Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-05-28 / 17. szám

Vidéki mozgalmak. Pozsony, május 20. Bizonyos Biedics József morvaországi születésű egyén — ki a napokban a katona­ságot az engedelmesség megtagadására, s a történhető néplázadáshozi csatlakozásra izgatá­s fogva ül. Mosony vármegye, május 20. Rögtönitélési fölhatalmazást kér. Cs­á­ny­i László további biztosi mun­kálkodásától magát fölmentetni kérvén , helyette Soprony és Veszprém megyékre, úgy Soprony és Ruszt városára nézve kormánybiztosul Hunkár Antal neveztetett ki. Beszterczebánya, május 20. Csend, Komárom megye, május 19. Az alispán Kis­bér helységébe és a nagybéri pusztákra határozás végett ki­­menvén, mintegy háromszáz békétlenkedő által a határ­dombok erőszakosan széthanyattak, személye megtámad­­tatott, és sértő szóbeli bántalmakkal illettetett. Az izgága csoport ellen a fenyitő vizsgálat el van rendelve. Esztergom, május 21. Csend. Fejér megyében, május 21. A földek, egy né­hány holdat kivéve, kellően be vannak vetve. Csend. Torna, május 20. A külső ellenség bejöttének hí­rére , népünk közt a bankjegyek hitele iránt élénk aggo­­dalmak támadnak. Trencsén megye, május 19. A pánszláv izgatók kikutatására, s a mozgalmak megszüntetésére, miután ad­dig is már népünk közül sokan részint fanatismusból, ré­szint más alávaló czélokból hozzájuk csatlakoztak, a közép­ponti választmány szükségesnek látta a legszigorúbb ha­tározatokat hozni, s a megyei járásbeli tiszviselőket erély­­teljes utasításokkal ellátni ezen csatlakozás megakadályo­zására, s az izgatók befogatására. A h­­­b­o­k a­­ pánszláv izgató ágostai lelkész keres­­tetése elrendeltetvén, nyomára mindekkorig nem akadtak. Debreczen, május 18. A lakosság noha nagy részben szántó vető s ezzel elfoglalva a várostól távol ta­nyáin tartózkodik, nemzetőrsége városunknak mégis 2800- ra megy, ebből 400 lovas, 2400 gyalog, s reménylhető, hogy a tavaszi munka szüntével e szám tetemesen szapo­rodni fog. Városunk számára ezer darab lőfegyver s 1200 kötény töltés érkezett. — Béke, minister! levél a bécsi rész hirekkel megérkezvén, Beöthi főispán minden ezüst és arany nemű holmjait a haza oltá­rára ajánlá, s hasonló tette hivott föl bennünket is. Gyalu­ (Puszta Heves megyében) május 23. A ta­valyról maradott milliárd sáskatojás fölrajzolt s termékeny halárunkat igen sovány aratással fenyegetik. A megyéhez ereszben történt jelentés, de a zsinóros késedel­me­zés okozta, hogy az irtó háború ellenök egy kicsit ké­­secskén hozatott indítványba, s míg egynémelly táblabi­­rának szája járt, a sáskák már szabad szárnyra keltek. Gyöngyös, május 23. Száz­harmincz önkénytest küldött Pestre, már itt vannak s­egetható lelkesedéssel ki­áltják: ,éljen a haza !‘ —némellyik túlbuzgóan még azt is hozzá teszi: „nem is ember, a­ki élve jön haza Horvátországból!“ Bizony alkalmasint ezen Rákóczi unokák fognak egy kis meleget csinálni az exbánnak, pedig nincs ám már, aki legyezgesse őlet. Debreczen. Május 23. Debreczennek 48, 566 la­kosa van, a­mint ez a legközelebbi lélekösszeírásból ki­derült, noha sokan e részben az eljárók részéről hanyag­ságot látnak, mert aránylagos számvevés szerint e szám sokkal nagyobbra üt ki. Választója van 1,912. Némelly háztulajdonosok meg nem foghatják, mikép történhetik az, hogy csutorás, és csizmadia lakójuk van, kik biráik választásában részt ve­hetnek, s ők nem. — jó földje is van Debreczennek, egy­néhány óra alatt itt megterem az intelligentia: egy becsületes csizmadia fennen kérkedett vele a tanácsház ud­varán, hogy egy éjszaka neki támaszkodik és reg­gelre az egész új törvény, a kis ujjában van. (Hiszen az a baj volt eddig is, hogy a senatornak is, és a hajdúnak is leginkább az úrában volt a törvény!) A kijelölő választmány tagjai 12. — elnök Karap Sándor. F. hó 22-kén megvolt a tisztújítás nagy napja, és polgármesterül elválasztatott 1,500 szavazat közül 900 ál­tal Poroszlai F. (eddigi főbíró). Biró: Nagy Sándor. — Főkapitány: Csapó János. Ez mind egész egy napi szavazásnak eredménye. Ekkor kaptuk azon tudósítást, hogy királyunk Bécset elhagyá, mi felől a város népe min­denütt csoportok közt tudakolódzott, a levertség mond­­hatlan nagy volt a királyához olly ragaszkodó hű magyar­ság között. Az önkénytesek iránti fölhívás, ekkor már nagy lelkesüléssel fogadtatott, rögtön találkozott egy polgár, kü­lönben igen gazdag kereskedő, ki 4000 po­ntot is adott kölcsönképen. A polgármester egy serkentő beszéddel kezébe ragadván a zászlót — néhány óra alatt 150 ön­kénytest gyűjtött alája. Az anya­iskola növendékeit alkal­masint a napokban haza bocsátják, e szerint a 260 egyén­ből álló szép tanuló corps föloszlik — derék fiuk pedig — egy e napokban indítványozott macskazenét erélyesen megakadályoztak. — A napokban Irinyit is láttuk. N. Szombat, május 21. Csend, Újvidék, május 12. Csernovics Péter biztos urat a szerbek eleinte a legnagyobb tisztelkedésekkel halmoz­ták el, de miután látták, hogy hízelgésük daczára is rendü­letlenül — a törvénytelen izgalmakra bitófával felel — szeretkezések tetemesen megcsökkent, s kibocsátott pro­­clamatióit elperzselték. Biztos ur mai napon innen körvi­dékére utazott. Középszol nők, május 16. A törvények az e na­pon tartott közgyűlésben olvastattak föl, biztos reményt kötünk ahhoz, hogy a törvényekről a nép fölvilágositatván, ez további zavargásaiknak gátat vetene. — Hadad hely­ségében az uj polgárok nem gondolva azon jótékonyságok nagyságával, mellyet jelenben élveznek; nem gondolva meg, hogy őket földesuraik idősb és ifjabb Wesselényi Farkas báró urak már ápril 7-én az úrbéri szolgálatok alól az egész hadadi uradalomban fölmentették, s ők mégis há­látlanul földesuraik majorsági erdejét elfoglalva, házaiknál korcsmáltatnak, a földesúri tiszta jogokat is telhetetlenül bitorolják ; mindannyiszor midőn a biróság kiment, ígérték ugyan megtérésüket, hogy az erőszakoskodástól visszalé­­pendenek, május 11-kei éjei mégis, a szolgabirónak a helységben léte alatt — az egész helység lakossága a ma­jorsági erdőket újra elfoglalta s marhájokat a vágásokban szabadon legeltették, — melly önkényes tettük megaka­dályozására ifjabb b. Wesselényi Farkas udvari tisztei és cselédei a marhákat kárban lelve, behajtatni akarván, az egész helység fegyverrel kelt föl ellenök, s a lövés közbe egyik mégis sebeztetett. Május 12-én, midőn a biróság a vétkesek kinyomazásához fogott s előbb is a lakosokat törvénytelen tettükről fölvilágosítani akarta volna, az egész helység, elöljáróival együtt ellenszegült, kinyilatkoztatván, miszerint nekik csak annyi joguk van ott mindenhez, mint földesuraiknak; a törvény kimondta az egyenlőséget és szabadságot, s annálfogva ők a kirá­l­y által adott jogokat soha vissza nem bocsátják. Vas Gereben Törvénymagyarázata hol késel az éji homályban? Kormánybiztos b. Wesselényi Miklós gyalog katona­ságot rendelt Hadadra, hogy az erőszakos fölkelők bünte­tésére a vizsgálat elrendeltethessék. A vizsgáló szék má­jus 13-án vette munkálkodása kezdetét. Lőcse, Kézsmárk és a XVI. Szepesi vá­rosokra Szentiványi Károly neveztetett ki kormánybiz­tosul , ki körében a rögtönitélő bíróságot azonnal kihir­­detendi. Biharban­­­ tisztujitás van, alispánoknak válasz­tattak Miskolczi Károly, Thurzó János, Sántha György, fő­jegyző Csengeri Imre, váradi főbíró Csanádi Sándorja *) *) E tudósítás többi részleteit jövő alkalommal, Szerk. 65 Nagy-Váradról. Május 23. A fiatalság egyene­sen Hrabovszki vezérlete alá akar menni, a horvátok ellen, — vitéz seregcse lehet — . Beötni van közte ! Sámson (falu Biharban). Egy tisztviselő napokban azt nyilvánítá, hogy ő bizony mint nemzetőr zsidóval nem szolgál, — akadtak persze rögtön követői is, annyira, hogy a dolog szavazásra ment a parasztok közt, — s a többség elhatározta, hogy együtt szolgáljunk a hazáért! — „bizony komé — mondá az egyik egyszerű okoskodással — nem őrizem én ö kémét, hogy addig itt­hon nyújtózhassák, — csak hadd őrizze ő magát“ ! — Hát nem-e józanabb gondolkozás volt ez, mintha 7 ember kasza, kapa, és lapáttal neki rontott volna egy zsidó­gyereknek! — Körös megyéből, máj. 14. Az országos ügyek­kel foglalkozó választmány ülésében tömérdek nép jelen­létében következők határoztattak: a) A bán által minden­ütt kihirdetett rögtöni bíróság továbbra is érvényes marad, b) Ha a nádor biztost küld Horvátországba, ennek visszau­tasítására kellő lépéseket tegyen a bán, s egyszersmind intézkedjék, hogy ha erőszakra kerülne a dolog, ellensze­gülni lehessen. . . c) Halaszthatlanul szükséges, miszerint Magyarország és a három kapcsolt tartomány közt cordon vonassék. d) Minden határvidéki zászlóalj-parancsnok testvérileg fölszólitassék, hogy csak a bántól kötelesek rendeletet elfogadni és készen legyen, a bán intésére a királyért és hazáért harczolni. e) Intézkedések tétessenek, miszerint a haza védelmére fegyver legyen s ezeknek a tartománybeli kivitele eltiltassék. f) a nép ősi szokás sze­rint tömegben keljen föl. g) Az Olaszországban létező ha­tárőrök helyett az illető ezredikben új zászlóaljak rendez­­tessenek. h) A magyarok terroristikus (? !) törekvései ellen Bécsben biztosíték keressék, ha ez meg nem nyeretnék, akkor a három tartomány nevében kényteleneknek nyilat­koztatják magukat azt önmaguknak megszerezni. Egy­szersmind ő felsége megkérdik, hogy hazánkat s bá­nunkat eskü szerinti oltalma alá vegye. i) Az egész hor­­vát tót tartományi katonai végvidék a bánnak alárendeltessék, mivel, ha a magyar ministerium­tól függnének, valamennyi ausztriai tartomány végromlása (? !­­) kikerülhetlen volna. k) Minthogy a magyar ministerium törekvései a turopoljai honárulók (! !) ármánykodásai által idéztettek elő, a turo­­poljaiaknál találtatható minden fegyver elvétessék. 1) Járás­beli szolgabiráknak meghagyatik, hogy a föld népénél talál­tató fegyverek hivatalosan fölvétessenek és szemmel tar­tassanak. m) A várakban találtató puskák az illető birák által téritvény mellett átvétessenek s lakásaikon további intézkedésig tartassanak. n) Minden szabados a drávai járásban Korlics kapitány, a verboveczi járásban pedig Kamenják József hadnagy, vezérlete alatt gyakoroltassék, a többi fegyverfogható paraszt 20 évestől ötvenig üsszei­­rassék. o) Minden pénz, kivévén mi a belső szükségekre kell, lefoglaltassék, és első intésre a bán rendelkezése alá bocsátassék. — Ezen határzatok Horvát-Tót­­s Dalmát or­szágokkal tudattatnak, hogy a haza védelmére a kellő lé­pések megtétethessenek. — Körösmegye választmánya báró Hrabovszki tábor­nagy s tót tartományi parancsnoknak, mint a magyar mini­sterium biztosának körülbelől következő tartalmú nyilat­­kozmányt küldött: ők csendesen vannak, a mostani kö­rülmények közt a biztos küldetését kizsaroltnak tekintik; ő felsége kéziratát, mellyre a magyar ministerium hivatko­zik, ez érdemben nem kapták, sem a bán, sem ok. Ők nem lázongók, törekvéseik nincsenek a fölkent koronás fő, a pragmatica sanctio által biztosított austriai tartományok integritása ellen irányozva, a magas dynastia ellen lázító proclamatiot nem bocsátottak, Ausztria ellenségeivel ro­­konszenvet nem táplálnak, sőt az uralkodó házért vérüket, mint ha alattvalók, önteni készek. . . . Nem hiszik, hogy Hrabovszki velük értelemben s véleményben nem oszto­zik. De kijelentik, hogy a nádor ott a rend föntartásával nem foglalkozhatik, mert a három kapcsolt tartományban az a bánt illeti kizárólag. — És ha a biztos a magyar ren­­dőrkémekkel (az Agramer Zeitung­sbirren kitétellel él) hatalmát gyakorolni akarná, physicai s morális minden eszközzel fognak ellent állani.­­ Ezen gyönyörű levél május 20-án Körösön kelt. (Agr. Zeit.) Léva. Barsmegye kebelében fekvő, mintegy hat ezer magyar ajkú, s lelkes magyar szellemü népességből álló város, f. hó 21. a lehető legszebb rendben, békében, s a legújabb törvényekhez hűn ragaszkodva — megtartá vá­rosi tisztujitását. — Léva városnak noha jövedelme most még igen kevés, még is a Pest városi tisztiszék formájára alkotá tiszviselőit, mert találtatnak kebelében olly lelke­sült egyének, kik noha tudva a csekély fizetést, s ismerve hivatalaik terheit — együtt megférhető két hivatalt vál­lalni, a közjóért, a domestica szűkéért készek voltak. Pol­gármester, s főbíróvá Farkas Mihály, kapitánnyá Gyárfás Károly — főügyészszé Szentmiklósi Ján. — tisztid, ügyész­­szé Bonás József — főjegyzővé Jancsó Péter — tisztel. aljegyzővé Czirok István, telekbiró, s számvevővé Rácz Lipót — tanácsnokokká pedig Csepcsányi János, Leták Jó­zsef — Mészáros János — Horecsnyi Mátyás — Priviczki József — Rácz Ferencz — Balbach András, s Podhragyai János, részint közfölkiáltás, részint szavazat utján válasz­tattak meg — Vaiger János árvagyám — Styaszni József adószedő — ifj Szillati Antal pénztárnok pedig hivatalaikban meghagyattak. — Nem hallgathatom végre még el, hogy ez az egész tisztujitás a kerteskedésnek még csak színét sem viselte — a rendet maguk a polgárok önmaguk között, s Lévának 400-ra terjedő lelkes nemzetőrei a legdicséretes­­ben tárták föl. Egy lévai polgár. K.­­­ L, F . Is D. AUSZTRIA. A bécsi lapokban megjelent, Chorinsky gróf salzburgi Kreishauptmann által kiadott hirdetményre azon megjegyzés létezik, a bécsi belügyminiszer által, hogy egy alkotmányos országban a fejedelem poli­tikai kérdések fölött csak felelős ministériuma útján nyilat­­kozhatik ; ugyanazért az érintett nyilatkozat (múlt számunk ada) csak a nyilatkozó egyén magán­véleményének vétet­hetik. Prágából írják, hogy az itteni középponti cseh választ­mány máj. 20-diki ülése igen heves volt. Többi között La­­zansky gróf a máj. 15-ki eseményeket különös színben adá elé. A gróf életveszélyről beszélt, mellyel a hűtlen fő­város a császárt és családját fenyegető, sőt egyenesen megvallá, hogy ő volt egyike azon tanácsadóknak, kik a fe­jedelemnek baljóslatú Bécsbeli eltávoztát kieszközlék, hogy ugyan ő a máj. 15-diki engedmények aláírt példányit ke­zében tartó Pillersdorf belügyministerhez kérdést tett, hogy miért engedi, hogy a császár és családja a veszélynek mennek? mire emez azt felelé, hogy ő Bécsben az uralko­dó házat biztosságban s veszélyen kivü­l lenni hiszi. A fiatal Sommaruga báró, ki olly jó hírben állott, hogy Frankfurtba követte választalék, Frankfurt felé Prágán ke­resztül vett útjában, itt a nemzeti választmányban a bécsi eseményeket egyenesen felségsértésnek nevezé.­­ A jú­nius 7-re kihirdetett cseh országgyűlést alkotmányt adóvá szándékoznak alakítani, melly a bécsi parlamentet e tekin­tetben megelőzze. Bécsben magán­levelek után azon hír kering, misze­rint Zágrábban az ott máj, 19-én tartott tartományi gyű­lésen következő illy ministerium alakíttatók: Gaj külü­gy-, Osegovich belügy-, Garvrilovich pénzügy-, ennek helyet­­t­tese: Vronicanyi, Petrovich vallási, helyettese: Kukulje-

Next