Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-01-16 / 626. szám
626. szám 1848. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. NEMZETI IJSÁsi Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Vasárnap jan. 16. Előfizethetni minden cs.kir- postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utca 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán hrolt czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. Előzetesi díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán heten kint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Előléptetések.—Országgyűlési közlemények.(XXXI.és XXXII. dk kerületi ülés. Rövid közlések a XXXIV. kerületi ülésről). —Törvényhatósági tudósítások. Marmarosból (közgyűlés). — Vegyes újdonságok. — Irodalom. (Magyarország prímásai, írták Bartay Gusztáv és Ede). — külföld I.Britannia. Francziaország. Gabonaár. Statuspapirosok és részvények árkelete. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. (3 cs. kir. ap. felsége altorjai báró Apor Lázár erdélyi udv. kancellárt valóságos titkos tanácsosi méltósággal díjmentesen földisziteni legkegyelmesebben méltoztatott. Ö cs. kir. ap. felsége kézdiszentléleki Kozma Imre erdélyi kitélőszéki ülnököt Belsőszolnokmegye főispánává, — és kőröspataki gróf Kálnoky Diénes háromszéki alkirálybirót Felsőfejérmegye főispánává kegyelmesen kinevezni méltoztatott. A nmlgu m. kir. udv. kincstár Déry István előléptetése által megürült muhnyi kincsl. ispánságra Markovits Imre diósgyőri kincstári ispánt saját kivonatára helyezte át. A nmlgu m. kir. udv. kincstár a thurdosini kir. sóhivatalnál megürült sómázsálói állomásra Gyurtsák Károly ottani díjtalan gyakornokot érdemesité. A nmlgy m. kir. udv. kincstár a szigethi sószállitási hivatalnál megürült első mázsamesteri állomásra Szentgály János nyugalmazott sószállitási hivatalnokot, és a 2dik mázsamesteri állomásra Bajzáth Endre szinte nyugalmazott sószállitási hivatalnokot alkalmazá. A nmlgy m. kir. udv. kincstár Streitsek József előléptetése által megürült ó-kemenczei k. erdészállomásra Pokorny Antal erdőigazgatósági gyakornokot érdemesité. Országgyűlési közlemények. Pozsony, január 8-án. XXXII. kerületi ülés.*) Elnökök: Szentiványi Ödön Liptó, Szentiványi Károly Gömör m. k. jegyző: Szabó Miklós. Tárgy: a magyar nyelv, és nemzetiség ügye. Az elnökség megnyitván az ülést, Szallopek Lajos Verőczem. követe emelt szót, s a magyar nyelv, és nemzetiség ügyében nyilvánitá, hogy küldői szivükön viselik szintén, a magyar nyelv és nemzetiség ügyének fölvirágzását, s kívánják, hogy mielőbb elérhesse azon dicső polctot, mellyre jogszerűig hivatva van. A kapcsolt részeket illetőleg azonban, küldőinek nézete, az utóbbi időkben megváltozván, s az 1715. 120 ik t. ez. erejénél fogva, melly Horvátországnak statutarius jogait a tartományi gyűléseken biztosítja, s világosan meggyőződtek, hogy azon kérdés eldöntése: milly nyelven intézzék belügyeiket ? nem a magyar országgyűléshez, hanem egyenesen a tartományi gyűléshez tartozik. Kéri tehát, hogy a KK. és BR. a fönforgó törvényjavaslatot ne terjeszszék ki a kapcsolt részekre is. Ezen nézetben osztakozott Károlyváros, Zágrábváros, követei is, Varasd város követe pedig, a kényszerítést nem tartván jónak s czélszerűnek, azt vélé, hogy sokkal méltányosb egy nemzet törvényhozásához azon eljárás, hogy ez az idegen ajkú nép körülményei, és szokásai iránt kímélettel viseltessék, s ezáltal, a czélhoz sokkal előbb is juthatni, hogy a magyar nyelv, a kapcsolt részekben is elterjedhessen. Utánuk az elnökség, és Bőnis Sana a Szabolcs m. követe azon észrevételükre, hogy részint mivel az imént szóló követ urak okoskodásában foglalt jogkérdések már különben is megvitatvák, részint pedig a szóban levő tanácskozási tárgy, azért hozatott vissza a kerületi ülésbe, hogy a törvényjavaslat, és fölirásba újabb kivánatok is jöjjenek még. — jegyző fölolvassa a föliratot. Mire Lónyay Gábor Zemplénm. k. megjegyzé, hogy miután a törvényjavaslatba részletességeket kívánnak betétetni, — akkor a fölirás sem maradhat átalánosságban, vagy ha a fölirás megmarad, szükség kimondani, hogy a részletek eltöröltessenek ; egyébiránt meg nem foghatja, miként lehessen a részletességet mellőzni, ha a sérelmeket, és kívánatokat meg akarjuk említeni. Erre Szúr Lajos Selmeczvárosának követe, nyilvánítá, hogy a törvényjavaslat mikát, a selmeczi bányaacadémia tannyelvére, nem látja kiterjeszthetőnek, mivel, bár a magyar nyelv, az academiának dicséretes törekvése által nagy előmeneteleket tett is a tudományok, és szépirodalom mezején, de a bányászati tudományokat illetőleg, még úgyszólván semmi előkészület nem történt, márpedig világos az, hogy egy tudományban sincsenek annyi technikai műszavak, mint épen a bányászati tudományokban,mi előtt tehát a szükséges könyvekről előre gondoskodva nincs, lehetetlen, hogy ezen szaktudomány magyarul tanittassék; — de továbbá még azért is czélszerűtlennek tartja ezt, mivel az oda tóduló mindenféle ajkú tanulók, kik a magyar nyelvet nem értik, ez által onnan kizáratnak, mi által ismét, az academia hire igen csökkennek, — végre pedig, azon számos idegenek kizáratásával, tetemes pénzforrástól is megfosztanék a haza. Az említett §-ost tehát módosíttatni kívánta. Erre az elnök, miután szólamlók nem jelentkeztek, fölhívá a Karok, és Rendeket, hogy Pest követének az országos ülésben tett indítványára, ki az előbbeni szerkezetet módosítani kívánta, nyilatkoznának. Erre Kossuth Lajos Pestm. k.ó kívánván a fölirást, a tegnapi országos ülésből a kerületibe visszautasíttatni, úgy hiszi, hogy először is tartsuk meg a rendet, s tanácskozzunk a fölirásról, —ennélfogva nem látja helyén Selmecz követének előadását, mivel ezáltal czélt nem ér, miután addig,míg a specialitásokra jön a sor, könnyen el is lehet felejteni. Maradjunk tehát először is a fölirásnál. Amit Zemplén érdemes követe említett, miszerint ha egyes sérelmeket és kivánatokat említünk föl a fölirásban, akkor az átalánosságban nem maradhat meg, arra nézve úgy hiszi, hogy egyes specialitások megemlítése, miilyen például a görög szertartásnak vallási könyvük magyarra fordítása, stb. stb. — nem fog ártani a szabály generalitásának; — ha pedig igen, — akkor meg lehet változtatni. Részéről is kíván megemlíteni három sérelmet, u. m. : 1) hogy a közoktatási nyelv a törvény ellenére nem magyar, 2) hogy a magyar nyelv iránt hozott törvények különösen a végvidékeken, hol még az útlevelek miatt is fönakadásai vagynak a magyar utazónak, effectuálva és kihirdetve nincsenek; 3) hogy a magyar nyelvterjesztő társulatok a tanuló ifjúságnál el vagynak tiltva. Ha tehát abban állapodnának meg a rendek, hogy a fölirásban specialitások is emlittessenek, részéről ezen hármat akarná különösen kiemelni.—Olgyay Titus, Pozsonym.k. Más nézetekből indul ki s azt tartja, mikép első kérdés az:átalában akarjuk-e a fölírást vagy specialitásokat is kívánunk beletenni? Ha ez utóbbiba beleegyeznek a BB, ő ezeket kívánja. Jelenti egyszersmind, hogy küldői nyilván kimondják, mikép igen sok nincs teljesítve a kormány által, mi teljesíthető lett volna, sőt sok tekintetben hátralépések is történtek, mint például a sóházaknál sat. A Pest követe által imént előterjesztett sérelmeket szinte be akarja tétetni a fölírásba, ezen kívül kívánja,hogy a görög vallásnak könyveiknek országos költségei kinyomatásáról is történjenek rendelkezések. — Justh József Turóczin. k. Szólót a fölirás, úgy amint van, kielégíti, s a kivonatok részletenkinti előterjesztésére azt véli, hogy mihelyt a magyar nyelv átalánosan sanctionáltatik a törvény által, akkor egyes részletek kiemelésére nincs szükség. Nézete szerint jelenleg csak arról lehet kérdés, hogy benfoglaltassanak e a jelen föliratban az említett sérelmek?... Szóló megengedi, hogy lehetnek sérelmek, de ezek akkor is voltak, midőn a szőnyegen levő tárgy fölött tanácskoztak, tehát miért nem tétettek akkor bele. Egyébiránt annak nem látja okát, hogy a fölirástól, melly már egyszer elfogadtatott, miért kelljen, s hogyan lehessen elállani. Ezután még több megyék követei emelvén szót a fölirás és törvényjavaslatnak részint módosítása, részint előbbi szerkezete mellett,többek közt Kövér György hajdúkerületi kiküldéi azon óhajtását fejezte ki, hogy a kivonatok speciális fölemlítésénél, különös intézkedés történnék az iránt is, hogy a görög vallásunk iskolai és egyházi könyveik minél előbb magyar nyelvre fordíttassanak. Utána Tarnóczy Kázmér Nyitra mk. emelt szót. Csodálkozását fejezvén ki a fölött, hogy némellyek visszautasittatni kívánták a szőnyegen levő tárgyat, melly fölött a kerületi ülésben már határozat is hozatott, sigy ezen új praxis szerint alkalmat keresnek arra, hogy némelly párttöredékek kényök kedvük szerint, ha valamelly indítványuk megbukott, az országos ülésből illykép viszszautasitván a már conclusummá vált tárgyakat,— mindig újabb harczokat kezdhetnek saját kezdeményeik kivitelére. Ezen modor szóló nézete szerint a kerületi ülések diplomatikai állását, mellyet százados fáradságba került csak olly jelentőségre is emelni, mint a mi ilyenen most van, — nem hogy szilárdítaná, és fölemelné, — hanem inkább csökkenti és alásülyeszti. Szóló a kerületi ülések fontosságát továbbra is megtartani óhajtja, s ép ezért kívánja, hogy a már egyszer hozott conclusumok szigorúan meg is tartassanak, s ne változtassanak mindenkor, mivel ez által könnyen becsúszhalik azon abnormis állás, hogy a kerületi határzatokban semmi biztosság sem leen,- így jártunk — úgymond — a femákkal is, a kerületi elnök t. i. kimondotta, hogy nem lesznek feriák, s ezért mégis lett feria. Az illy törvényhozási anomáliákat meg kell akadályozni. Igaza van Turóczin követének, a meghozott conclusumokat meg kell tartani. — Asztalos Pál Marmarosm. követe a sérelmeket átalánosságban, a speciális kivonatokat pedig részletesen a törvényjavaslatban kívánja megemlítetni. Ezután ismét Justh József Turócz m.k. emelt szót, azon meggyőződését fejezi ki, hogy máskép el nem járhatni czélszerűleg, mintha az hozatik tisztába mindenek előtt: akarják-e a KK. és KR. átalánosságban a fölirási javaslatot vagy nem ? — Szentkirályi Móricz Pestek. Azt véli, hogy méltányosak, és alaposak voltak azok kivánatai, kik a szőnyegen levő tárgyat ismét tanácskozás alá akarták venni. Azon stádium ugyanis, hogy a fölirás modorához lehessen szólani, elmaradt, s most van annak ideje, hogy hozzászólhassanak. A dolog különben is most ott áll, ahol annak szükségkép állnia kell. Visszaesett tudniillik a maga eredetére. Ezért nézete szerint, ha a tanácskozás természeténél fogva ez most újabban is tárgyaltan, a kerületi ülések diplomatiai állása nem veszíthet, minthogy illy esetek máskor is voltak számtalanszor. Szóló mindazon eltérésekben is, mellyek e tárgy iránt nyilatkoznak, egy átalános princípiumot lát, azon princípiumot, melly fölött a határozat alakult. Ha, úgymond, a jelennemi redactio valakit kielégít, részéről örvend,s azt gondolja,hogy e szerint átalános maradhat a fölirás, — de akik többet kívánnak, azt sem bánja, ha azok óhajtásaik is belejönnek, — mert, úgymond, ha azok bele tétetnek, akkor a jelen fölirás, még nagyobb többséggel fog keresztül menni. Ennél fogva, bár ő tévé is az átalános fölirás mellett indítványt, — e tárgyban jelenleg enged, s nem bánja, ha egyes kivánatok is megemlittetnek a fölirásban. — Egypár szónyi közbeszólás után — gr. Forgács Ágoston pozsonyi kápl.kör csodálkozását fejezi ki a fölött, hogy a hozott conclusum az országos ülésből illy könnyen visszautasittatván a kerületi ülésbe,ezáltal az országos ülések diplomatikai jelentősége gyöngittetik, melly különben is alig bir már valami nyomatékkal. Egyébiránt a fölirat előbbi szerkezetét pártolja. — Dubnovitz Sándor eperjesi káptalan. Előadja, miszerint a görög vallásnak mind iskolai, mind lythurgicus könyvei nemzeti nyelvünkön történendő kinyomulását a magyar nyelv és nemzetiség terjesztésére ő is hatalmas, és szükséges tényezőnek ismeri. Egyébiránt tudomása szerint, ez nem történhetik olly könnyen, mint azt előre gondolnák. Mindazon könyvek ugyanis, különösen pedig a lythurgialis munkák, nem használtathatnak, ha csak azok a pápa által nem canonisáltatnak. Miért is óhajtaná, hogy a törvényhozás intézkedése oda is terjeszkednék, mikép azon országos költségen kinyomatkodó könyvek használata a római szentszék részéről is, minél hamarább eszközöltessék. Részéről egyébiránt, mint előbb is nyilvánitá, nem csak ezen könyvek, hanem az isteni tisztelet magyar nyelven leendő tartását is pártolja és óhajtja. — Sebestyén Gábor Veszprém, k. a törvényjavaslat fölvételét tartaná czélszerűnek. — Babarczy Antal Csongrádm. kov. Midőn a vitatás alatt levő tárgy szőnyegen volt, ez iránti indítványát szóló is megtette, s fölszólitá a megyéket, hogy adnák be kivánataikat a magyar nyelv és nemzetiség ügyében a kerületi jegyzőnek, ki azt igy összeszedvén, akkor tanácskoznánk fölötte. Azonban Pestm. érd. követének ellenmondására indítványom el nem fogadtatott, s a dolgot minden áron siettetni akarták, és ime épen az ellenkezője történt. Indítványom után, Pestm. érd. követe lépett föl egy indítvánnyal, melly elfogadtatott; másnap ismét Pestm. érd. k. saját indítványát megváltoztatta, s az ismét elfogadtatott; a hitelesítésnél indítványa némi módosítást szenvedvén, azt tegnap az országos ülésből visszavetette; s ma ismét uj indítvánnyal lép föl. — Már ha az igy megy — akkor ezen eljárást csakugyan föl nem foghatja , s tökéletesen egyetért Nyítra és Turócz megyék érdemes követeivel, s helyesli Veszprém indítványát, s ő is kívánja, maradjon meg a fölirás szerkezete, s szóljunk a törvényjavaslathoz. — Erre Bónis Samu Szabolcs megye követe. Azon észrevételt teszi , hogy Csongrád követe, Pest köv. indítványát az ő indítványával zavarta össze. S nyilvánítja, hogy az érdeklett indítványt sem azért tette, mintha őt az előbbi átalánosságban történt szerkezet ki nem elégítette volna, hanem azért, hogy mások kivánatai és teljesüljenek, stb. Kossuth Lajos Pestm. k. Megróvja a pozsonyi káptal. követét, hogy az, az országos ülések fontosságának megsemmisítési czélzatát illető észrevételeit nem azon országos ülésben tette meg, hol inkább lett volna helye. Csongrád 2. követének azt feleli, hogy ez, nem azon szempontból véve föl a dolgot, mellyből a szónok kiindult. Itt ugyanis, nem forog fön semmi principális kérdés, hanem egyedül az — hogy a mit mindnyájan kívánunk — a magyar nyelv ügyében a lehető legtöbb történjék. Ha tehát bár melly egyes megyének is volna valami kívánsága, a mi a többet foglalja magában, ő erre a legszívesebben reá állhathat. — Némelly jelentéktelenebb szóváltások után az elnök többször föltette a kérdést, a szavazásra: maradjon e az előbbi fölirati szerkezet, vagy nem? — Pest és Szabolcs követei azonban nem látták czélszerűnek a szavazást, ennélfogva indítványaiktól elállottak, s maradt az előbbeni fölirati szerkezet. — Mire aztán , a törvényjavaslat újabb tárgyalása vétetvén föl,kint olvastatott. Kossuth Lajos Pest m. k. előbbi nyilatkozatai nyomán a 3-dik §-t illykép kívánja módosíttatni.„A tudományos köziskolákban, a közoktatási nyelv, kizárólag magyar leend, — az elemi iskolákban pedig, hol a magyar nyelv minden esetre taníttassék, — annak közoktatási nyelvül behozatala iránt, a körülmények tekintetbevételével, az illető hatóságok rendelkezendnek.“ — Szatmárm. k. Kende Zsigmond, az iskolák kitételt nem tartá elégségesnek, mert meg lehet, hogy a katonai nevelő intézeteket majd ide nem értenék sat. — erre nézve, a nevelő intézeteket is megemlltetni kívánja; a pécsi káptalan k. Daróczy Zsigmond pedig azon észrevételt téve, hogy a szövegében foglalt „minden esetre“ szó helyett „kötelezőleg“ s tétessék, mindkettő elfogadtatott. (Végét múlt lapunkban közlöttük). Pozsony január 10. XXXII-dik kerületi ülés. Elnökök:Pázmándy Dénes Komárom és Bükk ZsigmondBorsodmegyék követei. Jegyző: Szabó Miklós Vasmegye köv. Tárgy: a magyar nyelv s nemzetiség; utóbb a részek visszacsatoltatása. — Pázmándy elnök a ma *) Figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy a múlt számunkban küz- 15« XXXIIk kerületi ülésnek ez a kezdete, amaz pedig folytatása s vége vola. E tévedést annak vagyunk kénytelenek tulajdonítani, hogy az utak s posta rendetlensége miatt, a múlt lapunkban közlöttet két nappal előbb vettük. Szerk