Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-01-16 / 626. szám

gyar nyelv tárgyában kelt törvényjavaslat 4 dik­kát Pestm. 2 dik k. által tett módosítással tűzi ki tanács­kozás tárgyául. — 0 s s e g o v i c s M. Horvátország követe. Nem veszi rész néven Pestmegye követé­nek, hogy a magyar nyelv tárgya az orsz. ülésből indítványára a kerületi ülésbe visszaviteleit, sőt irigyli hatalmát; de fájlalja egyszersmind, hogy mi­dőn Pestm. k.­illy túlsúlyú tekintélyt gyakorol, a­­zoknak helyzetét, kik mint ő, legigazságosabb föl­­szólalásaik után sem számíthatnak rokonszenvre, még megtámadásokkal is illeti. Keserű érzettel ta­pasztaló ezt, midőn kötelessége által intve, e tárgy­­bani fölszólalására hódítási vággyal vádoltatott , s kijelenti azon kívánságát, hogy ha Pest követe nagy eszének ezen túlsúlyát vele éreztetni akarja, s állásukat megtámadja, azt alaposan tegye ; mert nem, miként Pest megye követe mondá, mohos kró­nikákban, de alkotmányos sarkalatos törvényeinkben fekszenek nemzetének jogai.Azon törvények védpajzsa alatt van Horvátország,a mellyek alatt Magyarország. Ezeket előre bocsátván, megjegyzi Pestnek, hogy az 1836-i országgyűlésen sem a tengermellékre, sem Slavoniára megállapodás nem történt, s ezt tudván, rész néven neki nem vehetik, hogy ha a horvátok azon jogaikat, mellyekkel eddig fölruházzák , to­vábbra is megtartani kívánják. S miután a nyelvre nézve semmiféle intézkedést el nem fogad, a javas­lathoz sem járulhat. Ezen kijelentések alapja abban rejlik, hogy a kapcsolt országok hivatalos nyel­vüknek elhatározási joga, egyedül ezen kapcsolt részek tartománygyűlését illeti ; ezen joggyakorlat pedig megakadna akkor, ha az indítványozott tör­vényjavaslat által nem csak a közös kormány, s más megyei érintkezésekben köteleztetnek a magyar nyelvre, hanem még a belü­gyekben is egyedül a latin nyelv használatára szorittatnak. Ezzel rokon­­szen­vet nem , de ellenszenvet ébresztenek a BRek, s azért rosz politikának tartja, melly fölött aggo­dalmát nyilvánítani kénytelen. Mert annak eldönté­se: minő legyen a nemzeti nyelv? csupán maga a nemzet jogaihoz tartozik. Végtére a 6. 7. és 8dik­ára nézve „kapcsolt részek“ nevezetét il­letőleg, mellynek helyébe „Zágráb, Varas­d és Körös v­á­rm­e­gyé 144 tétetni kívánnak, már több­ször megmondá, hogy ,kapcsolt részel­4 ne­vezete rég megállapittatott, és az utósó orsz. gyű­lésen mind két tábla által elfogadtatott. Nem lát­ja tehát át, miért változtassák az meg ép most, midőn annak szüksége föl nem merült, s leginkább fájlalná azt, ha e nevezet „kapcsolt részek­4* he­lyébe a három megye neve tétetnék. A­mint tehát egy részről reményt, hogy a jelen tervezett mó­­dosítást a Rendek elfogadni nem fogják, úgy más részről a törvényjavaslat idézett többi pontjaira , mellyek municipali jogaiknak egyenes csorbítása , óvását kijelentvén, a hozzászólást továbbra fön­­tartja magának. — Temesvár v. k. A 4-dik­­kban foglalt kivételre nézve Pozsega, Szerém és Verő­­cze vármegyéket illetőleg, sem igazságot, sem kö­vetkezetességet nem lát; mert igy azon megyék vagy nem tudnak, vagy nem akarnak tudni magyarul, vagy nem is tartoznak Magyarországhoz. Az első szempontból nem állhat a kivétel, mert vannak Ma­gyarországban is több vidékek s városok, a­hol szintén magyarul nem tudnak, mint például Temes­vár, és így ezek is követelhetnék ezen kivételt, már­pedig ez utóbbi város is mindazonáltal a ma­gyar nyelv iránt kegyelettel viseltetik. Nem áll az utóbbiból sem, mert világos következetlenséget kö­vetnénk el, ha elismernék, hogy csakugyan nem ide tartoznak. Határidőt sem adna, mit némeilyek, s ők maguk követelnek, mert már határidőt egy­szer nyertek, és annak sikere nem volt, s ha most újra nyernek, majd mindig újabbat kérnek, és so­ha sem jön be náluk a magyar nyelv. — Biró Imre Aradmegye kör. Igen különösnek találja, hogy Horvátország mindig azt mondja, hogy ő majd maga rendelkezik hatósága körében, és figyelmezteti a­zt, hogy vigyázzanak, mert ha határidőt nem szabnak, annyit tenne, mint hogy a magyar nyelvet soha sem tanulják meg, mert tudjuk, hogy már egyszer időt határoztak, s ez eltelt, és még sem tanultak meg ma­gyarul, s újra határidőt kellett nekik adni, ezt tehát újólag sürgeti, s csak Fiumét kívánja kivétetni. — S­zin­tay Ján: Beregm.­k. Két tekintet merül föl e tárgy fölött. Első, hogy a nyelv régi jogaiba helyez­tessék vissza; a második, nehogy mellékes, és a tárgy érdeméhez nem tartozó részletek miatt az e­­gész nyelv ügye hátrább tétessék, és ez által az e­gész veszélyeztessék, s e tekintetből­­ semmi kivé­telre rá nem áll,a magyar nyelvre nézve, s vélemé­nye oda járul, hogy Fiuméit illetőleg tétessék ki e­­gész általánosságban, hogy ez az eddigi szokás mel­lett megmaradjon. Különben a külön­öt e tárgyban nem ellenzi. Mi a második szempontot illeti, véle­ménye az, hogy az ügyet ne zavarjuk össze a hor­­vát viszonyokkal, s várjuk be azon választmány mun­kálatát, melly ezen horvát ügyekkel foglalkozik. — B a b a r c z y A. Csongrád m. k. Pest indítványa oda járul, hogy Fiumét illetőleg egy újabb §. alkottassák. Erre azon észrevétele van, hogy ne az olasz nyelv, de átalános ágban az eddigi gyakorlatról tétessék említés, mert ha itt nyelvet akarunk behozni, az más nem lehet, mint a magyar. Másik óhajtása, hogy a kapcsolt részek nem mint Varasd,Zágráb és Körös­megyék neveztessenek, és ezt azért, mert nem akar­ja, hogy illy nevezetek által a dolog lényege t. i. a magyar nyelv tárgyalása késleltessék, miként azt Bereg kifejté. Egyébiránt, miként nem helyesli Pest azt, hogy Horvátország követei, mindig jogaikkal állnak elő, úgy igen helytelen az is, ha mi mindig ag­godalmainkat említjük.Nem látja pedig részéről szük­ségesnek Varasd, Zágráb és Körösmegyék alatt a kapcsolt részeket fölhozni,mert ez magából értetődik, miután Pozsega, Szerém, Verőcze, és Fiuméról kü­lön­­ban történik rendelkezés. — Kubicza P. Trencsén m. k. A szerkesztendő 9ik szakaszra meg­jegyzi , hogy Fiume az olasz nyelvet csak annyiban használja, a mennyiben e nyelvnek önkörében gya­korlatában van. Mi a 3 megyét illeti, miután az 1723: 24 ik t. ez. szerint reincorporáltattak,csak úgy tekin­ti, mint bár­milly más magyarországi megyét, már ha a felső megyékre semmi kivétel nem létezik, nem lát­ja okát, miért kellene azokra annyi tekintettel lenni, sőt ezen három megyének még jobb alkalma van a magyar nyelvet megtanulni, és csak ezen föltét alatt egyeznek velük, ha a törvényhozás rendelését be nem várják, s minél előbb gyakorlatba vennék a ma­gyar nyelvet. Mi a „kapcsolt részek 44 nevezetét illeti, azt meg szeretné tartani azért, mivel ha ezen neve­zetek vitatásába bocsátkozunk, a dolgot csak késlel­tetjük. Horvátország követéhez egy kérése van, melly abból áll, hogy ne untasson bennünket folytonos ó­­vással és követelésekkel, mellyeknek olly nagy separatismusi bűze van, s a mellyre nem vágyhat­nak , miután ők úgy is azon egyetlen tót törzsök, melly még megbirta tartani alkotmányosságát, mig a többi elvesztő, és legközelebb is az utósót egy tót rokona f­osztá meg attól.— Lónyay Gábor Zem­plénim.­k. Szintén ellenzi az olasz nyelv határozott kimondását Fiumére nézve,— és kívánja, hogy a gyakorlatban levő nyelvek a törvényhozás további rendelkezéséig meghagyassanak. Illy föltételt kíván a latin nyelvre Pozsega, Verőcze és Szerém megyék­­re is. — Andrievich Zágráb város­a. Ha­bár be­csüli és tiszteli a magyar nyelvet — mégis óhajt­ja , hogy a kapcsolt részekben a törv. levelezések­re a latin — a belü­gyekre a horvát nyelv hagyatassék meg.—Szentkirályi M. Pestm. k. úgy látszik H.O. knek előadásából, hogy követtársára azért neheztelt meg, mivel a magyar nyelv tárgyában többször szó­lalt föl. Nem szólana, de úgy veszi észre, hogy a pesti indítvány nem vétetett föl lényegében, s azért kötelesnek érzi magát azt megmagyarázni, a­melly abból áll, hogy mi constalirozni akarjuk a szokást, de ne úgy, hogy nem tudjuk, mi az a szokás. Így teg­nap Buccari k. azt mondá, hogy a tengermelléken a diák nyelv is divatozik; — constatkrozzuk hát hatá­rozottan; mondjuk ki, hogy vagy olasz, vagy diák, vagy hogy mind a kettő, csak hogy határozottan le­gyen. A másik ok, a­miért fölszólal, az, hogy Cson­­grád k. részéről az indítvány nem volt jól fölfogva, mert azért voltak a pesti indítványban a „kapcsolt részek”4 helyett a vármegyék megnevezve, mert láttuk, hogy H. C. még Fiumét is csak per Croa­­tium akarja Magyarországhoz csatolni. Ezeknek te­hát elejét akartuk venni, ne­hogy ebből ők ismét magyarázatokat vonhassanak , annál inkább , mivel ezt a consilium és a törvény is igy decidálta. Vagy ha evvel élni nem akarnak, fejtsük ki a nunciumban, mit értünk azon territóriumok alatt, hogy épségben föntartassék e kérdés diplomatikai oldala. Ezt köte­lességének tartotta fölvilágositásul adni. — F­e­r­e­b­­es­i­c­s József Kapronczay. k. A magyar nyelvet a horvát népségre — kivált illy rövid idő alatt —le­hetetlen kiterjeszteni, s azért a három §-t kihagyat­­ni kívánja. —Zsarnay Imre Tornám, k. Akármiben inkább megegyezik,­mint abban, hogy Varasd, Körös, és Zágráb vmegyék Horvátországnak neveztessenek, miután azok mindig Slavoniához tartoztak. Részéről tehát „kapcsolt részek 44 nevezetet kívánja megtar­tani. Szallopek L. Veröczem. k. Pestm.­knek, a ki tegnap azt mondá, hogy azon követeket, kik Horvátországot védik, a szent lélek nem inspirálta, azt feleli, hogy ez meglehet, mert különben is az Isten mindenhatóságának egyes emberekrel befolyá­sa, azon szent titkok közé tartozik, mellyek az em­beri ész fölfogási körét túlhaladják; ha tehát nem ál­líthatja is azt, hogy a sz. lélek inspirálta, de annyit mindenesetre tud, hogy küldői miként inspirálták; hogy pedig küldői inspiratioja helyes volt, bizo­nyítja az, hogy midőn a kapcsolt részekről a BR. rendelkeznek, azoknak integritása kétségbe vonatik. Csodálkozik Pest­­, hogy az 1836. országgyűlés ta­núsított szellemétől eltérőleg nyilatkozik e tárgyban? Ez nem csodálni való, mert a követ utasításától függ, és ezt követni tartozik; de rosz szolgálatot tenne az összes törv­hozásnak, ha népszerűségvadászat vé­gett ollyat mondana , miről otthon máskép gondol­koznak s ez által az ország rendeit tévútra vezérel­né. — Hogy Verőcze megye RR. 2 óráig csak azon veszekedtek volna, mellyik nyelvet válasszák anya­nyelvűl, a szerb, ilir, horvát vagy slavon nyelvet e? erről nincs tudomása. Mi Pestm. azon állítását illeti, hogy ezen megyék eredetileg M.ország kiegészítő ré­szei voltak? lehetne sokat ellene s sokat mellette fölhozni; de midőn egy ország integritásáról van szó, nem lehet a história alapján indulni. így például mi volt Görögország hajdan és mi most ? — Fönálló té­nyekből kell tehát kiindulni és nem históriából. — Midőn a török kiűzése után, az ország rendei oda munkálódtak, hogy ezen megyék M.orsz.hoz csatoltas­­sanak, az 1741: 81. t.cz.ben kimondatott, hogy ezen megyék a báni tábla hatósága alá tartoznak. Ebből lehet kiindulni. Ezzel a fölvilágositást jelenleg bere­­kesztvén, csak oda járul kérése, hogy a mennyiben előadását el nem fogadják, úgy rendelkezzenek,hogy e 3 megye állása ollyan legyen, mint a kapcsolt ré­szeké , nehogy országgyűlés után félremagyarázá­sok történjenek. — Mojzes zágrábi káptalan kö­vete. T. megye követe azt mondá, hogy 1825 ben maguk az alsó slavoniai megyék kérték a vissza­­csatoltatást; ez nem úgy áll, mert akkor csak­ a szá­­vántuli részekről volt szó. — Trencsén mondá, hogy a horvátok az egyedüli sláv nép, melly alkotmányos szabadsággal bir; — hiszen midőn a kapcsolt részek követei jogaikat követelik, ezen törekvésük és azon alkotmányosság megtartására czéloz. —Elnök a kérdést a zempléni indítvány szerint teszi föl, hogy 1-ör Fiumére nézve az ott gyakorlatban levő nyel­vek a törvényhozás további rendelkezéséig megha­­gyassanaké, vagy nem? 2-e, hogy Pozsega, Ve­rőcze, és Szerém megyékre kivánnak-e különösen s máskép rendelkezni,vagy nem?— Farkas S. Po­­zsega m. k. Hor.országgal az eddigi kapcsolatot kí­vánja megtartani, és kéri, hogy a 4dik §. kihagyat­­tassék, s megyéjére ugyanazon rendelkezés alkalmaz­­tassék, melly Horv.országra szól. — Asztalos P. Marmarosin. k. A nemzeti egység elvéből indul­va,nem tartózkodnék a municipalis documentumokat, mellyekkel minduntalan előállanak Horv.orsz. kö­vetei, — széttépni, mert „salus publica suprema in civitate lex esto.44 És ennek nálunk épen helye vol­na, mivel ezen követeléseikkel olly helyzetbe hoznak bennünket, hogy ellenükben a „moderamen inculpa­­tae luterae44 esete forog fen. Miért érdemelne Verő­cze, Pozsega, és Szerém több tekintetet, mint Mar­maros, Turócz s több vármegyék? Fiuméra sem akar kivételt tenni.—Bónisz. Szabolcsina K. Sajnálná,ha ezen követek fölsohajtásai olly fontosak lennének,— hogy már a moderamen inc. tut. forogna főn; ők sok­kal gyengébbek. Ideje volna a tárgyra nézve a kér­dést constatirozni, melly abból állana: kívánnak e pa RR. különös rendelkezést Fiumére, és Pozs. Ver. és Szerumre?— Az olasz elem előtte nem vesze­delmes, de igen az illr; azért az utóbbikra szigo­­ru­bb rendelkezést kíván. Ez alkalommal a Zik­ában foglalt „megyei f­ökormányzó­k44 kifejezésre van észrevétele, mert a főispánok sem „Gubernatores46 de „Moderatores44, kívánna tehát helyébe „megyé­nek törvényes elnökét44 tétetni. —Elnök. Tehát kívánnak e külön rendelkezést a tengermellék­re nézve ? — és minő határidő volna a nyelv tudá­sára rendelendő? — Lónyay G. Zemplénine­k. Föl­világositásul tett indítványára mondja, hogy ha­táridőt a nyelvre nem kíván, s csak átalánosan fe­jeztessék ki, hogy addig, míg a törvényhozás nem

Next