Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-05-28 / 17. szám
Vidéki mozgalmak. Pozsony, május 20. Bizonyos Biedics József morvaországi születésű egyén — ki a napokban a katonaságot az engedelmesség megtagadására, s a történhető néplázadáshozi csatlakozásra izgatás fogva ül. Mosony vármegye, május 20. Rögtönitélési fölhatalmazást kér. Csányi László további biztosi munkálkodásától magát fölmentetni kérvén , helyette Soprony és Veszprém megyékre, úgy Soprony és Ruszt városára nézve kormánybiztosul Hunkár Antal neveztetett ki. Beszterczebánya, május 20. Csend, Komárom megye, május 19. Az alispán Kisbér helységébe és a nagybéri pusztákra határozás végett kimenvén, mintegy háromszáz békétlenkedő által a határdombok erőszakosan széthanyattak, személye megtámadtatott, és sértő szóbeli bántalmakkal illettetett. Az izgága csoport ellen a fenyitő vizsgálat el van rendelve. Esztergom, május 21. Csend. Fejér megyében, május 21. A földek, egy néhány holdat kivéve, kellően be vannak vetve. Csend. Torna, május 20. A külső ellenség bejöttének hírére , népünk közt a bankjegyek hitele iránt élénk aggodalmak támadnak. Trencsén megye, május 19. A pánszláv izgatók kikutatására, s a mozgalmak megszüntetésére, miután addig is már népünk közül sokan részint fanatismusból, részint más alávaló czélokból hozzájuk csatlakoztak, a középponti választmány szükségesnek látta a legszigorúbb határozatokat hozni, s a megyei járásbeli tiszviselőket erélyteljes utasításokkal ellátni ezen csatlakozás megakadályozására, s az izgatók befogatására. A hbok a pánszláv izgató ágostai lelkész kerestetése elrendeltetvén, nyomára mindekkorig nem akadtak. Debreczen, május 18. A lakosság noha nagy részben szántó vető s ezzel elfoglalva a várostól távol tanyáin tartózkodik, nemzetőrsége városunknak mégis 2800- ra megy, ebből 400 lovas, 2400 gyalog, s reménylhető, hogy a tavaszi munka szüntével e szám tetemesen szaporodni fog. Városunk számára ezer darab lőfegyver s 1200 kötény töltés érkezett. — Béke, minister! levél a bécsi rész hirekkel megérkezvén, Beöthi főispán minden ezüst és arany nemű holmjait a haza oltárára ajánlá, s hasonló tette hivott föl bennünket is. Gyalu (Puszta Heves megyében) május 23. A tavalyról maradott milliárd sáskatojás fölrajzolt s termékeny halárunkat igen sovány aratással fenyegetik. A megyéhez ereszben történt jelentés, de a zsinóros késedelmezés okozta, hogy az irtó háború ellenök egy kicsit késecskén hozatott indítványba, s míg egynémelly táblabirának szája járt, a sáskák már szabad szárnyra keltek. Gyöngyös, május 23. Százharmincz önkénytest küldött Pestre, már itt vannak segetható lelkesedéssel kiáltják: ,éljen a haza !‘ —némellyik túlbuzgóan még azt is hozzá teszi: „nem is ember, aki élve jön haza Horvátországból!“ Bizony alkalmasint ezen Rákóczi unokák fognak egy kis meleget csinálni az exbánnak, pedig nincs ám már, aki legyezgesse őlet. Debreczen. Május 23. Debreczennek 48, 566 lakosa van, amint ez a legközelebbi lélekösszeírásból kiderült, noha sokan e részben az eljárók részéről hanyagságot látnak, mert aránylagos számvevés szerint e szám sokkal nagyobbra üt ki. Választója van 1,912. Némelly háztulajdonosok meg nem foghatják, mikép történhetik az, hogy csutorás, és csizmadia lakójuk van, kik biráik választásában részt vehetnek, s ők nem. — jó földje is van Debreczennek, egynéhány óra alatt itt megterem az intelligentia: egy becsületes csizmadia fennen kérkedett vele a tanácsház udvarán, hogy egy éjszaka neki támaszkodik és reggelre az egész új törvény, a kis ujjában van. (Hiszen az a baj volt eddig is, hogy a senatornak is, és a hajdúnak is leginkább az úrában volt a törvény!) A kijelölő választmány tagjai 12. — elnök Karap Sándor. F. hó 22-kén megvolt a tisztújítás nagy napja, és polgármesterül elválasztatott 1,500 szavazat közül 900 által Poroszlai F. (eddigi főbíró). Biró: Nagy Sándor. — Főkapitány: Csapó János. Ez mind egész egy napi szavazásnak eredménye. Ekkor kaptuk azon tudósítást, hogy királyunk Bécset elhagyá, mi felől a város népe mindenütt csoportok közt tudakolódzott, a levertség mondhatlan nagy volt a királyához olly ragaszkodó hű magyarság között. Az önkénytesek iránti fölhívás, ekkor már nagy lelkesüléssel fogadtatott, rögtön találkozott egy polgár, különben igen gazdag kereskedő, ki 4000 pontot is adott kölcsönképen. A polgármester egy serkentő beszéddel kezébe ragadván a zászlót — néhány óra alatt 150 önkénytest gyűjtött alája. Az anyaiskola növendékeit alkalmasint a napokban haza bocsátják, e szerint a 260 egyénből álló szép tanuló corps föloszlik — derék fiuk pedig — egy e napokban indítványozott macskazenét erélyesen megakadályoztak. — A napokban Irinyit is láttuk. N. Szombat, május 21. Csend, Újvidék, május 12. Csernovics Péter biztos urat a szerbek eleinte a legnagyobb tisztelkedésekkel halmozták el, de miután látták, hogy hízelgésük daczára is rendületlenül — a törvénytelen izgalmakra bitófával felel — szeretkezések tetemesen megcsökkent, s kibocsátott proclamatióit elperzselték. Biztos ur mai napon innen körvidékére utazott. Középszol nők, május 16. A törvények az e napon tartott közgyűlésben olvastattak föl, biztos reményt kötünk ahhoz, hogy a törvényekről a nép fölvilágositatván, ez további zavargásaiknak gátat vetene. — Hadad helységében az uj polgárok nem gondolva azon jótékonyságok nagyságával, mellyet jelenben élveznek; nem gondolva meg, hogy őket földesuraik idősb és ifjabb Wesselényi Farkas báró urak már ápril 7-én az úrbéri szolgálatok alól az egész hadadi uradalomban fölmentették, s ők mégis hálátlanul földesuraik majorsági erdejét elfoglalva, házaiknál korcsmáltatnak, a földesúri tiszta jogokat is telhetetlenül bitorolják ; mindannyiszor midőn a biróság kiment, ígérték ugyan megtérésüket, hogy az erőszakoskodástól visszalépendenek, május 11-kei éjei mégis, a szolgabirónak a helységben léte alatt — az egész helység lakossága a majorsági erdőket újra elfoglalta s marhájokat a vágásokban szabadon legeltették, — melly önkényes tettük megakadályozására ifjabb b. Wesselényi Farkas udvari tisztei és cselédei a marhákat kárban lelve, behajtatni akarván, az egész helység fegyverrel kelt föl ellenök, s a lövés közbe egyik mégis sebeztetett. Május 12-én, midőn a biróság a vétkesek kinyomazásához fogott s előbb is a lakosokat törvénytelen tettükről fölvilágosítani akarta volna, az egész helység, elöljáróival együtt ellenszegült, kinyilatkoztatván, miszerint nekik csak annyi joguk van ott mindenhez, mint földesuraiknak; a törvény kimondta az egyenlőséget és szabadságot, s annálfogva ők a király által adott jogokat soha vissza nem bocsátják. Vas Gereben Törvénymagyarázata hol késel az éji homályban? Kormánybiztos b. Wesselényi Miklós gyalog katonaságot rendelt Hadadra, hogy az erőszakos fölkelők büntetésére a vizsgálat elrendeltethessék. A vizsgáló szék május 13-án vette munkálkodása kezdetét. Lőcse, Kézsmárk és a XVI. Szepesi városokra Szentiványi Károly neveztetett ki kormánybiztosul , ki körében a rögtönitélő bíróságot azonnal kihirdetendi. Biharban tisztujitás van, alispánoknak választattak Miskolczi Károly, Thurzó János, Sántha György, főjegyző Csengeri Imre, váradi főbíró Csanádi Sándorja *) *) E tudósítás többi részleteit jövő alkalommal, Szerk. 65 Nagy-Váradról. Május 23. A fiatalság egyenesen Hrabovszki vezérlete alá akar menni, a horvátok ellen, — vitéz seregcse lehet — . Beötni van közte ! Sámson (falu Biharban). Egy tisztviselő napokban azt nyilvánítá, hogy ő bizony mint nemzetőr zsidóval nem szolgál, — akadtak persze rögtön követői is, annyira, hogy a dolog szavazásra ment a parasztok közt, — s a többség elhatározta, hogy együtt szolgáljunk a hazáért! — „bizony komé — mondá az egyik egyszerű okoskodással — nem őrizem én ö kémét, hogy addig itthon nyújtózhassák, — csak hadd őrizze ő magát“ ! — Hát nem-e józanabb gondolkozás volt ez, mintha 7 ember kasza, kapa, és lapáttal neki rontott volna egy zsidógyereknek! — Körös megyéből, máj. 14. Az országos ügyekkel foglalkozó választmány ülésében tömérdek nép jelenlétében következők határoztattak: a) A bán által mindenütt kihirdetett rögtöni bíróság továbbra is érvényes marad, b) Ha a nádor biztost küld Horvátországba, ennek visszautasítására kellő lépéseket tegyen a bán, s egyszersmind intézkedjék, hogy ha erőszakra kerülne a dolog, ellenszegülni lehessen. . . c) Halaszthatlanul szükséges, miszerint Magyarország és a három kapcsolt tartomány közt cordon vonassék. d) Minden határvidéki zászlóalj-parancsnok testvérileg fölszólitassék, hogy csak a bántól kötelesek rendeletet elfogadni és készen legyen, a bán intésére a királyért és hazáért harczolni. e) Intézkedések tétessenek, miszerint a haza védelmére fegyver legyen s ezeknek a tartománybeli kivitele eltiltassék. f) a nép ősi szokás szerint tömegben keljen föl. g) Az Olaszországban létező határőrök helyett az illető ezredikben új zászlóaljak rendeztessenek. h) A magyarok terroristikus (? !) törekvései ellen Bécsben biztosíték keressék, ha ez meg nem nyeretnék, akkor a három tartomány nevében kényteleneknek nyilatkoztatják magukat azt önmaguknak megszerezni. Egyszersmind ő felsége megkérdik, hogy hazánkat s bánunkat eskü szerinti oltalma alá vegye. i) Az egész horvát tót tartományi katonai végvidék a bánnak alárendeltessék, mivel, ha a magyar ministeriumtól függnének, valamennyi ausztriai tartomány végromlása (? !) kikerülhetlen volna. k) Minthogy a magyar ministerium törekvései a turopoljai honárulók (! !) ármánykodásai által idéztettek elő, a turopoljaiaknál találtatható minden fegyver elvétessék. 1) Járásbeli szolgabiráknak meghagyatik, hogy a föld népénél találtató fegyverek hivatalosan fölvétessenek és szemmel tartassanak. m) A várakban találtató puskák az illető birák által téritvény mellett átvétessenek s lakásaikon további intézkedésig tartassanak. n) Minden szabados a drávai járásban Korlics kapitány, a verboveczi járásban pedig Kamenják József hadnagy, vezérlete alatt gyakoroltassék, a többi fegyverfogható paraszt 20 évestől ötvenig üsszeirassék. o) Minden pénz, kivévén mi a belső szükségekre kell, lefoglaltassék, és első intésre a bán rendelkezése alá bocsátassék. — Ezen határzatok Horvát-Tóts Dalmát országokkal tudattatnak, hogy a haza védelmére a kellő lépések megtétethessenek. — Körösmegye választmánya báró Hrabovszki tábornagy s tót tartományi parancsnoknak, mint a magyar ministerium biztosának körülbelől következő tartalmú nyilatkozmányt küldött: ők csendesen vannak, a mostani körülmények közt a biztos küldetését kizsaroltnak tekintik; ő felsége kéziratát, mellyre a magyar ministerium hivatkozik, ez érdemben nem kapták, sem a bán, sem ok. Ők nem lázongók, törekvéseik nincsenek a fölkent koronás fő, a pragmatica sanctio által biztosított austriai tartományok integritása ellen irányozva, a magas dynastia ellen lázító proclamatiot nem bocsátottak, Ausztria ellenségeivel rokonszenvet nem táplálnak, sőt az uralkodó házért vérüket, mint ha alattvalók, önteni készek. . . . Nem hiszik, hogy Hrabovszki velük értelemben s véleményben nem osztozik. De kijelentik, hogy a nádor ott a rend föntartásával nem foglalkozhatik, mert a három kapcsolt tartományban az a bánt illeti kizárólag. — És ha a biztos a magyar rendőrkémekkel (az Agramer Zeitungsbirren kitétellel él) hatalmát gyakorolni akarná, physicai s morális minden eszközzel fognak ellent állani. Ezen gyönyörű levél május 20-án Körösön kelt. (Agr. Zeit.) Léva. Barsmegye kebelében fekvő, mintegy hat ezer magyar ajkú, s lelkes magyar szellemü népességből álló város, f. hó 21. a lehető legszebb rendben, békében, s a legújabb törvényekhez hűn ragaszkodva — megtartá városi tisztujitását. — Léva városnak noha jövedelme most még igen kevés, még is a Pest városi tisztiszék formájára alkotá tiszviselőit, mert találtatnak kebelében olly lelkesült egyének, kik noha tudva a csekély fizetést, s ismerve hivatalaik terheit — együtt megférhető két hivatalt vállalni, a közjóért, a domestica szűkéért készek voltak. Polgármester, s főbíróvá Farkas Mihály, kapitánnyá Gyárfás Károly — főügyészszé Szentmiklósi Ján. — tisztid, ügyészszé Bonás József — főjegyzővé Jancsó Péter — tisztel. aljegyzővé Czirok István, telekbiró, s számvevővé Rácz Lipót — tanácsnokokká pedig Csepcsányi János, Leták József — Mészáros János — Horecsnyi Mátyás — Priviczki József — Rácz Ferencz — Balbach András, s Podhragyai János, részint közfölkiáltás, részint szavazat utján választattak meg — Vaiger János árvagyám — Styaszni József adószedő — ifj Szillati Antal pénztárnok pedig hivatalaikban meghagyattak. — Nem hallgathatom végre még el, hogy ez az egész tisztujitás a kerteskedésnek még csak színét sem viselte — a rendet maguk a polgárok önmaguk között, s Lévának 400-ra terjedő lelkes nemzetőrei a legdicséretesben tárták föl. Egy lévai polgár. K. L, F . Is D. AUSZTRIA. A bécsi lapokban megjelent, Chorinsky gróf salzburgi Kreishauptmann által kiadott hirdetményre azon megjegyzés létezik, a bécsi belügyminiszer által, hogy egy alkotmányos országban a fejedelem politikai kérdések fölött csak felelős ministériuma útján nyilatkozhatik ; ugyanazért az érintett nyilatkozat (múlt számunk ada) csak a nyilatkozó egyén magánvéleményének vétethetik. Prágából írják, hogy az itteni középponti cseh választmány máj. 20-diki ülése igen heves volt. Többi között Lazansky gróf a máj. 15-ki eseményeket különös színben adá elé. A gróf életveszélyről beszélt, mellyel a hűtlen főváros a császárt és családját fenyegető, sőt egyenesen megvallá, hogy ő volt egyike azon tanácsadóknak, kik a fejedelemnek baljóslatú Bécsbeli eltávoztát kieszközlék, hogy ugyan ő a máj. 15-diki engedmények aláírt példányit kezében tartó Pillersdorf belügyministerhez kérdést tett, hogy miért engedi, hogy a császár és családja a veszélynek mennek? mire emez azt felelé, hogy ő Bécsben az uralkodó házat biztosságban s veszélyen kivül lenni hiszi. A fiatal Sommaruga báró, ki olly jó hírben állott, hogy Frankfurtba követte választalék, Frankfurt felé Prágán keresztül vett útjában, itt a nemzeti választmányban a bécsi eseményeket egyenesen felségsértésnek nevezé. A június 7-re kihirdetett cseh országgyűlést alkotmányt adóvá szándékoznak alakítani, melly a bécsi parlamentet e tekintetben megelőzze. Bécsben magánlevelek után azon hír kering, miszerint Zágrábban az ott máj, 19-én tartott tartományi gyűlésen következő illy ministerium alakíttatók: Gaj külügy-, Osegovich belügy-, Garvrilovich pénzügy-, ennek helyetttese: Vronicanyi, Petrovich vallási, helyettese: Kukulje-