Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-01-16 / 626. szám

626. szám 1848. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. NEMZETI IJSÁsi Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Vasárnap jan. 16. Előfizethetni minden cs.­kir- postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utc­a 488. szám alatt föld­szint a hivatalban. Tisztán hrolt czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk. Előzetesi díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán heten kint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Előlépteté­sek.—Or­sz­ág­gyűlési közl­emények.(XXXI.és XXXII. dk kerületi ülés. Rövid közlések a XXXIV. kerületi ülésről). —T­örvény­hatósági tudósítások. Marmarosból (köz­gyűlés). — Vegyes újdonságok. — Irodalom. (Magyarország prímásai, írták Bartay Gusztáv és Ede). — külföld I.Britannia. Francziaország. Gabonaár. Statuspapirosok és részvények árkelete. Du­­navizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. (3 cs. kir. ap. felsége altorjai báró Apor Lázár erdé­lyi udv. kancellárt valóságos titkos tanácsosi méltósággal díjmentesen földisziteni legkegyelmesebben méltoztatott. Ö cs. kir. ap. felsége kézdiszentléleki Kozma Imre er­délyi k­­itélőszéki ülnököt Belsőszolnokmegye főispánává, — és kőröspataki gróf Kálnok­y Diénes háromszéki alkirály­­birót Felsőfejérmegye főispánává kegyelmesen kinevezni mél­­toztatott. A nmlgu m. kir. udv. kincstár Déry István előléptetése által megürült muhnyi kincsl. ispánságra Markovits Im­re diósgyőri kincstári ispánt saját kivonatára helyezte át. A nmlgu m. kir. udv. kincstár a thurdosini kir. sóhiva­talnál megürült sómázsálói állomásra Gyurtsák Károly ottani díjtalan gyakornokot érdemesité. A nmlgy m. kir. udv. kincstár a szigethi sószállitási hi­vatalnál megürült első mázsamesteri állomásra Szentgály János nyugalmazott sószállitási hivatalnokot, és a 2dik má­zsamesteri állomásra Bajzát­h Endre szinte nyugalmazott sószállitási hivatalnokot alkalmazá. A nmlgy m. kir. udv. kincstár S­t­r­e­i­t­s­e­k József elő­léptetése által megürült ó-kemenczei k. erdészállomásra P­o­­korny Antal erdőigazgatósági gyakornokot érdemesité. Országgyűlési közlemények. Pozsony, január 8-án. XXXII. kerületi ülés.*) Elnökök: Szentiványi Ödön Liptó, Szentiványi Károly Gömör m. k. jegyző: Sza­bó Miklós. Tárgy: a magyar nyelv, és nemzetiség ügye. Az elnökség megnyitván az ülést, Szallopek Lajos Ve­­rőczem. követe emelt szót, s a magyar nyelv, és nemzetiség ügyében nyilvánitá, hogy küldői szivükön viselik szintén, a magyar nyelv és nemzetiség ügyének fölvirágzását, s kíván­ják, hogy mielőbb elérhesse azon dicső polctot, mellyre jog­szerűig hivatva van. A kapcsolt részeket illetőleg azonban, küldőinek nézete, az utóbbi időkben megváltozván, s az 1715. 120 ik t. ez. erejénél fogva, melly Horvátországnak statuta­­rius jogait a tartományi gyűléseken biztosítja, s világosan meggyőződtek, hogy azon kérdés eldöntése: milly nyelven intézzék belügyeiket ? nem a magyar országgyűléshez, ha­nem egyenesen a tartományi gyűléshez tartozik. Kéri tehát, hogy a KK. és BR. a fönforgó törvényjavaslatot ne terjesz­­szék ki a kapcsolt részekre is. Ezen nézetben osztakozott Ká­­rolyváros, Zágrábváros, követei is, Varasd város követe pedig, a kényszerítést nem tartván jónak s czélszerűnek, azt vélé, hogy sokkal méltányosb egy nemzet törvényhozásához azon eljárás, hogy ez az idegen ajkú nép körülményei, és szoká­sai iránt kímélettel viseltessék, s ez­által, a czélhoz sokkal előbb is juthatni, hogy a magyar nyelv, a kapcsolt részek­ben is elterjedhessen. Utánuk az elnökség, és Bőn­is Sa­na a Szabolcs m. követe azon észrevételükre, hogy részint mivel az imént szóló követ urak okoskodásában foglalt jogkérdések már különben is megvitatvák,­­ részint pedig a szóban levő tanácskozási tárgy, azért hozatott vissza a ke­rületi ülésbe, hogy a törvényjavaslat, és fölirásba újabb ki­­vánatok is jöjjenek még. — jegyző fölolvassa a föliratot. Mi­re Lónyay Gábor Zemplénm. k. megjegyzé, hogy miu­tán a törvényjavaslatba részletességeket kívánnak betétetni, — akkor a fölirás sem maradhat átalánosságban, vagy ha a fölirás megmarad, szükség kimondani, hogy a részletek el­töröltessenek ; egyébiránt meg nem foghatja, miként lehes­sen a részletességet mellőzni, ha a sérelmeket, és kívánato­­kat meg akarjuk említeni. Erre Szúr Lajos Selmeczvá­rosának követe, nyilvánítá, hogy a törvényjavaslat mik­­át, a selmeczi bányaacadémia tannyelvére, nem látja kiterjeszt­­hetőnek, mivel, bár a magyar nyelv, az academiának dicsé­retes törekvése által nagy előmeneteleket tett is a tudomá­nyok, és szépirodalom mezején, de a bányászati tudományo­kat illetőleg, még úgy­szólván semmi előkészület nem tör­tént, már­pedig világos az, hogy egy tudományban sincse­nek annyi technikai műszavak, mint épen a bányászati tudo­mányokban,­­­mi előtt tehát a szükséges könyvekről előre gondoskodva nincs, lehetetlen, hogy ezen szaktudomány ma­gyarul tanittassék; — de továbbá még azért is czélszerű­t­­lennek tartja ezt, mivel az oda tóduló mindenféle ajkú ta­nulók, kik a magyar nyelvet nem értik, ez által onnan kizá­ratnak, mi által ismét, az academia hire igen csökkennek, — végre pedig, azon számos idegenek kizáratásával, tetemes pénzforrástól is megfosztanék a haza. Az említett §-ost te­hát módosíttatni kívánta. Erre az elnök, miután szólamlók nem jelentkeztek, fölhívá a Karok, és Rendeket, hogy Pest kö­vetének az országos ülésben tett indítványára, ki az előbbeni szerkezetet módosítani kívánta, nyilatkoznának. Erre Kossuth Laj­os Pestm. k.­ó kívánván a fölirást, a tegnapi országos ülésből a kerületibe visszautasíttatni, úgy hiszi, hogy elő­ször is tartsuk meg a rendet, s tanácskozzunk a fölirásról, —ennélfogva nem látja helyén Selmecz követének előadását, mivel ezáltal czélt nem ér, miután addig,míg a specialitásokra jön a sor, könnyen el is lehet felejteni. Maradjunk tehát elő­ször is a fölirásnál. A­mit Zemplén érdemes követe emlí­tett, miszerint ha egyes sérelmeket és kivánatokat említünk föl a fölirásban, akkor az átalánosságban nem maradhat meg, arra nézve úgy hiszi, hogy egyes specialitások megemlítése, miilyen például a görög szertartásnak vallási könyvük ma­gyarra fordítása, stb. stb. — nem fog ártani a szabály ge­­neralitásának; — ha pedig igen, — akkor meg lehet változ­tatni. Részéről is kíván megemlíteni három sérelmet, u. m. : 1) hogy a közoktatási nyelv a törvény ellenére nem magyar, 2) hogy a magyar nyelv iránt hozott törvények különösen a végvidékeken, hol még az útlevelek miatt is fönakadásai vagy­nak a magyar utazónak, effectuálva és kihirdetve nincsenek; 3) hogy a magyar nyelvterjesztő társulatok a tanuló ifjúságnál el vagynak tiltva. Ha tehát abban állapodnának meg a rendek, hogy a fölirásban specialitások is emlittessenek, részéről ezen hár­mat akarná különösen kiemelni.—Olgy­ay Titus, Pozsonym.k. Más nézetekből indul ki s azt tartja, mikép első kérdés az:á­­talában akarjuk-e a fölírást vagy specialitásokat is kívánunk bele­tenni? Ha ez utóbbiba beleegyeznek a BB, ő ezeket kí­vánja. Jelenti egyszersmind, hogy küldői nyilván kimondják, mikép igen sok nincs teljesítve a kormány által, mi teljesíthető lett volna, sőt sok tekintetben hátralépések is történtek, mint például a sóházaknál sat. A Pest követe által imént előterjesz­tett sérelmeket szinte be akarja tétetni a fölírásba, ezen kívül kívánja,hogy a görög vallásnak könyveiknek országos költsé­gei kinyomatásáról is történjenek rendelkezések. — Justh József Turóczin. k. Szólót a fölirás, úgy amint van, kielégíti, s a kivonatok részletenkinti előterjesztésére azt véli, hogy mi­helyt a magyar nyelv átalánosan sanctionáltatik a törvény ál­tal, akkor egyes részletek kiemelésére nincs szükség. Nézete szerint jelenleg csak arról lehet kérdés, hogy benfoglaltassa­­nak e a jelen föliratban az említett sérelmek?... Szóló meg­engedi, hogy lehetnek sérelmek,­­ de ezek akkor is voltak, midőn a szőnyegen levő tárgy fölött tanácskoztak, tehát miért nem tétettek akkor bele. Egyébiránt annak nem látja okát, hogy a fölirástól, melly már egyszer elfogadtatott, miért kelljen, s hogyan lehessen elállani. Ezután még több megyék követei emelvén szót a fölirás és törvényjavaslatnak részint módosí­tása, részint előbbi szerkezete mellett,többek közt­ Kövér György hajdúkerületi ki­küldéi azon óhajtását fejezte ki, hogy a kivonatok speciális fölemlítésénél, különös intézkedés tör­ténnék az iránt is, hogy a görög vallásunk iskolai és egyhá­zi könyveik minél előbb magyar nyelvre fordíttassanak. Utána Tarnóczy Kázmér Nyitra m­­k. emelt szót. Csodálkozását fejezvén ki a fölött, hogy némellyek visszautasittatni kívánták a szőnyege­n levő tárgyat, melly fölött a kerületi ülésben már határozat is hozatott, sigy ezen új praxis szerint alkalmat keresnek arra, hogy némelly párttöredékek kényök kedvük szerint, ha va­­lamelly indítványuk megbukott, az országos ülésből illykép visz­­szautasitván a már conclusummá vált tárgyakat,— mindig újabb harczokat kezdhetnek saját kezdeményeik kivitelére. Ezen mo­dor szóló nézete szerint a kerületi ülések diplomatikai állását, mellyet százados fáradságba került csak olly jelentőségre is emelni, mint a mi ilyenen most van, — nem hogy szilárdítaná, és fölemelné, — hanem inkább csökkenti és alásülyeszti. Szóló a kerületi ülések fontosságát továbbra is megtartani óhajtja, s ép ezért kívánja, hogy a már egyszer hozott conclusumok szigorúan meg is tartassanak, s ne változtassanak mindenkor, mivel ez által könnyen becsúszhalik azon abnormis állás, hogy a kerületi határzatokban semmi biztosság sem leen,- így jár­tunk — úgymond — a fem­ákkal is, a kerületi elnök t. i. ki­mondotta, hogy nem lesznek feriák, s ezért mégis lett feria. Az illy törvényhozási anomáliákat meg kell akadályozni. Igaza van Turóczin követének, a meghozott conclusumokat meg kell tartani. — Asztalos Pál Marmarosm. követe a sérel­meket átalánosságban, a speciális kivonatokat pedig részlete­sen a törvényjavaslatban kívánja megemlítetni.­­ Ezután is­mét Justh József Turócz m.k. emelt szót, azon meggyőző­dését fejezi ki, hogy máskép el nem járhatni czélszerűleg, mintha az hozatik tisztába mindenek előtt: akarják-e a KK. és KR. átalánosságban a fölirási javaslatot vagy nem ? — Szentkirályi Móricz Peste­k. Azt véli, hogy méltányo­sak, és alaposak voltak azok kivánatai, kik a szőnyegen le­vő tárgyat ismét tanácskozás alá akarták venni. Azon stádium ugyanis, hogy a fölirás modorához lehessen szólani, elmaradt, s most van annak ideje, hogy hozzászólhassanak. A dolog különben is most ott áll, a­hol annak szükségkép állnia kell. Visszaesett tudniillik a maga eredetére. Ezért nézete szerint, ha a tanácskozás természeténél fogva ez most újabban is tár­gyaltan­, a kerületi ülések diplomati­ai állása nem veszíthet, minthogy illy esetek máskor is voltak számtalanszor. Szóló mindazon eltérésekben is, mellyek e tárgy iránt nyilatkoznak, egy átalános princípiumot lát, azon princípiumot, melly fölött a ha­tározat alakult. Ha, úgymond, a jelennemi redactio valakit kielégít, részéről örvend,s azt gondolja,hogy e szerint átalános maradhat a fölirás, — de a­kik többet kívánnak, azt sem bánja, ha a­­zok óhajtásaik is belejönnek, — mert, úgymond, ha azok bele tétetnek, akkor a jelen fölirás, még nagyobb többséggel fog keresztül menni. Ennél fogva, bár ő tévé is az átalános föl­irás mellett indítványt, — e tárgyban jelenleg enged, s nem bánja, ha egyes kivánatok is megemlittetnek a fölirásban. — Egypár szónyi közbeszólás után — gr. Forgács Ágoston pozsonyi kápl.kör csodálkozását fejezi ki a fölött, hogy a hozott conclusum az országos ülésből illy könnyen visszautasittatván a kerületi ülésbe,ezáltal az országos ülések diplomatikai jelentősége gyöngittetik, melly különben is alig bir már valami nyomatékkal. Egyébiránt a fölirat előbbi szerkezetét pártolja. — Dubno­­vi­tz Sándor eperjesi káptalan­­. Előadja, miszerint a görög vallásnak mind iskolai, mind lythurgicus könyvei nemzeti nyel­vünkön történendő kinyomulását a magyar nyelv és nemzeti­ség terjesztésére ő is hatalmas, és szükséges tényezőnek is­meri. Egyébiránt tudomása szerint, ez nem történhetik olly könnyen, mint azt előre gondolnák. Mindazon könyvek ugyan­is, különösen pedig a lythurgialis munkák, nem használtat­hatnak, ha csak azok a pápa által nem canonisáltatnak. Miért is óhajtaná, hogy a törvényhozás intézkedése oda is terjesz­kednék, mikép azon országos költségen kinyomatkodó köny­vek használata a római szent­szék részéről is, minél hama­rább eszközöltessék. Részéről egyébiránt, mint előbb is nyil­vánitá, nem csak ezen könyvek, hanem az isteni tisztelet magyar nyelven leendő tartását is pártolja és óhajtja. — Sebestyén Gábor Veszprém, k. a törvényjavaslat fölvételét tartaná czélszerűnek. — Babarczy Antal Csongrádm. kov. Midőn a vitatás alatt levő tárgy szőnyegen volt, ez iránti in­dítványát szóló is megtette, s fölszólitá a megyéket, hogy adnák be kivánataikat a magyar nyelv és nemzetiség ügyé­ben a kerületi jegyzőnek, ki azt igy összeszedvén, akkor ta­nácskoznánk fölötte. Azonban Pestm. érd. követének ellen­mondására indítványom el nem fogadtatott, s a dolgot min­den áron siettetni akarták, és ime épen az ellenkezője tör­tént. Indítványom után, Pestm. érd. követe lépett föl egy in­dítvánnyal, melly elfogadtatott; másnap ismét Pestm. érd. k. saját indítványát megváltoztatta, s az ismét elfogadtatott; a hitelesítésnél indítványa némi módosítást szenvedvén, azt teg­nap az országos ülésből visszavetette; s ma ismét uj indít­vánnyal lép föl. — Már ha az igy megy — akkor ezen el­járást csakugyan föl nem foghatja , s tökéletesen egyetért Nyítra és Turócz megyék érdemes követeivel, s helyesli Vesz­prém indítványát, s ő is kívánja, maradjon meg a föl­irás szerkezete, s szóljunk a törvényjavaslathoz. — Erre Bónis Samu Szabolcs megye követe. Azon észrevételt te­szi , hogy Csongrád követe, Pest köv. indítványát az ő in­dítványával zavarta össze. S nyilvánítja, hogy az érdeklett indítványt sem azért tette, mintha őt az előbbi átalánosság­ban történt szerkezet ki nem elégítette volna, hanem azért, hogy mások kivánatai és teljesüljenek, stb. Kossuth La­­j­o­s Pestm. k. Megróvja a pozsonyi káptal. követét, hogy az, az országos ülések fontosságának megsemmisítési czélzatát illető észrevételeit nem azon országos ülésben tette meg, hol inkább lett volna helye. Csongrád 2. követének azt feleli, hogy ez, nem azon szempontból véve föl a dolgot, mellyből a szónok kiindult. Itt ugyan­is, nem forog fön semmi prin­cipális kérdés, hanem egyedül az — hogy a mit mindnyá­jan kívánunk — a magyar nyelv ügyében a lehető legtöbb történjék. Ha tehát bár melly egyes megyének is volna va­lami kívánsága, a mi a többet foglalja magában, ő erre a leg­szívesebben reá áll­hat­hat. — Némelly jelentéktelenebb szó­váltások után az elnök többször föltette a kérdést, a szava­zásra: maradjon e az előbbi fölirati szerkezet, vagy nem? — Pest és Szabolcs követei azonban nem látták czélszerűnek a szavazást, ennélfogva indítványaiktól elállottak, s maradt az előbbeni fölirati szerkezet. — Mire aztán , a törvényjavaslat újabb tárgyalása vétetvén föl,­­kint olvastatott. Kossuth L­aj­o­s Pest m. k. előbbi nyilatkozatai nyomán a 3-dik §-t illykép kívánja módosíttatni.„A tudományos közisko­lákban, a közoktatási nyelv, kizárólag ma­gyar leend, — az elemi iskolákban pedig, hol a magyar nyelv minden esetre taníttass­ék, — annak közoktatási nyelvül behozatala iránt, a körülmények tekintetbevételével, az illető hatóságok rendel­kezendn­ek.“ — Szat­­márm. k. Kende Zsigmond, az iskolák kitételt nem tar­­tá elégségesnek, mert meg lehet, hogy a katonai nevelő in­tézeteket majd ide nem értenék sat. — erre nézve, a ne­velő intézeteket is megemlltetni kívánja; a pécsi káp­talan k. Daróczy Zsigmond pedig azon észrevételt téve, hogy a szövegében foglalt „minden esetre“ szó helyett „kötelezőleg“ s tétessék, mindkettő elfogadtatott. (Végét múlt lapunkban közlöttük). Pozsony január 10. XXXII-dik kerületi ülés. Elnökök:P­á­z­m­á­n­d­y Dénes Komárom és B­ükk ZsigmondBorsodmegyék követei. Jegyző: Szabó Miklós Vasmegye köv. Tárgy: a magyar nyelv s nemzetiség; utóbb a ré­szek visszacsatoltatása. — Pázmándy elnök a ma­ *) Figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy a múlt számunkban küz- 15« XXXIIk kerületi ülésnek ez a kezdete, amaz pedig folytatása s vége vola. E tévedést annak vagyunk kénytelenek tulajdoníta­­ni, hogy az utak s posta rendetlensége miatt, a múlt lapunkban közlöttet két nappal előbb vettük. Szerk­

Next