Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-01-16 / 626. szám
gyar nyelv tárgyában kelt törvényjavaslat 4 dikkát Pestm. 2 dik k. által tett módosítással tűzi ki tanácskozás tárgyául. — 0 s s e g o v i c s M. Horvátország követe. Nem veszi rész néven Pestmegye követének, hogy a magyar nyelv tárgya az orsz. ülésből indítványára a kerületi ülésbe visszaviteleit, sőt irigyli hatalmát; de fájlalja egyszersmind, hogy midőn Pestm. k.illy túlsúlyú tekintélyt gyakorol, azoknak helyzetét, kik mint ő, legigazságosabb fölszólalásaik után sem számíthatnak rokonszenvre, még megtámadásokkal is illeti. Keserű érzettel tapasztaló ezt, midőn kötelessége által intve, e tárgybani fölszólalására hódítási vággyal vádoltatott , s kijelenti azon kívánságát, hogy ha Pest követe nagy eszének ezen túlsúlyát vele éreztetni akarja, s állásukat megtámadja, azt alaposan tegye ; mert nem, miként Pest megye követe mondá, mohos krónikákban, de alkotmányos sarkalatos törvényeinkben fekszenek nemzetének jogai.Azon törvények védpajzsa alatt van Horvátország,a mellyek alatt Magyarország. Ezeket előre bocsátván, megjegyzi Pestnek, hogy az 1836-i országgyűlésen sem a tengermellékre, sem Slavoniára megállapodás nem történt, s ezt tudván, rész néven neki nem vehetik, hogy ha a horvátok azon jogaikat, mellyekkel eddig fölruházzák , továbbra is megtartani kívánják. S miután a nyelvre nézve semmiféle intézkedést el nem fogad, a javaslathoz sem járulhat. Ezen kijelentések alapja abban rejlik, hogy a kapcsolt országok hivatalos nyelvüknek elhatározási joga, egyedül ezen kapcsolt részek tartománygyűlését illeti ; ezen joggyakorlat pedig megakadna akkor, ha az indítványozott törvényjavaslat által nem csak a közös kormány, s más megyei érintkezésekben köteleztetnek a magyar nyelvre, hanem még a belügyekben is egyedül a latin nyelv használatára szorittatnak. Ezzel rokonszenvet nem , de ellenszenvet ébresztenek a BRek, s azért rosz politikának tartja, melly fölött aggodalmát nyilvánítani kénytelen. Mert annak eldöntése: minő legyen a nemzeti nyelv? csupán maga a nemzet jogaihoz tartozik. Végtére a 6. 7. és 8dikára nézve „kapcsolt részek“ nevezetét illetőleg, mellynek helyébe „Zágráb, Varasd és Körös vármegyé 144 tétetni kívánnak, már többször megmondá, hogy ,kapcsolt részel4 nevezete rég megállapittatott, és az utósó orsz. gyűlésen mind két tábla által elfogadtatott. Nem látja tehát át, miért változtassák az meg ép most, midőn annak szüksége föl nem merült, s leginkább fájlalná azt, ha e nevezet „kapcsolt részek4* helyébe a három megye neve tétetnék. Amint tehát egy részről reményt, hogy a jelen tervezett módosítást a Rendek elfogadni nem fogják, úgy más részről a törvényjavaslat idézett többi pontjaira , mellyek municipali jogaiknak egyenes csorbítása , óvását kijelentvén, a hozzászólást továbbra föntartja magának. — Temesvár v. k. A 4-dikkban foglalt kivételre nézve Pozsega, Szerém és Verőcze vármegyéket illetőleg, sem igazságot, sem következetességet nem lát; mert igy azon megyék vagy nem tudnak, vagy nem akarnak tudni magyarul, vagy nem is tartoznak Magyarországhoz. Az első szempontból nem állhat a kivétel, mert vannak Magyarországban is több vidékek s városok, ahol szintén magyarul nem tudnak, mint például Temesvár, és így ezek is követelhetnék ezen kivételt, márpedig ez utóbbi város is mindazonáltal a magyar nyelv iránt kegyelettel viseltetik. Nem áll az utóbbiból sem, mert világos következetlenséget követnénk el, ha elismernék, hogy csakugyan nem ide tartoznak. Határidőt sem adna, mit némeilyek, s ők maguk követelnek, mert már határidőt egyszer nyertek, és annak sikere nem volt, s ha most újra nyernek, majd mindig újabbat kérnek, és soha sem jön be náluk a magyar nyelv. — Biró Imre Aradmegye kör. Igen különösnek találja, hogy Horvátország mindig azt mondja, hogy ő majd maga rendelkezik hatósága körében, és figyelmezteti azt, hogy vigyázzanak, mert ha határidőt nem szabnak, annyit tenne, mint hogy a magyar nyelvet soha sem tanulják meg, mert tudjuk, hogy már egyszer időt határoztak, s ez eltelt, és még sem tanultak meg magyarul, s újra határidőt kellett nekik adni, ezt tehát újólag sürgeti, s csak Fiumét kívánja kivétetni. — Szintay Ján: Beregm.k. Két tekintet merül föl e tárgy fölött. Első, hogy a nyelv régi jogaiba helyeztessék vissza; a második, nehogy mellékes, és a tárgy érdeméhez nem tartozó részletek miatt az egész nyelv ügye hátrább tétessék, és ez által az egész veszélyeztessék, s e tekintetből semmi kivételre rá nem áll,a magyar nyelvre nézve, s véleménye oda járul, hogy Fiuméit illetőleg tétessék ki egész általánosságban, hogy ez az eddigi szokás mellett megmaradjon. Különben a különöt e tárgyban nem ellenzi. Mi a második szempontot illeti, véleménye az, hogy az ügyet ne zavarjuk össze a horvát viszonyokkal, s várjuk be azon választmány munkálatát, melly ezen horvát ügyekkel foglalkozik. — B a b a r c z y A. Csongrád m. k. Pest indítványa oda járul, hogy Fiumét illetőleg egy újabb §. alkottassák. Erre azon észrevétele van, hogy ne az olasz nyelv, de átalános ágban az eddigi gyakorlatról tétessék említés, mert ha itt nyelvet akarunk behozni, az más nem lehet, mint a magyar. Másik óhajtása, hogy a kapcsolt részek nem mint Varasd,Zágráb és Körösmegyék neveztessenek, és ezt azért, mert nem akarja, hogy illy nevezetek által a dolog lényege t. i. a magyar nyelv tárgyalása késleltessék, miként azt Bereg kifejté. Egyébiránt, miként nem helyesli Pest azt, hogy Horvátország követei, mindig jogaikkal állnak elő, úgy igen helytelen az is, ha mi mindig aggodalmainkat említjük.Nem látja pedig részéről szükségesnek Varasd, Zágráb és Körösmegyék alatt a kapcsolt részeket fölhozni,mert ez magából értetődik, miután Pozsega, Szerém, Verőcze, és Fiuméról különban történik rendelkezés. — Kubicza P. Trencsén m. k. A szerkesztendő 9ik szakaszra megjegyzi , hogy Fiume az olasz nyelvet csak annyiban használja, a mennyiben e nyelvnek önkörében gyakorlatában van. Mi a 3 megyét illeti, miután az 1723: 24 ik t. ez. szerint reincorporáltattak,csak úgy tekinti, mint bármilly más magyarországi megyét, már ha a felső megyékre semmi kivétel nem létezik, nem látja okát, miért kellene azokra annyi tekintettel lenni, sőt ezen három megyének még jobb alkalma van a magyar nyelvet megtanulni, és csak ezen föltét alatt egyeznek velük, ha a törvényhozás rendelését be nem várják, s minél előbb gyakorlatba vennék a magyar nyelvet. Mi a „kapcsolt részek 44 nevezetét illeti, azt meg szeretné tartani azért, mivel ha ezen nevezetek vitatásába bocsátkozunk, a dolgot csak késleltetjük. Horvátország követéhez egy kérése van, melly abból áll, hogy ne untasson bennünket folytonos óvással és követelésekkel, mellyeknek olly nagy separatismusi bűze van, s a mellyre nem vágyhatnak , miután ők úgy is azon egyetlen tót törzsök, melly még megbirta tartani alkotmányosságát, mig a többi elvesztő, és legközelebb is az utósót egy tót rokona fosztá meg attól.— Lónyay Gábor Zemplénim.k. Szintén ellenzi az olasz nyelv határozott kimondását Fiumére nézve,— és kívánja, hogy a gyakorlatban levő nyelvek a törvényhozás további rendelkezéséig meghagyassanak. Illy föltételt kíván a latin nyelvre Pozsega, Verőcze és Szerém megyékre is. — Andrievich Zágráb városa. Habár becsüli és tiszteli a magyar nyelvet — mégis óhajtja , hogy a kapcsolt részekben a törv. levelezésekre a latin — a belügyekre a horvát nyelv hagyatassék meg.—Szentkirályi M. Pestm. k. úgy látszik H.O. knek előadásából, hogy követtársára azért neheztelt meg, mivel a magyar nyelv tárgyában többször szólalt föl. Nem szólana, de úgy veszi észre, hogy a pesti indítvány nem vétetett föl lényegében, s azért kötelesnek érzi magát azt megmagyarázni, amelly abból áll, hogy mi constalirozni akarjuk a szokást, de ne úgy, hogy nem tudjuk, mi az a szokás. Így tegnap Buccari k. azt mondá, hogy a tengermelléken a diák nyelv is divatozik; — constatkrozzuk hát határozottan; mondjuk ki, hogy vagy olasz, vagy diák, vagy hogy mind a kettő, csak hogy határozottan legyen. A másik ok, amiért fölszólal, az, hogy Csongrád k. részéről az indítvány nem volt jól fölfogva, mert azért voltak a pesti indítványban a „kapcsolt részek”4 helyett a vármegyék megnevezve, mert láttuk, hogy H. C. még Fiumét is csak per Croatium akarja Magyarországhoz csatolni. Ezeknek tehát elejét akartuk venni, nehogy ebből ők ismét magyarázatokat vonhassanak , annál inkább , mivel ezt a consilium és a törvény is igy decidálta. Vagy ha evvel élni nem akarnak, fejtsük ki a nunciumban, mit értünk azon territóriumok alatt, hogy épségben föntartassék e kérdés diplomatikai oldala. Ezt kötelességének tartotta fölvilágositásul adni. — Ferebesics József Kapronczay. k. A magyar nyelvet a horvát népségre — kivált illy rövid idő alatt —lehetetlen kiterjeszteni, s azért a három §-t kihagyatni kívánja. —Zsarnay Imre Tornám, k. Akármiben inkább megegyezik,mint abban, hogy Varasd, Körös, és Zágráb vmegyék Horvátországnak neveztessenek, miután azok mindig Slavoniához tartoztak. Részéről tehát „kapcsolt részek 44 nevezetet kívánja megtartani. Szallopek L. Veröczem. k. Pestm.knek, a ki tegnap azt mondá, hogy azon követeket, kik Horvátországot védik, a szent lélek nem inspirálta, azt feleli, hogy ez meglehet, mert különben is az Isten mindenhatóságának egyes emberekrel befolyása, azon szent titkok közé tartozik, mellyek az emberi ész fölfogási körét túlhaladják; ha tehát nem állíthatja is azt, hogy a sz. lélek inspirálta, de annyit mindenesetre tud, hogy küldői miként inspirálták; hogy pedig küldői inspiratioja helyes volt, bizonyítja az, hogy midőn a kapcsolt részekről a BR. rendelkeznek, azoknak integritása kétségbe vonatik. Csodálkozik Pest, hogy az 1836. országgyűlés tanúsított szellemétől eltérőleg nyilatkozik e tárgyban? Ez nem csodálni való, mert a követ utasításától függ, és ezt követni tartozik; de rosz szolgálatot tenne az összes törvhozásnak, ha népszerűségvadászat végett ollyat mondana , miről otthon máskép gondolkoznak s ez által az ország rendeit tévútra vezérelné. — Hogy Verőcze megye RR. 2 óráig csak azon veszekedtek volna, mellyik nyelvet válasszák anyanyelvűl, a szerb, ilir, horvát vagy slavon nyelvet e? erről nincs tudomása. Mi Pestm. azon állítását illeti, hogy ezen megyék eredetileg M.ország kiegészítő részei voltak? lehetne sokat ellene s sokat mellette fölhozni; de midőn egy ország integritásáról van szó, nem lehet a história alapján indulni. így például mi volt Görögország hajdan és mi most ? — Fönálló tényekből kell tehát kiindulni és nem históriából. — Midőn a török kiűzése után, az ország rendei oda munkálódtak, hogy ezen megyék M.orsz.hoz csatoltassanak, az 1741: 81. t.cz.ben kimondatott, hogy ezen megyék a báni tábla hatósága alá tartoznak. Ebből lehet kiindulni. Ezzel a fölvilágositást jelenleg berekesztvén, csak oda járul kérése, hogy a mennyiben előadását el nem fogadják, úgy rendelkezzenek,hogy e 3 megye állása ollyan legyen, mint a kapcsolt részeké , nehogy országgyűlés után félremagyarázások történjenek. — Mojzes zágrábi káptalan követe. T. megye követe azt mondá, hogy 1825 ben maguk az alsó slavoniai megyék kérték a visszacsatoltatást; ez nem úgy áll, mert akkor csak a szávántuli részekről volt szó. — Trencsén mondá, hogy a horvátok az egyedüli sláv nép, melly alkotmányos szabadsággal bir; — hiszen midőn a kapcsolt részek követei jogaikat követelik, ezen törekvésük és azon alkotmányosság megtartására czéloz. —Elnök a kérdést a zempléni indítvány szerint teszi föl, hogy 1-ör Fiumére nézve az ott gyakorlatban levő nyelvek a törvényhozás további rendelkezéséig meghagyassanaké, vagy nem? 2-e, hogy Pozsega, Verőcze, és Szerém megyékre kivánnak-e különösen s máskép rendelkezni,vagy nem?— Farkas S. Pozsega m. k. Hor.országgal az eddigi kapcsolatot kívánja megtartani, és kéri, hogy a 4dik §. kihagyattassék, s megyéjére ugyanazon rendelkezés alkalmaztassék, melly Horv.országra szól. — Asztalos P. Marmarosin. k. A nemzeti egység elvéből indulva,nem tartózkodnék a municipalis documentumokat, mellyekkel minduntalan előállanak Horv.orsz. követei, — széttépni, mert „salus publica suprema in civitate lex esto.44 És ennek nálunk épen helye volna, mivel ezen követeléseikkel olly helyzetbe hoznak bennünket, hogy ellenükben a „moderamen inculpatae luterae44 esete forog fen. Miért érdemelne Verőcze, Pozsega, és Szerém több tekintetet, mint Marmaros, Turócz s több vármegyék? Fiuméra sem akar kivételt tenni.—Bónisz. Szabolcsina K. Sajnálná,ha ezen követek fölsohajtásai olly fontosak lennének,— hogy már a moderamen inc. tut. forogna főn; ők sokkal gyengébbek. Ideje volna a tárgyra nézve a kérdést constatirozni, melly abból állana: kívánnak e pa RR. különös rendelkezést Fiumére, és Pozs. Ver. és Szerumre?— Az olasz elem előtte nem veszedelmes, de igen az illr; azért az utóbbikra szigorubb rendelkezést kíván. Ez alkalommal a Zikában foglalt „megyei fökormányzók44 kifejezésre van észrevétele, mert a főispánok sem „Gubernatores46 de „Moderatores44, kívánna tehát helyébe „megyének törvényes elnökét44 tétetni. —Elnök. Tehát kívánnak e külön rendelkezést a tengermellékre nézve ? — és minő határidő volna a nyelv tudására rendelendő? — Lónyay G. Zempléninek. Fölvilágositásul tett indítványára mondja, hogy határidőt a nyelvre nem kíván, s csak átalánosan fejeztessék ki, hogy addig, míg a törvényhozás nem