Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-03-24 / 665. szám

665. szám 1848. Előzetesi díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betükkel öt Negyvenkettedik év. NEMZETI II.VII. Alapító KULTSÁR ISTVÁN, kiadja Özvegye. Péntek mart. 24. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­­szint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadun'k el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­ +ezüst kr. számittatik. lendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Figyelmeztetésünk. — Országgyűlési tudósítások. (Mart. 20 dikai kerületi ülés. Törvényczikkely a sz. kir. városokról.) — Pozsonyi moz­­gaalmak. — Pesti mozgalmak. — Magyar t. társasági fel­írások. — Törvényhatósági tudósítások. Sze­pesime és Zágrábból (közgyűlés). Hirdetések: ES31BE93KS9B mBtTSXaarnam. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Pest, mart. 2­3 -­á­n. *) Figyelmeztetésünk: A most működő törvényhozást, egyetemesülve a magyar ministeriummal, ama jetileg alakult hata­lomnak tekintjük, melly—a fönséges nádor magas honpolgári erénye támogató súlyának segedelme­­zésével — önföláldozó hazafi hűsége, erélye­s ha­tározottsága által a jelen viszonyok jogos czimét kivíván , ezen tett által maga emelé magát a ha­tóság azon fokára, melly nélkül a társadalomnak egy perczig sem szabad maradni, ha az anarchia szörnyetegének dúlásaira zárt kaput nyitni nem kí­vánunk. E practices állításunkat nem gyengíti az, hogy ezen testület a múlt évi november 7kén, mint a karok és rendek testülete hivatott össze, mert hiszen 1789ben Francziaországban is a generalis statusok ültek össze, és e gyülekezet saját authocratiájából nemzetgyűléssé , constituante-vé emelkedett. Nem gyengíti állításunkat az sem, hogy törvényhozó testü­letünk nem rendezett népválasztásokból emelkedett ki, mert hiszen a mostani franczia ideiglenes kormány sem emelkedett ki illy rendszerből, és még­is nem lehet, nem szabad föle a hatalom jogos czímét el­vitázni. •­ A dolog practicuma nem lehet más, mint az, hogy az illy hatóságokat a forradalom tényleg e­­melvén hatalomra, azoknak egyetlenegy megszorí­tással , az ideiglenesség megszorításával — mint a nép akaratából kiemelkedett első constituált hata­lomnak minden jó polgár engedelmességgel tarto­zik , és pedig épen azon oknál fogva tartozik en­gedelmességgel, miszerint bennük létezzék amaz el­ső egyesülési pont, mellynek provisorius törvény­tételezései által legelőször is azon közbenfekvő időnek békéje biztosíttassák, melly egy részről a forradalom által constituált, más részről pedig a rendezett népvá­­lasztásokból kiemelkedő rendszer között feküdni szo­kott, és szinte biztositassék a ministeriumnak ezen idő alatti jogos kormánya;azután pedig, hogy a nép­válasz­tásokból fölemelkedendő ama hatalom léphessen a dolgok élére, melly az ideiglenes törvények és az ideiglenes kormány rendszabályai és eljárása fö­lött számot kérőleg nyilatkozhatván, a provisorium­­ból definitív állapotot teremthet. A most együtt levő törvényhozás megértette állását, és legális nyilatkozatot ten, hogy hivatá­sa , s alkotandó törvényeinek törvényessége csak a népválasztásokból kiemelkedendő törvényhozás egy­­begyűlteig tarthatván , feladatát befejezettnek te­kinti, ha az ennek létszeresitésére szolgálható vá­lasztási rendszert és ennek érdemére vonatkozó némelly előleges, — a közte s a Constituante közt kézbenfekvő idők jogos kormányzására elkerül­hetetlenül szükséges — törvényeket megáll­­­­­tandja. Nincs, polgártársak, más mód, mint választa­notok: vagy elfogadni az első magyar ministeri­umnak a most és a jövő képviseleti gyűlés közt közbenfekvő idő alatti korlátlan s discretionarius hatalmát, vagy­is: elfogadni a most működő tör­vényhozás átalános mandátumát, az ezen törvény­­hozásból kifolyó ministeriumban; vagy pedig el­fogadni azon törvényeket, mellyeket ezen közben­fekvő időre a törvényhozás a polgároknak, s ha­zának úgy, mint magának s a ministériumnak is fölállít. E közt nincs egy harmadik lehetőség. A dolgok egyetlen practicabilitása valóban csak ez ; már­pedig mi megvalljuk , hogy bármi nagy bizodalommal viseltetünk is a nemzeti első felelős ministerium iránt, mégis minden kétkedés nélkül inkább szavazunk a törvényhozás által megalko­tandó eligazító törvényekre, mint e ministerium korlátlan hatalmára s dictaturájára. A mai nap , és az e szép nemes hazának első népképviseleti gyűlése között nem lehet ugyan, nem szabad, hosszú időnek közbenfeküdni, — ezen idő azonban a maga természeténél fogva olly crilicus, olly fogárdos, hogy az alatta hazát előleges ideig­lenes törvények nélkül hagyni, az anarchia vészes állapotainak megtörténhető előidézése nélkül le­hetetlen. Hosszú soraink rövid értelme az,hogy mi mel­lőzve itt a tegnap ideérkezett sajtótörvényczikk alkal­masságának s czélszerüségének kérdését — melly iránt magunknak is elég észrevételünk van, — és jogosnak, sőt czélszerünek nyilvánítva az ezen törvény elleni petitionálást és népgyülekezeti e­­gyéb szilárd nyilatkozatokat, hogy mi — mondjuk — a tényt, melly tegnap délutáni négy óra tájban a szabadság terén történt, a tényt tudniillik, hogy a hazát annyi hálára kötelező követi táblá­nak sajtó törvény czikkelye olt, mint halljuk, nem nagy számmal összesereglett ifjúság s nép által a nem­zeti őrsereg jelenlétében fáklyalángon megégette­­tett, — nem egyedül hogy nem helyeselhetjük, hanem azt, a lefolyt nyolcz nagy nap dicső fényét megszeplösitő, a mérséklet s­eszély határait túl­lépő, a jó polgároknak a nagy ügy jövője iránti bizodalmát megrendítő demonstrátiónak tekintjük. Ennek ünnepélyes kinyilatkoztatásával — nem ret­tenve vissza a népszerűtlenség bár­mi súlyos for­dulataitól is — terhes pályánk hivatása bátor és egyeneslelkű­ betöltésének tartozunk.................A törvényhozó test a fönséges nádorral s ministe­­riummal egyetemben, épen a forradalom nagy adtusa által, magában egyesíti ama souveraineitást, melly ellen minden tiszteletlenség, minden olly lépés, mi az irániai bizodalmát csökkenti, nagy hazafi bűn. Polgártársak! Induljatok vállvetve segítni, miszerint rendszeres kormány viszony­okba foglal­tassanak az erő elemei. Ne higyjétek, hogy most a szenvedélyek kihívása, egy a politikai bátorság és lelkesülés magas erényével! ... Országgyűlési közlemények. Pozsony, mártius 20-án. Kerületi ülés, reggeli 10 órakor. Elnökök: Biró I. (Arad.) Széchenyi István gr. (Mosony) jegyző Szemere B. (Borsodm. k.) Megnyílván az ülés, Makai átadja a kérelmi választmánynak véleményét Budapest pol­gárainak és az egyetemi ifjúság kérelme iránt. Renger Ferd. (Szeged.) Küldői meghagyták köszö­netet mondania a BRnek azon erélyes hazafias eljárásért, a mellyel a felelős kormány iránti fölirást határozták el. És még csak a törvény előtti, és vallási tökéletes egyenlőséget ké­rik mihamar kimondatni. — Kossuth L. Miután ezen in­dítvány a pesti lakosság pontjaiban is megvagyon , utasít­­tassék a választmány véleményezésére. — Ez határozatba ment. J­e­g­y­z­ő. Olvassa a törvényjavaslatot az országgyűlés évenkinti üléseiről, előbb egészben, azután gonkint.— Az ie­bén Somsich P. Oda kívánja tétetni „rendesen Pes­ten,“ mert lehetnek rendkívüli körülmények, péld. ha Pes­tet ellenség foglalná el. De Pázmándy D. azon ellenve­tésére, hogy a rendkívüli eset kivételei úgy is értetnek: — a §. meghagyatott. A 2. 3. 4. §ra észrevétel nem tétetett. Az 5. §nál Tarnóczy K. kívánja, hogy miután a nádort úgy is a nemzet választja, ez legyen a felső táblá­nak ezentúl is elnöke. — A §. fölkiáltással meghagyatott. A 6. §ból Pázmándy *1). a „négy“ szót kívánja ki­hagyatni, mert a körülményektől függ, hány jegyző legyen. — A §. második részére nézve pedig azon módosítást in­dítványozza, hogy azon tábla-hivatalnokok ne az ülés előtt, de az első ülésben választassanak, ebben pedig a tábla leg­­idősebb taga elnököljön. — Ezen két indítvány el is fo­gadtatott. —­ A többi §§. 7—13ig mind észrevétel nélkül helyben­hagyattak. Kende Zs. E törvényjavaslatban nincs rendelkezés a föloszlatásról. Meg kell tehát határozni vagy azt, mi oknál fogva, mikor és mily föltételek mellett oszlathatik el az or­szággyűlés — vagy bizonyos időt kell szabni, a­mellynek el­teltével magától is föloszlik; — vagy azt kimondani, hogy addig nem, míg a ministériumtól, vagy a KK. és RRtől ter­vezett tárgyak bevégezve nincsenek. Vagy mivel a követek több , a jelen törvényjavaslat szerint 3. évre választatnak, megtörténhetik, hogy azok a kor haladásától elmaradván, a második, harmadik országgyűlésen a közvéleményt már nem bírják, és ha i­lyenkor a ministérium fönnkarja tartani ma­gát — az az ollyan követek mellett lehetetlen lévén — mást nem tehet, mintsem hogy az országgyűlést föloszlassa. Ezen esetre tehát szinte határozni kell, mennyi idő múlva kelles­sék ismét az újonan választott testületet összeülni. — B­ó­­n i­s L. Igaza van Szatmármn. k.nek, hogy azt ki kell mon­dani, hogy míg a tárgyak bevégezve nincsenek, az ország­­gyűlés el ne oszlathassák, mert így megtörténhetnék, hogy a mi nem kedve szerint menne a kormánynak, az három év alatt sem végeztethetnék be. — Kossuth L. Az eloszlatás­ról rendelkezni kell. Az ismétt összehívásnak is nem csak minden 3. év múlva, de néha időközben is kell történnie. Azt bajos kimondani, hogy a kormány el ne oszlathassa idő­közben, mert attól úgy sincs mit tartani, hogy evvel a kor­mány tréfálna , hisz az által revolutiót támasztana­ és biza­kodhatni, hogyha a kormány erre fölhatalmaztatik, azt csak igazoló ok mellett használja majd; — ha tudniillik azt re­ményt, hogy a hon javára ezélzó javaslatában más kö­vetek majd jobban támogatják, — tehát csak ez esetre oszlatja el; de ha az új választások után, így a népre hi­vatkozván, ismét nem nyer többséget: természetes, hogy akkor ott kell hagynia a kormányt, különben lázadást idéz elő. A kérdés maga magát egyenlíti ki a tárgyaknak befe­­jeztetések iránt; azt nem lehet mondani, hogy míg minden tárgy befejezve nincsen; de ha a ministérium némi tárgy­nál halasztást kér a jövő országgyűlésig, ha megegyeznek benne, jó;­­ ha nem, szavazásra kerül a dolog, és ha a ministérium nem nyer többséget, s a dolgot nem tekinti fontosnak, az tárgyalás alá jön, a ministérium közönyös marad, ha ellenben fontosságot helyez az elhalasztásban, lemond, és expediálja magát. — De van egy tárgy mégis, a­mellynek befejeztetése nélkül az országgyűlést nem szabad eloszlatni, és ez a „budget“, t. i. a költségvetés, és számadás, a­mi nélkül az egész administratio megakadna. Úgy hiszi, ebben Szatmár m. k. is — miután határozott ja­vaslatot elő nem terjesztett — megegyez. — Somsich P. A ministeriumtól nem lehet megtagadni az eloszlatási ha­talmat, különben az nem lehetne felelős; — tehát, hogy ez ki ne zárassék, ugy legyen mondva: „legalább minden harmadik évben.“—Ko­s­ss­u­th.Egyenesen kimondani kívánja, hogy a ministeriumnak lehet eloszlatnia. — E közben meg­jelenvén Batthyány Lajos ministerelnök, elő­terjesztő : hogyha az úrbéri viszonyok most rögtön megszűn­nek, ez által a nemesi birtokot olly csapás éri, a melly még sulyosodik az által, hogy a földművelés eddigi viszo­nyai megszűnnek, forrás pedig nem nyílik, s igy a birto­kosnak nem lehet gazdaságát más alapra építenie, — és miután ezen baj leginkább a m­a­gy­a­r birtokosokat érné, egy olly inditvánnyal lép föl, a melly a bajt mennyire annyira engesz­telje , t. i. „hypothecabank“ rögtön fölállíttatása; azon el­ven , miszerint azok, a­kik az úrbéri viszony megszüntetése miatt kárt szenvednek, ennek kimutatása mellett, annak ere­jéig illő kamatra kölcsönt kapjanak,­­• és azt akkor fizessék vissza, mikor az állodalom becsületére fölvállalt kárpótlást kezökhöz veszik. Íme itt tehát a törvényjavaslat, tárgyalják a RRk, s akkor bővebben szólhatnak elveihez. — Elnök. Mielőtt ezt fölvennők, végezzük be az előbbi tárgyat. — Erre a jegyző olvassa az elhatározott módosításokat, mellyek szerint a törvényjavaslat így szól: Az országgyűlés évenkinti üléseiről. 1. §. Az országgyűlés jövendőben évenkint, és pedig Pesten tartja üléseit, és a­mennyire a körülmények engedik, az évenkinti ülésre az ország Rendelt ő felsége mindig a téli hónapokban hívandja össze. Az évenkinti ülések megtartása között hat hónál hosszabb idő közbe nem eshetik. 2. §. A hozott törvények jövendőben mind az évi ülés alatt, mind az ülés végével meg fognak ő felsége által erő­­sítetni. —• 3. §. A képviselők három évig tartandó egy országgyű­lésre, s ezen országgyűlésnek mind három évi üléseire vá­lasztatnak. 4. §. 1848-tól kezdve minden harmadik év eltelte után a következő országgyűlés első évi ülésének megnyitását meg­előző hat hét lefolyása alatt országszerte uj képviselő-vá­lasztás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak uj megválasztás által tarthatják meg képviselő he­lyeiket, és pedig szinte egy országgyűlés három évi üléseire. 5. §. Ő felségének joga van az országgyűlést a három év eltelése előtt is föloszlatni, és új képviseld választást ren­delni, és ez esetben az újabb or.gy. összehívásáról akképen *) Tegnapi számunkban nyomdai vigyázatlanságból a fő­­czikk előtte sor: „Pest, mart. 22én“ kimarad!.

Next