Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-01-02 / 618. szám
Jegyző olvassa a Ildikó-t.Ezen §-t illetőleg Babarczy Antal (Csongr. k.) a polgármester szót kihagyatni indítványozta, azon oknál fogva, mivel sok helyen ezen hivatal nem létezik. — Ezután Borsodul, részéről Szemere ten indítványt, hogy a honosuló, akár a törvényhatóság, akár a törvényhozás által honosíttassák, a törvényszék elött esküdjék. Ez indítványhoz Rutkay (Zólyom k.) pártolókig szólván, elnök kérdést intézett a Rekhez: hogy elfogadják-e? (közfölkiáltás: igen!)Jegyző folytatólag olvassa a 12dik §-t . Igyay Titus: Küldői nevében határozottan kimondatni kívánja, miszerint a külföldi izraeliták meghonosíthatók ne lehessenek(helyes),valamint azt is,hogy külföldi izraelita a honban meg ne telepedhessék. Elnök:Kivánják-e azek?(zajos fölkiáltással: igen igen!) Sebestyén Gábor Veszprém k. pártolja Pozsony megye indítványát, mert csak ezáltal lehet megmenteni a hont a külföldi zsidók betoldásától, kik az áldott magyar föld felé annyira vonzódnak, miszerint numerusok van a külföldről bevándorlóknak,amelylyet ha visszamennek,drágán adnak el hitsorsosaiknak. Ezen segítnünk kell, ha csak második András korát visszaidézni nem akarjuk, miután a zsidók már vallásuk szerint a szaporodásra ösztönöztetnek úgy, hogy náluk a vallás értelmében a magtalanság szégyennek tartatik, sőt ha a férj magtalanul meghal, hátramaradt özvegyének, férje testvéréhez kell nőül menni. Károlyi István Pest város köv. Fölszólitja a Rekel, hogy a benlakó zsidókról is rendelkezzenek, miután már ezek is szerfölött elszaporodtak. Kende Zs. Szathmár k. Pártolja Pozsony indítványát, csak azért is, mivel egyedül a zsidó elem az, melly soha a nemzetiséggel összeolvadni nem tud, továbbá, a szegény népnek véres verítékét nyomasztó uzsorákkal kiszívják. Szemere Bertalan Borsod k. Azon részvétnél fogva, mellyel ez indítvány többséget nyert, szükségesnek tartja e tárgyhoz szólani. A zsidók letelepedését illetőleg szeretné,ha azok a múlt országgyűlési törvényjavaslatokat vennék tárgyalás alá,mellyekből sok jó eszmét lehet használni, így például azt, hogy a beköltözendőnek bizonyos összeg pénzzel kell bírnia stb.—Egyébiránt szóló a zsidók iránt semmi ellenszenvet sem érez, mert a tapasztalás bizonyítja, hogy azon bűnök, mellyek a zsidókban föltaláltatnak, megvannak bizony a keresztényekben is. Szatmár követének arra, hogy a zsidók a nemzetiséggel össze nem olvadnak, feleletül példát hoz föl, miből világos, hogy a magyarhoni zsidóság három év alatt többet tett a nevelés ügyében, mint bármelly más keresztény felekezet. Említést ten ezenkül szóló egy Galicziából bevándorlott zsidóról, ki pár év alatt nem csak hogy sajátjává tévé a magyar nyelvet, hanem verseket is ir magyarul a nemzet dicsőítésére, sat. sat. — Tormássy Békesnn.k. Nem kívánja, hogy a zsidók átalánosan kizárattassanak; ollynemü rendeletek hozatalát azonban kívánja, melly a csoportostóli bevándorlását a zsidóknak akadályozza. Hasonlóképen nyilatkozók Heves köv. is. Elnök : Megyéje részéről is— úgymint, Szabolcs követe—pártolja a pozsonyi indítványt, s hogy többé be ne költözhessenek a zsidók, erre nézve kizáró rendszabályt kíván, nem lehetvén nálunk a qualification fölügyelni; miután ez úgyis a szolgabirónak lenne gondja, melly hivatalnokokról tudatik,mennyi dologgal vannak úgyis elhalmozva. Justh József Thuróczink. A zsidókat a bejöveteltől azért is kívánná eltiltatni, mivel mint a tapasztalás bizonyítja, műveltebb országból be nem jönnek, hanem többnyire a legműveletlenebbek költöznek be. A Borsod által fölhozott praecautiók fölöslegesek, mivel azokat igen könnyen ki lehet játszani. Azon esetre például, ha bizonyos összeg pénz birtoka lenne a conditio, valamelly banquier tanyát ütne a határszélén, s adna a bevándorlónak annyi összeget a mennyi megkivántatik, s még maga kisérné el a hatósághoz, azután, midőn a bemutatás megtörtént, a kamatot megfizettetné magának, s a pénzt visszavenné. Ezeknél fogva pártolja a pozsonyi indítványt. —Hunkár A. Veszprémine k. Azon országgyűlés alatt, midőn jelen lenni szerencséje volt, szinte azon véleményben vala, hogy az illy kimutatás elégséges praecautio, azonban meggyőződött arról, hogy ezt legkönnyebb kijátszani, kívánja tehát a zsidók bejövetelére nézve az eltiltást. Ezenfölül azt is kívánná, ha úgy mint Bajorbonban minden idegen, ki az országba beutazik köteles legyen legalább 10 pengő forintnyi készpénzt elömutatni. Bajorbonban ez egész financz számítás, miután olly mester legények, kik munkakeresés végett vándorlanak be, 4, 5. napig nem jutván munkához kénytelenek pénzüket költeni, mi által nagy öszveg pénz jő be az országba, melly nem kissé növeli az adó alapját. — Szentiványi K. Gömörun. k. Nem tagadhatni, miszerint az izraeliták közt vannak ollyanok is számosan, kik elvetemült erkölcsüek, de alaptalan következtetés ebből azon állítás, hogy az izraelita azért rosz erkölcsű, mert izraelita. Amit Szatmár kör. említett, hogy a zsidók üzérkednek, s a népet uzsorával nyomják, — erre nézve megjegyzé, hogy azt a keresztények is teszik. Példát tudna rá mondani a legközelebbi drágaságból. Az, hogy a vagyontalan izraeliták a bejöveteltől tiltva legyenek, ez megáll, de nem az ellenkező, melly szerint a vagyonos, és pénzes zsidókat is kizárjuk. Ajánlja, hogy a Rkek fogadják el erre nézve azt,mi az 1843iki országgyűlési törvényjavaslatban foglaltatik. — Szerdahelyi Gyerm. k. Egy körülményre figyelmezteti a Rket. Miként szoktak t.i. jelenben a külföldi zsidók meghonosulni. Bejö egy zsidó mesterlegény, mint szabó, vagy aranyműves dolgozik egy ideig,s aztán a gazda elveteti vele leányát. Ezt szóló lényeges dolognak tartja, kéri a Rét hogy erről illegne feledkezzenek.— Kossuth Lajos. Két megjegyzése van: némellyek tovább mentek a tárgynál, mint kellett volna. Itt sok vitatkozásoknak elejét vesszük, ha azon kérdés mellett maradunk, hogy a külföldi zsidó honosíttathatik-e.Elfogadja Pozsony indítványát,de nem azon okokból,mint az előtte szólók, hanem,hogy azok kik a honban vannak súlyos állásukból ezáltal minél hamarább fölszabadulhassanak.—Fölhozatott itt,hogy a zsidók kárára vannak a nemzetiségnek. Erre vonatkozólag megjegyzi,miszerint a nemzetiség előmozdítására egy felekezetben sem mutatkozik több hajlam mint a zsidókban. A nevelés ügye körül a legközelebbi 3 év alatt nem tett senki annyit mint a zsidók. Nagy az ellenszenv irántuk, főkép a váltótörvények fölálitása óta, mert pénzt kölcsönöztek tölök, s aztán midőn a tartozást megkérték, haragudtak az urak e miatt, akkor jó volt mikor adtak,midőn pedig meg kell térülni haragusznak.Csodálatos dolog is az, ha a resensus az adó ellen történik, de a kérő ellen nem. —Arra,hogy rosz erkölcsitek, feleli: nyúljunk keblünkbe,—úgymond a szóló,— s valljuk meg, hogy a bűnök minden vallásunk közt egyformán tenyésznek. Az uzsoráskodásra nézve megjegyzi, hogy positiv adatokkal szolgálhat,miszerint a legközelebbi drágaság alkalmával is több keresztény vucherozott gabonával, mint zsidó.—Ha ezen tárgynak vége lesz, igen méltányosnak tartaná, ha a múltkor Bukkari város követe által tett indítvány — hogy t.i. a honosítást illetőleg a tengerpartra különösen tekintettel legyenek, figyelembe vétetnék. Tarnóczy Kázmér Nyitram. köv. Megyéje szerencsétlen helyzetben van a zsidókra nézve, miután abban van város, mellyhez úgy ragaszkodnak a zsidók, mint a tíz parancsolathoz. Véleménye szerint előbb kellene az itt lakó zsidókat honoositni, aztán lehetne szó a külföldiekről. — Egyébiránt ha e tárgy ex professo fog tárgyaltatni, majd hozzászól Borsod indítványához. — Mi a zsidók tulajdonságit illeti: igaz ugyan, hogy vannak bennök sok résztulajdonok, de másrészről elvitázhatlan, hogy jó tulajdonokkal is bírnak, ilyenek például, hogy nem korhelyek, nem koldulnak stb. — Elnök: A pozsonyi indítványnak két ága volt: lör) hogy külföldi zsidó meg ne honosulhasson, lor) hogy meg ne telepedhessék. Itt csak az lehet tehát a kérdés jelenleg, hogy a külföldi zsidó meghonosítható-e? — Ezen kérdésnek ekénti fölállításában a Rek megegyezvén, Szentkirályi szólalt föl az iránt, hogy keressék meg személynök véltsága, hogy holnap a válaszfölirat letételét kijelentő határzat hitelesítése végett 11 órakor országos ülést tartson. — S ezzel az ülésnek vége jön. XXVIII. kerületi ülés: december 20 án. (Elnökök: Csúzy Pál Zala, és Jón y Vincze Szepes követei; Jegyző: Szentkirályi; tárgy: hitelesítés). Csúzy mint soros elnök magát a RR. kegyeibe ajánlván, a jegyző a KR. és RReknek a fő RR. üzenetére a válaszfölirat tárgyában keletkezett határzatát olvasá föl. Azután a határzat pontonkint olvastatván, annak szerkezetére következő styláris észrevételek létettek: Az 5ik pontnak ezen sorai „hogy a kormányzási rendszerben ezen alkotmányos irány föl nem található“ Somssich Pál Baranya követének indítványára ezen szóval „minden“ módosíttatott; minél fogva a szerkezet föntebbi sorai igy hangzanak: „hogy a kormányzási rendszerben ezen alkotmányos irány mindenben föl nem található.“—Ezután a s ego vi el Metelt Horvátország követe a szerkezet azon pontjára, mellyben megemlittetik , hogy a horvát bonyodalmak gyökeres kiegyenlítése végett javaslatot készítendő kerületi választmány küldetett ki—azon észrevételt téve, miszerint—emlékezete szerint—ezen választmány egyedül a horvát ügyeket illető adatok összegyűjtésére volt kiküldve, s most mégis a szőnyegen levő szerkezetben átalánosan kimondatik , miszerint ezen választmány a horvát ügyek kiegyenlítése kérdésében javaslatok készítése végett van kiküldve. Mindamellett Horvátország követei nem tagjai ezen választmánynak, minélfogva küldői részéről ezen eljárás ellen óvást téve, kívánja, hogy ha megmarad ezen választmány kerületi, azon esetben hogy a „rólunk nélkülünk elv alkalmazása meg ne sértessék“a horvát követek is tagjaivá neveztessenek, ellenkező esetben pedig országos választmány kiküldetését kívánja.Szóló ezen kívül még a,gyökeres" kitétel ellen is ten okokkal támogatott kifogást.Szentkirályi Móricz: Minthogy arra nézve nincs határzat, hogy a horvát ügyek kiegyenlítésére javaslatot teendő választmány országos legyen, nem látja helyén az előtte szóló követnek felszólalását. Szobi meg van róla győződve, hogy egyik sincs ollyan köztük, ki a horvát ügyek gyökeres eldöntését ne óhajtaná. Mia azonban azt akarják, hogy ne jöjenek tisztába, nem bánja. Mi—úgymond szóló — azon irányban mentünk, melly előre, és nem hátra vezet.—Ezután e tárgyat illetőleg több apróbb felszólalások történtek. Így Bónis Samu (Zabolcs k.) megjegyzé: miszerint soha sem látott olly választmányt, melly egyedül adatok gyűjtésére lenne kiküldve. Azon esetre nem kellene — úgymond—választmányt kiküldeni, miután az adatok összeböngészését az írnokokra is rá lehetne bízni. —Pál János (Sopronyk.) emlékezetére hivatkozván, szinte azt állította: miként a választmánynak csakugyan nem létetett utasításul, hogy véleményt adjon. — Smaich (Bukkari) megütközve említé , miszerint a horvát követeknek neveit a választmány sorában nem olvasta. Somssieh Pál (Baranya k.) Megnyugtatja Horvátorsz. követét, hogy a szerkezet úgy mint van megmaradhat, miután a horvát ügyek kiegyenlítését minden színezetű ember őszintén kívánja.— Esztergom város követe a szerkezet ezen kitételét ,a szab.kir. városok belszerkezete és országgyűlési szavazatjoga kérdéseiben —azon okból, mivel a szerkezet illy fogalmazásából azon értelem is kimagyarázható volna mintha a királyi városoknak szavazatjuk nem volna—ezen szóval „arányosítása”4 kívánta módosíttatni, melly szó a „szavazatjoga“ után foglalandott helyet.—Besztercze városa köv. A fentebbi sorokat ezen kifejezéssel „szavazatjoga biztosítása44 kívánja módosítani. Végre Trencsén követének indítványára a kérdéses kitétel eképen:, szavazatjoga44 minden más változtatás nélkül elfogadtatott. Végre még Balogh Kornél (Győr k.) indítványára—közmegegyezéssel—a szerkezet ezen sorai folytában: „A KK. és RR. hálás érzelmeiket koronás királyuk iránt, mellyeket ezerint e sorokban sem mulattak el stb.44 a „letenni44 szó „nyilvánitnira“ javíttatott.—Ezután Ozsegovich Metell azon indítvánnyal lépett föl, miszerint az eddigi országgyűlési gyakorlatot megtartva, a RR. ezen határzatukat—mint máskor is a JoRR-kell közöljék.S ezzel a kerületi ülés országos üléssé alakult át. VIII-ik országos ülés a főrendeknél. (Czindery László, somogyi főispán. Fölöslegesnek tartja a szőnyegen levő tárgyat bővebben vitatni, de épen ma hallván azon ellenvetést, hogy a baloldal azért nem kíván az administrátori rendszer tárgyalásába bocsátkozni, mivel fél attól, hogy az egyének állását kockáztatni fogja, e tárgynál szónok megjegyzi, hogy annak halogatásával azon egyének állapota épen nem javul, s melly csak a kellő tárgyalás által érezhetnék el. Nem is irtózik attól, sőt óhajtja, hogy e kérdés mielőbb megvitattassék, a midőn bizonyosan reményli, hogy a törvény és igazság alapján a további gyanúsítás alól fölmentetik. Szónok a rr. javaslata tittát el nem fogadja most, mert gyakorlat szerint az initiativa a rr-nél lévén, a főrendi tábla annak tárgyalásába nem is bocsátkozhatik, mi még a rrnél meg nem vitattatott, ami a jelen ügyben, hogy nem történt, világos onnan, mert arr. a rendszer bővebb megvitatását maguknak föntatták. Szónok mint bíró tanulta, hogy a bírónak legnagyobb hibája volna, ha a még meg nem vitatott perben előre ítéletet hozna, s annál nagyobb hiba volna ez törvényhozónál, mert míg az csak egyesek, ez egész nemzet irányában volna igazságtalan; a jobb oldalon levő urak tacticája — úgymond — hasonló amaz ügyes hadvezéréhez, a kinek sok puskapora van ugyan, de golyója nincsen, s az ingerléseket arra használja, hogy az erős sánczok közti táborban levő ellenséget a síkra kicsalhassa, azon reményben lévén, hogy alkalma nyilandik annak munitióit elragadhatni, Így hallom azt, hogy nekünk a tárgyalásba ereszkedni nem szabad, várják el az időt, s mi meg fogjuk mutatni, hogy mint törvényhozók és függetlenek azon tárgyba tudtunk is, merünk is bocsátkozni. Sajnosan hallám egy ifjú 855