) A titoknok bemutatja Plutarch párhuzamos életrajzainak harmadik kötetét magyarul fordítva Székács által, kinek levelét is a tiszteletdíj elhatározása végett fölolvasta. Az 1840 ben kelt határozat nyomán, melly szerint egy iv három arannyal jutalmaztatott , jelenben végeztetett, hogy a harmadik kötet is, melly terjedelmesebb s a két első kötethez arányosítva 29 ívre számítható, az 1840—diki mérték szerint légyen megjutalmazandó; mi is az elnöki s igazgatói hivataloknak fölterjesztetik. 6) Olvastatott Bugát Pál levele, mellyben a természettudományi társulat nevében megkéri az academiát, hogy az eddig kijött s ezután is folytatandó Értesítő egy egy példányával, nemkülönben a Tudománytár szinte egy példányával ajándékozná meg az egyesületet; melly kérelem elfogadtatván, annak teljesítése eszközlése a litoknoki hivatalra bízatott. 8) Bemutattattak a junius hónapban , az acad. könyvtár számára megküldött könyvek, mellyek közt a müncheni acedemia évkönyvei s bulletinjei 1846. s nehány ottani acad. tagok külön nyomatott tudományos értekezései legkitűnőbbek voltak. Vegyes újdonságok. *** (Coburg-Koháry herczeg,) menyével, Clementine franczia herczegnővel, s ennek gyermekeivel, múlt napokban érkezek városunkba, s a városi hatóság üdvözletét ünnepélyesen fogadá. A fenséges család innét hazánk felsőbb vidékeire utazandik , terjedelmes jószágait megtekintendő, s azok gyönyörű ölében töltendő a nyarat. (Hivatalos tudósítás szerint) Oláhorszkból nagy mennyiségű gabona fog hazánkon keresztül szállíttatni gőzösökön. E hírnek már csak hallatára is tetemesen alább szállt piaczunkon a gabona ára, s fog alábbszállani annál inkább, miután az alföldről is — hol eddigelé a roppant szárazság fölülre nyugtalanító a szegény mezei gazdát, még elég jókor bekövetkezett esőzés után a termésre nézve a legmegnyugtatóbb hírek érkeznek. (A pesti dolog házban van jelenleg 5 évestől 14-ig 70 férfi, 15 évestől 50-ig 85 , némber 7 évestől 16ig 40, 17 évestől 60-ig 403, öszszesen 298 egyén. (A pesti 52 mészárszékben) június 18- kától 25-dikig levágatott 567 db ökör, 36 db tejbén, 216 db borjú és 304 db uris. (A népünneprendező) Tomalaur folyó hó 11-kén ismét nagy népünnepet rendezene a városligetben, s mint mindig, úgy ez alkalommal is „jótékony czélra.“ — A még most is csukott Széchenyi-liget ünnepélyes megnyitásakor begyűlt szép pénzöszvegről a városi hatóság előtt — mint mondják — a legutósó fillérig számolt. (Nemzeti színházunk igazgatósága.) mint halljuk, egy másodtenoristával, ha még nem szerződött, bizonyosan rövid idő alatt szerződni fog, miután talán már maga is megunta azokat a kuszáti előadásokat. — Jobb valaha, mint soha. (Emberiség nevében) a maga idején fölszólalni legszentebb kötelesség! — E tekintetből indulván ki mi is, nem lehet kebleinkben elfojtanunk " azon örömet, mellyel a pesti orvosi egyetem egyik tanára. Arányi Lajos ur nekünk okozott, midőn hivatalunk egyik tagját F. P. urat, kinek — mint a legvészesebb viláz, petecs,s rothasztó-lázban szenvedőnek életben maradásáról már mindenki lemondott, — semmi fáradságot nem kimélve, sőt a legnagyobb önfeláldozással a halál jégkörmei közöl megmentette. — Fogadja tisztelt orvos ur e nemes téliéért nyilvános köszünetünket, s egyszersmind a tökéletesen föl— lábbadt betegnek — kinek ajkairól minden ember előtt áldás zeng — keble legforróbb háláját! — Legyen is ön elött tisztelt orvos ur örökre szent azon érzelem, s emberiség iránti kegyelet, mellyel ez alkalommal velünk tapasztaltatok. — Szavaink a nyilvánosság terén rövidek, de higgye el, hogy ön iránti tiszteletünk fogyhatlan, mint neve Örökre emlékezetes marad, a pesti köfösóhivatal előtt. (Beküldetett). (A szorgalmas Szerelmes Miklós) jeles mükönyomdájából ismét egy uj és nagybecsű mükép látott, e napokban napvilágot, mellyet a közönségnek, melly a kiadó legújabb nagyszerű vállalatát, a „Magyar hajdan és jelenet olly nagy kedvezéssel fogadta, sietünk figyelmébe ajánlani. E mitlap egy a magyar elölt nagybecsű ereklyét ábrázol: Mátyás király valódi hű arczképét azon eredeti után, mellyet e dicső királyunk 1487-ben augustus 1 Tdikén a bécsújhelyi polgároknak önkezűleg ajándékozott, s melly a nagy fejdelem emlékéül mai napig hűn őriztetik. Az arczkép valódi diszlap, olly jelesül rajzolva és nyomatva, hogy a legszebb képcsarnoknak ékességére vállik. A legnagyobb ivén van rajzolva a dicső nagy király korabeli öltözetben hermelin-palásttal, nyakából ékes lánczról megváltónk anyjának képe függ alá. Arczképét legközelebb cser- és borostyán levelekből font koszorú környezi, melly körül gondos megválasztással vannak előállítva sűrű s jelesül kivitt díszítmények a feledhetlen király jellemzésére szolgálók és történeti emléknek. Közvetlenül az arczkép alatt az oroszlán áll, köztudomás szerint Mátyás egy kedvencz állata, s egyszersmind jelképe az erős léleknek, melly annyi bajjal megküzdeni s rajtok diadalt aratni tudott. Balra Hunyad, jobbra Buda vára láthatók, mindegyik azon korbeli állapota szerint rajzolva , mint Mátyás származásának és uralkodásának székhelyei. Két felöl meghódított országok és tartományok zászlói lengenek, ékességéül a képnek s emeléséül a néző lelkének, ki büszkén emlékezhetik vissza a fényes korra, melly magyar hazánk fölött is derült egy időben. Följebb a vallás és igazság s a tudományok jelképei állanak, mellyek a dicső emlékezetű nagy királyban mindenkor buzgó védőre, kiszolgáltatóra s terjesztőre találtak. Legfölül a Hunyadyak ismeretes nemzetségi czimere díszült, a magyar koronától födve. — A minden tekintetben jeles műkép ára finom vastag Velinen 2 pírt, chinai papíron 2 frl 30 kr p.p. melly ár, a nagybecsű kép jelességéhez mérve, valóban fölötte jutányosnak mondható; s a derék kiadó teljes méltánylatunkat érdemli azért is, hogy illy aránylag csekély árszabás által szándékozik az emlékezetes történeti ereklyének minél nagyobb körben elterjedését elősegitni. (Sáros megye Z báró helységében) gr. Erdödyné udvari kápolnájából két zsidó két nagy ezüst lámpát, mintegy 1200 pfnyi értékűt rabolván el, a pesti rendőrségnek sikerült a két gaz tolvajt hurokra keríteni. K fi L I C L I). Portugália A „Times“ egy portoi levélben bővebb adatokat közöl azon tanácskozásokról, mellyek a junta megadását megelőzik. Ez csak azon feltétel alatt valt hajlandó a Wylde ezredes által előadott czikket elfogadni, ha az angol consul magát kötelezendi Saldanha-t s a parancsnoksága alatt levő seregeket minden hadi működések megszüntetésére bírni. A consul (Johnstone) jun. okán a juntával írásban tudató, miszerint ő csak az angol hajócsapat működéséért kezeskedhetik, de Saldanha-ért s a spanyol seregekért nem. Ez irat vétele után a néppárt valamennyi főnökei, több miguelista tiszt s nagyobb földesurak,kik a lázadókhoz csatlakoztak, összehivattak s nekik a junta alelnöke José Passos által az egész ügyállapot megmagyaráztatott. Ő maga a közbocsánat föltétlen elfogadása mellett szavazott. Testvére, Manoel Passos, a miguelista lisztekhez tartott beszédében azt nyilvánító, hogy a junta képtelen lévén az ország szabadságait az egyesült franczia angol s spanyol hatalmasságok ellen sikerrel védeni, az angol közbenjárási ajánlatok elfogadását elhatárza. Ha azonban a miguelista tisztek azt hiszik, hogy a folytatott harczban némi sikeres eredmény reménybeli, úgy (Passos) barátai többsége készen áll életét s vagyonát inkább koczkára tenni, mintsem azt vessék szemükre, hogy fegyvertársaikat cserben hagyák. A fölszólítottak lelkesült tetszéssel válaszolva kinyilatkoztaták, hogy a junta irányukban becsületesen viselte magát. A gyülekezet erre szétoszlott, néhányan a legtúlzóbb demokraták közöl egy új junta alakítását , pedig José Passos elnöksége alatt, pedig ez utóbbinak dictatorrá leendő kinevezését kívánók. José Passos ezen ajánlatot visszautasító. Ezután az angol consulnak azonnal tudtára adatott, hogy a junta a közbocsánatot föltétlenül elfogadja.Sadanha azonban az ellenségeskedéseket megszüntetni nem akarja. A junta azt nyilvánító , hogy a várost egy britt tisztnek s katonának ugyan átadja, de Saidan hát, mint győztest abba bevonulni nem engedi, annál kevesbbé fogja azt a spanyoloknak átadni. — Spanyolországon át azon tudósítás érkezett, hogy Concha táborunk jun. 11 -én Braganzát elfoglalta. A 15 ikei „Gazeta“ a királynétól egy proclamatiot tartalmaz, mellyben a népnek átalános és teljes amnestia igértetik. Britannia, London, jun. 18. A tegnapi felsőházi ülésben Brougham lord kérdést ten a cabinettanács elnökéhez: ha váljon igaz-e, hogy Bomfim grófot s a többi torres-vedrasi foglyokat, nagyobb bátorság okáért Angolába vitték, mivel a madeirai nép megszabadítási készületeket látszik tenni. Lansdowne marquis azt válaszola, hogy ő bizonyosan nem tudja, ha alapos-e ezen hír.—Lyndhurst lordnak azon indítványa, miszerint a birminghami-oxfordi vaspályabill még egyszer a vizsgáló választmányhoz utasíttassék, 28 szóval 22 ellenében keresztül vitetett. Az alsóházban ismét élénk vita folyt a Portugáliábani közbenjárás fölött. Osborne kinyilatkoztató, miszerint indítványt teemt, hogy miután a britt kormány Portugália ügyébe beavatkozott, tehát kötelessége a portugál nép minden alkotmányszerv jogairól kezeskedni, s azokat szükség esetében kierőszakolni.“ Hutt azt kérdé , hogy Oportonak a kereskedésre nézve annyira káros ostromlása soká fog-e még tartani. Palmerston lord: „Miután a junta Anglia ajánlatait elfogadta,tehát szeménylem, az ostrom meg fog szűnni.“ Osborne: „Igaz-e, hogy a királynő egy rendeletet bocsátott ki a személyes szabadság s a sajtó korlátozására ?“ Palmerston lord: „Lissabonból érkezett utósó tudósításaink, mit sem közölnek arról.“ Ugyanezen tag további kérdésére, hogy Portugáliára vonatkozólag a kormány ezután mit szándékozik tenni, a minister mint helyenkívülire mit sem válaszolt, mi fölött a ház tetszését nyilvánító, francziaország. Minthogy Girardin Emil, daczára a kölcsönös biztosításoknak, mégsem titkolható el bizonyos félénkséget vádjai valóságába közelebbről bocsátkozni, tehát természetesen annál feszültebbek voltak, miután végre maguk a miniszerek kívánságára, kiket az ellenzék is pártolt, késznek nyilatkozott mindent kimondani. Egy vastag tározóval hóna alatt lépett a szószékre, állása biztosságot árult el, s azt lehetett hinni, hogy a legjobb bizonyítványokkal legyen felfegyverkezve, mert eleinte megvető hangon szólott a miniszeriális megtagadások értéke valódiságának fokáról, mire ő már elkészülve van. Mindenekelőtt megemlítő, a „Moniteur“ jelentésének fölhozása mellett, a kamrai vitatkozások alkalmával érintett színházi Szabadalom eladását az „Epoque" részére. Adain és Thibau de au egy harmadik lyrikai színházért folyamodtak, midőn az első egy rejtélyes személytől látogatást nyert, ki neki értésére adó, hogy Dúchatel az „Epoque“nak többé pénzt nem adhat, tehát e hírlap pénztárában 100,000 frank fizetése mellett a szabadalom rendelkezésére készen áll. A váltó megiatott s bizonyos jegyzőnél letetetett, és e pillanattól fogva Duchatel határozottan a folyamodók mellett volt. Itt Thibaudeau bizonyítására hivatkozók, ki ezt vele írásban közlölte. Midőn Cassagnac néhány nappal később a ministerrel kertjében találkozott, ez utóbbi ezt monda annak: „Itt egy csibe, ez 100,000 frankot ér. Fogadja el Adam és Thibaudeau-tól. Ez ön szabadalma.” Az előbbi tanácskozásban a minister a kamrát a budget-tel vigasztalta, melly alkalmat nyújtana az igazgatás minden cselekményeinek megvizsgálására, a nélkül, hogy ezért a dolog alapjába kellessék bocsátkozni! Egy más bizonyságot, annak megmutatására, ha a minister az „Epoque“nak segélyt nyújtott, de azt később elvitázta, a párisi tér- 4.