Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-01-02 / 618. szám

Jegyző olvassa a Ildikó-t.Ezen §-t illetőleg Babarczy Antal (Csongr. k.) a polgármester szót kihagyatni in­dítványozta, azon oknál fogva, mivel sok helyen e­­zen hivatal nem létezik. — Ezután Borsodul, részéről Szemere ten indítványt, hogy a honosuló, akár a törvényhatóság, akár a törvényhozás által honosít­tassák, a törvényszék elött esküdjék. Ez indítvány­hoz Rutkay (Zólyom k.) pártolókig szólván, elnök kérdést intézett a Rekhez: hogy elfogadják-e? (köz­­fölkiáltás: igen!)Jegyző folytatólag olvassa a 12dik §-t . Igyay Ti­tus: Küldői nevében határozottan kimon­datni kívánja, miszerint a külföldi izraeliták megho­nosíthatók ne lehessenek(helyes),­valamint azt is,hogy külföldi izraelita a honban meg ne telepedhessék. E­l­­nök:Kivánják-e azek?(zajos fölkiáltással: igen igen!) Sebestyén G­á­b­o­r Veszprém k. pártolja Pozsony megye indítványát, mert csak ezáltal lehet megmen­teni a hont a külföldi zsidók betoldásától, kik az ál­dott magyar föld felé annyira vonzódnak, miszerint numerusok van a külföldről bevándorlóknak,a­mely­­lyet ha visszamennek,drágán adnak el hitsorsosaiknak. Ezen segítnünk kell, ha csak második András korát visszaidézni nem akarjuk, miután a zsidók már val­lásuk szerint a szaporodásra ösztönöztetnek úgy, hogy náluk a vallás értelmében a magtalanság szé­gyennek tartatik, sőt ha a férj magtalanul meghal, hátramaradt özvegyének, férje testvéréhez kell nőül menni. Károlyi István Pest város köv. Fölszó­­litja a Rekel, hogy a benlakó zsidókról is rendelkez­zenek, miután már ezek is szerfölött elszaporodtak. Kende Z­s. Szathmár k. Pártolja Pozsony indítványát, csak azért is, mivel egyedül a zsidó elem az, melly soha a nemzetiséggel összeolvadni nem tud, továbbá, a szegény népnek véres verítékét nyomasztó uzso­rákkal kiszívják. Szemere Bertalan Borsod k. Azon részvétnél fogva, mellyel ez indítvány többsé­get nyert, szükségesnek tartja e tárgyhoz szólani. A zsidók letelepedését illetőleg szeretné,ha a­zok a múlt országgyűlési törvényjavaslatokat vennék tárgyalás alá,mellyekből sok jó eszmét lehet használni, így pél­dául azt, hogy a beköltözendőnek bizonyos összeg pénzzel kell bírnia stb.—Egyébiránt szóló a zsidók iránt semmi ellenszenvet sem érez, mert a tapasztalás bizonyítja, hogy azon bűnök, mellyek a zsidókban föl­találtatnak, megvannak bizony a keresztényekben is. Szatmár követének arra, hogy a zsidók a nemzetiség­gel össze nem olvadnak, feleletül példát hoz föl, mi­ből világos, hogy a magyarhoni zsidóság három év alatt többet tett a nevelés ügyében, mint bármelly más keresztény felekezet. Említést ten ezenkül szó­ló egy Galicziából bevándorlott zsidóról, ki pár év alatt nem csak hogy sajátjává tévé a magyar nyelvet, hanem verseket is ir magyarul a nemzet dicsőítésére, sat. sat. — T­or­m­á­s­sy Békesnn.k. Nem kívánja, hogy a zsidók átalánosan kizárattassanak; ollynemü ren­deletek hozatalát azonban kívánja, melly a csopor­­tostóli bevándorlását a zsidóknak akadályozza. Ha­sonlóképen nyilatkozók Heves köv. is. E­l­n­ök : Me­gyéje részéről is— úgymint, Szabolcs követe—pár­tolja a pozsonyi indítványt, s hogy többé be ne köl­tözhessenek a zsidók, erre nézve kizáró rendszabályt kíván, nem lehetvén nálunk a qualification fölügyelni; miután ez úgyis a szolgabirónak lenne gondja, melly hivatalnokokról tudatik,mennyi dologgal vannak úgyis elhalmozva. J­usth József Thuróczin­k. A zsidó­kat a bej­öveteltől azért is kívánná eltiltatni, mivel mint a tapasztalás bizonyítja, műveltebb országból be nem jönnek, hanem többnyire a legműveletlenebbek köl­töznek be. A Borsod által fölhozott praecautiók fölös­legesek, mivel azokat igen könnyen ki lehet játszani. Azon esetre például, ha bizonyos összeg pénz birto­ka lenne a conditio, valamelly banquier tanyát ütne a határszélén, s adna a bevándorlónak annyi össze­get a mennyi megkivántatik, s még maga kisérné el a hatósághoz, azután, midőn a bemutatás megtörtént, a kamatot megfizettetné magának, s a pénzt vissza­venné. Ezeknél fogva pártolja a pozsonyi indítványt. —Hunkár A. Veszprémine k. Azon országgyűlés alatt, midőn jelen lenni szerencséje volt, szinte azon véleményben vala, hogy az illy kimutatás elégséges praecautio, azonban meggyőződött arról, hogy ezt legkönnyebb kijátszani, kívánja tehát a zsidók be­jövetelére nézve az eltiltást. Ezenfölül azt is kíván­ná, ha úgy mint Bajorbonban minden idegen, ki az országba beutazik köteles legyen legalább 10 pengő forintnyi kész­pénzt elömutatni. Bajorbonban ez e­­gész financz számítás, miután olly mester legények, kik munkakeresés végett vándorlanak be, 4, 5. na­pig nem jutván munkához kénytelenek pénzüket köl­teni, mi által nagy öszveg pénz jő be az országba, melly nem kissé növeli az adó alapját. — Szenti­vá­nyi K. Gömörun. k. Nem tagadhatni, miszerint az izraeliták közt vannak ollyanok is számosan, kik el­vetemült erkölcsüek, de alaptalan következtetés eb­ből azon állítás, hogy az izraelita azért rosz erköl­csű, mert izraelita. A­mit Szatmár kör. említett, hogy a zsidók üzérkednek, s a népet uzsorával nyomják, — erre nézve m­egjegyzé, hogy azt a keresztények is teszik. Példát tudna rá mondani a legközelebbi drágaságból. Az, hogy a vagyontalan izraeliták a be­jöveteltől tiltva legyenek, ez megáll, de nem az el­lenkező, melly szerint a vagyonos, és pénzes zsidókat is kizárjuk. Ajánlja, hogy a Rkek fogadják el erre nézve azt,mi az 1843iki országgyűlési törvényjavas­latban foglaltatik. — Szerdahelyi Gyerm. k. Egy körülményre figyelmezteti a Rket. Miként szoktak t.i. jelenben a külföldi zsidók meghonosulni. Bejö egy zsidó mesterlegény, mint szabó, vagy aranyműves dolgozik egy ideig,s aztán a gazda elveteti vele leá­nyát. Ezt szóló lényeges dolognak tartja, kéri a Rét hogy erről illegne feledkezzenek.— Kossuth La­jos. Két megjegyzése van: némellyek tovább mentek a tárgynál, mint kellett volna. Itt sok vitatkozások­nak elejét vesszük, ha azon kérdés mellett maradunk, hogy a külföldi zsidó honosíttathatik-e.Elfogadja Po­zsony indítványát,de nem azon okokból,mint az előtte szólók, hanem,hogy azok kik a honban vannak súlyos állásukból ez­által minél hamarább fölszabadulhassa­nak.—Fölhozatott itt,hogy a zsidók kárára vannak a nemzetiségnek. Erre vonatkozólag megjegyzi,misze­rint a nemzetiség előmozdítására egy felekezetben sem mutatkozik több hajlam mint a zsidókban. A ne­velés ügye körül a legközelebbi 3 év alatt nem tett senki annyit mint a zsidók. Nagy az ellenszenv irán­tuk, főkép a váltótörvények fölálitása óta, mert pénzt kölcsönöztek tölök, s aztán midőn a tartozást megkér­ték, haragudtak az urak e miatt, akkor jó volt mikor adtak,midőn pedig meg kell térülni haragusznak.Cso­­dálatos dolog is az, ha a resensus az adó ellen törté­nik, de a kérő ellen nem. —Arra,hogy rosz erköl­csitek, feleli: nyúljunk keblünkbe,—úgymond a szó­ló,— s valljuk meg, hogy a bűnök minden vallásunk közt egyformán tenyésznek. Az uzsoráskodásra nézve megjegyzi, hogy positiv adatokkal szolgálhat,misze­rint a legközelebbi drágaság alkalmával is több ke­resztény vucherozott gabonával, mint zsidó.—Ha e­­zen tárgynak vége lesz, igen méltányosnak tartaná, ha a múltkor Bukkari város követe által tett indít­vány — hogy t.i. a honosítást illetőleg a tengerpartra különösen tekintettel legyenek, figyelembe vétetnék. Tarnóczy Kázmér Nyitram. köv. Megyéje sze­rencsétlen helyzetben van a zsidókra nézve, miután abban van város, mellyhez úgy ragaszkodnak a zsi­dók, mint a tíz parancsolathoz. Véleménye szerint e­­lőbb kellene az itt lakó zsidókat honoositni, aztán le­hetne szó a külföldiekről. — Egyébiránt ha e tárgy ex professo fog tárgyaltatni, majd hozzászól Borsod indítványához. — Mi a zsidók tulajdonságit illeti: igaz ugyan, hogy vannak bennök sok rész­tulajdonok, de másrészről elvitázhatlan, hogy jó tulajdonokkal is bírnak, i­lyenek például, hogy nem korhelyek, nem koldulnak stb. — Elnök: A pozsonyi indítványnak két ága volt: lör) hogy külföldi zsidó meg ne honosul­­hasson, lor) hogy meg ne telepedhessék. Itt csak az lehet tehát a kérdés jelenleg, hogy a külföldi zsidó meghonosítható-e? — Ezen kérdésnek ekénti föl­állításában a Rek megegyezvén, Szentkirályi szólalt föl az iránt, hogy keressék meg személynök v­éltsága, hogy holnap a válaszfölirat letételét kije­lentő határzat hitelesítése végett 11 órakor országos ülést tartson. — S ezzel az ülésnek vége jön. XXVIII. kerületi ülés: december 20 án. (Elnökök: C­s­ú­zy Pá­l Zala, és Jó­n y Vin­­cze Szepes követei; Jegyző: Szentkirályi; tárgy: hitelesítés). Cs­úzy mint soros elnök magát a RR. kegyeibe ajánlván, a jegyző a KR. és RReknek a fő RR. üzenetére a válaszfölirat tárgyában keletke­zett határzatát olvasá föl. Azután a határzat ponton­­kint olvastatván, annak szerkezetére következő sty­­láris észrevételek létettek: Az 5ik pontnak ezen so­rai „hogy a kormányzási rendszerben ezen alkotmá­nyos irány föl nem található“ S­oms­sich Pál Bara­nya követének indítványára ezen szóval „minden“ módosíttatott; minél fogva a szerkezet föntebbi so­rai igy hangzanak: „hogy a kormányzási rendszer­ben ezen alkotmányos irány min­de­nben föl nem található.“—Ezután a s e­g­o vi el Metelt Horvátor­szág követe a szerkezet azon pontjára, mellyben meg­emlittetik , hogy a h­orvát bonyodalmak gyökeres ki­egyenlítése végett javaslatot készítendő kerületi vá­lasztmány küldetett ki—azon észrevételt téve, mi­szerint—emlékezete szerint—ezen választmány e­­gyedül a h­orvát ügyeket illető adatok összegyűjté­sére volt kiküldve, s most még­is a szőnyegen levő szerkezetben átalánosan kimondatik , miszerint ezen választmány a h­orvát ügyek kiegyenlítése kérdésé­ben javaslatok készítése végett van kiküldve. Mind­­a­mellett Horvátország követei nem tagjai ezen vá­lasztmánynak, minélfogva küldői részéről ezen eljá­rás ellen óvást téve, kívánja, hogy ha megmarad e­­zen választmány kerületi, azon esetben hogy a „ró­lunk nélkülünk elv alkalmazása meg ne sértessék“a h­orvát követek is tagjaivá neveztessenek, ellenkező esetben pedig országos választmány kiküldetését kí­vánja.­Szóló ezen kívül még a,gyökeres" kitétel el­len is ten okokkal támogatott kifogást.S­zen­t­k­i­r­ály­i Móricz: Minthogy arra nézve nincs határzat, hogy a horvát ügyek kiegyenlítésére javaslatot teendő vá­lasztmány országos legyen, nem látja helyén az előt­te szóló követnek felszólalását. Szobi meg van róla győződve, hogy egyik sincs ollyan köztük, ki a hor­vát ügyek gyökeres eldöntését ne óhajtaná. Mia azon­ban azt akarják, hogy ne jöjenek tisztába, nem bánja. Mi—úgymond szóló — azon irányban mentünk, melly előre, és nem hátra vezet.—Ezután e tárgyat illető­leg több apróbb felszólalások történtek. Így B­ó­n­i­s Samu (Zabolcs k.) megjegyzé: miszerint soha sem látott olly választmányt, melly egyedül adatok gyűj­tésére lenne kiküldve. Azon esetre nem kellene — úgymond—választmányt kiküldeni, miután az adatok összeböngészését az írnokokra is rá lehetne bízni. —Pál János (Sopronyk.) emlékezetére hivatkozván, szinte azt állította: miként a választmánynak csakugyan nem létetett utasításul, hogy véleményt adjon. — Smai­c­h (Bukkari) megütközve említé , miszerint a horvát követeknek neveit a választmány sorában nem olvasta. S­oms­si­eh Pál (Baranya k.) Megnyugtat­ja Horvátorsz. követét, hogy a szerkezet úgy mint van megmaradhat, miután a h­orvát ügyek kiegyen­lítését minden színezetű ember őszintén kívánja.— Esztergom város követe a szerkezet ezen kitéte­lét ,a szab.kir. városok belszerkezete és országgyű­lési szavazatjoga kérdéseiben­ —azon okból, mivel a szerkezet illy fogalmazásából azon értelem is kimagyarázh­ató volna mintha a királyi városoknak szavazatjuk nem volna—ezen szóval „arányosítása”4 kívánta módosíttatni, melly szó a „szavazatjoga“ u­­tán foglalandott helyet.—Besztercze városa köv. A fentebbi sorokat ezen kifejezéssel „szavazatjoga biztosítása44 kívánja módosítani. Végre Tren­­csén követének indítványára a kérdéses kité­tel eképen:, szavazatjoga44 minden más változ­tatás nélkül elfogadtatott. Végre még Bal­o­g­h Kor­nél (Győr k.) indítványára—közmegegyezéssel—a szerkezet ezen sorai folytában: „A KK. és RR. hálás érzelmeiket koronás királyuk iránt, mellyeket­­ e­z­e­ri­nt e sorokban sem mulattak el stb.44 a „letenni44 szó „nyilvánitnira“ javíttatott.—Ezután Ozsegovich­ Metell azon indítvánnyal lépett föl, miszerint az ed­digi országgyűlési gyakorlatot megtartva, a RR. e­­zen határzatukat—mint máskor is a JoRR-kell kö­zöljék.S ezzel a kerületi ülés országos üléssé alakult át. VIII-ik országos ülés a főrendeknél. (Czindery László, somogyi főispán. Fölösle­gesnek tartja a szőnyegen levő tárgyat bővebben vitatni, de épen ma hallván azon ellenvetést, hogy a baloldal azért nem kí­ván az administrátori rendszer tárgyalásába bocsátkozni, mi­vel fél attól, hogy az egyének állását koc­káztatni fogja, e tárgynál szónok megjegyzi, hogy annak halogatásával azon egyének állapota épen nem javul, s melly csak a kellő tár­gyalás által érezhetnék el. Nem is irtózik attól, sőt óhajtja, hogy e kérdés mielőbb megvitattassék, a midőn bizonyosan reményli, hogy a törvény és igazság alapján a további gyanú­sítás alól fölmentetik. Szónok a rr. javaslata ti­ttát el nem fogadja most, mert gyakorlat szerint az initiativa a rr-nél lévén, a főrendi tábla annak tárgyalásába nem is bocsát­­kozhatik, mi még a rrnél meg nem vitattatott, a­mi a jelen ügyben, hogy nem történt, világos onnan, mert a­rr. a rend­szer bővebb megvitatását maguknak föntatták. Szónok mint bíró tanulta, hogy a bírónak legnagyobb hibája volna, ha a még meg nem vitatott perben előre ítéletet hozna, s annál nagyobb hiba volna ez törvényhozónál, mert míg az csak egyesek, ez egész nemzet irányában volna igazságtalan; a jobb oldalon levő urak tacticája — úgymond — hasonló amaz ügyes hadvezéréhez, a kinek sok puskapora van ugyan, de golyója nincsen, s az ingerléseket arra használja, hogy az erős sán­­czok közti táborban levő ellenséget a síkra kicsalhassa, azon reményben lévén, hogy alkalma nyilandik annak munitióit el­ragadhatni, Így hallom azt, hogy nekünk a tárgyalásba eresz­kedni nem szabad, várják el az időt, s mi meg fogjuk mu­tatni, hogy mint törvényhozók és függetlenek azon tárgyba tudtunk is, merünk is bocsátkozni. Sajnosan hallám egy ifjú 855

Next